18. TESTNEVELÉS (2 írás) Dosek Ágoston: Környezeti nevelés a testnevelésórán A) Általános megjegyzések A testnevelésnek a Nemzeti alaptantervben leírt céljai: a játék- és sportkultúrában való tájékozódás, az önálló testedzésre, a sportolásra, a mozgásos önkifejezésre való készség kialakítása. A kreativitásnak teret biztosító, pszichomotoros cselekvőképes tudás megalapozása, amely képessé tesz a környezetben végbemenő változások egészségügyi jelentőségének értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és életmód között. Higiéniai szokások alakításával az egészség-megőrzési eljárások, módszerek megismertetésével szükségleteket fejleszt az egészség megőrzése és fenntartása érdekében. A sport pozitív funkciói kétségtelenek: az egészségőrzésben betöltött preventív, rehabilitációs, rekreatív szerepén túl az egyéni igényeknek megfelelően karbantartja vagy fejleszti a mozgásos cselekvésekben megnyilvánuló kulturáltságot. Pozitív életszemlélet, örömkészség felé vezet; a személyiség pozitív magatartáson és viselkedésen keresztül fejlődik, és eljut a konfliktusmegoldó, stresszkezelő technikákig. Mindez pedig függőségektől mentes életvitelt igényel és alakít ki. A testnevelés cselekedtető jellegzetessége folytán a tanulók aktivitására épít, ezzel a modern pedagógiai irányzatok elvárásainak is megfelel. Ugyanakkor a nevelői stílus felfrissítésére és a testnevelők gyermek- és ifjúságképének korszerűsítésére van szükség. A célokból visszavezetett tartalom a tananyag és azon belül az arányok modernizálására van igény. A természeti környezetben tervezett iskolai foglalkozások támogatandók, de figyelembe kell vennünk, hogy a környezet csak korlátozott mennyiségű zavarást visel el, az értékek élvezete illetve használata gondosságot igényel, ha azt szeretnénk megőrizni a jövő nemzedékek számára is. A rekreációs szabadtéri tevékenységek népszerűsége megnövekedett, új sportágak is megjelentek. A természeti körülmények közül kiszakított ember a szabadban visszatalálhat gyökereihez, hiszen a beépített területek művi játszóterei, a tornatermekbe költözött szabadtéri játékok (pl. tűz-víz-repülő, balatoni halászok, adj király katonát, bújócskák, stb.) után az emberiség drámája lenne az, ha a testgyakorlatok is virtuálissá válnának. A természeti körülmények közötti sporttevékenységek hatása a természet erőihez való alkalmazkodásban is megnyilvánul. A természeti sportoknak modern társadalmunkban fontos, pozitív értékteremtő szerepe van. Egymásnak ellentmond azonban a sportos területhasználatban érdekeltek és a védelemre felesküdöttek szándéka. A jó sportpedagógus (testnevelő vagy edző) képes mindkét kívánalom teljesítésére! Nem merül ki tevékenysége a mozgásos feladatok szervezésében és levezetésében. A tanítványaihoz a sportolás, és az azt kísérő lelki jelenségek befolyásolása, együttes megélése révén közel kerülő pedagógus jó eséllyel terelgetheti tanítványainak gondolkodását az egészségre nevelés, a környezeti nevelés értékeinek irányába. A testnevelők gyakran szerveznek nem tanórai foglalkozásokat, sportköröket, túrákat és táborokat. Ezek a tevékenységek akár a helyi tantervekben megjelenő választható tantervi egységek is lehetnek, palettájuk az iskola környékének adottságaitól és a pedagógusok irányultságától függ. (Úszásoktatás, kerékpártúrák, korcsolyázás, játékok a természetben, vízi, természetjáró- és sítáborok stb.). A testnevelésóra balesetveszélyes. Ezért a testnevelők nagy jelentőséget tulajdonítanak a rendnek, fegyelemnek. Remélni lehet, hogy a testnevelésórán rendhez szokott diák másutt is igényli majd a rendet, fegyelmet, s így lépéseket tesz a fenntartható fejlődés lehetőségeinek érvényesülése felé.
