Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet Egészségturizmus az Északmagyarországi régióban RONTÓ SÁRA LUCA 2017
Tartalom 1.Bevezetés... 2 2.Egészségturizmus történelme... 3 3. A termék alapjául szolgáló erőforrások... 5 4. Egészségturizmus, mint turisztikai termék... 7 4.1 Egészségturizmus definiálása... 7 4.2 Az egészségturizmus különböző ágai... 8 5. Az egészségturizmus kereslete és kínálata Magyarországon... 11 6. Észak-magyarországi régió bemutatása... 14 7. Fontosabb egészségturisztikai létesítmények bemutatása... 17 7.1 Fürdők... 17 7.1.1 Miskolctapolca Barlangfürdő... 17 7.1.2 A térségben található további fürdőhelyek... 20 7.2 Gyógyszállodák... 27 7.3 Gyógybarlangok... 30 8.Saját kutatás bemutatása... 32 8.1 A kutatás módszertana és a csoportok elemzése... 32 8.2 Kutatás elemzése... 33 9.Fejlesztési javaslatok... 37 Irodalomjegyzék... 40 Melléklet... 43 Ábrajegyzék... 44 1
1.Bevezetés Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészségtudatos életmód. Ennek következményeképp mind hazánkban mind nemzetközi szinten gyors fejlődésnek indult az egészségturizmus. 2007-ben született meg az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága megbízásából az egészségturizmus fejlesztésére irányuló stratégia, amely azt tűzte ki célul, hogy hazánk kiemelt szerepet kapjon a piacon. A 2014-2024 közötti időszakra készült Nemzeti Turizmusfejlesztési koncepció szerint kiemelt fejlesztésként tervezik nemzetközi hírű gyógyhelyek kialakítását, illetve több regionális szintű gyógyfürdő kivitelezését. Megjelent a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030-is melyben szintén nagy szerepet szánnak az egészségturizmusnak és itt is megállapítják, hogy az egészségturizmus egy folyamatosan fejlődő ágazat. Dolgozatomban szeretném bemutatni azt a dinamikusan fejlődő ágazatot, illetve azt, hogy milyen szerepet tölt be az Észak-magyarországi régió turizmusában. Annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk a termékről először is a történeti hátterét fogom végig venni, hiszen nem pár évtizedről, hanem több évezredről van szó. A történelmi áttekintést követően ismertetem magát az egészségturizmust, mint turisztikai terméket és az alapjául szolgáló erőforrásokat. Ebben a tekintetben Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan nagyon szerencsés helyzetben van. Példának okáért hazánk gyógyvizek tekintetében bele tartozik a világ első öt országába. Ez után azt kívánom bizonyítani, hogy az Észak-magyarországi régió miért is megfelelő hely az egészségturizmus és fejlesztése részére. A tanulmány nagy részét a már meglévő attrakcióknak szánom. Itt bemutatásra kerülnek a gyógyfürdők, gyógybarlangok, (ezek közül is kiemelten foglalkoznék a miskolctapolcai Barlangfürdővel, hiszen nem csak hazánkban, de Európában is egyedülálló). Továbbá az is megjelenik, hogy milyen betegségeket kezelnek az adott helyen, milyen szolgáltatásokat nyújtanak az oda látogatóknak. A gyógyulni vágyóknak nem kell vagyonokat kifizetniük a különböző kezelésekért. Több szanatóriumot és kúrákat is támogat mind az Országos Egészségpénztár, mind az egészségpénztárak. Fontosnak tartom, hogy megvizsgáljuk, hogyan is hat a turizmus és jelen esetben az egészségturizmus a társadalom egészére, mivel a turisztikailag kiemelt helyeken kihat a helyiek mindennapi életére több szempontból is. 2
2.Egészségturizmus történelme Igaz, hogy még csak manapság kezdett felértékelődni, de már őseink is kitüntették figyelmükkel a különböző gyógyító adottságokkal rendelkező helyeket A modern kori egészség-és wellnessközpontok látogatói közül sokan egyáltalán nincsenek tisztában az általuk igénybe vett kezelés kulturális gyökereivel. Adott esetben fogalmuk sincs arról,hogy az indiai árjuvédikus technikák eredete i.e. 5000-re nyúlik vissza, vagy hogy az ókori Egyiptomban a nők már i.e. 3000-ben a maiakhoz hasonló kozmetikai szereket használtak. A kínai orvoslásról szóló legkorábbi írások i.e. 1000-ből származnak, a nyugati társadalmakban viszont a kínai orvostudományt új és egzotikus dolognak tartják. (Melanie-Puczkó 2010,39-40 o.). Már a Kr.e. 2500-ban megalapult Móhan Dzsódaró (Indus völgye) 1922-es megtalálása után kiderült, hogy a városnak kiépült csatorna rendszere volt, ezen felül a feltárása során ráakadtak a Nagy Fürdőre, ami egy négyszögletű úszómedencéhez hasonlít. Ami még ennél is lenyűgözőbb-tekintve a későbbi középkori higiéniás szokásokat-szinte minden középületben is fürdőszobákat fedeztek fel. Az időben tovább haladván az ókori görögök is használták a ma is sportolók közt elterjedt jótékony hatásairól ismert jeges fürdőt a katonák izomzatának, gyorsabb regenerációjának érdekében. Ebben az időben, a keleti társadalmakban is meg volt az igény a gyógyulás és pihenés iránt és ők is nagyrészt a természeti adottságokat használták ki. Az ókori rómaiak már tovább fejlesztették az egészségturizmus fogalmát, nem csak a helyi erőforrásokat vették igénybe, hanem a Római Birodalom provinciáin belül gyógyulás céljából kerestek fel különböző üdülőhelyeket. A leghíresebb ezek közül Epidauroszban volt, pontosabban Aszklépiosz isten szentélyét látogatták meg a felépülni vágyók. Ez nem csupán egy fürdő volt, hosszadalmas rituálé elé néztek a látogatók. Először is jött a fürdő, ami nem csak testi, hanem lelki megtisztulást is hozott a zarándokoknak, ezt követően imádkoztak a gyógyulásért, amit Aszklépiosz a templomban töltött éjszakán hozott el nekik. Az isten vagy meggyógyította a könyörgőket vagy utat mutatott nekik, hogy érjék el a felépülést saját maguk. Hazánk területén már a római korban létesítettek fürdőket ezekből jó néhányat már feltártak, csak Budapest területén 11 különböző állapotban lévő leletet találtak. Ezen kívül még 7 létesítményt fedeztek fel az akkori Pannónia területén. 3
