A (székhely: H-1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 10.) TERMÉKKATALÓGUS 2014. március 1
TARTALMOMJEGYZÉK: I. RÉSZ BEVEZETÉS: A BEFEKTETÉSI PORTFOLIÓ FELÉPÍTÉSE 3 1.1 MiFID 5 II. RÉSZ AZ EGYES PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK LEÍRÁSA 5 2.1 Állampapírok 6 2.1.1 Diszkont kincstárjegy 6 2.1.2 Államkötvény 12 2.2 Vállalati kötvények 16 2.3 Részvények 20 2.4 Határidős ügyletek 24 2.5 Opciós ügyletek 29 2.6 Befektetési jegyek 34 2
I. Rész Bevezetés: a befektetési portfolió felépítése Egy befektetés elvileg sohasem teljesen kockázatmentes. És nincs olyan dolog, hogy ideális befektetés! Hiszen az kivételesen magas hozamot nyújtó, teljesen kockázatmentes befektetés lenne. Ezért, valamennyi befektetőnek, attól függően, hogy mekkora hozamot szeretne elérni, meg kell határoznia, hogy mekkora mértékű kockázatvállalásra van felkészülve, és ha egyszer ez a kockázati profil meghatározásra került, különböző befektetési termékeket vásárol egy kiegyensúlyozott befektetési portfoliót kialakítva. Ugyanakkor, a kockázat nem az egyedüli döntő tényező a befektetés típusára nézve. A befektetés időtávja, a tőke rendelkezésre állása, a hozam és a fizetendő adók jelzik, hogy valamennyi befektetés különböző. Szükség van arra is, hogy ezeket a változó tényezőket is figyelembe vegye a befektető. A gazdaságban hosszabb-rövidebb növekedési és recessziós időszakok tapasztalhatók. A részvényekben, kötvényekben és likvid eszközökben lévő befektetésekre ezek az időszakok különbözőféleképpen hatással vannak, így bizonyos pénzügyi eszközök jobban fognak teljesíteni, mint mások. A részvények, kötvények és likvid eszközök portfolión belüli arányát ezért folyamatosan változtatni szükséges. Ezt úgy nevezik, hogy diverzifikálás, azaz szétterítés. A diverzifikáció a kockázat csökkentése, megosztása azáltal, hogy hogy különböző pénzügyi eszközökbe (portfolió) történik a befektetés. A diverzifikáció segítségével lehetséges egy adott elvárt hozam biztosítása mellett csökkenteni a kockázatot. Egy portfolió kialakításánál a befektetőknek figyelembe kell továbbá venniük az adózási szempontokat és tervezett jövőbeli befektetéseiket annak érdekében, hogy képesek legyenek azokat egy meglévő portfolióba integrálni. Fel kell tenniük a kérdést magukban, hogy melyik tőzsde, mely részvények és mely szektorok ajánlják a legjobb kilátásokat és mely devizák mutatnak lehetőséget arra, hogy erősödni vagy gyengülni fognak a befektetők nemzeti valutájával szemben. 3
Bizosítaniuk kell majd továbbá, hogy pénzük megfelelő számú piac és értékpapír között van elosztva. Ez a brosúra nem azért készült, hogy megmondja, hogy mi a legjobb stratégia vagy diverzifikáció. Ahhoz természetesen túl sok személyes tényező van, amelyet figyelembe kell venni, hogy felmérjük az Ön kockázati profilját. Ennek a katalógusnak a célja, hogy áttekintést nyújtson a KBC Securities által az ügyfeleknek kínált főbb pénzügyi eszközökről. Valamennyi befektetési instrumentumnál leírjuk annak főbb jellemzőit, erősségét és gyengeségét. Az ismertető segítséget nyújt a különböző instrumentumokhoz kapcsolódó kockázatok megismeréséhez és megértéséhez, ezáltal segíthet a megfelelő befektetési termékek kiválasztásában. Egy befektetéshez kapcsolódó kockázat különböző tényezőkből adódhat. A legfontosabb kockázatok az adóskockázat, likviditási kockázat, piaci kockázat és annak kockázata, hogy egy befektetés nem generál rendszeresen befolyó jövedelmet. A lehetséges kockázatok definíciója a következőképpen foglalható össze: A piaci kockázatot a főbb közbenső áringadozások mutatják. Ezt okozhatja a deviza árfolyamok