Összefoglaló a 2013. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól 1. Országos meteorológiai áttekintés (az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján - www.met.hu - közzétett anyag alapján) 2012./2013. telének legfontosabb időjárási jellemzői 2012. decembere a hidegebb hónapok között kapott helyet, a 2013. január és a február hónapok az átlagosnál enyhébbnek bizonyultak. Összességében ez a tél a sor első harmadában helyezkedik el, az idei volt a 33. legmelegebb tél hazánkban. 1. ábra A 2013-as tél napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1971-2000-es) átlagtól ( C) 2013. januárja az ország legnagyobb területén melegebb volt a megszokottnál, mindössze néhány északi település havi középhőmérséklete maradt el a sokéves átlagtól (jellemzően 0.3 C-kal). A legnagyobb pozitív eltérést Szeged és Mohács környékén jegyezték (+2-2.5 C). Országos átlagban 0.8 C-kal volt melegebb az idei január a megszokottnál. A középhőmérséklet É-D irányú növekedést mutatott: az ország északi részein 0 és -2 C között alakult a hőmérséklet havi átlagban, a középső területeken 0 és 1 C közötti, délen pedig 1-2 C közötti ez az érték. 1
Országos átlagban az idei február középhőmérséklete 1.8 C volt, mely 1 fokkal magasabb az 1971-2000-es normálnál. Míg a nyugati országrészben az 1971-2000 közötti időszak átlagánál valamelyest (0-1 C-kal) hűvösebb volt jellemző, keleten 2-3 C-kal melegebb volt a megszokottnál. A középhőmérséklet a hónapban ÉNy DK irányú növekedést mutatott. Az ország túlnyomó részén 1-3 C közötti havi értékek jelentkeztek. A DK-i országrészben volt a legmelegebb, a legmagasabb havi átlagértéket is itt regisztrálták (Szeged belterület, 3.7 C). Az átlagot jócskán meghaladó csapadékösszegek az elmúlt 112 év viszonylatában is kiemelkedőnek bizonyultak. A december a sor közepénél valamelyest előrébb, a csapadékosabb hónapok között foglal helyet, kiemelkedő azonban a januári és a februári csapadékösszeg: a január a 6., a február pedig a 4. legcsapadékosabb volt. Az idei tél összességében a 4. legcsapadékosabb tél 1901 óta. 2. ábra A 2013-as tél országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegei és a sokévi (1971-2000-es) átlag (mm) - az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 5 napos összeget jelöli 2013. tavaszának főbb időjárási jellemzői 2013. év tavasza összességében átlagos középhőmérsékletű volt, a normálnál hűvösebb márciusnak, a szokásosnál melegebb áprilisnak, és az átlagosnál egy kissé melegebb májusnak köszönhetően. Az idei március az elmúlt 113 év 2. legcsapadékosabb márciusa volt, az április átlag alatt alakult csapadék szempontjából, míg májusban normál feletti csapadékösszeg jelentkezett országos átlagban, s így összességében egy igen csapadékos évszakot zártunk, 1901 óta ez volt a 2. legcsapadékosabb tavasz. A tavaszi középhőmérséklet az ország legnagyobb részén 10-11 C között alakult idén, illetve a délkeleti térségben 11-12 C között. Hűvösebb csak hegységeinkben volt, itt 7-10 C-os értékek voltak, sőt a legmagasabb pontokon a 7 C-ot sem érték el (3. ábra). A legmelegebb Szeged térsége volt, itt a 12 C-ot is meghaladta az évszakos középhőmérséklet. 2
3. ábra A 2013-as tavasz középhőmérséklete C-ban 4. ábra A 2013-as tavasz középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól Az ország nagyobb részén pozitív hőmérsékleti anomália jelentkezett: 0 és +0.25 C közötti érték volt jellemző hazánk középső területein, de a keleti-délkeleti országrészben 0.25-0.75 C-kal is felülmúlták az idei értékek az 1971-2000-es sokéves átlagot, sőt Szeged térségében a +0.75 C-os anomáliát is meghaladták. Azonban voltak a normálnál hűvösebb területek is: DNy-on, ÉNy-on, valamint É-on 0 és -0.25 C közötti anomália-értékek adódtak. 3
