Osztalékfizetés magánszemélynek

Osztalékfizetés magánszemélynek Időállapot: 2014-03-15-2014-12-31 Szerző: Zatik László, Lektor: Varga Ferenc, Módosítva: 2014-03-22 17:06:00 Tartalomjegyzék: 1. A magánszemélyt megillető osztalék elszámolásának és kifizetésének gyakorlata 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A magánszemély részére történő osztalékfizetés szabályait, elszámolását mutatja be az anyag, kiegészítve a kapcsolódó jogszabályok ide vonatkozó szövegrészleteivel, valamint igazolás mintával 1. A magánszemélyt megillető osztalék elszámolásának és kifizetésének gyakorlata 1.1. Az osztalék fogalma Az SZJA törvény alkalmazásában osztaléknak minősül a társas vállalkozás adózott eredményéből (amely a szabad eredménytartalékból kiegészíthető) a tag, a tulajdonos részesedése. Osztaléknak tekintendő az adózott eredményből fizetendő kamatozó részvény utáni kamat és a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem, valamint a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték is. 1. oldal

1.2. Az osztalék megállapítása A társas vállalkozás taggyűlése az osztalékfizetésről, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget is be kell állítani az eredménykimutatásba. Ilyen esetben - ha a tárgyévi adózott eredmény negatív - az eredménykimutatásban eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre címen a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget kell kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű lesz. A megállapított osztalékot a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani. A társasági szerződés azonban ettől eltérően is rendelkezhet. A tag az osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. Tehát a még be nem fizetett törzsbetétre osztalékot nem lehet fizetni. A jóváhagyott osztalékot önellenőrzéssel, a taggyűlés határozatának utólagos módosításával megváltoztatni nem lehet. 1.3. Az osztalékot terhelő adó A kifizetett osztalékot terhelő adó 16 %. 1.4. Az osztalék kifizetése A kifizető olyan bizonylatot (igazolást) állít ki az osztalékban részesülő személynek, amely tartalmazza a kifizető és a bevételt, jövedelmet szerző nevét (elnevezését), adóazonosító számát, székhelyét (telephelyét), lakóhelyét, a kifizetés jogcímét, az adó alapját és a megállapított adó összegét. A társasági szerződés lehetőséget adhat arra, hogy a tagot megillető osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként kerüljön teljesítésre. Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, 2. oldal

akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Az átadott eszköz megállapodás szerinti (piaci) értékét - az átadott eszköz jellegének megfelelően - árbevételként, egyéb bevételként, a pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni a tagokkal, a részvényesekkel szembeni követeléskénti előírással, majd az így elszámolt követelésnek az osztalék miatti kötelezettség teljesítésébe történő beszámításával kell az osztalék miatti kötelezettséget csökkenteni. Természetesen a nem pénzeszköz átadásával történő osztalék kifizetés nem mentesíti a társaságot az osztalékot terhelő személyi jövedelemadó, és az osztalékot terhelő egyéb tételek levonása, illetve megfizetése alól. A jóváhagyott, de az eredményfelosztás évében részben vagy egészben ki nem fizetett osztalék után az adót (bármely későbbi adóévben és bármilyen részletekben történik annak további kifizetése), az egyes adóévekben jóváhagyott osztalék(ok)ra külön-külön a korábban már kifizetett összegek beszámításával kell meghatározni. A beszámításnál a korábbi kifizetés(eke)t mindig a legkorábban jóváhagyott osztaléknál kell figyelembe venni. A kifizető az adót a kifizetés időpontjában állapítja meg, vallja be és fizeti meg. 1.5. Az osztalékról történő lemondás Ha a tulajdonos tagok a kötelezettségként előírt osztalék részükre történő kifizetéséről lemondanak, akkor a társaságnál annak összegét elengedett kötelezettségként a rendkívüli bevételek között kell elszámolni és nem kell utána ajándékozási illetéket fizetni. A társasági adó alapja egyéb jogcímen- csökkenthető a rendkívüli bevételként elszámolt összeggel. 1.6. Külföldi személynek fizetett osztalék A külföldi személynek kifizetett osztalék után a kifizető az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg. A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi személy, illetőleg a képviseletében eljáró személy az Art. szerinti illetőségigazolást (minden évben!) csatolja. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi személy illetőségét igazolja. 3. oldal