változása (árfolyamkockázat), de a kamatláb változások (kamatkockázat) vagy részvény piaci ingadozások úgyszintén. Az adóskockázat (hitelkockázat) annak a valószínűsége, hogy a vállalat vagy a kibocsátó nem fogja tudni teljesíteni kötelezettségeit. A legtöbb esetben ezt az adós rossz pénzügyi helyzete vagy küszöbön álló csődje okozza. A likviditási kockázat annak kockázata, hogy egy pénzügyi eszközt csak nehézségekkel fogunk tudni értékesíteni annak lejárata előtt. Az árfolyamkockázat annak kockázatát jelenti, hogy befektetésünk értékére a devizaárfolyamok változásai hatással vannak. A kamatkockázat annak kockázata, hogy befektetésünk értékére hatással vannak a piaci kamatlábak változása. 4
Az inflációs kockázat azt jelenti, hogy befektetésünk értékére hatással van az általános árszínvonal emelkedése. A környezeti tényezőktől függő kockázat annak kockázatát jelenti, hogy befektetésünk értékére hatással vannak a környezeti tényezők, mint pédául az adózás. A kötvény portfolió szétterítése több kibocsátó között számottevően csökkenteni fogja az adóskockázatot, míg a portfolió diverzifikálása több deviza között csökkenteni fogja az árfolyamkockázatot, amelynek ki van téve. A kamatkockázatot azzal csökkenthetjük, ha portfoliónkba pénzpiaci befektetéseket is válogatunk. Annak megállapítása, hogy Ön végső soron mekkora kockázatot hajlandó vállalni, több tényezőtől is függ. Egyike ezeknek, hogy mennyire idegenkedik Ön a kockázattól. Egyéb tényezők például az Ön befektetési idő horizontja, vagy az az időszak, amelyre le tudja pénzét kötni. Mindazonáltal, az általános szabály az, hogy a befektetők csak akkor hajlandók magasabb kockázatot vállalni, ha ennek eredményképpen magasabb hozamot realizálhatnak. Ezen ok miatt ez a katalógus a különböző befektetési instrumentumok várható hozamaival is foglalkozik. A katalógus célja, hogy segítséget nyújtson Önnek ahhoz, hogy az egyes befektetési termékeket és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokat megismerje, továbbá, hogy segítse Önt a jövőbeni befektetési döntéseinek meghozatalában. 1.1 A MiFID A MiFID mozaikszó az angol Markets in Financial Instruments Directive, rövidítése, amely egy új európai uniós direktíva, mely a pénzügyi instrumentumok kapcsán nyújtott számos befektetési szolgáltatásra vonatkozik. Az irányelv 2007. december 1-től Magyarországon is hatályba lépett a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) és egyéb jogszabályok által. 5
A MiFID célja, hogy elősegítse a fokozottabb versenyt a pénzügyi piacokon azáltal, hogy eltávolítja a határokon átívelő értékpapírmozgások korlátait és megszüntesse a szabályozott tőzsdék monopóliumát. Célja továbbá, hogy tovább bővítse azon ügyfelek védelmére vonatkozó szabályokat, akik pénzügyi eszközökkel kereskednek. Egyike ezen védelmi szabályoknak a befektetési szolgáltatók információ szolgáltatásra vonatkozó kötelezettsége, melynek alapján az ügyfeleket megfelelő módon tájékoztatni kell az egyes pénzügyi eszközök természetéről és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokról. A következőkben egy átfogó áttekintést talál a legfontosabb pénzügyi eszközökről. Több és részletes információért forduljon bizalommal Társaságunkhoz. II. Az egyes pénzügyi eszközök leírása 2.1 Állampapírok 2.1.1 Diszkont Kincstárjegy A Diszkont Kincstárjegy névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, mely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség. A Diszkont Kincstárjegy a Magyar Állam közvetlen, általános és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hogy a Diszkont Kincstárjegy névértékét a megjelölt időben és módon megfizeti. A Diszkont Kincstárjegy névértékének megfizetése a központi költségvetés, illetve a központi költségvetés adósságszolgálati kiadásainak terhére történik. A Diszkont Kincstárjegyen alapuló követelés nem évül el. 6
