- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-1 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK

EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program - ARECHIVIC PROJEKT Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált gyakorlatainak promóciója és értékelése WORKSTREAM-1 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK Irányelvek, intézményes és jogi analízis Szerzők: Alexandra Malangone 2011 Co-funded by

1. BEMUTATÁS... 3 1.1. A projekthez kapcsolódó háttérinformációk... 4 1.1.1. Projekt kontextus... 4 1.2. Meghatározások és fő nemzetközi normák... 7 2. ORSZÁGJELENTÉS SZERKEZETE... 17 2.1. Bemutatás: néhány alapvető információ az emberkereskedelemről az országban... 17 2.2. A gyermekkereskedelemre vonatkozó törvényalkotás és a gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelméhez és támogatásához kapcsolódó intézkedések... 19 2.2.2. Alkotmány... 19 2.2.3. Anyagi és bünető eljárásjog... 19 2.2.4. Egyéb jogi szabályozás... 22 2.2.5. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmére és támogatására irányuló intézkedések: A gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosítása... 23 2.2.6. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedések: Segítségnyújtás, védelem, gyógyászati ellátás... 23 2.2.7. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedések: kárenyhítés... 24 2.2.8. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedések: visszatérés... 25 2.2.9. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedések: reintegráció... 26 2.2.10. Bűnügyi, társadalmi és adminisztratív szankciók... 27 2.3. Intézmények és szervezetek... 29 2.3.1. Kormányzati intézmények... 29 2.3.2. Civilszervezetek és kutató intézetek... 32 2.4. Irányelvek, programok, és koordinációs mechanizmusok... 34 2.4.1. Irányelvek... 34 2.4.2. Preventív kezdeményezések... 34 2.4.3. Figyelemfelkeltésre irányuló kezdeményezések... 35 2.4.4. Adatvédelemre irányuló kezdeményezések... 35 2.4.5. A befogadási feltételek javítására irányuló kezdeményezések... 35 2.4.6. Reintegrációs kezdeményezések... 36 2.5. Összegzés és ajánlások... 37 3. AZ ADATGYŰJTÉS INFORMÁCIÓS FORRÁSAI... 38 4. HIVATKOZÁSOK LISTÁJA... 40 5. RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA... 42 6. KIFEJEZÉSEK JEGYZÉKE... 43 7. MELLÉKLETEK... 45 1. melléklet... 45 2. melléklet... 47 3. melléklet... 50 2

1. BEMUTATÁS A célországokban a gyermekkereskedelemre vonatkozó irányvonalak, intézmények és szabályozások vizsgálatát célzó jelen módszertan a következő alapvető elemeket tartalmazza: Kutatásunk tárgyához kapcsolódó fő meghatározások megvitatása; A megvitatandó információk ajánlott forrásai; Információk gyűjtésére, vizsgálatára és bemutatásuk módjára vonatkozó irányelvek; Kifejezések, nyelv és stílus követelmények jegyzéke. Minden projekt partner megvizsgálja az országa számára gyűjtött információt. Attól függően, hogy kiinduló, vagy célországról van szó, különböző ügyek eltérő aspektusai vizsgálandók. Az analízis célja az gyermekkereskedelem áldozatainak integrációjára és reintegrációjára vonatkozó irányvonalak, intézmények és jogi szabályozás meglétének és hatékonyságának a vizsgálata. Minden ország számára a felelős projekt partner összegzi a vizsgálat eredményét egy ország háttér dokumentumban. Ezt követően, a célországokban az irányvonalakra, intézményi és jogi keretekre vonatkozó összehasonlító elemzés kerül kifejtésre a hat ország háttér dokumentumainak alapján. Az összehasonlító elemzés két alapkérdésre keres választ: Melyek a célországokban a hasonlóságok és különbségek az irányelvek, az intézmények és jogi szabályozás tekintetében és ezek hogyan erősítik, vagy gátolják a gyermekkereskedelem áldozatainak a hatékony integrációját, vagy reintegrációját? Melyek a meglévő jogi és intézményes mechanizmusok a különböző országok közti integrációs és reintegrációs erőfeszítésekre vonatkozóan, és ezek elégségesek-e annak hatékony követésére, mi történik a gyermekkorú áldozatokkal, amikor egyik országból a másikba szállítják őket, és vajon megelőzik-e, hogy újra a kereskedelembe kerüljenek. 3

1.1. A projekthez kapcsolódó háttérinformációk 1.1.1. Projekt kontextus Annak ellenére, hogy nemzetközi jogi és gyakorlati okiratok léptek életbe, az EU tagállamok különböző és gyakran korlátozott haladást értek el az áldozatok fizikai, lelki és szociális felépülését segítő hatékony irányelvek és programok kidolgozása terén. A legtöbb országban hiányoznak a gyermekáldozatokra specializált integrációs programok, más esetekben a gondoskodáshoz jutás ahhoz a feltételhez van kötve, hogy pl. tanúskodni kell a kereskedő ellen, vagy az áldozat elismerése szigorú jogi feltételekhez kötött. Például több EU tagállamban a megfelelő orvosi ellátás a gyermek lakóhelyétől függ, míg néhány országban az elégséges lelki segítségnyújtási szolgáltatásokról való gondoskodás mutat hiányosságokat. 1 A gyermekkereskedelem áldozatai számára a visszaélés orvoslása tekintetében megfelelő támogatás és védelemnyújtásnak a fontosságát felismerve, a "Gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok legjobb gyakorlatainak promóciója és értékelése." (ARECHIVIC) projekt célja megállapítani a három célországban (Olaszország, Ausztria, Svédorság) és a három kiinduló országban (Szlovákia, Bulgária, Magyarország) elért haladást a kereskedésbe bekerült gyermekekkel kapcsolatban. Építve a területen készített korábbi kutatásokra, pl. a Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által készített jelentésre, melynek címe " Gyermekkereskedelem az Európai Unióban - Kihívások, perspektívák és bevált gyakorlatok", a projekt célja, hogy alapos vizsgálatot biztosítson a gyermekáldozatok fizikai, lelki és szociális felépülésének segítésére irányuló erőfeszítésekkel kapcsolatban. A vizsgálat egy, a bevett programértékelési módszertanon alapul, mely figyelembe veszi az ismert áldozat támogatásról és védelemről szóló gyakorlati dokumentumok által biztosított elveket és irányvonalakat (többek között UNICEF Irányelvek az gyermekkereskedelem áldozatainak védelméhez, IOM Kézikönyv az áldozatok megsegítéséről valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének jelentése a Fejlődési mutatók a gyermeki jogok védelméről, tiszteletéről és támogatásáról az EU-ban.) A módszertan más EU országokban is alkalmazható, ezen a területen alkalmazandó programok haladásának irányítására és mérésére. Az átülthethető bevált 1 Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (2009)Gyermekkereskedelem az Európai Unióban - Kihívások, Perspektívák és bevált gyakorlatok" o. 101/105. 4