B) Lehetőségek a testnevelésórákkal kapcsolatos környezeti nevelésre A testnevelésórákat jó esetben tornatermekben, sportlétesítményekben tartjuk. A sportlétesítmények berendezése lehetőséget ad azokra a mozgásformákra, amelyeket eredetileg természeti körülmények között műveltek elődeink. Például a mászórúd, a mászókötél és bordásfal a természetben található formakincsek és játékterek utánzatai. A tornaló (vagy a svédszekrény) is a legelők környékéről költözött a tornaterembe. Tornatermi és sportudvaron tartott foglalkozások: Energiatakarékosság: A természetes fény lehető legteljesebb kihasználása a mesterséges fények nélküli foglalkozások megtartását teszi lehetővé. Megfelelő árnyékolástechnika, könnyen mozgatható függönyök, az ablakok rendszeres tisztítása segít a megvalósításban. A világítást csak a sportmozgások ideje alatt kapcsoljuk be a sportcsarnokban, a holtidőkben: pl. szünetekben vagy lyukasórák esetén takarékoskodjunk az energiával. (Kivételes eset, ha tartós áramellátást igénylő speciális világítóeszközökről van szó.) A kiszolgáló helyiségek (öltözők, fürdők, folyosó) világítását kapcsoljuk, kapcsoltassuk ki a foglalkozások idejére. Itt számításba jönnek az automatikusan be és kikapcsolódó lámpák. A nagyméretű tornatermek esetében jól mérhető különbség van a hagyományos és az energiatakarékos fényforrások energiaigénye között! Törekedjünk a készlet modernizálására! A sportmozgásokhoz az osztálytermeknél alacsonyabb hőmérsékletű tornaterem a megfelelő, a testnevelő tanárok és a felmentettek bánatára. A fűtőtestek időjárástól függő szabályozásával elkerülhetjük azt, hogy folyamatosan nyitva hagyott ablakok mellett érezzék jól magukat a tanulók. Az épület műszaki állapota, hőszigetelése és a nyílászárók állapota jelentősen befolyásolja az energiafelhasználást. Az Oktatási Minisztérium által a közoktatási intézmények világításának és fűtésének korszerűsítésére 2005-ben meghirdetett Szemünk Fénye Program ezt is támogatja. A szellőztetés téli időszakban is fontos az oxigénigény miatt, ugyanakkor a fűtés energiaigényét növeli. Rövid idejű, de nagy légáramlatot alkalmazzunk a levegő cseréjéhez! A szellőző berendezések és légkondicionálók arra hivatottak, hogy adott esetben a sportolás körülményeit ideálissá tegyék. Ezek a berendezések azonban energiaigényesek, ezért feleslegesen ne működtessük azokat! A takarításhoz szükséges energia és anyagmennyiség csökkenthető, mégpedig a tisztaságot szolgáló rendszabályokkal. Ételt és italt nem vihetünk be a tornaterembe. A váltócipő használata kötelező, azt ellenőriznünk kell. A sporttevékenységek helyszínei a megújuló energiák kihasználásának fejlesztésre hivatott területei. Mivel a sporttevékenységek iránti igény növekedésére számíthatunk, a beruházások megtérülnek. A tornatermek és sportcsarnokok körzetében rendszerint találunk nagy, beépíthető felületeket, ahol a napenergiát hasznosító kollektorok elhelyezhetők. Ezek elsősorban a rendszeresen elhasznált fürdővíz felmelegítését szolgálhatják. Ilyen formában a az összegyűjtött energia tárolható is! Amennyiben lehetséges, foglalkozásainkat az energiát nem igénylő napszakokra időzítsük. Víz: A sportolást követő mosakodással, zuhanyozással az egészségre nevelés céljai mellett a környezettudatosságra is nevelünk, ha jól működő víztakarékos, automatikusan elzáródó csapokat használunk iskoláinkban. A vízzel korszerű, permetező és önleálló csapok használatával takarékoskodhatunk. Tanítsuk meg az alapos, de gyors tisztálkodásra tanulóinkat. Nagy osztálylétszámok és rövid szünetek 2
