Lj
I DEFENSIO \ NATIONIS HUNGARICAE FELEBBEZES AZ EMBERIS^G ELFOGULATLANUL GONDOLKOZ(3 tudomanyos kozvelemenyenek ITtiLOSZtiK^HEZ LRTA JANCSO BENEDEK i? xiadja: magyarorszag teruleti epsegenek vedelmi ligaja. fi BUDAPEST, PFEIFER FERDINAND (ZEIDLER TESTV^REK) NEMZETI ksnyvkeresked^senek BIZOMANYA. 1920.
(hs! Magyar tudonianyegyetemi nyomda. 1920.
ELOSZO. Ha valainely kdnyvrdl el lehet mondani : habent sua fata libelli", ugy bizonyara errdl a kdnyvrdl. A Magyarorszdg teriileti integritdsdt vedo Liga" felszdlitasara irtam 1918. evi december hd 9-tdl 1919. evi februar hd 28-ig. Ez a sietos es gyors munka szolgaljon nemi mentsegelil gyarldsagainak es vele egyiitt az a zaklatott es fajdalmas lelkiallapot, amelyben e sietds munkat vegeztem. Marcius 21-ig 128 lap ki volt beldle szedve es egyjelentds resze francia es angol nyelvre is leforditva. A proletardiktatura sajtd-cenzuraja lehetetlenne tette, hogy idejekoran napvilagot lathasson. Hogy a kezirat nem veszett el a nyomdaban es a szedest sem hanyattak szet a bolsevista remuralom ugynevezett lizembiztosai, az egyedtil a Ttidomdnyegyetemi Nyomda hazafias gondolkozasii vezetdsegenek es becsiiletes magyar szivii munkasainak kdszdnhetd. A proletar-diktatura utan bekdvetkezett roman megszallas szinten lehetetlenne tette, hogy a konyvpiacra keriilhessen. Most azonban, a megszalld roman csapatok kivonulasa utan nincsen semmi akadalya, hogy az erdeklddd magyar olvasdkozonseg kezebe keriiljdn. Azt hiszem, hogy a magyar olvasdkdzdnseg nemi erdeklddessel es haszonnal is fogja olvashatni. Az utdbbi iddk esemenyeinek, tovabba bizonyos radikahs es internacionalista szellemu publicisztikai iranyok hatasanak kdvetkezteben meg a magyar kozvelemeny nemely retegeiben is elterjedt az a velekedes, hogy a magyar kormanyzat a nemzetisegeket nemcsak mostoha ban&smddban reszesitette, hanem zsarnokilag el is nyomta es hogy ha ezt nem teszi, hanem idejekoran teljesiti a nemzetisegi partok politikai kdveteleseit, azzal mindennemu irredentista torekvest leszerelt volna es nem kdvetkezett volna be a mai helyzet. Aki e kdnyv adatait es 'bizonyxtekait komoly figyelemmel olvassa, bizonyara arra a meggydzddesre jut, hogy az irredentista tdrekvesek a magyar kormanyzat nemzetisegi politikajatdl teljesen fiiggetleniil fejlddtek ki es haladtak a maguk allambomlasztd utjan es> hogy a nemzetisegi partok politikai kdveteleseinek teljesitese nemcsak meg nem akadalyozta volna, hanem ellenkezden, csak meg inkabb gyorsitotta volna az irredentista torekvesek erdsddeset es diadalra vald jutasat. 1*
E kdnyv angol es francia nyelven is megjelent. Egy pillanatig sem ringattam azonban magam abban a csaloka remenyben, hogy adatai es bizonyitekai a legcsekelyebb hatassal is lehetnenek a parisi bekekonferencia hazankat erdeklo elhatarozasara. Nem is azert irtam, hanem azert, hogy barmino legyen a bekekonferencia hatarozata, legalabb egy szemernyivel hozzajaruljon a tobb evtizedes multii irredentista irodalmi hadjarat altal megragalmazott magyar nemzet vedelmehez. Nem a feliiletesen gondolkozd es itelo kiilfoldi atlagos konyv- es hirlapolvasd kozonseg szamara irtam, hanem felebbezes gyanant az emberiseg elfogulatlanul gondolkozd tudomanyos kozvelemenyenek iteldszekehez, mert meg vagyok gydzddve, hogy az igazsag a ferditeseknek es a hazugsagoknak szovedeket, barmilyen iigyesseggel is van az dsszefonva, eleg erds lesz szettepni legalabb azok eldtt, akik egyediil a targyilagos tudomanyos igazsagot keresik. Nemsokara harminc eve, hogy kdnyvekben, rdpiratokban, tanulmanyokban, hirlapi cikkekben, tudomanyos tarsasagok, tarsadalmi es hazafias egyesiiletek felolvasd es vitaiilesein, a magyar allamferfiaknak adott hivatalos es magantajekoztatasokban allanddan hirdettem, hogy a magyar allamot nem Becsbdl fenyegeti a nagyobb veszedelem, hanem a nemzetisegi irredentak reszerdl. Fel embereletre kiterjedd munkassagomnak azonban nem sikeriilt errdl az igazsagrdl sem a magyar kozvelemenyt, sem a magyar allamferfiakat meggydzni. Az 1918 oktdber vegi dsszeomlas utan bekdvetkezett esemenyek a legfajdalmasabb igazsagot szolgaltattak e harom evtizedes eredmenytelen es hiabavald munkassagomnak. Oassandra gydtrelmes szerepe jutott osztalyreszemiil es szivettepd elegteteliil. Az elszakitott teriiletek magyarsagara vard rettenetesen szomoni sors kepe azonban nem fosztott meg attdl a hittdl, hogy ez a magyarsag a most raszakadt veszedelemmel meg fog birkdzni es nem fog elveszni, mert annak minden tagja teljesiteni fogja kdtelesseget. E kdtelesseg teljesitesenek parancsold szava dsztdnzdtt, hogy e kdnyvet megirjam, kiinduldpontjaul annak az irodalmi kiizdelemnek, amelynek a magyarsag vedelmezesenek erdekeben meg kell indulnia az eurdpai sajtdban. Budapest, 1919. november 16-an. Jancso' Benedek.
