JELENTÉS. Igal Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1232 2012. április

JELENTÉS Igal Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1232 2012. április

Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3114-016/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560145 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándor számvevő igazgatóhelyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos Ellenőrzési csoportvezető: Csepreginé Tancsik Erzsébet számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Alexovics Ágota számvevő tanácsos Keszthelyi Zoltán számvevő tanácsos Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 24 1. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai, a feladatellátás szervezeti keretei és annak változásai 24 2. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezők 27 2.1. A működési és a felhalmozási egyensúly változása 30 2.2. Az Önkormányzat bevételeinek változása 36 2.3. Az Önkormányzat működési és a felhalmozási célú kiadásainak változása 38 3. Az Önkormányzat kötelezettségei 40 3.1. Az Önkormányzat pénzintézeti kötelezettségeinek változása 40 3.2. A szállítói kötelezettségek változása 44 3.3. Egyéb kötelezettségek változása 44 4. A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hozott intézkedések eredménye 47 5. Az ÁSZ által a korábbi években a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok hasznosulása 50 1

MELLÉKLETEK 1. számú Működési és felhalmozási célú hiány/többlet az Önkormányzat rendeleteiben 2. számú Az Önkormányzat bevételei és kiadásai, valamint adósságszolgálata 2007-2010 között 3/a. számú Az Önkormányzat 2007-2010. években megvalósított, 2010. december 31- ig befejezett fejlesztései és azok forrásösszetétele 3/b. számú Az Önkormányzat 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira 2010. december 31-én fennálló kötelezettségek és azok forrásösszetétele 4. számú Az önkormányzati feladatok ellátásában résztvevő gazdasági társaságok 2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Art. Áht 1 Áht 2 Gt. Ötv. Ptk. Stabilitási tv. Rendeletek önkormányzati SzMSz 2011. évi költségvetési rendelet 2010. évi költségvetési rendelet Szórövidítések áfa ÁMK ÁSZ DDOP EU IKSZT jegyző Képviselő-testület Önkormányzat polgármester Polgármesteri hivatal PPP konstrukció Speciális Iskola szja Szociális Központ TÁMOP TIOP az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Igal Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 4/2007. (IV. 2.) számú rendelete Igal Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetéséről szóló 2/2011. (II. 17.) számú rendelete Igal Város Önkormányzatának 2010. évi költségvetéséről szóló 1/2010. (II. 15.) számú rendelete általános forgalmi adó Igali Általános Művelődési Központ Batthány Károly Körzeti Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat, Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon, Margaréta Óvoda Igal és Tagóvodái, a Tarkabarka Tagóvoda Büssü és Tagóvoda Zimány, Arany János Művelődési Ház és Városi Könyvtár Állami Számvevőszék Dél-Dunántúli Operatív Program Európai Unió Integrált Közösségi Szolgáltató Tér Igal Város Önkormányzatának jegyzője Igal Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Igal Város Önkormányzata Igali Város Önkormányzatának polgármestere Igal Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatala Public Private Partnership (Partnerségi együttműködés közfeladatok ellátására a magánszektor bevonásával) ÁMK Speciális Általános Iskolája, Szakiskolája és Diákotthona (az ÁMK-án belül önálló telephellyel rendelkező intézményegység) személyi jövedelemadó Igal Alapszolgáltatási Központ Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 3

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR BUBOR Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb. Irányadó, referencia jellegű kamatláb. Mértékét az MNB naponta állapítja meg a banki kamatok figyelembevételével. Közzététele naponta történik. CLF módszer Az önkormányzatok költségvetése elemzésének eszköze. A módszer következetesen elkülöníti a folyó és a felhalmozási költségvetés bevételeit és kiadásait, azok költségvetési egyenlegeit. Bizonyos mértékig a vállalati gazdálkodás logikai elemeit érvényesíti az önkormányzatok pénzügyi, jövedelmi helyzetének vizsgálata során. Az értékelés a pénzügyi kapacitás fogalmát helyezi a középpontba. használhatósági fok Az eszközgazdálkodás vizsgálatának elemzése során használt mutató. Számításakor a tárgyi eszköz könyv szerinti (nettó) értékét viszonyítják a tárgyi eszköz bruttó (beszerzési/létesítési) értékéhez. A %-ban kifejezett mutató csökkenése az eszköz állagának romlására, avulására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését is. kamatkockázat A változó kamatozású forint-, vagy a devizahitelek futamideje alatt a kamat emelkedése miatt fennálló kamatkockázat, melynek növekedése miatt nő a hitel törlesztő részlete. kötelező közszolgáltatás A helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, a köztisztasággal és a településtisztasággal, valamint az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő egyes közszolgáltatás útján megvalósuló közfeladatok ellátása, amelynek kötelező igénybevételét külön jogszabály (törvény, helyi önkormányzati rendelet) határoz meg. közfeladat Állami, helyi, illetve kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az államnak, illetve az önkormányzatoknak kell gondoskodni. A hatályos szabályozás szerint közfeladatot törvény és önkormányzati rendelet állapíthat meg. Az önkormányzatok által ellátandó feladatok keretszerű meghatározását az Ötv. tartalmazza. önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok Az önkormányzat a gazdasági társaságban a szavazatok több mint ötven százalékával vagy a Ptk. 685/B. (2)-(3) bekezdéseiben rögzített meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával (Ptk. 685/B. (2) bek.). A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendel- 5

