A PÉCS 25 EMELETES MAGASHÁZ BONTÁSA Az épület építése, károsodása, megerősítése és bontása Dr. Orbán József professor emeritus PTE MIK Építőmérnök Tanszék ÖSSZEFOGLALÁS Az évek során elvégzett diagnosztikai- és feltáró vizsgálatok alapján a pécsi 25 emeletes épület építési hibái és azok következményei ismertek voltak a szakemberek számára, ezért is került sor 2003 évben a Magasház utólagos megerősítésére, majd 2016 évben a lebontására. Az építési hibák nagy része azonban a vázszerkezet épületpatológiai jellegű bontása során került csak a felszínre, így az előadónak lehetősége volt az épületszerkezetben az évek során végbemenő károsodások okainak és következményeinek vizsgálatára. Az előadásban az épület bontási technológiája mellett ezek a károsodások is mutatatásra kerülnek. KULCSSZAVAK Korróziós károsodás, építési hibák, épületbontás BEVEZETÉS A pécsi Magasházat 1974-ben kezdték el építeni, IMS feszített vasbeton vázszerkezeti rendszerrel, melyet a Szerb Anyagvizsgáló Intézetben (Ispitivanje Materijala Srbije) fejlesztettek ki. A földrengés álló vázszerkezeti rendszer lényege, hogy szerelés közben az előregyártott vasbeton pillérek közé ideiglenes galléralátámasztással födémelemeket helyeznek el, amelyek sarokkimetszéssel csatlakoznak a pillérekhez. A pillérek és a födémek kapcsolatát és együttdolgozását a födém síkjában acélhuzalokkal történő kétirányú összefeszítés által létrehozott súrlódás adja. Az ily módon kialakított nem merev csomópontok lehetőséget adnak az épületszerkezeti elemek rugalmas elmozdulására, ami az egész épületet földrengésállóvá teszi. Az IMS vázszerkezetű Magasház építése A pillérek és a födémek közötti szerelési hézagot még a pászmák befűzése és megfeszítése előtt hézagkitöltő habarcsanyaggal (PU paszta) töltötték ki, amelynek a szilárdulás gyorsítására kalcium-klorid tartalmú Kalcidur adalékszert alkalmaztak. A kitöltő habarcs kloridion tartalma azonban a későbbiek során olyan korróziós folyamatot indított el a feszítő huzalokban, amely az egész épület állékonyságát veszélyeztette, és végső soron az épület 2016 évi lebontásához vezetett.
Néhány kísérleti szerelés után 1974-76 között, elsőként került sor a pécsi 25 emeletes Magasház megépítésére (1. kép), 82 méteres magassággal, 18.500 m 2 alapterülettel, és 252 lakás kialakításával. 1. kép A Pécsi Magasház vázszerkezete és az épület szerelése A vázszerkezet korróziós károsodása és a megerősítése A kloridionok igen nagy diffúziós képességgel rendelkeznek még az 1-2 % pórusvíz tartalmú betonszerkezetekben is. Sajnos a kloridionok e tulajdonságát a tervező- és ellenőrző szervek szakemberei nem ismerték, ezért járultak hozzá a Cl - ion tartalmú szilárdulás gyorsító alkalmazásához, bízva abban, hogy a kábelcsatorna betonanyaga elegendő korrózióvédelmet nyújt a feszítőhuzaloknak. Ez egy végzetes hiba volt, ami a Magasház további sorsát meg is pecsételte, ugyanis az 1983. évi szerkezetellenőrzési feltárásos vizsgálat a feszítőhuzalok korróziós károsodását már kimutatta, sőt 1988. évben már szakadt szálak is voltak (2. kép) a huzalkötegekben. A Magasházat jól ismerő mérnök szakemberek évekig abban a tudatban voltak, hogy az épület károsodását elsősorban és egyedül a PU paszta kloridionos korróziója okozta. Ezért nagy meglepetés volt az épületbontás során feltárt kábelcsatornák betonanyagának nem megfelelő tömör-
sége és a bennük lévő feszítőhuzalok korróziós állapota (3. kép). Ezek szerint a kloridos betonacél korrózió mellet még egy halálos betegsége volt az épületnek, amiről a csak a patológiai jellegű szerkezetbontás közben szereztünk tudomást. 3. kép A korrodált és szakadt feszítőhuzalok 4. kép A korrodált feszítőhuzalok a kábelcsatornában
Megismerve a vázszerkezet korróziós károsodását, valamint a további üzemeltetéssel járó kockázat mértékét, 1989-ben az épületet életveszélyessé nyilvánították és sorkerült a Magasház kiürítésére. A 2000-es évek elejére a magára hagyott épület olyan állapotba került, hogy a megerősítése az élet- és vagyonvédelem érdekében már nem tűrt további halasztást. Így az épület vázszerkezetének statikai megerősítésére 2003 évben került sor pótlólagosan bevitt szabadkábeles utófeszítéssel és a pillérbe vezetett acélcsapokkal, valamint acélgallér tartóelemek együttes alkalmazásával (5. kép). 5. kép Az IMS vázszerkezet megerősítése feszítőpászmákkal A megerősítés után a Magasház statikailag abszolút rendben volt, lényegében lakhatóvá vált. Hogy nem lakták be, annak elsősorban anyagi oka volt. Hosszantartó mérlegelés után döntöttek a bontás mellett. 2016. év márciusban jött egy 98 méteres toronydaru (6. kép), és elkezdődött az épület bontása. A Magasház bontása A Magasház bontását a Strabag MML Kft. és a Land-Bau Kft. alkotta konzorcium végezte. A bontás megtervezését nehezítette, hogy az IMS épületnek előfeszített vasbeton vázszerkezete van, amit a feszítőhuzalok igen nagy erővel szorítanak össze, és a robbantás által előidézett extrém hatásokra is rugalmasan reagálva egyben tartják az épületet. Nem véletlen tartják ezt az építési módszert földrengés állónak, és ezért vetették el a Magasház robbantással történő bontásának lehetőségét.