A középkorban is fontos szerepet kaptak a meleg vizű források például a honfoglalás korában is már ezek mellett alakultak ki a települések, viszont a források szerint őseink főképpen nem a saját maguk, hanem lovaik ellátására használták a hőforrások vizét. A későbbiekben a johanniták egészségügyi intézményeket hoztak létre a hőforrásokra alapozva. A Kárpát-medence először Zsigmond korában vált ismerté fürdőhelyeiről, majd Mátyás idejében folytatódott a felvirágzása. A visegrádi Királyi Palotában Beatrix királynénak saját fürdő volt kialakítva gőzfürdővel, illetve hideg-meleg vizes fürdőzési lehetőséggel. A török hódoltság ideje alatt csak erősödött hazánkban a fürdők jelenléte, hiszen az oszmánoknak is igen fejlett fürdőkultúrájuk volt, de még mindig csak a fővárosra volt jellemző az objektumok tömeges jelenléte. Vidéken csak a XVIII. században jelentek meg a gyógyközpontok, példának okáért egyik leghíresebb gyógyfürdőnk alapjait is ekkor tették le. A Hévizi-tó hatásaival valószínűsíthetően már a rómaiak is tisztában voltak, de gróf Festetics György volt az, aki először kiépített fürdőt hozott itt létre miután a család birtokába került a tó. A mai értelemben vett gyógyturizmus az 1867-es kiegyezés után kezdett el kialakulni. Az orvostudomány ebben a korban kezdett el kísérletezni a fizikoterápiával, a különböző ásványvizek ivókúra rendszerű használatával. A pácienseknek több hetes, esetenként hónapos kezeléseket javasoltak. 1882-ben a kereslet növekedése miatt, a Magyar Királyi Orvosegyesület egy külön balneológiával foglalkozó szakbizottságot hozott létre, majd kevesebb, mint egy évtizeddel később 1891-ben megalapították a Magyar Szent Korona Országainak Balneológiai Egyesületét. Az egyesület megalakulását követően meggyarapodott a gyógykomplexumok száma, viszont ezek nagy része az I. Világháborút követően hazánk országhatárain kívülre kerültek. Ez lehetőséget adott arra, hogy a meglévő fürdőket fejlesszék. Ez nem csak azt jelentette, hogy magukat az épületeket bővítették, hanem a kínálatot is. Ekkor már nem csak az arisztokrácia kiváltságai közé tartozott az üdülés privilégiuma, hanem a köznép is megengedhette magának, hogy akár több napra is felkeressenek egy-egy fürdőt, ezen kívül már nem csak a gyógyulást, hanem felüdülést is szolgálták. 4
3. A termék alapjául szolgáló erőforrások Hazánk gyógyvizek tekintetében a világ első öt országa közé tartozik. Jelenleg több mint ezer a 30 C feletti meleg vizet és részben gyógyvizet adó kutak száma. Bár mint azt az alábbi térkép is mutatja a legkoncentráltabban az Alföldön vannak jelen, de az egész ország területén találhatunk fürdőhelyeket. Magyarország termál-és gyógyfürdői 1.ábra (Forrás: http://www.people.inf.elte.hu/szptabi ) Ezért is lehet, hogy a magyar turizmus egyik kiemelkedő ágazata a gyógy-és egészségturizmus. Annak oka, hogy ilyen sok gyógyvizünk van az, hogy magas a geotermikus gradiens (földbe hatolva hogyan nő a hőmérséklet) értéke. Mint ahogy láthatjuk nem csak az Alföldön található sok gyógy- és termálfürdő, hanem régiónkban is találhatunk fürdőt többféle betegség gyógyítására. Kizárólag ha a mezőkövesdi Zsóry gyógy- és strandfürdőt tekintjük, a gyógyvize hatékonyan kezeli a reumás megbetegedéseket, ízületi fájdalmakat, nőgyógyászati panaszokat. Ezen kívül meg kell már most említenünk a Miskolc-Tapolcán található Barlangfürdőt, a mátraderecskei 5
Mofettát és az egerszalóki sódomb közvetlen közelében található fürdőt. Mind a természeti erők által alakulhatott ki és válhatott igazán sikeressé. Hazánkban több mint 1500 barlang található, de mindegyik más mikroklímával rendelkezik. Az 1500-ból csak 5 minősített gyógybarlang van Magyarországon, ami várja a gyógyulni, relaxálni vágyókat. Az elsőt 1966-ban ítélték gyógyító erejűnek. A barlangok gyógyító hatása főként az állandó hőmérsékletből és a magas páratartalomból adódik, de sok más dolog is befolyásolja például a barlangban található víz, a barlang elhelyezkedése illetve a barlangi légáramlás mértéke is. Az közismert, hogy a légzőszervi megbetegedéseknek jót tesz a sajátos klíma, de azt már kevesebben tudják, hogy a 20 C feletti barlangokban a mozgásszervi megbetegedéseket kezelik. Az öt gyógybarlang közül kettő található az Észak-magyarországi régióban. Az egyik a jósvafői Béke-barlang, ami Magyarország második legnagyobb barlangja. Azért is fontos ez a barlang, mivel a Béke-barlang volt az első minősített gyógybarlang hazánkban. A hatásait már a feltáráskor felfedezték. Másik gyógybarlangunk a Lillafüreden található Szent István barlang. Már 1913-ban felfedezték a barlangok, idegenforgalmi hasznosítását már az 1920-as évek végén megkezdték, de terápiás célokkal csak később az 1980-as években vették igénybe egy nagyobb felújítás után.(kordos, 1984) Fontos megemlíteni a klimatikus gyógyhelyeket is, hiszen Észak-Magyarországon található a legismertebb a Kékestető. Hazánk legmagasabb pontja nem csak szépségével emelkedik ki, hanem tökéletes helyet jelent azoknak is, akik valamilyen légzőszervi megbetegedésben szenvednek vagy szív-és érrendszeri problémáik vannak. Ezen kívül több gyógyhelyet is találhatunk a Mátrában és a Bükkben is. 6
4. Egészségturizmus, mint turisztikai termék 4.1 Egészségturizmus definiálása Ahhoz hogy definiálhassuk az egészségturizmust először is meg kell ismerkednünk az egészség fogalmával. Több olyan értelmezést is találhatunk ahol az egészségnek és a wellnessnek ugyan az a megfogalmazása, de nem jelenthetjük ki, hogy ez a két szó azonos jelentést takar. Sokan megpróbálták már megmagyarázni, hogy mit is jelent az egészség, de mégis még mindig a legelfogadottabb a WHO által 1948-ban jóváhagyott megfogalmazás miszerint Az egészség nem csak a betegség, illetve a nyomorékság hiánya, hanem teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota (WHO,1948). Később ezt tovább finomították Az egészség a mindennapi élet erőforrása, nem pedig életcélja, pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni adottságokat, valamint a fizikai állapotot egyaránt figyelembe veszi. Az egészség az egyén valamennyi működéséből összegződő állapot, másrészt egyensúlyi állapot, amely időben változó, különböző fokozatú átmenetet képezhet a veszélyeztetettség és a betegség állapotai felé. Az egyén csak szubjektíven képes saját egészségi állapotát átélni, minősíteni, megváltoztatandónak ítélni (WHO 1998). Tehát megláthatjuk, hogy az egészségnek nem csak egy testi, fizika aspektusa létezik, hanem egy mentális része is van. Ahhoz, hogy a lelki oldalát elérjük, nagyon sok minden hozzájárulhat és ez sokkal szubjektívebb, mint a fizikai egészség megtartása. Azokkal az alapelvekkel, amik ahhoz szükségesek, hogy fizikai egészségünket megtartsuk, nagyjából mindenki tisztában van. Csak, hogy párat említsek a megfelelő anyagcseréhez elengedhetetlen, hogy többször kisebb adag ételt vigyünk be a szervezetünkbe, arra is figyelmet kell fordítanunk, hogy étrendünk változatos legyen, a megfelelő tápanyagokat, megfelelő mennyiségben vigyük be testünk zavartalan működése érdekében. Fontos az elegendő folyadékbevitel is. Figyelnünk kell a mértéktelen alkohol fogyasztásra is, hiszen a kellemetlen rövid távú hatásoktól eltekintve hosszabb távon is problémákat okozhat. (Sziva 2011) Véleményem szerint a definiálásnál fontosabb, ha tisztába vagyunk az egészséget befolyásoló tényezőkkel, hiszen ha ismerjük ezeket, akkor könnyebben oda tudunk figyelni, hogy harmóniában álljanak egymással így egy lépéssel már közelebb állunk egy egészséges életmód eléréséhez. Az egészséget befolyásoló tényezőket két nagy csoportra bonthatjuk, 7