5. ábra Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1971-2000-es) átlagtól 2013 tavaszán (interpolált adatok alapján) Az idei tavasz országos átlagban normál körüli középhőmérsékletet hozott. A hónapokat külön-külön tekintve (5. ábra) láthatjuk, hogy a március középhőmérséklete jóval átlag alatti volt, közel 2 C-kal maradt el a normáltól, míg az április ugyanennyivel múlta felül az 1971-2000-es átlagot. A május kevésbé tért el a megszokottól, 0.4 C-kal haladta meg a normált. Mind a hideg-, mind a meleg küszöbnapok az átlagosnál nagyobb számban jelentkeztek országos viszonylatban. Fagyos napból (Tmin 0 C) a normál értéknél 5-tel többet, 20-at regisztráltunk, téli napból (Tmax 0 C) pedig a szokásos 1 helyett 2-t. Nyári napból (Tmax 25 C) 13-at figyelhettünk meg, mely 4-gyel több, mint a sokévi átlag, hőségnap (Tmax 30 C) pedig 1 alkalommal fordult elő, mely megegyezik a normál értékkel. 6. ábra Az országos tavaszi középhőmérsékletek 1901 és 2013 között (interpolált adatok alapján) Az 1901-től kezdődő idősorban az idei tavasz a 45. legmelegebb lett. Az adatokhoz illesztett lineáris trend alapján lassú emelkedést figyelhetünk meg az elmúlt 113 év tavaszi középhőmérsékleteiben (6. ábra). 4
7. ábra A 2013-as tavasz napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1971-2000-es) átlagtól ( C) Március hónap első felében egy átlagosnál jóval melegebb periódus jelentkezett 5-e és 13-a között; az időszak - s egyben a hónap - legmelegebb napján, 8-án 10.7 C-os országos középhőmérsékletet mértek, mely áprilisra jellemző érték. Ezután azonban egy igen erőteljes lehűlés következett, jóval átlag alatti középhőmérsékleteket eredményezve, mely - 1-2 enyhébb naptól eltekintve - kitartott a hónap végéig. A leghidegebb nap országos átlagban 24- e volt, ekkor -2.8 C-os országos középhőmérséklet adódott. A legnagyobb negatív anomáliát azonban nem ezen a napon, hanem 26-án regisztrálták, ekkor 10 C-kal volt hidegebb a sokéves átlagnál. A hónap legalacsonyabb hőmérsékletét, -18.2 C-ot 17-én mérték Vásárosnamény állomáson, mely alulmúlta az idei tél (2012. december-2013. február) legalacsonyabb mért hőmérsékletét (-18.1 C, Nyírlugos, december 10.). Az országos átlagban vett áprilisi sokéves (1971-2000) napi középhőmérsékletek a hónap első harmadában 9-11 C között alakulnak, majd az utolsó harmadban emelkednek 12 C fölé. Ehhez képest idén a hónap elején 4-5 C-os napi középhőmérsékletek voltak jellemzőek országos átlagban (sőt az első 1-2 nap ennél hidegebb volt), jóval elmaradva a normáltól. A legnagyobb negatív anomáliát a leghidegebb napon, 1-jén regisztráltak, ekkor 6.1 C-kal volt hidegebb az átlagosnál. 7-étől gyors melegedés következett be, s néhány napon belül az átlagos értékek fölé emelkedett a hőmérséklet, s egészen a hónap végéig ki is tartott, nagy pozitív anomáliákkal. A hónap legvégén már a 20 C-ot közelítették a középhőmérsékleti értékek (sőt a 30-i meg is haladta). A legnagyobb pozitív eltérést a legmelegebb napon, 30-án regisztráltuk, ekkor 8.7 C-kal volt melegebb a normálnál. A hónap végi nyárias időjárás során több országos napi melegrekord is megdőlt. Május hónap nyárias időjárással indult, országos átlagban 1-jén mértük a legmagasabb napi középhőmérsékletet (21.4 C), mely jóval (~7 C-kal) meghaladta az 1971-2000-es sokéves átlagot. A hónap legmagasabb hőmérsékletét is ebben az időszakban, 2-án regisztráltak (32.5 C, Kelebia). 11-étől egy ciklonális rendszer alakította hazánk időjárását, mely jelentős 5