E tanulmany targya es celja. A Magyarorszag teriileti integritasanak megbontasat celzd kiildnbdzd nemzetisegi irredentista jellegii politikai kdveteleseknek jogosultsagat 1. jogtorteneti (tdrtenelmi), 2. etnikai (szambeli tobbseg) alapon szoktak ellenfeleink vitatni es vegiil e kovetelesiiket azzal okoljak meg, hogy mi, magyarok, a veliink egy allamban lakd kiilonfele nemzetisegii polgartarsainkat allamunk ezereves tortenetenek egesz folyama alatt zsarnokilag elnyomtuk, sot a jelenkorban is allanddan oly kormanyzati eljaras targyakepen kezeltiik dket, amely szamukra lebetetlenne tette kulturalis es nemzeti szempontbdl vald szabad fejlodesiiket s amely eljarasnak vegsd celja nem volt mas, mint nemzetisegiiktdl es nyelviiktdl vald megfosztasuk segftsegevel dket teljesen elmagyarositani. E tajekoztatd iratnak celja: a) az objektiv es elfogulatlan tudomanyos vizsgalat meg nem cafolbatd adatainak segitsegevel kimutatni, liogy a magyar allam teriileti integritasat megtamadd irredentista jellegu kdveteleseknek sem jogtdrteneti, sem etnikai alapja nem allja ki a tudomanyos kritikat es ennelfogva nemzetek eletere es jovendd sorsara dontd batast gyakorld politikai elhatarozasnak sem szolgalbat igazsagos jogi alapjaul b) bebizonyitani, hogy a veliink egy allamban eld testvernemzetisegek az elleniink vad gyanant hangoztatott zsarnoki elnyomasrdl egeszen a XIX. szazad kezdeteig semmit sem tudtak es hogy annak erzese a XIX. szazadban is inkabb kiviilrdl jdvd idegen hatasok szuggeszcidjanak volt eredmenye es a Habsburg-monarchia sajatos belsd allapotanak folyomanya, mint nemzetisegeink valdsagos pohtikai helyzete altal okozott es ketsegbe nem vonhatd tenykent elfogadhatd igazsag; c) hogy a magyar allam kiilonbdzo nemzetisegti polgarai a magyar nemzet reszerdl soha sem reszesiiltek olyan banasmdd-
vitathatd ban, amely lehetetlenne tette volna szamukra a gazdasagi, miivelodesi' es nemzeti fejlodest. Ellenkezden, hogy a majdnem kivetel nelkiil fel nomad pasztornepekbol a nyugati allamok civilizalt nepeit megkozelito nemzetekke lehettek, egyenesen a magyar allam jogi, tarsadalmi, gazdasagi es muvelodesi intezme'nyei hatasanak koszonhetik; d) hogy az egyes nemzetisegek a maguk kiilon, sot egyenesen elszakadast celzo politikai allaspontjuknak erdekeben folytatott politikai kiizdelmeikben nem voltak kenytelenek a magyar allamhatalom reszerol nagyobb es szigorubb korlatozasokat elszenvedni, mint a magyar nemzeti iranyii partpolitikai torekvesek sajat ervenyesulesiikert folytatott harcainkban. Ellenkezoen, a nemzetisegek politikai ervenyesiileset erejiik gyeugesege akadalyozta csupan; e) hogy a magyar etnikum fejlodestortenetenek elfogulatlan tudomanyos vizsgalatabol el nem. igazsag gyanant tunik ki, hogy a magyarsagnak az utolso szazotven ev alatt bizonyos fokig meglepo szambeli novekedese nem mesterseges vagy eroszakos magyarositasnak, vagy epen a statisztikai adatok celzatos meghamisitasanak az eredmenye, hanem olyan termeszetes folyamat, amely az orszag foldrajzi es gazdasagi egysegebol, a magyarsag telepiilesi viszonyaibdl, a belso vandorlas iranyabdl, a kivandorlas alakulasabdl es a magyarsagnak az orszagban lakd nemzetisegekenel nagyobb termeszetes szaporodasabdl keletkezett.
> I. EEJEZET. Az irredentista torekvesek allitolagos jogtorteneti alapjanak biralata.