Ha a külföldi személytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi személy az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az állami adóhatóságnál adóvisszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi személy által megjelölt bankszámlára utalja át. 2. Adózás 2.1 ÁFA Amennyiben az osztalék kifizetése nem pénzeszköz átadásával történik, az átadott eszköz megállapodás szerinti (piaci) értéke után (ha az ÁFA köteles) az ÁFAt meg kell fizetni. 2.2 Társasági adó Amennyiben az osztalék kifizetése nem pénzeszköz átadásával történik, az átadott eszköz megállapodás szerinti (piaci) értékét - az átadott eszköz jellegének megfelelően - árbevételként, egyéb bevételként, a pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni, az eszköz értékének kivezetésével egy időben. Az így képződött eredmény (nyereség vagy veszteség) annak az évnek a társasági adóalapját módosítja, amelyik évben az eszköz ilyen címen átadásra került. 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Az osztalék adóját a kifizetőnek a kifizetés napján kell megállapítania és levonnia, a kifizetés időpontjában érvényes adómérték szerint. (jelenleg 16 %) A kifizető az osztalékadót a levonást követő hó 12. napjáig fizeti meg. 2.3.2 Magánszemély A magánszemélynek az SZJA bevallásában az osztalékjövedelmet a külön adózó jövedelmek között kell szerepeltetnie. 2.4 EVA 4. oldal

2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Az EVA-s időszak alatt keletkezett eredményből fizetett osztalék után osztalékadót nem kell fizetni, azt az EVA megfizetésével megfizetettnek kell tekinteni. Ha az osztalékra a tárgyévi (EVA-s) eredmény nem nyújt fedezetet, akkor az a szabad eredménytartalékból kiegészíthető. Ebben az esetben ha az eredménytartalék még az EVA-s időszakot megelőzően keletkezett az osztalékadót és az EHO-t, az eredménytartalékból kiegészített osztalékrészre, az általános szabályok szerint kell megállapítani és megfizetni. A tárgyévi EVA-s eredményt célszerű teljes egészében osztalékként kifizetni, mert ha a taggyűlés nem így dönt, az az eredménytartalékba fog kerülni. Ha az eredménytartalékban már szerepel EVA-s időszak előtti és így EVA-s időszak alatti összeg is, azt elkülönítetten kell nyilvántartani. Ekkor a tárgyévi eredmény osztalékfizetésre történő kiegészítése az eredménytartalék keletkezésének sorrendjében történhet. Tehát először az EVA-s időszak előttivel (annak elfogyásáig), majd az EVA-s időszak alattival egészíthetjük ki osztalékfizetésre a tárgyévi eredményt. 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem értelmezhető. 2.5 Egyéb adók és járulékok A magánszemély a részére kifizetett, osztaléka után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék (a Tbj. 19. (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. -a és 39. (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék) valamint a külön adózó jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ). Ha a tulajdonos tagok a kötelezettségként előírt osztalék részükre történő 5. oldal

kifizetéséről lemondanak, akkor a társaságnál annak összegét elengedett kötelezettségként a rendkívüli bevételek között kell elszámolni és nem kell utána ajándékozási illetéket fizetni. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Az osztalék előírása: T 493 Adózott eredmény elszámolása K 476 Rövid lejáratú egyéb kötelezettségek tagokkal szemben Az osztalék kifizetése: T 476 Rövid lejáratú egyéb kötelezettségek tagokkal szemben K 38 Bank vagy Pénztár K 462 SZJA K 463 EHO 3.2 Egyszeres könyvvitel Nem értelmezhető. 3.3 Szja szerinti adózás Nem értelmezhető. 4. Iratminták, nyomtatványok Igazolás osztalék kifizetéséről (pdf - 26.19 KiB) A kitöltött nyomtatvány (igazolás) a magánszemély szja-bevallásának alátámasztására szolgál. Az azonosító adatokon kívül tartalmazza az osztalék bruttó összegét a levont Szja és Eho összegét, az igazolást kiállító aláírását, valamint az átvétel igazolását. Két példányban készül. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről - 17. (1) 6. oldal

