Az EU regionális politikája

Hasonló dokumentumok
Az EU regionális politikája

Strukturális Alapok

Az Európai Unió regionális politikája

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

regionális politika Mi a régió?

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Környezetvédelmi Főigazgatóság

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az EU kohéziós politikája

A változatos NUTS rendszer

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1.

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1.

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA

1.1. A közösségi regionális politika fogalma és fejlődése

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI DOMJÁNNÉ DR. NYIZSALOVSZKI RITA

EU költségvetés. EU nem állam, hanem nemzetközi szervezet

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Bevezetés az EU regionális politikájába DR. NAGY HENRIETTA EGYETEMI DOCENS, DÉKÁNHELYETTES SZIE GTK RGVI

A kohéziós politika post (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

Összefoglalás Magyarországnak a as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Áldorfai György EGYRTDI

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

várható fejlesztési területek

Bevezetés az EU regionális politikájába. Áldorfai György EGYRTDI

AZ UNIÓ PÁLYÁZATI RENDSZERE. Kis-Tóth Lajos Vígh Gergely

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Integrált területfejlesztés. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti

A K+F+I forrásai között

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA


Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Halm Tamás május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

Partnerségi Megállapodás

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztések aktuális állapota Riz Gábor országgyűlési képviselő, Borsod- Abaúj-Zemplén megye fejlesztési biztosa

Az EGTC-k jövője. Esztergom, december 6.

1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai

Környezetgazdálkodás 1. gyakorlat

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

Önkormányzati és európai finanszírozás

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

KULTURÁLIS VIDÉKFEJLESZTÉS, A KISTELEPÜLÉSEK KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI A MEGYEI HÁLÓZAT SZOLGÁLTATÁSAINAK ELÉRÉSÉVEL

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Az EUREKA és a EUROSTARS program

A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása szeptember

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK

A közötti időszak pályázati lehetőségei

Az Otthonteremtési Program hatásai

v e r s e n y k é p e s s é g

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

Belső piaci eredménytábla

Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje


MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

versenyképess Vértes András május 10.

Versenyképesség vagy képességverseny?

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Átírás:

Az EU regionális politikája 2017. 12. 07.

Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. Kialakulásuk okai: - politikai - gazdasági - kulturális értékek - tervezés, fejlesztés

A regionális politika fogalma a területrendszer működésébe történő tudatos beavatkozásokat jelenti célja az egyes területek fejlettségbeli eltéréseinek korrigálása, az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása Mo-n inkább a területfejlesztés fogalmat használják, ami ugyanazt jelenti alkalmazásának alapvető feltétele, hogy a területi jellemzőket számszerűsítsük, összehasonlíthatóvá tegyük (pl.: egy főre jutó GDP, munkanélküliségi ráta)

A regionális politika indokai A régiók közötti különbségek az utóbbi évtizedekben növekedtek: Legfejlettebb és legkevésbé fejlett EU régió közötti különbség: 2000: 6,5x 2010: 12x de az elsősorban a bővítés következménye! A gazdasági válság is felerősíti a különbségeket.

A regionális politika története A Római Szerződésben (1957) már megfogalmazódik,hogy a nyugat-európai integráció nem képzelhető el a regionális különbségek mérséklése nélkül a szerződés célja a tagállamok harmonikus fejlődésének elősegítése és az életminőség javítása. A 60-as évek még a fellendülés korszaka úgy tűnt, hogy a fejlett centrum és elmaradott periféria között a különbségek tartósan csökkenek.

A regionális politika története 1967-ben a Bizottságon belül megszületett a regionális politikáért felelős Főigazgatóság 1972 Párizsi csúcsértekezlet A területi különbségek a Közösség bővítésének előkészítésekor kerültek igazán felszínre, hiszen az akkor újonnan csatlakozó országokban (Nagy-Britannia, Írország,Görögország) jelentős regionális fejlettségbeli különbségekkel kellett számolni.

Az ERDF megalakítása 1975-ben létrehozták az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERDF - ERFA), amelynek működése során 1975 1988 között 24,4 milliárd ECU-t (kb. 22 milliárd USD-t) fordítottak mintegy 41 ezer közösségi strukturális beruházás finanszírozására. A tagállamok befizetésének újraelosztását valósította meg, a regionális fejlesztés szempontjainak figyelembevételével. (kvótarendszer alapján)

Regionális politika fejlődése A további bővítések (Spanyolország, Portugália 1986), valamint a regionális folyamatok hatásának felismerése indította el a regionális politika átfogó reformjának előkészítését és kidolgozását. A regionális politikát 1988/89-ben reformálták meg. (Egységes Európai Okmány) beemelte az elsődleges közösségi joganyagba Ennek keretében emelték az ERDF támogatási alapját.