A csecho-szlovak (tot) irredentista kovetelesek jogtortlneti alapja nem torteneti igazsag. Schaffarih, SaHnek, Stiir s veliik egytitt a legtobb panszlav iranyu cseh es tdt tortenetfrd es publicista azt allitjak, hogy a magyar foldon nincsen regibb nemzet a tdtnal". Ez allftasukban tamaszkodnak arra, hogy Szvatopluk, kinek birodalma a honfoglald magyarok tamadasa kovetkezteben semmisiilt meg, tulajdonkepen a tdtok fejedelme volt, mert a mai tdtok egyenes leszarmazottjai azoknak a morva-pannon szlavoknak, akik a honfoglalas idejen Magyarorszag eszaknyugati reszen laktak. Most mar az a kerdes, hogy a torteneti kritika igazolja-e a panszlav tortenetirasnak azt a tanitasat hogy e hazaban a tdtok az dslakosok, a magyarok pedig csak jovevenyek"? Niederle, a legkivaldbb szlavistak egyike erre vonatkozdan a kovetkezden nyilatkozik: Meg vagyok rdla gydzodve, hogy a szlavok mar a IV. es V. szazad eldtt kezdettek Magyarorszagba vonuhii. Hogy ezek a szlavok a mai tdtok dsei voltak-e, vagy a szlav csaladhoz tartozd ama nepek, melyek delre, Panndniaba, az Alpok videkere es a Balkanra vonultak? az mar mas kerdes. Olyan kerdes, amelyre hatarozott valaszt nem merek adni." Megallapithatd tudomanyos igazsag, hogy tdrteneti forrasokkal es ketsegbe nem vonhatd adatokkal nem lehet bebizonyitani, hogy a tdtok a felvideknek dslakdi volnanak, vagy hogy nyelvileg es fajilag azonosak lennenek Szvatopluk azon morvapannon szlayjaival, akiket a magyarok a honfoglalas idejen N itt talaltak. Hogy a honfoglalaskor Magyarorszag eszaknyugati e's nyugati reszein talalt szlavok nem voltak azonosak a mai tdtokkal, bizonyitja az a kiilonbseg is, amely a tdt nyelv es a hajdani morva-pannon szlavok, nyelve kdzdtt van. Hogy a regi morvapannon szlavok nyelve milyen lehetett, megitelhetjuk. az altaluk lakott teriileten fennmaradt szlav helynevekbdl es azokbdl a szavakbdl, amelyeket a magyar nyelv beldle kolcson szavakkent atvett. E helynevek azt bizonyitjak, hogy ezek a morva-pannon szlavok hasznaltak a nasalis hangot, amelyet a mai tdtok nem ismernek. A Korompa, Munkdcs, Dombo stb. helyneveket, amelyeket a tdtok ma Krupa, Muhdcs, Dubovd-n&k ejtenek ki, tdliik vette at a magyar nyelv. A regi morva-pannon szlavok g-t
10 mondottak ott, ahol a totok h-t ejtenek. Ezt a Nogrdd, Visegrdd stb. helynevek igazoljak. A morva-pannon szlavok st-, sd-hangot ejtettek ott, ahol a tot cs-, cfe-hangot mond. Bizonyitja ezt a rozsda, mesgye, pest szavak, melyeket a totok ridza, me&za es pecs alakban hasznalnak. A nyelvi bizonyitekokon kfvtil torteneti bizonyitekaink is vannak, hogy a mai tdtok nem leszarmazottjai Szvatopluk alatt valdinak, a hontbglalaskor itt talalt morva-pannon szlavoknak. De hat hova lettek a morva-pannon szlavok, akiket a magyarok a honfoglalaskor itt talaltak? Beleolvadtak a magyar nemzetbe. Ez allitas ugy torteneti, mint nyelvi bizonyitekokkal is tamogathatd. A torteneti adatok azt bizonyitjak, hogy Szvatopluk birodalmanak bukasa utan a magyarok es a legydzott morva-pannon szlavok kozdtt a viszony csakhamar baratsagosabb es szorosabb lett. A salzburgi ersek papjai mar 900 julius havaban panaszkodva irjak, hogy a morvaszlavok a nemetek ellen a magyarokkal szdvet^eztek. Konstantin gorog csaszar pedig azt irja, hogy a Morva birodalom dsszeomlasa utan az ott lakd szlavok egy resze a magyarok kdze menekult, A kijltolddn kalandozd magyar csapatoknak volt egy-ket szlav nevii (Bogdt, Durcsdh) vezere is, ami azt bizonyitja, hogy a meghdditott szlavsag nemcsak baratsagos es szorosabb viszonyban elt a magyarsaggal, hanem kdziildk egyes kivaldbbak az akkori magyar tarsadalom legfelsd retegeibe, sdt a vezerek soraiba is felemelkedhettek, a mi szamtalan esetben megtortent a kesdbbi szazadokban is egeszen napjainkig. A morva-pannon szliivoknak a magyarokba vald beolvadasat bizonyitja az a nagy szlav hatas is, ami az elsd magyar allami berendezkedesben es a magyar nyelv eurdpai kialakulasaban vilagosan kimutathatd. Legnevezetesebb allami szervezeteinknek kormdny, kirdly, nddorispdn stb. neve szlav kdlcsdnvetel, valamint egyhazi miiszavainknak