esetében a nedvesítés szappanozás öblítés egymást váltó szervezésével érhetünk célt a zuhanyzóban. A melegvízzel való takarékoskodás egyben energiával való takarékoskodást is jelent! Testnevelői szlogen, hogy Ne tévesszétek össze a zuhanyzót a Rudas-fürdővel!. A takarításhoz kevesebb víz szükséges, és a sportolás is higiénikusabb, ha kötelező a váltócipő használata! Magyarország nagy részén büszkék lehetünk a jó minőségű csapvízre. A tornatermek (sportterek) közelében létesített ivókutakkal higiénikus, poharat nem igénylő módon oldható meg a folyadékpótlás. A büfések bánatára a tanulók kevesebbet fogyasztanak a cukros üdítőkből, és nem gyűlnek az eldobható műanyagpalackok. Az ivóvíz is innivaló! Kannákban, vagy nagy palackokban is hűthető a meleg évszakok foglalkozásai alatt, a csapok kifolyatása helyett. Ez jó mintát ad otthoni utánzáshoz is! Ez esetben többször használható (elmosható) poharakat használjunk! A víztakarékosság szempontjából a műszaki szerelvények jó állapota, a csöpögés megszüntetése, víztakarékos WC öblítőtartályok beépítése kívánatos. Levegő: A levegő nem kellően tiszta városainkban, hovatovább kérdésessé teszi a testgyakorlás hasznát. Ez a beltéri és szabadtéri sporttevékenységekre egyaránt vonatkozik. A légúti betegségek, különféle ártalmak, a figyelem csökkenése, az étvágytalanság kiváltója a légszennyezettség. A légszennyezés kialakulásnak egyik oka a megnövekedett gépjárműforgalom. Ahol lehet, ha nem veszélyes, a gyaloglást, esetleg kerékpáros iskolába járást (végső megoldásként a tömegközlekedést) ösztönözzük! Hulladékok: A tantermi testnevelésórákra nem jellemző a hulladékok vagy szemét keletkezése. A szabadtéri foglalkozások környezete azonban nagy hatással lehet a tanulókra. A sportudvar tisztasága és állapota meghatározója az élménynek, ezért jó nevelő hatása van annak, ha ott időnként a tanulókkal együtt dolgozunk a szép környezetért: hulladék összeszedése (csakis önkéntes alapon és a higiéniai szabályok betartásával!), növények ápolása, sportterek karbantartása, kijelölése, újrafestése, stb. Zaj: A sportolás sajátos zajjal jár, ehhez a drukkolás vagy éppen a zene is hozzátartozik. A tornatermek többsége visszaveri a hangokat. A zaj csökkentésének legkevésbé költséges lehetősége beltéren a függönyök telepítése, vagy az ablakok kinyitása. Ezek a megoldások azonban a por beáramlása, és megkötése, illetve a természetes fény csökkentése miatt kérdőjelesek. Törekedjünk arra, hogy a felesleges hangerő (zenés órák) ne zavarja a közelben lévő iskolatársakat. A természetben tartott testnevelésórák: A természeti környezetbe kiköltöztetett testnevelésóráknak széles skáláját szervezheti a testnevelő tanár: összevont órák, sportköri foglakozások, szakkörök, kirándulások, túrák, táborozások formájában. Ezeknek különleges hangulata és pedagógiai jelentősége van. Tájhasználat: Mindig úgy hagyd magad mögött a terepet, ahogy találni szeretnéd! (Lehetőleg szebben, mint ahogy találtad.) 3
Védjük és becsüljük meg a zöldfelületeket! A foglalkozások ne tegyenek kárt a környezetben: kerüljük el a taposási károk okozását, jelzőkarók céljából faágak levágását, az élő növények rongálását. A természet adta lehetőségeket ki szabad használni: megtermett fákat fáramászásra, bokrokat rejtőzködésre, patakba helyezett köveket átkelő gyakorlatokhoz, duzzasztást fürdőmedence érdekében, a füves területeket kúszás-mászáshoz, labdajátékokhoz, küzdősportokhoz, zenés gyakorlatok helyszínéül, stb. Saját szemetünket vigyük haza vagy az első szemétgyűjtőig! Ami otthon szemét, itt is az! Előzzük meg a szemét keletkezését, a diákokat tájékoztassuk arról, hogy mit szabad és mit kell hozni a foglalkozásra! Többször használható eszközöket alkalmazzunk, igyekezzünk az elavult vagy kiöregedett eszközeink újrahasznosítására. Jó lenne, ha pl. a sportruházat és sportcikkek visszagyűjtése szervezett lenne. Minden olyan eszközt távolítsunk el a terepről, amit mi vittünk oda: bármilyen