gyakorlatok meghatározásának célja az is, hogy hozzájáruljon a hosszútávú fenntartható erőfeszítésekhez, ezáltal megfelelő támogatást biztosítson a gyermekkereskedelembe bekerültek számára. A projekt fő céljai: Megállapítani az gyermekkereskedelem áldozatainak a megsegítésének és a társadalomba való reintegrációjának az irányvonalait, jogi és intézményes kereteit; Módszertan létrehozása az gyermekkereskedelem áldozatainak a megsegítése és a társadalomba való reintegrációja céljából alkalmazott programok értékelésére, azzal a céllal, hogy a növekedjen a program alkalmazás hatékonysága az EU-ban, és támogatva az EU-szerte a területen alkalmazott az értékelési normákat; Gyermekáldozatok támogatására és reintegrációjára irányuló programok értékelése a három célországban és a három kiinduló országban, valamint ajánlatok indítványozása a programok javítására, összhangban az alapvető gyermeki jogokkal; Leginkább bevált gyakorlatok meghatározása a gyermekáldozatok támogatására és védelmére a hat EU országban, összhangban a gyermeki jogokkal és az áldozatok legfőbb érdekeinek támogatásával; A legjobb gyakorlatok alkalmazásának támogatása és az gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítésére és reintegrációjára irányuló programok értékelésére és ellenőrzésére irányuló mechanizmusok megállapítása az EU országaiban; Egy innovatív, web-alapú interaktív eszköz fejlesztése, melynek célja az érdekeltek támogatása a gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációjában; Az EU-val, nemzeti irányelvekkel, reintegrációs programokkal kapcsolatos információk, magyarázatok és visszacsatolási lehetőség biztosítása a gyermekkereskedelem áldozatainak és azok szüleinek számára; Közintézményekből, civil szervezetekből és egyetemekből álló kiterjedt és stabil hálózat kialakítása, mely támogatja a gyermekáldozatok reintegrációját és az ehhez kapcsolódó kutatásokat; Az irányelvekre vonatkozó, az intézményi és jogi analízis fő célja a célországokban egy, a gyermekkereskedelem áldozataival kapcsolatos irányelvekre, intézményekre és szabályozásra vonatkozó átfogó, kontextuális vizsgálat elkészítése. A vizsgálat kettős célja: 5

Nemzeti és európai szinten meghatározni a kapcsolódó érdekelteket a hat célországban, és a kereskedésbe bekerült gyermekek integrációjának és reintegrációjának az intézményes és jogi kereteiről részletes tanulmányt biztosítani számukra. A tanulmány különös figyelmet szentel annak, hogy a kiinduló és a célországok miként foglalkoznak az integrációs és reintegrációs ügyekkel és azokra a mechanizmusokra, amelyek azt a célt szolgálják, hogy megelőzzék a kereskedelembe való újra bekerülést. A tanulmány egyéb munkafolyamatokra vonatkozó fontos kontextuális információt tartalmaz. Különösen a jogi és intézményi analízist veszik számításba az értékelési segítségnyújtás módszertan és a reintegrációs programok kidolgozásakor (az irányelvek hatásainak felmérése, illetve a jogi keretek hatákonyságának tekintetében) és a leginkább bevált gyakorlatok gyűjteményének összeállításában (a bevált gyakorlatok megvalósításának jogi szabályozásának és az irányelvek hatásainak körvonalazása tekintetében). 6

1.2. Meghatározások és fő nemzetközi normák Az emberkereskedelembe bekerült, vagy e kockázatnak kitett gyermekek emberi jogai kell, hogy legyenek mind a megelőzés, mind a kereskedelembe bekerült gyermekek számára nyújtott védelem-, segítség és jóvátétel nyújtás középpontjában. A Gyermekjogi Egyezmény (továbbiakban "GYJE") diszkrimináció-ellenes és a gyermek "legfőbb érdekének" védelmét szolgáló alapelveket kell alátámasztani minden kereskedelembe bekerült, vagy e veszélynek kitett gyermekkel kapcsolatos lépésben. UNICEF 2 és más szervezetek "védelmet nyújtó környezet" kifejezést használják, azokra a különböző elemekre célozva, melyek megvédik a gyermeket (ideértve a kereskedésbe bekerült gyermeket) a diszkriminációtól, erőszaktól, kizsákmányolástól, abúzustól és elhanyagolástól. 3 Továbbá, GYJE cikkek 32ff (gyermekek gazdasági és szexuális kizsákmányolása és adásvétele elleni védelemről); 2, 3, 6, 12 (GYJE általános elvek); 19, 37 az erőszak a kizsákmányolás, kínzás és más embertelen bánásmód elleni védelem), 39 (rehabilitáció), 27, 24, 26, 28, 29, 31 (kielégítő életfeltételek, egészségügyi ellátás, szociális biztonság, oktatáshoz, pihenés); GYJE 6. sz. általános észrevétele (2005) - A kísérő nélküli és hozzátartozóitól elszakított gyermekekkel való bánásmód származási országukon kívül(ideértve az emberkereskedelem és a kizsákmányolás megelőzését); A gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról szóló kiegészítő jegyzőkönyv (2000.) alkalmazandóak a gyermekkereskedelem eseteiben. Ezidáig nem létezik konkrét, konzisztens meghatározás az EU törvény alá eső gyermekről és nagyon kevés formális EU jogszabály irányul a gyermeki érdekekre és szükségletekre.4 Azonban a "gyermek legfőbb érdeke" többek az EU alapvető jogok alapokmányának 24-es cikkében szerepel Az EK párbeszéd EU gyermekjogi ütemterv (2011. február) a GYJE-n alapul és a korábbi 2006-os EU párbeszéden a EU gyermekjogi stratégiája felé mely kifejezetten utal a GYJE 1. cikkében meghatározott gyermek definíciójára. 2 UNICEF Hivatkozási útmutató a gyermekkereskedelem áldozatainak a jogainak védelméről Európában. 3 A védelmet nyújtó környezet a család, a közösség, a társadalom tagjaiból, valamint a törvények, az irányelvekből, a szabályozó keretekből, szervezetekből, intézményekből és döntéshozó mechanizmusokból áll. Mindezen összetevők önmagukban és együttesen védik a gyermekeket. 4 Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (2009) Fejlődési mutatók a gyermeki jogok védelmére, tiszteletére és támogatására az EU-ban. 7

