Adszorpció folyadék-szilárd határfelületen. 2011-12/II Bányai István



Hasonló dokumentumok
Szilárd-folyadék határfelület Erős elektrolit adszorpció. Berka Márta és Bányai István 2010/2011/II

Adszorpció erős elektrolitok vizes oldataiból

Az elektromos kettős réteg és speciális alakulásai. Bányai István DE Fizikai Kémiai Tanszék

Szilárd gáz határfelület. Bányai István 2016 DE Fizikai Kémiai Tanszék

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

A kettős réteg speciális alakulása

Szilárd gáz határfelület. Berka Márta 2009/2010/II

Adszorpció folyadékelegyekből 2. Elektrolit oldat

Határfelületi elektromos tulajdonságok ( tétel) Előadás: március 11

Adszorpció folyadék-szilárd határfelületen. 2015/I Bányai István

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok

Az adszorpció néhány alkalmazása. Kromatográfia: az analitika anyag rövid összefoglalása

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Kolloidstabilitás. Berka Márta 2010/2011/II

Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

Kolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek. Szőri Milán: Kolloidkémia

Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek

Kolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia

3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Klasszikus analitikai módszerek:

Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia

Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

ozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

A kromatográfia típusai

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52

Elektronegativitás. Elektronegativitás

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

1. feladat Összesen: 10 pont

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

Szikes talajok kémiai tulajdonságai és laboratóriumi vizsgálata. Filep Tibor

ELEKTROLITOK VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK

gait k, rozzák k meg solják szembeni viselkedését, szerkezetét és a talajba került anyagok (tápanyagok, szennyezıanyagok, stb.

HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA

Kolloidkémia előadás vizsgakérdések

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE

5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével

A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Haladó fizikai kémia gyakorlatok II.

KÉMIA TANMENETEK osztályoknak

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I előadás

Membránpotenciál, akciós potenciál

Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Általános Kémia, 2008 tavasz

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Kromatográfiás módszerek

Kémiai alapismeretek 6. hét

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Határfelületi jelenségek: szétterülés és nedvesítés

Hz U. oldat. R κ=l/ra. 1.ábra Az oldatok vezetőképességének mérése

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Redox reakciók. azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

Felületi jelenségek. Gáz folyadék határfelület. γ V 2/3 = k E (T kr -T) Általános és szervetlen kémia 8. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy

ALKALMAZOTT FIZIKAI KÉMIA

7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem tavasz

A kémiai és az elektrokémiai potenciál

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

EGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ

A talaj alkotórészei szilárd, folyadék és gázfázis...2. Fizikai-kémiai alapfogalmak. Kémiai egyensúlyok. Reakciók kinetikája...4

Tartalom A bentonitsz A be őnye y g Bentonitsző itsz n ő yeg y hulladék é lerakók ó aljza z tszigeteléseként Bentonitsző itsz n ő yeg y ek vízzá

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás

Radioaktív nyomjelzés

Közös elektronpár létrehozása

Orvosi Fizika 13. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Fordított fázisú ionpár- kromatográfia ( Reversed Phase Ion-Pair Chromatography, RP-IP-HPLC )

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Kolloid állapotjelzők. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

Oldódás, mint egyensúly

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegőek), gélek II. Bányai István.

1. SI mértékegységrendszer

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Talajkémia. Fizikai-kémiai alapfogalmak. Kémiai egyensúlyok. Reakciók kinetikája.

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

Doktori értekezés KATIONOS POLIELEKTROLITOK ÉS ANIONOS TENZIDEK KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS

Átírás:

Adszorpció folyadék-szilárd határfelületen 2011-12/II Bányai István 1

Közönséges Jelentősége bibliai példa keserű víz (ioncsere) kromatográfia (papíron, oszlopon) elektródok, kozmetikumok, hajápolás Kevésbé ismert kolloid diszperziók stabilitása zéta potenciál hirtelen csecsemő halál (DiPalm PhosCol) 2

