PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. A Balaton imázsa a magyar lakosság körében 2

TARTALOM PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Magyar Turizmus Zrt. M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Balaton imázsa a magyar lakosság körében 2 Sulyok Judit A Balaton mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Magyarország legfontosabb küldő országaiban 18 Kovács Ernő - Csite András - Oláh Miklós - Bokor Ibolya Sziget a magyar tengeren: külföldi ingatlantulajdonosok a Balatonnál 25 TURISZTIKAI TERMÉKEK dr. Michalkó Gábor - Vizi István A Balaton borturizmusának földrajzi vizsgálata 34 TURIZMUSMENEDZSMENT dr. Rátz Tamara Az éghajlati és időjárási tényezők szerepe az utazási magatartás befolyásolásában 42 Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság LT Consorg Kft. A Balaton turizmusának fejlesztési koncepciója és programja 54 Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége - Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. - ELTE Regionális Földrajzi Tanszék - Geonardo Környezetvédelmi, Térinformatikai és Regionális Projektfejlesztő Kft. Integrált Döntéstámogató rendszer megvalósítása a fenntartható turizmus elérése érdekében a Balaton régióban 57 Országos Területfejlesztési Hivatal Térségspecifikus fejlesztési politika a Balaton régióban 59 TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK Mester Tünde Polgár Judit Kiss Kornélia A Balaton régió turizmusa a statisztikák tükrében, 1990-től napjainkig 63 Országos Területfejlesztési Hivatal GKI Gazdaságkutató Rt. A Balaton-térség nemzetgazdasági szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata 70 TALLÓZÓ A Balaton turizmusát érintő legfontosabb jogszabályok, a Balaton régió területi lehatárolása 73 Névjegy Berta Györgyné Statisztikusok a Balatonról 74 Oláh Miklós Műhelyleírás - Balatoni Integrációs Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoport 76 Kutatási előzetes Szabó Pál A balatoni árak 78 Kutatósarok A Magyar Turizmus Zrt. rendelkezésére álló, Balaton turizmusát érintő tanulmányok 80 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM 1

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A Balaton imázsa a magyar lakosság körében, 2005 Készítette: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2005 őszén a Balaton imázsát feltáró kutatássorozatot végzett, amely hét fókuszcsoportos vizsgálatból, egy kvantitatív vizsgálatból és sajtóelemzésből állt. A kvantitatív kutatás 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott mintán került lebonyolításra, az eredmények a 18 év feletti magyar lakosságra vonatkoztatva nem, kor, megye és településszerkezet szerint reprezentatívak. A kutatás eredményei szerint a Balatonról alapvetően pozitív, sokszínű kép él a magyarok körében, ám még sok a tennivaló, hogy újra igazán divatos úti céllá váljon. A Balaton alapvetően kedvező imázsa jó kiindulópontot jelent a marketingtevékenységhez, azonban a magyar turisták egyre tájékozottabbak és tapasztaltabbak, igényeik egyre magasabbak. Elvárják a folyamatos termékfejlesztést, a jó ár-érték arányt és az intenzív, a különböző piaci szegmensek jellemzőihez és igényeihez alkalmazkodó marketingtevékenységet. 1. A vizsgálat módszerei A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piacés Közvéleménykutató Társaság 2005 őszén a Balaton imázsát feltáró kutatássorozatot végzett. A kutatássorozat hét fókuszcsoportos vizsgálatból, egy 1000 fős, a 18 év feletti lakosságot nem, kor, megye és településszerkezet szerint országosan reprezentáló mintán végzett kvantitatív vizsgálatból és sajtóelemzésből állt. A kvalitatív vizsgálatok keretében összesen hét fókuszcsoportos beszélgetésre került sor, kettőre Győrött, kettőre Debrecenben, háromra pedig Budapesten. A győri beszélgetéseken 10-10, a többi csoportban 8-8 fő vett részt. Minden csoport összetétele a következőképpen alakult: a csoportok fele olyan személyekből állt, akik 2005 nyarán részt vettek a turizmusban, de főutazásukat 1 nem a Balatonnál töltötték, a csoportok tagjainak másik fele részt vett a turizmusban és a Balatonnál töltötte főutazását. a Balatonhoz utazók egyik fele ingyenes szállást, a másik kereskedelmi alapon működő szállást vett igénybe. A fókuszcsoportos kutatás témakörei a következők voltak: az utazások szerepe a háztartás fogyasztásában, az elmúlt néhány évben bekövetkezett változások, a vízparti utazások szerepe, az úti cél és a Balatonon belüli úti cél kiválasztása, információgyűjtés vízparti utazások esetében, az internet szerepe az információgyűjtésben, foglalás és fizetés az interneten keresztül, a Balatonnal kapcsolatos spontán asszociációk, a Balaton mint szín, a Balaton mint évszak és hónap, a 1 Főutazás: az adott időszakban a háztartás számára legfontosabb utazás. 