pénzügyi kapacitás pénzügyi kockázat szállítói kitettség törlesztési kockázat kező számára e jogosultságok közvetett módon (köztes vállalkozásain keresztül, a Ptk. 685/B. (3),(4) bek. szerint) biztosítottak. A helyi önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv többségi tulajdonában, illetve többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet esetében hitelfelvétel, kölcsönfelvétel, garancia- vagy kezességvállalás, tartozásátvállalás, tartozás-elengedés, értékpapír kibocsátás, vásárlás, pénzügyi lízing, tartós bérleti szerződés, ingyenes vagyonjuttatás (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), vagy követelésvásárlás, követelésengedményezés végrehajtására vonatkozóan az Áht 1 100/M. (4) bekezdése alapján az önkormányzat rendelkezik döntési jogosultsággal. A pénzügyi kapacitás (financial capacity) az adósok hitelfelvételi képességének azon mértéke, ahol még anélkül tudják növelni az adósságot, hogy csökkenteniük kellene akár a jelenbeli, akár a jövőben esedékes kiadásaikat a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. (Forrás: Az önkormányzati rendszer pénzügyi helyzete, ÁSZKUT tanulmány 2010). A működési kockázat egyik eleme. Megmutatkozhat a költségvetés nagyságrendjének, szerkezetének nem megalapozott módosításaiban a bevételi és a kiadási előirányzatoktól lényegesen eltérő teljesítésekben, a nem megfelelő belső kontrollrendszer működésében, a tudatos károkozásokban, a biztosítások elmaradásában, a hibás fejlesztési döntésekben, a nem a terveknek megfelelő forrásfelhasználásokban. Jelentkezhet továbbá a bevételek és kiadások ütemkülönbsége miatt felvett folyószámla- és likvidhitelek költségvetési év végén fennálló egyenlege miatt, amely az önkormányzat költségvetésébe akár tartósan beépülő forráshiányt jelzi. Az önkormányzat pénzügyi helyzete olyan külső körülmények hatására is módosulhat, amelyekre az önkormányzatnak nincs hatása, emiatt szállítói kitettsége keletkezik. Pl. a lejárt szállítói tartozások rendezése függhet attól, hogy a szállító milyen intézkedéseket foganatosít az önkormányzattal szemben. Annak a kockázata, hogy a megfelelő időben és mértékben a hitelt felvevőnél rendelkezésre állnak-e a pénzintézetek és egyéb szervek felé fennálló kötelezettségek visszafizetéséhez, a hitelek és kölcsönök törlesztéséhez szükséges pénzügyi források. A törlesztési kockázatot növeli a kamat- és árfolyam növekedése, mivel ezekben az esetekben az adósságszolgálat nőhet. Törlesztési kockázatot okozhat a visszafizetésre tervezett forrás elérésének, teljesítésének bizonytalansága (pl. a visszafizetéshez tervezett tartalékolás elmaradt, a tervezettnél alacsonyabb a saját bevétel, a helyi adóból 6

SNA származó bevétel az adóalanyok, adóalapok csökkenése miatt nem teljesül). System of National Account, azaz a Nemzeti Számlák Rendszere, amely a gazdasági szektorok által létrehozott valamennyi terméket és szolgáltatást figyelembe veszi. 7

JELENTÉS Igal Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék 2011. évtől érvényes stratégiája új irányt szabott a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ küldetése és jövőképe szerint szilárd szakmai alapokra támaszkodva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az államháztartás egészében, így a helyi önkormányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. E folyamat részeként az államháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemmel végezzük az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetelemzését. Az államháztartás helyi szintjén a 304 városnak 1 az általuk ellátott közszolgáltatások volumenére is tekintettel a közfeladatok ellátásában kiemelt szerepe van. E települések 2011. január 1-jei népessége 3169 ezer fő volt. Feladataik és hatásköreik az Ötv. mellett különböző ágazati törvények által meghatározottak, miközben a feladatellátás szervezeti kereteit ezen belül a gazdasági társaságok közszolgáltatások ellátásában betöltött szerepét saját maguk határozzák meg. A gazdasági társaságok által ellátott feladatok esetén a gazdálkodás, továbbá az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható közvetlen kockázatok egy része kikerült az önkormányzati alrendszerből. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok gazdálkodásának körülményei befolyásolhatják a városok pénzügyi egyensúlyi helyzetének megítélésében rejlő kockázatokat. Az áttekintett időszakban az önkormányzati forrásszabályozás elvei lényegesen nem változtak. Az önkormányzatok gazdasági mozgásterét a központi költségvetéstől való függőség mellett jelentősen befolyásolja a helyi adókivetési jog gyakorlása. A városok gazdálkodási szabadságának lényeges eleme, hogy anyagi lehetőségeik függvényében dönthettek arról, hogy feladataik közül azokat, amelyek megoldására az Ötv. szerint a települési önkormányzat nem kötelezhető, a megyei önkormányzat fenntartásába adhatták. E döntések differenciáltan érintették a városok pénzügyi helyzetét. 1 A megyei jogú városok nélkül figyelembe vett városok száma 304 városi önkormányzatot jelent. 9

BEVEZETÉS A városi önkormányzatok 2007-2010 között teljesített bevételeinek alakulását és összetételét a következő ábra szemlélteti: A városi önkormányzatok bevételei (milliárd Ft) 1 200 1 000 800 600 400 200 0 257 208 239 259 226 173 183 207 155 216 214 172 119 72 55 99 100 72 103 116 108 94 59 164 2007. évi teljesítés 2008. évi teljesítés 2009. évi teljesítés 2010. évi teljesítés Saját folyó bevételek Átengedett bevételek Állami hozzájárulások és támogatások Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson belüli átutalások Egyéb Az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetértékelése során új elemzési módszereket alkalmazott az ellenőrzés. A költségvetési beszámoló adatok elemzése helyett az önkormányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel értékeljük, amelynek lényegét és számításának módszerét a jelentés 2. pontjában, és a jelentés 2. számú mellékletében ismertetjük részletesen. Az új módszereken alapuló helyzetértékelés fontosságát az adja, hogy a helyi önkormányzatok bruttó adósságállománya 2 a 2010. évi költségvetési beszámolók alapján 1248 milliárd Ft-ot tett ki. Ezen belül a 304 város adóssága 383 milliárd Ft volt, amely az önkormányzati alrendszer teljes adósságállományának 30,7%-át jelentette 3. A mérlegben kimutatott bruttó adósságállomány mellett az önkormányzatok számára az eszközállomány műszaki állapotának megőrzése is előbb-utóbb pénzügyi kötelezettséget jelent. Az elhasználódott eszközök pótlására forrást biztosító amortizációs (felújítási) alap képzésének 4 elmaradása maga után vonhatja a feladatellátást kiszolgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes romlását. 2 Az önkormányzati mérlegbeszámolókból számított bruttó adósságállomány 2010. év végi összege magában foglalja a fejlesztési és a működési célú kötvénykibocsátások, a beruházási és fejlesztési hitelek, a működési célú hosszú lejáratú hitelek, a rövid lejáratú hitelek, váltótartozások miatti kötelezettségek teljes (2011-ben, illetve az azt követő években esedékes) állományát. Az önkormányzatok 2007. év végi mérleg szerinti adósságállománya 692 milliárd Ft volt. 3 A fővárosi és a kerületi önkormányzatok adósságának figyelmen kívül hagyásával számított 977 milliárd Ft összegű bruttó adósságállományból a városok 39,2%-kal részesedtek. 4 Erre a jelenlegi szabályozási környezetben nem kötelezi előírás az önkormányzatokat. 10

