EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 27.1.2014 B7-0000/2014 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-0000/2014. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján a Kongói Demokratikus Köztársaság számára a kormányzáshoz nyújtott uniós támogatásról szóló 9/2013. számú számvevőszéki különjelentésről (0000/2014(RSP)) Eva Joly a Fejlesztési Bizottság nevében RE\1016931.doc PE528.036v01-00 Egyesülve a sokféleségben
B7-0000/2014 az Európai Parlament állásfoglalása a Kongói Demokratikus Köztársaság számára a kormányzáshoz nyújtott uniós támogatásról szóló 9/2013. számú számvevőszéki különjelentésről (0000/2014(RSP)) Az Európai Parlament, tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) számára a kormányzáshoz nyújtott uniós támogatásról szóló 9/2013. számú számvevőszéki különjelentésre, tekintettel a fenti jelentésről a Számvevőszék tagja, H.-G. Wessberg úr által 2013. december 18-án a Fejlesztési Bizottságban tartott előadásra és az azt követő vitákra, tekintettel a fejlesztési politikával kapcsolatos 2005. évi európai konszenzusra 1, tekintettel a KDK-ról és a régióról szóló európai parlamenti állásfoglalásokra, és különösen a KDK-ban kialakult helyzetről szóló, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására 2, tekintettel az AKCS EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek a KDK-ról és régiójáról szóló állásfoglalásaira, és különösen a KDK keleti részén kialakult helyzetről szóló, 2013. november 14-i, valamint a Nagy-tavak régiójának biztonságáról szóló, 2013. november 27-i állásfoglalásaira, tekintettel a 2011. november 30-án Puszanban megrendezett, a segélyhatékonysággal kapcsolatos negyedik magas szintű fórumon ismertetett, az instabil államokban való szerepvállalásról szóló új megállapodásra ( New Deal ), tekintettel a 2000. június 23-án Cotonouban aláírt és 2005. június 25-én Luxembourgban, majd 2010. június 22-én Ouagadougouban felülvizsgált AKCS EK partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: Cotonoui Megállapodás) és különösen annak 8. cikkére, tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaság számára a kormányzáshoz nyújtott uniós támogatásról szóló 9/2013. számú számvevőszéki különjelentésre vonatkozó, a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett kérdésekre tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére, A. mivel a KDK továbbra is a világ egyik leginstabilabb állama annak ellenére, hogy 2001 óta javul a makrogazdasági helyzet, hogy a jelenlegi miniszterelnök határozott politikát 1 A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és az Európai Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozat az Európai Unió fejlesztési politikájáról: Az európai konszenzus (HL C 46., 2006.2.24., 46. o.). 2 P7_TA(2013)0388. PE528.036v01-00 2/8 RE\1016931.doc
folytat, hogy 2013 novembere óta az ország keleti részén kitört M23-as lázadás leverésével eddig nem látott lehetőségek nyíltak; B. mivel az instabilitás jellemzője és oka elsősorban az, hogy a hatóságok nem tudják a lakosság számára biztosítani az alapvető szolgáltatásokat az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra és a lakhatás tekintetében; C. mivel a rossz kormányzás a fejlődés egyik legfőbb akadálya; D. mivel az Európai Unió a KDK fejlesztésére irányuló politikája hatékonyságának és tartósságának biztosítása érdekében támogatni szándékozik a KDK-t az ország kormányzásának javítása terén; E. mivel ezért az EU támogatja a KDK-ban a választási folyamatot, a biztonsági ágazat (igazságszolgáltatás, rendőrség) és az államháztartás reformját, valamint a decentralizációt; F. mivel a Számvevőszék az