2 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM Balaton mint ember, a Balatonra utazó tipikus család, a Balaton szerepe a magyar turizmusban, az ismert települések, nevezetességek, látnivalók, a Balaton erősségei és gyengeségei, a Balaton belföldi versenytársai, az előnyök és hátrányok vizsgálata, a Balaton külföldi versenytársai, az előnyök és hátrányok vizsgálata, tájékozódás, információgyűjtés a Balatonról, a Balaton mint úti cél ajánlása mások számára, a Balaton megjelenése a magyar médiában, a Balatonhoz kapcsolódó utazási tervek, a Balaton lehetséges célcsoportjai és megnyerésük módja ahogy a turisták látják. A kvantitatív megkérdezés omnibusz kutatás keretében történt. Az adatfelvétel főbb jellemzői a következők voltak: 1000 fős minta, személyes kérdezés a megkérdezett lakásán, véletlenszerű mintavétel, megyei és településszerkezeti reprezentativitás, 15%-os ellenőrzés, a véletlen minta megyénkénti, nemenkénti és korcsoportonkénti arányoknak megfelelően statisztikai módszerrel, többszempontú súlyozással történő beállítása. A kvantitatív kutatás a következő kérdéskörökre terjedt ki: a vízparti utazások iránti érdeklődés, azok úti céljának kiválasztási szempontjai, a Balaton mint úti cél vonzereje, a Balatonnal kapcsolatos asszociációk, a Balaton imázsa, egy- és többnapos utazások a Balaton turisztikai régióba, a balatoni turisztikai kínálat értékelése, a Balaton összehasonlítása az európai tengerpartokkal, a jövőbeni balatoni utazásokra vonatkozó tervek.

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A sajtóelemzés a Magyar Turizmus Zrt. sajtószemléjéből készült. Az elemzés a 2004. november és 2005. október között megjelent cikkekre épült. Ezek közül választottuk ki azokat, amelyek valamilyen mélységben érintették a Balatont. A vizsgált időszak alatt megfigyelt médiumok köre folyamatosan bővült, a kezdetben fókuszba helyezett napi sajtó mellett megjelentek heti lapok, internetes oldalak és portálok is. Az alábbiakban e kutatás eredményei kerülnek összefoglalásra. 2. A vízparti üdülések iránti érdeklődés, a vízparti utazások úti céljának kiválasztási szempontjai A fókuszcsoportok megkérdezettjeinek nagy többsége számára az utazás és különösen a nyári utazás egyértelműen vízparti üdülést jelent. Ez megfordítva is igaz, elsősorban a nyári utazások esetében a meleg időjárás miatt nagyon vonzó a vízpart. A megkérdezettek véleménye szerint ugyanakkor Magyarországon kiszámíthatatlan az időjárás. Elsősorban a rövidebb utazások esetében vonzó a természetjárás (változatosabb természeti környezet) és a városlátogatás is. Csoportonként általában egy-egy fő akadt, aki a különböző turisztikai termékek közül nem a vízparti üdülést részesítette előnyben. Kisgyermekkel kifejezetten kerestük a vízpartot. A túrázás is jó, de vízpartra is szüksége van az embernek. A vízparthoz kötődő tevékenységek rangsorát egyértelműen a semmittevés, a passzív pihenés vezeti, az aktív kikapcsolódás nem jellemző. Úszkálgatok, alszom, pihengetek. A vízpartnál jobb kikapcsolódás kevés van. A legjellemzőbb vízparti tevékenységek a napozás, a fürdés, a sétálás, a kerékpározás, a horgászat, a vízi csoportos játékok, a bulizás és a különféle vízi sportok. A fókuszcsoportok tagjai semmiféle kulturális érdeklődésre utaló tevékenységet nem említettek. A kérdőíves felmérés eredményei némiképp árnyalják a képet. Kifejezett egyetértéssel találkozott az az állítás, hogy Ha tehetném, minden évben elutaznék valahová egy-két hétre, a megkérdezettek 66,3%-a teljes mértékben egyetértett vele. Az utazási szokásokra vonatkozó további kérdések közül azonban a Számomra az év legfontosabb utazása egyértelműen vízparthoz kötődik állítás osztotta meg leginkább a válaszadókat: 34,4% elutasította, 42,1% egyetértett vele, A vízparti úti cél kiválasztási szempontjainak fontossága (átlagérték, iskolai osztályzásnak megfelelő skálán) 1. ábra kellemes, napsütéses idő megfelelő tisztaság, higiéniai feltételek ár-érték arány tiszta, fürdésre alkalmas víz fürdőzésre alkalmas hőmérsékletű víz természeti környezet szállás minősége 4,56 4,52 4,51 4,41 4,33 4,31 4,19 már járt ott és jól érezte magát szórakozási lehetőségek választéka kulturális programok választéka homokos partszakasz ismerősök, barátok ajánlása a nyaralóhely hírneve gasztronómiai adottságok még sohasem járt ott 2,84 3,58 3,56 3,49 3,47 3,44 3,38 4,01 élményfürdők, élményparkok megléte gyermekprogramok vízi játékkal felszerelt strand vízi sport lehetőségek wellness lehetőségek 2,75 2,73 2,72 2,67 2,55 1 2 3 4 5 N = 838 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM 3