17. (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: t) az osztalékra vonatkozó követelés elengedése; 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról - 8. (1)(2), 11. (1), 28. (1)(12), 66. (1)(3) 8. (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka. (2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. 11. (1) Az adót adóévenként be kell vallani. A magánszemély bevallási kötelezettségét a (2) bekezdés szerint önadózással vagy a 14. rendelkezései szerint munkáltatói adómegállapítás révén teljesíti, annak figyelembevételével, hogy bármely esetben jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező nyilatkozatot adni. 28. (1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy - a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve - a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen (12) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság (e alkalmazásában bármelyik: ellenőrzött külföldi adózó) által, vagy az ellenőrzött külföldi adózó megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett 7. oldal

kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. 66. (1) A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni) a) osztalék aa) a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés; ab) a kamatozó részvény kamata; ac) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem; ad) a kockázatitőkealap-jegy hozama; ae) a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték; b) osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel. (3) Az adót a kifizető - a) e alkalmazásában ideértve a belföldi illetőségű hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is, ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá), b) figyelemmel a 15. (4) bekezdésének rendelkezésére, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól szóló rendelkezésekre is - a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben 8. oldal

meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Kifizető hiányában az adót a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban - az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve - kell bevallani. 1998. évi LXVI. Törvény az egészségügyi hozzájárulásról - 2., 3. (3) 2. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a 3. (1) bekezdésében, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után. 3. (3) A magánszemély az adóévben megszerzett c) osztalék [Szja tv. 66. ], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. ],d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. ], után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. -a és 39. (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). 2/2004. Számviteli kérdés: Társaságunk a 2002. évi éves beszámolót elfogadó taggyűlésen osztalékfizetésről hozott határozatot, amelyet eddig nem fizettek ki. A 2003. évben 9. oldal

azonban az év folyamán bekövetkezett események miatt a társaság gazdasági helyzete jelentősen romlott, ezért a törzstőke megfelelő rendezése, biztosítása vált szükségessé. Lehetőség van-e arra hogy taggyűlési határozattal az osztalékfizetésre vonatkozó döntésünket módosítsuk, és az előírt összeget eredménytartalékba helyezzük? A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: gt.) 141. -ának (3) bekezdése szerint a taggyűlés az osztalék kifizetéséről az ügyvezető - ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, akkor a felügyelőbizottság által jóváhagyott - javaslatára a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), valamint a gt. rendelkezéseiből következik, hogy osztalékfizetésről csak akkor dönthetnek, ha a társaság adott üzleti évről készített éves beszámolója megfelel a számviteli törvényben foglaltaknak, azaz ennek megfelelően valós és hű képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről, hiszen a jogszabályok előírásai szerint a beszámolót csak ekkor fogadhatja el a taggyűlés (majd később helyezheti letétbe, illetve teheti közzé). Ha a társaság taggyűlése határozatában - az előbbiek figyelembevételével - a társaság tulajdonosai részére osztalékfizetésről dönt (az osztalékfizetés számviteli törvényben előírt feltételei teljesülése mellett), úgy a számviteli törvény 42. -ának (3) bekezdése alapján az összeget a pénzügyi teljesítésig a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. Tekintettel arra, hogy a társaság gazdasági helyzetének romlását okozó gazdasági események nem a már éves beszámolóval lezárt - vagy azt megelőző - üzleti évhez kapcsolódnak, ezért a jóváhagyott, de még ki nem fizetett, és ebből adódóan a kötelezettségek között kimutatott összeget önellenőrzéssel, a taggyűlés határozatának utólagos módosításával megszüntetni nem lehet. Az előzőekből következően: ha a tulajdonos tagok a kötelezettségként előírt osztalék részükre történő kifizetéséről lemondanak, akkor a társaságnál annak összegét elengedett kötelezettségként a rendkívüli bevételek között, a társaság belföldi tagjainál (tulajdonosainál) pedig (ha azok a számviteli törvény hatálya alá tartoznak) mint elengedett követelést a rendkívüli ráfordítások között kell 10. oldal