BEVEZETÉS Emellett a 2007-2013-as időszakra meghirdetett, vissza nem térítendő EU-s fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás lehetősége felerősítette az önkormányzati alrendszer fejlesztési igényeit, amelyek a felhalmozási költségvetési hiány folyamatos emelkedésén túl az előírt jövőbeni fenntartási kötelezettség miatt tovább terhelhetik az önkormányzatok költségvetését 5. Az ÁSZ a 2011. évi ellenőrzési tervében 43. számú, az Önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése részeként áttekinti, és elemzi az önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A gazdálkodás szabályszerűségét az ÁSZ az előző évek során ebben az önkormányzati körben is ellenőrizte. Jelen vizsgálatunk a tett javaslataink pénzügyi helyzetet érintő pontjainak hasznosítására utóellenőrzés jelleggel tér ki. Az ellenőrzés megállapításait az Önkormányzat által kitöltött teljességi nyilatkozattal megerősített 27 tanúsítványon szolgáltatott adatokra alapoztuk. Ellenőrzési bizonyítékként használtuk fel továbbá: a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket, a döntés-előkészítés során készített dokumentumokat; a kötelezettségvállalások dokumentumait; a pénzügyi-számviteli nyilvántartásokat; az éves költségvetési beszámolókat; a költségvetési és zárszámadási rendeleteket. Az ellenőrzés a 2007. január 1. 2011. június 30. közötti időszakot öleli fel. A pénzintézeti kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak 2006. december 31. 2011. június 30. közötti időszakra terjedt ki. Az ellenőrzés során vizsgáltunk minden olyan körülményt és adatot, amely a program végrehajtásához kapcsolódott és a pénzügyi helyzet alakulására hatást gyakorló releváns tények és folyamatok feltárásához szükségessé vált. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: a vizsgált időszakban a kötelező- és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások milyen hatást gyakoroltak az Önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulására; 5 Az Állami Számvevőszék 2011 júniusában közzétett 1108. számú, a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatási rendszerének ellenőrzéséről szóló jelentésében feltárta a fejlesztési folyamatok problémáit. A helyi önkormányzatok elsősorban azokat a fejlesztéseket valósították meg, amelyekhez támogatást lehetett igényelni. A fejlesztési célok közül a magasabb támogatási intenzitású pályázatokat részesítették előnyben. A fejlesztéssel megvalósuló létesítmények jövőbeli üzemeltetésének várható ráfordításait az önkormányzatok 71,9%-a nem mérte fel. 11