is: hereszteny, ersek, kereszt, stb. Ez erds szlav hatas lehetetlen lett volna nagymertekii szlav beolvadas nelkiil. E morva-pannon szlav es magyar dsszeolvadas azonban nem azon a tertileten ment vegbe, amelyiken a mai tdtok laknak, hanem a Dunantul es a Dunatdl Nagyszombaton, Nyitran es Levan at eszak-kelet fele hiizddd sik teriileten es szeles vdlgyektdl banizdalt lankasdombos videkeken. Ami ettdl a teriilettdl eszakra, a nagy hegyek kdzdtt teriilt el. az a magyar allam elsd ket szazadaban lakatlan dserdd volt. A kiralysag elsd szazadaiban a mai Felfdld eszaki reszenek tobb pontjardl az oklevelek ugy emlekeznek meg, mint lakatlau puszta helyekrdl. A mai Trencsen es Arva megyet Mdricz pecsi puspok 1065-ben pusztasagnak nevezi. Szencz, Bagonya Pozsony r megyeben, a mai Strazsa regebben Orfalu Pdstyennel teemben Nyitra megyeben vegvarak, drhelyek voltak. A Nyitra vdlgyet Nagytapolcsany felett gyepiivel rekesztettek el. E helyet mejj; ;i
11 XIII. sziizadban is latinosan Klusum-n&k (elrekesztett helynek) neveztek. Bars es Hont e szazadokban vegvarak voltak. I. Geza kinily 1075-ben a garamszentbenedeki apatsagot teljesen puszta es ember altal nem lakott videkre telepiti. Az a teriilet, mi ezeken a gyepiikkel (foldsancokkal) megerositett helyeken tiil terjedt el, lakatlan puszta es jarhatatlan erdosegekkel benott teriiletnek volt fenntartva azert, hogy az orsziigot megtamado ellenseget akadalyozza eldnyomulasaban. Ezeket a gyepukkel megerositett fobb pontokat a magyarok a hatarvedelem szempontjabdl mindjart a honfoglalas elso szazadaiban megszallottak. A honfoglalo magyarok a hatarok vedelmet sohasem a meghdditott benszulottekre biztak, hanem a velok egyestilt rokontorzsekre es pedig elsdsorban a szekelyekre es a bessenydkre. E megszallott helyeken a legregibb oklevelek tanusitasa szerint majdnem kivetel nelklil mindig szekelyekkel talalkozunk. A siculi de Vag", a Vag melleti szekelyek vedelmeztek meg Trencsent a tatarjaras idejen. Egy 1258-iki oklevel szerint a pozsonymegyei Boleraz falu a vagmelleki szekelyek teriiletevel volt hataros. Ottokar cseh kiraly 1266-ban azzal vadolja meg a papanal IV. Bela magyar kiralyt, hogy szekelyeket es mas pogany nepeket vitt ellene harcba. Szent Laszld idejeben, elegge biztositott leven mar az orsziig nyugati hatara, a hatarvedd gyepiiket eszaknyugat fele kijjebb helyeztek, aminek kovetkezteben az orszag uj teriilettel bdviilt ki. Ennek benepesitesere mar nem volt elegendd a magyarsag. Szent Laszld utddai tehat kenytelenek voltak megengedni, hogy e teriiletekre mas orszagokbdl jdjjenek telepiildk es itt azutan tanyakat, falvakat, sdt kesdbb varosokat is alapitsanak. Az iires teriiletekbdl az egyes fduri csaladoknak nagykiterjede'su foldeket adtak a kiralyok, akik egymassal versenyeztek e teriuetek gytxrs benepesiteseben, mert hiszen gazdasagi erdekeik is ezt parancsoltak nekik. Sdt, hogy a betelepiilesi kedvet eldmozditsak, a telepiildk yezetdinek bizonyqs kivaltsagokat es szabadsagokat is adtak. Igy keletkeznek Eszaki Magyarorszagon a sdltezsegek. Az ilyen uj telepes falvakat tdt nyelven lehotdnak (telepnek) hivtak. Innen a sok Lehota nevii helyseg ezeken a videkeken. Elsdsorban a kiralyok nemeteket telepitenek be ; a maganbirtokosok azonban nagyobb szammal azt a szomszedos szlav nepseget, amely a Morva felsd folyasanal es a mai Osztrak-Szileziaban lakott s amely tulnyomd nagyobb reszeben juhtenyesztessel foglalkozott s igy igen megfeleld telepes elem volt e rengeteg erddkkel boritott teriilet szamara. Ezek a szlavok voltak a mostani tdtok dsei. Hogy e bekdltdzdtt tdtokat jdvevenyeknek tekintettek, vilagosan kitunik Kalman kiraly tdrvenyeinek 80-ik cikkelyebdl, amely igy hangzik : Az dsszes masok foldjen dol-