elszámolni, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. [1997. évi CXLIV. törvény 141. (3); 2000. évi C. törvény 42. (3)] 2000. évi C. törvény a számvitelről - 39. (2)(2a)(3), 42. (3), 70. (2), 87. (4)(5), 114. (1)(2) 39. (2) A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. (2a) Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. (3) A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. 42. (3) Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. 70. (2) Az üzleti év mérleg szerinti eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott 11. oldal

eredmény), az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni. 87. (4) A mérleg szerinti eredmény a szabad eredménytartalékból osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvény utáni kamatra - az (5) bekezdés szerint - igénybe vett összeggel módosított adózott eredmény és a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat különbözete. (5) Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény utáni kamatra és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget is be kell állítani az eredménykimutatásba. Ilyen esetben - ha a tárgyévi adózott eredmény negatív - az eredménykimutatásban eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre címen a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget kell kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű lesz. 114. (1) Osztalék a gazdálkodó tagjai részére a tárgyévi, valamint az előző év(ek)ben ki nem osztott adózott eredményből kifizetni jóváhagyott összeg, amelyet az egyszerűsített mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek közé is fel kell venni, függetlenül attól, hogy év közben történt-e osztalékelőleg-kifizetés. (Az év közben fizetett osztalékelőleget a pénzkiadásból származó követelések között kell az egyszerűsített mérlegben szerepeltetni.) (2) A tárgyévi, valamint az előző év(ek)ben ki nem osztott adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként (részesedésként), ha a lekötött tartalékkal [ideértve a 103. (4) bekezdése szerint elkülönítetten nyilvántartott támogatás még fel nem használt összegét is] csökkentett saját tőke összege az osztalék (a részesedés) kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. 2002. évi XLIII. Törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról - 18. (4)(7)(8) 18. (4) A jogi személy és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy és az egyéni cég adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség. 12. oldal

(7) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy és egyéni cég adóalany - a (4)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a juttatás jogcímének megfelelően - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek az osztalékból (osztalékelőlegből) származó jövedelemre vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére juttat bevételt tagja, volt tagja (örököse) részére. E rendelkezés alkalmazásában a saját tőke terhére juttatott bevétellel esik egy tekintet alá az adóalany által a jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi jogviszony megszűnésére tekintettel tagjával, volt tagjával (örökösével) szemben az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott kötelezettség is. (8) A (7) bekezdésben említett forrásokat és a források változását az adózó elkülönítetten tartja nyilván. E nyilvántartásban az adóalany az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett mérleg szerinti veszteséget az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, ha az erre már nem nyújt fedezetet, akkor a korábban keletkezett eredménytartalék terhére számolja el. Ha az adóalany tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttat bevételt (ide nem értve a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díját) a külön nyilvántartott források megszűnéséig azt kell feltételezni, hogy az adóalany azt e források terhére juttatta. Az adóalanyiság időszaka előtt keletkezett eredménytartalékot csak akkor kell figyelembe venni, ha annak a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre történő igénybevételéről az adóalany döntött. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről - 31. (2), 46. (1)(9), 178. 18, 2.sz.mell.C), 4.sz.mell. 31. (2) A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. (4) bekezdésénekl), p), r), s), t) és v) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adóés/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról: 21. az egyes külön adózó jövedelmek címén a magánszemélynek kifizetett (juttatott) bevételről, az adó alapjáról, a megállapított és levont, illetőleg le nem 13. oldal

