A Brit döntés háttere

Hasonló dokumentumok
A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28. Zarándy Tamás

Piac, reguláció és hatékonyság a villamosenergia-iparban

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Az új hazai energiapolitika kulcskérdései Műhelyvita Regionális piacintegráció költségek és hasznok

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, szeptember :50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

A hazai energetika fejlıdésének társadalmi, gazdasági feltételei, jövıképe

HUPX piacok a fejlődés útján Merre tart a szervezettvillamosenergia

ENERGIA NAP 2017 MAGYAR FOGYASZTÓK AZ EURÓPAI ENERGIA UNIÓBAN

A magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-piac 2017-es évének áttekintése

Energiapolitika Magyarországon

A brit döntés háttere: az erőművi beruházások és a villamos energia-ár kölcsönhatása

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Magyarország Energia Jövőképe

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

K+F lehet bármi szerepe?

Energiatermelési technológiák költségvonzatainak összehasonlítása

Energetika átfogó kérdései

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

Hazai megújuló kapcsolt energiatermelés kilátásai középtávon

Towards the optimal energy mix for Hungary október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

Megújuló energia: mit, miért, mennyibıl? Varró László Stratégia Fejlesztés Igazgató MOL Csoport 2010 Március 10

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Energiatermelési technológiák költségvonzatainak összehasonlítása

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése

Miből lesz a megfizethető energia?

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO

A brit döntés háttere: az erőművi beruházások és a villamos energia-ár kölcsönhatása

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Eőművi kapacitás-helyzet Magyarországon és Európában. Katona Zoltán

Az MVM Csoport időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

A következő nagy dobás, az energiatárolás. Beöthy Ákos

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Erőművi technológiák összehasonlítása

A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig

JOGI-SZABÁLYOZÁSI ÉS PIACI VÁLTOZÁSOK AZ ENERGETIKÁBAN

Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban. Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

A magyarországi erőműépítés főbb kérdései

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

A paksi atomerőmű bővítésének. vonatkozásai. Hazai villamosenergia-fogyasztás. Hazai villamosenergia-fogyasztás nemzetközi összehasonlításban

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

A villamosenergia termelés helyzete Európában

Fenntartható (?) árampiac 2030

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március

A 2020-as magyar megújuló energia célok teljesítésének lehetséges forgatókönyvei

Konkurensek vagy természetes kiegészítők? A megújuló energiaforrások és a földgáz

A hazai szervezett energiapiac és a napon belüli kereskedelem bevezetése és a tőle várható hatások

A hazai földgázellátás biztonsága, a MEH jogosítványai

A napelemes áramtermelés lehetőségei és jelentősége

Megújuló áramtermelési lehetőségek és korlátok régiónkban

A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár június 9.

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar energiapolitika eredményei

Jancsó Illés A PELLETÁGAZAT KÜLFÖLDÖN ÉS MAGYARORSZÁGON

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

Napenergia-boom vár Magyarországra? Hazai trendek - nemzetközi viszonylatban

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A HUPX piacait érintő újdonságok és piacfejlesztési tapasztalatok az uniós piacintegrációk árnyékában , Budapest

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

A HUPX csoport 2018-as fejlesztései

A fenntartható energetika kérdései

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

Energia- és klímapolitikai stratégiaalkotás és tervezés

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

AZ EURÓPAI SZÉNIPAR ÉS KIHÍVÁSAI

MET 7. Energia műhely

Átírás:

A Brit döntés háttere Kerekes Lajos Energetikai Szakkolégium 2014. április 3.