A Diszkont Kincstárjegyeket természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között. A kedvező likviditási tulajdonságokkal bíró értékpapírfajta normál piaci körülmények közepette azonnal mobilizálható befektetést jelenthet. Devizakülföldiek a Diszkont Kincstárjegyet a hatályos devizajogszabályok rendelkezéseinek figyelembe vételével vásárolhatják meg és ruházhatják át. A Diszkont Kincstárjegy dematerializált értékpapírként kerül kibocsátásra, alapcímlete 10.000,- Ft, azaz tízezer forint. A Diszkont Kincstárjegy hetente tartott aukciók keretében kerül nyilvános forgalomba, az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK) szervezésében. Az aukciókon jelenleg kizárólag az állampapírok forgalmazására megbízási szerződést kötött forgalmazók (elsődleges forgalmazók) vehetnek részt. Befektetők aukció útján az elsődleges forgalmazóknak adott megbízással vásárolhatják meg az állampapírokat. Az ÁKK a 6 és 12 hónapos hátralévő futamidejű Diszkont Kincstárjegy aukciókat két heti, a 3 hónapos hátralévő futamidejű Diszkont Kincstárjegy aukciókat heti gyakorisággal szervezi. A Diszkont Kincstárjegy pénzügyi teljesítése mindig az aukció hetét követő hét szerdája. Az aukcióra benyújtott ajánlatnak az ajánlattevő által elvárt hozamot kell tartalmaznia. A Diszkont Kincstárjegyek - a 3 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegy kivételével - a pénzügyi teljesítés napján egyszerűsített eljárással bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT). Diszkont Kincstárjegyekkel való kereskedés a BÉT-en a lejárat előtti 5. (ötödik) munkanapig folyik. Az elszámolás a KELER Zrt. Értéktőzsdei Állampapír Elszámolási Szabályzata szerint, az ügylet napjától számított második (T+2) munkanapon esedékes. Az Elsődleges forgalmazók, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata napi vételi és eladási árfolyamokat jegyez a Diszkont Kincstárjegy sorozataira, így 7
náluk az üzletszabályzatukban leírtak szerint a Diszkont Kincstárjegy a futamidő alatt is eladható és megvásárolható. A Diszkont Kincstárjegyet a Kibocsátó lejárat előtt nem váltja vissza. Az ÁKK Zrt. a forgalmazóhelyek közreműködésével fizeti ki a törlesztést a befektetőknek. A Diszkont Kincstárjegy hozama általában meghaladja az infláció mértékét. A befektetés lejárat előtti megszüntetésével az elért nyereség nagysága függ a visszaváltási árfolyamtól, amely a piacon kialakult aktuális hozamszint függvénye. DKJ árfolyamának, hozamának kiszámítása Az árfolyam kiszámítása a hozam segítségével: árfolyam = ( ) ( ) ( ) például: 6,00% hozam és 90 nap múlva esedékes lejárat mellett: 10 000 / (1 + (6 / 100) * 90 / 360) = 9852,21 forint, azaz a névérték 98,5221%-a. Általában százalékos formában adjuk meg az árfolyamot, melyet a piaci konvencióknak megfelelően 4 tizedes jegyre kerekítünk. Fontos, hogy a bankbetétek kamatait 365 napos évvel számolva adják meg, míg a kincstárjegyek 360 nappal számolnak. Az eltérő évszámítás miatt így például egy 6%-os hozam a kincstárjegy esetében 6,083%-os betéti kamattal egyenértékű, mivel 6% / (365 / 360) = 6,083% Amennyiben lejárat előtt értékesíteni kívánja befektetését, az eladott papírokon elért hozamot a következő képlet szerint lehet kiszámítani: realizált hozam=( )* *100 például: 9400 forintért vásárolt papír 90 nappal későbbi 9550 forintos eladása esetén: [(9550 / 9400) - 1] * (360 / 90) * 100 = 6,38% 8