6. kép Toronydaru felállítása és a daru működés közben Az épület IMS szerkezetű emeleteinek bontásához a törő fejjel felszerelt távirányítású robot bontógépeket alkalmaztak. Az épület alsó szintjeinek bontása már a talajszintről történt daru segítsége nélkül, harapó fejjel ellátott nagy gémkinyúlású krokodil bontógép alkalmazásával. Az épület bontása szintenként történt, a bontandó szintek födémpanel rendszerének folyamatos alátámasztásával, és PERI kúszó zsalurendszer, mint biztonsági védőpalánk alkalmazásával (7. kép). 7. kép Biztonsági védőpalánk rendszer
A bontást a homlokzati falpanelekkel kezdték, a panelek illesztési csomópontjainak bontógépekkel történő feltárásával, kiszabadítva ezzel a paneleket a vázszerkezetből (8. kép). A panelelemek falból való kiemeléseés a talajszintre történő leengedése toronydaruval történt (9. kép). 8. kép A homlokzati falpanel kibontása a vázszerketeből 9. kép A falpanel leemelése az épületről
A földre leengedett vasbeton elemeket egy harapó fejjel ellátott krokodil bontógép apró darabokra szétroncsolta, elkülönítve belőle az újrahasznosítható betonacél huzalokat. A lakószobák fölötti födémelemek kibontásakor a panelek melletti kábelcsatornákat a törőfejjel ellátott bontógéppel szétroncsolták (10. kép), majd a szabaddá váló feszítőhuzalokat lángvágóval elvágták, kiszabadítva ezzel a panelelemeket a vázszerkezet szorításából. Az épület szerkezetétől való elválasztást követően a födémelemeket toronydaruval kiemelték a vázszerkezetből (11. kép) és leszállították az épületről. 10. kép Födémpanel kibontása a vázszerkezetből 11. kép Födémpanel kiemelése a vázszerkezetből
A folyosó feletti födémszerkezet bontásakor a feszítő huzalokat lángvágóval átvágták, majd a törőfejjel ellátott bontógéppel minden második pillérpár fejét és alját szétroncsolták (12. kép), megszüntetve ezzel a födémpanelek pillér alátámasztásait. A közbenső támaszték nélkül maradt födémelem párok közötti kábelcsatorna betonját áttörve a födémpanelek lezuhantak a rugalmas autógumi abroncsokra (13. kép). 12. kép A folyosó födémszerkezetének bontása 13. kép A födémelem párok leszakítása
A Magasház 8. szintjének lebontását követően (14. kép) a bontási technológiát megváltoztatták. A toronydarut eltávolították és az épület alsó 7 szintjének a bontását roppantásos technológiával folytatták, távirányítású harapó-fejes nagy gémkinyúlású krokodil bontógéppel (15. kép). 14. kép Az épület bontásának üteme 15. kép Harapó-fejes nagy gémkinyúlású krokodil bontógép
Az épület bontása szakaszosan történt (16. kép), melynek nagyságát a monolit vasbeton falszerkezetek közötti raszter adta. Egy raszteren belül először a homlokzati falpaneleket roncsolták szét és bontották ki az épületből (17. kép), majd a válaszfal- és födémelemeket (18. kép), amíg a belső folyosó vázszerkezetéhez nem jutottak (19. kép). 16. kép Az épület északi homlokzatának bontása 17. kép Az épület keleti homlokzatának bontása
18. kép A válaszfalak és a födémelemek bontása 19. kép Az IMS vázszerkezet szétszedése
A vasbeton falak közötti épületszakaszok elbontását követően a több emelet magas monolit falakat eldöntötték (20. kép), majd a további szétdarabolásukat, kisebb kapacitású krokodil végezte (21. kép). 20. kép Több emelet magas monolitbeton falszakasz 21. kép A ledöntött falszakasz feldarabolása
Az épület vázszerkezetének bontását 2016. október végén befejezték (22. és 23. képek). 22. kép Az épület déli lépcsőházának bontása 23. kép A Magasház romjainak eltakarítása
24. kép Parkosított terület kialakítása az épület helyén A szerző utószava 40 évig éltem a Magasház szomszédságában, így életének minden változását és rezzenését figyelemmel követhettem. 2016 év elején még sajnáltam, hogy az épületet le akarják bontani, szívesen ellene szóltam volna, de a bontás közben feltáruló korróziós károsodások és építési hibák ismeretében, most már látom, hogy rosszabb állapotban volt az épület, mint gondoltam. Figyelemmel kísérve a bontási munkálatokat megállapíthattam, hogy az épület bontása szakszerűen és fegyelmezetten történt, a tervszerinti ütemnek megfelelően. Várhatóan 2017. évben már egy parkosított terület lesz (24. kép) a Magasház helyén. IRODALOMJEGYZÉK Orbán József: A pécsi Magasház története. Magyar Építéstechnika 2016/10. Orbán József: A Magasház bontása. Építési hibák. 2016. november Orbán József: Befejeződött az ország legmagasabb lakóépületének bontása. Betonújság. 2016. december.