feleslegessé vált segédanyagot, út- és pályajelzéseket stb., függetlenül attól, hogy az komposztálódó anyag vagy nem. Szervezzük meg saját útjelzéseink bontását! A szerves hulladék beásása elfogadható megoldás, ha tudjuk, mi tartozik ebbe a körbe. Sportolásunkkal a lehető legkisebb mértékben zavarjuk meg az ott élő lényeket. Lehetőség szerint használjuk a már kialakult úthálózatot. Ne gázoljunk át érzékeny területeken, fejlődésben lévő növényeken. Kerüljük el a lezárt, védett területeket! Vigyázzunk az erdei és természetjáró létesítményekre, műemlékekre, természeti értékekre! Legyünk tekintettel az erdőben dolgozók vagy más felüdülést keresők érdekeire! Feleslegesen ne hangoskodjunk! Tartsuk be a tűzrakás szabályait! Életmódtanácsok: Az állóképességet fejlesztő foglalkozások jó lehetőséget adnak arra, hogy diákjaink számára a gyalogos, kerékpáros közlekedést ajánljuk a belsőégésű motorokkal működő és zsúfoltságot okozó járművekkel szemben. Ha a diákok jól fel tudják mérni képességeiket, napi néhány kilométeres gyaloglás vagy kerekezés nem lesz riasztó számukra. Segítségünkre lehet a kerékpározás hatalmas népszerűsége, de ez esetben a motorizáció fiatalokat elbűvölő hatásával, a kényelmi igényekkel kell megküzdeni. Biztonságos kerékpárutak és sávok, továbbá iskolai kerékpártárolók létesítésével változtatni kell a balkáni állapotokon. Mindenfajta sporttevékenység számára negatív hatású a dohányzás, iskoláinkban és a sporttelepeken tilos! A testnevelő tanárnak különleges lehetősége van táplálkozási tanácsokkal segíteni tanítványait. A lányok rendszerint a szépség és karcsúság miatt, a fiúk a dagadó izmok kedvéért szeretnének tudatosan étkezni. A természetes és elsősorban hazai élelmiszerek (biotermékek) előtérbe helyezésére a táplálkozási összetevők megfelelő arányaira, a műételek és tartósítószerek kerülésére bíztathatjuk tanítványainkat. Fontos, hogy a testépítő szerek káros hatásairól tájékoztassuk őket, óvjuk és távol tartsuk őket ezek használatától. A testnevelő megóvhatja a reklámok csapdáitól tanítványait. Nagyon sok magas labdát adnak föl a sport területén is a fogyasztói társadalom gátlástalan vállalkozói. Pl.: az izzadást gátló sportspray szemben áll a testgyakorláskor szükséges hőleadás élettani szükségességével. A hidratáló arckrémek sízés előtti alkalmazása miatt több óvatlan diáknak arcára fagyott már a mosoly. A testsúly csökkentésére ajánlott kényelmes aktivitást nélkülöző megoldások nevetségesek, a rázógépek vagy fekvőkúrák rendre csődöt mondanak! A diákok szívesen számolnak be testnevelőjüknek sportos sikereikről. E beszélgetések során elejtett megjegyzéseink, állásfoglalásaink meghatározhatják a környezettudatos kibontakozást. 4
Pl. a terepkerékpározáshoz adott útvonaljavaslatainkkal jó szolgálatot tehetünk a talajerózió miatt elkerülendő meredek hegyoldalak érdekében. C) Egy sítábor környezeti nevelési lehetőségei A testnevelés feladatai között szerepel, hogy egész életre szóló rendszeres sporttevékenység igényét fejlessze ki a tanulókban. Sok fiatal vonzódik olyan extrém sportok felé, amelyek a szabad természetben zajlanak. Azért választottuk témául a sítáborozást, mert a síelés jól reprezentálja a trendet. A 100 évvel ezelőtti extrém sport űzése ma tömegek szórakozása, környezeti szempontból erősen terhelő luxusfogyasztás. Megoldandó feladat a testkulturális haszon egyeztetése a zöld törekvésekkel. Ha a képzett testnevelő jelen van az iskolások első természetbeli sporttevékenységeinél, akkor az egészséges életmódra nevelés és a felnőttkori cselekedetek, a fenntarthatóságot szolgáló életszemlélet megalapozása szempontjából kiemelkedően hasznos munkát végezhet. Ugyanis boldogan sportoló fiatalokkal dolgozhat. Ebben a közegben a társadalom