Példa DKJ vásárlásra lejáratig tartva: egy befektetőnek 100 millió forintja van, amit szeretne 12 hónapos futamidőre befektetni. A 12 hónapos DKJ aktuális árfolyama 94,3396% (ez a névérték százalékában értendő), azaz darabonként 9433,96 forint. Így a 100 millió forintból 10 600 darab kincstárjegyet tud vásárolni, mely lejáratkor 106 millió forintot fizet. Így befektetésének éves hozama 6,00%. Példa DKJ vásárlásra lejárat előtti értékesítéssel: egy befektetőnek 200 millió forintja van, amit szeretne befektetni egy évre. 100 millió forintot bankbetétben köt le 6,08%-os kamattal, míg 100 millió forintért kincstárjegyet vásárol 6,00%-os hozammal. (Ez a báziskülönbség miatt egyenlő a 6,08%-os betéti kamattal.) 10 600 db papírt vesz, mely lejáratkor 106 millió forintot fizet. A tranzakciók után fél évvel (183 nappal) azonban mégis szeretne hozzájutni 100 millió forinthoz. Ez esetben 2 megoldás közül választhat. Első lehetősége a lekötött bankbetét feltörése. Ekkor azonban a Bank a látra szóló 1% kamatot fizeti. Így a 100 millió forint befektetése után 100 500 000 forintot kap vissza. Féléves realizált hozama mindössze 1%. Másik lehetőség, hogy a 100 millió forintnyi kincstárjegyét értékesíti a lejárat előtt, így a realizált hozam tekintetében három eset lehetséges, attól függően, hogy a piaci hozamszint időközben hogyan alakult. 1. a piaci hozamszint emelkedik 1%-ponttal így félévvel a vásárlás után a kincstárjegy árfolyama 7% hozam mellett 9662,73 forint/darab. Így a 10 600 darab papír 102 424 948 forintot ér, azaz a féléves elért hozam 4,77% 2. a piaci hozamszint változatlan fél évvel a vásárlás után a kincstárjegy árfolyama 6% hozam mellett 9709,51 forint/darab. Így a 10 600 darab papír 102 920 834 forintot ér, azaz a féléves elért hozam 5,75% (Bár a hozamszint változatlan volt, az Ön realizált hozama mégsem 6%, hanem kicsivel kevesebb. Így épül be a kamatos kamatozás a kincstárjegy árfolyamába.) 3. a piaci hozamszint csökken 1%-ponttal így félévvel a vásárlás után a kincstárjegy árfolyama 5% hozam mellett 9756,75 forint/darab. Így a 10 600 darab papír 103 421 545 forintot ér, azaz a féléves elért hozam 6,73% 9
Költségek és díjak: A díjak mértékét a mindenkor hatályos Kondíciós Lista tartalmazza. Adózás: A Diszkont Kincstárjegyek hozamát jelenleg 16%-os kamatadó terheli, melyet a kifizető von le, vall be és fizet meg az adóhatóság fele. A befektetőknek nem kell szerepeltetniük az adóbevallásukban. Diszkont Kincstárjegyek esetében az adó alapja a megszerzéskor fizetett és eladáskor kapott érték közti különbség, amennyiben ez pozitív. Nem kell kamatadót fizetni a 2006. szeptember 1. előtt megszerzett Diszkont Kincstárjegyekkel elért hozam után. A társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó társaságok esetén sem von le a kamatadót, azt a mindenkor hatályos törvény alapján kell bevallani és megfizetni. Előnyök: - nagyfokú likviditás - másodlagos piacon is kereskednek vele - gyors elszámolású ügyletek Kockázatok: - Amennyiben hosszabb lejáratú papírt vásárol, mint amilyen időtartamra befektetni szeretne, a realizált hozam bizonytalan. - Amennyiben a futamidő alatt a kincstárjegyet eladni kényszerül, annak értéke kevesebb is lehet, mint a vásárláskor azaz a realizált hozam negatív is lehet. Ez abban az esetben fordul elő, ha az eladásra a futamidőhöz képest nagyon rövid időn belül kerül sor, és/vagy a futamidő alatt jelentősen megemelkedik a piaci kamatszint. - a diszkontkincstárjegy a magyar állam csődjének kockázatát hordozza. Államcsőd esetén a tőkeveszteség korlátlan is lehet. Extrém piaci körülmények közepette (mint pl. legutóbb 2008 novemberében) az állampapírok piaca rövid időre szünetelhet. Ilyen esetben a kötvényt nem, 10