12 gozd szabadok es vendegjdvevenyek, mint a totok, vagy a tobbi idegenek, a szabadok denarjait fizessek." E torveny tehat az idegenek kozott elsosorban a tdtokat emliti, mint akikrol kdztudomasii, hogy nemregiben jdttek Magyarorszagba. Az a kerdes most mar, hogy kik voltak es a szlavsag melyik torzsehez tartoztak ezek a bevandorolt tdtok? A magyar honfoglalas idejen a Morva es az Odera felsd vdlgyeiben a szlavoknak ugynevezett feher horvat tdrzse lakott. (L. Honfoglalas kiitfdi. 114., 135. 1.; Backi: Documenta historiae Chroaticae 417 419. 1.) Ezek a nemetek es a csehek kettds nyomasa ala keriilve, szivesen jottek Magyarorszagba, hol nyelviiket, faji egyeniseguket es nemzetisegiiket megdrizhettek, mig eredeti hazajukban visszamaradt vereik elnemetesedtek, vagy elcsehesedtek. A mai tdtok nyelverdl a cseh filoldgusok majdnem kivetel nelkiil azt allitjak, hogy nem onalld nyelv, hanem csak dialektusa a cseh nyelvnek. Ezzel szemben egy nagytekintelyu orosz nyelvesz, FlorinsJcij azt mondja, hogy a nyelv multjat nem ismerik elegge es jelenlegi allapota is nagyon kevesse van megvilagitva. Azert nyilt kerdesnek kell tekinteniink azt, hogy mind helyet is foglal el a tdbbi szlav nyelvek csaladjaban? Cmmbel Samu, a tdt nyelv tortenetenek ketsegteleniil egyik legalaposabb ismerdje azt mondja, hogy a tdt nyelv nem az eszaknyugati szlav nyelvcsoporthoz tartozik, hanem a delszlav nyelvek csoportjahoz es ezt a velemenyet nagyon figyelemremeltd nyelvi bizonyitekokkal tamogatja. Amint epen most mutattuk ki, Czambelnek ezt a velemenyet a torteneti adatok is tamogatjak, amennyiben igazoljak, hogy a mai tdtok dsei a felsd Morva es az Odera vdlgyeiben lakd feher horvatok voltak. A mai tdt nyelvrdl hatarozottan megallapithatd, hogy altalaban egyseges, tiszta tdt nyelv alig is van, mert a nyugati totok (Pozsony, Nyitra, Trencsen megye) nyelveben nagyon erds a morva illetdleg a cseh hatas; a keleti totokeban (Szepes, Saros, Abauj) a lengyel es ruten; meg legtisztabb a Iwzeptotok (Arva, Liptd, Tiirdcz, Zdlyom, Bars, Hont, Ndgrad, Gdmdr varmegyek) nyelve. Ezt a kiildnbseget azok a kiilsd hatasok magyarazzak meg, amelyeket a tdtsag a kesdbb kdzeje kdltdzdtt tdbbi szlavok reszerdl kapott. Tdrteneti hitelesseggel kimutathatd, hogy a csehek bevandorlasa mar az utolsd Arpad-hazi kiralyok idejeben megkezddddtt, amely folyamat tetdpontjara Zsigmond kiraly uralkodasa alatt a husszita-mozgalmak kovetkezteben jutott. Mikor Albert kiraly dzvegye a tdboritdk vezeret, Giskrat bizta meg Magyarorszagon kiskorii Laszld fia jogainak megvedelmezesevel, a csehek vakfeagosan elarasztottak a Felvideket. Giski^a csehei a cseh nyelvet meg a Felvidek varosainak nemet polgarsagara is raerdszakoltak. A cseh irodalmi nyelv ekkor vert a tdtsag kdreben mely gyskeret, amit nagyban eldmozditottak kesdbb a cseh protestiinsok
13 altal alapitott konyvnyomdak is, amelyek vallasos tartalmu egyhazi kdnyvekkel arasztottak el a tdtsagot. A Felvidek tdt etnikaju tertileteire tdrtentek mas nemzetisegii betelepiilesek is. Igy az orszag eszaki hatarszelein, kiildnosen Trencsen, Arva es Szepes megyekben a lengyelek, a keleti megyekben,pedig a ruthenek reszerdl. Sdt meg olahok is telepiiltek Arvaban, Trencsenben, Nyitraban, Liptdban, Zdlyomban es Grdmorben is. Pozsony megyeben pedig horvatok, Devenyuifalu kdrnyeken es attdl eszakra. Ezek, az oklevelekkel igazolhatd telepiilesek magyarazzak meg azt a nagy valtozatossagot, amellyel a felvideki tdt nepnel talalkozunk. A tdt nepet jellemzd minden vonas es tulajdonsag arrdl tesz tanubizonysagot, bogy nem egyetlen egyseges neptorzs egyenes leszarmazdja, hanem kiilonbdzd neptdrzsek -kevereke, es nem fejez ki oly egyseges tipust, amelyet kifejezetten eszaki szlavnak, vagy epen csehnek lehetne nevezni. Abban a verkeveredesben, amelynek eredmenyekepen eldallott a mai tdt nep, resze van a magyarsagnak is. Azok a szekely es magyar telepek, amelyek a magyar tortenelem elsd sz^adaiban a tortenet ketsegbe nem vonhatd bizonysagai szerint egyiitt laktak a bevandorolt tdtokkal, lassankent felszivddtak a tdteagban, helyesebben beldliik alakult ki nagy reszeben az a felvideki nemesseg, amely e Mdon a magyarsagot kepviselte es kepviseli maig is. Ez a nemesseg sohasem volt idegen vagy ellenseges erziilettel a tdt nep irant. Ellenkezden, nyelvet nemcsak megtanulta, hanem meg belsd csaladi erintkezeseiben is szivesen, sdt eldszeretettel hasznalta. Maga a tdt