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY míg 23,5% a skála középső értékét választotta, vagyis egyet is értett vele, meg nem is. Ennek az állításnak volt a legalacsonyabb az egyetértési indexe, az ötfokozatú skálán mindössze 3,11. A kvantitatív kutatás válaszadóinak 83,9%-a érdeklődik a vízparti utazás iránt, azaz részt vett már vízparti utazáson vagy tervezi, hogy részt vesz ilyenen. Azokat, akik érdeklődnek a vízparti utazás iránt, az iskolai osztályzásnak megfelelő, egytől ötig terjedő fontossági skálán arra kértük, hogy értékeljenek húsz szempontot aszerint, hogy azok mekkora szerepet játszanak egy vízparti utazás úti céljának kiválasztásában (1. ábra). Három kiemelten fontos tényezőt találtunk, ezek a kellemes, napsütéses idő (4,56), a megfelelő tisztasági és higiéniai feltételek (4,52) és a kedvező ár-érték arány (4,51) voltak. Fontos szerepet játszik, azaz 4,00 és 4,50 közötti átlagértéket ért el a tiszta, fürdésre alkalmas víz, a fürdőzésre alkalmas hőmérsékletű víz, a természeti környezet, a szállás minősége és a korábbi kedvező tapasztalat. Közepes szerepet (3,38-3,58 közötti átlagosztályzat) játszik az úti célra vonatkozó döntésben a szórakozási lehetőségek választéka, a kulturális programok választéka, a homokos partszakasz léte, az ismerősök, barátok ajánlása, a nyaralóhely hírneve és gasztronómiai adottsága. Ugyanakkor az úti cél újdonságértéke, az élményfürdő léte, a gyermekprogramok kínálata, a vízi játékkal felszerelt strand, a vízi sport és a wellness szolgáltatások kínálata csak csekély fontossággal (2,55-2,84) bír. 3. A Balaton imázsának elemei 3.1. SPONTÁN ASSZOCIÁCIÓK Megkérdeztük a felmérések résztvevőit, hogy ha azt a szót hallják, Balaton, mi jut először eszükbe. Az első dolog, amit a Balaton szó a fókuszcsoportok résztvevőiben felidézett, kevés kivétellel pozitív volt. A legtöbbször említett szó, a víz ugyanakkor nem egyértelműen pozitív, mint ahogy azt valaki kifejtette: Az a vízállástól is függ. 2 Sok említésben nosztalgikus elemek (a gyermekkor, a fiatalság, a vakáció, németek) is megjelennek. Mint mondták: A régi Balatonnak egészen más, sajátos hangulata volt. Összesítésben a fókuszcsoportos beszélgetések résztvevői a leggyakrabban a következőkre asszociáltak: víz, vízpart, napfény, nap, napsugár, vakáció, nyaralás, fiatalkor, gyerekkori nyaralás, Balaton átúszás, úszás. 2 A kvantitatív kutatás eredményei jelentős mértékben árnyalták ezt a kijelentést. A megkérdezettek 62,6%-ának véleménye szerint elég magas a víz a Balatonban, azaz a többség a vízszintet nem látja problémának. Mindössze 12,2%-ot zavar kifejezetten, hogy a Balaton vize nem átlátszó. 4 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM A kvantitatív kutatásban résztvevőktől összesen 79 különféle választ kaptunk. A leggyakrabban a magyar tengert (12,5%) és a vizet (12,3%), valamint a nyaralást, az üdülést és az utazást (8,5%) említették. A leggyakrabban előforduló negatív asszociáció a drágaság volt, a válaszadók 5,1%-a említette, ezzel az említési rangsorban a hatodik helyen található. Az asszociációk 71,5%-a pozitív érzésekre utalt, semleges (9,1%), vegyes (9,2%) és negatív (10,2%) érzések hasonló arányban fordultak elő (2. ábra). 2. ábra A Balatonnal kapcsolatos spontán asszociációk (%) negatív 10,2 N = 998 mindkettő 9,2 semleges 9,1 pozitív 71,5 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 3.2. A BALATONHOZ MINT ÚTI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ SZÍN A Ha a Balaton szín lenne, mi lenne? kérdésre a fókuszcsoportok résztvevői hét kivétellel a víz színére asszociáltak. Ennek megfelelően a kék, a zöld és a szürke árnyalatait kaptuk válaszként. A Balaton színét egyértelműen meghatározza a látvány, amit nyújt. Mivel a víz színváltó, az árnyalatokkal a megkérdezettek a legkedveltebb állapotát is ki tudták fejezni: például Szép zöld, olyan vihar utáni. A kék szín említését a víz színén kívül valószínűleg az ihlette, hogy a Balatont a térképen ábrázolt tó hatalmas kék foltjával azonosították. A kvantitatív kutatás megkérdezettjei hasonló válaszokat adtak: a Balatonról a megkérdezettek felének (50,6%) a kék szín jutott eszébe. Ezt 14,3%-kal a zöld követte, azaz a többség a víz színére gondolt. A kék színt a döntő többség (85,4%) a tó színével indokolta, de 10% feletti részesedést ért el azoknak az aránya is, akik a tiszta égbolt miatt asszociáltak erre a színre (12,1%). A színasszociációk indokainak túlnyomó többsége (90,6%-a) pozitív volt, mindössze 8,4%-a árult el valamilyen negatív benyomást a tóról.