Jelen projektnek a GYJE és az Európai Tanács Emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye (továbbiakban varsói egyezmény) a kiindulópontja és fő normatív kerete. 5 A legfőbb hozzáadott érték az egyezményhez az emberi jogi perspektíva és az áldozatvédelem középpontba helyezése. Az Egyezmény világosan meghatározza, hogy az emberkereskedelem legelsősorban az emberi jogok megsértése, és támadás az emberi méltóság és sértetlenség ellen. Ezért nagyobb mértékű védelem szükséges az áldozatok számára. Az Egyezménynek van egy átfogó alkalmazása, amely az emberkereskedelem minden formáját felöleli (akár országon belüli, vagy országok közötti, akár szervezett bűnözéshez kötődő, akár nem) és minden személyt, aki emberkereskedelem áldozatává vált, számításba vesz (nők, férfiak, vagy gyermekek eltekintve a kizsákmányolás módjától). Mivel az emberkereskedelem világjelenség, az Egyezmény egyik kiemelt célja, a nemzeti együttműködés támogatása, Ebben az összefüggésben, az Egyezmény nem korlátozódik az Európa Tanács tagállamaira, a nem tagállamoknak és az EU-nak is lehetősége van a csatlakozásra. Többek között, az Egyezmény egy intézkedés-sorozatot is biztosít az áldozatok jogainak védelmére és támogatására. Az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása és felismerése során el kell kerülni azt, hogy a hatóságok irreguláris migránsnak, vagy bűnözőnek tekintsék őket. Fizikai és lelki segítségnyújtásban és támogatásban kell részesülniük a társadalomba való beilleszkedés céljából. Az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló jegyzőkönyv (továbbiakban "Palermói Jegyzőkönyv"), a 2002/629/JHA, (19.07.2002) számú EU Kerethatározat az emberkereskedelem elleni küzdelemről és a varsói egyezmény következő meghatározásokat adja az "emberkereskedelemre" és a "gyermekekkel való kereskedésre" 6 vagy "gyermekkereskedelemre", ideértve a beleegyezés mértékének, kizsákmányolásnak, valamint "gyermek definícióját : 3. Cikk (a) Palermó Jegyzőkönyv, 4. Cikk (a) varsói egyezmény, 1. cikk Kerethatározat 7 : "Emberkereskedelemnek" minősül személyek kizsákmányolás céljából történő,toborzása 5 A holisztikus gyermekjogi perspektíva átfogó volta, a jogtudatosság és felelősségvállalás elveivel és koncepciójával és elveivel, a diszkrimináció-mentesség és részvétel ellensúlyozza az EU törvény jelenlegi néhány korlátját. 6 Egy gyermek beszervezése, szállítása, továbbítása, rejtegetése vagy átvétele kizsákmányolás céljából "emberkereskedelemnek minősül". 7 A 2002. július 19-i EU Kerethatározat az emberkereskedelem elleni küzdelemről (1. cikk) úgy fogalmaz, hogy "büntetendő egy személy toborzása szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadása, az adott személy felett gyakorolt 8

szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadása, az adott személlyel szemben kényszert alkalmazásával: fenyegetéssel, erőszakkal, emberrablással, csalással, megtévesztéssel, kiszolgáltatott helyzetével való visszaéléssel, vagy ellenszolgáltatás nyújtása vagy átvétele egy másik személy feletti ellenőrzésért, kizsákmányolás céljából. A kizsákmányolás legalább a következőket foglalja magában: a prostitúció révén történő kizsákmányolás vagy a szexuális kizsákmányolás más formái; a kényszermunka, a koldulást, a rabszolgatartást, a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatokat, illetve a szervek kivételét is ideértve." - varsói egyezmény 4. cikk (b) - Az emberkereskedelem áldozatának a jelen cikk a) pontjában meghatározott, szándékos kihasználásába való beleegyezése nem vehető figyelembe, ha az a) pontban szereplő magatartások bármelyikét alkalmazták; - varsói egyezmény 4. cikk(c) egy gyermek kihasználás céljából történő toborzása, szállítása, eladása, elrejtése vagy átvétele emberkereskedelemnek minősül még akkor is, ha az nem jár a jelen cikk a) pontjában szereplő eszközök alkalmazásával; - varsói egyezmény 4. cikk (d) - gyermeknek minősül minden tizennyolcadik életévét be nem töltött személy; - varsói egyezmény 4. cikk(e) áldozatnak minősül minden természetes személy, aki sértettje a jelen cikk szerint meghatározott emberkereskedelemnek. 8 ideértve azokat a gyermekeket, akik emberkereskedelem alanyaivá válnak. (továbbiakban "emberkereskedelem"). Európa minden államának törvényi kötelezettsége a GYJE 39. cikkének betartatása: Az egyezményben részes államok megtesznek minden alkalmas intézkedést arra, hogy az elhanyagolás, a kizsákmányolás és a durva bánásmód, a kínzás vagy a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód bármely más formájának, illetőleg a fegyveres konfliktusnak áldozatává vált bármely gyermek testi és szellemi rehabilitációját és a felügyelet cseréje vagy átruházása a személy munkaerejének, vagy szolgáltatásainak kizsákmányolás céljából", ideértik: (a) kényszer, erőszak vagy fenyegetés, beleértve az erőszakos elhurcolást vagy (b) megtévesztést vagy csalást; (c) hatalommal vagy befolyással való visszaélés, illetve nyomásgyakorlás, amely azt jelenti, hogy a személynek nincs valós és elfogadható választási lehetősége, mint engedni az alkalmazott erőszaknak. (d) Ellenszolgáltatás elfogadása vagy adása egy személy feletti felügyeleti jog ellenértékeként. 8 varsói egyezmény 4. cikk (e) áldozatnak minősül minden természetes személy, aki sértettje a jelen cikk szerint meghatározott emberkereskedelemnek. " 9

társadalomba való beilleszkedését megkönnyítsék. Ennek a rehabilitációnak és a társadalomba való beilleszkedésnek a gyermek egészségét, önbecsülését és emberi méltóságát fejlesztő körülmények között kell történnie." A GYJE-ben foglalt alapjogok és elvek védelme az EU tagállamokban közös alkotmányozási formát teremthetnek és így az EU szerződés 6 (2) cikk alapján a közösségi törvény általános elvét is megállapítják. 9 A varsói egyezmény 10. cikkének 1. bekezdése arra kötelezi az államokat, hogy: "gondoskodjanak az illetékes szerveik részére az emberkereskedelem megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az áldozatok, beleértve a gyermekek azonosítása és segítése terén elméleti és gyakorlati képesítéssel rendelkező szakemberek biztosításáról, hogy az áldozatok személyazonossága megállapítható legyen olyan eljárásban, amely a nők és a gyermekek speciális helyzetét megfelelően figyelembe veszi..." Továbbá a 10. cikk 2-es bekezdésében minden fél biztosítja, "hogy abban az esetben, ha az illetékes szervek alapos indokkal feltételezik, hogy egy személy emberkereskedelem áldozatává vált, akkor ezt a személyt nem távolítják el a területéről addig, amíg az illetékes szervek be nem fejezik az annak megállapítására irányuló eljárást, és biztosítják, hogy a személy a 12. cikkében meghatározott segítségben részesüljön." 10. cikk (3) bekezdés kimondja, hogy amennyiben az áldozat életkora bizonytalan és okkal feltételezhető, hogy gyermek, akkor azt kell vélelmezni, hogy az áldozat gyermek, és az életkorának megállapításáig speciális védőintézkedéseket kell számára biztosítani. A 10. cikk (4) bekezdése szerint amint egy gyermek esetében megállapításra került, hogy gyermekkereskedelem áldozata, "gondoskodni kell a gyermek képviseletéről törvényes képviselő vagy egyéb, gyermek érdekében való cselekvésért felelős szervezet vagy hatóság útján; " meg kell tenni a szükséges lépéseket " annak érdekében, hogy megállapítsák a személyazonosságát és az állampolgárságát; "meg kell tenni minden erőfeszítést a gyermek családjának felkutatása érdekében, amennyiben ez a gyermek érdekét szolgálja.". A GYJ Egyezmény tagjai segítséget nyújtanak az "áldozatoknak a fizikai, lelki és szociális felépüléséhez", (12.1 cikk) ideértve legalább: "a létfenntartáshoz szükséges lakhatási körülmények biztosítása, a következő intézkedések útján: megfelelő és biztonságos elszállásolás, pszichológiai és anyagi segítségnyújtás; 9 Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (2009) "Gyermekkereskedelem az Európai Unióban - Kihívások, Perspektívák és jó gyakorlatok" 12. o. 10

