Magyar szaknyelvek a határon túli régiókban Gazdaság és szaknyelv Péntek János Budapest 2018. január 18.
Sokféleség, dinamika és a határok KAB: felsőoktatás (2010), erdélyi magyar tudomány (2015), MTA nyilvántartás: A tudomány és a szakmák térképe sem független a határtól. Szűkebb a régió nagyságától függően (kisebb, szubkritikus) Aránytalan: társadalomtudomány (50%) Kemény: egzakt, egyértelmű, terminológiájában kevésbé helyzetfüggő Lágy: képlékeny fogalmak, változatosabb, kontextus és helyzetfüggő terminológia, kontaktushatások Megállapodottabb Folyamatosan és gyorsan változó, megújuló és új területek Elvont, elméleti, ezoterikus Alkalmazott, nyitott, közvetlen társadalmi implikációk, elvárások 2
Mi történt a határ előtt? 400 év a 20. sz. elejéig (300+100) határtalanul: régiók, intézmények, személyiségek A félezer éves magyar orvosi-élettudományi szaknyelv (MTA konferencia 2013. okt.) Erdély: 16. sz., Ars Medica (Lencsés György), Melius Juhász Péter Herbáriuma, Apáczai, Bolyai, Bolyai Farkas (fizikai szaknyelv) Nyelvújítás, anyanyelvű oktatás (Brassai) Az MTA a 19. sz.-ban: szakszótárak, műszótárak, tudományos közlemények, folyóiratok A folyamat: anyanyelvűsítés (a latin és a német ellenében), kiteljesedés és felemelkedés 3
Mi történt a határ után? 1920 1990: leépülés, elkülönülés domináns államnyelvek közvetlen hatása A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című sorozat kötetei (1998 2016) Csernicskó (1998), Göncz (1999), Lanstyák (2000): A magyar nyelv funkcionális térvesztése: szaknyelvek leépülése, elkülönülés a kontaktusjelenségek miatt Nyelvi hiány, állandósult nyelvi hiány a szaknyelvek esetében (Lanstyák) Magyar nyelvű tudományművelés: a társadalomtudományokban Okok: az oktatás: intézményi hiány, szaktanárok, tankönyvek, nyelvhasználat: államnyelvi környezet a munkahelyen nyelvi eszközök hiánya: szakkönyvek, szakszótárak. 4
Mi történt Erdélyben? Leépülés és elkülönülés Kisebb és változó intenzitással: 1920 1940 1959 1999 Szakemberek és tanárok átörökítik a szaknyelveket; kisiparosok, mesteremberek. Kieső nemzedékek. 1940 1959: Ferenc József TE, Bolyai Egyetem: tudományművelés, pedagógusképzés, majd fokozatos szűkülés 1959 után is: színvonalas közoktatás, tankönyvek 1970 1990 közt Kriterion : szakkönyvek, lexikonok, szótárak Kriterion Kézikönyvek: 16 mű 20 kötetben, 320 000 példányban Kétnyelvű szakszótárak: műszaki szótár (1979, 1981), erdészeti, vadászati és faipari szótár (1975, 1979), mezőgazdasági szótár (1980), jogi szótár (1978) 5
Mi történt 1990 után? Kiépülés, közeledés, harmonizálás, globalizálódás Ennek tényezői: (1) Intézményesülés. Oktatás. Egyetem, szakoktatás: késlekedéssel (közgazdaság: 2000, kétnyelvű jogászképzés: 2010) és részlegesen; egyetemviták, tannyelv-viták (2004: DAB). Egyesületek. Közös konferenciák. Kiadványok, folyóiratok. Anyaországi támogatás. De: Pedagógushiány. Nyelvi kompetenciák. Hiányzó és nyelvileg hibás tankönyvek. Szakoktatás. Hiányzó tudományos intézetek. Hátrányos megkülönböztetés a kiadók, folyóiratok akkreditálásában. 6
Mi történt 1990 után? (2) Mobilitás. A szabad mozgás lehetősége. Egyetemi kapcsolatok, vendégtanárok. Hallgatói mobilitás, anyaországi részképzések. Magyar magyar szakmai és tudományos integráció, az akadémiai szervezettség kiterjesztése. Közös konferenciák, alkalmai a közös szaknyelv gyakorlásának: a műszaki, az orvosi, közgazdasági, műszaki konferenciákon magyarországi előadók is. De: a mobilitás kedvezőtlen következménye a fokozott és folyamatos elvándorlás, a globalitásba való illeszkedés. 7
Mi történt 1990 után? (3) Teljes nemzedékváltás. Folyamatosság hiánya: Nemzedéki szakadékok, törések hiányzó nemzedék. Néprajzban: háromszori újrakezdés, jogászoknál: kieső két nemzedék (Veress Emőd). A fiatalok fokozottabb mobilitása, birtoklói a digitális technikának, jobb nyelvtudás. De: Eltávolodás a magyar szaknyelvektől. A konjunktúra veszélyei. (4) Új, korlátlan kommunikációs lehetőség: online források, kapcsolatok, világháló és levelezés, e-kiadványok, folyóiratok. szaknyelvi kétnyelvűség (magyar + államnyelvi) szaknyelvi három- és soknyelvűség, eltávolodás a magyartól. (5) Nyelvstratégiai, nyelvi tervezési törekvések: státusztervezés (nyelvpolitikai törekvések); korpusztervezés (kutatóállomások, szótárak, a Termini programjai); presztízstervezés.. 8