egyéni és környezeti tényezőkre. Az egyéni tulajdonságok között megkülönböztetjük a biológiai, pszchiés tulajdonságokat és az életmódból, életvitelből adódó tényezőket. Biológiai tulajdonságok közé soroljuk a nemet, kort és a genetikai adottságokat. Ezeken bármit is teszünk nem tudunk változtatni. A pszchiés tulajdonságok a személyiség öröklött vonásai. Személy szerint a legfontosabbnak az életmódot tartom, hiszen ezen tudunk a legkönnyebben változtatatni. A környezeti tényezők közé tartoznak a természeti tulajdonságok, mint például a lakó-és munkahelyi környezetünk, a családi helyzetünk, vallásunk, társadalmi, gazdasági helyzetünk, a minket körülvevő társadalmi környezet és az elérhető egészségügyi ellátás helyzete. Miután megismerkedtünk az egészség jelentésével folytathatjuk az egészségturizmus meghatározásával. Minden turisztikai terméket vizsgálhatunk az alapján, hogy mi a motivációja az utazónak, ebből eredően jó megfogalmazás, hogy Az egészségturizmus a gyógy- és wellnessturizmust átfogó fogalom, a turizmusnak azon területét jelenti, ahol a turista utazásának fő motivációja az egészségi állapotának javítása és/vagy megőrzése, tehát a gyógyulás és/ vagy a megelőzés, és ennek megfelelően a célterületen tartózkodása alatt igénybe is vesz egészségturisztikai szolgáltatás(oka)t. (Önkormányzati Minisztérium (ÖM) (2007) Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégia, Aquaprofit Rt., Budapest ) 4.2 Az egészségturizmus különböző ágai A definícióban is benne van, hogy az egészségturizmusnak két szektorát különböztethetjük meg, a gyógyturizmust és a wellness turizmust A gyógyturizmus gyógyászati szolgáltató helyen, illetve gyógyüdülő helyen, általában meghatározott minimális tartózkodási idő mellett rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevételét jelenti, rendszerint konkrét betegségek gyógyítása érdekében. (KPMG Consulting 2002, 6.o.). Fontos szempont továbbá, hogy mindez orvosi irányítással és ellenőrzéssel történik. Célja a krónikus betegségben, vagy betegségekben szenvedő vendég állapotának javítása, fájdalmának enyhítése. Az igénybevett szolgáltatások között a hangsúly a gyógytényezők igénybevételén, a gyógyászaton van, melyet inkább csak kiegészítenek az általánosabb turisztikai szolgáltatások, látnivalók és vonzerők. 8
Ennek megfelelően jellemzően természeti gyógytényezőkkel (gyógyvíz, gyógyiszap, gyógybarlang, mikroklíma) rendelkező helyekre koncentrálódik. A kezelések nagyrészt ezekre a természetes gyógyhatású elemekre épülnek. A gyógyturizmus további jellemzője, hogy a vendégek orvosi rendelvényre veszik igénybe a szolgáltatásokat, így magukat inkább tartják betegnek, mint turistának. Fő vendégköre a 60 év feletti korosztályból áll. Mivel a kezelések rendszerint több hetes kúrák formájában történnek, ezért a gyógyturizmusban érintett szálláshelyeken az egy vendég által eltöltött vendégéjszakák száma az átlagosnál magasabb. Gyógyfürdőink többsége mozgásszervi megbetegedések kezelésére alkalmas, emellett azonban találkozhatunk nőgyógyászati, urológiai, bőrgyógyászati, és ivókúra formájában emésztőszervi panaszok enyhítésére ajánlott gyógyvizekkel is hazánk területén. Jellegéből adódóan a gyógyturizmusban résztvevő vendégek számára a desztináció kiválasztásánál a legfontosabb szempont a gyógytényező hatékonysága, gyógyvízre épülő kezelések esetében a víz összetétele. Döntését kevésbé befolyásolják a ráépített szekunder vonzástényezők. Abból, hogy a világon a legsikeresebb gyógyüdülőhelyek egy vagy néhány betegségre specializálódtak leszűrhető tanúság, hogy érdemesebb kiválasztani egy-két tényezőt, melyekben az adott gyógyhely a legjobb lehet, és ezeket minél magasabb színvonalúvá fejleszteni ahelyett, hogy erőforrásainkat szétforgácsolnánk minden elképzelhető szolgáltatás nyújtására tett igyekezetünkben. A gyógyturizmusban részt vevők a már meglévő problémáikat szeretnék kezelni, míg a wellnessturizmus elsődlegesen a megelőzésre törekszik. Még e két csoporton belül is képezhetünk alcsoportokat, például a wellnessturizmushoz tartozik a holisztikus wellness, szabadidő, rekreáció és a medical wellness. A gyógyturizmusnak két alcsoportja is van a terápiás és a klinikai gyógyturizmus. A wellness-és a gyógyturizmus között helyezkedik el a medicall wellness, ahol megjelenik az egészséges életmód és az orvosi szaktudás kombinációja. A wellness turizmus a fizikai és mentális egészséggel is foglalkozik, a test-lelki egyensúly megteremtésére törekszik. Ebben az esetben, ahogy már említettem is a prevencióra esik a hangsúly. Az emberek önként, saját költségükön vesznek részt benne nem orvosi javaslatra, mint a gyógyturizmusban legtöbbször szükséges. 9
A célcsoport az egészséges, pihenni vágyó fiatalabb korosztály. Szolgáltatásai a fizikai állapot és állóképesség javítását, a kiegyensúlyozottság, a szellemi frissesség elérését és megtartását, a testi-lelki jólét érzését célozzák. (Smith-Puczkó,2010) Véleményem szerint a wellness alappillérei: rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő lelki állapot. Bár itt is az egészség áll a középpontban, a wellnesturizmus résztvevői azonban nem beteg, hanem az egészségüket megőrizni vágyó, alapvetően egészséges emberek. Döntésüket a természeti és kulturális környezet, valamint a kapcsolódó szolgáltatások és programok befolyásolják. Céljuk elsősorban a kikapcsolódás, relaxálás, a mindennapi rutinból való kiszakadás, a civilizációs ártalmak hosszabb-rövidebb ideig tartó kiküszöbölése. Ehhez elengedhetetlen a kellemes természeti és épített környezet, sport- és kulturális programok, valamint az egészséges táplálkozás lehetőségének megteremtése. A kínált wellness szolgáltatások tárháza végtelen. A siker záloga itt sem a lehetséges vonzerők mindegyikének felsorakoztatása, hanem inkább a határozott, jól elkülöníthető egyedi arculat kialakítása lehet. Tehát elmondhatjuk, hogy az egészségturizmus valamely fajtája mindenki életében megjelenhet. Le kell szögeznem, hogy nem csak a közvetlen haszonélvezők esetében figyelhetők meg a pozitív hatások, például a mindennapi mókuskerékből kiszakadni vágyó fiataloknál, akik eltöltenek egy pihentető hétvégét egy wellness szállodában, hanem annak is, aki még soha nem járt ilyen komplexumban, hiszen a turizmus egy húzó gazdasági ágazat. A turisták jelenléte nem csak az adott fürdőre, szállodára hat kedvezően, hanem a desztináció egész gazdaságára, így az ott élő emberekre is. 10