vagy csak igen magas hozamszinten tudja értékesíteni, ami jelentős veszteséget vagy likviditási problémát okozhat. Lejáratig tartott befektetés esetén ez nem jelent kockázatot. Komplexitás: Nem komplex termék Kockázati érték és besorolás: Kockázati érték Kockázati besorolás 1 2 3 4 5 6 7 Védekező Óvatos Dinamikus Merész << Alacsony kockázat Magas kockázat >> Egyes kockázati típusok értékelése: (alacsony, közepes, magas) Visszafizetési kockázat, azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Alacsony, mert a kincstárjegy struktúráját tekintve tőkevédett. Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Magas, mert nemzetközi besorolások alapján a kibocsátó által kibocsátott értékpapírok besorolása (S&P: BB) a befektetésre ajánlott kategória alatt helyezkedik el. Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. Alacsony, mert a kibocsátás magyar forintban (HUF) történik. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt bármikor nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére. Közepes, mert a kincstárjegyeknek normál piaci körülmények között van likvid másodpiaca. További nem értékelt kockázatok: 11
Kamatkockázat, azaz annak kockázata, hogy egy kötvény piaci értékét befolyásolják a kamatváltozások (pl. jegybanki alapkamat, BUBOR stb.) alacsony. 2.1.2 Államkötvény A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A Magyar Államkötvény a Magyar Állam által kibocsátott, névre szóló értékpapír. A Magyar Államkötvény a Magyar Állam közvetlen, általános és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hogy az államkötvény névértékét és előre meghatározott kamatát (vagy egyéb járulékait) a megjelölt időben és módon megfizeti. A kötvényben megtestesített adósság az államadósság része. A Magyar Államkötvény kamatának és névértékének megfizetése a központi költségvetés, illetve a központi költségvetés adósságszolgálati kiadásainak terhére történik. A Magyar Államkötvényen alapuló követelés nem évül el. A Magyar Államkötvényt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között. Devizakülföldiek a Magyar Államkötvényt a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembevételével vásárolhatják meg és ruházhatják át. 12
A Magyar Államkötvények dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra, alapcímletük 10.000,- Ft, azaz Tízezer forint. A Magyar Államkötvény egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír. Jelenleg négyféle, 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek kibocsátásra. A Magyar Államkötvény aukció útján került nyilvános értékesítésre az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK) szervezésében. Az állampapír aukciókon jelenleg kizárólag az állampapírok forgalmazására megbízási szerződést kötött forgalmazók (elsődleges forgalmazók) vehetnek részt. Befektetők aukció útján az elsődleges forgalmazóknak adott megbízással vásárolhatják meg az állampapírokat. Az aukciókat minden páros hét csütörtökén tartja a kibocsátó, amikor is egyszerre kétféle kötvény kerül felajánlásra. Jelenleg az egyik alkalommal a 3 és 5 éves fix kamatozású, a következő alkalommal a 3 éves fix és a 10 vagy a 15 éves fix kamatozású állampapír értékesítése történik. Az aukciós ajánlatban az ajánlattevőnek az általa megajánlott nettó árat kell megjelölnie. A hozam a befektetők elvárásait tükrözi a gazdaság teljesítőképességével és az infláció alakulásával kapcsolatban. Az egyes államkötvények hozama a futamidő növekedésével egyenes arányban csökken. A papír futamidejéből adódóan alkalmas rövid illetve hosszú távú befektetésre