NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM
a GDP százelékában a GDP százelékában százalék, % Százalék, % A magyar gazdaság 4 3 2 1 0,7 1,8 GDP növekedés 1,9 3,7 2,9 2 12 10 8 6 Munkanélküliségi ráta 11,3 11,1 11,1 10,2 7,8 6,8 5,1 0-1 -2 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016-1,7 4 2 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 81 80 79 78 77 76 75 74 73 Az államháztartás bruttó adóssága 80,5 80,7 78,2 76,6 75,7 74,7 73,9 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016-1,5-2,0-2,5-3,0-3,5-4,0-4,5-5,0-5,5 Az államháztartás egyenlege 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016-2,0-2,1-2,3-2,3-2,6-4,5-5,5
M EUR Export, Import M EUR Egyenleg Külkereskedelem Külkereskedelmi termékforgalom 90 000 9 000 80 000 7 000 70 000 5 000 60 000 50 000 3 000 40 000 1 000 30 000 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016-1 000 Termékkivitel Külkereskedelmi egyenleg
EUR M EUR Külföldi működő tőke FDI beáramlás Egy főre eső FDI állomány 6 000 12 000 5 000 11 000 10 000 4 000 9 000 8 000 3 000 7 000 6 000 2 000 5 000 1 000 4 000 3 000 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2 000 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 FDI forgalmak tisztított egyenlege Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia
Legfontosabb jogszabályi változások Társasági adó: adókulcs 9%-ra csökkentése Általános forgalmi adó: Az ÁFA alanyi mentesség emelése 6 millió Ft-ról 8 millió Ft-ra Kisvállalati adó: 2017-ben két százalékponttal, 14 százalékra, 2018-tól 13%-ra csökken Munkáltatói járulék: 5%-kal csökken 2017-ben, 2%-kal 2018-ban, 2018-2022 időszakában további 8,5%-kal csökkenhet a munkáltatói adó, a ha reálbérek megfelelő mértékben emelkednek Fejlesztési adókedvezmény Gazdaságfehérítő intézkedések: online pénztárgépek és EKÁER kiterjesztése
GDP növekedés, % Az ipar hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez 5 Ipari termelés és GDP növekedés volumenindexe (2015) Luxemburg Csehország 4 Svédország Románia Macedónia R² = 0,4221 Törökország Spanyolország Lengyelország Szlovákia 3 Korea Mexikó Lettország Szlovénia Magyarország 2 EU Horvátország Belgium Litvánia Észtország Ciprus Dánia Kanada 1 Franciaország Svájc Olaszország Ausztrália Szerbia Japán 0-3 -1 1 3 5 7 9 Görögország -1 ipari növekedés, %
Komplexitás szintje Ipar 4.0 Az Ipar 4.0 hatására az információtechnológia virtuális és a gépek fizikai világa az interneten keresztül egyesül Az Ipar 4.0 az ipar valamennyi területének mind szorosabb integrációját hozza magával, amelyet a webalapú szolgáltatások tesznek lehetővé Az Ipar 4.0 az ipari folyamatok mentén keletkező adatok valós idejű megosztására épül
Iparfejlesztés a megatrendek tükrében Globális megatrendek Növekvő népesség Elöregedő társadalom Gyorsuló urbanizáció Digitalizáció Fejlett-fejlődő világ között erőeltolódás Munkaerő Előnyeink Geopolitikai helyzet Üzleti környezet 1) Járműipar Közös halmaz 2) Speciális gép- és járműipar 3) Élelmiszeripar 4) Zöldgazdaság 5) Egészségipar+turizmus 6) Infokom és szolgáltató központok 7) Védelmi ipar
Az Irinyi Terv céljai EU Ipar GDP hozzájárulása 2020-ra: 17% 20% Magyarország Ipar GDP hozzájárulása 2020-ra: 24% 30% Nemzetgazdasági szinten Vállalati szinten Csökkenő energiahordozó és nyersanyagigény Magyar vállalkozások magasabb hozzáadott értékű termékeket gyártsanak Export termékek feldolgozottság foka növekedjen Nemzetközi cégek beszállítóinak köre bővüljön Haza tulajdonú vállalatok exportképessége növekedjen K+F+I hajlandóság javuljon