lehűlést hozott. A leghidegebb nap országos átlagban 27-e volt (10.9 C), ekkor több mint 6 C-kal volt alacsonyabb a napi középhőmérséklet, mint a megszokott. A hónap legalacsonyabb hőmérsékletét is ezen a napon jegyezték, Kékestetőn (1.7 C). Fagy egyetlen állomáson sem fordult elő májusban. A tavaszi csapadékösszeg az ország legnagyobb részén 200-250 mm között alakult (8. ábra). A legkevesebb eső ÉNy-on, valamint az ország középső területén hullott, itt 175-200 mm közötti évszakos csapadékösszegeket mértünk (kis területen jelentkezett csak 175 mm alatti érték). A legtöbb csapadékot kapó területek az ország déli, valamint északi, északkeleti térségében adódtak, itt akár 300 mm feletti értékek is előfordultak. 8. ábra A 2013-as tavasz csapadékösszege 9. ábra A 2013-as tavasz csapadékösszege a sokéves (1971-2000-es) átlag százalékos arányában kifejezve 6
Néhány kicsiny terület kivételével az ország északnyugati csücskében, valamint az Észak- Dunántúlon, az átlagosnál nagyobb csapadékösszegek adódtak idén tavasszal hazánkban (9. ábra). A Dunántúlon kisebb, 125-175%-os arány volt jellemző, míg a Dunától keletre ennél nagyobb, 175-225%-os. A legnagyobb eltérést a déli területeken, valamint a Tisza-tó környékén regisztráltuk, itt a normál értékek 2.5-szerese is előfordult. 2013 nyarának időjárási jellemzői Az idei nyár országos átlagban hozzávetőleg másfél fokkal melegebbnek bizonyult a megszokottnál, ezzel az idei lett a 10. legmelegebb nyár 1901 óta. A csapadékmennyiségek tekintetében is kiemelkedő volt ez az időszak: a 3. legszárazabb július mellett az idei egyben a 6. legszárazabb nyár is 1901 óta. Az idei nyáron az ország legnagyobb részén 80-120 mm csapadék hullott. A legtöbb csapadék az Északi-középhegységben és a nyugati határszélen, valamint a Balaton és a Tisza-tó környékén jelentkezett (160-200 mm körül), a legszárazabb területek pedig délen és északkeleten láthatók (< 40 mm). 10. ábra A 2013-as nyár csapadékösszege 7
11. ábra A 2013-as nyár csapadékösszege a sokéves (1971-2000-es) átlag százalékos arányában kifejezve A nyári hónapok során lehullott csapadékmennyiség idén szinte mindenhol a megszokott értékek alatt maradt hazánkban (11. ábra). Az ország legnagyobb részén a normál 40-80%- a hullott le az idei nyár folyamán; a legcsapadékosabb területek északon jelentkeztek, itt a sokéves átlag 60-100%-át jegyeztük, a legszárazabb részeken ugyanakkor (dél és északkelet) az évszakos csapadékösszeg még a normál 40%-át sem érte el. Számos új napi hőmérsékleti rekord született az idei nyáron. A hőhullámos időszakok környezetében sorra dőltek meg a napi maximumhőmérsékleti rekordok, összesen 5 alkalommal a három hónap során (június 19-én a Kelebián mért 37.3 C-kal, június 20-án a Budapest Újpest állomáson mért 37.0 C-kal, július 29-én Baja Csávolyon jegyzett 40.0 C-kal, augusztus 7-én ismét Baja Csávolyon 39.0 C-kal, illetve augusztus 8-án Győr Likócson 40.6 C-kal). Ezen kívül a minimumhőmérsékletek sokéves napi maximumára 7 alkalommal született új rekord (június 19. 24.2 C Kab-hegy, június 20. 24.8 C Budapest Lágymányos, június 21. 24.8 C Budapest belterület, július 29. 26.2 C Tata, augusztus 7. 23.8 C Pécs Árpádtető, augusztus 8. 25.2 C Pécs Egyetem, augusztus 9. 25.1 C Pécs Árpádtető), a középhőmérséklet sokévi napi maximumára pedig 5 napon jegyeztek új szélsőséget (június 19. 29.9 C Budapest belterület, június 21. 29.6 C Dunaújváros, július 29. 31.4 C Budapest belterület, augusztus 7. 