Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar A várandósság következtében kialakult Pes Planus kezelése Kinezio-Tape technikával Jelige: Gyémánt Miskolc,2013. 1
Tartalomjegyzék 1.Bevezetés..4 2.Szakirodalom.6 2.1.A várandósság alatti élettani változások.6 2.1.1.Endokrin rendszer változásai 6 2.1.2.Cardiovaskularis rendszer változásai 7 2.1.3.Respiratorikus rendszer változásai 7 2.1.4.Az emésztőrendszer változásai..7 2.1.5.A vese és a vizeletelvezető rendszer változásai...8 2.1.6.Pszichés változások és az idegrendszer változásai 8 2.1.7.A bőr elváltozásai..8 2.1.8.A csontrendszer változásai 8 2.1.9.A testtartás változása.8-9 2.1.10.A súly változása 9-10 2.2.1.Pes planus definíció 11 2.2.2.A láb boltozata 11 2.2.3.A talp felépítése..12 2.2.4.Pes planus / Lúdtalp 13 2.2.4.1.Az egyensúly megbomlásának az oka..13 2.2.4.2.Klinikai tünetek..13-14 2.2.4.3.A lúdtalp következményei 15 3.Miért alakul ki a terhességi lúdtalp 15 3.1.A terhességi lúdtalp megelőzése 15-16 4.Mi okozza a lábszárgörcsöt.16 5.Hogyan csökkenthető a várandósság alatti lábdagadás.16-17 2
6.Miért változik meg a lábméret terhesség alatt 17-18 7.Mire jó a talpvizsgálat.19 8.A láb vizsgálata.27 9.Hipotézis 29 10.Anyag és módszer...31 10.1.Kezelés és fiziotherápia 36 10.2.Kezelés Kinezio-Tape technikával 37 10.3Hazai tanulmányok...43 10.4.Külföldi tanulmányok...44 10.5A lábtorna alkalmazásának módszertana...45 11.Eredmények 46 12.Megbeszélés.58 13.Összefoglalás...61 14.Felhasznált irodalom.62 Melléklet..65 3
1. Bevezetés az anyákban van valami, ami alatta marad és ami fölébe is emelkedik a józan észnek. Az anyának ösztöne van. A teremtés végtelen és kiszámíthatatlan akarata él benne, az vezérli tetteit. Victor Hugo A gyermekvárás, az Élet hordozása a nő legnagyobb,semmihez nem hasonlítható boldogsága,melynek fénye,öröme kisugárzik családjára,környezetére is. A várandósság egy egészen természetes biológiai folyamat,amely minden nő számára egy rendkívül csodálatos időszak,ami különleges,izgalmakkal teli boldog várakozás.egyszeriben minden megváltozik, az anyai szervezet átalakul és kilenc hónapig a magzat fejlődését szolgálja.anya és gyermeke számára e néhány hónap életük olyan soha meg nem ismétlődő szakasza melyben,a legszorosabb közelségben a legbensőségesebb kapcsolatban élnek együtt. A korai szakaszban játszódnak le azok a meghatározó biológiai történések,amelyek a magzati élet fejlődése és az anyai szervezetben bekövetkező változások szempontjából a legfontosabbak. Tapasztalataim alapján sajnos nagyon kevés irodalom foglalkozik a terhesség alatti talpi nyomásviszonyok vizsgálatával.régi megfigyelés azonban,hogy a terhesség folyamán gyakran fordulnak elő mozgásszervi panaszok,hiszen a kismamák jelentős része a terhesség végéhez közeledve csípő,gerinc illetve lábfájdalomra panaszkodik,amelyek egyre fokozott mértékben jelentkezhetnek.a kismamák azonban abban a tévhitben élnek,hogy a lábfájdalom,zsibbadásérzés,nehéz láb érzése a terhesség velejárója. De ez valóban így van? Ténylegesen így kell lennie? A nagy kérdés az,hogy mi áll a fájdalom hátterében?.mi okozza a fájdalmat? A legkézenfekvőbb válasz erre az, hogy a gyors testsúly növekedés,a hormonális változások, valamint a testtömeg-közzéppont eltolódása.ezek együttesen hozzák létre a láb statikai elváltozásait.nem elhanyagolandó megemlíteni a viszerességet,fokozottab görcshajlamot,lábszár oedemát,mint további okokat.a statikai viszonyok romlása fájdalmat idézhet elő állás, járás közben.fontosnak tartom,hogy ez a fájdalom megszüntethető vagy csökkenthető legyen.erre egy új terápiás lehetőséget biztosít a Kinezio-Tape,amely mint kiegészítő kezelésként van jelen a láb aktív tornáztatása mellett,így a lábizomzat megerősítését teszi lehetővé,ezzel támogatva a normál boltozatrendszer helyreállítását,fájdalom megszüntetését. Célom kideríteni a terhesség II.és III.trimeszterében létrejövő talpnyomás változásokat,továbbá vizsgálni azt,hogy a terhesség során jelentkező lábfájdalom hátterében a láb statikájának változása áll.továbbá,hogy bebizonyítsam,a Kinezio- Tape technikának fontos szerepe van a gyorsabb,jobb és hosszabban tartó terápiás hatás elérésében,a fájdalom csillapításában,fizikai aktivitás fokozásában,fizikai teljesítőképesség növelésében.kutatni kivántam,hogy a kismamáknál megállapított 4