BEVEZETÉS az Önkormányzat pénzügyi ezen belül működési és felhalmozási egyensúlya mely tényezők hatására miként változott, és az Önkormányzat milyen intézkedéseket tett a pénzügyi egyensúly javítása érdekében; a költségvetési kiadások finanszírozása érdekében vállalt pénzintézeti kötelezettségek hogyan alakultak, továbbá milyen kötelezettségek fennállása befolyásolja az Önkormányzat jövőbeli pénzügyi helyzetét; hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására az ÁSZ által tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzés típusa: szabályszerűségi vizsgálat. A vizsgálat jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 1. (3), 5. (2)-(6) bekezdései, továbbá az Áht 1 120/A. (1) bekezdése 6 előírásai képezik. A 2009. július 1-jétől városi rangú Igal a Dél-Dunántúli régión belül Somogy megyében a kaposvári kistérségben helyezkedik el. Lakosságszáma 2011. január 1-jén 1282 fő volt. Az Önkormányzat a zárszámadási rendelete szerint a 2010. évben 956,5 millió Ft bevételből gazdálkodott. Az Önkormányzat 2010. december 31-én a könyvviteli mérleg szerint 2313,6 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A vizsgált időszakban a vagyona 1947,6 millió Ft-ról 18,8%-kal (366 millió Ft-tal) nőtt, amelyet végrehajtott fejlesztések eredményeztek. A Képviselő-testület az Önkormányzat 2011. évi költségvetési rendeletét 529,9 millió Ft bevételi és kiadási főösszeggel hagyta jóvá. Az Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait 2011. június 30-án három költségvetési szervvel és kettő gazdasági társasággal látta el. A termálfürdőt az Önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága üzemelteti. 2010. évi választásokat követően a polgármester személye igen, a jegyzőé nem változott. Az újonnan megválasztott polgármester 2011. november 28-án lemondott. Az új pénzügyi vezetőt 2011. január 1-jétől nevezték ki. 6 2012. január 1-jétől az Áht 2 61. (2) bekezdés 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a 2010. évi működési költségvetési kiadásaiból (618,3 millió Ft) 546,0 millió Ft-ot (88,3%) a kötelező feladatok, 72,3 millió Ft-ot (11,7%) az önként vállalt feladatok ellátására fordított. Az önként vállalt feladatok az Önkormányzat besorolása szerint az alapfokú oktatáson belül a speciális általános iskola, szakiskola és diákotthoni ellátáshoz, a pedagógiai szakszolgálathoz, valamint az egyházaknak, a testvértelepülésnek, és a civil szervezetek részére a pénzeszközátadásokhoz kapcsolódtak. A pénzügyi egyensúlyi helyzet megítélése szempontjából a kötelező és önként vállalt feladatok megoszlásának változásai az oktatási intézmény miatt kedvezőtlenül hatnak. Az önként vállalt feladatok működési kiadása a 2007-2009. évek 63,6 millió Ft-os átlagához viszonyítva 8,7 millió Ft-tal (13,7%-kal) növekedett. Részaránya pedig a 2007-2009. évek átlagához képest 1,6 százalékponttal (13,3%-ról 11,7%-ra) csökkent. Az Önkormányzat a 2007. április 2- tól hatályos többször módosított önkormányzati SzMSz-ben nem szabályozta az önként vállalt feladatait és azok ellátásának módját. 7 ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ FELADATOK INTÉZMÉNY GAZDASÁGI TÁRSASÁG Közigazgatás 1 Hulladékkezelés, - szállítás 1 Közoktatás 1 Víz-, és csatornaszolg. 1 Szociális- és gyermekjóléti ellátás 1 Az Önkormányzat feladatait 2011. június 30-án (a Polgármesteri hivatallal együtt) három költségvetési szervvel és kettő gazdasági társasággal látta el. A társaságok közül egynél kizárólagos tulajdonnal (100%), egynél pedig tulajdoni hányaddal nem rendelkezett. Az intézményszervezeti átalakítások, összevonások és a tagóvodai csatlakozások következtében az intézmények száma a 2007. év elején meglévő ötről 2011. év I. félév végére háromra csökkent. A feladatellátás telephelyeinek száma pedig ötről hétre növekedett. Az Önkormányzat az Igal és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás keretében a közoktatási, és a speciális általános iskola, szakiskola és diákotthoni feladatellátást öt, a pedagógiai szakszolgálatot, és az óvodai feladatellátást hat, a közművelődési feladatellátást pedig kettő társult önkormányzatnak biztosította. A szociális és gyermekjóléti feladatokat a Szociális Központ az 7 Erre jogszabályi előírás ma már nem is kötelezi az Önkormányzatot. 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulással 15 társult önkormányzatnak látta el. 2009 januárjától hat település kivált a Szociális Központból. A vizsgált időszakban az intézkedések, csatlakozások és kiválások hatására a kiadások kisebb mértékben (39,3 millió Ft-tal) növekedtek, mint a bevételek (54,1 millió Ft). A bevételek és kiadások egyenlegeként az összes bevétel-növekedés 14,8 millió Ft volt. A gazdasági társaságok közül egy 100%-os tulajdoni hányadú a víz- és szennyvízkezelés, egy pedig a hulladékkezelésszállítás területén kapott szerepet az Önkormányzat feladatellátásában. A termál-turizmushoz kapcsolódó egy 100%-os tulajdoni hányadú gazdasági társaság az önkormányzati feladatellátásban nem vett részt. Az Önkormányzat működési kiadásokra 2010-ben 618,3 millió Ft-ot fordított, amely 141,7 millió Ft-tal (22,9%-kal) haladta meg a 2007-2009. évek átlagráfordítását. A 618,3 millió Ft nem tartalmazza a 2. számú mellékletben szereplő 634,3 millió Ft folyó kiadásokból az egészségügyi alapellátás kiadásait. A Polgármesteri hivatalban ellátott egyéb feladatok működési kiadásai a folyékony, és szilárd hulladékgyűjtéshez, a közutak, és közvilágítás üzemeltetéséhez, tűzoltósági, köztemetési, közgyógyellátási feladatokhoz, a közcélú foglalkoztatáshoz, a képviselő-választáshoz, a segélyezéshez, valamint az egyházaknak, a testvértelepülésnek, és a civil szervezetek részére a pénzeszközátadásokhoz kapcsolódtak. Az egyes közszolgáltatások feladatellátásában résztvevő költségvetési szervek működési kiadásainak finanszírozási forrásösszetételét ágazatonként a következő ábra szemlélteti: 300,0 A működési kiadások finanszírozásának forrásai ágazatonként 42,0 13,7 millió Ft 200,0 100,0 0,0 12,6 37,5 63,1 16,4 26,1 154,4 151,9 1,5 1,3 13,1 12,5 24,1 2,8 25,9 3,6 10,9 81,5 210,0 18,3 19,9 49,1 48,3 2007. év 2010. év 2007. év 2010. év 2007. év 2010. év Közoktatás Szociális és gyermekjóléti Közművelődés, Sport, Igazgatás, Tűzoltóság, Egyéb Társulásulástól átvett támogatás Önkormányzati támogatás Intézményi saját bevétel Állami támogatás Az önkormányzati támogatások növekedését 2010-ben a közoktatásban a Speciális Iskola tanulóinak létszámváltozása miatt a pedagógusok számának növekedése okozta. Az egyéb feladatoknál pedig az Igal integrációs iskolabővítés - hez kapott DDOP, TÁMOP és TIOP támogatások eredményezték. A vizsgált időszakban a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyára összességében nem voltak hatással. Az oktatási intézmények összevonásakor az oktatás telephelyeinek száma és a dolgozói lét- 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK szám nem változott. A 2007. és a 2008. évi egy-egy tagóvoda csatlakozásával 2011. június 31-ig a bevételnövekedés 15,0 millió Ft volt. A hat település 2009 januári kiválása a szociális és gyermekvédelmi intézményfenntartó társulásból 2011. június 30-ig 0,2 millió Ft összegű bevételelmaradást eredményezett. A 2010 januárjától bevezetett pedagógiai szakszolgálat kiadása 2010-2011. év I. félév között 7,6 millió Ft volt. Az Önkormányzat működési jövedelmét, tőketörlesztését, pénzügyi kapacitását 2007-2010. évek között a következő ábra mutatja be: 40,0 38,3 Működési jövedelem, tőketörlesztés, pénzügyi kapacitás millió Ft 30,0 32,6 20,0 10,0 0,0 6,0 11,3 11,3 0,0 2,9 2,9 0,0 2,6-10,0-19,3-20,0-21,9-30,0 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év pénzügyi kapacitás tőketörlesztés működési jövedelem Az Önkormányzat folyó költségvetési egyenlege (működési jövedelem) 2007-2009 között működési forrástöbbletet, 2010-ben működési forráshiányt mutatott. A folyó költségvetés egyenlege (működési jövedelem) 2007-ben a folyó kiadások 8,7%-át (38,3 millió Ft-ot), 2008-ban 2,2%-át (11,3 millió Ft-ot), 2009-ben 0,6%-át (2,9 millió Ft-ot), 2010-ben 3%-át (-19,3 millió Ft-ot) jelentette. Az Önkormányzat 2007-2010. években működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő állami támogatásokra pályázott. Az elnyert támogatás összege 2007-ben 1,0 millió Ft, 2008-ban 5,0 millió Ft, 2009-ben 5,2 millió Ft, 2010-ben 4,5 millió Ft, összesen 15,7 millió Ft volt. Működési jövedelme a kiegészítő állami támogatások nélkül 2007-ben 37,3 millió Ft, 2008-ban 6,3 millió Ft, 2009- ben -2,3 millió Ft, 2010-ben -23,8 millió Ft volt. Az Önkormányzat amellett, hogy működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő állami támogatásban részesült, a 2009-2010. években nagy értékű, 467,6 millió Ft összegű fejlesztéseket végzett. Az önként vállalt feladatok aránya a működési költségvetési kiadásokból 2010. évben 11,7%-ot tett ki. A nettó működési jövedelem (pénzügyi kapacitás) csökkenését az okozta, hogy 2007-2010. között a folyó bevételek (saját működési bevételei, költségvetési támogatások, átengedett bevételek) kisebb mértékben (28,8%-kal) növekedtek, 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mint a folyó kiadások (44,4%-kal). A 2010. évben a költségvetési támogatás összege csökkent 23,4 millió Ft-tal, ez negatív működési jövedelmet okozott. A tőketörlesztés összege nem volt jelentős 2007-ben 6,0 millió Ft, 2010-ben 2,6 millió Ft volt. 400,0 Felhalmozási költségvetés egyenlege millió Ft -99,4 300,0 200,0 90,6 397,3 100,0-28 -22,3 184,4 297,9 0,0 93,8 18,3 46,3 11,7 34,0 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Felhalmozási és tőkejellegű kiadások A pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulását jelentősen befolyásolta az Önkormányzat elmúlt időszaki fejlesztési tevékenysége. Az Önkormányzat felhalmozási költségvetésének egyenlege a 2009. év kivételével negatív összegű volt, a 2007-2008. évi felhalmozási hiány fedezetéül a működési jövedelem és a 2007. évi nyitó pénzkészlet szolgáltak. A 2009-2010-ben az EU-s támogatásból megvalósuló fejlesztések miatt jelentősen megnőtt a felhalmozási kiadások, bevételek összege. A 2009-2010. évben valósult meg a DDOP támogatásból az iskolabővítés, amelynek tényleges bekerülési költsége 445,4 millió Ft volt. A megvalósított beruházás forrása 90%-ban, 400,8 millió Ft összegű EU-s támogatás volt. A TÁMOP támogatás eszközbeszerzése 2010. évben 4,9 millió Ft volt, amelynek forrása 100%-ban EU-s támogatás volt. Az Önkormányzat folyó bevételei folyamatosan nőttek a 2007-2010. években, 477,6 millió Ft-ról 615 millió Ft-ra. A bevételeken belül a költségvetési támogatás és szja együttes összege a 2007-2009. évben növekedett, 2007-ben 260,4 millió Ft, 2008-ban 292,6 millió Ft, 2009-ben 294,3 millió Ft volt. A 2010. évben 272,5 millió Ft-ra csökkent a költségvetési támogatás és szja együttes összege, 272,5 millió Ft-ra, a feladatmutatóhoz kötött normatív támogatások csökkenése miatt. Az egyéb saját bevételek 2007-2010. években 50,6 millió Ft-tal nőttek. A növekedést az államháztartáson belüli működési támogatások (helyi önkormányzatok intézményi működési támogatásai) okozták. A 2010. évben az Igal- Fürdő Kft. 10,0 millió Ft összegű Önkormányzatnak nyújtott kölcsöne és a 10,1 millió Ft TÁMOP programra kapott támogatás is megnövelte az egyéb saját bevételek összegét. A 2010. évben a kiemelkedően magas áfa-bevételt (71,6 millió Ft) a fordított áfa-bevétel (67,9 millió Ft) eredményezte. A helyi adóbevétel növekedése nem volt jelentős, 2007-ről 2010-re 5,4 millió Ft-tal nőtt (77,0 millió Ft-ról 82,4 millió Ft-ra). A 2010. évi helyi adókból származó bevétel 34,5%-a, 28,4 millió Ft egy adóalanytól származott, ebből az iparűzési adóbevétel 25,6 millió Ft, az összes iparűzési adóbevétel (44,7 millió Ft) 57,3%-a. 16