30.5 C Pécs Egyetem, augusztus 8. 31.9 C Győr Likócs). 2013 őszének időjárási sajátosságai 2013. év ősze az országban mindenhol melegebbnek bizonyult a megszokottnál; az egyes hónapok közül az október és a november is az első 15 legmelegebb között foglal helyet az adatsorok 1901-től kezdődő rangsorában. Csapadék szempontjából az évszak kevéssel az átlag felett alakult, októberben szárazabb, szeptemberben és novemberben pedig csapadékosabb időben volt részünk. Az ősz folyamán az ország legnagyobb területén átlagosan 11-12 C közötti középhőmérsékletet jegyeztek, de egy észak-déli irányú növekvő tendencia is megfigyelhető a 12. ábrán. A legalacsonyabb értékek észak-északnyugaton adódtak a három őszi hónap 8
átlagában (zömmel 9-11 C), de közöttük is az Északi-középhegységben volt a leghűvösebb (7 C alatt). A legmelegebb Szeged környékén, valamint több helyen a Dunántúl Dunához közel eső részein és a Balaton térségében volt, ahol a 12 C-ot is meghaladta a középhőmérséklet. 12. ábra A 2013-as ősz középhőmérséklete C-ban 13. ábra A 2013-as ősz középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól Mindenhol melegebb volt a megszokottnál: a legtöbb területen +1-2 C-os anomália adódott az 1971-2000 közötti átlaghoz képest, melyet 2. ábránk szemléltet; északnyugaton és az Északi-középhegységben azonban elvétve találunk +0.5 C alatti eltéréseket is. Az adott területen megszokott viszonyokhoz képest Tokajban, Szegeden, Dunaújváros mellett és Zirc 9
környékén volt a legnagyobb az eltérés, itt több mint 2 C-kal melegebb volt az ősz a normálnál. 14. ábra Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1971-2000-es) átlagtól 2013 őszén (interpolált adatok alapján) A szeptember átlag alatti középhőmérséklettel búcsúzott hazánkban, az október és a november azonban már teljesen más képet mutatott. Az 1971-2000 közötti időszakot alapul véve az október 2.1 C-kal, a november pedig 3 C-kal túllépte a normál értékeket országos átlagban. Összességében az idei ősz 1.4 C-kal melegebbnek bizonyult a megszokottnál. Az őszi küszöbnapok száma a következőképpen alakult: fagyos napból a megszokott 16 helyett 7-et jegyeztek országos átlagban, a várt 1 téli nap pedig nem jelentkezett idén. A meleg küszöbnapokat tekintve a megszokottnál hűvösebb szeptembernek köszönhetően kisebb értékeket kaptunk eredményül: 9 nyári nap helyett idén 5-öt figyelhetek meg, az 1 hőségnap pedig szintén elmaradt. 2013 őszén a csapadék térbeli eloszlása hazánkban kelet-nyugati irányú növekedést mutatott (15. ábra). A legcsapadékosabb nyugati területeken 200 mm feletti étékeket mértünk, sőt Vas és Zala megye térségében a 270 mm-t is meghaladta a csapadék mennyisége. A Dunántúl keleti és északi felében 150-210 mm közötti értékeket regisztráltak, míg a Dunától keletre található országrészben 90-150 mm volt jellemző. 90 mm alatti csapadék csak egy-egy kis területen jelentkezett. 15. ábra A 2013-as ősz csapadékösszege 10
16. ábra A 2013-as ősz csapadékösszege a sokéves (1971-2000-es) átlag százalékos arányában kifejezve Az 1971-2000-es normálhoz viszonyítva átlag alatti és átlag feletti csapadékösszegek is jelentkeztek idén (16. ábra). Az előző térképhez hasonló, kelet-nyugati irányú növekvő értékeket láthatunk. A Dunántúlon jellemzően meghaladták az idei mennyiségek a sokéves átlagot, a nyugati határnál 1.5-szeres összegek is adódtak. Az Északi-középhegység, a Kiskunság, Pest megye és a keleti határszél területén azonban kicsivel elmaradtak az évszakos összegek a normáltól, 80-100%-os arány jellemezte ezeket az országrészeket. 