lúdtalp és ebből kifolyólag kialakult fájdalom mértéke az alkalmazott Tape technika és a torna hatására csökkent,illetve megszűnt.feltételeztem,hogy a terápia után jelentős javulás lesz megfigyelhető,illetve a talpbetét használatának elhagyására kerül sor. Szakdolgozatomban részletesen beszámolok a terhesség következtében végbemenő élettani változásokról.továbbá a Pes planus-ról /Lúdtalp/, Pes planus és a terhesség közötti összefüggésről.munkám csúcspontját képezi a lábtorna és mint kiegészítő terápia a Tape technika hatásának leírása. Valamint a kiegészítő terápia részletes bemutatása tárul az olvasó elé. A kezelés előtt illetve már akkor amikor még csak elgondolásom volt arról,hogy miről is szóljon a dolgozatom felmerült bennem az a kérdés: Vajon milyen hatást fogok elérni ezzel az úgynevezett Kinezio-Tapel? Hogy fogják fogadni a kismamák? Hiszen mint minden új dologtól egy picit fél az ember. Hiszen tudom,hogy Németországban ez már teljesen elfogadott és maximálisan bevált módszer csoportját gazdagítja.ez kevés,hogy Én ezt már tudom és tisztában vagyok a hatásosságával,de ugyanakkor egy nemes feladat hogy bebizonyítsam ennek számos pozitív hatását a kezelésem során.az általam készített kérdőív kitöltése alapján, a kezelés előtt és után végzett pedobarográf vizsgálatok eredményeit összehasonlítva jelentős változás mutatkozott. Kutatásom megírása során az inspirált,hogy több olyan kismamával beszéltem akik egyáltalán nem vettek részt a várandósságuk alatt mozgásprogramban,vagy nem kezelték a terhességük során jelentkező lábfájdalmukat.pusztán azért,mert úgy gondolják,hogy ez a terhesség velejárója,de mint már említettem ez nem igaz. Fontos,hogy a várandós kismamák lábpanaszaira nagyobb hangsúlyt fektessünk és akár kis mértékű panasz esetén is indokoltnak tartjuk a Taping technika alkalmazását,lábtornára való biztatásukat,mellyel a lábak átmeneti,de jelentős többletterhelése kompenzálható. 5
2.Szakirodalom 2.1.A várandósság alatti élettani változások A terhesség idején valamennyi szerv,sőtt minden szerv működése megváltozik. Az élettani változásoknak a hátterében a feto-placentáris hormonális működés,és ennek következtében az anya hypothalamo-hypophysis szabályozó központjának átállása áll.az anyai hypothalamus-hypophysealis rendszer között kölcsönhatás figyelhető meg.ezen élettani állapot jellemzői szervrendszereken belül lebonthatók.(5;8;9).2.1.1.endokrin rendszer változásai/a hypothalamus szerepe Endorfin termelése, amely a magatartás szabályozásában játszik szerepet.jellemző a hangulati ingadozás,ingerlékenység.a vegetatív központ működése egyszer paraszimpatikus,máskor szimpatikus túlsúly megjelenéséhez vezet,ez az úgynevezett dystonia jelensége.a fájdalomérzet kialakulása,csillapítása szintén a hypothalamus vezérlése alatt történik. Az ösztrogénszint emelkedéséért a placenta felel,a progeszteronszint emelkedése a sárgatest,magzatburok,méhlepény,mellékvesekéreg,meghatározott időhöz kötődő hormontermelődéséből jön létre.ezek a működésbeli változások biztosítják a terhesség megtartását,a magzat zavartalan fejlődését,a szülés lefolyását és a gyermekágyi visszafejlődést. b,a hypophysis szerepe Súlya közel az 1/3-val növekszik,és ezt az elülső lebeny megnagyobbodása idézi elő.a trophormonok (ACTH,TSH,ADH,)fokozott termelődése serkenti a perifériás endokrin rendszer működését. c,a decidua endokrin működése A decidua a magzatburok karionja és a méh kontraktilis izomzata közötti rétegben helyezkedik el.kitüntetett anatómiai helyzete,valamint de novo hormon termelő képessége egyaránt igazolja fontos biológiai szerepét.a terhesség fejlődése,a szülés megindulása,a magzat és az anyai szövetek közötti endokrin jeladások,paracrin szabályozás útján zajlik.a decidua az erek endotheliumához hasonló epithelium,amely mediátorok(prostacyclin,endothelin) segítségével közvetíti az anyai vérből származó kémiai és a méh izomzatából érkező fizikai ingereket.a decidua vaskos sztrómájában a macrophágokból származó lipid tartalmú sejtek a deciduális hormonok termelésének a szinterei.az alábbi deciduális hormonokat azonosították:prolactin,relaxin,hpl,prostanoidok,somatostatin haású peptidek,thrombocyta aktiváló faktor(paf),béta endorfinok.a prostanoidok és a relaxin kötőszövetre és a méh izomszövetére fejt ki biológiai hatást.a relaxin a deciduában és a lepény bazális membránjában ter,elődik.a relaxin inzulin szerű fehérje természetű anyag amely gátolja a myometrium aktivitását.az emberi szervezetben a relaxin igen alacsony mennyiségben van jelen,azonban a szintje 6