számára is fontos értékek, a környezettudatos viselkedés és a pozitív attitűdök kialakítására jó lehetőség nyílik. Megállapításaink többsége minden természetben űzött sport esetében hasznosítható. A különleges természeti és társas környezetben átélhető többnapos aktív sportélmény értékeire kell felnyitni a tanulók szemét. Kiemelt szerepet kaphat a természeti értékek felismerése, megbecsülése. Ehhez kapcsolható a környezettudatos magatartás kialakítása, amelyre a hétköznapi cselekedeteken túl (utazási, vásárlási, tisztálkodási, viselkedésbeli megnyilvánulások) kitűnő lehetőség nyílik a síelések vagy éppen az utazások során, környezeti csodák és pusztulások, az emberi tudás és tudatlanság következményeinek feltárásával. A csoportos utazás, az együtt töltött társas tevékenységek, nem utolsó sorban pedig a síelés (síoktatás) alatt kiderülnek a tanulók ismeretlen jellemvonásai. A váratlan és szokatlan körülmények között az egymás és a környezet iránti figyelem, udvariasság, féltés vagy éppen a közömbösség felszínre kerülhetnek és alakíthatók. Érdekes és megemlítendő anyag a földrajz és fizika témakörébe tartozó csapadékképződés, hó és lavinaismeret. A témakörhöz kapcsolódóan gyakorlati ismereteket szereznek a tanítványok a reggeli jeges, majd felolvadó havon, amely estére szemcsés kásává tömörül össze! A pályán kívüli síeléssel kapcsolatosan környezettani, biológiai ismeretek kerülnek a felszínre, amikor kiderül, hogy nem csak a sízők érdekében létesítenek tiltott övezeteket a pályák környezetében. A testnevelő tanár számára természetesen a legfontosabb a testi nevelés témakörébe tartozó sporttevékenység. A tanulók iskolásévein túlmutató haszon az, hogy egy teljes életen át űzhető, egészséges sporttal ismerkednek meg, és azt szakemberek segítségével sajátítják el. A sízők (diákcsoportok) látszólag kis jelentőségű, de összességében nagy horderejű tettekkel bizonyíthatják a környezet megóvásának szándékát: 1. A sí-kresz betartása (figyelem másokra, baleset-megelőzés: a mentések és egészségi szolgáltatás költségeinek csökkentése, a kapacitás teljes kihasználása a felvonónál) 2. Soha ne síeljünk tiltott területeken! A természetvédelmi területeket tartsuk tiszteletben, és ne hatoljunk be oda illetéktelenül a siklás élvezetéért. 3. Ne síeljünk ki tiltott helyekre, az erdőkbe! Ott ugyanis magunk sem sízhetünk biztonságosan, az ott élő vadakat megzavarjuk, és a síléc éleivel megsértjük a fiatal fákat, a csemetéket. Ne háborgassuk a déli kiolvadt hegyoldalak nyugalmát, ahol a vadak télidőben is tartalék élelmiszert találhatnak! Ne közelítsük meg az etetőket! Maradjunk a kijelölt sípályákon! 4. A kutyánkat hagyjuk otthon! 5
5. Kerüljük a hangoskodást! 6. Saját hulladékunkat vigyük le a hegyről! Szükségünket a WC-ben intézzük el, ha mégis nagy a szükség, kisdolgunk nyomait is takarjuk be! 7. A felszerelések megbecsülése révén elkerülhetők a szükségtelen fogyasztással járó kiadások. A sísportban nyilvánvaló jelenség a fogyasztói társadalomra jellemző vásárlási sznobizmus. (A sífelszerelések élettartamának növelése gondozással mint pozitív, a felvonók állagának rongálása mint negatív példák említhetők). 8. A pályák megközelítése tömegközlekedési járművekkel egyaránt szolgálja a környezetszennyezés csökkenését, és a parkolási gondok megoldását. 9. Az utazás témakörébe tartozik a buszvezetőket megcélzó kínálat: az ingyenes liftjegy és az ebédmeghívás. (Így ugyanis kevesebbet jár a motor, hisz a vezető távolléte alatt nem kell az egész buszt fűteni.) 10. A szálláshelyek komfortfokozatától függően szembesülhetünk a vendéglátók felismert takarékosságával. Gyenge izzók világítják meg szobánkat, a fűtés csak a síliftek zárásakor indul be, a folyosókon automata oltja le a villanyt. 