17. ábra Az országos havi és az évszakos csapadékösszeg a sokévi (1971-2000-es) átlag százalékos arányában kifejezve 2013 őszén (interpolált adatok alapján) Az országos átlagban vett évszakos csapadékösszeg valamivel meghaladta a sokéves átlagot, annak 113%-a volt (17. ábra). A havi arányokat tekintve láthatjuk, hogy a szeptember és a november felülmúlták a normál értékeket, az október azonban elmaradt attól. A küszöbnapokat tekintve elmondhatjuk, hogy a csapadékos, illetve bizonyos küszöb feletti csapadékú napok száma átlag körül, ill. kevéssel az átlag felett alakult, tehát a napi intenzitások eloszlása normál körüli volt. A havas napok száma azonban elmaradt a szokásostól (az átlagos 3 helyett csupán 1 napon jelentkezett országos átlagban hócsapadék). Számos új országos napi rekord köthető 2013 őszi időszakához, ezen belül is a legtöbb napi rekord októberben dőlt meg. 4 alkalommal jegyeztünk új értéket a napi maximumhőmérséklet sokéves rekordjához (október 23., 24., 29. és november 9.) és két alkalommal a minimumhőmérséklet sokéves napi maximumára (október 21. és 23.). A középhőmérséklet sokéves napi maximuma is megdőlt egyszer (október 23.), és a csapadék sokéves napi maximuma is (október 16., Nagyiván, 94 mm). Negatív hőmérsékleti rekord is született, 11
október első napjaiban 5 alkalommal dőlt meg a sokéves napi minimumhőmérséklet, Kékestetőn pedig ugyanekkor kétszer is megdőlt a középhőmérséklet sokéves napi minimuma. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint az évszak szélsőségei, a mérés helye és ideje: Legmagasabb mért hőmérséklet 29.6 C Baja Csávoly szeptember 8. Legalacsonyabb mért hőmérséklet -10.4 C Zabar november 28. Legnagyobb évszakos csapadékösszeg 328.3 mm Csörnyeföld Legkisebb évszakos csapadékösszeg 72.4 mm Szentes Legnagyobb 24 órás csapadékösszeg 94 mm Nagyiván október 16. 2013. telének legfontosabb agrometeorológiai jellemzői A 2013. Karácsony előtti pár napot, illetve január legvégét leszámítva mindhárom hónapban a megszokottnál végig jóval magasabb hőmérsékletek voltak jellemzőek. Előzetes adataink alapján a tél középhőmérséklete +2,58 C volt, ami több mint 2,6 Ckal haladja meg a sokéves, 1981 2010-es országos átlagot. 18. ábra A 2013/2014-es tél középhőmérséklete 12
Ahogyan az a 18. ábrán is látható, a hegyvidéki területeket leszámítva mindenütt pozitív volt az évszak középhőmérséklete, a Dunántúlon néhol még a +3,0; +3,5 C-ot is meghaladta. A legkisebb pozitív anomália a Duna-Tisza-közén jelentkezett, ám itt is közel +2,5 C-kal melegebb volt a sokéves átlagnál, az Észak-Dunántúlon és Kelet-Magyarországon azonban helyenként több mint 3 C volt az eltérés (19. ábra). 19. ábra A 2013/2014-es tél középhőmérsékletének eltérése a sokéves (1981 2010-es) átlagtól 13
20. ábra A 2013/2014-es tél során mért legalacsonyabb minimumhőmérséklet Az ország jelentős részén sem számottevőbb hótakaró, sem komolyabb hideg nem tudott kialakulni. A 20. ábra szerint délkeleten és az Észak-Dunántúlon is voltak olyan helyek, ahol a tél legalacsonyabb hőmérséklete még a -10 C-ot sem érte el, vagyis a meteorológiában zordnak nevezett nap egyetlen egy sem volt. Hasonlóan kevés volt a többi, telet jellemző napból is. Összességében országos átlagban a december volt a legkevésbé kiemelkedő, az 1901-től rendelkezésre álló adataink közül a hónap a 38. legenyhébb volt. Ez volt ugyanakkor a mérések kezdete óta a 7. legmelegebb január, valamint a 9. február. A három hónap együtt így a hazai mérések kezdete óta a rekorder 2006/2007-es és az 1997/1998-as után a harmadik legmelegebb tél volt (1. táblázat). 14