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 3.3. A BALATONHOZ MINT ÚTI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉVSZAK, HÓNAP Évszakként a fókuszcsoportok résztvevői döntően a nyarat kapcsolják a Balatonhoz: az öt tél, a három tavasz, a négy kora ősz válaszon kívül mindenki a nyarat említette. Két csoportban a nyáron kívül nem is említettek más évszakot. Tavasszal a csodálatos nyugalmat, ősszel a természeti szépséget és a békességet, télen a korcsolyázást emelték ki azok, akik nem a nyarat választották. Amikor hónapot kellett választani, még az egyéb évszakot választók is meginogtak: többségük a többiekkel együtt a júliusra vagy az augusztusra szavazott. A két hónapot fele-fele arányban választották. Már itt szóba került, hogy augusztus 20-a után meghal a Balaton, a szezon tehát csak két hónapig tart. 3.4. A BALATON MEGSZEMÉLYESÍTÉSE Ha a Balaton emberré válna, a fókuszcsoportok résztvevőinek többsége szemében középkorú, még jó karban lévő, de sokat látott férfiként jelenne meg. Az említések között sok volt a mesébe, regénybe illő figura. A legérdekesebb megközelítés az volt, hogy nem élő ember, hanem tündér lenne, mert az egyesíti és megtestesíti a szépséget, a kortalanságot és a szeszélyt. Az a Balaton-kép, ami az utazók fejében él nagyon sokszínű. Sokan tartják a Balatont középkorúnak, de olyannak, aki a másodvirágzás előtt áll. Azaz látnak a Balatonban fejlődési potenciált, de a múltat nem lehet és nem is kell letagadni. Akik idősnek látják, többnyire a bölcs jelzőt használták, értve ezalatt, hogy már sok mindent megtapasztalt, de még velünk van. Jó páran fiatal, csábító, vonzó, szeszélyes lánynak látják a Balatont. A szeszélyes jelző minden csoportban előkerült, feltehetően a változékony időjárásra és a veszélyes viharokra utalva. A legtöbb meghatározás pozitív elemet (is) rejt, ugyanakkor negatív vélemények is előfordultak, amelyek kulcsszavai a következők: unalmas, langyos, nemtörődöm, lusta, pénzéhes, vállalkozó és politikus. Ki kell emelni, hogy többen úgy vélték, a Balatonnak sokkal több arca van, mintsem egyetlen figurába bele lehessen zsúfolni. Évszakonként és helyenként változó. Más a nyári és a téli Balaton, az északi és a déli part, Siófok és Balatonfüred. Ezek a válaszadók inkább a tipikus célcsoport meghatározásával válaszoltak a kérdésre, illetve több elhangzott leírással is egyet értettek. A Balatont csak szeretni, vagy nem szeretni lehet. Közömbös nem maradsz! A kérdőíves megkérdezés eredményei szerint azonban a többség szerint a Balaton esetében nem a szélsőséges érzelmeké a szerep, A Balatont csak imádni vagy utálni lehet kijelentést 40,9% elutasította, míg 29,0% egyetértett vele (4. ábra). 3.5. A BALATONHOZ UTAZÓK A fókuszcsoportok résztvevői szerint a Balaton a családok körében a legkedveltebb. A tóhoz utazó tipikus családot a következőképpen írták le: papa, mama, két, legfeljebb 12 éves gyerek, autó, rengeteg csomag, úszógumi, veszekedés, főzőcske. Már nem sátorban laknak, hanem szobát / házat / apartmant bérelnek, de a tipikus kép nem nagyon változott. Ez a sztereotípia minden csoportban tetten érhető volt. Valaki úgy fogalmazott: tisztelik a hagyományt, amely szerint egy évben egyszer muszáj a Balatonnál nyaralni. Megjegyezték, ha nagyobbak a gyerekek, akkor biztos, hogy az északi partra mennek, ott a nagyobbakat könnyebb lefoglalni, mert több a látnivaló, a kirándulási lehetőség. Megjelent ugyanakkor a bulizós fiatalok képe is: huszonéves, bohém srácok, sörrel a kezükben, nagy hanggal, csoportosan vonulnak az utcán. A másik jellemző, többször előkerülő kép a gyermekcsapat, hiszen még most is elég sok tábor helyszíne a Balaton. Néhányan úgy vélték, nincs tipikus családtípus, a Balatonra bárki elmehet, megtalálja a szórakozási és a kikapcsolódási lehetőségeket. A kvantitatív kutatás során a többség (52,9%) egyetértett azzal, hogy a Balatonnál a szállástól elérhető távolságban minden korosztály talál magának programot, az egyet nem értők aránya mindössze 16% volt. 3.6. A BALATONRÓL KÉSZTÍTETT MONTÁZS A fókuszcsoportos beszélgetésben résztvevőket megkértük, hogy készítsenek olyan montázst, amely véleményük szerint jól összefoglalja, milyen kép él bennük a Balatonról. Csoportonként két kép készült: az egyiket azok készítették, akik 2005- ben a Balatonnál