nep is bekessegben elt ezzel a nemesseggel, melynek tagjai kozott szamtalan volt az d verebdl vald ver, mert hiszen a magyar nemesseg nem volt olyan elzart kaszt, mint a nyugati nemzetek nemessege. Trencsenben, Turdczban, Liptdban egesz sora volt a magyarul meg nem is tudd nemesi falvaknak. Ennek a tdt nemzetisegu szegenyebb es kisebb felvideki nemess^gnek soraibdl szamosan emelkedtek fel a magyar fdnemesseg, sdt a magyar nemzet vezetd erthetdve, elemei koze. Ezek a histdriai, fizikai es pszichikai momentumok teszik hogy meg az 1848/49-iki magyarellenes tdt mozgalmak vezere, Hurbdn is kenytelen volt igy kialtani fel: Ki valasztana szet azt? mit az Isten dsszeadott Ki valasztana szet a tdtot es a magyart? A dakorom&n torteneti elmeletnek es a d^ciai kontinuitasnak hamis volta. A dakoroman tdrteneti elmeletnek es azzal egyiitt a daciai kontinuitasnak alapjat a kdvetkezd tanitas alkotja: Trajan Krisztus utan 106-ban elfoglalta Daciat, es miutan a legydzott dakokat teljesen kiirtotta, Italiabdl hozott gyarmato-
14 sokkal telepitette be es ennek kovetkezteben Dacia viragzd, miivelt es siirun lakotfc rdmai nyelvii tartomany lett. Igaz ugyan, hogy Aurelianus imperator 165 evvel kesobb a katonasagot es az odatelepitett lakossagot kivonta beldle es a tole delre fekvd Moesiaba telepitette at.,a lakossag nagy resze azonban nem engedelmeskedett Aurelianus parancsanak, hanem visszamaradt es a hegyek koze vonulva, felreallott az egymasutan betoro barbar hordak utjabdl es tobb kisebb-nagyobb csoportra oszolva, nemcsak sajat fejedelmei alatt elt, hanem megdrizte Rdmabdl hozott erkdlcseivel es muveltsegevel egyetemben nyelvet, sot a magyarok bejovetelet megeldzd szazadban a hajdani Dacia teriileten egy erdsse fejlddni kezdd egyseges roman allamot is alkotott. Ezt a muyelt rdmai eredetii allamot pusztitotta el a IX. szazadban az Azsia pusztairdl Eurdpaba betdrt barbar magyarsag s ennek polgarait, a mai romanok dsatyait vetette rdvidebb vagy hosszabb idd alatt teljes szolgasagra, amely szolgasag folyton siilyosbodva, mostanaig tart. Annak a gondolatnak, hogy a magyar allam keleti feleben lakd romansag utdda annak a rdmai nepelemnek, ainelyik a hajdani Daciaban lakott, elsd felvetdi a regi tudomanyos vilagban a XV. szazadban Magyarorszagban iddzd olasz humanistak, nev szerint JBonfinius es Aeneas Silvius voltak. Bonfinius a roman nyelvnek az olaszhoz vald hasonldsagabdl indult ki es abbdl a kdrulmenybdl, hogy Erdelynek az a resze, amelyben a romansag mar akkor tomegesebben lakott, tele van a hajdan viragzd rdmai eletnek szamos romokban heverd epiteszeti emlekevel. Ezekre tamaszkodva, bizonyosnak tekintette, hogy az erdelyi romanok csakugyan a Trajan csaszar daciai gyarmatosaitdl szarmaznak. Bonfinius ez allitasa kesdbb valdsagos dogmakepen keriilt be az eurdpai tortenettudomanyba. Bonfinius e tanitasat azonban egyetlen tdrteneti forras vagy elfogadhatd adat sem igazolja. Anonymus, a boldog emlekii Bela kiraly Nevtelen jegyzdje", az egyetlen kdzepkori krdnikas, ki azt allitja, hogy a IX. szazadban a honfoglald magyarok a romanokat mar itt talaltak volna. A roman tdrtenetiras megalapitdja, Sinkai Gyorgy aztan Cronica Romanilor" cimii miiveben Bonfiniusnak es Anonymusnak most ismertetett tanitasa alajyan reszletesen kifejtette a dakoroman tdrtenetnek, illetdleg a romansag dslakd voltanak, a daciai kontinuitasnak egesz elmeletet, amely utddainal a romanok Erdglyre vonatkozd aspiracidinak valdsagos jogtdrteneti alapjava lett. Az elfogulatlan es objektiv tudomanyos kritika azonban megcafolhatatlan bizonyitekokkal mutatta ki, hogy a daciai kontinuitas elmelete ellenkezik az igazsaggal es igy, mint legjobb esetben is csak jdhiszemu tudomanyos tevedes, nem szolgalhat elfogadhatd jogi alapjaul semmifele politikai kdvetelesnek. A mai romansag daciar szarmazasa ellen egyik legerdsebb