1. táblázat. A téli időjárási hónapok hőmérsékleti maximum rekordjai 15
2. Borvidéki sajátosságok A 2013. év időjárása borvidékünkön ugyanolyan szélsőséges elemekkel tarkított volt, mint az országban sok helyen. A 2013. év a térben és időben hektikus eloszlású csapadékról, és a hőmérsékleti maximum értékek sokaságáról híresült el. Borvidékünkön a szőlőtermesztés szempontjából legfontosabb agrometeorológia sajátosságok röviden a következők voltak. 2.1. Csapadékviszonyok áttekintése (adatok mm-ben) hónap 2010. évi átlag 2011. évi átlag 2012. évi átlag 2013. évi átlag 30 éves évi átlag január 34 17 28 43 38 február 36 12 20 87 37 március 24 18 2 72 34 április 58 6 40 42 60 május 163 55 48 104 64 június 121 72 60 53 83 július 51 56 19 24 72 augusztus 45 65 6 55 62 szeptember 117 17 70 91 47 október 65 35 45 25 40 november 62 1 43 51 56 december 54 74 62 2 37 összesen 830 428 443 648 630 2. táblázat A Villányi Borvidék csapadékadatai havi bontásban A 2. táblázat adataiból egyértelműen megállapítható, hogy 2013. évben a lehullott csapadékmennyiség abszolút értéke kis mértékben meghaladta a 30 éves átlagot, azonban az időbeli eloszlása nem volt kedvező. 2013. április, június, július hónapokban sorra kevesebb csapadék hullott, mint a sokéves átlag. Ugyanakkor február, május és szeptember hónapok kifejezetten csapadékosnak nevezhető. A május végi, az augusztus utolsó dekádjában lehulló, valamint a szeptember havi bőséges csapadék kedvezőtlenül hatott a szőlőre: május végén megindult virágozni a szőlő, és az ekkor lehullott sok csapadék kisebb gombafertőzést (peronoszpóra, szürkepenész) indított. Ennél kedvezőtlenebb volt a szőlő érésére az augusztus végi, és főképp a szeptemberi sok csapadék, mely jelentős léghőmérséklet csökkenéssel járt együtt. 2013. októbere száraz és meleg volt, míg novemberben átlagos mértékű csapadék hullott, melyet egy szinte teljesen csapadékmentes december követett. A legtöbb csapadék az alábbi napokban hullott: március 24. és 30. április 02. és 05. 16
május 05., 26., 30. június 07., 24. augusztus 26. és 28. szeptember 17., 29-30. Összességében megfelelő mennyiségű csapadék hullott az elmúlt évben, azonban annak időbeli eloszlása nem igazodott a természet, a kultúrnövények igényéhez. 2.2. A hőmérsékleti viszonyok áttekintése Amint azt már a bevezetőben jeleztem, a 2013. időjárása a számos hőmérsékleti szélsőértékek miatt is különleges volt. Ugyanakkor szerencsére elmaradt az előző évben bekövetkezett téli és tavaszi fagy károsítása. Az utolsó fagyos nap borvidékünkön március 28. volt. Nem volt igazán tartós hideg időszak 2013. évben, egyedül december 04. és 20. között volt minden nap fagyos éjszaka. -10 C alatti hideg egyáltalán nem volt 2013. évben. 2013. január és február hónapok az átlagosnál melegebb, kevés fagyos napot tartalmazó volt. Március pedig az átlagtól hűvösebb és jóval csapadékosabb is volt. 2013. áprilisára a száraz meleg volt jellemz, a magasabb átlaghőmérséklet különösen az utolsó dekádra volt jellemző. Ezt egy igen csapdékos és meleg május hónap követte. Júniusban, és főként júliusban meleg volt, mely egészen augusztus utolsó dekádjáig folytatódott. Augusztus utolsó harmada, majd szeptember jóval hűvösebb és csapdékosabb volt, mint a sokéves átlag. Ezt egy száraz és meleg október követte, egészen november közepéig. November és december átlaghőmérséklete a sokéves statisztikai átlag felett volt. A borvidéki hőmérsékleti sajátosságok néhány sarokszáma az alábbi (hőmérséklet Celsius fokban és a hónap azon napja, amelyik a szélsőértéket mutatta): mimimum