töltötték főutazásukat, a másikat a többiek. A felhasználható újságok a következők voltak: Blikk, HVG, Hócipő, Magyar Konyha, Tina, Story Magazin, Autó-Motor. Azok, akiknek friss élményeik voltak a Balatonról, kissé részletesebb, színesebb, sokoldalúbb képet állítottak össze, mint azok, akik nem a közelmúltban jártak a tónál. Ugyanakkor a felhasznált képanyag és a magyarázat sok tekintetben hasonlít egymáshoz a két csoportban és a különböző városokban. A Balatonhoz nem utazók gyakrabban használtak a drágaságra, a rossz közbiztonságra és a prostitúcióra utaló képeket, valamint nagyobb szerephez jutottak az ételek a montázsaikban, mint a főutazásukat a Balatonnál töltőknél. Igazán lényeges eltérés azonban nincsen. Azok is, akik a közelmúltban jártak a tónál és azok is, akik régebben jártak csak arra (egy hölgy akadt, aki még soha sem járt ott), alapvetően pozitív, sokoldalú Balaton-képet mutattak be. Ennek egyik oka, hogy a nem a Balatonon üdülők nagy része is megfordult a tónál az elmúlt két évben, ha nem is TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM 5

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A Balaton jellemzése ellentétpárokkal (átlagérték, hétfokozatú skálán, ahol 1 = teljesen egyetért a pozitív állítással, 4 = semleges az ellentétpár, 7 = teljesen egyetért a negatív állítással) 3. ábra átlag barátságos vagy barátságtalan színes vagy szürke 2,74 2,81 divatos vagy elavult igényes vagy igénytelen izgalmas vagy unalmas környezete tiszta vagy koszos vize tiszta vagy koszos modern vagy régimódi biztonságos vagy nem biztonságos 3,17 3,17 3,17 3,24 3,34 3,38 3,61 olcsó vagy drága 5,31 1 2 3 4 5 6 7 teljesen pozitív semleges teljesen negatív N = 994 az év legfontosabb utazását, de egy hosszú hétvégét töltött ott, és így friss, eleven kép él a fejében a Balatonról. 3.7. A BALATON JELLEMZÉSE ELLENTÉTPÁROKKAL A fókuszcsoportok résztvevőitől elsősorban spontán aszszociációkat gyűjtöttünk, a kvantitatív kutatás megkérdezettjeit pedig arra kértük, hogy az így összegyűjtött jelzők alapján kialakított ellentétpárok segítségével mondják el, milyennek tartják a Balatont. Kérdésünkre egyes osztályzatot adtak azok, akik teljesen egyetértettek az adott, Balatonra vonatkozó pozitív jelzővel, illetve kijelentéssel, négyes osztályzatot adtak azok, akik szerint az adott ellentétpár tekintetében a Balaton semleges és hetest, akik az adott negatív jelzővel, illetve kijelentéssel értettek egyet. Az átlagértékeket tekintve megállapítható, hogy a többség az olcsó/drága ellentétpár kivételével mindenhol a pozitív jelzőt találta alkalmasabbnak a Balaton bemutatására. A válaszadók legegyértelműbben barátságosnak és színesnek tartják a Balatont (3. ábra). A tó környezetének tisztaságát pozitívabban értékelték a megkérdezettek, mint a víz tisztaságát. Azok, akik 2005-ben vagy 2004-ben jártak a tónál, átlagosan két-három tizeddel magasabban értékelik a tisztaságot, mint akik ennél régebben voltak ott. 6 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 4. A Balaton szerepe a belföldi turizmusban A fókuszcsoportok résztvevőinek egyöntetű benyomása szerint a Balatonnak a magyar turizmusban játszott szerepe lényegesen kisebb, mint tíz éve volt. Becslésük szerint a forgalom a felére, harmadára esett vissza. 3 Sokkal kevesebbet jelent, mint régen, a rendszerváltás elintézte, régen mindenki eljuthatott oda, az olcsósága megszűnt, a külföldiek eltűntek. Jelentősége csökkent, a vállalati üdülők megszűntek, lerombolták a Balaton imázst. 3 V.ö. A magyar lakosság 2005. évi utazási szokásait vizsgáló kutatás eredményei szerint a többnapos belföldi utazások legnépszerűbb úti célja a Balaton, az utazások 24,8%-át itt töltik. Az év legfontosabb utazásának, azaz a főutazásnak is a Balaton a legnépszerűbb úti célja, tíz magyar utazóból négy belföldi főutazása helyszínének ezt a régiót választotta. A Központi Statisztikai Hivatal 2005-re vonatkozó adatai szerint a Balaton a külföldi vendégéjszakák száma alapján a második, a belföldi vendégéjszakák száma alapján pedig a legkedveltebb desztináció. Az elmúlt években a belföldi vendégforgalom rendkívül dinamikus növekedése volt tapasztalható: a vendégek száma közel egynegyedével, a vendégéjszakák száma pedig közel 30%-kal nőtt 2000 és 2005 között a kereskedelmi szálláshelyeken.