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat folyó kiadásai nőttek, a 2007. évi 439,3 millió Ft-ról 2010-re 634,3 millió Ft-ra. A változást a működési kiadások, a személyi juttatások és dologi kiadások növekedése okozta. A kiadások 2008. és 2010. években emelkedtek jelentősen. A személyi juttatások 31,8 millió Ft-tal nőttek, a 2007. évi 208,5 millió Ft-ról 2008. évre 240,3 millió Ft-ra. A dologi kiadások 35,9 millió Ft-tal nőttek, a 2007. évi 128,5 millió Ft-ról 2008. évre 164,4 millió Ft-ra. A 2008. évi növekedést az oktatási feladatok bővülése okozta. A 2010. évi személyi juttatások növekedését a pedagógiai szakszolgálat és a TÁMOP támogatás terhére kifizetett személyi juttatások eredményezték. A személyi juttatások 20,1 millió Ft-tal nőttek, a 2009. évi 244,6 millió Ft-ról 2010. évre 264,7 millió Ft-ra. A 2010. évi dologi kiadások inflációt meghaladó növekedését a 67,9 millió Ft összegű fordított áfa okozta. A dologi kiadások a 2009. évi 175,7 millió Ft-ról 2010. évre 271,3 millió Ft-ra nőttek. Az Önkormányzat a 2007-2010 között befejezett fejlesztései jelentős részét EU-s támogatásból fedezte. A 2007-2010. évek időszakában 571,4 millió Ft értékű fejlesztés (beruházás) és felújítás forrása a saját erő, a 2010. évi hitelfelvétel és a hazai támogatások mellett az EU-s támogatás 415,7 millió Ft (72,8%) volt. A 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladatok végrehajtására 2007-2010 között kiadást nem teljesítettek. Az EU-s támogatásból megvalósult fejlesztések finanszírozása likviditási gondot nem okozott. A fejlesztések során kialakított létesítmények jövőbeni működésének várható kiadásait nem számszerűsítették. Az Önkormányzat 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladatok 2010. évet követő kötelezettségvállalásainak összege 112,5 millió Ft volt, melynek forrásait az alábbi ábra szemlélteti: A fennálló felhalmozási kötelezettség-vállalások forrásösszetétele 100,9 MFt; 90% Saját bevétel 2,1 MFt; 2% EU-s támogatás 9,5 MFt; 8% Hazai támogatás Az Önkormányzati kiadáscsökkentő intézkedések miatt felszabaduló pénzeszközök fedezetet nyújthatnak a folyamatban lévő projektek saját forrásához. Az Önkormányzatnak beadott, elbírálás alatt álló pályázata az ellenőrzési időszak végén nem volt. 17