sürgősségi orvosi ellátáshoz való hozzájutás; amennyiben szükséges, fordítási és tolmácsolási segítségnyújtás; tanácsadás és tájékoztatás, különösen az áldozatok törvényes jogairól és az általuk igénybe vehető segítségről, olyan nyelven, melyet az áldozat megért; segítségnyújtás az áldozatok jogainak és érdekeinek az elkövetőkkel szemben folytatott büntetőeljárás megfelelő szakaszaiban a hatóság elé tárásához és figyelembe vételéhez; gyermekek estében az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása." Továbbá az Egyezmény biztosít az áldozatok számára felépülési és gondolkodási időt (13. cikk) és megújítható tartózkodási engedélyt (14. bekezdés), mely gyermekek esetében, amennyiben az jogilag szükséges, a gyermek legfőbb érdekét szem előtt tartva kell kiadni, és amennyiben helyénvaló, ugyanazon feltételek szerint kell meghosszabbítani." 10 A sürgősségi ellátáson kívül ", a felek gondoskodnak megfelelő orvosi vagy más segítségnyújtásról a területükön jogszerűen tartózkodó áldozatok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi fedezettel és rászorulnak arra." (12. cikk (3) bekezdés) A gyermekeknek és felnőtteknek az életkoruknak és különleges követelményeknek megfelelő egészségügyi és egészségügyi szolgáltatásokhoz való joga nemcsak lényeges de nemzetközi emberi jogi egyezményekben rögzített alapvető emberi jog, különösképpen a GYJE-ben, mely kimondja, hogy a gyermek érdeke elsődleges szempont kell, hogy legyen. Az utóbbi években számos nyilatkozat és jegyzőkönyv 11 hívta fel a figyelmet az emberkereskedelem súlyos egészségügyi vonatkozásaira, ez korábban nem volt központi eleme az emberkereskedelem elleni fellépésnek. Az emberkereskedelem során az áldozatok fizikai erőszakot, szexuális kizsákmányolást, pszichés bántalmazást, silány életkörülményeket élnek át, valamit számos betegségnek vannak kitéve, aminek hosszútávú következményei vannak a fizikális, reprodukciós és mentális egészségükre. A WHO szerint: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya és a 10 Az Európa Tanács a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló 2004/81/EK irányelve (2004. 04.29.) gondolkodási időt biztosít az emberkereskedelembe és csempészetbe bekerült személyek számára. Ez az irányelv előírja a tagállamoknak, hogy biztosítsák a kereskedelembe bekerült személyek számára a gondolkodási időszakot, de ennek időtartama és kezdete a nemzeti jogszabályokkal kell, hogy összhangban legyen. Nem kötelező minden EU tagállamra nézve. (jelentések szerint, csak részben foganatosították). 11 Nemzetközi Migrációs Szervezet 2007-ben kiadott kézikönyve a Közvetlen segítségnyújtás az emberkereskedelem áldozatai számára, 183. o. 11

leginkább elérhető egészségi színvonal minden ember alapjoga, fajra, politikai meggyőződésre, gazdasági vagy szociális állapotára való tekintet nélkül". Több emberi jogi okmány kiemeli az egészség és emberi jogok kapcsolatát és az emberkereskedelembe került személyek egészségügyi ellátáshoz való jogát, amennyiben ez elérhető. 12 Különösképpen a Palermó Jegyzőkönyv szól arról, hogy az emberkereskedelem hatásai az egyén egészségére többdimenziósak (azaz. fizikai, lelki és szociális) és ennek okán ajánlja a többdimenziós szolgáltatást a felépüléshez. A varsói egyezmény 12. cikkének (7) bekezdése szerint ". Felek biztosítják, hogy a segítségnyújtásra kölcsönös egyetértés és információ alapján kerül sor, figyelembe véve azon személyek speciális igényeit, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, valamint a gyermekek jogait az elhelyezés, az oktatás és a megfelelő egészségügyi ellátás tekintetében.' A varsói egyezmény kötelezi a tagállamokat visszafogadási programok felállítására'. Célja az ismételt áldozattá válás elkerülése.'..és ' erőfeszítéseket tesznek az áldozatoknak a fogadó ország társadalmába való be- és visszailleszkedése érdekében, beleértve az oktatási rendszert és a munka világát...,'gyermekek esetében az ilyen programok tartalmazzák az oktatáshoz való jogot, valamint olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a megfelelő ellátásukat, vagy a családjukba vagy más megfelelő ellátási rendszerbe való befogadásukat.." 13 Az áldozat tájékoztatása során a lehető legfontosabb reális képet adni a különböző elérhető reintegrációs lehetőségekről a fogadó országban, beleértve annak kihangsúlyozását, hogy a végső reintegrációs tervet, egy utolsó reintegrációs értékelést követően a fogadó országban vázolják fel, mivel egy hamis kép káros az áldozat hatékony reintegrációjára nézve. Gyermekek tekintetében a Gyermekjogi Bizottság 6. számú általános észrevételében azt írja, hogy "...a GYJE alá eső kötelezettségek teljesítésének keretében az országok nem küldhetnek vissza egy gyermeket egy olyan országba ahol megalapozottan vélhető, hogy a gyermekre helyrehozhatatlan kár veszélye fenyeget, például, de nem kizárólag az egyezmény 6. és 37. cikkében megfontoltakat, sem olyan országba, ahová az 12 Zimmerman, C. et al. Az emberkereskedelem egészségügyi kockázatai és következményei. Egy európai tanulmány megállapításai, London, 2003: LondonSchool of Hygiene and Tropical Medicine; Gushulak, B. and D. MacPherson Emberkereskedelembe és csempészetbe bekerült migránsok egészségügyi problémái, Journal of Immigrant Health, Vol. 2, No. 2, 2000. 13 Varsói egyezmény 16. cikk (5.) bekezdés 12

