Kubik Adrienn Beszámoló A küldő iskola neve: BVHSZC Kanizsay Dorottya Szakképző iskolája A szakma neve: Szociális gondozó és ápoló A projekt neve: Erasmus+ program, M.I.T.O. - Mobilitá in Toscana - Ápoló tanulók szakmai gyakorlata Olaszországban projekt A fogadó intézmény neve: Arca Cooperativa Sociale/Rosalibri Srl A szakmai gyakorlat helye: Idősek otthona - Tavarnelle Val di Pesa Munkaidő: 7:00 13:00, 13:00-19:00 Ideje: 01. 21-02. 26. Óriási örömmel vártam a toszkán utat, mert még soha nem voltam Olaszországban, másrészt szociális gondozó és ápolóként ez egy nagyon nagy tanulság és tapasztalat lehet a számomra, hogy megnézhessem, hogyan működnek az idősek otthonai Tavarnellében. Szinte biztos vagyok benne, hogy sok újdonságot fogok látni és ezáltal sokat is fogok tanulni. Az utazás nem volt túl jó, mert kényelmetlen volt a busz, de elég sokszor megálltunk nyújtózkodni. A megérkezésünk után Margit elvitt mindkét a Coop fi ba, és megmutatta, hogy érdemes vásárolni és mit kell nézni, hogy ne a legdrágább dolgokat vegyük meg. Ő nagyon kedves és segítőkész. Utána pihentünk egy kicsit és Cintia elvitt minket sétálni, s megmutatta az intézményt. Aztán hazamentünk kipakoltunk és aludtunk. Második nap: Reggel jött értünk egy kisbusz elvitt minket Grevebe, ott az intézmény igazgatójával ismerkedtünk meg. Elmondták a beosztásunkat, meg azt is, hogy mettőlmeddig fogunk dolgozni. Ezt követően elmentünk ebédelni az ottani étterembe. Sokféle ételt megkóstolhattunk mint pl: nyúlpörkölt, paradicsomos tészta, tiramisu Utána pedig elmentünk Tavernellébe, ahol az ottani intézményt bemutatták nekünk. Hazamentünk, közösen megvacsoráztunk, es aludtunk.
Jan 24. Elkezdődött az első munkanap, én délutánra mentem. Megismerkedtem az intézmény dolgozóival és lakóival. Az otthon nagyon korszerű, barátságos, tiszta, rendezett, vidám volt, sok-sok az otthon lakói és a moderátorok által készített dekorációval. Hazamentem Tiáék készítettek vacsorát, és újra közösen étkeztünk. Az első héten megfigyeltem, hogy hogyan működik a tavarnellei intézmény, kinek mi a feladata. Szerintem nem lesz gond, remélem, a nyelvi akadályok is megoldódnak. Az első napon, mikor bemutattak minket a gondozottaknak, egy bácsi táncra perdült velem. Nagyon kedvesen fogadtak bennünket, és jó volt látni, hogy mi egy kis meglepetés voltunk számukra, aminek nagyon örültek. Sokat kacagtunk, és kézzel-lábbal magyaráztunk egymásnak. Ezen a napon a nevetés volt a közös nyelv a lakókkal. Eljött a hétvége, január 28-án, szombaton elmentünk Firenzébe, a reneszánsz bölcsőjébe legalábbis ezt olvastam a városról. A miskolci tanárnő onnan ment haza. Találkoztunk a greveiekkel a buszállomáson, aztán elmentünk várost nézni. Később külön váltunk és megbeszéltünk egy találkozóhelyet. A városban egy étteremben ettünk egy nagyon finom pizzát. De persze a nevezetességeket sem hagytuk ki, voltunk egy hídon, (Ponte Vecchio) ahol nagyon sok árus és bolt volt. Voltunk azon a téren, ami annak a családnak a