uniós fejlesztési programok KDK-ban 2003 és 2011 között megvalósított e három csoportját vizsgálta, hogy értékelje a KDK kormányzásának javítása céljából nyújtott uniós támogatás hatékonyságát; G. mivel továbbra is a fejletlenség és a szegénység a kongói lakosok osztályrésze, akiknek 70%-a a szegénységi küszöb alatt él, és akiknek ugyancsak 70%-át sújtja az élelmezésbiztonság hiánya, miközben e hatalmas ország élelmiszernövény-termesztése minden ott élő ember számára biztosíthatná a táplálékot; H. mivel a lakosságnak semmilyen előnye nem származik az ország egyedülálló természeti kincseiből, azaz a bányákból, a kőolajból, az erdészeti és a mezőgazdasági erőforrásokból vagy a vízkészletekből; I. mivel az EU 2003 és 2011 között mintegy kétmilliárd (1,9 milliárd) euró összegű segélyt nyújtott a KDK-nak, és ezzel az ország egyik legfontosabb fejlesztési partnere; J. mivel a Számvevőszék két kérdésre összpontosított, amikor a KDK kormányzásához nyújtott uniós támogatás hatékonyságát vizsgálta: a) a kormányzás uniós támogatása igazodik-e a szükségletekhez, és eléri-e a kitűzött célokat? b) az Európai Bizottság megfelelően figyelembe veszi-e a KDK instabil helyzetét az uniós programok kidolgozáskor? 1. megállapítja, hogy fontos a KDK kormányzásához nyújtott segélyprogramok hatékonyságának értékelése, különösen mivel ellentmondás tapasztalható egyrészt az ország szerény gazdasági teljesítménye és súlyos fejletlensége, másrészt hatalmas mennyiségű természeti kincse között; 2. megállapítja, hogy a vizsgált időszakban (2003 2011) a KDK számára nyújtott megközelítőleg kétmilliárd eurós uniós segélyből a kilencedik Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretében elkülönített alapok, azaz mintegy 625 millió euró, illetve a RE\1016931.doc 3/8 PE528.036v01-00
humanitárius segély keretében elkülönített kb. 500 millió euró az eljuttatott segély több mint felét tette ki; 3. rámutat, hogy a kilencedik EFA keretében a programozott segély mintegy 40%-át a tág értelemben vett kormányzásra fordították, ebből a teljes keret 19%-át költötték intézményi támogatásra és kormányzásra (amely a négy kiemelt ágazat egyike volt az egészségüggyel, az infrastruktúrával és makrogazdasági támogatással együtt), másik 19%-át a választásokra (a két nem kiemelt ágazat közül az egyikre, a másik a természeti kincseket, a lefegyverzést, leszerelést és a korábbi katonák újbóli beilleszkedését foglalta magában), 4. rámutat, hogy noha a vizsgált időszakban az ország keleti területén erőszak és instabilitás uralkodott, elszaporodtak a fegyveres csoportok, különböző visszaélésekre került sor, háborús bűntetteket követtek el, és ennek következtében ahogy a Számvevőszék is megállapítja 1 a biztonsági ágazat reformja nem hozott érdemi eredményeket, az utóbbi intézmény nem tudta figyelembe venni azt a hatalmas fegyvertényt, hogy a reguláris hadsereg Monusco és az afrikai haderők segítségével 2013 novemberében ténylegesen legyőzte az M23 mozgalmat; 5. tudomásul veszi, hogy az M23 mozgalom felszámolása amellett, hogy katonai és biztonsági téren az első fegyvertény (a kongói reguláris hadsereg első győzelme és az első alkalom, amikor a KDK még ugyan instabil szuverenitását az ország területének egészén visszaállították), egyúttal olyan rendkívüli politikai és diplomáciai mozzanat, amely a jó kormányzás és a haladás tekintetében a tartós fejlődés reményét kínálja a lakosság elsősorban, de nem kizárólag a keleti tartományok lakossága számára; 6. megjegyzi, hogy alig pár hónappal azt követően, hogy az M23 mozgalom eltűnt a katonai színtérről, sajnálatos lenne, ha egy hasonló mozgalom sokadik kialakulásának lennénk tanúi; ehelyett