elvitel megvalósítható, vagy ahová a gyermek végsősoron elhelyezést kap." 14 A reintegrációs folyamat célja, hogy az áldozat számára biztonságos, méltó és fenntartható újra-beiilleszkedést biztosítson a társadalomba és a normális életbe. 15 Eszerint az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott reintegrációs segítségnyújtás széleskörű szolgáltatásokat ölel fel, a menedék, vagy más szálláslehetőségeket, a gyógyászati és lelki gondozást, a szociális és jogi tanácsadást, az iskolai újra-beilleszkedést, valamint a szakoktatást. Néhány segítséget közvetlenül a fogadó szervezet nyújt - vagy az áldozat reintegrációját biztosító elsőszámú szervezet. Több szolgáltatást az áldozat lakóhelyén működő civilszervezet és kormányzati partnere teljesít és végez. Végül, az EU Alapjogi Chartájának 24. cikke is megfogalmazza azt az alapelvet, miszerint minden helyzetben a gyermek érdekei képezik az elsőszámú szempontot, valamint, hogy a gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. 16 Az EU tagállamok kötelesek megvédeni, tiszteletben tartani és támogatni az EU Alapjogi Chartája által megfogalamazott gyermeki jogokat. Az EAJC 5. cikke kifejezetten megtiltja az emberkereskedelmet. Abban az esetben, ha egy emberkereskedelembe bekerült gyermeket azonosítanak, az EU tagállamokat kötelezi egy új EU irányelv az emberkereskedelem megelőzésére, az ellene való küzdelemre, valamint az áldozatok védelmére, ET 2002/629/JHA kerethatározatot helyettesítve biztosítani az áldozatok számára az elérhető speciális segítségnyújtást, illetve a támogatási és védelmi intézkedéseket. Ezen intézkedések a gyermek legfőbb érdekeivel és a GYJE-vel összhangban kell lenniük. 17 A gyermekáldozatokat nem 14 Nemzetközi Migrációs Szervezet 2007-ben kiadott kézikönyve a Közvetlen segítségnyújtás az emberkereskedelem áldozatai számára 15 Nemzetközi Migrációs Szervezet 2007-ben kiadott kézikönyve a Közvetlen segítségnyújtás az emberkereskedelem áldozatai számára, 95. o. 16 24. cikk: A gyermek jogai: 1. A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik. Az őket érintő ügyekben véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni. 2. A hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek legfőbb érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie. 3. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve ha ez az érdekeivel ellentétes. 17 Az emberkereskedelem áldozatai számára elérhető intézkedéseken kívül. a speciális segítségnyújtást, illetve a támogatási és védelmi intézkedések is elérhetőségét is biztosítania kell a tagállamoknak. Ezen intézkedéseknek a gyermek legfőbb érdekét kell szolgálniuk és összhangban kell lenniük az 1989-es ENSZ Gyermekjogi Egyezményével. Amennyiben egy emberkereskedelem áldozatává vált személy életkora bizonytalan, és okkal feltételezhető, hogy 18 évesnél fiatalabb, vélelmezni kell, hogy gyermek és azonnali segítségben, védelemben és 13

kötelező visszaküldeni egy olyan országba, amennyiben a kockázati és biztonsági értékelés alapján arra lehet következtetni, hogy a visszatérés nem a gyermek legfőbb érdekeit szolgálja. 18 A fő nemzetközi jogi dokumentumok, melyek az emberkereskedelem ügyeivel foglalkoznak a következők: ENSZ szerződések Az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló ENSZ Jegyzőkönyv ENSZ 1951-es menekültügyi egyezménye és az 1967-es menekültügyi jegyzőkönyv Hontalanok jogállásáról szóló ENSZ egyezmény Bevándorló munkások és családjuk védelmétől szóló egyezmény Nemzetközi egyezmény a polgári és politikai jogokról Nemzetközi egyezmény a gazdasági, szociális és kulturális jogokról A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetések elleni ENSZ egyezmény ILO egyezmény a kényszermunkáról Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről ENSZ egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről ENSZ gyermekjogi egyezménye A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a támogatásban kell részesíteni. A gyermekáldozatok számára nyújtott segítségnyújtási és támogatási intézkedéseknek a gyermek fizikai, lelki-szociális felépülésére kell irányulniuk valamint egy részére nyújtott állandó megoldás kialakítására. Az oktatáshoz való hozzáférés segít a gyermekek társadalomba való beilleszkedésében. Mivel az gyermekkereskedelem áldozatai különösképpen érzékenyek, további védelmi intézkedések szükségesek, hogy a kihallgatások és bűnügyi nyomozások során megvédjék őket. 18 Varsói egyezmény 16. cikk (7.) bekezdés 14

gyermekpornográfiáról szóló ENSZ fakultatív jegyzőkönyve ENSZ egyezmény a házasság jóváhagyásáról, a házasság alsó korhatáráról és a házasság regisztrációjáről ILO egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló lépésekről Európa Tanács szerződések Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye Emberi jogok európai egyezménye 12. Jegyzőkönyv az emberi jogok európai egyezményéhez A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetések megelőzéséről szóló európai egyezmény Európa Tanács egyezmény a gyermekek szexuális zaklatásáról, szexuális kizsákmányolásáról Európai egyezmény az erőszakos bűcselekmények áldozatainak kárenyhítéséről EU törvényhozás 629/JHA, (2002.07.19.) számú kerethatározat az emberkereskedelem elleni küzdelemről A Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. 04.29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről. 15

A Tanács 2004/68/JHA kerethatározata a gyermekek szexuális kizsákmányolásáról és a gyermekpornográfiáról A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001/220/JHA tanácsi kerethatározat 2001/C 283/01 tanácsi határozat a civil társadalom részvételéről az eltűnt vagy szexuálisan kizsákmányolt gyermekek megtalálásában A Tanács 2011/36/EU irányelve az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene való küzdelemről, és áldozatainak védelméről, 2002/629/JHA tanácsi kerethatározat módosítása 16

