Genetikai vonatkozások a szalagsérülések prevenciójában és sportorvoslásában



Hasonló dokumentumok
Genetikai vonatkozások a sportorvoslásban és a tehetséggondozásban

A legdrágább sportoló, a sérült sportoló! TATA 2018 GYAKORLATI EDZŐ TOVÁBBKÉPZÉS

Rátgéber László, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Rátgéber Kosárlabda Akadémia Alapítvány A modern kondicionális és koordinációs képzés

A sporttudatosság vizsgálata válogatott atléták körében

INFORMATIKAI RENDSZEREK SZEREPE A SPORTANALITIKÁBAN

Sportágspecifikus. teljesítménydiagnosztika nemzetközi kitekintés

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

BETEGTÁJÉKOZTATÓ Genetikai szűrés lehetőségei az Országos Onkológiai Intézetben

Tájékoztató az ágazati sport ismeretek érettségi vizsgáról KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

A PROPRIOCEPTIV TRÉNING SZEREPE A TÉRD SZALAGSÉRÜLÉSEINEK MEGELŐZÉSÉBEN. Ph.D tézisek. Pánics Gergely

A falusi tömegsport helyzete. Dr. Szabó György PhD Sportorvosi Hálózat - Csorna Sportorvos Kongresszus Budapest

Stressztörések megelőzése és kezelésének támogatása dietoterápia segítségével. Tihanyi András Krea-Fitt Sporttáplálkozási Team SPORTORVOS.

Sportorvosi aktualiások

Fáradásos törések. Prof. Dr. Berkes István

Sarkantyú kezelése gyógytornával

Gyógytornász program 2016 óta elért eredményei Jelenlegi működési stratégiák ismertetése

FUNKCIONÁLIS TRÉNING SZEREPE A PORCKÁROSODÁSOK PREVENCIÓJÁBAN ÉS A REHABILITÁCIÓBAN

AMS Hereimplantátum Használati útmutató

Egészségügyi kockázatok integrált kezelésének számítógéppel támogatott gyakorlata

LABDARÚGÓ SPORTEDZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI PROGRAMJA a XXXVII. SPORT ÁGAZATHOZ

IRÁNYELVEK, CÉLKITŰZÉSEK

Cukorbetegként is stabilan két lábon

MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA ÉVI TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT ÉS PROGRAM A KEP EDZŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSÉHEZ

Sztreching. Sztreching Szegedi Tudományegyetem

Az emberi erőforrás értéke

Héraklész programba kinevezett, U23 korcsoportú versenyzők felkészülési terve év. Készítette: Bökfi János Szűcs Endre Likercz Attila

üvegcsont betegség régen és ma

A korai orthodontiai kezelés mellett és ellene szóló érvek áttekintése a szakirodalom alapján


Edzéselméleti ajánlások, gyakorlati tanácsok edzésvezetéshez. Radák Zsolt TF

Ínsérülések rehabilitációs lehetőségei

A MOTORIKUS MOZGÁSOS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI ÓVODÁS ÉS KISISKOLÁS KORBAN

SPORTELMÉLETI ISMERETEK tantárgycsoport /testnevelés-elmélet, sportegészségtan/

Többgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

Cukorbetegek kezelésének alapelvei

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar. Rekreációszervező N III. ( I. szemeszter)

szerepe a gasztrointesztinális

A Testnevelési Egyetem integrált laboratóriumai

Foglalkozási mozgásszervi megbetegedések megítélése az igazságügyi és biztosítás orvos szempontjából

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN

A Hypermobilitás. diagnosztikai problémái és prevenciós stratégiája

Humán genom variációk single nucleotide polymorphism (SNP)

Kulcscsonttörés. A betegség leírása

Szemem Fénye Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Hospice

TAKSONY SE szakmai beszámolója

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA)

VIZSGANAPTÁR tavasz. Szakorvosi szak Szak Vizsgaidőszak Ügyintéző Addiktológia Csabai Ildikó

Új célzókészülék a térd elülsô keresztszalag pótlásához

MIVEL JÁRUL HOZZÁ A PARASPORT A SÉRÜLTEK REHABILITÁCIÓJÁHOZ?

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Gyógytorna speciális módszerek Kálmán Anita. Zsigmondy Vilmos Harkány Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft.

Tartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...

betegbiztonság a kommunikáció sérülésének okai és június 18., SE EMK

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Genetikai tanácsadás. Készítette: A Klinikai Genetikai Szakmai Kollégium

TÁMOP /


A Magyar Úszó Szövetség Sportegészségügyi Szabályzata

Módszerek és példák a kockázatszemléletű gyakorlatra az ISO 9001:2015 szabvány szellemében

Hosszú távú gondolkodás szükségessége a hazai a sportban II.

Égéssérült gyermekek rehabilitációja

Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: )

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

Nemzetközi Erőnléti Edző Sporttudományos Konferencia International Strength & Conditioning Sport Science Conference

Diagnosztikai célú molekuláris biológiai vizsgálatok

Semmelweis Egyetem VIII. Infektológiai Továbbképző Tanfolyam

A sporttehetség fejlesztés. Dr. Orosz Róbert Kék Bolygó Tehetségpont Debrecen

A MAGYAR VÍZILABDA SZÖVETSÉG SPORTEGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYZATA

Kardiológiai vizsgálat (sportolói kardiológiai anamnézis, fizikális vizsgálat, 12 elvezetéses EKG, szív UH, szakorvosi konzultáció)

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

IceCenter Budapest. Dr Géczi Gábor

A sportteljesítmény színvonalának hatása a szív edzettségi jeleire

SPORT ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA

Felelősen, eredményesen, biztonságosan. A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai

MESÉLD EL, MI VÁR RÁM

Krómer Andrea

SPORTEGÉSZSÉG- ÜGYI SZABÁLYZAT

MEGENGEDETT TELJESÍTMÉNYFOKOZÓ MÓDSZEREK A KRIO TERÁPIA HATÁSA A SPORTTELJESÍTMÉNYRE ANTIGRAVITATÁCIÓS FUTÓGÉP A FELKÉSZÍTÉSBEN

Közös stratégia kifejlesztése molekuláris módszerek alkalmazásával a rák kezelésére Magyarországon és Norvégiában

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a cukorbetegségről

GIR A program 4 fő pontja az ISKOLA, a RENDEZVÉNYEK, az EGYESÜLET és a KOMMUNIKÁCIÓ! ISKOLA

Gyakori sísérülések és azok megelőzési lehetőségei gyermekkorban

Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar. Gyógytornász III ( I. szemeszter)

Human genome project

Tudománytörténeti visszatekintés

Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék. Dr. Váradyné Horváth Ágnes főiskolai adjunktus

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

Johann Gregor Mendel Az olmüci (Olomouc) és bécsi egyetem diákja Brünni ágostonrendi apát (nem szovjet tudós) Tudatos és nagyon alapos kutat

EGÉSZség-esély-eHealth

Köszöntjük vendégeinket!

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Genetikai polimorfizmus vizsgálatok 1-es típusú cukorbetegségben

A testmozgás anatómiája Részlet dr. Sánta János sportorvos, belgyógyász-kardiológus előadásából

Az MBT mint terápiás eszköz a bokainstabilitás kezelésére

1882 októberében megkezdődött a kórház építése, ekkor jött létre a ma is látható pavilonrendszerű épületegyüttes.

Átírás:

Genetikai vonatkozások a szalagsérülések prevenciójában és sportorvoslásában HARSÁNYI Gergely 1,2, SZOKOLAI Viola 1,2, ELBERT Gábor 3, NAGY Zsolt B. 2 1 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola, Budapest 2 Genetikával Az Egészségért Egyesület, Budapest 3 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Budapest harsanyi_gergely@yahoo.com szokolai.viola@gmail.com elberteam@gmail.com dr.nagy.zsolt@gmail.com A sportsérülések során a szalagok elszakadhatnak a csonton lévő tapadásuknál vagy az állományukban. A sérülés típusa attól függ, hogy a szalagot milyen mértékű terhelés érte. A szalagsérülések sok esetben váratlanul lépnek fel, és jelentősen befolyásolják a edzésmunkát vagy a sportolói pályafutást. Az elmúlt 30 év kutatásai rámutatattak arra, hogy az ínproblémák és szalagsérülések kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. A szalagsérülésekre hajlamosító génváltozatok a szalag strukturális felépítéséért felelős kollagén fehérjéket kódolják. Összesen 4 kandidáns gén polimorfizmus vizsgálatával a sportorvos hatékony javaslatokat tehet az egyén számára a sportválasztásban, a szalagsérülések elkerülésében és megelőzésében. A genetikai lelet kiegészíti az eszközös felmérések és ambuláns laborvizsgálatok eredményeit. A genetikai eredmény alapján olyan diagnosztikai protokoll dolgozható ki, amely során a kollagén 1A1-, a kollagén 1A5-, a tenascin- és a mátrix metalloproteináz 3 génváltozatok ismeretében egyénre szabott eszközös felmérések és edzéstervek javasolhatóak gyermek és serdülőkorú sportolóknál az Achilles-ín és váll diszlokációjával járó szalagsérülések prevenciójában. A sportolók egyénre szabott felkészítése multidiszciplináris szemléletmódot igényel, azaz ahhoz számos tudományterületből (sportorvostan, sportgenetika, sportpszichológia, stb.) származó információk integrálása szükséges. Az egyesületek és akadémiák sport tehetséggondozásának fontos eleme a váratlan sérülések kialakulásának minimalizálása. A genetikai vizsgálatok részét képezik az orvosi 21

protokollnak, mellyel az egészséget óvva lehet a maximális sportteljesítményt elérni. Bevezetés Az ízületek és az izmok állandó megterhelése komoly sérülésekhez vezethet. Napjainkban komoly problémát okozhat egy szalagsérülés, mely a sportoló kiesését okozhatja az edzésmunkából. Az elmúlt 30 év kutatásai rámutatattak arra, hogy az ínproblémák és szalagsérülések kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. A gének biztosítják a genotípusos jellemzőket, melyek a környezeti tényezőkkel interakcióba lépve képezik a fenotípust, ami a külvilág számára látható tulajdonság. A szalagsérülésekre hajlamosító génváltozatok a szalag strukturális felépítéséért felelős kollagén fehérjéket kódolják. Az ízületi szalagsérülésekkel összefüggő leggyakoribb génvariánsok az 1-es típusú kollagén alfa lánc 1 génjében, az 1-es típusú kollagén alfa lánc 5 génjében, a tenascin-c génben és a mátrix metalloproteináz 3 génben találhatóak. Szalagsérülésekkel összefüggésbe hozható gén polimorfizmusok COL1A1 (1-es típusú kollagén alfa lánc1) Az I-es típusú kollagén kódolásáért felel. Polimorfizmusai a -1997 G/T és a 1245 G/T, melyek befolyásolják a keresztszalagszakadás vagy a váll diszlokációs szalagszakadás sérülés kockázatának emelkedését. Egy tanulmányban felmérték a kórházban, szalagszakadás műtét után lábadozó egyének genotípusát, szinte mindegyik beteg TT genotípusú (Sp1 kötőhely polimorfizmus) volt, ami arra enged következtetni, hogy ebben az esetben a kollagén struktúráltsága nem megfelelő és a sérülések (Achilles ín szakadás, váll ficam, keresztszalagszakadás) kockázata megnő. Ezzel ellentétben a GT genotípus protektív hatással bír a sérülések ellen, az ín szalag könnyebben nyúlik, a mozgáshoz való adaptációja gyorsabb (Posthumus, September, O'Cuinneagain, et al., 2009; Posthumus, September, Keegan, et al., 2009). 22