Adszorpció oldatból szilárd felületre Nem-elektrolit adszorpciója Erős elektrolit adszorpciója Híg oldatból Elegy adszorpció Ekvivalens vagy molekuláris adszorpció Nem ekvivalens vagy ioncsere szorpció I. típusú izotermák, empirikus szabályok Langmuir Freundlich Többlet izotermák Semleges felületre Nem semleges felületre Poláris felületre Apoláris felületre Az elektromos kettősréteg kialakulása 3

Adszorpció híg oldatból A hasonló a hasonlót szereti adszorbeált mennyiség adszorbeált mennyiség A szorbeálódó képesség függ a C-atom számától A Langmuir (és a Freundlich) izotermák gyakran alkalmazhatók. Az a, a látszólagos fajlagos adszorbeált anyagmennyiség, c 0 a kezdeti c az egyensúlyi koncentráció az oldatban. a, a, pc m V c a m m ( 0 c), / mol g 4

I. típus (Langmuir) Adszorpciós izotermák (híg oldatok) abc m a 1 bc az aktív helyek ritkák specifikus kötődés (1 réteg) egyensúly I. típus (Freundlich) klasszikus izoterma az aktív helyek feltöltése során a kötéserősség csökken nincs jól mérhető telítés 1/ n a kc n konst 1 5

Langmuir-izoterma elemzése (gyakorlat) a bc a 1 bc m c 1 1 a ba a m m c c/a (1/m) c/ind. egys. 5. előadás c/ind. egys.

Kromatográfia Mi a kromatográfia? Elválasztási módszer. Az elválasztani kívánt két (több) komponenst külön fázisba visszük: elnevezések szerint van egy álló (S, L) és egy mozgó fázis (G,L). A megoszlás a mozgó és az álló fázis között történhet adszorpció, fázisegyensúly (elegyedés, oldékonyság), méret, ioncsere vagy specifikus kölcsönhatások alapján. Adszorpciós kromatográfia Megoszlásos kromatográfia Méretkizárásos kromatográfia Ioncsere kromatográfia Affinitás kromatográfia (biotin) 1 m bp 1 1 1bp bp b 1 2 1 1 2 2 b szelektivitás 7

Affinitás kromatográfia Biotint pegilált felületre kötik. Streptavidin biotin kölcsönhatás a legerősebb (4 dokkolás) nem kovalens kötés (10-15 M) 8

Elegy adszorpciós izotermák, kétkomponensű elegyek adszorpciója szilárd adszorbensen Látszólagos fajlagos adszorbeált felületi anyagtöbblet Ualakú Többlet-izotermák U, S alakú adszorpciós kapacitás az y- tengelymetszetekből S alakú, a felület hidrofilifcitása x 1,a azeotróp összetétel 1 komponens, CCl4 móltört Látszólagos fajlagos adszorbeált felületi anyagtöbblet 60% CCl 4 (1) és CHCl 3 (2) elegy aktív szénen Hidrofób / hidrofil terület aránya 60% / 40% 9

Adszorpció erős elektrolitok vizes oldataiból Erős elektrolit adszorpció Molekuláris vagy ekvivalens Nem-ekvivalens vagy ioncsere Indifferens felület Nem indifferens felület Anion-, kationcsere apoláris Hamumentes aktív szénen az elektrolitok adszorpciója vizes oldatból (liotrop sor: Al 3+ > Ca 2+ = Mg 2+ > K + = NH 4+ > Na + ) poláris Ionkristály saját telitett oldatából, bizonyos koncentrációnál a kétféle ion a megfelelő rácspontra ül poláris Elektromos kettősréteg Szemben álló fegyverzetek?? Melyik ion kerül belülre? 10

Fogalma Az elektromos kettősréteg Ha egy felület töltésre tesz szert, akkor elektrolit oldatban a felület közelében az ionok eloszlása megváltozik Azelektro-neutralitás elve természetesen érvényesül A töltés kialakulása polarizálás külső áramforással felületi ionizáció (fehérjék, polielektrolitok) ionadszorpció/deszorpció (általában negatív felület vízben, AgI csapadék töltése) izomorf helyettesítés (M 3+ cseréje M 2+ ) Jellemzése Potenciál: egységnyi töltés reverzíbilis elmozdulásához szükséges munka (véges távolság feszültség; V=J/C) 11