15 bizonyitek a inai roman nyelv. Az dsszehasonlitd neolatin nyelveszetnek altalanosan elfogadott tanitasa, hogy a roman nyelv nem fejlddhetett, idoben es terben elszakadva, a tobbi neolatin nyelvektdl. A nyelvtdrtenet tanusitasa szerint az ido, amelyben a roman nyelv kifejlodott, dsszeesik a tdbbi neolatin nyelv kifejlddesenek idejevel, tehat a Kr. u. IV. szazadtdl a X. szazadig terjedo idoszakra, mikor a romaiak daciai uralmanak mar regen vege volt. Ha a roman nyelv Daciaban kiildn, a tobbi neolatin nyelvektol teljesen elszakadva fejlodott volna ki, egeszen mas nyelv lett volna, mint a mai roman es a tobbi neolatin nyelvektol teljesen kiilonbozo is. Ezeket tekintetbe veve, nem nehez megjelolni azt a teriiletet, amelyen a roman nyelv a jelzett idoszakban keletkezett es kifejlodott. A Balkan-felszigetnek az Adriai-tenger fele eso videke volt, hol a nepies italiai nyelvekkel, allandd osszefiiggesben maradt egeszen a VIII. szazadig. Azon a teriileten, ahol Nyugat es Kelet romanizmusat kdzds verkeringes hatotta at, ugyanazon fejlddes kereteben tartva az Italia kdriil fogamzott nyelvindividuumokat s vegre, hol a roman nyelvnek egyik aga, a maceddniai roman ma is megvan. Ha a mai Erdelyben, a hegyek kdzdtt es azok szuk vdlgyeiben hatszaz even at, a magyarok bejoveteleig, a IX. szazad vegeig egj latinnyelvu nepseg elt volna, akkor ez a nep e fdlddn a hegyeknek, vdlgyeknek, folydknak, helysegeknek legalabb a nevezetesebbjeit a maga nyelven nevezte volna el. Erdely ma tele volna, legalabb azokon a videkeken, ahol nagy tdbbsegben roman lakossag el, latin eredetii roman helynevekkel. Ezen az egesz teruleten azonban a szlav helynevek epen olyan tulnyomdan uralkoddk, mint egyebiitt. Vilagos tehat, hogy e terliletek dslakossaga a magyarok bejdvetele eldtt nem roman, hanem szlav volt. Ezeket a nyelvi bizonyitekokat tamogatjak a ketsegbe nem vonhatd tdrteneti adatok is. A mai romansag tdrteneti elete a Balkanon kezddddtt. A regi roman tdrtenetnek legnevezetesebb esemenyei a Balkan-felszigeten zajlottak le. Emlekezes is rdluk eldszdr. a Balkanon a X. szazadban tdrtenik. Elsdizben Kedrenos gdrdg tdrtenetird emliti meg dket azzal az esettel kapcsolatosan, hogy Tzimiselies gdrdg csaszar halala utan a bulgar lazadas egyik vezeret a Kastdria es a Prespa-td kdzdtt levd uton holmi koborlo oldholc megdltek. Az egykoru bizantin tdrtenetirdk miiveibdl ugy ismerjiik meg a mai romanok dseit, mint pasztorkodd nomad nep-elemet, amely juhnyajaival bebarangolja az egesz Balkant. Azt kerdi valaki az olahoktdl irja egy Kekaumenos nevu gorog ird 1071-ben hol vannak most felesegeitek es csordaitok? azt felelik: Bulgarianak hegyein, mert szokasuk, hogy esordaik es haznepeik aprilistdl szeptem!)erig a magas hegyeken tartdzkodjanak."
16 Torfceneti kiitfok igazoljak, hogy a VI. szazad vegen a mai Romania teriiletet is gyer szlav nepseg lakta. Igazoljak ezt a Romania teriileten levd helynevek, amelyek tiilnyomd tdbbsegtikben epen ugy szlav eredetuek, mint Erdelyben. Erre a gyer szliiv nepseg altal lakott teriiletre, a roman nepelem, csak a X. e-i XI. szazadban koltozik at a Duna jobb partjardl, meg pedig jobbara a kiinok es bessenydk tarsasagaban. Amint Moesiaban irja egy roman tdrtenetird, Hurmuzaki (Fragmente zur Geschichte der Rumanen, 185 186 1.) a bulgar birodalom letrejott es lassankent megerdsddott, hatarait a IX. szazadban a mai Bulgariara is kiterjesztette es kesdbb szamos romannal is benepesitette, kik Haemusbdl es Maceddniabdl ordmest bevandoroitak a szep dunamelleki orszag siksagaira, amire kiildnben a bizanci kormanyzat kiildnbdzd iildozesei is kenyszeritettek. A X. szazadban a bessenydk telepedtek meg az olah foldon. Utanuk a kiinok jdttek, kik itt hosszabb ideig voltak (1060 1220-ig). A bessenyd uralom alatt sem sziinetelt a romansagnak Bulgariabdl es Thraciabdl vald atkdltdzese a mai Romaniaba." A mai Romania teriileten a romansag sajat vajdai alatt allamma csak a XIII. szazad vegen es a XIV. elejen tdmdriilt, meg pedig tdrteneti adatokkal kimutathatdan kiin es bulgar eldkeldsegek vezerlete es tamogatasa mellett. A mai magyar allam teriileten is romanokrdl eldszdr oklevelekben tehat egesz tdrteneti bizonyossaggal csak akkor tortenik emlites, mikor a mai Romania teriileten a romansag egyes kenezek es vajdak alatt kezd kisebb-nagyobb