COL1A5 (1-es típusú kollagén alfa lánc 5) Az V-ös típusú kollagén kódolásáért felel. A genotípus (BstUI,RFLP polimorfizmus), melyet japán férfiaknál genotipizáltak sérülések szempontjából különböző eredményeket hozott. CC genotípus esetén az ínszalag és a törzs megnyúlása maximális, ellenállóbb a sérüléseknek. Ilyen genotípussal rendelkező egyének megfelelőek lehetnek sprintereknek, ellenben a TT vagy a CT genotípus jelenlétekor az Achilles ín vagy a keresztszalag szakadása gyakoribb előfordulású (Posthumus, September, O'Cuinneagain, et al.; Posthumus, September, Schwellnus, et al., 2009; Kubo, Yata, Tsunoda, 2013; Marosi, Horváth, Nagy, 2012). TCN (Tenascin-C) A tenascin-c gén a 9-es emberi kromoszómán található. A tenascin-c fehérje egy extracelluláris mátrix létrejöttében szerepet játszó sejtadhéziós molekula. Polimorfizmusa összefüggenek a strukturáltság megbomlásáért, ezáltal növeli a kockázatát az Achilles ín szakadásának sportolóknál (Posthumus, September, Schwellnus, et al., 2009; Marosi, Horváth, Nagy, 2012). MMP3 (mátrix metalloproteináz 3) Kollagén degradációjában játszik szerepet. Polimorfizmusa növeli az Achilles ín szakadásának kockázatát (Marosi, Horváth, Nagy, 2012). Géndiagnosztika szerepe a szalagsérülések prevenciójában A genetikai perdiszpozíciót kimutató sportgenetikai vizsgálatok előnye a hagyományos-élettani vizsgálatokkal szemben, hogy a DNS-ben tárolt információ nem függ a vizsgált személy életkorától és edzettségi állapotától. A sérülésekre való hajlamról bármilyen életkorban azonos információt kap az vizsgáló sportorvos. Minél fiatalabb korban elvégzésre kerül a genetikai vizsgálat, annál hamarabb lehet a sérülések elkerülésére fókuszálnia az edzést vezető szakembereknek. A Brit Sporttudományi Társaság (The British Association for Sport and Exercise Sciences BASES) javaslatai alapján a sportgenetikai teszt elvégzését sportorvos konzultációnak és genetikai tanácsadásnak kell megelőznie, amely során a vizsgálatot kérő személy tájékoztatás kap a vizsgálat menetéről és 23

lehetséges eredményeiről (1-es ábra). A vizsgálat elvégzését követően az eredményről genetikus szakorvos tájékoztatja a vizsgált személyt. A konzultáció során az önrendelkezési jognak érvényesülnie kell, vagyis a sportorvos a kapcsolatot a hozzátartozókkal (edző, egyesület és szakember) a vizsgált személy bevonásával veszi fel (Marosi, Horváth, Nagy, 2012). A sportegészségügyi tesztek elsősorban prevencióra vagy a gyanított diagnózis megerősítésére szolgálhatnak. A genetikai hajlam tudatában a sportoló és az edzői stáb nagyobb hangsúlyt fektet a szalagsérülések megelőzésére, hiszen egyénre szabott edzésprogramot alakíthatnak ki. Ábra. A sportgenetikai vizsgálat menete és eredményének felhasználása az egészségügyi rendszerben Tehetség gondozás Meglévő sérülés rehabilitációja és újabb sérülések elkerülése Sportorvosi javaslat Sportorvosi javaslat Genetikai tanácsadás Genetikai tanácsadás Genetikai vizsgálat Genetikai vizsgálat Genetikai tanácsadás, eredmények megbeszélése Genetikai tanácsadás, eredmények megbeszélése Sportorvosi javaslat: egyénre szabott edzésprogram 24

Irodalomjegyzék Posthumus, M., September, A. V., O'Cuinneagain, D., et al. (2009). The COL5A1 gene is associated with increased risk of anterior cruciate ligament ruptures in female participants. Am J Sports Med., 37 (11), 2234-2240. DOI: 10.1177/0363546509338266. Epub 2009 Aug 4. Posthumus, M., September, A. V., Keegan, M. Br., et al. (2009). Genetic risk factors for anterior cruciate ligament ruptures: COL1A1 gene variant. J Sports Med., 43 (5), 352-356. DOI: 10.1136/bjsm.2008.056150. Epub 2009 Feb 4. Posthumus, M., September, A. V., Schwellnus, M. P., et al. (2009). Investigation of the Sp1-binding site polymorphism within the COL1A1 gene in participants with Achilles tendon injuries and controls. J Sci Med Sport., 12 (1), 184-189. DOI: 10.1016/j.jsams.2007.12.006. Epub 2008 Mar 19. Kubo, K., Yata, H., Tsunoda, N. (2013). Effect of gene polymorphisms on the mechanical properties of human tendon structures. Springerplus, 25 (2), 343. DOI: 10.1186/2193-1801-2-343. ecollection 2013. Marosi, K., Horváth, E., Nagy, P., et al. (2012). A sportgenetikai kutatási eredmények áttekintése és gyakorlati alkalmazásuk lehetőségei. Orv. Hetil., 153, 1247-1255. 25