vont adóról, Könyvelői Praktikum (http://online.kpr.hu) 2018-11-29 15:21:38 IP: 148.251.232.83 46. (1) A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló összeg, illetve a kifizetőt, munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege. A munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett családi adókedvezmény összegét. E rendelkezést kell alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyre is. A munkáltató, a kifizető és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhely a magánszemélynek - a vállalkozó részére e minőségében teljesített kifizetések kivételével - az előzőekben említettekről, továbbá a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást (a továbbiakban: összesített igazolás) ad. A magánszemély a vele együtt élő házastársát (élettársát) megillető, de az általa igénybe nem vehető családi kedvezményt a) adóbevallásában, b) munkáltatói adómegállapítás során, c) az a)-b) pontokban meghatározott esetekben önellenőrzéssel veheti igénybe. (9) A kifizető olyan bizonylatot (igazolást) állít ki az osztalékban részesülő személynek, amely tartalmazza a kifizető és a bevételt, jövedelmet szerző nevét (elnevezését), adóazonosító számát, székhelyét (telephelyét), lakóhelyét, a kifizetés jogcímét, az adó alapját és a megállapított adó összegét. Osztalékelőleg fizetése esetén, illetőleg ha az osztalék-, társasági adót a kifizető nem vonta le, adóvisszatérítésre jogosító igazolás nem állítható ki. 178. E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában 18. kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a 14. oldal

juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. Kamat esetében kifizető az, aki a személyi jövedelemadó törvény szerint magánszemélynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják. Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos). Külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni. Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek. Kifizetőnek minősül a Tbj. 4. a) pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. -a szerinti külföldi vállalkozást. Letétből történő kifizetés esetén a hatóságok, nyomozó hatóságok, bíróságok, ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók nem minősülnek kifizetőnek, 2. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez Az adók, a költségvetési támogatások esedékessége C) Az osztalékadó a) A kifizető az osztalékadót a levonást, juttatást követő hó 12. napjáig fizeti meg. b) A belföldi illetőségű osztalékban részesülő adózó a kifizető által tőle levont osztalékadót az adóévet követő év május 31-étől igényelheti vissza. c) A külföldi illetőségű osztalékban részesülő osztalékadó kötelezettségére a 4. számú melléklet rendelkezései az irányadóak. 15. oldal

4. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól 1. A külföldi illetőségű magánszemély a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelmére, így különösen a kamatra, előadói, művészeti és sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra, jogdíjra és osztalékra (a továbbiakban: adóköteles bevételre) az e mellékletben foglaltakat kell alkalmazni. 2. A külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg. A kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg a külföldi illetőségű magánszemélyt terhelő adót, ha a kifizetés, juttatás nem pénzben történt. Ilyenkor a kifizető a megfizetett adót könyveiben a külföldi személlyel szembeni követelésként mutatja ki. A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély, illetőleg a képviseletében eljáró személy az e melléklet szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja. 3. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja. 4. 5. Ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az állami adóhatóságnál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi illetőségű magánszemély által megjelölt fizetési számlára utalja át. 6. Az adó-visszatérítésre irányuló eljárásban a külföldi illetőségű magánszemélyt az adóhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló letétkezelő, a kifizető 16. oldal

részvénykönyvébe az osztalékfizetés időpontjában részvényesi meghatalmazottként bejegyzett személy is képviselheti. A letétkezelő, illetőleg a részvényesi meghatalmazott az erre jogosult személynek a képviseletre további meghatalmazást, megbízást adhat. 7. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság - az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet - által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). Az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. A külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően adja át. Amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető az illetőségről írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Ha a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. A kifizető a nyilatkozatot és az illetőségigazolást megőrzi. Amennyiben hazai befektetési szolgáltató szolgáltatását határon átnyúló szolgáltatásként nyújtja, a külföldi illetőség igazolásaként elfogadhatja a szolgáltatást igénybevevő személyazonosítására alkalmas okiratát, melyből a szolgáltatást igénybe vevő állampolgársága megállapítható és az adott személy illetőségére vonatkozó teljes bizonyító erejű nyilatkozatát. 8. A külföldi illetőségű magánszemély a kifizetést megelőzően, szakfordítással ellátott okiratban nyilatkozik arról, hogy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e, ha az alkalmazandó kettős adózás elkerülésére kötött egyezmény szerint e körülmény az adókötelezettséget befolyásolja. A letétkezelő az adóért vállalt korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett nyilatkozhat a kifizető részére arról, hogy a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e. A nyilatkozat az ugyanazon szerződés alapján, ugyanazon jogcímen a naptári évben kifizetett összegre terjed ki a körülmények megváltozásáig. A kifizető az adó összegét helyesbíti, amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély a nyilatkozatot a kifizetést követően, de a kifizető bevallását megelőzően teszi meg. Ebben az esetben a kifizető bevallásában a haszonhúzói nyilatkozatra tekintettel megállapított kötelezettséget tünteti fel, a különbözetet megfizeti vagy 17. oldal