Vázlat A brit energiapolitika története: a liberalizációtól a tervezésig Európai kontextus: piaci feszültségek és szabályozási dilemmák Erőművi beruházások gazdaságtana: termelési költségek és ármeghatározódás Nukleáris projektek: ígéretek és kockázatok 2

Liberalizációtól dekarbonizációig Hatékonyság és versenyképesség 1989: Dekompozíció és privatizáció CEGB feldarabolása, erőművi társaságok, regionális szolgáltatók, és TSO létrehozatala 1990: Power Pool koncentrált, kötelező nagykereskedelmi piac (National Power + Powergen duopóliuma) 1992-1997: Dash for gas (IPPs) CCGT erőművek belépése (0% 27%) & szénerőművek kiszorulása versenyző piaci struktúra kialakulása (CCGT+divestment) 2001: Neta decentralizált nagykereskedelmi piac bevezetése gyors áresés kilépések - likviditáscsökkenés vertikális integráció (Big Six) 2002: British Nuclear 2003-2008: Fenntarthatósági és ellátábiztonsági szempontok megerősödése RCEP Report (2000) The Changing Climate dekarbonizáció (lsd Stern Report) 2004: Nettó import megjelenése + LCPD (2001) ellátásbiztonsági aggályok Tartós áremelkedések versenypiaci aggályok (Ofgem vizsgálatok 2008-2009: Energy supply probe, Market power concerns, Likvidity report) Villamosenergipiaci reform: Project discovery (2010)

A villamosenergia-piaci reform (EMR) Cél: dekarbonizáció az ellátásbiztonság Ll megőrzése mellett elfogadható áron Karbonsemleges beruházások ösztönzése Emmission Performance Standard (EPS) Emissziós korlát új fosszilis erőművekre - 450 gm/kwh (vs 900) Carbon price floor (karbon küszöbár) CO 2 adó az effektív kvótaárak emelésére Contract for differences (CfD) Értékesítési árgarancia Hinkley project: 92 /MWh ( 111 /MWh) (2023 projektkezdet) Kapacitáspiac Erőművi kapacitások rendelkezésre állásának javadalmazása Első aukció 2014, kapacitások rendelkezésre állása 2018/19

EMR a gyakorlatban 100 80 60 Karbon küszöbárak ( /t CO 2 ) eredeti javaslat CfD működése 40 20 0 módosított javaslat várható kvótaárak 2010 2015 2020 2025 2030 2035 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Garantált árszintek ( /MWh) 108 111 121 121 151 169 169 76 Szél (onshore) Hinckley Point PV (nagy) Víz iomassza (CHP) zél (offshore) Geotermális illamosenergia

Vázlat A brit energiapolitika története: a liberalizációtól a tervezésig Európai kontextus: piaci feszültségek és szabályozási dilemmák Erőművi beruházások gazdaságtana: termelési költségek és ármeghatározódás Nukleáris projektek: ígéretek és kockázatok 6

Európa: szabályozási környezet Szabályozási kompetenciák újraelosztása Tagállami jogkörök szűkítése, uniós jogalkotás dominanciája Intézményrendszer kiépítése (ENTSO, ACER) Részletszabályozás térnyerése (FGs, Network Code) Piacintegráció elmélyítése Határkeresztező kapacitások piaci allokációja (CACM NC) Másnapi piacok (DAM tőzsdék) összekapcsolása Végső cél: egységes, liberalizált európai (villamos)energia-piac Fenntarthatósági célrendszer 20% megújuló-20% energiahatékonyság- 20% CO 2 Erőteljes megújuló támogatási rendszer Emissziókereskedelmi rendszer (ETS) Az európai piacösszekapcsolás várható menetrendje Forrás: Europex (2012) 1. ütem: 2014 2. ütem: 2015

Európa: piaci környezet 200% 180% 160% 140% Hosszú távú szerződéses gáz Brent olaj 120% 100% ARA szén 80% 60% 40% EEX spot zsinór 20% CO2 kvóta 0% Forrás: REKK