ki kell használni a kongói hadsereg e sikerét, és folytatni kell az Európai Unió erőfeszítéseit, amelyek célja e hadsereg támogatása abban, hogy felszámolják a többi fegyveres mozgalmat és azokat a negatív erőket mindenekelőtt az FDLR-t, amelyek továbbra is pusztítják az ország keleti részét; 7. üdvözli, hogy a KDK keleti részét a tizenegyedik EFA-ban a segély tekintetében kiemelt ágazatnak tekintik; 8. aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon megállapításait, amelyek szerint a KDK kormányzására nyújtott uniós támogatás a szükségletekből kiindulva megfelelő, azonban az e téren elért eredmények összességében korlátozott mértékűek 2 ; e támogatás egy általánosan érvényes együttműködési stratégia keretébe illeszkedik, és igazodik a szükségletekhez, de az elért eredmények egyenetlenek és összességében korlátozottak, ezért a Számvevőszék megállapítja, hogy a vizsgált programok kevesebb mint fele tette lehetővé a várt eredmények teljesítését, illetve érhetné el a várt eredményeket, továbbá hogy a legtöbb esetben illúzió lenne azt gondolni, hogy biztosított a fenntarthatóság; ez a helyzet a választási folyamat támogatásával, mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy a 2011-es elnökválasztással kapcsolatos uniós célok nem teljesültek azon 1 A Számvevőszék különjelentése, 12. pont. 2 A Számvevőszék különjelentése, 28 75. pont. PE528.036v01-00 4/8 RE\1016931.doc
alkotmánymódosítás következtében, amely egyfordulóssá tette az elnökválasztást, és amelyet bírál a Számvevőszék, a Bizottság és a tagállamok, továbbá amellyel kapcsolatban az EU párbeszédet és konzultációs eljárást indított a kongói hatóságokkal a Cotonoui Megállapodás 8., 9. és 96. cikke alapján; 9. megállapítja, hogy a Számvevőszék úgy véli, hogy a 2011-es választási folyamat Bizottság általi támogatása amely annak ellenére valósult meg, hogy a választás hiteltelen volt, és hiányzott a választási eredmények demokratikus legitimitása, amelyet ugyanakkor az EU kongói választási megfigyelő missziója végleges jelentésében el is ismert tekinthető úgy, hogy az ott élő emberek rovására a fennálló rezsim konszolidálását segítette elő; ezzel összefüggésben ugyanakkor megjegyzi, hogy a Számvevőszék fenti észrevétele logikailag hibás megállapításnak tekinthető, és hogy egyértelműen kontraproduktívnak bizonyult volna, ha azért, mert az elnök hívei módosíttatták az alkotmányt és ők maguk nevezték ki a Független Országos Választási Bizottság (CENI) tagjait, a Bizottság leállította volna a választási folyamat támogatását;elégedetten állapítja meg ugyanakkor, hogy Daniel Ngoy Mulunda lelkészt, a CENI korábbi elnökét, akit bírálatok értek, Apollinaire Malu Malu apát váltotta fel, aki a 2005 2006-os választási folyamat során már sikeres munkát végzett; 10. az igazságügyi rendszer, a rendőrség és a közpénzkezelés számára nyújtott támogatással kapcsolatban megállapítja, hogy a Számvevőszék e területek esetében is kételyeinek ad hangot, ami az általa vizsgált uniós programok többségének fenntarthatóságát illeti; így a Számvevőszékkel együtt úgy véli, hogy az igazságügyi rendszert támogató két program, azaz a Rejusco (az igazságszolgáltatás helyreállítását támogató program a KDK keleti részében, amelyet az EU az EFA keretében mintegy 8 millió euróval társfinanszíroz), valamint a kormányzást támogató program igazságügyi eleme (a kilencedik EFA-ból nyújtott 9 millió eurós támogatás) bármennyire is megfelel a szükségleteknek, és különösen annak a célnak, hogy a KDK-ban létrejöjjön a valódi jogállamiság, nem tudták elérni az összes kitűzött eredményt (a Rejusco programot például idő előtt le kellett állítani annak