is. Rövidtávon, spekulatív jelleggel (az államkötvények árfolyam emelkedésére számítva) kiugró extrahozam is elérhető. Az Elsődleges forgalmazók, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata napi vételi és eladási árfolyamot jegyez a Magyar Államkötvény sorozataira, így náluk, az üzletszabályzatukban leírtak szerint a kötvények futamidő alatt is eladhatók és megvásárolhatók. A Magyar Államkötvények a pénzügyi teljesítés napján bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT). A BÉT-en a Magyar Államkötvénnyel való kereskedés a BÉT szabályzataiban foglaltaknak megfelelően folyik. Az elszámolás a KELER Rt. Egységes Szabályzata szerint, az ügylet napjától számított második (T+2) munkanapon esedékes. 13
Az ÁKK Zrt. a forgalmazóhelyek közreműködésével fizeti ki a kamatokat és a törlesztést a befektetőknek. Költségek és díjak: A díjak mértékét a mindenkor hatályos Kondíciós Lista tartalmazza. Adózás: Az államkötvények hozamát 2006. szeptember 1-jén életbe lépett szabályozás szerint 16%-os kamatadó terheli. Az adót a kifizető vonja le, vallja be és fizeti meg az adóhatóság fele. A befektetőknek nem kell szerepeltetniük az adóbevallásukban. Az Államkötvények esetében kamatadó terheli az államkötvények kamatfizetési napján jóváírt kamatot, valamint az államkötvényen elért árfolyamnyereséget, amelynek alapja a megszerzéskor fizetett érték és az eladáskor/lejáratkor kapott ellenérték különbsége, amennyiben ez pozitív. Nem kell kamatadót fizetni a 2006. szeptember 1. előtt megszerzett államkötvények esetében az első kamatfizetéskor, valamint a 2006. szeptember 1. előtt megszerzett államkötvényeken elért árfolyamnyereség után (eladáskori/lejáratkori érték és megszerzéskori érték különbsége). A társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó társaságok esetén sem von le a kamatadót, azt a mindenkor hatályos törvény alapján kell bevallani és megfizetni. Előnyök: - Fix kamatozású államkötvények esetén fix, előre ismert hozam. Általában magasabb hozamot biztosít, mint a banki lekötött betétek. - Likvid, másodlagos piacon (is) kereskednek vele. 14
Kockázatok - Amennyiben hosszabb lejáratú állampapírt vásárol, mint amilyen időtartamra befektetni szeretne, a realizált hozam bizonytalan. - Amennyiben a futamidő alatt az államkötvényt eladni kényszerül, annak értéke kevesebb is lehet, mint a vásárláskor azaz a realizált hozam negatív is lehet. Ez abban az esetben fordul elő, ha az eladásra a futamidőhöz képest nagyon rövid időn belül kerül sor, és/vagy a futamidő alatt jelentősen megemelkedik a piaci kamatszint. - Az államkötvénybe fektetett összeg visszafizetése a magyar állam csődjének kockázatát hordozza. Államcsőd esetén a tőkeveszteség korlátlan is lehet. - Extrém piaci körülmények közepette (mint pl. legutóbb 2008 novemberében) az állampapírok piaca rövid időre szünetelhet. Ilyen esetben a kötvényt nem, vagy csak igen magas hozamszinten tudja értékesíteni, ami jelentős veszteséget vagy likviditási problémát okozhat. Lejáratig tartott befektetés esetén ez nem jelent kockázatot. - Amennyiben egy kötvény hozamszintjét tartósan és jelentősen meghaladó inflációs környezet alakulna ki Magyarországon, az állampapírba fektetett összeg veszíthet vásárlóértékéből. Komplexitás: Nem komplex termék Kockázati érték és besorolás: Kockázati érték Kockázati besorolás Hátralévő futamidő 1 2 3 4 5 6 7 Védekező Óvatos Dinamikus Merész <=3 év <=10 év >10 év << Alacsony kockázat Magas kockázat >> 15