5. Az egészségturizmus kereslete és kínálata Magyarországon Az egészségturizmus hazánkban húzó ágazat, ami köszönhető mind a természeti erőforrásoknak mind a szolgáltatások kiváló minőségének is. Ezt támasztják alá az adatok is. A KSH szerint 2016-ban a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 6,4%-át, míg vendégéjszakáinak 8,5%-át regisztrálták gyógyszállodában. Az összes szállodai vendég 8,1%-a választott gyógyszállodát, a szállodai vendégéjszakáknak pedig 11,2%-át töltötték a gyógyszállókban. 2016-ban a gyógyszállodákban a vendégek száma 6,8%-kal nőtt az előző évhez képest. Nemzetközi szinten is ismert és elismert a magyar egészségturizmus, hiszen a külföldi vendégek száma 8,1%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 6,1%-kal növekedett. Ezzel egy időben a gyógyszállodákban a belföldi vendégek és vendégéjszakák száma 6,0%- kal nőtt. A legfontosabb küldőország Németország ezt követi Oroszország és Ausztria. A németországi vendégek számának folyamatos növekedésében nagy szerepet játszik, hogy a Hévíz-Balaton nemzetközi repülőteret több német repülőtérről lehet megközelíteni. Ez könnyebbé teszi, hogy akár csak egy hétvégére is meglátogassák a tófürdőt. Az, hogy a külföldi vendégek számának növekedése nagyobb, mint a belföldi vendégeké visszavezethető arra, hogy jóval nagyobb a diszkrecionális jövedelmük, illetve a hazai szolgáltatások jóval megfizethetőbbek számukra, mint saját országukban a hasonló színvonalú ellátás. 2016-ban az átlagos tartózkodási idő a szálláshelyi átlagot meghaladva 3,3 éjszaka volt. A külföldi vendégek tartózkodási ideje is magasabb, mint a magyar átlag ők 4,1 éjszakát töltöttek el a magyarországi gyógyszállodákban, amíg a belföldi vendégek 2,8-at átlagosan. Előző évben a gyógyszállodák 22,3 milliárd forint bruttó bevételt realizáltak, ez 10,3%-os növekedést mutat 2015-höz képest. Ezen belül a külföldi szállásdíjbevételek 8,3%-kal, a belföldi szállásdíjbevételek pedig 13,2%-kal emelkedtek. A bevételek 42,7%-a származott a belföldiektől. Sajnálatos módon a wellness szállodákról a KSH 2013 óta nem közöl adatokat, így nem tudjuk összehasonlítani a wellness-és gyógyszállodák adatait, de a 2013 előtti adatok alapján azt mondhatjuk el, hogy a wellness szállodák nagyobb tömegeket vonzottak. Ez nem is 11
meglepő, hiszen egy nagyobb célcsoportot tudnak elérni. Ameddig a gyógyszállodák kifejezetten a gyógyulni vágyókat várják, ez inkább az idősebb korosztályra jellemző, a wellness szállodákat bárki választhatja, aki pihenni vágyik. Nem ritka az sem, hogy kisgyermekes családok töltik el vakációjukat egy wellness szállodában vagy a világ elől kis időre elbújni vágyó párok döntenek mellettük, mivel sokkal több szolgáltatást tudnak elérni hasonló áron, mint egy hagyományos hotelban. Elmondhatjuk, hogy mára már kialakult hazánkban egy elég nagy és minőségi kínálat egészségturizmus terén. Az utóbbi pár évben rohamosan megnőtt például a wellness szállodák száma. Csak régiónkban 24 található. A wellness területén különösen igaz, hogy manapság már a 4*-os szállodákat részesítik előnyben az utazók, hiszen ár szempontjából nincs óriási eltérés a 3*-os szállodáktól, ezzel szemben mind a szolgáltatások, mind a szobák minőségében érezhetünk különbséget. A KSH adatai szerint a 2016-os évben a kereskedelmi szálláshelyeken bejegyzett összes (27629) vendégéjszakából 9054 éjszakát töltöttek el az utazók 4*-os hotelban. Ez a szám nem csak a szállodák között emelkedik ki, hanem ez a legmagasabb az összes szállástípus között. A Hotelstars minősítő rendszerében is külön követelmények vonatkoznak a wellness szállodákra, amiben kitérnek a szálloda elhelyezkedésére, a különböző szolgáltatásokra, amibe bele tartozik a gasztronómia, a különböző sportolási lehetőségek, masszázsok, medencék, szaunák száma és mérete, szépségkezelések megléte és minősége, fedett helyen megközelíthető legyen a wellness részleg, van-e fürdőköpeny a szobákban, a személyzet nyelvismeretére illetve továbbképzésükre is kitérnek. ÁNTSZ adatok ásványvíz-258 gyógyvíz -220 gyógyfürdő-98 gyógyszálló-40 gyógyhely-32 gyógyiszap-6 gyógybarlang-5 gyógygáz-2 12
Ezek az adatok is bizonyítják, hogy hazánkban meg van a potenciál, hogy a természeti kincsek kiaknázásával és hozzáadott szakmai hozzáértéssel kiemelkedő egészségturisztikai desztinációvá váljon. Ez már az utóbbi években elkezdődött, viszont itt, is mint mindenhol máshol nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a folyamatos megújulásra, ahhoz, hogy fenntartsuk az érdeklődést a termék iránt, mi több növeljük a keresletet, ezzel pozitív hatást gyakorolva a terület gazdaságára, jó hírnevére. 13
6. Észak-magyarországi régió bemutatása Miután megismerkedtünk az egészségturizmussal általánosságban szeretném bemutatni az Észak-magyarországi régiót. Az Alföld és az északi országhatár között húzódik, míg keletről a Tisza, nyugatról a Duna határolja. 3 megyét, Heves megyét, Nógrád megyét és Borsod- Abaúj-Zemplén megyét foglalja magában. Területe 13428 km 2. A régió közigazgatási központja Miskolc. A KSH adatai alapján kiderül, hogy népességének száma 1197000 fő, ami az alábbi módon oszlik meg a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplén megye 686000 fő, Heves megye 309000 fő, Nógrád megye 202000 fő. Az Észak-Magyarországi turisztikai régió határai szinte egybeesnek a közigazgatási régió határaival, azzal a különbséggel, hogy a Tisza-tó különálló turisztikai régiónak számít, illetve a Börzsöny egy része másik régióhoz tartozik. A régió északon Szlovákiával határos ennek szerepe nem elhanyagolható sem a turizmusban sem munkaerőpiaci szempontból. Ebből kifolyólag Szlovákiából könnyen el lehet érni a területet ami, növeli annak az esélyét, hogy a szlovák utazók hazánkat választják akár csak egy napos kirándulásokra is. A Schengeni szerződéshez való csatlakozással még gyorsabban és probléma mentesebben járhatunk át a két ország között, ami szintén kedvezően hathat a turizmusra. Azon felül, hogy fontos az egészségturizmus nem elhanyagolhatóak a különféle egyéb attrakciók sem, hiszen csak ezekkel kiegészülve lehet igazán sikeres, komplex vonzerőt kialakítani. Több helyszín is felkerült az UNESCO Világörökségi listájára. Legelőször 1987-ben a Hollókő Ófalu és környezete, majd 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai.2002-ben a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj. 10 évvel később 2012-ben a Matyó népművészet, egy hagyományos közösség hímzéskultúrája a Szellemi Kulturális Örökségi listára került fel. Rengeteg történelmileg fontos helyszínt is találhatunk ezen a területen. Itt következett be a nemcsak Magyarország, de Európa történelmében is fontos szerepet játszó Muhi csata 1241-14