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat mérleg szerinti pénzintézetekkel szembeni kötelezettsége a 2006. év végétől a 2011. év I. félév végére 6,0 millió Ft-ról 71,1 millió Ftra növekedett. 2007-2009 között pénzintézetekkel szembeni kötelezettsége nem volt. A fennálló pénzintézeti kötelezettségek a 2010. évben felvett hosszú lejáratú, valamint a 2011-évben igénybe vett rövid lejáratú hitelből keletkeztek. A 2010. évtől megnövekedett pénzintézeti kötelezettség a pénzügyi egyensúly helyzetére kedvezőtlenül hat. Az Önkormányzat pénzintézeti kötelezettségvállalásaira minden esetben a Képviselő-testület döntése alapján került sor. A 2009-ben tervezett, de a 2010. évben felvett hosszú lejáratú hitel felvételének a szükségességéről a 2009. április 28-i testületi ülésen a polgármester szóban tájékoztatta a Képviselőtestületet. A hosszú lejáratú hitel felvétele nem, a 2011. év I. félévében felvett (forgóeszköz) likvidhitel a pénzintézetek versenyeztetésével történt. A likvidhitel felvételéről szóló előterjesztésben nem mutatták be a kamatkockázatot, valamint az adósságszolgálati korlátot. Az Önkormányzat a hitelt a beruházási értékhez igazodva hívta le, és a hitelcélnak megfelelően a Képviselő-testület által jóváhagyott, a költségvetésbe betervezett beruházásokhoz használta fel. 2011. június 30-án a fel nem használt keretösszeg 1,0 millió Ft volt. Az Önkormányzat a HUF-ban fennálló pénzintézeti kötelezettsége után 7,9 millió Ft tőkét törlesztett, 1,5 millió Ft kamatot és 0,3 millió Ft egyéb költséget fizetett. Az Önkormányzat a 2007-2011. év I. féléve között átmenetileg szabad pénzeszközeiből 7,0 millió Ft kamatbevételt realizált. Az Önkormányzat 2007-2010 között nem vett fel rövid lejáratú hitelt. A 2011. évtől költségvetésének pénzügyi egyensúlyát 35,0 millió Ft rövid lejáratú hitel igénybevételével tudta biztosítani, amelyet 2011. április 28-án vett fel és 2012. április 20-ig kell visszafizetnie. Gazdasági társaságától 2010-ben 10,0 millió Ft-ot, 2011. év I. félévében pedig 20,6 millió Ft kölcsönt vett igénybe, amelyből 2011. június 30-ig 25,0 millió Ft-ot visszafizetett. A kölcsönök felvételét nem foglalták szerződésbe. A likviditás biztosítása az Önkormányzatnak a 2011. év. I. félévében 1,5 millió Ft kamatkiadást, és 0,3 millió Ft egyéb költség fizetési kötelezettséget okozott. Az Önkormányzat 2006. december 31-i 1,6 millió Ft-os szállítói állománya 2009. december 31-re 14,3 millió Ft-ra növekedett, amely 12,2 millió Fttal haladta meg a 2008. évit. A 2010. december 31-i és 2011. év I. félév végi szállítói tartozása 12,4 millió Ft volt. A 2011. június 30-án fennálló kötelezettségállományból a 30 napon belül lejárt szállítói tartozás 9,8 millió Ft, a 31-60 nap közötti pedig 2,6 millió Ft. Az ebből fakadó, várható kifizetési kötelezettségek a pénzügyi egyensúly helyzetére kedvezőtlenül hatnak. Gazdasági társasága részére 2008-ban az Önkormányzat 5,0 millió Ft tagi kölcsönt nyújtott, amelyet a tárgyévben visszafizettek. A tagi kölcsön nyújtását nem foglalták szerződésbe. 18

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat kötelezettségeinek 2010. december 31-i és 2011. június 30-i állományát, valamint várható alakulását a kötelezettségek lejáratáig a következő táblázat szemlélteti: Állomány 2010. december 31- Várható kötelezettség Várható kötelezettség Állomány 2011. június 30-án én 2011-2013. években 2014. évtől Megnevezés Pénzintézeti kötelezettségek Hosszú lejáratú hitel (R-OKIF/030635/2009/OTP/KOKG/001) HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer EURban/CHFben) Deviza nem HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer EURban/CHFben) Deviza nem HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer EURban/CHFben) HUF-ban (millió Ftban) 41,4 HUF 36,1 HUF 34,1 10,0 Devizában (összege, ezer EURban/CHFben) Fogóeszköz hitel (Cezúraszám: 30/2011/152) 0,0 HUF 35,0 HUF 38,4 0,0 Pénzintézeti kötelezettségek összesen HUF-ban: 41,4 HUF 71,1 HUF 72,5 10,0 Szállítói tartozás 12,4 HUF 12,4 HUF 12,4 0,0 Egyéb kötelezettségek (Igal-Fürdő Kft-től igénybevett kölcsön) 10,0 HUF 5,6 HUF 5,6 0,0 HUF-ban fenálló kötelezettségek összesen: 63,8 HUF 89,1 HUF 90,5 10,0 A 2011-2013. évek kötelezettségeinek teljesítésére figyelembe vehető a 2010. évi 19,0 millió Ft szabad pénzmaradvány, a 2010. évi mérlegben kimutatott 3,7 millió Ft követelésállomány és a forgalomképes ingatlanvagyon. A 2014. évet követően, 2011. június 30-án ismert pénzintézeti kötelezettség után a tőketörlesztés és a kamatkiadás együtt 10,0 millió Ft. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint figyelembe vehető további források a mindenkori költségvetési rendeletekben megtervezett önkormányzati helyi többletadóbevételek. Azonban ennek növelésére 2011-ben tett intézkedés nem biztosít elegendő forrást, ezért a további évekre szóló jelenleg ismert pénzintézeti kötelezettségek teljesítését nem látjuk biztosítottnak. Az Önkormányzat 2011-ben 6,9 millió Ft többletbevételt tervezett az építmény és a magánszemélyek kommunális adó mértékének a növeléséből. Nem biztosított a vállalt pénzintézeti, szállítói és egyéb kötelezettségek fedezete az erre igénybe vehető működési jövedelem prognosztizált csökkenése következtében. Az Önkormányzat 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkező társaságai kötelezettségének a 2010. december 31-i és 2011. június 30-i állományát, a 2011-2013. években, illetve az azt követő időszakban várható alakulását a kötelezettségek lejáratáig a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés Állomány 2010. december 31- Állomány 2011. június 30-án én HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer EURban/CHFben) Deviza nem HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer EURban/CHFben) Deviza nem Várható kötelezettség 2011-2013. években HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer EURban/CHFben) Egyéb kötelezettségek (Igal-Víz Kft. kölcsön) 8,0 HUF 8,0 HUF 8,0 0,0 Szállítói tartozás (Igal-Víz Kft. és Igal-Fürdő Kft.) 6,3 HUF 2,6 HUF 2,6 0,0 HUF-ban fenálló kötelezettségek összesen: 14,3 HUF 10,6 HUF 10,6 0,0 Várható kötelezettség 2014. évtől HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer EURban/CHFben) A társaságoknak a 2011. év I. félévtől 2,6 millió Ft szállítói tartozást, az Igal-Víz Kft.-nek az Igal-Fürdő Kft. részére 8,0 millió Ft 2009. évtől ki nem fizetett tartozást kell rendeznie. A 2011. év I. félévét követően a Képviselő-testület jóváhagyásával az Igal-Fürdő Kft. fürdőfejlesztésre 2011. július 22-én 199,9 millió Ft összegű hosszú lejáratú hitelt vett igénybe. Fedezete a fürdő 19