Egyes kockázati típusok értékelése: (alacsony, közepes, magas) Visszafizetési kockázat, azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Alacsony, mert a kötvény struktúráját tekintve tőkevédett. Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Magas, mert nemzetközi besorolások alapján a kibocsátó által kibocsátott értékpapírok besorolása (S&P: BB) a befektetésre ajánlott kategória alatt helyezkedik el. Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. Alacsony, mert a kibocsátás magyar forintban (HUF) történik. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt bármikor nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére. Közepes, mert a kötvénynek normál piaci körülmények között van likvid másodpiaca. További nem értékelt kockázatok: Kamatkockázat, azaz annak kockázata, hogy egy kötvény piaci értékét befolyásolják a kamatváltozások (pl. jegybanki alapkamat, BUBOR stb.). Ez hátralevő futamidőtől függően alacsony és magas is lehet. Inflációs kockázat, azaz annak kockázata, hogy az infláció egy kötvény paci értékét a készpénzre gyakorolt hatásánál nagyobb mértékben befolyásolja. A hátralevő futamidőtől és az inflációs várakozásoktól függően változhat. (Pl. a magas inflációs várakozások csökkentik egy fix kamatozású kötvény piaci árát) Külső tényezőkhöz kapcsolódó kockázat, azaz annak kockázata, hogy egy kötvény piaci értékét olyan külső tényezők befolyásolják, mint pl. az adórendszer. 2.2 Vállalati kötvények A vállalati kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek esetében a kibocsátó cég vállalja a visszafizetési garanciát. A cégek kötvényeket, beruházásaik finanszírozása, esetleg korábban felvett hiteleik visszafizetése 16
céljából bocsátanak ki. A különféle konstrukcióknak megfelelően ezek lehetnek fix és változó, esetleg vegyes kamatozásúak. Vállalati kötvényekbe történő befektetés esetén amire a leginkább figyelni kell, az a kibocsátó személye, hiszen míg az állam által kibocsátott papírok mögött az állam áll, ő vállal garanciát a visszafizetésükért, addig a vállalati kötvények esetén igen nagy eltérések lehetnek a kibocsátó vállalatok között. Egy kibocsátó minősítését független minősítő ügynökségek végzik, és fizetőképességi vagy besorolási osztályzat formájában teszik közzé az adósokra, illetve azok kibocsátásaira vonatkozó minősítéseiket. A minősítési rendszerek minőségi és mennyiségi értékelési szempontokat egyaránt figyelembe vesznek: az elemzés számos tényezőre kiterjed, a kibocsátó székhely országának gazdasági helyzetétől kezdődően, az ágazati trendek elemzésén és a kibocsátó egyéni helyzetének megítélésén át a kibocsátás jellemzőinek gazdasági és jogi megítéléséig. A kibocsátóra illetve a kötvényére adott minősítés kihat a későbbiekben kibocsátandó kötvények kondícióira, elsősorban a hozam nagyságára. Általánosságban elmondható, hogy egy társaság hitelminősítéséből adódóan magasabb kockázattal kell számolnunk az általa kibocsátott instrumentumok esetében, ezáltal az elvárt hozam is magasabb, mint a gazdálkodásának színhelyéül szolgáló ország által kibocsátott, hasonló futamidejű állampapírok esetében. Persze vannak kivételek: olyan társaságok, amelyek kockázata minősítésük (pl.: "AAA", amely a legmagasabb, legjobb szintű besorolást jelenti) alapján alacsony, ezáltal hozamuk is közelít egy hasonló futamidejű állampapíréhoz. Költségek és díjak: A díjak mértékét a mindenkor hatályos Kondíciós Lista tartalmazza. Adózás: A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén tekintettel a tőzsdei forgalmazásra a kötvényekhez kapcsolódó hozamok (értékesítéshez kapcsolódó árfolyamnyereség) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősülnek, amely jövedelemből a KBC Securities 17