2. ORSZÁGJELENTÉS SZERKEZETE A vizsgálat átfogó jellegének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében, minden országjelentés a következőkben részletezett szerkezetet kell követnie. Minden szakaszt és alszakaszt ki kell tölteni. Ahol nincs kapcsolódó jelenteni való információ, ott ezt kifejezetten jelezni kell. Az országjelentés szerkezete nem változtatható meg törléssel, átrendezéssel, vagy új szakaszok, alszakaszok beillesztésével. Az országjelentésben szereplő vizsgálat középpontjában az emberkereskedelem áldozataival kapcsolatos segítségnyújtási és reintegrációs intézkedések vannak, ezáltal biztos alapot adnak az intézkedéseket értékelő következő munkafolyamathoz. 2.1. Bemutatás: néhány alapvető információ az emberkereskedelemről az országban Az országjelentés ebben a szakaszában statisztikai adatokra, jelentésekre és szakmai tanulmányokra alapozva adjon képet az emberkereskedelem általános helyzetéről az ön országában, melynek középpontjában az ön országát érintő gyermekkereskedelmet, elsősorban: Az emberkereskedelembe bekerült személyek nemzetisége A célország, ahová eljuttatják, és ahol kizsákmányolják az embereket Az ország, melyen keresztül áthaladnak (a), (b) és (c) kombinációja (jelölje, hogy melyik) Más Az összegyűjtött információk alapján készítsen egy összegzést a tavalyi évben jelentett, "emberkereskedelembe bekerült" gyerekekről, és jelezze, hogy milyen arányban voltak ezek között külföldiek, akiket az Ön országába hoztak, és milyen arányban voltak, akiket az Ön országából vittek külfödre vagy országon belül kereskedtek velük, külföldre való szállítás nélkül. Amennyiben ezen információk nem állnak rendelkezésre, tüntesse fel ezt. Amennyiben lehetséges, adjon információt az az ön országára vonatkozóan az évente az emberkereskedelembe bekerült összes gyermekről, összefüggésben az emberkereskedelem formáival és további 17

bontással (életkor, a szexuális kizsákmányolás formája, országon belüli/országok közötti emberkereskedelem). Kérem, adjon információkat arról, hogy az emberkereskedelemre vonatkozó nemzetközi okmányok mikor kerültek aláírásra, ratifikálásra/ és vagy átültetésre az ön országában. (aláírás, ratifikálás, fenntartás, életbe lépés dátuma stb.) Hivatkozásként, használja az 1.2 szakasz megfelelő listáját, és töltse ki az 1. mellékletben a vonatkozó táblázatot. Az EU jogi aktusaira hivatkozva adjon egy rövid értékelést arra vonatkozóan, hogy mely okmányok kerültek átültetésre. Használja az 1.2 szakaszban szereplő nemzetközi jogi aktusok listáját és 1. mellékletben a vonatkozó táblázatot. Vizsgálja meg azt is, hogy az ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó jegyzőkönyvek és eljárások rendelkezésre állnak-e. Vizsgálja meg, és vitassa meg a gyermekkereskedelemhez kapcsolódó információgyűjtés forrásait és fő módszereit. Próbálja meg nyomon követni, hogy az országok milyen tapasztalati alapon készítik elő a jogalkotást, az irányelveket, nemzeti cselekvés terveket/stratégiákat stb. és kérjük, fűzzön észrevételeket a kapcsolódó adatok hozzáféréséhez. 18

2.2. A gyermekkereskedelemre vonatkozó törvényalkotás és a gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelméhez és támogatásához kapcsolódó intézkedések Jelen szakasz első felének célja, hogy az ön országában hatályban lévő, alkotmány, büntetőjog és egyéb jogi intézkedések emberkereskedelemmel foglalkozó részeiről összegzést adjon. Jelen szakasz második felében információt és értékelést várunk az gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedésekről, fókuszban: a) az gyermekkereskedelem áldozatainak azonosítása, b) segítségnyújtás, védelem, gyógyászati ellátás, c) kárenyhítés, d) visszatérés; e) reintegráció. 2.2.2. Alkotmány Ebben a szakaszban hivatkozzon az országában hatályos alkotmány gyermeki jogokhoz kapcsolódó rendelkezéseire. Kérjük, jelezze, amennyiben van az országában joggyakorlat a gyermekkereskedelem nemzetközi normáinak közvetlen alkalmazhatóságának elvének a használatára. 2.2.3. Anyagi és bünető eljárásjog Ebben a szakaszban kérjük, írjon le néhány kezdő bekezdést, összefoglalva az országában azokat a jogi rendelkezéseket, melyek bűntettnek nyilvánítják az ember- és gyermekkereskedelmet, és amelyek a kapcsolódó ügyeket, mint az emberkereskedelemmel kapcsolatos, kizsákmányolás különböző formáit megnevezik (úgymint prostitúció, szexuális kizsákmányolás, kényszermunka vagy szolgáltatás, szolgaság, rabszolgaság, vagy szervek kivétele, koldulás, illegális örökbefogadás). Kérjük, említse meg a Büntető törvénykönyv elsősorban a gyermek (perben és a per előtti) helyzetével a kapcsolatos intézkedéseit 19, mint például a gyermekhez való jogi 19 A Tanács bűnügyi eljárás során az áldozatok helyzetéről szóló kerethatározatával összhangban; a különösképpen kiszolgáltatott ádozatokat a körülményeikhez leginkább megfelelő különleges bánásmódban kell részesíteni. 19

képviselő kijelölése (különbséget téve a felügyelet nélküli külföldi gyermekáldozatok és hazai gyermekáldozatok között), gyermek kikérdezése, bizonyíték benyújtása a bíróságon, audiovizuális eszközök használata, stb. Jogi szövegből való idézés használható, amennyiben szükséges a végrehajtandó jogi analízis bizonyos szempontjainak demonstrálására. Amennyiben jogi szövegben egy idézés kerül beszúrásra, azt közvetlenül angolul kell megtenni, a lábjegyzetben az eredeti nyelvű szöveggel. Internetes referencia is biztosítható. Idézze a kapcsolódó jogszabályok hivatkozási számát. (pl. jogszabály típus - rendelet, törvény, törvényerejű rendelet, stb. szám és év). Kérjük, ha létezik elérhető angol nyelvű fordítás, csatolja. Táblázatban összegezze ezt az információt és csatolja országjelentés mellékletéhez. Kérjük, adja meg a gyermekkereskedelem jogi defínícióját az ön országában érvényben lévő büntetőjog szerint. Amennyiben nincs jogi definíciója, írja le a gyermekkereskedelemként büntethető támadás összetevőit (a pontos magatartást) az ön országának büntető törvénykönyve szerint. Mi a "gyermek" definíciója az önök büntetőjog rendelkezéseiben? Mi az "áldozat" definíciója az önök büntetőjog rendelkezéseiben? Meddig terjed egy személy beleegyezése tervezett vagy ténylegesen végrehajtott kizsákmányolás, amennyiben az a személy emberkereskedelem áldozataként azonosítják az önök jogrendjében? 20 Az emberkereskedelem mely formái ismertek az önök jogrendjében: belföldi, országok között, szervezett bűnügyhöz kötött, nem kötött szervezett bűnügyhöz, Kérjük, adjon információt más, gyermekkereskedelemmel kapcsolatos bűnügyekről, amennyiben vannak ilyenek (pl. illegális örökbefogadás, kényszerházasság, gyermekek szexuális kizsákmányolás, gyermekek adásvétele, szervkereskedelem, gyermek prostitúció, gyermek koldulás és zsebtolvajlás stb.) Magyarázza el, hogy ezek a bűnügyek milyen kapcsolatban vannak a gyermekkereskedelemmel. Kérjük, adjon meg információkat a következőkkel kapcsolatban: Különböző jogi okmányokkal összhangban az emberkereskedelem áldozatait különösen kiszolgáltatottnak kell tekinteni. 20 GRETA (2010) Kérdőív az Európa Tanács emberkereskedelem elleni egyezmény alkalmazásának értékeléséhez, első értékelési kör. 20