maximum január: - 5,5 C (Hegyszentm., 26.) + 13,8 C (Nagyharsány, 21.) február - 6,3 C (Csukma., 11.) + 13,3 C (Nagyharsány, 02.) március - 4,5 C (Csukma, 24.) + 17,7 C (Csukma, 20.) április + 0,6 C (Nagyharsány, 01.) + 29,5 C (Csukma, 29.) május + 6,5 C (Csukma., 14. ) + 30,2 C (Csukma, 01.) június + 8,5 C (Csukma, 27.) + 35,5 C (Csukma, 20.) július + 9,5 C (Csukma., 01.) + 35,5 C (Csukma, 28.) augusztus + 11,1 C (Hegyszentm., 12.) + 37,7 C (Csukma, 08.) szeptember + 4,8 C (Csukma., 18.) + 27,7 C (Csukma, 08.) október + 1,5 C (Hegyszentm., 23.) + 25,6 C (Csukma, 29.) november - 3,5 C (Csukma, 28.) + 23,2 C (Csukma, 09.) december - 4,5 C (Csukma, 13.) + 12,8 (Csukma, 23.). 17
Az idei évben tartósabb, a sokéves időszaki átlagértéket meghaladó meleg az alábi időszakokban fordult elő: január 20. és 24. között február 23. és 28. között március 04. és 13. között április 11.és 30. között május 01. és 10. között június 13. és 23. között július 24. és 31. között augusztus 01. és 09. között október 20. és 30. között november 01. és 09. között december 23. és 28. között. Borvidéki szinten a csapadékviszonyok, a hőmérsékleti viszonyok sem tendenciájában, sem pedig havi megoszlásában nem tértek el az országos jellemzőktől. Sem a tendenciákban, sem az átlagértékekben, sem pedig a szélsőértékekben (a hideget leszámítva) kiugró eltérés nem mutatkozott az országos sajátosságokhoz képest. 18
2.3. A 2013. évi szőlő növényegészségügyi helyzet a borvidéken A vegetációs időszakban rendkívül hektikus eloszlású csapadék, a hat héten át tartó száraz nyár (július augusztus 20.) alapján a 2013. évi szőlő növényvédelmi szezon viszonylag kevés meglepetést, izgalmat tartogatott. Ebben két időszak volt kivétel: a májusi meleg és igen csapadékos időjárás, majd az augusztus 20. utáni hűvös csapadékos szüret előtt időszak. Érdemi gondot - mind szőlő növényvédelmi, mind borászati feldolgozási szempontból - az utóbbi jelentett. Ennek ellnére kijelenthető, valóban súlyos, akár lokálisan, akár nagyobb körzetre kiterjedő vagy tartósan fennálló, termést veszélyeztető járvány sem peronoszpóra, sem lisztharmat gombák vonatkozásában nem volt 2013. évben a borvidékünkön. A szürkepenész fertőzés a szüret előtti időszakban azonban több helyen az érzékeny fajták esetében érdemi károsítást okozott. a) A szőlőperonoszpóra fertőzés jellemzői A szőlőperonoszpóra fertőzés lefutása is egyszerű volt, néhány napon 83-5 nap) túl nem volt érdemi és tartós fertőzésveszély. A csapadékos május következtében jellemző módon 10. és 12., 17. és 19., majd 25-27. és 28-30. között volt érdemi fertőzési helyzet. Ez június hónapban mindössze egynaposra zsugorodott, mely sehol sem okozott érdemi károsodást. A száraz és meleg idő következtében a július hónap teljesen eseménytelen volt peronoszpóra fertőési szempontból, egészen augusztus 24-ig. Az augusztus végi bőséges csapadék miatti fertőzés azonban érdemi károsítást sehol sem okozott. Hegyszentmárton, 2013. 19
Csukma-dűlő, 2013. A Csukma-dűlőben is igen kevés fertőzés veszély volt a szezonban Nagyharsány környékén sem kellett sokat izgulni a peronoszpóra miatt: is igen kevés fertőzés veszély volt a szezonban. 20
b) A szőlőlisztharmat járványdinamikai sajátosságai A borvidékünkön 2013. évben érdemi szőlőlisztharmat járvány nem volt a növényvédelmi szezonban, még lokálisan sem alakultak ki fertőzések. A komolyabb fertőzési nyomás április végén május elején, majd június 16. és 23. között, és augusztus végén volt. A fürtzáródástól az érésig gyakorlatilag nem volt érdemi fertőzési nyomás. Csukma-dűlő, 2013. Nagyharsány, 2013. 21