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Régen a Balaton egy fogalom volt. Szégyenfolt, keveset jelent, ez a mi szégyenünk, hogy hagytuk, hogy így legyen. A turisztikai tortának a felét kellene jelentenie, de csak ötöde-harmada. Az elmúlt néhány év és a jelen tekintetében már jobban megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint a Balaton többet érdemelne, de nem foglalkoznak vele eleget, a külföldi konkurencia, a szolgáltatások rossz minősége, a modernizálás elmaradása, a rossz ár-érték arány miatt imázsa nem a legjobb. Megjegyzendő, hogy a válaszadók csak külön kérésre voltak hajlandóak az elmúlt 2-3 év változásaira koncentrálni és akkor is csak vonakodva, el-el kalandozva a múltba. Mindenáron a rendszerváltás előtti, illetve környéki időket próbálták összehasonlítási alapként felhasználni. Mindenesetre úgy tűnik, hogy számukra a 2-3 éves időtáv nem akkora, hogy a régió egészét érintő, értékelhető változásokról tudjanak beszámolni. Nagyon sokat kellene, hogy jelentsen, de nem foglalkoznak vele eleget. A méretéhez képest nem kap elég megbecsülést, a fővárossal egyenrangúnak kellene lennie. A Balaton szó miatt nem dobban meg a szívem, már nem vágyok oda. A Balaton megfizethetetlen és aki meg tudná fizetni, az inkább külföldre megy. Két hónap alatt akarnak kaszálni, így nem lehet vendéglátást csinálni. Az árakhoz nem kapcsolódik a megfelelő színvonalú szolgáltatás. Lejjebb már nem nagyon lehet csúszni az imázzsal. Az utóbbi években visszaesett, mert más régiók jobban elkapták a fejlesztési fonalat, egyszerűen gyorsan nő a belföldi választék. Fejlődik, de nem olyan ütemben, mint más tájak. Az utóbbi 1-2 évben kezdték modernizálni a balatoni turizmust, kicsit későn kezdték csinálni, és ez még nem tudta megállítani a csökkenést. Van, aki szerint a Balaton szerepe jóval felülértékelt, elnyomja a más, turisztikailag érdekes régiókat. Olyan, mint ahogy a sportban a foci elnyomja a többi sportágat. Vízfej, mert túlságosan nagy a szerepe, sok érdekes hely van még az országban. És van, aki szerint szerepe még mindig nagyon fontos: A legnagyobb húzóerő Budapest után, rengeteget jelent. Azért sokat jelent, mert szinte minden évben elmegyünk mindannyian, ha csak 1-2 napra is. Sokan látják az elmúlt néhány év fejlődését is. Minden csoportban volt egy-két válaszadó, aki gyakran jár a Balatonra és sok pozitívumot említett. Próbálják visszatornázni, ez jól érezhető, és évente picit több a turista (ha nem számítjuk az időjárás hatását). Nagyságrenddel kevesebb a minőségi, fogyasztóvédelmi kifogás. Most már nem jellemző a lehúzás, a rablás megszűnőben van. A városokban nincs igazán tömeg, az árak nem olyan magasak. Fellendült a konferenciaturizmus. A Balaton nemzeti kincsünk Egyetértés a Balaton szerepével kapcsolatos állításokkal (átlagérték, az iskolai osztályzásnak megfelelő ötfokozatú skálán) 4. ábra 4,53 A Balatonnak sokféle arca van A Balaton nagyon sokat jelent a magyar turizmusban Nagyon szeretem a balatoni tájat Az utóbbi 1-2 évben elkezdték fejleszteni a balatoni turizmust Évről évre egyre kevesebben vannak a Balatonnál A média elsősorban a pozitív balatoni híreket írja meg Jobban szeretem a Balaton déli partját, mint az északit A Balatont csak imádni vagy utálni lehet 2,74 1 2 3 4 5 átlag 3,06 3,23 3,87 3,81 3,99 4,20 4,33 N = 1000 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM 7