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ingatlan volt. A társaságok közül egynek a kötelezettségei az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyezetét kedvezőtlenül befolyásolhatják. Az Igal-Víz Kft. a 4,5 millió Ft-os jegyzett tőkéjét felélte, a saját tőkéje a veszteséges gazdálkodás következtében 2009-ben -1,9, 2010-ben -3,7, a 2011. év I. félévben pedig -1,4 millió Ft volt. A 2011. év I. félévi mérleg szerinti eredménytartaléka -8,2 millió Ft. Az Önkormányzatnak tőkepótlási kötelezettsége áll fenn. Az ügyvezető figyelmen kívül hagyva a Gt. előírásait elmulasztotta a taggyűlés összehívását, ahol a tulajdonosnak a szükséges intézkedések megtételéről döntenie kellett volna (határozathozatal pótbefizetésről, a törzstőke más módon való biztosításáról, más gazdasági társasági formára való átalakulásról, illetve jogutód nélküli megszűnésről). Emiatt elmaradt az Önkormányzat részéről a Gt.-ben foglalt tulajdonosi kötelezettségek teljesítése (társaság vagyoni helyzetének rendezése). Az Igal-Fürdő Kft. 2010. évi 42,5 millió Ft-os adózott eredménye és a 276,7 millió Ft-os eredménytartaléka alapján a 199,9 millió Ftos pénzintézeti kötelezettség teljesíthető. Az Önkormányzat 2007-2010 között eszközállománya után 206,8 millió Ft öszszegű értékcsökkenést mutatott ki. Az elhasznált eszközök pótlására 79,4 millió Ft-ot fordított. A Képviselő-testületnek előterjesztett éves zárszámadási rendeleteikben nem mutatták be az Önkormányzat eszközei után tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összegét, az eszközpótlásra fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását. Az Önkormányzat költségvetési támogatásból, átengedett bevételből (szja) származó bevételei a 2007. évhez képest az időszak egészét tekintve nőttek. Az Önkormányzat folytatta az előző években elkezdett kiadási megtakarítást eredményező és bevételt növelő intézkedéseit. Az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján a bevételnövelő intézkedések hatására 2007-től 2011. év I. félév végéig 41,4 millió Ft bevételt realizált, továbbá 15,4 millió Ft kiadáscsökkentést ért el, ami az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyát javította. A kiadási megtakarítások 38%-a helyettesítés miatti megtakarítás (gyesen, gyeden lévő közalkalmazottak helyett nem vettek fel újakat, a meglévő létszámmal helyettesítették őket, a megtakarítás a munkabér és helyettesítés, túlóra díj különbözete) eredménye. Az időszak álláshelyeinek száma 2010. december 31-ig összességében 13-mal nőtt. A közoktatás területén feladatbővülések miatt (két tagóvoda csatlakozása, pedagógiai szakszolgálat) 17 fővel nőtt a közalkalmazottak száma. A Polgármesteri hivatal létszámának kettő fővel történt növekedését a közhasznú foglalkoztatottak létszámváltozása, illetve 2010. évben kettő fő köztisztviselő nyugdíjba vonulása eredményezte. A szociális ellátás területén a feladatcsökkenés hat fő létszámleépítéssel járt. Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a bevételnövelő intézkedések a helyi adók emeléséhez (23,9 millió Ft), a térítési díjak emeléséhez (1,5 millió Ft) és a tagóvodák integrálásához (15 millió Ft) kapcsolódtak. Az ÁSZ nem vizsgálta Igal Város Önkormányzatát A helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése témában. 20

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét összegezve a következők emelhetők ki: Igal Város Önkormányzatának pénzügyi egyensúlyi helyzete rövid távon veszélyeztetett. A folyó bevételek 2009. évtől nem nyújtanak fedezetet a folyó kiadásokra és az adósságszolgálatra. A szállítói, azon belül a lejárt szállítói tartozások aránya és mértéke növekedett. A pénzügyi egyensúly megtartására, ezen belül a működésre likvidhitelt, fejlesztési célra hosszú lejáratú hitelt használt fel, gazdasági társaságától pedig kölcsönöket vett igénybe. A működési kockázatot növeli az egy adózótól való bevételi függőség. Az önként vállalt oktatási feladatokra fordított kiadások arányának csökkenése mellett, a mértéke folyamatosan emelkedik. A fejlesztések során kialakított létesítmények jövőbeni működésének várható kiadásait nem számszerűsítették. A gazdasági társaságok miatti kockázatot növeli, hogy az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (Igal-Víz Kft.) eredménytartaléka folyamatosan negatív, jegyzett tőkéjét felélte, az Önkormányzatnak tőkepótlási kötelezettsége áll fenn. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 33. (1) bekezdésében foglaltak értelmében a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet köteles az ellenőrzött szervezet vezetője összeállítani és azt a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül az ÁSZ részére megküldeni. Amennyiben az intézkedési tervet határidőben nem küldi meg a szervezet, vagy az továbbra sem elfogadható, az ÁSZ elnöke a hivatkozott törvény 33. (3) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakat érvényesítheti. A 2011. június 30-i pénzügyi egyensúlyi helyzet alapján az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a következők: a Polgármesternek 1. Az Önkormányzat nettó működési jövedelme a 2010. évtől negatív volt. Nem biztosított a vállalt pénzintézeti, szállítói és egyéb kötelezettségek fedezete az erre igénybe vehető működési jövedelem prognosztizált csökkenése következtében. Az oktatási intézmény, és azon belül az önként vállalt oktatási feladatok finanszírozásának önkormányzati részaránya növekedett. A 100%-os tulajdonú gazdasági társaságának (Igal-Víz Kft.) pénzügyi helyzete nem stabil, a kötelezettségei az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét kedvezőtlenül befolyásolhatják. Az Igal-Víz Kft. a 4,5 millió Ft-os jegyzett tőkéjét felélte (a saját tőke/jegyzett tőke mutatója negatív). 21

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Javaslat: Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében kezdeményezze felelősök és határidők megjelölésével az alábbi intézkedések megtételét: a) Tárja fel a bevételszerző és kiadáscsökkentő lehetőségeket. Intézkedjen a bevételek növelésére, a kintlévőségek behajtására, a kiadások csökkentésére. b) Terjesszen a Képviselő-testület elé reorganizációs programot a kedvezőtlen pénzügyi folyamatok megállítására, a pénzügyi helyzet gyors stabilizálására. c) Képezzen egyensúlyi (elkülönített) tartalékot az adósságszolgálat teljesítése érdekében. d) Kezdeményezze az intézmények finanszírozásának napi kontrollját. Szűkítse a jóváhagyott előirányzatok felhasználásának lehetőségeit. e) Vizsgálja felül az önként vállalt feladatok finanszírozhatóságát, s hozzon intézkedéseket a kötelező feladatok ellátásának biztosítása érdekében. f) Kezelje az Önkormányzat lejárt szállítói állományát, a szállítói kitettség és a jogszabályi következmények elkerülése érdekében. g) Terjesszen intézkedési tervet a Képviselő-testület elé az Igal-Víz Kft., minősített többségi tulajdonú gazdasági társasága pénzügyi helyzetének stabilizálása érdekében. 2. A Képviselő-testületnek előterjesztett éves zárszámadási rendeleteikben nem mutatatták be az Önkormányzat eszközei után tárgyévben elszámolt értékcsökkenés öszszegét, az eszközpótlásra fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását. Javaslat: Mutassa be a Képviselő-testületnek évente a zárszámadási rendelet előterjesztésében az értékcsökkenés összegét, és ezzel összevetve az elhasználódott eszközök pótlására fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását. 3. Egy gazdasági társasága (Igal-Fürdő Kft.) részére 2008-ban az Önkormányzat 5,0 millió Ft tagi kölcsönt nyújtott, amelyet a társaság a tárgyévben visszafizetett. E gazdasági társaságtól 2010-ben 10,0 millió Ft-ot, 2011. év I. félévében pedig 20,6 millió Ft kölcsönt vett igénybe. A tagi kölcsön nyújtását és a kölcsönigénybevételeket nem foglalták szerződésbe. Javaslat: Gondoskodjon a jövőben a tagi kölcsönök nyújtásának és a kölcsönök igénybevételének szerződésbe foglalásáról. 22