Göntér, 2013. A 2013. évi meleg október, és az azt követő kifejezetten enyhe tél alapján fennáll a veszélye annak, hogy a 2014. évi lisztharmat fertőzés sokkal komolyabb gondot okozhat, mint a 2013. évi. c) A szürkepenész fertőzés jellemzői 2013. évi szőlő növényvédelmi szezonban Ha a 2013. év vonatkozásában a peronoszpóra és a lisztharmat gomba fertőzés vonatkozásában kismértékűnek tekintettük, ez sajnos nem teljesen igaz a szürkepenészre. A szürkepenész gomba alapvetően két időszakban, május végén - június elején, valamint augusztus végétől szeptember végéig lépett fel erőteljesen, melyek közül érdemben a nyárvégi - őszi okozott károsítást azon gazdák szürkepenészre fogékony ültetvényeiben, amelyekben nem volt szürkepenész elleni védekezés a záró permetezésbe iktatva, vagy külön kiegészítő kezelésként elvégezve. 22
Nagyharsány, 2013. Csukma-dűlő, 2013. 23
Hegyszentmárton, 2013. 24
2.4. Összefoglaló megállapítások A 2013. év agrometeorológiai, növényvédelmi és szőlőtermesztési szempontok szempontjából - az alábbi tények és érvek alapján - a rendkívüli évek közé sorolható: a borvidékünkön 2013. évben sem téli, sem tavaszi fagy nem károsított az időjárási jellemzők közül a hőmérsékleti maximumok, a csapadék időbeli eloszlása tekintetében a borvidéki jellemezők nagyfokú hasonlóságot mutattak az országos mért értékekkel, tendenciákkal a hőmérsékleti maximumokban sem volt hiány, igen meleg évet hagytunk magunk mögött az idei a 2003-as nyár mögött a 2. legmelegebb volt 1901 óta a hőmérsékleti minimum értékek esetében eltértünk az országos jellemzőktől: kevesebb volt a fagyos napok száma, a december közepi hideghullám sem okozott -5 C alatti mimimum értéket rendkívül kevés hó hullott 2013. évben az éves csapadékmennyiség abszolút összege alapján nem nevezhető a 2013-as év csapadékszegénynek, azonban a lehullott csapadék időbeli eloszlása sok gondot okozott, így voltak túlzottan csapadékos és kifejezetten aszályos hónapok a csapadék mennyisége a sokéves átlag alatt volt április, június, október hónapokban, és kifejezetten kevés eső hullott júliusban, decemberben jóval csapadékosabb volt a május és a szeptember hónap a talajaszály mellett a légköri aszály is tartósan fennállt a nyári időszakban (kb. június 20. és augusztus 20. között alapvetően aszályos időjárás volt) a borvidékünkön több helyen, eltérő időpontban kisebb mértékű jégverés is volt, melynek szerencsére érdemi káros hatásai nem voltak semmilyen gombabetegség nem okozott összefüggő, nagy területre kiterjedő kárt a szőlőkben, egyedül a szürkepenész károsítása volt az arra érzékeny fajták esetében helyenként számottevő A szőlő növényvédelmével kapcsolatosan megállapítható, hogy 2013. évben kézben tartható volt a védekezés. Ennek ellenére több gazda kisebb-nagyobb termésveszteséget szenvedett el a csapadékos augusztus vége szeptember időszak következtében. A szőlő rovarkártevői elleni védekezés nem volt annyira egyszerű, mint 2012. évben, mivel május hónapban a szőlő levélatka több helyen tömegesen megjelent és károsított. A molyok közül mindössze a tarka szőlőmoly első nemzedékének volt számottevő rajzása, a faj többi nemzedékének, ill. más molyfajoknak nem volt érdemi gradációja. A szőlő három fő gombabetegségei közül a lisztharmat és a peronoszpóra a 2013. évben nem okozott komoly fertőzést. A szürkepenész károsítása viszont a fogékony fajták esetében, védekezés nélküli ültetvényben a szüret előtti időszakban anyagi károkat is okozott. Siklós, 2014. március 24. Szarka Tibor György okl. agrárkémikus agrármérnök 25