ellenére, hogy hozzájárult a bíróságok működésének javításához Észak- és Dél-Kivuban); a Számvevőszék úgy látja, hogy a programot összetettsége, az eljárások sokfélesége, a kedvezőtlen környezet, valamint a partnerek és a kormány közötti párbeszéd hiánya miatt kellett leállítani; a Számvevőszék szerint mindehhez olyan inkább külső tényezők is hozzáadódnak, mint a programmal megvalósított igazságügyi épületek rossz minősége, valamint az M23 szerepe azokban a zavargásokban, amelyek a gomai régióban törtek ki, és amelyek tovább gyengíthették a Rejusco program keretében végzett munkát; 11. tudomásul veszi, a Számvevőszék véleményét elfogadva, hogy a decentralizálás folyamatának támogatása ami pedig egy ilyen nagy területen fekvő országban nélkülözhetetlen a polgároknak nyújtott szolgáltatások, az irányítás és a demokrácia javításához ugyancsak korlátozott sikerre számíthat csupán, tekintettel egy sor, lényegében a KDK-ban tapasztalható politikai és igazgatási helyzettel összefüggő probléma miatt: az igazgatás gyengesége, a tartományi választások elhalasztása, a központi hatóságok (különösen az elnökség) decentralizáció melletti politikai elkötelezettségének hiánya, súlyos egyensúlyzavarok a tíz tartomány adóügyi hozzájárulásai között, hiszen egyedül Bas-Congo és Katanga adja az ország adóbevételeinek több mint a felét; RE\1016931.doc 5/8 PE528.036v01-00
12. megjegyzi ugyanakkor, hogy a Számvevőszék által megvizsgált, a decentralizációs folyamatot támogató mindkét program (a KDK-ban a decentralizáció elindítását támogató, a 10. EFA keretében 15 millió euróval támogatott program és a parlamenteket támogató, a 10. EFA keretében 5 millió euróval támogatott program) törekvéseiben lényegében dinamikus és ösztönző jellegű; 13. megjegyzi, hogy e két program 2010 májusától 2015 májusáig tart, és hogy a Számvevőszék vizsgálatának lezárulásakor e két program futamidejének csak felénél tartott; 14. osztja ugyan a Számvevőszék elemzését, amely szerint a program addigi működésének gyenge hatásfoka lényegében helyi okokkal magyarázható, megjegyzi azonban, hogy e programokat nem szabad megszakítani mindössze azért, mert félidőben még nem mutatkoznak meg az elvárt eredmények, sem pedig azért, mert a siker kilátásai már most korlátozottnak látszanak 1 ; 15. tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék véleménye szerint a Bizottság az EU programjainak kialakítása során nem vette kellőképpen figyelembe a nemzeti helyzet bizonytalanságát 2 ; 16. tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék megítélése szerint a kockázatokat sem vették megfelelően figyelembe, és hogy a kitűzött célok gyakran túlságosan nagyratörők voltak; 17. úgy véli azonban, hogy a Számvevőszék értékelése kétségkívül túlzottan bizalmatlan és borúlátó; 18. megjegyzi ugyanis, hogy a jó kormányzás terén éppen az a helyes, ha rendkívül nagyratörő célok kerülnek kitűzésre: az EU ugyanis nem az "átlagos" kormányzási programokat kívánja támogatni a KDK-ban, hanem a legmagasabb normáknak megfelelő jó kormányzást célzó programokat; megjegyzi például, hogy az EU a maradéktalanul szabad és demokratikus választásokat támogatja, és nem elégedne meg olyan választásokkal, amelyek ezeket az elvárásokat csak részben teljesítenék; 19. megjegyzi, hogy a Számvevőszék megítélése szerint nem érvényesült teljes mértékben a feltételesség elve és nem került kiaknázásra a politikai párbeszéd eszköze; 20. úgy véli, hogy a feltételesség esetleges fokozott alkalmazása valóban érdemes a megfontolásra; 21. véleménye szerint ugyanakkor mivel a jó kormányzás támogatásáról van szó nem szükségszerűen célravezető minden esetben előzetesen olyan feltételeket szabni a partnerországok kormányhatóságai számára, amelyeket egy program beindítása, egy közbeszerzési eljárás meghirdetése vagy egy szerződés aláírása előtt kötelezően teljesíteniük kell, 1 A Számvevőszék különjelentése, 73. pont. 2 A Számvevőszék különjelentése, 76 90. pont. PE528.036v01-00 6/8 RE\1016931.doc