Mi van most? A magyar szaknyelvek helyzete Romániában. 2015: Magyar tudományosság Romániában 2002 2013 I-III. A természettudományokban (műszakiakban különösen) csak az angol nyelvű publikációkat értékelik Régészet: főleg román és angol nyelven publikálnak (2/3), a fiatalok egyre inkább magyar nyelven is. Szociológia: 3 folyóirat: 1 magyar nyelvű, 1 háromnyelvű, 1 angol Politikatudomány: nő az angol publikációk száma, csökken a magyar Orvostudomány: nagy létszámú magyar nyelvű konferenciák, kézirathiány az Orvostudományi Értesítő megjelentetésében.. 9
Mi van most? Vélemények, attitűdök (körkérdésre adott válaszok alapján) Szaknyelvi alapozás: a közoktatásban gyenge, felsőoktatásban javuló, de továbbra is részleges. A nemzedéki törést, nemzedékváltást nem egyformán érzékelik és értékelik az egyes területeken. Magyar magyar szaknyelvi közeledés túlzott purizmus és államnyelvi hatás. Kedvező az agrártudományokban és az agrárgazdaságban: közös képzés, közös vállalkozások. Szaknyelvi két- és többnyelvűség: másodnyelvi (államnyelvi v. angol) dominancia. Az angol: a kapcsolatokban és a hivatalos értékelésben, elválik egymástól a tudományértékelés és a közösségi elvárás, hatás. A magyar szaknyelv közvetlen igénye, haszna: a jogban, közigazgatásban, a gazdasági életben, az orvoslásban. 10
Nyelvmenedzselés az oktatásban Szereplők: a Terminihez tartozó kutatóállomások, Taneszköz- és Tankönyvtanács (regionális és Kárpátmedencei), Pedagógus Szövetségek Kutatások, mérések, jelentések. Tankönyvek: piac, politika, szabályozás. Gyenge együttműködés az anyaországgal, belterjesség. Új helyzet Kárpátalján, új tankönyvtörvény Romániában. Egyetemi tankönyvek, kézikönyvek: gyenge, belterjes a szaknyelvi lektorálás. Pedagógusképzés: a gimnáziumi és a felsőoktatás perifériáján.. 11
Források, eszközök a szaknyelvhasználatban Szótárprogramok a kutatóállomások műhelyeiben a mindennapi nyelvhasználatot segítő kétnyelvű szótárak: jogi, gazdasági, vállalkozói, közigazgatási, oktatási. Szótárnapi konferencia 2015-ben, kötet 2017-ben, Kárpátmedencei körkép: különösen nagy a hiány a szaknyelvi kétnyelvű szótárak tekintetében, holott [ ]szükség lenne ilyenekre, mert ezek nélkül nem lehetséges az anyanyelven történő szakképzés, ill. felgyorsul [ ] a magyarországitól eltérő kevert helyi szaknyelv kialakulása. (Fábián Zsuzsa) A Termini magyar magyar online szótára (ht-lista) (Benő A.) Hiány: online adatbázisok és szótárak, az egyes szaknyelvek terminológiájának, sőt egyes terminusoknak a közös megvitatása. 12
Elmélet, stratégia, politika A magyar terminológia diszciplináris önállósodása, intézményesülése Terminológiai Kutatócsoport, folyóirat, képzés, konferenciák (Fóris Á). Együttműködés a Kárpát-medencei műhelyekkel: 2011. Beregszászi Élőnyelvi Konferencián terminológia-műhely, 2016-ban a VIII. HungKong-on a Termini szimpóziumán: terminológia-politika és -stratégia. A Termini kutatási terveiben (2010). A közös stratégiában: az MTA tudománypolitikájában, a nemzetpolitikában: nyelvpolitika, támogatáspolitika. Fontos: differenciáltan az egyes közösségek helyzete szerint, elválasztva a szűk szakmai érdeket, véleményt, személyes ambíciót és a nyelvközösség egészének érdekét, igényét. 13
Tanulságként A szaknyelvek nem önmagukért vannak, a használat motiválja és élteti őket. Feltételek a határon túl: Legyen, aki használja őket. Most: van, aki használja; van, aki nem használja; van, aki feleslegesnek tartja. Legyen, ahol korlátozás nélkül használható: oktatás, kutatás, publikáció, tudománynépszerűsítés stb. Legyen motivált a használata az értékelésben is. Nem hagyhatók figyelmen kívül az anyanyelv előnyei: kognitív elsődlegessége a képzésben; általa a társadalmi hatás és hasznosulás közvetlensége; az egyes nyelvek sajátos inspiráló szerepe a kutatásban. Biztató: 66/2011-es Országgyűlési Határozat az MTA Elnöki Bizottsága: Magyar Nyelv a Tudományban Szabó T. Attila Ösztöndíj 14
Köszönöm a figyelmet!. 15