allamocskakba tdmdriilni es nemzette szervezddni. A tatarjarast (1241) kdzvetleniil megeldzd iddkben a romansag fdldrajzi elterjedese Erdelyben kdriilbeliil ama deli hatarteriilet csikjara szoritkozik, amely a Bodza-folydtdl -kezdddden a Vdrdstoronyi-szorosig terjed es pedig itt is mindig a bessenydk es kiinok tarsasagaban, ami azt bizonyitja, hogy ide is veliik egyiitt jonnek, mint jottek a Balkanrdl a Dunan at. A tatarjaras utan mar gyakrabban es tdbb helyen talalkozunk hazank foldjen a romanokkal. Szamuk azonban a uatarjaras utan meg dtven ewel kesdbben sem mondhatd nemcsak a mai, hanem az akkori ertelemben sem valami jelentekenynek. III. Endre kiralynak egy 1293-ban kiadott okleveleben a kiraly azon elhatarozasardl olvasunk, hogy valamennyi olah, barkinek is a birtokan legyen, a kiralynak Szekas nevu birtokara telepittessek vissza, kiveve azon 60 haznepet, amelynek letelepiteset a gyulafehervari kaptalannak Kiin Laszld kiraly engedte meg. Hogy az akkor altalanosan vlachnak nevezett mai roman nep a XIH. szazad vegen es a XIV. szazad elsd harmadaban a Balkanrdl egyre nagyobb tomegekben tddul a mai Romaniaba s onnan Erdely fele, oka az akkori balkani viszonyokban, elsdsorban pedig a bulgarovlach allam helyzeteben kereshetd. Ee
17 allamot eszakkeletrdl a tatarok, delnyugatrdl pedig a szerbek tamadtak meg. E tamadas a bulgarokat es a vlachokat arra kenyszeritette, hogy arra a.teriiletre vonuljanak vissza, amelyik nagyobb biztonsagot nyujtott. Az igy hullamzasba jott tomeg, kuldndsen annak mozgekonyabb resze, a vlachsag egyre surubb csoportokban jon at a Dunan, az ott mar egyseges orszagga jegecesedni kezdo vlach kenezsegek teriiletere es onnan Erdelybe. A XIV. szazad kozepe dta ez a Dunan vald atkoltozes meg nagyobb lesz a toroknek a Balkanon vald terfoglalasa kovetkezteben. Ketsegbe nem vonhatd hitelessegu ^oklevelek segitsegevel Magyarorszag keleti reszenek csaknem valamennyi videken, ahol most romanok laknak, helysegrdl helysegre ki lehet mutatni, hogy minden nagyobb nepmozgalom utan, melyet a Balkanon es a# mai Romania teriileten az egyre gyakrabban ismetlddd torok habonik okoznak, mikent keres a magyar allamban menedeket a kisebb-nagyobb vandorld csoportokba dsszeverdddtt romansag. Ez adatok alapjan megallapithatjuk egesz bizonyossaggal, hogy Erdelyben, ahol a XII. szazad elsd feleben meg nem volt roman, a XVI. szazad elejen, a mohacsi vesz idejen (1526) a lakossagnak mar egy negyede roman volt. Meg vilagosabb ez olah bevandorlas kepe es meg tobb okleveles adat all ravonatkozdan rendelkezesiinkre az erdelyi fejedelemseg korszakabdl, a XVI. es XVII. szazadbdl. A kiildnfele torok, talar, kozak beiitesek, de kiildndsen azokn^k a gdrdgdknek allandd zsarolasai miatt, akik a penzehes es zsarold vajdak akaratabdl az orszag jdvedelmeinek berldi voltak, a szegeny roman parasztsag csapatonkent szdkdtt at a roman vajdasagokbdl Erdelybe. Az olahok sok inseget, iilddzest, karosodast szenvednek irja I.Rakdczi Gryorgy 1632 augusztus 15-en Mate vajda erdekeben Abaza basahoz kiilddtt leveleben a kdzejiik beszarmazott gdrdg nemzetbdl vald goriosz emberek miatt." Ertesiti Abaza basat arrdl is, hogy d az elmenekiilt boeroknak tanacsolta a hazamenetelt, de azok azt feleltek: nincsen annyi batorsaguk, hogy amig a rajtuk elhatalmasodott kegyetlen kalmar gdrdgdk ott leszriek, hazamehessenek". A tdrdk nagyvezert is arra keri: hogy ne valtoznek annyiszor a vajda, hanem lenne bennsziildtt es' roman, mert igj az orszagnak elfutott nepe batrabban terne vissza az elhagyott puszta Mdre". A moldvai boeroknak Lupu vajda ellen Rakdczi Gyorgyhdz irott panaszlevele is vilagossa teszi, hogy a vajdak kegyetlen zsarolasai miatt a nyugalmasabb Erdely valdsagos menedekhelye volt az iilddzott es sanyargatott romaniai nepnek. Az olahorszagi vajda 1668-ban ezeket irja Apafi Mihaly erdelyi fejedelemnek: birodalmunkbdl egynehany faluk szdktenek el a Nagysagod birodalmaba es pedig nem egyeb latorsagokert szoktenek el, hanem csak az addnak nehez voltaert". Rosetti moldvai vajda 1676-ban ket izben is ir Apafinak kivandorolt roman