ben, ahol igaz vereséget szenvedtünk, de a tatárokat is nagy veszteség érte így nem tudtak további sikereket elérni ezért kivonták erőiket hazánkból. Szondi György 1552 júliusában halt meg miközben Drégely várát védte a törököktől majd pár hónappal később szeptemberben elkezdődött az egri vár ostroma is, ami Gárdonyi Gézának köszönhetően az egyik leghíresebb magyar történelmi esemény. (Pálfy,2002) Számos múzeumot, kiállítóhelyet, kastélyt találhatunk a régióban, amik szórakozást nyújthatnak kicsik és nagyok számára is. Ezen felül még sokat tanulhatunk is egy-egy látogatás során. Miskolcon található a 2014-ben felújított Diósgyőri vár, ami mint vadászkastély és a királynék nászajándékául funkcionált. A váron kívül Miskolcon található a régióban a legtöbb múzeum, csakhogy a legnagyobbat kiemeljem a Hermann Ottó múzeum főépülete a városközponttól akár sétálva is pár perc alatt megközelíthető. Miskolctól 35 kmre találhatjuk az Edelényi Kastélyszigetet, ami csakugyan az években került felújításra. A kastélyt Jean-François L Huillier 1716-ban kezdte el építtetni a családi birtokon, majd 1930- ban a felesége Marie-Madeleine de Saint-Croix fejezte be L Huillier halála után. A régióra jellemző a gasztroturizmus is, hiszen a tokaji borvidék mellett még az egri is kiemelkedő. Amíg Tokajban a fehér borok a jellemzőek (leghíresebb az aszú), az egri borvidék leghíresebb bora az Egri Bikavér, ami egy vörös bor, ettől eltekintve természetesen készítenek fehér és rozé borokat is. Ezen kívül még a régióban találhatók a bükki és mátrai borvidékek is. Valószínűleg nem kell nagyon hosszasan taglalnom a régiónk gazdasági helyzetét, köztudomás, hogy nem állunk az élen gazdasági szempontból. Ettől függetlenül szeretném néhány gondolatban bemutatni a gazdaságot. A gazdasági mutatók tekintetében a térség sajnos elmarad az ország nyugati és középső területeitől, illetve a fővárostól. Havi nettó átlagkereset szempontjából a Heves megyében élők nincsenek rossz helyzetben. Az országos átlag 187 430 Ft/hó, Heves megye nincs nagyon lemaradva ettől az átlagtól a 173 000 Ft/hó átlagkeresettel. Ez azonban nem mondható el Borsod és Nógrád megyékre. Nógrád megyében ez az érték 146 148 Ft/hó, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében valamennyivel még kevesebb 145 036 Ft/hó. 15
Munkanélküliségi ráták Észak-Magyarországon 2.ábra (Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/172/index.html) Az Észak-magyarországi régióban aránylag magas a munkanélküliségi ráta. A fenti képen láthatjuk a munkanélküliségi rátát az egyes megyékben. Országos viszonylatban nem Nógrád megyében a legmagasabb ez a mutató (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye-8,8%), de ha összehasonlítjuk, Dunántúli megyékkel láthatjuk, hogy nagyon le vagyunk maradva tőlük foglalkoztatottság szempontjából. Győr-Moson-Sopron megyében 1,6 %, Veszprémben 1,8%, Komárom-Esztergom és Vas megyékben pedig 2,1%-os a munkanélküliségi ráta. Semmilyen szempontból nem állunk kiemelkedő helyen a statisztikákban, de a turizmus fejlesztésével köztudottan fejleszteni lehet a gazdaság egyéb ágait is, ami nagymértékben hozzájárulhat a problémák megoldásához, és mivel, ahogy már bemutattam, régiónk természeti adottságokban gazdag, az egészségturizmus alapjaihoz minden adott, ezért célszerű erre építkezni. Hogy pontosan hogyan erre még a későbbiekben részletesen is kitérek. 16
7. Fontosabb egészségturisztikai létesítmények bemutatása A következő fejezetben szeretném bemutatni a területen már meglévő egészségturisztikai komplexumokat. Azok szolgáltatásait, a minősítéssel rendelkező gyógyászati központokban milyen betegségeket is kezelnek pontosan. 7.1 Fürdők Mivel Miskolchoz közel éltem egész életemben, ezért kiemelten szeretnék foglalkozni a Barlangfürdővel, de nem csak a hely közelsége miatt, hanem rengeteg gyerekkori emlékem fűződik a fürdőhöz, ami abból adódik, hogy anyukám sok éven keresztül a Miskolci Vízműveknél dolgozott. 7.1.1 Miskolctapolca Barlangfürdő A fürdő rövid története A fürdő története a török időkig nyúlik vissza. A forrás meleg vizét ekkor még bárki szabadon használhatta mosásra, fürdésre és gyógyulásra egyaránt. A hévíz üzleti célokra történő hasznosítása az 1700-as évektől kezdődik meg. Ebben az időben a terület az egyház tulajdonában állt. Az első fürdőház, és a hozzá kapcsolódó fogadó építése tehát a tapolcai apátságnak, nevezetesen Kollonich Zsigmond váci püspök és tapolcai apátnak köszönhető. Az egyházi fennhatóság ideje alatt a fürdő két részre különül el, a zárt és fedett belső fürdőt a tehetősebbek, míg a szabad ég alatt lévő forrást a szegényebbek használhatták. A 20. század elején Tapolca látogatottsága nagymértékben fellendül, ami a fürdőkomplexum jelentősebb fejlesztésének igényét vonja maga után. Ez a munka azonban már Miskolc városra hárul, mivel a terület tulajdonjogát a város egyre növekvő ivóvíz igényének kielégítése és a fejlődő üdülőkörzet megszerzése miatt megvásárolja. Pávai Vajna Ferenc vezetésével kezdődik meg a barlangi járatok feltárása, mely során egy eleddig ismeretlen 31,5 C-os melegvíz-forrást is találnak. A régi fürdőépület lebontása után 1941. május 28-án megnyitják a Termálfürdőt, mely a kezdetektől európai szintű elismertségnek örvend. A mindenkori igényekhez igazodva az intézmény folyamatos fejlesztés és bővítés alatt áll egészen napjainkig. 2002-ben nyeri el a hivatalos gyógyfürdő minősítést. A teljesen 17