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 4. A 2009-ben tervezett, de a 2010. évben felvett hosszú lejáratú hitel felvételének a szükségességéről a 2009. április 28-i testületi ülésen a polgármester szóban tájékoztatta a Képviselő-testületet. A szóbeli tájékoztatás, valamint a Képviselő-testület döntését megalapozó likvidhitelfelvétel előterjesztése nem tartalmazta a kötelezettségvállalás visszafizetési forrásainak, a teljes futamidő várható kamat-, és tőkefizetési kötelezettségeinek bemutatását. Az Önkormányzat adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásainál a szóbeli tájékoztatáskor és az előterjesztésben nem mutatták be az adósságszolgálati korlátot. Javaslat: Intézkedjen, hogy a jövőben a hitelfelvételről készüljön előterjesztés. Gondoskodjon, hogy a jövőben az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról szóló képviselőtestületi előterjesztések tételesen tartalmazzák a visszafizetés forrásait. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról szóló döntéskor mutassa be a Képviselőtestületnek a jövőben várható árfolyam-, kamat- és tőketörlesztési kockázatot. Továbbá mutassa be az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásoknál az adósságszolgálati korlátot. 5. Az Igal-Víz Kft. a 4,5 millió Ft-os jegyzett tőkéjét felélte, a saját tőkéje a veszteséges gazdálkodás következtében 2009-ben -1,9 millió Ft, 2010-ben -3,7 millió Ft, a 2011. év I. félévben pedig -1,4 millió Ft volt. Az ügyvezető figyelmen kívül hagyva a Gt. előírásait elmulasztotta a taggyűlés összehívását, ahol a tulajdonosnak a szükséges intézkedések megtételéről döntenie kellett volna (határozathozatal pótbefizetésről, a törzstőke más módon való biztosításáról, más gazdasági társasági formára való átalakulásról, illetve jogutód nélküli megszűnésről). Emiatt elmaradt az Önkormányzat részéről a Gt.-ben foglalt tulajdonosi kötelezettségek teljesítése (társaság vagyoni helyzetének rendezése). Javaslat: Mutassa be félévente a Képviselő-testületnek az Igal-Víz Kft. aktuális pénzügyi helyzetét. Tegye meg a szükséges és lehetséges intézkedéseket a tulajdonosi érdekek védelme érdekében. Gondoskodjon a Gt. 143. (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdésben előírtak alapján a szükséges intézkedések megtételéről (taggyűlés öszszehívása, határozathozatal pótbefizetésről, a törzstőke más módon való biztosításáról, más gazdasági társasági formára való átalakulásról, illetve jogutód nélküli megszűnésről). 23

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI, A FELADATELLÁTÁS SZERVEZETI KERETEI ÉS ANNAK VÁLTOZÁSAI Az Önkormányzat kötelező feladatait az Ötv. és az ágazati törvények által meghatározottnak tekinti. A 2007. április 2-tól hatályos, többször módosított önkormányzati SzMSz 5. (6) bekezdésében foglaltak szerint az önként vállalt (többlet) feladatok terjedelmét az éves költségvetési rendeletekben az adott évi költségvetés forrásainak ismeretében határozták meg. A 2010. évtől az önként vállalt feladatok köre, a pedagógiai szakszolgálattal bővült. Az önkormányzati SzMSz-ben nem szabályozták 8 az önként vállalt feladatokat és azok ellátásának módját. Az Önkormányzat besorolása és adatszolgáltatása szerint a 2010. év működési költségvetési kiadásaiból (618,3 millió Ft) 9 546,0 millió Ft-ot (88,3%) a kötelező feladatok, 72,3 millió Ft-ot (11,7%) az önként vállalt feladatok ellátására fordított. Az önként vállalt feladatok az alapfokú oktatáson belül a speciális általános iskolai, szakiskolai és diákotthoni ellátáshoz, a pedagógiai szakszolgálathoz, valamint az egyházaknak, a testvértelepülésnek, és a civil szervezetek részére pénzeszközátadásokhoz kapcsolódtak. Az önként vállalt feladatok működési kiadásai a 2007-2009. évek 63,6 millió Ft-os (13,3%) átlagához képest 2010-re 72,3 millió Ft-ra növekedtek, de a részaránya (11,7%) csökkent. A 2010. évi működési kiadások ágazatonkénti megoszlását és azok finanszírozási arányait az alábbi tábla mutatja: Ellátott feladat Működési kiadás összesen (millió Ft) Kötelező feladatok kiadásainak részaránya % Működési bevétel összesen (millió Ft) Állami támogatás részaránya % Intézményi saját bevétel részaránya % Önkormányzati támogatás részaránya % Társulástól átvett támogatás részarány % Óvodák 65,3 100,0 65,3 38,9 5,5 25,8 29,8 Általános iskolák 217,8 69,0 217,8 58,1 10,3 21,2 10,4 Szociális intézmények 20,2 100,0 20,2 68,5 4,9 20,3 6,3 Gyermekjóléti intézmények 23,1 100,0 23,1 52,3 11,2 36,5 0,0 Közművelődési intézmények 1,5 100,0 1,5 88,6 0,0 11,4 0,0 Polgármesteri hivatal igazgatási kiadásai 53,8 100,0 53,8 59,1 0,0 15,4 25,5 Polgármesteri hivatalban ellátott egyéb feladatok 236,6 98,0 236,6 6,4 8,4 85,2 0,0 működési kiadásai Működési kiadások összesen 618,3 88,3 618,3 36,60 8,00 46,20 9,20 8 Erre jogszabályi előírás ma már nem is kötelezi az Önkormányzatot. 9 Az összeg nem tartalmazza a 2. számú mellékletben szereplő 634,3 millió Ft folyó kiadásokból az egészségügyi alapellátás kiadásait. 24