Magyarországi Fióktelepe nem von le kamatadót az ügyféltől, az adót önadózással kell bevallani és megfizetni. Kivételt képeznek a Nyugdíj-előtakarékossági számlán és a Tartós befektetési számlán elhelyezett befektetések, amelyekre speciális adózási szabályok vonatkoznak. A társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó társaságok esetén sem von le a kamatadót, azt a mindenkor hatályos törvény alapján kell bevallani és megfizetni. A jelenlegi adójogszabályok értelmében a tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereséget 16% árfolyam nyereségadó terheli. Tőzsdei ügyletek esetében a kifizető nem vonja le az adót, a befektetőknek maguknak kell bevallaniuk és megfizetniük, az adóévet követően, a kifizető által kiállított igazolás alapján. Az adóévben realizált árfolyamnyereség csökkenthető az adóévben, vagy az azt megelőző két évben elszenvedett - még nem figyelembevett árfolyamveszteség összegével. Továbbá az árfolyamnyereség csökkenthető a tőzsdei bizományosi díjakkal, illetve számlavezetési díjakkal. Előnyök - Általában fix, előre tudott hozam. - A magasabb hitelezői kockázat fejében általában magasabb hozamot biztosít, mint az állampapírok. Komplexitás: Nem komplex termék Kockázati érték és besorolás: Kockázati érték Kockázati besorolás 1 2 3 4 5 6 7 Védekező Óvatos Dinamikus Merész << Alacsony kockázat Magas kockázat >> 18
Egyes kockázati típusok értékelése: (alacsony, közepes, magas) Visszafizetési kockázat, azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Alacsony, mert a kötvény struktúráját tekintve tőkevédett. Hitelkockázat, azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Magas, mert nemzetközi besorolások alapján a kibocsátó által kibocsátott értékpapírok besorolása (Moody s: Ba3) közvetlenül a befektetésre ajánlott kategória alatt helyezkedik el. Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. Azt feltételezve, hogy a befektető a befektetéshez forint eszközökkel rendelkezik, magas, mert euróban történt a kibocsátás. EUR eszközök esetén ez a kockázat alacsony. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt nem vagy csak veszteséggel értékesíthető. Közepes, mert a kötvénynek van likvid másod piaca, de ez nem jelenti azt, hogy normál piaci körülmények között is bármikor értékesíthető. 19
2.3 Részvények A részvény a vállalkozások (részvénytársaságok) alapításakor, alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalkozás alaptőkéjének (jegyzett tőkéjének) meghatározott (névértékének megfelelő) hányadát testesíti meg. A részvény megvásárlásával a tulajdonos a pénzét névlegesen a társaság rendelkezésére bocsátja, részt vállalva ezáltal a társaság tevékenységében rejlő kockázatokból, illetve gazdálkodásának eredményeiből. A részvény tulajdonosa igényt formálhat az osztalékra (tulajdona arányában kifizetett nyereségre), a tőkeemelésnél elővételi joga lehet az új részvényekre, a társaság felszámolásakor pedig jogosult a bevétel tulajdonrészesedés szerinti hányadára. A részvényesnek tulajdona arányában szavazati joga van a közgyűlésen. Lehet névre, és bemutatóra szóló. Speciális fajták: elsőbbségi (osztalék, szavazati, stb.), dolgozói, kamatozó. Egy részvény árfolyamát a pillanatnyi kereslet-kínálat határozza meg. Az árfolyam kialakulásában mind belső, mind pedig külső tényezők szerepet játszanak. Egy vállalat értékét belülről meghatározzák: a vállalat pénzügyi helyzete, a technológiai fejlettsége, kereskedelmi pozíciója, befektetési stratégiája és a vállalat, valamint a szektor jövőbeni kilátásai. Továbbá a tőzsdékre és különösen az egyes részvényekre hatással vannak külső tényezők, úgymint a politikai események, a hazai gazdasági és monetáris helyzet, valamint érzelmi, 20