Példák 12

Ionok adszorpciója Ionok adszorpciója elsődleges (belső) 1. Töltött felületre az ellentétes töltésű 2. Ha van közös ion, akkor az, amely ion a rács valamelyik ionjával nehezen oldódó vagy nehezen disszociáló vegyületet ad 3. Ha nincs saját vagy rokon ion akkor a nagyobb töltésszámú 4. Az előzőek hiányában a H+ vagy OH- ionok Pl. AgCl kristályra AgNO 3 vagy KCl oldatból Pl. AgCl kristályra KBr, vagy KSCN oldatból Pl. Na +, Ca 2+ oldatból a Ca 2+ A szabad H + vagy OH - jobban kötődik mint a sók ionjai, ha az előző feltételek nem állnak fenn, mivel mozgékonyabbak, liotróp sor. 13

Potenciál meghatározó ionok Elektroforetikus mozgékonyság Ag + és a I ionok a potenciál meghatározó ionok 0 F( ) C/m 2 C/mol mol/m 2

A felületen kialakult elektromos potenciálkülönbség nagyságát a potenciál meghatározó ionok (saját!) koncentrációja határozza meg <0 0 F( ) A felületi töltés, C/m 2 a felületen adszorbeálódott, mol/m 2 kétféle ion különbségéből adódik, F faraday szam cag + >310-6 mol/l pozitív c Ag+ <310-6 mol/l negatív >0 =0 semleges AgI tiszta vizes oldatában a felület negatív! c Ag+ =c I- =8.7x10-9 mol/l pag + NTP = 5,3 15

Az elektromos potenciálkülönbség nagysága A felületen kialakult elektromos potenciálkülönbség nagyságát ( 0 ) a potenciál meghatározó ionok (!?) koncentrációja szabja meg. (Analógia a Nernst-egyenlettel): kt 0 ln aln a NTP ze AgI tiszta vizes oldatában a felület negatív töltésű c Ag+ =c I- =8.7x10-9 mol/l c Ag+ = 3x10-6 mol/l koncentrációnál semleges! pag + NTP = 5,3 9 8.710 25.7ln 150mV 310 0 6 Oxidoknál a ph a meghatározó! Az oxid felületeken disszociábilis csoport alakul ki vízben. kt 0 2.303( phntp ph) ~ 60 mv ph ze 16

A felületi töltés 0 F( ) A felületi töltés szerepe a liofób kolloidok stabilitásában DLVO elmélet. A hidrofób kolloidok stabilitásának elmélete. 17

kt 0 2.303( phpzc ph) ze ~60mV ph H + a potenciál meghatározó fémoxidoknál http://snr.osu.edu/current/courses/ss680/6_surface_charge.pdf 18

Valtozó felületi töltés, pzc kt 0 2.303( phpzc ph) ~ 60 mv ph ze 2009.09.23 6. lecture 19

A töltött felületek térbeli szerkezete elektrolitban (Helmholtz-modell) /V 0 surface potential x (indiv.u.) Amilyen egyszerű annyira nem érvényes: y = y 0 -kx 20

Gouy-Chapman modell 0 exp x Diffúz ellenion eloszlás (exponenciális) /V 0 surface potential 0 /e 1/ x (indiv.u.) Levezetés megtalálható a Shaw könyvben vagy: ~1/ a diffúz réteg illetve a kettősréteg vastagsága http://www.dur.ac.uk/sharon.cooper/lectures/colloids/interfacesweb1.html#_toc449417608

Stern-modell, ionok véges mérettel zeta-layer 0 surface potential /V zeta v. nyírási sík St d Stern-p. potential Stern-layer x (indiv.u.) a Stern rétegben az ionok csak a felület mentén mozognak, vagy specifikus adszorpciónál a funkciós csoportokhoz kötöttek. Langmuir típusú szorpcios izoterma (n 0 egyensúlyi konc), ahol K függ a kötés jellegétől, elektrosztatikus és/ vagy specifikus. Kn 1 Kn ze kt 0 S exp 0 K Az adszorpcióban az elektrosztatikus ill. kémiai energia összetevő 22