visszaigényli, valamint a külföldi illetőségű magánszeméllyel elszámol a különbözetről. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a külföldi illetőségű magánszemély a bevallást megelőzően korábbi nyilatkozatát helyesbíti. A bevallás benyújtását követően megtett nyilatkozat alapján a kifizető bevallását az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbítheti. A kifizető a nyilatkozatot megőrzi. 9. Ha a külföldi illetőségű magánszemélyt megillető osztalékjövedelmet a kifizető részvényesi meghatalmazottnak (nominee) fizeti ki, a részvényesi meghatalmazott legkésőbb a kifizetés naptári évének utolsó napjáig magyar vagy magyar és angol nyelven kiállított, cégszerűen aláírt okiratban nyilatkozik a külföldi illetőségű magánszemély nevéről (elnevezéséről), lakóhelyéről, születési helyéről, idejéről, illetőségéről, a részére kifizetendő, illetőleg kifizetett, forintban meghatározott osztalék összegéről, amely alapján a kifizető az igazolást kiállítja és az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. Amennyiben a részvényesi meghatalmazott az osztalékfizetés időpontját követően teszi meg nyilatkozatát, a kifizető az igazolást a nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül állítja ki és kézbesíti. A kifizető az igazolást a kifizetéssel egyidejűleg állítja ki, ha a részvényesi meghatalmazott a kifizetői igazolás alapjául szolgáló adatokról a kifizetés időpontjáig nyilatkozik és az illetőségigazolást, haszonhúzói nyilatkozatot csatolja. Amennyiben az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemélyről a kifizető a nyilatkozat alapján nem tud adatot szolgáltatni, a részvényesi meghatalmazott nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, belföldi illetősége esetén adóazonosító számáról és a részére kifizetett osztalék összegéről teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét. 10. Az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemély esetén a kifizető a kifizetést, illetőleg az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti. 11. Ha a kifizetőt azért terheli adófizetési kötelezettség, mert a külföldi illetőségű magánszemély részére az adóköteles bevételt nem pénzben juttatta és így az adót a törvényben előírt mértékkel fizette meg, adóbevallásában az egyezmény szerinti mértékkel megállapított adót tüntetheti fel, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtásakor rendelkezik illetőségigazolással, illetőleg haszonhúzói nyilatkozattal. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás, megtett haszonhúzói nyilatkozat alapján a kifizető az elévülési időn belül az adót önellenőrzéssel helyesbítheti. 12. Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű 18. oldal

magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a jövedelem megszerzésétől számított 30 napon belül a külföldi illetőségű magánszemélyt adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli, amelyet az állami adóhatóságnál teljesít. A külföldi illetőségű magánszemély az adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket. 13. A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel. 14. A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év május 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét, feltéve, ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte. A nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély adóját az adóhatóság határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat. Amennyiben a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik. 15. Az ingatlannal rendelkező társasági tagot adóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli. Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót a naptári évet követő év november 20-áig megállapítja, befizeti és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallja. 16. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adóhatósághoz, az állami adóhatóság által megállapított, a tagot emiatt később terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli. 2007/50. Adózási kérdés: osztalékfizetéssel kapcsolatos adatszolgáltatás 19. oldal