megújult gyógyászati részleg átadásával pedig ismét két részre tagolódik, de immár nem a látogatók vagyoni helyzete, hanem az idelátogatás célja szerint. Az Aquaterápiát a gyógyulni vágyók, míg a Barlangfürdőt a kikapcsolódásra és szórakozásra éhes turisták keresik fel A Barlangfürdő szolgáltatásai A fürdő télen-nyáron használható fedett, és szezonálisan működő nyitott részből áll. A fedett részben található a két termálvizes fürdőmedence 33-35 oc-os hőmérsékletű vízzel. Az egyik medence kialakítása beépített padkákkal, masszázsfúvókákkal a passzívabb, ücsörgős kikapcsolódásnak kedvez, míg a másik medencében lassú tempójú úszásra, és a falak mentén található kapaszkodók segítségével vízi gimnasztikára van lehetőség. A barlangi járatok hűvösebb 30-32 C-os vízhőmérséklettel főleg a fiatalabb korosztályt csábítják lubickolásra. A legutóbbi fejlesztéseknek köszönhetően az attrakciók széles skálájából válogathatnak a fürdőzők. A fürdőcsarnokban került kialakításra a több személyes jakuzzi, a vízsugaras víz alatti hátmasszázs, és a dögönyözők. Nagy népszerűségnek örvend a gyerekek és fiatalok körében a sodróvíz, mellyel különösebb erőfeszítés nélkül körbeúszhatnak a barlangi folyosókon, vagy épp ellenkezőleg, a vízárammal szemben próbálhatják ki erejüket. A barlang mélye felé haladva ismét dögönyözőket fedezhetünk fel, melyek esztétikus kialakítása a szemet is gyönyörködteti. Beljebb a római kor fürdőinek hangulatát idéző római termet, és a csillagfényes égboltot utánzó csillagtermet csodálhatjuk meg. A csillagterem akusztikája és a benne uralkodó sejtelmes fények különleges hangulatot varázsolnak körénk. A fürdőben kapott helyet az igényesen kialakított szauna-park is. Itt kisebb-nagyobb finn szaunák, infra szaunák, gőzkabin és szolárium relaxáló hatását élvezhetik a vendégek. Szaunázás után jéghideg vizével a merülő medence kínál felfrissülést. Hétvégenként van lehetőség a szauna szeánszokon való részvételre, ahol képzett szauna mesterek vezetésével élvezhetők a különböző illatokkal gazdagított felöntések. Korábban a fürdő területe a jelenlegi főépületnél kezdődött. A szabad ég alatti fürdőzésnek és napfürdőzésnek ez a kicsiny terület kevés esélyt adott. Az egyetlen szabadtéri medence 18
az úgynevezett kagylómedence volt. A megnövekvő igények kiszolgálása, a komplexum szolgáltatásainak és befogadóképességének bővítése valósult meg a parkos rész kiterjesztésével. A nagyobb pázsitos rész lehetőséget biztosít a napozásra, a klasszikus strandélmény megvalósítására. A legkisebbek örömére három különböző mélységű, és hőmérsékletű gyermekmedence kialakítása történt meg a parkban. Az apróságok a sekély vizű bohócos medencében háborítatlanul pancsolhatnak, a nagyobbacskák a csúszdákkal és mindenféle spriccelő, locsoló eszközökkel ellátott gyermekmedencében játszhatnak, a legbátrabbak és legügyesebbek pedig felmászhatnak a hatalmas felfújt gömb tetejére. A nyugodtabb helyet keresőknek a különböző élményelemekkel szolgáló tavi élménymedence ajánlható. Sportoláshoz találunk úszómedencét és természetesen továbbra is látogatható a retró hangulatot árasztó kagylómedence is. Mint láthatjuk a kínálat széles skálájából minden korosztályhoz és vérmérséklethez tartozó vendég kedvére válogathat. A fürdőkomplexum másik egysége az Aquaterápia, mely a gyógyulni és szépülni vágyók paradicsoma. Itt különböző OEP által támogatott gyógykezelések mellett az egészségmegőrzés számos alternatív eszközét vehetik igénybe a vendégek. Orvosi rendelvényre, OEP támogatással igénybe vehető kezelések: Iszappakolás Súlyfürdő Szénsavas kádfürdő Orvosi gyógymasszázs Víz alatti sugármasszázs (tangentor) Víz alatti csoportos gyógytorna 18 év alattiak csoportos gyógyúszása A beutaló nélkül érkezők különféle krémekkel és olajokkal, illetve sóval, vagy iszappal végzett frissítő- és nyirok masszázsok közül válogathatnak. Igénybe vehető a légúti 19
megbetegedések, allergiák kezelésére alternatív megoldást adó só-barlang, vagy a mozgásszervi problémák megoldására szolgáló iszapfürdő vagy iszap-pakolás is, melyhez hazánk egyik leghíresebb gyógyhelyéről, Hévízről származó tőzegláp iszapot használnak fel. A kezek és lábak szépségéért és egészségéért gyógypedikűr és manikűr kezelések is színesítik a szolgáltatási palettát. Kuriózumként kiemelném a halpedikűrt, ahol az apró doktor halak eltávolítják a lábfejről és a talpról az elhalt hámsejteket, javítják a láb vérellátását. A wellness jegyében az Aquaterápia különböző szolgáltatás-csomagokat kínál egyedül vagy párosan érkező vendégeinek: illatos fürdőkkel, masszázsokkal, pároknak szinkron masszázzsal kombinálva. Az aktív mozgást kedvelők aquafittness órán, vagy egyéni gyógytornán vehetnek részt. Összességében elmondható, hogy a fürdőkomplexum a különböző korosztályú és érdeklődésű vendégek igényeihez a szolgáltatások színes skáláját nyújtja. A miskolctapolcai Barlangfürdő hosszasabb bemutatása után, szeretnék kitérni a régióban található további fürdőhelyekre is. 7.1.2 A térségben található további fürdőhelyek Tiszaújvárosi gyógy-és strandfürdő A létesítményt 2001-ben minősítették gyógyfürdővé. A 65 C -os víz 1200 méter mélyről tör fel, melynek viszonylag magas a só, nátriumklorid és hidrogénkarbonát koncentrációja. Ebből adódóan ízületi, nőgyógyászati és urológiai betegségek kezelésére ajánlott. Négy különböző hőmérsékletű gyógymedence várja a gyógyulni vágyókat, amik között találhatunk mind kül- mind beltéri medencéket. Ezen felül a fürdő egyéb szolgáltatásokat is kínál: infraszauna finn szauna bioszauna fényterápiával 20
jégkása álló és fekvő szolárium masszázs pedikűr Ezeket a szolgáltatásokat az alap belépőjegy nem tartalmazza, hanem külön térítés ellenében vehetők igénybe. A gyógyászati részleg különböző gyógykezelésekkel várja a betegeket, mint például különböző kádfürdők, iszappakolás, fényterápia, elektromos fürdő, tangentor, súlyfürdő és egyéb gyógyvizen alapuló kezelések, amik orvosi beutalóval ingyenesen vehetők igénybe. Vannak olyan szolgáltatások, melyek beutaló hiányában is látogathatóak, viszont csak térítés ellenében. Zsóry gyógy és strandfürdő A fürdő bemutatását a fürdő történetével szeretném kezdeni. Először 1939-ben találtak termálvizet a területen, az akkori tulajdonos Zsóry Lajos engedélyével olajat kerestek, amikor is feltört a meleg víz. Ezt követően 1940-ben már megépítésre került az első fürdőmedence. A vizet 1968-ban minősítették gyógyvízzé ez után pedig folyamatos fejlesztések következtek. Az 1980-as évek elején (1983) megkapta a gyógyfürdő minősítést a hely. A fürdő fejlesztése folyamatos még napjainkban is. A 72 C-os feltörő vizet magas szulfidkéntartalma miatt a kénes vizek közé sorolják. Az összes oldottásványianyag-tartalma 2595 mg/l. Mivel ilyen magas az ásványi anyagok koncentrációja ezért a fürdőzésre javasolt idő csupán 20 perc. A vizet jelenleg csak fürdőkúrákra használják, viszont régebben a jelentős kalcium tartalma miatt kimondottan javasolták a víz fogyasztását. Fürdőkúraként az alábbi panaszok kezelésére ajánlják: mozgásszervi, reumás megbetegedések, ízületi gyulladások, kopások, köszvény, izomreuma, idegzsába, sérülések, törések utókezelése, 21