A regionális politika alapelvei 1., Koncentráció (források, erőfeszítések) 2., Partnerség ( kollektív folyamat legyen) 3., Programozás (többéves, összehang) 4., Addicionalitás (tagállami hozzájárulás)

Delors I. csomag A regionális és strukturális fejlesztési célokra felhasználható pénzeszközök megduplázása. Egységes statisztikai rendszer kialakítása a tagállamok tettek javaslatot, az Erostat véleményezte és hagyta jóvá

NUTS-rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS, Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) hivatalosan az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rögzíti. Népességhatárok: NUTS I: 3-7 millió fő, NUTS II: 800 ezer 3 millió, NUTS III: 150 ezer - 800 ezer 5 szintű hierarchikus szabályozás

NUTS-szintek az egyes tagországokban Ország NUTS I. NUTS II. NUTS III. Lengyelország 6 16 45 Lettország 1 1 6 Litvánia 1 1 10 Luxemburg 1 1 1 Magyarország 3 7 20 Málta 1 1 2 Németország 16 41 439 Olaszország 5 21 103 Portugália 3 7 30 Románia 1 8 42 Spanyolország 7 19 52 Svédország 1 8 21 Szlovákia 1 4 8 Szlovénia 1 1 12

NUTS 1

NUTS 2 1999. évi XCII. törvény értelmében, ami az 1996. évi XXI. törvény módosítása.

NUTS 3

NUTS 4 (LAU 1) local administrative units, helyi közigazgatási egységek

Magyarország hármas térszerkezete Forrás: Enyedi, in: Magyar Tudomány 2004/9

A Maastrichti szerződés a Kohéziós Alap Ezt a speciális szolidaritási alapot 1993- ban hozták létre, hogy a négy legszegényebb állam, Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország helyzetén segítsen. Kedvezményezettjei a közösségi átlag GNP 90%-át el nem érő tagállamok.

A strukturális alapok A regionális politika finanszírozása négy alapból történik. Működésüket először az 1988-as reform során koordinálták. A cél az alapokból származó pénzösszegek hatékonyabb felhasználásának elősegítése volt. Ekkortól nevezik az Európai Regionális Alapot (ERFA), az Európai Szociális Alapot (ESZA) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA), Halászati Orientáció Finanszírozási Eszközeit (HOFE) együttesen Strukturális Alapoknak.

AGENDA 2000 Jóváhagyása 1999. március 24-25. (Berlin) 2000-2006-os pénzügyi keret meghatározása (célra: 213 milliárd euró) A hatékonyság növelése érdekében a regionális politika megvalósítása decentralizálódik, a tagállamok nagyobb mozgásteret kapnak. Átmeneti támogatást irányoznak elő azon területek számára, amelyek 2000-től már nem szorulnak segélyre

A regionális politika célkitűzései 2007-2013 között az EU költségvetés 47%- a. 1.,Ide tartoznak azok a régiók, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU átlag 75%- át 2., Versenyképesség erősítése 3., Határokon átnyúló kezdeményezések

A regionális politika elsődleges alapelvei Szubszidiaritás: a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához. Decentralizáció: központból v. az államigazgatásban a döntések jogát a helyi szerveknek adják át.

Kohéziós Alap 2014-2020 Azoknak a tagállamoknak a támogatása, amelyekben az egy főre jutó GNI kevesebb az EU-27 átlagának 90%-ánál Befektetés a környezetvédelembe Klímaváltozással kapcsolatos átállás és kockázatmegelőzés Vízkezelés és hulladékgazdálkodás Biodiverzitás zöld infrastruktúrák révén is Városi környezet Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell Befektetés a közlekedésbe és a szállításba Transzeurópai szállítási hálózat (TEN-T) Alacsony széndioxid-kibocsátású szállítási rendszerek és városi közlekedés

A Kohéziós Alap által egy adott projekt számára nyújtott pénzügyi támogatás mértéke a projekt költségeinek legfeljebb 85%-át teheti ki. A 2014 2020-as időszakban az EU (2011-es árakon) több mint 66 milliárd eurót fog a Kohéziós Alapra fordítani. Forrás: Európai Bizottság (millió EUR, 2011-es árakon)

Regionális egyenlőtlenségek Legfejlettebb térségek: - kék banán - Milánó-Torinó-Genova

EU regionális politikája - Konvergencia egy régió (NUTS 2) akkor konvergencia régió, ha az egy főre jutó GDP (PPS) értéke a rendelkezésre álló utolsó 3 év adata alapján az EU átlag 75%-a alatt volt

A regionális politika jövője 11 tematikus célkitűzés 1., K+F 2., Információs és kommunikációs technológia 3., KKV-k versenyképessége 4., Alacsony szénfelhasználású gazd. 5., Klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás 6., Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság

A regionális politika jövője 7., Fenntartható közlekedés 8., Munkaerő mobilitása 9., Szegénység elleni küzdelem 10., Oktatás, képzés 11., Hatékony közigazgatás