tulajdonában akié egész Firenze volt. Gyönyörű volt, főleg az épületek. Mindegyiken volt valamilyen szobor nagyon szépen kidolgozva. Január 29. vasárnap : Otthon voltunk takarítottunk pihengettünk főztünk. Elkezdődött a második hét az új munkába. Délutános voltam ismét, 13:30tól 19:30-ig voltam bent. Már segíthettem, amit tudtam, de még mindig nagyon sok mindent megkérdeztem vagy ott voltak velem és mutatták hogyan és mit kell csinálni. Az intézményben teljesen meg voltak határolva a kompetencia határok a szoc. gondozók csak az alapápolási feladatokat csináltak az ápolók pedig csak ápolói feladatokat végezhettek. A dolgozók kedvesek mosolygósak, és abszolút nincsenek kiégve, 6 órában dolgoznak délelőtti es délutáni műszakban. Feladataim: alapápolási feladatokban segédkeztem, pl. fürdetés, mosdatás, etetés, itatás helyzetváltoztatás. Bár a kommunikációban nehézséget okozott, hogy nem nagyon tudtam a nyelvet, de ennek ellenére elég sok mindent megértettem. Ezen a héten csak dolgoztam, hazamentem, este ettem, fürödtem és aludtam. Harmadik hét: Az egyik miskolci lánnyal voltam már az elejétől kezdve Zsuzsinak hívják, délelőttösek voltunk. Ez már sokkal jobban tetszett nekünk, mert így ott volt a délutánunk elmenni sétálni, felfedezni a várost. Az ebéd nem volt finom, sőt voltak napok amikor ehetetlen volt, akkor elmentünk a boltba vásároltunk főzni valót es főztünk. Ezen a héten elmentem sétálni egyedül. Tavernelle leírhatatlanul szép, gyönyörű. Csütörtökönként volt
piac megnéztük miket árulnak, semmi olyat nem találtunk, amit megvettem volna. Eljött megint a hétvége a miskolci lányok elmentek mi pedig otthon maradtunk pihenni. Takarítottunk főztünk ettünk, pihentünk. Aztán eljött az este elmentünk megnézni a várost. Este próbáltunk valami szórakozóhelyet találni, de sajnos nem jártunk sikerrel. Ezért aztán vettünk italt es otthon buliztunk. Előtte Cintiát felhívtuk, hogy szeretnénk ha kicsit tovább hagyná a netet, mert beszélgettünk közben szeretnénk zenét hallgatni. Aranyos volt, elég sokáig hagyott minket. Vasárnap pedig kipihentük az előző estét. A negyedik hét: Voltunk bölcsöde látogatáson, ami nekem nagyon tetszett. Imádom a kisgyerekeket, nagyon vártam. A hétvégét nagyon vártuk, hiszen hétvégén mentünk Rómába.
A bölcsi nagyon vidám, színes, szinte hívogató volt. Végig vezettek az épületen, megnéztük a konyhát, mosdókat,az alvóteret, ahol szép, kényelmesnek tűnő ágyakat láttunk, nem olyan összecsukható, szinte a földdel egyenlőket, mint nálunk, valamint megismerkedtünk az ott dolgozókkal illetve betekintést nyerhettünk a nevelő-gondozó munkába, sok újdonsággal megismerkedtünk, amit nálunk is lehetne alkalmazni. Nagyon segítőkészek voltak, és egy közösen elfogyasztott ebéd mellett megbeszéltük élményeinket, tapasztalatainkat. Nagyon köszönjük a mai napot a szervezőknek. Én délutános voltam. 12:40-kor elindultam otthonról, és 13:00-ra értem be. Igazából hamar elment a hét mivel délutános voltam. Eljött végre a várva várt péntek. Elindultunk Rómába korán kelés megvolt. A vonat kint sokkal gyorsabban megy, mint nálunk és látni lehet mennyivel haladunk éppen. Amikor mentünk a vonattal volt olyan táj ahol esett az eső aztán köd volt aztán pedig napsütés. Másfél óra alatt értünk Rómába, egy megállással. Rómába érkezésünk után megkerestük a szállást, bejelentkeztünk, és ott hagyhattuk a cuccainkat. Utána elindultunk várost nézni megnéztük a spanyol lépcsőt. Metróval utaztunk, 90 perces jegy volt, meg 100 perces. Róma gyönyörű, de nagyon koszos város, rengeteg látnivalóval. A metró nagyon lehangoló volt. Rómában rengeteg katona állt a műemlékeknél, múzeumoknál biztonsági okokból. Számomra nagy élmény volt ez az öt hét. Sokat tanultam, megismerkedtem egy új országgal, egy új nyelvvel, új lehetőségekkel a szociális ellátásban. Megismerkedtem új emberekkel, akikkel jól éreztem magam. Köszönöm ezt az életre szóló lehetőséget. Budapest, 2017. 03. 14. Kubik Adrienn