/MWh Európa: erőművi feszültségek Kedvezőtlen tüzelőanyagár-arányok (drága gáz, olcsó szén, alacsony CO 2 árak) 30 20 10 Clean spark spread Clean dark spread Megújuló erőművi kapacitások térnyerése konvencionális erőművek piacvesztése 0-10 -20 2008. január 2009. január 2010. január 2011. január 2012. január 2013. január Csúcs-zsinór különbözet szűkülése -30-40 Negatív csúcserőművi jövedelmezőség -50 Több milliárdos értékvesztések Fosszilis erőművek jövedelmezősége Bezáró CCGT blokkok Felfüggesztett beruházások Maradó kapacitások Európában Ellátásbiztonsági aggodalmak Kapacitásmechanizmus-vita

Európa: szabályozási dilemmák Stratégiai célkitűzések konfliktusa prioritások átrendeződése Ellátásbiztonság: igényeket kielégítő erőműpark kiépülésének biztosítása Fenntarthatóság: fosszilis tüzelőanyagok kiváltása, növekvő energiahatékonyság, termelés dekarbonizációja Versenyképesség: egységes, versenyző európai (villamos)energiapiac Megújuló támogatási rendszerek piacosítása Támogatási szint piaci alapú meghatározódása (kötelező átvétel helyett aukcióztatás) Emissziókereskedelmi rendszer reformja UK: Árküszöb + EPS Átmeneti megoldás: backloading és árstabilizálási tartalék Strukturális megoldás: kínálat csökkentése (évi szűkítés 1,74%-ről 2,2%-re) Kapacitásmechanizmusok bevezetése UK: Kapacitáspiac Csúcserőművi kapacitások rendelkezésre állásának javadalmazása (kapacitásdíj/rendelkezésre állási díj) Preferált módszerek: stratégia tartalék vagy kapacitáspiac

Vázlat A brit energiapolitika története: a liberalizációtól a tervezésig Európai kontextus: piaci feszültségek és szabályozási dilemmák Erőművi beruházások gazdaságtana: termelési költségek és ármeghatározódás Nukleáris projektek: ígéretek és kockázatok 11

Erőművi beruházások gazdaságtana Atom CCGT Szén Szén+CCS Szél Napelem Kapacitás (MW) 1400 480 750 474,4 45 1 Létesítés időigénye (évek) 7 2 4 4 1 1 Várható élettartam (évek) 60 30 40 40 25 25 Hatékonyság (net,lhv) 33,0% 57,0% 41,1% 34,8% - - Kihasználás (%) 85,0% 85,0% 85,0% 85,0% 26,0% 13,0% Beruházási ktg ($/kw) 4102 1069 2133 3838 2349 6006 O&M ($/MWh) 14,7 4,5 6,0 13,6 21,9 30,0 Tüzelőanyag költség ($/MWh) 9,3 61,1 18,2 13,0? 0,0 0,0 CO2 költség ($/MWh) 0,0 10,5 24,0 3,2 0,0 0,0 Teljes ktg ($/MWh) 5% 58,5 85,8 65,2 62,1 96,7 410,8 Teljes ktg ($/MWh) 10% 98,8 92,1 80,1 90,0 137,2 616,6 Forrás: IEA (2010)

EUR/MWh Erőművi termelési költségszintek 160 140 2013-as projekt-kezdet 2017-es projekt-kezdet 120 100 80 60 40 20 0 Gáz (CCGT) Szén (ASC) Nukleáris (PWR) Gáz (CCGT) Szén (ASC) Nukleáris (PWR) Tőkeköltség Változó üzemeltetési költség CO2 kvóta költsége Bezárási és hulladékelhelyezési költség Fix üzemeltetési költség Tüzelőanyagköltség CO2 leválasztás és tárolás költsége Forrás: MottMacDonald (2010)

Merit order és ármeghatározódás? KK

Vázlat A brit energiapolitika története: a liberalizációtól a tervezésig Európai kontextus: piaci feszültségek és szabályozási dilemmák Erőművi beruházások gazdaságtana: termelési költségek és ármeghatározódás Nukleáris projektek: ígéretek és kockázatok 15