terhesség során drasztikusan megemelkedik.ez a hormon felelős azért,hogy fellazulnak a szövetek és a szalagok tehát ebből kifolyólag a sérülés kockázata is nagyobb. 2.1.2.Cardiovaskularis rendszer változásai A szívizom hypertrofiája figyelhető meg,valamint a helyzetének a megváltozása, amely abból adódik,hogy a növekvő méh a rekeszt felemeli,a legkifejezettebben a 36.hét körül.a terhesség kezdetétől folyamatosan növekszik a pulzusszám,percenként akár 15-20 al is. A vérnyomás az első trimeszterben 5-10 Hgmm értékkel csökken,a további hetekben normalizálódik vagy kissé megemelkedik. A perctérfogat már az elő trimeszterben jelentősen emelkedik és a csúcspontot a 28.hétre éri el,ez mintegy 30 %-os növekedés.okként szerepel az ösztrogénszint emelkedése,ami a szív munkáját fokozza.itt szükséges megemlítenem a vena cava inferior syndromát ami csak a graviditás során észlelhető.amikor háton fekvő helyzetben az uterus ráfekszik a vena cava inferiorra és azt komprimálja.tünetként szédülés,tachicardya,verejtékezés léphet fel.a tünetek megszüntetése céljából a kismamát oldalra fektetjük.a vér összetételében is változások figyelhetők meg többek között a fehérvérsejtek száma növekszik,a plazma és a szérumproteinek szintje a terhesség során csökken.az alfa és a béta lipoproteinek szintje is emelkedik mégpedig a bétáé jobban,/ez a változás az ösztrogénszint emelkedésével magyarázható./.a véralvadási faktorok vérszintje emelkedik a terhességben,de a érpályán belül véralvadás nem következik be,mert a homeosztázist ellensúlyozó tényezők / fibrinolitikus rendszer / aktiválódnak.a fokozott véralvadási készség,az alsó végtagokban lassult keringés az oka a phlebotrombosis és a thrombophlebitis kialakulásának. 2.1.3.Respiratorikus rendszer változásai A légzési mutatókban a változások már a 4.héttől megfigyelhető.a méh növekedése,a magas rekeszállás miatta costo-diaphragmális légzést a costalis /pihegő/ légzés véltja föl.a légzési volumen emelkedik míg a reziduális volumen csökken a rekesz magas állása miatt.továbbá az exspitációs rezerv és az inspirációs rezerv is csökken,a vitálkapacitás nem változik.a légzési volumen növekedése a változatlan légzésszám mellett szükségszerűena percvolumen emelkedését jelenti.hyperventilláció alakul ki,ami a progeszteron szint megemelkedésével és a légzőközpontra gyakorolt hatásával magyarázható.ez a lepényi gázcserét támogatja. 2.1.4.Az emésztőrendszer változásai A magas progeszteron szint miatt lassul a táplálék felszívódása,csökken a gastrointestinális rendszer motilitása.fokozódik a gasztrin elválasztás amiből kifolyólag a gyomornedv sósavtartalma fokozódik.a gyomornedv visszafolyását elősegíti,hogy a terhesség végén a gyomrot a méh balra és felfelé nyomja,ami azt is 7
magyarázza, hogy a kismamák viszonylag kevés étel fogyasztása után már teltségérzésről számolnak be.a belek renyhébb működése szintén sok várandósnak okoz gondot.a progeszteron simaizom ellazító hatása az elsődleges ok,de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a méh komprimáló hatását. 2.1.5. A vese és a vizeletelvezető rendszer változásai Jellemző az uréterek és a vesemedence mérsékelt tágulata.a terhesség első heteiben előfordul a hólyag irritabilitása / gyakori vizelési inger / amíg a méh nem emelkedik ki a kismedencéből.hasonló panaszok az utolsó hónapban is előfordulnak amikor is az előlfekvő koponya is beszűkíti a hólyagot. 2.1.6.Pszichés változások és az idegrendszer változásai Az idegrendszer változásai emocionális vonatkozásúak.általánosságban jellemző:fáradékonyság,aluszékonyság,hányinger,hányás,feldobottság,ingerlékenys ég.ezek a változások egyénileg eltérőek.az első trimeszterben fáradékonyság,aluszékonyság a jellemző,aminek a hátterében a progeszteronszint emelkedése áll.a második trimeszterben kiegyensúlyozottság,eufória figyelhető meg.ez az időszak további testi és lelki változásokkal teli.a kismama ilyenkor éli már meg igazán a terhességét,hisz testének változásai a környezetétől is visszajelzést hoznak.a vetélés lehetősége ebben a szakaszban már kisebb,így lelkileg nyugodtabb,kiegyensúlyozottabb időszak következik.a harmadik trimeszterben újra nyugtalanság,esetleg deprimáltság a domináns.ezt a szüléstől való félelem illetve az anyaságtól való félelem magyarázza. Jó anya leszek? Meg tudok adni mindent a gyermekemnek? Az idegrendszer állapota egyénenként változó. 2.1.7.A bőr elváltozásai Fokozódik a bőr pigmentációja,kékes lilás elszineződések úgynevezett terhességi striák jelennek meg.a csíkok a szülés után hetekkel elhelványodnak,de mint hegek megmaradnak.fokozódik az izzadságmirigyek és a faggyúmirigyek működése. 2.1.8.A csontrendszer változásai A terhesség idején a csontok mésztartalma csökken.a graviditás második felében acromegaloid jelenségek figyelhetők meg.szülés után maradéktalanul visszafejlődnek.az izületek fellazulnak/ relaxin /.Ez is magyarázza a statikai elváltozásokat. 2.1.9.A testtartás változása A babavárás hónapjaiban folyamatosan változik testtartásunk, hiszen az egyre növekvő magzatnak el kell férni. A változások kihatnak a testtartásra,a testtartás 8