A felület áttöltése a Stern rétegben 0 surface potential /V St d Stern-p. plain of shear x (indiv.u.) PO 4 3- potential G ze ads Ha semleges felületen (=0) is van szorpció akkor specifikus adszorpcióról beszélünk 23

A felület továbbtöltése (töltés növelés) /V 0 Stern-p. d potential St surface potential plain of shear ze S cationic surfactants x (indiv.u.) az adszorpcióban a specifikus kölcsönhatás erősebb mint az elektrosztatikus taszítás 24

Az elektromos kettősréteg szerkezete Egy negatívan töltött felületen a vizes oldatban lévő anionok a taszítás ellenére közvetlenül szorbeálódhatnak növelve a negatív töltést. Van egy orientált vízréteg a felszínen illetve az ionok körül. A kationok a hidrát burkukkal együtt kötődhetnek Rajzoljuk fel a potenciál változását! 25

Az elektromos kettősréteg szerkezete Egy pozitívan töltött fémoxid felületen a vizes oldatban lévő ionokból az anionok közvetlenül szorbeálódnak a felületen, ami a felület áttöltését eredményezheti. A negatív potenciált (Stern síkban) a kationok árnyékolják a diffúz rétegben. Van egy orientált víz réteg a felszínen illetve az ionok körül. Rajzoljuk fel a potenciál változását! 26

Az elektromos kettősréteg szerkezete Stern modell Véges ionméret, specifikus adszorpció, helyhez kötött ionréteg exp ( xx ) : a Debye Hückel paraméter, m -1 1/ a kettősréteg vastagsága, m (κ=3,9 I 1/2 nm -1,Iionerősség ). St st A teljes elektromos kettősréteg elektromosan semleges azaz az oldatbeli térbeli töltéssűrűség egyenlő, ellentétes előjellel, a belső ionréteg felületi töltéssűrűséggel. 0 d A felületi töltés és potenciál viszonya: 1/2 z 0F 0 0.1174I sinh 2 RT x St x St ze kt n n e n n Nyírási réteg e x ze kt x 27

: a Debye Hückel paraméter d: 1/ a kettősréteg vastagsága ze kt n n e n n e ze kt Diffúz eloszlás: diffúz ionatmoszféra 0 c 3 >c 2 >c 1 Az elektrosztatikus potenciál változása a távolsággal különböző ionerősségű elektrolitokban azonos felszíni töltésnél: -0.2 C/m 2. Ionok: potenciál-meghatározó ion, ellenion, ko-ion, specifikusan kötődő ion pl. üveg, PO 4 3-, F -

Vége 29

30

Clay minerals Térhálós szilikátok, a kation csere a hibahelyek (Si 4+ helyett Al 3+ ) negatív töltésfeleslegéhez kötődő mozgékony kationokkal történik 3 montmorillonit 2:1 Kaolin 1:1, illit 2:1, montmorillonit 2:1 kaolin Az agyag ásványok kovalensen kötött szilika tetraéderekből és alumina oktaéder rétegekből állnak, amelyeket gyenge másodlagos erők kötnek össze, gyakran hidrogén kötés. 31

Izomorf helyettesítés Montmorillonite [(Mg 0.33Al 1.67)Si 4O10(OH)2]Na0.33 Montmorillonite is an aluminium hydrosilicate Smectic 2:1 structures 3 P. W. Birkland, 1974 By introducing Al 3+ and Fe 3+ ions into the silica sheets, instead of Si 4+, or Mg 2+ and Fe 2+ ions into the central sheet, instead of Al 3+, a sheet is negatively charged, which is compensated for by the presence of cations between the individual sheet packages. These cations can be easily replaced by others of stronger binding affinity. Talajszerkezet! Savanyú Ca 2+ -H +, szikes Ca 2+ /Na + arány Az ásványi szemcsékhez kötött humuszanyagok szerepe 32