agyvérzés utáni bénulások, mellhártyagyulladás, nemi szervek gyulladása, bőrbetegségek (pikkelysömör), szellemi és fizikai fáradtság. A fürdőben egész évben üzemel 3 különböző hőmérsékletű fedett gyógyvizes medence (34-36 C, 36-38 C, 38-40 C), egy külső élménymedence (30-32 C) egy külső gyógymedence (34-36 C), egy gyógyvizes Nosztalgia medence (34-36 C), 2 fedett gyermekmedence (32-34 C) és egy fedett jacuzzi (34-36 C). A medencéken kívül különféle kezelésekkel is vár minket a komplexum. OEP által támogatott kezelések: gyógyvizes gyógymedence gyógyvizes kádfürdő iszappakolás súlyfürdő szénsavas fürdő orvosi gyógymasszázs víz alatti vízsugármasszázs A gyógyszolgáltatásokon felül különböző wellness szolgáltatásokat is igénybe vehetünk. Több szauna is a rendelkezésünkre áll egy bioszauna viszonylag alacsony hőmérséklettel és páratartalommal, egy finn szauna és egy infraszauna. A teljes ellazulást egy gőz, egy só és egy aromakabin is elősegíti, illetve többféle wellness masszázs közül is válogathatunk. A fürdőn kívül egy gyógyszálló is található Mezőkövesden a Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness. A hotel a fürdőből kapja a gyógyvizet, így a hatásuk és felhasználhatóságuk is megegyezik. A szállodában szintén különböző szakorvosok által engedélyezett balneológiai kezeléseken vehetünk részt. 22
Demjéni Termálvölgy Magyarország legfrissebben feltárt gyógyvize Demjénben található. 2006-ban fúrták a 690 méter mély kutat, melyből 68 C-os gyógyvíz tört fel. A vízben nátrium-kalciumhidrogénkarbonát, illetve nagy mennyiségű kén található ezen kívül jelentős a vas- és kovasav tartalma, ami alkalmassá teszi reumatikus bántalmak kezelésére, ajánlják csontritkulásra, porckopásos ízületi betegségekre, köszvényre és csontsérülésekre. Kettő, különböző hőfokú beltéri gyógymedencéje van a termálfürdőnek, ezen felül hat darab kültéri gyógymedence közül válogathatnak a gyógyulni vágyók. A termálfürdő kínálatában megtalálhatunk még egy gyermekmedencét, gőzkabint, finn szaunát hozzá tartozó merülő medencével, Kneipp medencét, egy sókamrát és gyógy-és wellness masszázsok hadából válogathatunk. A termálfürdőn kívül a Demjéni Termálvölgyben megtalálható még egy aquapark is mely az adrenalin szerelmeseinek nyújt felejthetetlen kikapcsolódást. 2015-ben nyitotta meg kapuit Közép-Európa legnagyobb barlangfürdője a Cascade Barlang- és Élményfürdő, mely 1500 négyzetméter vízfelülettel várja a pihenni vágyókat. Kisebbeknek és nagyobbak is találhatnak itt nekik tetsző elfoglaltságot, hiszen több állomásból áll a fürdő. Mind közül a legizgalmasabb a csúszdatorony melyről a bátrabbak 25 méter magasból indulhatnak, de a családosokra is gondoltak a készítők, hiszen kialakítottak egy Mesesziget medencét ahol a legkisebbek is jól érezhetik magukat. A Csúszdatornyon kívül meglátogathatjuk még a Tündérbarlang élménymedencét, Kálmos Kobold barlangját, a Termál öblöt, amit minden nap friss gyógyvízzel töltenek fel, a Titkok barlangjában megpihenhetünk, ha szeretnénk egy kis időt a vízen kívül tölteni, majd ismét elmerülhetünk a Lassú folyó sodrásában. Azok is megtalálják a nekik való programot, akik nem szeretnek egész nap a vízben úszkálni, hiszen só-és szaunabarlangot is elhelyeztek a fürdő területén. 23
Egri termál-és strandfürdő Eger Magyarország egyik legismertebb fürdőhelye. A Termálfürdő már 1932-ben megnyílt és mára már 5 hektáros területtel várja a látogatókat. Andornaktályról szállítják a fürdőbe a 47 C-os vizet, ami egy 1600 méter mély kútból származik. A víz összes oldottásványianyagtartalma nem kiemelkedően magas (1291 mg/l) és a kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos gyógyvizek közé soroljuk. Sikeresen alkalmazható köszvény, ideggyulladások, idegzsábák, lumbágó, izomfájdalmak, ízületi kopások, sérülések kezelésére. Ezen kívül javasolják még szöveti sérülések és műtétek utáni utókezeléseként is. Ivókúraként a Török fürdő előtt álló kútból vett vizet lehet használni, mely megoldást jelenthet az emésztőrendszeri rendellenességekre. A gyógymedencén kívül a vendégek rendelkezésére áll egy 37 C-os termálmedence, több gyermekmedence várja a kisgyermekekkel érkezőket és egy 31 C-os élménymedence nyújt kikapcsolódást a felnőttek részére. Egerben a termálfürdő mellett megtalálhatjuk még a történelmi Török fürdőt is. Az első medence még az 1610-es években épült majd később további 5 medence kapott helyet a fürdőben. A fürdőzésen felül kipróbálhatjuk a tradicionális török hamam masszázst is, mely a test felhevítésével kezdődik, majd egy olívás szappannal tisztítják meg a testet ez után következik a habos kezelés. A hamam a vallásból ered, hiszen a lelki megtisztulás előtt mindenképpen szükségesnek tartják a teljes testi megtisztulást is. A wellnessen kívül a Török fürdőben is zajlanak gyógyászati kezelések is. Legnagyobb hangsúlyt a fizio-és balneoterápiás kezelésekre fektetik. A Balneoterápia a gyógyvízzel való kezelést takarja. Ez jelentheti az ivókúrát, a vízben végzett gyógytornát, különféle masszázsokat és iszapkezelést is. fizioterápiához tartozik, mind a gyógytorna mind az elektroterápia mely során fizikai energiával gyógyítják a betegeket. 24
Saliris Gyógy és Termálfürdő A Saliris 2007-től várja vendégeit az egyedülálló sódomb közvetlen szomszédságában 1900 m 2 vízfelülettel. A fürdőnek két saját 410 méter mély termálkútja van melyek 65-68 C-os vizet szállítanak a medencékbe. Az első kutat, mint sok másikat is olaj keresése közben fedezték fel 1961-ben.A vizet a kalcium-nátrium-hidrogénkarbonátos gyógyvizek közé soroljuk. A fürdőkúra krónikus mozgásszervi betegségek, gerinc és ízületi gyulladás, baleseti utókezelés, nőgyógyászati gyulladás, idegrendszeri betegségek, kötőszöveti és bőrbetegségek esetén javasolt. A gyógyfürdő mely 17 kül-és beltéri medencével rendelkezik egy üvegfolyosón keresztül közelíthető meg a szállodából. A fürdőben természetesen a wellness szerelmesei is megtalálják a maguknak való elfoglaltságot. Hat különböző szauna közül válogathatunk a szaunavilágban és a szaunázás élményét szauna szeánszokkal teszik teljessé. Természetesen a szépülni vágyók is jó helyen vannak a Saliriban hiszen az alapvető kozmetikai kezeléseken kívül még rengeteg különlegességet próbálhatunk ki. Bogácsi gyógy-és strandfürdő A bogácsi gyógyfürdő is olajkutatások eredményeképpen jöhetett létre. 1995-ben kezdődtek meg a fúrások, de olaj helyett itt is gyógyvizet találtak méghozzá a véletlennek köszönhetően. Egy munkás még a műszak megkezdése előtt meghúzta a kart, amely elindította a fúrót viszont baleset lett belőle és a dolgozó a földre zuhant a fúrófejjel egyetemben, ami felszakította a föld felső rétegeit és feltört a víz. Ez után az eset után nem foglalkoztak a feltörő vízzel csak évekkel később 1958-ban kezdtek újabb kutatásokba ez alkalommal már ténylegesen a termálvizet keresték. Azóta a fürdőt már két külön kút is táplálja, az egyik egy 485 méteres mélységből feltörő 72 Celsiusos gyógyvíz a második kútból pedig 491 méterről nyerik a 70.5 Celsiusos vizet. Jelentős a kéntartalma miatt a kénes vizek közé is sorolják, viszont nagyon magas a fluorid és szénsav tartalma is. A bogácsi gyógyvíz elősegíti a reumatikus, ízületi, mozgásszervi betegségek gyógyulását, de törések utókezelésénél is használható. Alkalmazzák 25