pedig a járásra.gyakran jelentkezik különböző fokú hátfájás,mivel a gerinc görbülete fokozódik,így ellensúlyozza a növekvő méh tömegét. 1.ábra A testtartás változása A terhesség idején, a test megváltozott egyensúlyi helyzete következtében, a törzs izomzatára nagyobb feladat hárul. A magzat növekedésével a gerinc tartása is megváltozik. Főleg a medence és gerinc terhelődik nagyon. Ha semmit sem teszünk ellene, a tartás romlik és komoly deréktáji panaszok illetve hátfájás léphet fel. Ez természetes, mert a hasizmok túlságosan megnyúlnak, a hát alsó részének izomzata viszont az állandó összehúzódás következtében görcsösen megrövidül. A has előreesik, és a gerincoszlop ágyéki szakasza túl nagy homorulatot vesz fel. A szokatlan megterhelést gyakran a térd és a talp is megsínyli. Figyeljünk erre, mert ez nemcsak csúnya, hanem maradandó fájdalmas következményekkel is járhat. Ezek a panaszok megelőzhetőek, ha a terhes nő állás és járás közben ügyel a helyes tartásra, rendszeresen tornázik. Az ödéma megelőzése miatt érdemes keringésjavító gyakorlatokat beiktatni a mindennapokba. Ajánlatos még egyensúly és koordinációs gyakorlatokat elkezdeni, mert a test súlypontja változik a pocak növekedésével.a kismamatornát a terhesség második felében ajánlatos elkezdeni és rendszeresen,pontosan az előírások szerint végezni a szülésig. 2.1.10.A súly változása A várandósság első szakaszában a gyakori émelygés, a rosszullétek miatt előfordulhat súlycsökkenés, később viszont a felvett táplálék fokozott raktározása miatt súlygyarapodás következik be. Normális és átlagos esetben ennek mértéke 10-12 kg. Arról, hogy mi az ideális súlygyarapodás, kérjük ki a védőnő, nőgyógyász véleményét, hiszen ez több egyéb tényezőtől is függhet. A várandósság utolsó heteiben fokozódik a szervezet vízmegtartó képessége, emiatt az arcon, végtagokon vizenyő alakulhat ki. Nagyon fontos mértékének figyelemmel 9
kísérése, a testtömeg, a vérnyomás és vizelet ellenőrzése, melyet orvos vagy védőnő hetente, illetve igény szerint végez. A súlytöbblet a következőkből származik: magzat:3,5 kg zsírok,fehérjék más elraktározott tápanyagok:3,3 kg vérplazma mennyiségének a növekedése:1,5 kg egyéb testfolyadék:1,9 kg méh:0,9 kg magzatvíz:0,9 kg mellek megnagyobbodása:0,9 kg méhlepény:1 kg Összesen:kb.14 kg A testsúly változását az étrend szabályozásával befolyásolni lehet. 10
2.2.1.Pes planus (pes planus,lúdtalp,bokasüllyedés) Definíció:A leggyakoribb statikus eredetű lábbetegség.a betegség lényege a láb boltozatos rendszerének lesüllyedése,melynek az oka az,hogy a boltozatot tartó aktív és passzív stabilizáló rendszerek insufficiensek.tratósan fennálló pes planus esetén a láb mediális része teljesen lesüllyedt,mivel a láb mély flexor izomzata nem képes a normális pozicióban megtartani a lábboltozatot. 2.2.2.A láb boltozata 2.ábra A láb statikai rendszerének az alapját a boltozatos szerkezet alkotja.a boltozatos láb sokkal alkalmasabb a test súlyának viselésére,hiszen az építészetben is a boltozatos szerkezet teherbíróbb,mint az ugyanolyan elemekből előállított sík felszínű lap.az emberi láb álláskor nem simul egészen a talajhoz,hanem három ponton támaszkodik.két lábon álláskor a testsúlyunk fele a bokaizületnél tevődik át a lábra,amely három irányban oszlik szét.ezek az irányok a következők:hátrafelé,előrefelé,lateral/külső/ és mediál/ belső/ felé.a láb így három ponton támaszkodik.ilyen pontok a tuber calcanei és az I. és V. metatarsus fejecse alatti terület /Sarok,nagylábujj töve,kisujj töve,a három pontos feltámasztás/.a talpboltozat nem egy egyenlő szárú háromszögön nyugszik,de mégis ez a hasonlóság azzal magyarázható, hogy három ív építi föl,illetve három alátámasztási pontja van.három boltozatot különítünk el egymástól,a harántboltozatot,a mediális hosszanti boltozatot és a laterális hosszanti boltozatot.a boltozatnak bizonyos fokú rugalmasságot kölcsönöznek a csontok közötti szalagok és izületek,melyek a járáskor keletkező rázódásokat letompítja,a járást simává teszi.főleg szalagok és részben izmok alkotják a boltozatok szerkezetének stabilizáló funkcióját.a boltozatos szerkezet védi az idegeket és az ereket.a láb boltozatai csak évek alatt alakulnak ki és érik el végleges formájukat.ezt a folyamatot siettetni nem szabad,mert a megfelelő erősségű izomzat hiányában a csontok,szalagok a korai túlterhelés miatt károsodhatnak.(2;3;16) 11