Az utóbbi időben elfogadták vagy felülvizsgálták-e az emberkereskedelem elleni jogalkotást, vagy tervezik-e ezt (pl. az EU kerethatározat eredményeként, emberkereskedelem elleni varsói egyezmény ratifikációja vagy az új EU irányelv átvétele) és tegyen észrevételeket; Kimondják-e az ön országának emberkereskedelem ellenes törvényei, hogy aki gyermeket prostitúcióra toboroz, feljelenthető emberkereskedelemért? (Érdekünk annak a megállapítása, hogy alkalmazottak-e az emberkereskedelemmel kapcsolatos törvények olyan emberek feljelentése esetében, akiket egyébként 'kiskorú megrontása' vagy 'gyermek kizsákmányolása prostitúció céljára' vagy 'kerítés' miatt vádolnak) Egyértelműen kimondja-e az önök emberkereskedelemre vonatkozó törvénye, hogy a 18 év alatti gyermek toborzása (szállítása, átadása, rejtegetése vagy utólagos fogadása), kizsákmányolás céljából emberkereskedelemnek minősül, még abban az esetben is, ha a gyermeket a felnőttek esetében alkalmazott eszközökkel nem kényszerítik, 21 fűzzön hozzá észrevételeket; Említik-e az ön országának emberkereskedelem ellenes törvényei, - a gyermekkereskedelem lehetséges céljai közt - a kényszer, vagy kötelező munkát, vagy a szolgasághoz hasonló gyakorlatokat, vagy a rabszolgaságot (pl. vagy inkább kizárólagosan a szexuális kizsákmányolás céljára történő emberkereskedelemre fókuszál) és fűzzön hozzá észrevételeket; Említik-e az ön országának emberkereskedelem elleni törvényei másfajta kizsákmányolási módokat,amelyek miatt a gyermekek a kereskedelembe kerülhetnek, ha igen, melyek ezek, pl.koldulásra való felhasználás, olyan illegális tevékenységek mint a lopás, zsebtolvajlás, haszoncsalás? (benne foglaltatik-e egy gyermek országba vitele csalárd módon társadalombiztosítási juttatások igénylésének kifejezett szándékával), házi munka, más (határozza meg, hogy mi, és fűzzön észrevételeket, 21 varsói egyezmény 4. cikke (c) egy gyermek kihasználás céljából történő toborzása, szállítása, eladása, elrejtése vagy átvétele emberkereskedelemnek minősül még akkor is, ha az nem jár a jelen cikk a) pontjában szereplő eszközök alkalmazásával; mely felsorolja azokat az eszközöket, melyeket alkalmazni kell egy felnőtt toborzásához, amennyiben az eset az emberkereskedelem esetének tekinthető: adott személlyel szemben kényszert alkalmazásával: fenyegetéssel, erőszakkal, emberrablással, csalással, megtévesztéssel, kiszolgáltatott helyzetével való visszaéléssel, vagy ellenszolgáltatás nyújtása vagy átvétele egy másik személy feletti ellenőrzésért, kizsákmányolás céljából." 21

Az önök belföldi törvényei arra adnak lehetőséget, hogy az áldozatok kezdeményezzenek jogi eljárást és/vagy ex officio is megtehető (pl. államügyész által), és fűzzön észrevételeket; Adja meg az önök honi törvénye szerint az emberkereskedelem áldozatának definícióját, akár büntetőjog, meghatározott törvény/emberkereskedelemről szóló törvény, vagy más az emberkereskedelemhez kapcsolódó jogi aktus, Röviden véleményezze, hogy az ön országának büntetőjogát hasonlóan megfelelőnek tartja-e, illetve a törvények megfelelnek-e a 2002/629/JHA tanácsi kerethatározatot helyettesítő, emberkereskedelem elleni küzdelemről, illetve megelőzésről és áldozatainak védelméről szóló Európa Tanács egyezményben és a 2011/36/EU tanácsi irányelvben rögzített normáknak. Véleményezze egyértelműen, hogyan jellemzik az emberkereskedelmi törvénysértést, amennyiben gyermeket érint (abban az esetben, ha csak 17,5 éves is) és mely aspektusaiban tér el, amennyiben gyermekről van szó (mivel a GYJE meghatározza, hogy egyik visszaélő jellegű toborzási "módszernek" - amely felnőttek esetében a jogsértés része -, sem szükséges megtörténnie, amennyiben gyermekről van szó). 2.2.4. Egyéb jogi szabályozás Mivel a segítségnyújtás értékeléséhez és a gyermekáldozatok reintegrációjához elengedhetetlenül fontos, kérjük adjon részletes információt más kapcsolódó törvényekről és szabályozásról, különös tekintettel a gyermekvédelmi törvényre, az emberkereskedelmi törvényekre, mint pl. a külföldiek tartózkodási helyéről szóló törvény, a gyermekek szociális védelméről szóló törvény és más gyermekvédelmi törvények, kárenyhítésről szóló törvények, menekültügyi törvény, oktatáshoz való hozzáférésről szóló törvény, szociális minisztériumok belső határozatai, belföldi gyermekvédelmi hatóságok, csakúgy mint a büntetőtörvénykönyv, polgári törvénykönyv, amennyiben kapcsolódnak a jogi eljárások során a gyermekáldozatok számára lehetővé tett segítségnyújtási/védelmi intézkedésekhez. Amennyiben országa átvett egy meghatározott emberkereskedelemről szóló törvényt, vizsgálja meg a törvény alaposan. Ebben az esetben illesszen be egy, az önök emberkereskedelmi törvényének vizsgálatához kapcsolódó alszakaszt, a jelenlegi "Egyéb törvények" alá. Idézze a kapcsolódó törvények hivatkozási számait (pl. 22