22. megjegyzi, hogy jóllehet az ilyen típusú, szigorú feltételszabás könnyen alkalmazható a teljes mértékben technikai természetű programokra például a közúti infrastruktúrával, a műalkotásokkal, az egészségügyi vagy a szennyvíz-tisztítási infrastruktúrával kapcsolatos programokra, ugyanez azonban nem érvényes a jó kormányzást támogató programokra, és különösen nem a legbizonytalanabb helyzetű államokban; 23. osztja e tekintetben a Bizottság és az EKSZ álláspontját, amely szerint a kongói hatóságokkal folytatott politikai párbeszéd alapja a valósághoz igazodó és a partneri szellemben történő előrelépést előnyben részesítő, szerződéses megközelítés fn ; 24. úgy véli ugyanakkor, hogy bizonyos helyzetekben még a jó kormányzás támogatása terén is számításba vehető a feltételesség elvének alkalmazása a szerződéses megközelítés kiegészítéseképpen, amint azt egyébként a Bizottság maga is megtette legalább két ízben a jó kormányzást Kongóban támogató két program esetében (kilépve a választási ciklust támogató program (PACE) finanszírozási alapjából, és kilátásba helyezve a rendőrakadémia finanszírozásának elutasítását abban az esetben, ha a KDK hatóságai nem állítják vissza a hatályos földhasználati jogcímet 1 ); 25. emlékeztet arra, hogy a fejlesztési politikára vonatkozó európai konszenzus a jó kormányzást összekapcsolja a támogatott országgal kialakítandó partnerséggel 2, a gyakorlati szellemmel és a részvételen alapuló párbeszéddel 3, valamint a politikai párbeszéddel 4 ; 26. felhívja a figyelmet arra, hogy a legbizonytalanabb helyzetű államok kötelezettségvállalását célzó New Deal a konszenzus irányvonalába illeszkedik, egy sor előzetesen megtárgyalt, mindkét fél által elfogadott célkitűzést részesítve előnyben; 27. megjegyzi azonban, hogy még a jó kormányzást támogató programok terén is előfordul, hogy a Bizottság szükség esetén a feltételesség bizonyos formájához folyamodik; 28. kéri ezért, hogy a Bizottság és az EKSZ határozza meg pontosan, szükséges lehet-e a feltételesség alkalmazása a jó kormányzás támogatása esetében egy olyan bizonytalan helyzetű országban, mint a KDK, és amennyiben igen, úgy mikor és milyen formában kell azt alkalmazni; 29. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy folytatódjon a következő választási ciklusok támogatása a KDK-ban, anélkül azonban, hogy ezt a támogatást úgy lehessen értelmezni, mintha a hatalmon lévő rendszer bármely értelemben vett támogatása lenne; emlékeztet annak fontosságára, hogy a KDK-val kapcsolatos együttműködési programok keretében erőteljesen érvényre kell juttatni a csalás és a korrupció elleni küzdelem szempontjait; nyomatékosan kéri, hogy a Bizottság és az EKSZ hozzon meg, illetve erősítsen meg az e területeken (a választási folyamatok támogatása, valamint csalás- és korrupcióellenes rendelkezések az együttműködési programokban) hasznos 1 Idem. 2 A konszenzus 103. cikke (a jó kormányzást a támogatott országgal partnerségben határozzák meg). 3 A konszenzus 86. cikke. 4 A konszenzus 17. cikke. RE\1016931.doc 7/8 PE528.036v01-00
minden intézkedést; 30. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottság alelnökének, a Számvevőszéknek, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének, valamint az AKCS EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek. PE528.036v01-00 8/8 RE\1016931.doc