[2006. évi CXXXI. törvény 203., az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. (4) bekezdés, 31. (2) bekezdés] Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 203. -a alapján a 2007. évben a munkáltató és a kifizető az Art. 16. (4) bekezdésében, valamint a 31. (2) bekezdésében meghatározott esetben az ott megjelölt adatokon túl a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét is bejelenti az állami adóhatóságnak, valamint az állami adóhatóság az Art. 16. (5)-(6) bekezdésének, valamint 52. (7) bekezdésének alkalmazása során a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét is továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása, a magánnyugdíjpénztár, a munkaügyi hatóság, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére. Az állami adóhatóság a társadalombiztosítási azonosító jelet kizárólag a fentiekben meghatározott célból kezelheti. A részvényesek számára kifizetett osztalékot a kifizetőnek fel kell tüntetnie a 0708 számú bevallás M sorozatú lapjai közül a 13. számú lapon az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallásában. Mivel az osztalék kifizetésére nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kerül sor, az állami adóhatóság nem jogosult a társadalombiztosítási azonosító jel kezelésére. Ebből következően az osztalékot kifizetőnek sem kell az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallásban az osztalékban részesülő magánszemély TAJ számát feltüntetnie. (APEH Jogi és koordinációs főosztály 8990413897; AEÉ 2007/5.) 2010/5. Adózási kérdés USA-ból származó osztalék adózása [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 28. ] A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet (a továbbiakban: Egyezmény) 10. cikk (1)-(2) bekezdései alapján egy magyar társaság által egy USA-beli társaságtól kapott osztalék Magyarországon adóztatható. Korlátozott mértékben azonban az osztalék az USA-ban - ezen állam jogszabályai szerint - is megadóztatható. 20. oldal

Az USA-ból kapott osztalék főszabályként - az Egyezmény 10. cikk (1) bekezdése alapján - Magyarországon adóztatható. Tekintettel azonban arra, hogy a Tao. tv. - osztalékadóra vonatkozó - 27. -a 2006. január 1-jétől hatálytalan, így azt Magyarországon nem terheli adókötelezettség. A kapott osztalék bevételként elszámolt összegét pedig a magyar társaság a társasági adóalap, illetve a különadóalap megállapítása során az adózás előtti eredményéből levonhatja a Tao. tv. 7. (1) bekezdés g), illetve az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 3. (3) bekezdés a) pontja szerint. Amennyiben a magyar társaságtól az osztalék után az USA-ban - az Egyezmény 10. cikk (2) bekezdése alapján például 5% mértékű - adót vontak le, arra a következők vonatkoznak. Az osztalékból származó jövedelem adója 2009. december 31-ig nem minősül társasági adónak megfelelő adónak, így azzal a magyar társaságnak a Tao. tv. 28. (1) bekezdése alapján nem kell megnövelnie az adózás előtti eredményét, és az USA-ban fizetett adó nem számítható be a társasági adóba. A Tao. tv. 2010. január 1-jétől hatályos 28. (6) bekezdése szerint társasági adónak megfelelő adónak minősül a kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adó is; így arra 2010-től vonatkoznak a Tao. tv. 28. (1), illetve (3)-(5) bekezdései. [PM Jövedelemadók főosztálya 18354/2009. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227225418/2009.; AEÉ 2010/2.] 2011/34. Adózási kérdés jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedése [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 1. (3) bekezdés] Abban az esetben, ha a társaság legfőbb szerve által jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék követelésként nyilvántartott összegét a (cég) tulajdonosok a társaság javára elengedik, a következők szerint kell eljárni. A társaságnál az osztalék elengedése következtében elszámolt rendkívüli bevétel részét képezi - az adózás előtti eredmény növekedése miatt - a társasági adóalapnak, amely kétszeres adóztatást eredményezne (mivel adózott forrásból - az adózott eredmény terhére - került az osztalék jóváhagyásra). A Tao tv. 2010. január 1-jétől hatályos szabályozása szerint ugyanis nincs olyan előírás, amely lehetővé tenné a követelés elengedése következtében elszámolt bevétel csökkentő tételként történő érvényesítését. 21. oldal