törvénytípus - rendelet, törvény, törvényerejű rendelet stb. - szám és év). Táblázatban összegezze ezt az információt és csatolja országjelentés mellékletéhez. 2.2.5. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmére és támogatására irányuló intézkedések: A gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosítása Kérjük, nevezze meg, hogy az emberkereskedelem potenciális/feltételezett áldozatának meghatározásának folyamata mikor és ki által kerül kezdeményezésre (pl. a potenciális, feltételezett áldozat nyilatkozata, rendőri nyilatkozat, civilszervezet nyilatkozata stb.) Írja le, hogy mely nemzeti hatóság biztosítja az emberkereskedelem áldozatának helyzetét (pl. rendőrség, államügyész, bíróság stb.), és, hogy ez a döntés megfellebbezhető-e. Vizsgálja, meg, hogy egy áldozat helyzetének biztosítása kapcsolódik-e bármilyen különleges segítségnyújtáshoz és védelmi intézkedéshez. Használja GYJE által megfogalmazott normákat. 2.2.6. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedések: Segítségnyújtás, védelem, gyógyászati ellátás Számoljon be azokról a jogi intézkedések meglétéről, melyek jogi képviselővel pl. ifjúságvédelmi hatóság) való azonnali találkozást céloznak meg minden felügyelet nélküli gyermek esetében - honi állampolgárok -, akiknek feltehetően az állapota szigorúan veszélyeztetve van, fűzzön észrevételeket és írja le, hogy mi történik a gyakorlatban. Számoljon be a gondolkodási idővel kapcsolatos jogi intézkedésekről, és fűzzön észrevételeket a gondolkodási idő gyakorlati alkalmazásához (tegyen különbséget a külföldi felügyelet nélküli gyermek áldozatok és a honi gyermekáldozatok között) és az gyermekkereskedelem áldozatainak a maradáshoz való jogának a biztosítását, függetlenül a rendőrséggel/bírósággal való együttműködéstől, számoljon be a gyakorlatról. Amennyiben lehetséges, szerezzen információt arról, hogy hány emberkereskedelembe bekerült gyermeknek biztosítottak gondolkodási időt és utólagos tartózkodási engedélyt 2008, 2009 és 2010 években (amennyiben elérhető, tegye ezt az információt a 2-es mellékletbe - statisztikákat.) Ha nem lehetséges megszerezni ezt az információt, kérjük, jelezze. Fűzzön észrevételeket adminisztratív visszatartást/visszatartás függő kitoloncolást tiltó jogi intézkedésekről és írja le, hogy mi történik a gyakorlatban. Számoljon be a 23

formális legfőbb érdek meghatározási folyamat meglétéről mely közvetlenül bevonja az érintett gyermeket (akár honi, akár külföldi), megfelelő tartós gondoskodás és tartós megoldások meghatározásába beleértve a gyermek származási országába való visszatérését megelőző kockázat és biztonságértékelést. Készítsen listát a résztvevő hatóságokról és szerepükről. Számoljon be az oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos törvényekről és gyakorlatról az gyermekkereskedelem áldozatainak minden csoportjára vonatkozóan. (visszatérő helyiek, külföldi (felügyelet nélküli) kiskorúak, szociálisan kirekesztett gyermekek (pl. romák). Jellemezze a nyomozás és a jogi eljárások során, a gyermekkereskedelem áldozatainak identitásának és biztonságának védelmére vonatkozó, az önök belföldi törvényeiben szereplő intézkedéseket. Számoljon be azokról a jogi/adminisztratív intézkedésekről, mely az azonnal átfogó egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést szabályozzák, célul tűzve ki a traumatikus élményből való felépülés biztosítását. Az ilyen ellátásnak "trauma-informáltnak" 22 kell lennie és más, a gyermeknek való támogatással kell együtt járnia, hogy normalizálja' a gyermek életstílusát, beleértve a felügyeletet, védelmet és oktatást. Jellemezze az ön országában azokat a követendő eljárásokat, melyeket a gyermek egészségügyi ellátáshoz való jutása érdekében követni kell, középpontban a rá hatással lévő döntésekbe való részvételi joggal, tájékozódott beleegyezés és a gyermek legfőbb érdekének meghatározása. 2.2.7. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedések: kárenyhítés Számoljon be a jogi keretről, és arról, hogy mi történik a gyakorlatban, kárenyhítés esetében (nemzeti és külföldi áldozatok, ideértve 3. ország polgárait), amennyiben lehetséges/elérhető, szerezzen információt arról, hogy került-e kompenzáció kifizetésre az emberkereskedelem áldozatainak, évente az esetek átlagára számítva, csoportosítva (életkor, nem, a kizsákmányolás 22 Trauma-informált gondoskodás alatt, az egy egyén életére és viselkedésére az átélt traumatikus élmények hatásainak felismerését (különösképpen erőszakos cselekmények sorát, mely az aktuális tapasztalatot megelőzően), valamint saját magának és testének érzékelését értjük. (Harris, M. and R.D. Fallot, Envisioning a trauma-informed service system: a vital paradigm shift, New Directions for Mental Health Services, vol. 89, Spring 2001, 3-22 o. 24

típusa, stb.) Ezt az információt a 2. mellékletbe rögzítse - statisztikai adatként, a megadottak szerint 2.2.8. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedések: visszatérés Készítsen jelentést megállapodások és intézkedések meglétéről, melyek az gyermekkereskedelem áldozatainak származási országukba való biztonságos visszatérését szabályozzák (amennyiben az ön országa a származási ország, számoljon be arról, hogyan működnek együtt a visszatérések tervezésében (kockázat és biztonsági értékelés stb.) azokkal az országokkal, ahová a gyermeke - ön országának állampolgárai- kerültek emberkereskedelem céljából és vissza kell őket hozni; amennyiben az ön országa célország, készítsen jelentést arról, hogy az ön országa hogyan készít biztonsági és kockázati értékelést vis a vis azzal az országgal, ahonnan a gyermek származik, és az ön országa hogy győződik meg arról, hogy a származási országában a gyermeket a kijelölt szociális munkások/törvényes képviselő/szülő fogadja-e, és biztosítják-e számára a megfelelő szolgáltatásokat. Készítsen jelentést arról, hogy az emberkereskedelembe bekerült gyerekek (beleértve a szóban forgó 23 ország állampolgárait) visszatérését követően azon formalizált eljárások meglétéről, melyek a tartós megoldásokra vonatkoznak, amelyek a gyermek legfőbb érdekének meghatározásáról szólnak pl. szociális értékelés elvégzésének feladata, reintegrációs terv elkészítése beleértve a biztonság garanciáját, étkezés, biztonságos elhelyezés, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, beleértve a pszicho-szociális támogatást, jogi segítségnyújtás, oktatáshoz való hozzáférés, valamint annak meghatározása, hogy kell-e bármilyen speciális védelmi intézkedést tenni a gyermekkel kapcsolatban, és jellemezze, hogy mi történik a gyakorlatban; 23 A gyermek legfőbb érdekére vonatkozó UNHCR irányelvek (2006) szerint a az első megvizsgálandó elv a döntéshozó folyamatban az, hogy a gyermek legfőbb érdekét tekintik-e elsődlegesnek. Ez azt jelenti, hogy egy tartós megoldásokért felelős vezető ügynökség nem tekinthet elsődlegesnek más olyan tényezőket melyeket bizonyos hatóságok rendkívül fontosnak ítélnek és számításba kívánnak venni. Döntéshozóknak súlyozniuk kell, és összehasonlítaniuk az összes, a szóban forgó esethez kapcsolódó tényezőt, megfelelő súlyt adva a GYJE-ben és más emberi jogi okmányokban elismert jogokra és kötelezettségekre, így egy olyan átfogó döntés születhet, amely legjobban védi a gyermek jogait. 25