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A kvantitatív kutatás megkérdezettjei a Balaton Magyarország turizmusában betöltött szerepével kapcsolatos állításokkal való egyetértésüket az iskolai osztályozásnak megfelelő ötös skálán fejezték ki. A pozitív állítások egy része nagyon nagyfokú egyetértéssel találkozott, az átlagértékek itt lettek a legmagasabbak. A megkérdezettek szinte teljes mértékben egyetértettek azzal az állítással, hogy a Balaton nemzeti kincsünk. A döntő többség azzal is egyetértett, hogy a Balatonnak sokféle arca van, illetve, hogy a Balaton nagyon sokat jelent a magyar turizmusban. Nagyon alacsony volt az egyet nem értők aránya azon kijelentéssel kapcsolatban is, hogy Nagyon szeretem a balatoni tájat. A megkérdezettek negyede (25,6%) teljesen egyetértett azzal, hogy az utóbbi 1-2 évben elkezdték fejleszteni a balatoni turizmust, további 43,3% pedig egyetértett vele. Az elutasítók aránya minimális volt, azaz a döntő többség fejlődést észlelt. Ugyanakkor mindössze a megkérdezettek tizede gondolja úgy, hogy a Balatonnál nem igaz az a kijelentés, hogy évről-évre kevesebb a vendég. A Balaton két partjának kedveltsége hasonló, összességében közel ugyanannyian értettek egyet azzal a kijelentéssel, hogy Jobban szeretem a Balaton déli partját, mint az északit, mint ahányan elutasították. 5. Az egyes évszakok és az időjárás szerepe a balatoni turizmusban A kvantitatív kutatás során megkérdezettek harmada teljesen, további harmada pedig részben egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy a Balatonhoz csak nyáron érdemes utazni, az átlagos egyetértési index 3,75 volt. A többi évszak közül a megkérdezettek legszívesebben tavasszal utaznának a Balatonhoz (2,67), a megkérdezettek harmada ebben az évszakban is felkeresné a Balatont. Az őszi és a téli utazás vonzereje egyformán alacsony. A Szívesen mennék a Balatonhoz ősszel kijelentés átlagosztályzata 2,55 lett, a Szívesen mennék a Balatonhoz télen kijelentésé pedig 2,49. Az előbbi állítással 24,6% értett egyet, míg 53,3% elutasította azt, a második állítás esetében az egyetértők aránya 23,7% volt, az elutasítóké pedig 56,5%. Mindössze a válaszadók negyede utasította el azt az állítást, hogy A Balaton a főszezonon kívül élettelen, kihalt, amely nem kelt jó érzést bennem, szemben a kijelentést elfogadók 51,8%-ával (az átlagos egyetértési index 3,41 volt). A hidegebb vagy esős idő esetén szervezhető programok tekintetében megoszlottak a vélemények, közel azonos arányban értettek egyet (36,2%) és utasították el (31,9%) az állítást. A teljesen egyetértők és elutasítók aránya viszont mindössze 9-10%, azaz jellemzően nem karakteres véleményeket kaptunk, a 3,05-ös átlagosztályzat is ezt tükrözi. Azzal viszont, hogy Minden esőnap pluszkiadást jelent a családnak, a megkérdezettek többsége (55,4%) egyetértett, az átlagos egyetértési index 3,57 volt (5. ábra). Ezt támasztja alá a fókuszcsoportos vizsgálat során tapasztalt kép is: csupán a megkérdezettek felének, harmadának volt véleménye a tavaszi, őszi, téli Balatonról. Legtöbben a kora őszről és a szezonzárásról tudtak nyilatkozni; minden csoportban előfordult 3-4 fő, aki már megélte az augusztus 21-i szezonzárást. Egyetértés az egyes évszakok szerepével kapcsolatos állításokkal (átlagérték, az iskolai osztályzásnak megfelelő ötfokozatú skálán) 5. ábra A Balatonhoz csak nyáron érdemes elmenni A Balatonnál minden esőnap az előre kalkulálthoz képest pluszkiadást jelent a családnak A Balaton főszezonon kívül élettelen, kihalt, amely nem kelt jó érzést bennem A Balatonnál hidegebb vagy esős időben is van mit csinálni Szívesen mennék a Balatonhoz tavasszal Szívesen mennék a Balatonhoz ősszel 2,55 2,67 3,05 3,41 3,57 3,75 Szívesen mennék a Balatonhoz télen 2,49 1 2 3 4 5 átlag N = 1000 8 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halott az egész, semmi nincs nyitva, 21-én lehúzzák a rolót, mintha nem is ugyanaz a hely lenne. A boltok, üzletek nyitva tartása is drasztikusan szűkül. Főszezonon kívül kellemetlenül kihalt, egy éttermet nem talál az ember, pedig az északi parton jó lenne sokat kirándulni. Egyszerűen félelmetes és unalmas a Balaton part. Kísértetfalva. 