3.ábra A láb boltozata 2.2.3.A talp felépítése A talp lágyrészeit erős pólya fedi,amely rúgószerűen feszül ki a láb hosszanti boltozatának végpontjai között.védi a talpi lágyrészek érző, és mozgató idegeinek sűrű hálózatát az összenyomástól.ez az erős pólya teszi lehetővé a talpi izmok működését állás és járás közben.a talpunk a támaszkodási pontokon nagyon jól alá van párnázva,azért,hogy a test súlyát,a ránehezkedést eltudja viselni.a zsírpárna nélkül kivitelezhetetlen lenne az állás.a zsírszövet a talpi pólya és a talp bőre között található és ott a legvastagabb ahol a nyomás a legerősebb és legállandóbb.itt található zsírszövet nem olyan laza,mint a test többi területén,hanem erős kötőszöveti úgynevezett vázba ágyazott,a keresztül kasul húzódó kötőszöveti rostok a talp bőréhez kötik.a zsírszöveti alátámasztás biztosítja,hogy a terhelés folyamán a csontokat a boltozatok támaszkodási pontjain ne közvetlen érje,valamint biztosítja a nyomás egyenletes eloszlását. A láb hossztengelye nem esik egybe a végtag hossztengelyével, hanem kb. 15-18 fokban kitér.a sarokcsont belső szélén húzódik a súlyvonal. Ez az ugrócsonton halad keresztül,a legnagyobb megterhelés az ugrócsont és a sajkacsont közti izületre kerül és innen oszlik el.a hosszboltozat belső ívére jutó erő nagy,és így a szalagrendszer is csak bizonyos határig tudja tartani a boltozatot.aktív dinamikai erőre van szükség a boltozat fenntartásában.a láb harántboltozata régebb és állandóbb, mint a hosszboltozat,és itt azt mondhatjuk, hogy a csontok egymáshoz való boltozatos elhelyezkedése magában is biztosítani képes a boltozat állandóságát.amikor álló helyzetben vagyunk annak fenntartását végző izmok működése folyamatos.ugyanakkor a kilengés álló helyzetben előre és hátra történik,a kettős alátámasztás miatt az oldalirányú biztonság sokkal nagyobb.mit találunk amikor az alsó végtagot megvizsgáljuk álláskor? A következőket:láb a lábszárral 90 -os szöget zár be.a talajhoz az I-V.lábközépcsont fejecse támaszkodik és a sarokcsont.a láb tehát egyensúlyoó szervként is működik.ahhoz,hogy 12
biztonságosan meg tudunk állni a talpunkon a lábszárizomzat működése nem a láb mozgatására terelődik hanem az állandó beidegzés alatt lévő izomzat biztos helyben tartja a lábat a lábszárhoz viszonyítva.egy lábon álláskor a lábizomzat egyensúlyozó helyzetét érezhetjük, ilyenkor az ingadozásokat a talpizmok megfelelően változó beidegzésével egyenlítik ki.nem egyenletes síkú talajon is igyekszik izomzatunk lábunkat a talaj viszonyaihoz alkalmazni. 2.2.4.Pes planus/lúdtalp/ Nagyon sok kellemetlenséggel és fájdalommal ebből kifolyólag életminőség romlással járó megbetegedés.a lakosság nagy százalékát érinti,mondhatjuk nyugodtan,hogy korunk egyik népbetegsége.ahol fontos szerepet kap a prevenció.ha az alsó végtagban a teherbírás és a megtehelés közötti egyensúly felbomlik,statikai deformítások és ezt követő fájdalmak,valamint deformítások jönnek létre.a láb a túlzott megerőltetést a szalagrendszer segítségével sem tudja hosszú ideig elviselni.erre állandó aktív izommunkára van szükség,hogy az igénybevétel során megfelelően tudja alakítani a boltozatot.a boltozat fenntartásához nélkülözhetetlen a boltozattartó izomzat állandó működése.hosszú ideig történő állás után fájdalom jelentkezik a lábszár láb izmaiban.testsúlynövekedés során a láb boltozatát egyensúlyban tartó izomzat kifárad.ha az izmok tartása, működése nem megfelelő akkor a szalagok megnyúlnak ami a lábboltozat lelapulásához vezet.a boltozat megsüllyedése többekközött izomgyengeségből adódik,de az erőegyensúly megbomlásához vezet a testsúly nagyfokú megnövekedése,a láb szalagrendszerének meggyengülése is.a lúdtalp minden életkorban előfordulhat egészen a panaszokat nem okozó formától a súlyos,járóképtelenséget okozó elváltozásig.(vízkelety T.1999.) 2.2.4.1.Az egyensúly megbomlásának az okai a,a láb túlzott terhelése/ testsúly,terhesség/ b,a láb csökkent teherviselő kapacitása/hormonális hatások,terhesség c,aktív stabilizátorok(izmok) elégtelen funkciója Heine-medin-kór d,a láb helytelen irányú terhelése 2.2.4.2.Klinikai tünetek A normál hosszboltozat magassága csökken vagy teljesen megszűnik.hátul nézetben a calcaneus valgus helyzetét látjuk.(2.ábra).emellett mediálisan a belboka csúcsától distalisa,illetve kicsit előre a talusfej kontúrja emelkedik elő.a m.tibialis posterior,m.flexor hallucis longus,a m.flexor digitorum longus,valamint a peroneus izomcsoport meggyengülésével a talus fej lefelé mediál felé billen.a láb mediális kontúrja domborúvá válik és az előláb a sarokhoz képest pronációba kerül.a harántboltozat süllyedés szintén statikus deformítás.a metatarsusok fejeire ható fokozott nyomás miatt a harántboltozat lelapul,lábfej szétterül.a II-IV.metataesusok fejecsénél bőrkeményedés alakul ki a talpi felszínen.rheumás betegségeknél a szalagok pusztulása és gyulladásos talpi bursák fokozzák a deformítást és a 13