Nukleáris technológia előnyei Technológiai fejlődés és üzemeltetési tapasztalatok Magas rendelkezésre állás ( 90%) Hosszú üzemidő (60 év) Kiszámítható, stabil, alacsony üzemeltetési költségek érzéketlen a tüzelőanyagár-változásokra Megnövekedett üzembiztonság (passzív védelmi rendszerek) Klímavédelmi és ellátásbiztonsági szempontok Karbonsemleges erőművi technológia Jelentős uránkészletek, diverzifikált lelőhelyeken, politikailag stabil országokban Hosszabb időre, jól készletezhető, kiszámítható árú tüzelőanyag

Nukleáris technológia kockázatai Előkészítési fázis (5-10 év) Szabályozási hiányosságok és politikai beavatkozások Kivitelezési fázis (7-10 év) Szabályozási változások, szigorodó előírások, felügyeleti szerv beavatkozása (Shoreham) Technológiai/kivitelezési problémák Felhasznált anyagok árnövekedése Működési fázis (40-60 év) Beruházói kockázat Határidőtúllépés Beruházási költségnövekedés Elhúzódó, gyakori karbantartások (kényszerű üzemszünetek) Értékesítési ár(bevétel)kockázat Nukleáris baleset Bezárási fázis (10-100 év) Elhasznált fűtőelemek elhelyezése (nukleáris fertőzés) Technikai nehézségek a bezárási munkálatok során (ktg) Társadalmi kockázat

Nukleáris beruházások megtérülése Forrás: REKK (2013)

19 Mitől függ a nukleáris erőművek versenyképessége: érzékenységvizsgálatok Alapeset: 66 $/MWh hosszú távú határköltség Beruházási költség 3500 $/kw ± 1000 $/kw Tőkeköltség 7% 2% Kihasználtság/kapacitásfaktor 85% 10% Építési/kivitelezési idő 6 év 2 év Tüzelőanyagköltség 10 $/MWh 2 $/MWh Élettartam 40 év 5 év Hosszú távú határköltség változása %-ban az alapesethez képest Forrás: IEA (International Energy Agency)

Mrd EURR Beruházási költség (%) Nukleáris kockázatok FOAK-NOAK (40% beruházási ktg differencia) Alapanyagárnövekedés (IHS CERA) Finanszírozás: nukleáris felár (kockázati prémium) Európai erőműépítések tapasztalatai Európai erőművi beruházási költség-indexek 10 8 220 200 180 nukleárissal 6 4 2 0 Olkiluoto Tervezett Flamanville Várható 160 140 120 100 2000 2002 2004 nukleáris nélkül 2006 2007 2008 2009 2010 EPCCI beruházási index EPCCI beruházási index (nukleáris nélkül) 2011 2012

Beruházásösztönzés-kockázatkezelés Hitelgarancia Adókedvezmény Kockázatbiztosítás (standby support) CfD Contract for Difference Állam garancia EGYESÜLT ÁLLAMOK A beruházási költség 80%-áig Az első 6 GW atomerőművi kapacitásra 18 $/MWh, vagy 125 millió $/1000MW Az első 6 reaktorra Az első két reaktorra 550 millió $, a következő négy reaktorra 250 millió $ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Kiegészítő ártámogatás (az előre meghatározott célár és a piaci ár közti különbözet megfizetésére vonatkozó állami kötelezettség) Kivitelezési kockázatot enyhítő hitelgarancia és/vagy állami hitel Infrastrukturális beruházások ösztönzését szolgáló 50 milliárd -os alap > Állami garancia, adókedvezmény, FIT, CfD stb: jogellenes állami támogatás? > USA: átmeneti (FOAK-NOAK átmenetet segítő) jelleg, szolgáltatás típusú támogatás > Dekarbonizációs dilemma: nukleáris & CCS versus megújuló

22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! lajos.kerekes@uni-corvinus.hu www.rekk.eu +36 1 482 7042