20-a után hirtelen megszűnik minden, nincs átmenet, kész, vége, én is hazajöttem, mert nagyon rossz volt. Ugyanakkor véleményük szerint ekkor is szép a Balaton és érdemes lenne felkeresni. Más szépség van ilyenkor. Ilyenkor csak a természet van. A szüret nagy élmény a Balatonnál. A wellnesst nem befolyásolja az évszak. Ez a kirándulások időszaka. Eléggé kihalt, de iszonyú nyugodt, este kicsit hiányzik a pezsgés, szomorkás télen. Télen kori, hokimeccs, bulizni csak társasággal szabad menni, családdal unalmas. A fókuszcsoportok tapasztalatai szerint azok, akik elsődlegesen passzív pihenéssel kívánták eltölteni a balatoni üdülésüket, kétségbe esnek a rossz időtől. Behúzódnak és várják, hogy elmúljon vagy hazamennek. Ha rossz az idő, pakolunk és megyünk haza! Rossz időben semmit se lehet csinálni, esőben nagyon szomorú a vízpart. Azok, akik elárulták, hogy mit szoktak csinálni rossz időben, a társasjátékozást, az asztaliteniszezést, az olvasást említették, illetve, ha nem esik az eső, akkor sétálnak, kirándulnak, esetleg múzeumba mennek. Általános vélemény, hogy egy-két esős, hidegebb napot még ki lehet bírni egy üdülés alatt, de egy-két hetet már nem, elfogynak a programok, elromlik az egész üdülés. Ráadásul az eső pénzbe kerül, hiszen minden nem tervezett kirándulás jegyekkel, belépőkkel jár. 50 kilométeres körzetben kevés a látnivaló, ha ugyanoda járunk, elfogynak, nincs évi aktualitású program. További korlátozó tényezőnek érezték néhányan a parti közlekedés nehézségeit, a rossz időben tapasztalható zsúfoltságot. A parti közlekedés esőben, rossz időben tragédia, mind kocsival, mind vonattal. A vonat főként a gasztronómiai programoknál lenne fontos. Nagyon körülményes akárcsak 3-4 falunyi távolságot is áthidalni kocsi nélkül. Ugyanakkor, elsősorban azok, akik rendszeresen járnak külföldre és megszokták az aktív és passzív kikapcsolódás kombinációját, feltalálják magukat: Meg lehet önállóan szervezni a programokat, nagyon változatosan, vonattal, hátizsákkal, a hónunk alatt a biciklivel is sikerült, két gyerekkel együtt. Aki eleve úgy jön, hogy megnéz egy csomó mindent, azt nem fogja zavarni az eső. Pont úgy, mint külföldön. A mélységi kínálatot is ismerni kellene. Ahol voltunk (befizetett szálloda), tartanak rendezvényeket, van animátor, aki mindenkit elfoglal, programokat kínál. Sokan nem tudják, hol kaphatnak információt az elérhető programokról. Nem mindenki tudott a településeken belül található információs táblákról, az információs irodákról. Nem olvassák a helyi újságokat mint információs forrást, ezt a lehetőséget összesen egy fő említette. Utazási iroda által szervezett programokról nem tudtak, bár ezek iránt jellemzően nem is érdeklődnek. A tapasztalt, aktív utazók ugyanakkor minden eshetőségre felkészülnek, előre terveznek és számos forrásból gyűjtenek információt. A kvantitatív kutatásban a többség (56,2%) egyetértett azzal, hogy a Balatonnál könnyű tájékozódni a turistáknak (3,57), ezt az állítást csupán 13,1% utasította el. Ugyanakkor a Ha a Balatonhoz utazom, tudom, honnan szerezzek információt állítás esetében már többen Egyetértés az információszerzéssel kapcsolatos állításokkal (átlagérték, az iskolai osztályzásnak megfelelő ötfokozatú skálán) 6. ábra Ha a Balatonhoz utazom, tudom, hogy honnan szerezzek információt Ha a Balatonhoz utazom, előre tájékozódom a szállás, étkezés, közlekedés felől N = 1000 A Balatonnál könnyű tájékozódni a turistának Ha a Balatonhoz utazom, előre tájékozódom a látnivalók felől 3,57 3,39 3,05 2,70 1 2 3 4 5 átlag Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM 9