fájdalmat.fáradékonyság,talp közepének a fájdalma,lábszár fájdalma,térdfájdalom jelenik meg.lábujjhegyre álláskor a talus és a calcaneus helyzete normalizálódik. 4.ábra Újszülötteknél a láb boltozatos rendszere még nem alakult ki,mint ahogy a gerincen sem látunk fiziológiás görbületeket.a boltozatrendszer kialakulásához mint már említettem idő kell.a normál boltozat kifejlődésének a hiányát 2 éves kor előtt nem vesszük kórosnak.a növekedés során vannak olyan periódusok amikor a láb fokozott igénybevételnek van kitéve.egyik ilyen az iskolakezdés időszaka amikor a hátitáska viselése és az iskolába járás fokozott terhelést ad a lábnak.a másik a kamaszkor itt a testsúlynövekedés,fokozott sporttevékenység ad fokozott terhelést a lábnak,erre a korra a fokozottabb igénybevétel jellemző.a növekedésben lévő láb teherviselő képessége nem tud ezzel lépést tartani.sokszor szinte egy felnőtt súlyának megfelelő teher nehezedik a lábra,az izomzat ezt aktívan már nem tudja kompenzálni és kifárad,görcsösen megfeszül,fájni fog,és kifejlődik a gyulladásos, merev lúdtalp.az alsó ugróizületben létrejövő mozgások aktívan és passzívan is igen fájdalmasak,a hosszú lábizmok feszülése a sarkat helytelen állásban tartja és annyira lefeszíti az előláb belső szélét, hogy a külső szél felemelkedése lesz megfigyelhető.mivel állandó fájdalom jelentkezik az izomösszehúzódások során, ennek következtében az izületek szalagjai is tarósan zsugorodnak.a folyamatos terhelés hatására az inak és szalagok megnyúlnak.a szalagok megnyúlásával a 3 csont közötti összeköttetés megbomlik.a lúdtalphelyzet hosszú idejű fennállása következtében az izületi porcfelszinek azon részei,amelyek a felülről érkező súly miatt erősen egymásra nyomulnak,elkopnak,pusztulnak.felnőtteknél megfigyelhető, hogy a lábcsontok szélein a szalagok tapadási pontjánál csontkinövések alakulnak ki,amelyek további gátat szabnak az izület mozgásának.az izületek részlegesen vagy teljesen elcsontosodhatnak.ezekre a kórképekre jellemző a kialakulás kezdetén a fájdalom,kóros sarokállás,passzív mozgáskorlátozottság.az elülső harántívek lelapulásával a teher áttevődik olyan csontrészre,amelyek nem bírják a terhelést.minden lépésnél nagy fájdalmat okoz a II-III.lábközépcsontfeje területén. Az úgynevezett fixált muscularisan rögzített lúdtalp esetén a dinamikus stabilizáló rendszer insufficienciája mellett a ligamentális rendszer is insufficiens,de az elváltozás még korrigálható,ebben az állapotban narcosisban a boltozat visszaállítható.ha viszont a szalagos rögzítettség kialakul akkor a lábboltozatok narcosisban sem állíthatók vissza.ezt csontos merevség állapotának nevezzük. A flexibilis vagy hypermobil lúdtalp melyre a subtalaris complex és a bokaizület mozgékonysága hívja fel a figyelmet.terhelés hatására a hosszanti boltozat jelentős mértékben lesüllyed,a terhelés megszüntével a láb visszanyeri eredeti alakját. 14
A lúdtalp kialakulásában a következő tényezők játszanak szerepet: a,túlzott megterhelés b,örökletes tényezők c,fokozott testsúly gyarapodás 2.2.4.3.A lúdtalp következményei a,a csípő flexió és így a lumbalis lordosis fokozódása gerincbántalmakat okozhat b,a láb pronációba,a sarok valgus állásba kerülhet c,genu valgum jöhet létre ami a lateralis meniscus fokozott igénybevételével jár,és ebből kifolyólag korai arthrosishoz vezethet d,mindkét boltozat süllyedése/ hosszboltozat süllyedése együtt járhat harántboltozat süllyedése és ezért a II-III metatarsus fejecse terhelődik. e,csökken az állóképesség f,fáradékonyság jelentkezik g,antalgiás,csámpás járás alakulhat ki A lábboltozat süllyedése nemcsak helyi és alaki,hanem a lábujjaktól a medencéig,illetve gerinc oszlopig kiható elváltozásokat okozhat. 