Írország Csehország Norvégia Dánia Szlovénia Svédország Portugália Litvánia Szlovákia Franciaország Németország EU Hollandia Olaszország Észtország Ausztria Egyesült Királyság Ciprus Spanyolország Magyarország Horvátország Románia Málta Bulgária Luxemburg Görögország E-KERESKEDELEM 20 16 12 8 4 0 KKV-k 2015. évi e-kereskedelmi forgalma az teljes forgalmuk százalékában (pénzügyi szektor nélkül) 9,4 7,2 Az elektronikus kereskedelmi forgalom éves szinten 30-40%-os növekedést mutat E-kiskereskedelmi forgalom aránya a teljes kiskereskedelem 4,1%-a, KKV-k esetében a teljes forgalmuk 7,2%- a Minden 25. forintot a neten költenek el a magyarok Forrás: Eurostat 2005-ban és 2015 között majd 17-szeresére nőtt a magyar online kiskereskedelmi forgalom 137 Mrd HUF 319 Mrd HUF 2015-ben a magyar online kiskereskedelem nettó forgalma elérte a 319 milliárd forintot 19 Mrd HUF
Fókuszban az Ipar 4.0 Vissza nem térítendő támogatások Ipari támogató környezet - 12 Mrd Ft Inkubáció (kiírásra került) Mentorrendszerek (tervezett megjelenés: március 31.) Ipar 4.0 mintaalkalmazások (kiírásra került) Gyors növekedésű vállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása - 33,5 Mrd Ft (tervezett megjelenés: március 31.) Több komponensből álló fejlesztések Beszállítók Stabil működés Ipar 4.0 alkalmazása előny Ipar 4.0 kapacitásbővítés 5 Mrd Ft (tervezett megjelenés: március 31.) KKV-k digitalizációs folyamatainak ösztönzése Visszatérítendő támogatások Hitelprogramok: 102 Mrd Ft Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása hitelprogram Mikro-, kis-és középvállalkozások versenyképességének növelése hitelprogram Kombinált hitelprogramok: 277,5 Mrd Ft Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása IKT vállalati fejlesztések támogatása KKV-k kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Élelmiszeripari termelési kapacitás bővítésének támogatása Meglévő költségvetési források (a pályázat nyitott) Nagyvállalati beruházási támogatás 16 Mrd Ft/év Irinyi Célelőirányzat 3 Mrd Ft/év További információ: www.palyazat.gov.hu/
Fókuszban az Ipar 4.0 Tőkealapok TŐKEPROGRAMOK Irinyi Kockázati Tőkealap I II. 8 Mrd Ft GINOP 8.-ból, kevésbé fejlett régiókban 8 Mrd Ft 2007-2013 JEREMIE visszacsorgó forrás, Közép-M.o Régió (Irinyi II. alap) GINOP forrásból finanszírozott tőkeprogramok: 103,1 Mrd Ft Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram Induló IKT kockázati tőkeprogram Irinyi I. tőkeprogram Korai és érett növekedési szakasz 100-800 millió Ft, 3-7 év Digitalizáció kockázati tőkeprogram Nemzeti Tőkealap 2007-13-as fejlesztési programból visszaforgó forrásból finanszírozott tőkeprogramok: 48 Mrd Ft Irinyi II. kockázati tőkeprogram Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Tőkealap
Nagyvállalati Beruházási Támogatási program (NBT) 2016. végéig 24,3 Mrd forintnyi támogatásra vállalt a tárca kötelezettséget. Országos viszonylatban a keretösszeg több mint 12%-a Győr-Moson-Sopron Megyében támogat beruházásokat, közel 10%-kal növelve a munkahelyek számát helyi szinten. 60,2 Mrd Ft összértékű nagyvállalati beruházás valósulhat meg, mindez csaknem 1200 új munkahely megteremtéséhez járul hozzá. 2015-ben 3 Mrd Ft, a 2016-ban évben 15 Mrd Ft állt rendelkezésre országosan ezen nagyvállalati beruházások támogatására. A 2017-ben a költségvetési törvényben szintén 15 Mrd Ft keret került elkülönítésre.