11. Egy sítábor az iskola csoportja számára a lehető legjobb alkalom a szelektív szemétgyűjtés gyakorlására. A veszélyes hulladékok közül az akkumulátorok, elemek cseréjének igénye jelentősen nő a sízés periódusában. Újabb terület a Föld megkíméléséhez, ha az elkülönített gyűjtőben végzi a kiszolgált elem. 12. A betétdíjas csomagolóanyagoknak, illetve az újrafelhasználás ideológiájának a visszaváltható mágneskártyák a mintapéldái sízésben. Korábban sajnos előfordult, hogy a nyakba akasztható plasztikkártyák a felvonó melletti fenyőket díszítették. Összefoglalva: Az iskolai táborok (köztük a sítáborok) népszerűsége nyilvánvaló, a benne rejlő nevelési, életmód alakítási lehetőségek különlegesek. A sportági jártasságok és készségek környezettudatos közegben megvalósított kialakításával fenntartható, életre szóló rekreációs lehetőséget alapozunk meg a jövő nemzedékének. E feladat megoldására a testnevelő tanároknak jó esélye nyílik. 6
Kocsis László: Éjszakai Túlélő Túra Bevezetés Az éjszakai túlélő túrákat immár negyedik alkalommal szervezzük kollégámmal, aki egyben gyermekkori barátom. A természet szeretete belénk ivódott a sok- sok évi sporttevékenységünk során. Mindketten versenyszerűen kajakoztunk, és a víz a Duna szeretete mellett a partmenti erdőket és hegyeket is magunkénak tudtuk. Ösztönösen megfogalmazódott bennünk a gondolat: természetesen élni, egészségesen gondolkodni és cselekedni csak tiszta vizek közelében, egészséges növényekkel teli és tiszta levegős környezetben lehet. A sporthoz természetes környezet kell; a természetes környezet megkívánja a tisztaságot, a sport és egyéb ember által végzett igaz tevékenység legyen bármi: gyermeknevelés, tanítás stb. tisztaságot igényel, amilyen az élő természet maga, amely csak így lehet életképes és ezzel együtt az ember fia is. Úgy érzem és hiszem, hogy így lehet az ember mind mentálisan mind fizikailag tiszta, emberi. Így maradhatnak meg azok az értékek, amelyek szellemünket táplálják, és jövőnket garantálják. Ez az az út, amelyet követve én eljutottam idáig céljaimat megvalósítván. Környezettudatos magatartás, viselkedés: fontos, hogy a gyermekeket bevigyük az erdőbe, megismerjék és megértsék annak csendjét, illatát, tökéletességét, méltóságát. Megismerjék, hogyan kell megérinteni, bánni az erdővel. Ahogyan közeledik egyik ember a másikhoz. A tisztelet, az alázat, az elfogadás, a szeretet és még sorolhatnám, amelyre úgy áhítunk, mindmind megtanulható közvetve vagy közvetlenül a természettől, az erdőtől, amelynek szelleme mind ezt sugalja, csak meg kell ezt értetni és tanítani a gyerekekkel. Az erdő szellemiségének (természet) belé kell ivódnia az ember szellemiségébe, természet és ember egymáshoz tartoznak. Így alkotnak egy egészet és az egész maga az élet. Kaland- élmény, kihívás, erőpróba: természetes emberi igény. Adjuk meg hát a gyerekeknek ezt a lehetőséget! Tanulják meg, hogyan lehet az erdőben közlekedni, tájékozódni, eligazodni a növényfajták között. Alkalmazkodni a terepviszonyokhoz, észrevenni azokat a dolgokat, jeleket, amelyeket elrejt az erdő, de számunkra fontos információt jelentenek az előre jutásban, legyenek természetesek vagy mesterségesek. Itt jobban megismerhetjük magunkat és másokat, újabb képességekre tehetünk szert, vagy kibontakoztathatjuk azokat. Megtanulhatunk egymásra számítani, és alkalmazkodni egymáshoz, ahogy az erdő növényei és állatai is teszik ezt. Megtapasztalhatjuk a természet erejét és kérlelhetetlenségét. Mindezt játékos formában, ahol az erdő az igazi felnőtt, hiszen ő otthon van néhány millió éve, mi csak vendégek vagyunk benne, a gyerekek is, de még a felnőttek is. Hiszen írtjuk az erdőket, a vesztünket okozva ezzel, tehát még mindig nem nőttünk fel. Lehet, hogy túl magasztos de