A Tao tv. 1. (3) bekezdése alapján, ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra. Bár a konkrét eset az idézett alapelv szerint felsoroltak szó szerint értelmezésével, azok egyikének sem felel meg, de tekintve, hogy tartalmában megvalósítja a bevétel kétszeres figyelembevételét, ezért az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege figyelmen kívül hagyható az adóalap meghatározása során. Ez pedig úgy történhet, hogy a társaság az adóévi társasági adóbevallásában - az alapelvre hivatkozással - csökkenti az adózás előtti eredményét, amelynek összegét a csökkentő jogcímeket tartalmazó bevallási lap egyéb sorában tünteti fel. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228732865/2011.; AVÉ 2011/7.] 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről - 3:184. (1)-(4), 3:185. (1)(2), 3:262. (1)(2) XIII. CÍM A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG XXVI. Fejezet A társaság által teljesített kifizetések 3:184. [A tag javára történő kifizetések] (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. (2) A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül. (3) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben 22. oldal

is, ha a tag nem a tagsági jogviszonyára tekintettel részesül kifizetésben. 3:185. [Az osztalék] (1) A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. (2) A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. XXXIV. Fejezet Részvényesi jogok és kötelezettségek 3:262. [Osztalék] (1) A részvénytársaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel. Az osztalék akkor teljesíthető nem pénzbeli juttatás formájában, ha erre az alapszabály lehetőséget ad. A részvényes az osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása alapján jogosult. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására az alapszabályban az egyes részvényosztályokra meghatározott jogok figyelembevételével kerülhet sor. 32/2007. Számviteli kérdés: Hogyan kell elszámolni az osztalék kifizetését, ha azt nem forintban, hanem nem pénzbeli vagyoni értékű juttatással teljesítik? A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 20. - a alapján a számviteli beszámolóban az adatokat általában ezer forintban [a (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben konvertibilis devizában] kell megadni. Ebből következően a jóváhagyott osztalékot is forintban kell a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként előírni. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) idevonatkozó előírásai arról rendelkeznek, hogy a tagot, a részvényest mikor, milyen feltételek mellett illeti meg osztalék, az osztalékfizetésről mikor lehet dönteni, továbbá a tagot, a részvényest megillető osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként is teljesíthető. 23. oldal

Ez utóbbi előírás nem jelent mást, mint azt, hogy (kész)pénz helyett vagy mellett lehetőség van osztalékként nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásra is. A Gt. és a számviteli törvény előírásaiból következik, hogy a taggyűlésnek, a közgyűlésnek forintban kell meghatároznia az osztalékot és forintban kell azt tulajdonosonként a kötelezettségek között előírni. A taggyűlés, a közgyűlés a hatályos Gt. előírásai alapján meghatározhatja azt is, hogy az osztalékot pénzben kell kifizetni, de dönthet arról is, hogy az osztalék részben vagy egészen nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként kerüljön teljesítésre. (Ez utóbbi esetben - álláspontunk szerint - arról is kellene dönteni, hogy konkrétan milyen eszköz átadásával, milyen érték figyelembevételével kell az osztalék kifizetését teljesíteni.) Ez esetben a számviteli törvény 72. -a (4) bekezdésének a) pontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni. A számviteli törvény hivatkozott előírása alapján, amennyiben az osztalék kifizetése nem pénzeszköz átadásával történik, az átadott eszköz megállapodás szerinti (piaci) értékét - az átadott eszköz jellegének megfelelően - árbevételként, egyéb bevételként, a pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni a tagokkal, a részvényesekkel szembeni követeléskénti előírással, majd az így elszámolt követelésnek az osztalék miatti kötelezettség teljesítésébe történő beszámításával kell az osztalék miatti kötelezettséget csökkenteni. Természetesen a nem pénzeszköz átadásával történő osztalékkifizetés nem mentesíti a társaságot az osztalékot terhelő személyi jövedelemadó és az osztalékot terhelő egyéb tételek levonása, illetve megfizetése alól. [2000. évi C. törvény 72. (4) a)] 32/2010. Számviteli kérdés Társaságunk 2005 májusában a 2004. évi beszámoló elfogadásakor osztalék jóváhagyásáról döntött. Az osztalék kifizetésére pénzügyi fedezet hiányában a mai napig nem került sor. A Ptk. szabályai szerint a polgárjogi igények elévülésének ideje általában öt év. Véleményünk szerint az osztalékra való jog 2010 májusában elévül, ami magával vonja társaságunk osztalékfizetési kötelezettségének elévülését. Az elévült osztalékot elszámolhatjuk-e az eredménytartalékba? 24. oldal