3.Miért alakul ki a terhességi lúdtalp? Egyes terhességgel összefüggő hormonok mennyisége a terhesség során nő.ezek egyike a relaxin,melyet a hüvelyi szülés megkönnyítésére termel a szervezet.a hüvelyi szüléshez elengedhetetlen, hogy a kismedencei csontokat összetartó szalagok elernyedjenek.ez teszi lehetővé, hogy a csontok kismértékben elmozdulhassanak annak érdekében, hogy a magzat végighaladhasson a szülőcsatornán. Sajnos ez a hormon a láb ínszalagjait is befolyásolja,ami megsüllyedt lábboltozatot eredményezhet.azonban nemcsak a szalagok lazulása vezethet boltozat süllyedéséhez.nagymértékben hozzájárul a terhességhez kapcsolódó súlygyarapodás is,ami növeli a lábra és a lábboltozatot támogató struktúrákra nehezedő terhet.sok nő tapasztalja a várandósság során fél vagy egy számmal nő a cipőmérete.továbbá megnehezíti a minden napokat a fájdalom ami jelentős járási nehezítettséghez vezet. Amit tovább fokoz az egyhelyben állás,hosszabb séta.(www.leitlinien.de) 3.1.A terhességi lúdtalp megelőzése Olyan cipő viselése ajánlott amely megfelelő támogatást nyújt a lábnak ebben az időszakban. Kerüljük a hosszú ideig tartó egyhelyben állást.ha úgy érezzük,hogy lábunk kezd elfáradni tartsunk szünetet.ne lógassuk a lábainkat ha lehetőség van rá inkább póckoljuk föl.az ortopédiai talpbetétek rendkívül hasznosak a lábboltozat stabilizálásában.ismeretes ettől egy sokkal jobb megoldás,a lábtorna plusz talpra 15
helyezett Kinezio-Tape alkalmazása mint kiegészítő terápia.nemcsak a megelőzést szolgálja hanem a már meglévő lúdtalp kezelését..ez a fajta megoldás sokkal célszerűbb hiszen nagyon hasznosan lehet alkalmazni ezen terápiát például egy kismamatorna keretein belül.valamint ezek mellett nagyon fontos az egészséges táplálkozásra odafigyelni.a kismamának a testsúly gyarapodására is megfelelő figyelmet fordítani. 4.Mi okozza a lábszárgörcsöt? A lábszárgörcs többnyire sportolók,kismamák,és idősek körében gyakran előforduló tünet.sokszor éjszaka alakul ki és megzavarja a nyugodt alvást. Hogyan alakul ki? Minden izom számtalan izomrostból áll,amit finom idegek hálóznak be.ezeken az idegeken keresztül az agy olyan jeleket küld az izomrostoknak,amelyek hatására azok összehúzódnak,és izommozgást váltanak ki.normál esetben az összehúzódást elernyedési fázis követi,de ha akaratlan idegi ingerlés alakul ki,akkor az izom nem tud elernyedni és kialakul a görcs.az izomgörcs kialakulásának a hátterében alapvetően az ionáramok egyensúlyának a felborulása illetve az izom tápanyag és oxigénellátásának zavarai állnak. Gyakori okai Az elektrolitháztartás zavarai,magnéziumhiány Kimerültség Fokozott megerőltetés munka vagy sport Az elektrolitháztartás zavarai Az elektrolitháztartás zavara terhesség alatt és idős korban is felléphet.tudnunk kell,hogy a hormonális ingadozás is kihathat az elektrolitháztartásra,a terhesség alatt,második trimesztertől gondoskodni kell a magnézium utánpótlásról.(5;13) 5.Hogyan csökkenthető a várandósság alatti lábdagadás A legtöbb kismama már a várandósságának második felében megtapasztalja a láb dagadását és fájdalmát.a kellemetlen tünetek hátterében a vénákra nehezedő súlynövekedés,valamint a hormontermelődés hatására jelentkező vízvisszatartás állnak.a legtöbb esetben a lábak felpócolásával,lábtornával,kompressziós harisnyával a tünetek enyhíthetők. 16
A gyulladás már komoly bántalmat jelezhet,amelyet praeeclampsiának,másszóval terhesség alatti magas vérnyomásnak neveznek.az orvos ilyenkor szigorú ágynyugalmat ír elő.a terhes nők kb. 75%-a tapasztal gyulladást, legtöbbször a terhesség harmadik trimeszterében.szerencsére több módszer is létezik a fájdalmak könnyítésére és a gyulladás súlyosbodásának megelőzésére. A cipő fontossága A kismama viseljen megfelelő cipőt a terhesség alatt! Bár lehet, hogy otthon a legkényelmesebb a papucs és a szandál, de most ezeket a lábbeliket ha lehet kerülje! Ezek viselése a legrosszabb választás,hiszen nem nyújtanak semmiféle biztonságot a lábnak.a megfelelő cipő választása nagyon nehéz feladat.könnyítés képpen a következőkre ajánlatos odafigyelni:ne legyen túl szoros! Ne legyen magassarkú! Válasszunk megfelelő méretű zoknit.ne szorítsa el a lábat,ez fontos.illetve olyat amely természetes alapanyagból készült és jól szellőzik.ilyenkor különösképpen fordítsunk figyelmet lábunk higiéniájára. 