ez lenne a végső cél: játszva, mint a gyerek nőjünk fel. Ez lenne a végső kihívás, és ez a pici játék lenne az egyik eszköz, amely ezt szolgálná. Érdeklődés felkeltése: Ez a feladat nem került nagy erőfeszítésünkbe, mivel első túránkat olyan jól bejáratott gyerekek beszervezésével kezdtük, akik már átestek néhány élménydús programunkon. Pl. biciklitúra, vízitúra stb. És ezek után a hírverés nem maradt el. Néhány színes fotó csak ráadáskén szolgált. Elsősorban olyan osztályokat vettünk célba, ahol jó a közösségi szellem, így ők együtt szívesen jöttek, fiúk- lányok, vegyesen meg pláne. A tájékoztatatók kiosztása után hamar elkötelezték magukat a gyerekek és szülők a program mellett, nem volt gond a létszámmal. Helyszín: 7
Minden évben más helyszínt keresünk, idén Zebegényt választottuk. A falu fölött, a hegyoldalon épűlt egy gyönyörű Trianon emlékmű, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Dunára és ideális táborhely, ahonnan bevehetik magukat a gyerekek a Börzsöny hegyeibe. Hetekkel előtte bejártuk a helyszínt a kollegámmal, hogy megismerjük a terepet, annak sajátosságait, megtervezzük az útvonalakat és kidolgozzuk a feladatokat. A túrát mindig olyan környéken rendezzük, ahol nincsenek szélsőséges körülmények (lezuhanás veszélye stb.) A csapatok: 4-6 fős csapatok vesznek részt a túrán, csapatonként egy felnőtt kisérővel. Az átadott útmutató alapján egy figyelmes, átlagos kondícióval rendelkező csapat teljesíteni tudja valamennyi feladatot. A csapatokat 5-8 osztályos tanulók alkotják. A túra lebonyolítása: A gyülekező után megkapják a csapatok az eligazítást, majd néhány helyben megoldott feladat után elindulnak az erdőbe, ellenkező irányokba, egyenlő időközökben. Beérkezés után (03-05 óra) között pihenő, majd eredményhirdetés. Feladatok: A feladatokat pontozással értékeljük. Végig kell járni az előírt útvonalat eltévedés nélkül, megtalálni és megoldani az útközben fellelhető feladatokat, a lehető legrövidebb idő alatt, bár a térkép hiányos. Az első két feladatot helyben oldják meg a csapatok. Fát kell gyűjteni adott idő alatt a tábortűzhöz, amely majd egész éjszaka égni fog. A legtöbb fát gyűjtő csapat kapja a maximális pontszámot. A második feladat: adott teületen elrejtett üdítő italos dobozokat kell megtalálni csapatonként egy-egy embernek. A legtöbbet gyűjtő kapja a max. pontszámot. Ezek után elindulnak a csapatok egymás után egyenlő időközönként és ellentétes irányokban. Az útvonal: bázis tábor Görbe-híd Szeder-völgy Remete-keresztbérc Világos-tér Hegyestető Szent Mihály-hegy majd vissza: Világos- tér Köves-mező Jaros-bükk Grundl-rét bázis tábor. Menetközben a következő feladatokat kell megoldani: betűket rejtettünk el fákra, kövekre, műtárgyakra. Ha mind megtalálják, egy szót lehet kiolvasni (sólyom), egy bizonyos helynél egy fára elhelyezett jelnél adott lépésszámmal be kell menni egy patakmederbe, és meg kell találni az ott elhelyezett jelet. Vadászles létrafokainak száma? Etetőnél keresd meg a tűt a szénakazalban! Nincs semmi elrejtve ott természetesen, de kell lennie tűnek és cérnának a felszerelésük között. Előre lefényképezett tárgyakat kell megtalálniuk az útvonal mentén, és leírni, hol található. Kifeszített kötélen lajhár-mászással át kell mászni a másik oldalra, időre. Adott helyen növényeket kell keresni, és a Kis növényhatározóval felismerni azokat. Visszaérkezvén minden csapattagnak célba kell lőni egy céltáblára; a legtöbb kört lövő csapat kapja a legtöbb pontot. A beérkezett csapatok lepihenhetnek, majd eredményhirdetés következik. Minden résztvevő emléktrikót kap, és a győztes csapat kapja a kupát. A helyezettek érmet kapnak. Majd mindenki hazatér holt fáradtan, de szép élményekkel gazdagodva. De előtte összeszedjük a szemetet! 8