nőgyógyászati, prosztata-, epe- és májbetegségeknél valamint gyomorhurut esetén is. A kalcium közismerten gyulladáscsökkentő hatású, bőrön való felszívódás esetén a porckopásos betegeken is segíthet. A több féle bőrbetegségnél is hasznosítható például pikkelysömörnél és krónikus ekcémánál. A gyógyvíz ivókúrára is hasznosítható krónikus gyomorhurutnál, székrekedésnél, epe- és májbetegségeknél, azok sokféle formájánál. A fürdőben található kilenc medence közül hat gyógyvizes, a kisebbeket két gyermekmedence, míg a sportolni vágyókat egy úszómedence várja szezonban. Szezonon kívül négy gyógyvizes medence üzemel. A gyógyításon kívül ez, is mint általában már az összes hely különféle wellness szolgáltatásokat is nyújt. Mint például masszázsok, szépítő kezelések. Parádfürdő Állami Kórház gyógyfürdője A parádfürdői kórház már az 1730-as években is kedvelt gyógyhelynek számított. Később Mária Terézia rendelkezése alapján felmérésre kerültek hazánkban a gyógyvizek és akkor derült ki, hogy a timsón kívül vasgálicot is tartalmaz a víz. 1795-ben történt meg a víz összetételének pontos meghatározása Kitaibel Pál által, aki publikálta is munkáját így hírnevet szerezve a kórháznak. Az 1800-as évek elején a közelben szállodák és ivócsarnokok épültek. A század második felében épültek azonban a hely legismertebb szállodái a Hotel Parád és az Erzsébet szálló. Mindkettő Ybl Miklós tervei alapján. Három különböző kút található a környéken melyekből egy alkalmas fürdésre kettő pedig ivókúrára. A vasas, timsós fürdővíz alkalmas nőgyógyászati panaszok kezelésére, a meddő nőknek Parádfürdő esélyt adhat a reményre, hogy mégis teherbe eshetnek a kúrák után, illetve egyes bőrgyógyászati problémákra is megoldást jelenthet a víz. Az ivókúrára alkalmas kénes, hidrogén-karbonátos savanyúvíz alkalmazható gyomor és bélbetegségek, cukorbetegség, epebetegség, krónikus székrekedés, valamint légúti és húgyúi hurutok esetén. A másik ivásra alkalmas víz vasas, lítiumtartalmú savanyúvíz, melynek szénsavtartalma gyorsítja a vérkeringést vastartalma pedig a vérképződést segíti elő.(bede,2014) 26
Mátraderecskei széndioxid gyógygázfürdő A mofetta kicsit kilóg a sorból, hiszen fürdő, de mégse kell fürdőruhát bepakolnunk, ha a Mátraderecskei gyógygázfürdőt szeretnénk meglátogatni. A mofetta latin eredetű szó, jelentése természetes széndioxid vagy egyéb összetételű gázfeláramlást jelent, megjelenése főleg vulkanikus területeken gyakori. A mofetta nem új keletű dolog, hiszen a gyógyászatban már az I. században is használták a gázok gyógyító erejét. A gyógygázt főleg égési sérülések, nőgyógyászati panaszok és fekélyek kezelésére használták. Erdélyben körülbelül 600 éve ismerik és használják a mofettákat, míg Magyarországon a mátraderecskei az első gyógygázfürdő. A széndioxid jelenléte a területen már régebb óta ismert, de vizsgálatokat (földtani, kémiai, fizikai, radiológiai és gyógyászati vizsgálatokat) csak 1992-ben kezdtek végezni a lakossági bejelentések hatására melyek szerint megnőtt a gáz szivárgása. Megállapították, hogy a gáz alkalmas vérkeringési zavarok, alsó végtagi érszűkület, verőér, visszér és nyirokér idült betegségei, a vénás rendszer betegségeinek kezelésére. Ezeken felül még használják cukorbetegek, csontritkulás és meszesedések esetén, trombózis utáni gyógykezelésként, illetve alkalmas még magas vérnyomás kezelésére is. A gyógygázos kezelésen kívül a betegeknek lehetőségük van itt elkészíttetni a szükséges laborvizsgálatokat, Doppler vizsgálatot és EKG-t készíttetni. Több féle masszázst is kínál a fürdő tornával és fizikoterápiával egyetemben. 7.2 Gyógyszállodák Hungest Hotel Flóra-Eger A Hungest Hotel Flóra Egerben található a városi strand közvetlen közelében. A szálloda a múltban SZOT-üdülőként működött, de 1999-ben teljesen felújították. A hotel saját gyógyászati részleggel rendelkezik és a vendégek ingyenesen látogathatják a szomszédos termálfürdőt. A gyógyvizet is ugyan abból a kútból kapja melyből a fürdő, így a hatásuk is megegyezik. 27
A gyógyászati részlegben reumatikus és mozgásszervi betegségeket kezelnek. A hotel 190 szobával várja a vendégeit. Minden szobában televízió, telefon és minibár szolgálja a vendégek kényelmét. A családosoknak lehetőségük van családi apartman foglalására, illetve 4 darab mozgássérült szoba is található a hotelban. A kisgyermekek szórakozását egy játszószoba biztosítja, míg a nagyobbak az Xbox szobában vagy a billiárd szalonban foglalhatják el magukat. Azok, akik gyógykezelésre érkeznek, kedvezményesen szállhatnak meg a szállodában. A hotel elsősorban gyógyszálló, de sokan keresik fel wellness szolgáltatásai miatt is. A vendégek pihenését szolgálja egy élmény-és gyermekmedence, Kneipp taposómedence, jacuzzi és egy szauna világ ahol található finn szauna, infraszauna, gőzkabin, illatkabin és egy merülő medence. Azok, akik szeretnének egy kicsit elbújni a világ elől térítés ellenében igénybe vehetik a privát spa helyiséget. Az aktív pihenés hívei meglátogathatják a korszerű gépekkel felszerelt fitness termet. Akik egy kis extra kényeztetésre vágynak kipróbálhatják a masszázsokat és különféle wellness kezeléseket, a hotel kedvezményes wellness csomagokat is ajánl. Erzsébet Park Hotel A hotel épülete 1893-ban épült és Ybl Miklós építész tervezte. Az eredeti hangulatot megőrizve 2002-ben már felújítva, szállodaként nyitotta ismét meg kapuit Parádonmát. A nagy sikerre való tekintettel 2008-ban tovább fejlesztették a hotelt és egy új épületszárnyat építettek a már meglévőhöz, így ma már 99 szobával várja a vendégeket. A szobák között akad kétágyas és apartman jellegű is. A wellness kedvelői mindkét szárnyban ellazulhatnak az Erzsébet és Zsuzsanna szárnyban találunk finn-és infra szaunákat, aroma és fényterápiás kabint, sókabint, gőzkabint, merülő medencét, úszómedencét, élménymedencét és nyaranta üzemelő kültéri medencét. Azok, akik pihenésük alatt sem szeretnének lemondani a sportokról igénybe vehetik a fitness termet, elmehetnek a szálloda által szervezett kirándulásokra, a recepcióról bérelhetnek kerékpárt, nordic walking botot, tollasütőt- és labdát és pinpongütőt-és labdát. 28