6.Miért változik meg a lábméret a terhesség során A várandósság alatt bekövetkező láb méretének a növekedése aminek következtében a kismamának egy számmal nagyobb cipőt kell hordania egy új kutatás szerint szülés után is megmarad.itt nem a hagyományos értelemben vett lábnövekedésről van szó,hanem a többletsúly miatt ami a lábra nehezedik és ennek következtében az kiszélesedik szétterül,és ezért szükséges nagyobb cipő viselése. Amerikai szakemberek közel 50 várandós nő bevonásával vizsgálták, hogyan változik a lábfej a terhesség alatt: az Iowai Egyetem kutatói megmérték a résztvevő kismamák lábfejének hosszát és lábboltozatuk magasságát a terhesség alatt, illetve pedig a szülés után 5 hónappal. Az eredményekből kiderült, hogy a kismamák kétharmadánál a vizsgált időszakban csökkent a lábboltozat magassága, a lábfej hossza pedig 2-10 milliméterrel nőtt. Minden ötödik kismamánál a terhesség a cipőméretre is hatással volt - olvasható az American Journal of Physical Medicine & Rehabilitation szakfolyóirat cikkében. Azt eddig is tudni lehetett, hogy felnőtt korban a terhességen legalább egyszer átesett nők körében jóval gyakrabban tapasztalható a lábfej hosszának növekedése, mint azoknál, akik sohasem voltak terhesek. Most az is kiderült, hogy a lábfej és a lábboltozat főként az első terhesség során változik, a második vagy harmadik gyermeküket váróknál nem tapasztaltak ilyen jelentős eltéréseket. Az eredmények eszerint mindenképpen azt sugallják, hogy a lábméret szempontjából az első terhesség kiemelt fontossággal bír - mondta el a kutatás vezetője. Terhesség alatt a lábfejjel kapcsolatos változásokat főként a lábfejre nehezedő többletteher okozza, amely a lábboltozat süllyedéséhez és a csontok szétterüléséhez vezethet. Ehhez járulnak még hozzá bizonyos hormonális változások is, amelyek növelik a kötőszövetek lazaságát. A kutatók szerint a terhesség alatt a lábfejben bekövetkező változások állhatnak annak hátterében is, hogy a nőknél gyakrabban fordul elő ízületi gyulladás 17
(arthritis) a lábban és a térdben, mint férfiaknál. A süllyedt boltozatú láb ugyanis járáskor feszíti az ínszalagokat a talp területén, és ez többletterhelést ró a térdekre is.(www.cochrange.org) Lymbery J.K,Gilleard W,2005 5.ábra A kényelem mindennél fontosabb törekedjünk ennek elérésére. 18
7. Mire jó a talpvizsgálat Az emberi láb 26 csontból,több izületből, izomból, inakból álló,igen precíz szerkezet. Eredetileg, mint kúszóláb, kapaszkodásra, fára mászásra szolgált.az öregujj, a talpi boltozat, a rugalmas izületek a fatörzs biztos megfogását biztosították. 6.ábra A láb fontosabb képletei Számomra nagyon bámulatos,hogy hogyan alkalmazkodott ez a szerkezet a két lábon járás miatt megváltozott követelményekhez. A talpra nehezedő testsúly hatására alakultak ki a lábboltozatok, melyek az építészetben közismert feszítőszerkezethez hasonlóan a terhelést, jelen esetben három talajjal érintkező pontra osztja szét.a sarokcsont gumója,az I. és az V.lábközépcsontok felett kifeszülő rugalmas boltozatot a talphoz pányvázott lábszárizmok tartják fenn. A lábat mozgató izmok a lábszáron erednek, hosszú inak segítségével hajtanak végre olyan bonyolult mozgásokat, mint a futás és az ugrás.a láb a teremtés és a törzsfejlődés közös gyermeke,ma már csak egyes természeti népek körében csodálható meg eredeti, romlatlan szépségében. (Abromson E:2009 ) (Myerson M.S. 2000) A láb mozgásai A láb távolító- közelítő /abdukciós-addukciós/ és kifelé-befelé fordító /pronációsszupinációs / mozgásai a mindennapos mozgások során nem tisztán jönnek létre.a láb valamelyik síkban történő mozgásához a másik két síkban létrejövő járulékos mozgások kapcsolódnak.a közelítéshez adductio,talp befelé fordítása supinatio,enyhe hajlítás flexio társul.ezt a mozgáskombinációt nevezzük inverziónak.a távolításhoz (abductio) befordítás (prontio) és nyújtás (extensio) társul, ez az everzio. A láb ezen mozgásai biztosítják, hogy a talp, a láb bármely helyzetében és 19
az alátámasztási felület lejtésétől függetlenül,mindig megfelelően érintkezzen a talajjal. Talpvizsgálat Talpvizsgálatot az OrthoPed nyomásmérő platform segítségével végezzük.viszont ennek a műszernek több típusát különböztetjük meg. A platform 2544 nyomásmérő szenzor segítségével, a számítógép képernyőjén jeleníti meg a lábaink aktuális állapotát bemutató képet.a vizsgálat során terhelési-eloszlási képet kapunk, amely színek alapján van kódolva.az erőteljesen terhelt / citromsárga- piros / részeknél a talpon bőrkeményedés látható.(11;tóth K.:1999.;J.Gooldberg,M,P,Presser ) Diagnózisok Ha az egyik láb jobban terhelt: Az emberi test nem teljesen szimmetrikus. Ahogyan vannak jobb és balkezes emberek,gyakran előfordul az is,hogy az egyik lábunkat az erősebbet, jobban használjuk, mint a másikat. Mivel az egyenes talaj nem kényszerít mindkét láb azonos használatára, ez az állapot egyre inkább rögzül és fokozódhat is. A kevésbé terhelt testfélen volt, vagy van akutan is valamilyen probléma. Sokkal korábbi műtétek, sérülések is eredményezhetik a berögzült kényszertatrtást. Végtag hosszkülönbség van jelen a betegnél. Az ok lehet gerincferdülés vagy medence elcsavarodás. Képekben: 20