ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Horváth Péter Történelem 5. az általános iskolások számára című tankönyvéhez Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1
A tankönyvről Horváth Péter esztétikailag is komoly értékeket felmutató ötödikes történelemtankönyve az átdolgozott Olvasmányos történelem sorozat első kötete, amely teljes mértékben megfelel a kerettantervnek és összhangban áll a Nemzeti alaptantervvel. A tankönyv négy fejezetben, összesen negyvenkét számozott leckében tárgyalja az egyetemes és magyar történelem eseményeit. A tankönyvet úgy írtuk meg, hogy a tanulnivaló mellett mindig vannak benne színes, érdekes olvasmányok írja a szerző. Ennek megfelelően a megtanulandó tananyag viszonylag rövid, a tankönyv felét színes olvasmányok teszik ki. Az egyes leckék megfogalmazása rövid, tömör, ezzel együtt érdekes, és maximálisan figyelembe veszi az életkori sajátosságokat. A tankönyv jól tanítható és jól tanulható taneszköz, amely a tanulói érdeklődést gazdag pedagógiai eszköztárral ösztönzi. A változatos tipográfiai megoldások, a különböző betűkiemelések, a feladatok mellett alkalmazott jól megkülönböztethető ikonok a tanulhatóságot támogatják. A képeknek természetesen nem illusztratív, hanem határozott pedagógiai funkciójuk van. Ezt erősítik a képek mellett következetesen megjelenő feladatok is. A tanulók érdeklődésének felkeltésére kifejezetten alkalmasak lehetnek a gyerekek számára jól ismert filmek képkockái vagy a múltat rekonstruáló rajzok. A korosztály sajátosságaiból következően különösen vonzóak az internetes kutatásra buzdító feladatok. A pedagógiai munkát ennél a tankönyvnél is a munkafüzet teszi teljessé Játékos feladatok Horváth Péter Péter ötödikes tankönyvéhez címmel (Raktári szám: NT- 11575/M). A tankönyvet kislexikon, a tanév során megtanulandó új szakszavak jegyzéke és időrendi táblázat egészíti ki. A pedagógiai munka további kiegészítéseként a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó történelem atlaszát ajánljuk. Javasoljuk az atlaszhoz készült útmutató használatát is. Tananyagbeosztásunk alapelvei Heti kétórás tantárgyhoz igazodva tananyagbeosztásunk 72 tanórára készült. Tananyagbeosztásunk nagyon feszes, amit az olvasmányok feldolgozására szánt órakeret csoportosításával oldhatunk fel. Mivel a képekhez, ábrákhoz, térképekhez a tankönyv többnyire feladatokat is kínál, így külön kérdéseket, feladatokat a tanmenet tanulói tevékenység oszlopában nem közöltünk. A tanmenetjavaslatban használt rövidítések, piktogramok: a leckében kialakításra kerülő új fogalmak a leckében szereplő fontosabb személyek évszámok topográfia Tanulói tevékenységek: ismeretszerzés képekről, ábrákról, képek, ábrák összehasonlítása ismeretszerzés térképről (tankönyvi térkép vagy a történelmi atlasz térképe) O: ismeretszerzés forrásszövegből, olvasmányból, az olvasottak értékelése Mf: a munkafüzet adott számú leckéjéből az órán megoldásra javasolt feladat 2
Tananyagbeosztás és tanmenetjavaslat Óra 1. Bevezetés Téma (tankönyvi lecke) Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia Tanulói tevékenység Ismétlés, az alsó tagozatos történelmi tárgyú olvasmányok felidézése. Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája Megjegyzés A tantárgy bevezetése A tanuló ismerje fel az emberi munka és a környezethez való alkalmazkodás jelentőségét, valamint a különböző emberi közösségeknek (család, törzs stb.) az egyes történelmi korokban betöltött szerepét. Tudatosuljanak benne az állam különböző társadalomszervező funkciói (munka megszervezése, védelem stb.). Lássa be, hogy az emberi civilizációt sokak munkája teremtette meg, valamint a múlt emlékei, maradványai megóvásra érdemesek. Legyen képes tankönyvi olvasmányok és képek által közvetített történetekből ismereteket szerezni az őskorról és az ókori Keletről, valamint azok valós és a fiktív elemeinek a megkülönböztetésére a régi korokról szóló történetekben. A történetek elmesélésével fejlessze szóbeli kifejezésmódját. Értse meg az időszámítás jelentőségét és ismerje meg annak technikáját. Ismerje fel a történelmi térképek sajátosságait, a földrajzi térképekhez viszonyítva is. 2. 1. Képek az őskori ember életéből 3. 2. Művészet vagy varázslat? Varázslás ma (olvasmány) 4. 3. A termelés kezdete 5. 4. Az első földművelő közösségek Gyűjtögető, halászó, vadászó népek napjainkban Játsszunk történelmet! őskor, szerszámkészítés öntözéses földművelés Az ember családfája; A koponya fejlődése; Negrid, mongolid, europid típusú emberek; Az Olduvaihasadék Az állandó jégtakaró legnagyobb kiterjedése az északi félgömbön O: 1 3. Mf: 1 7. A leghíresebb őskori szobrocska; Bölény rajza az Altamirai barlangból; Készül a barlangrajz Mf: 1 7. Luca széke, húsvéti tojások és barkaág; húsvéti locsolás Van, ahol ma is faekével szántanak; Ősi módszerekkel dolgozó mai fazekas fényképe; Ősi szövőszék; Bronzból készült kard és tőr Mf: 1 14. Őskor végi falusi ház belseje; Ilyen lehetett egy cölöpökre épült falu; Mai város Irakban; Öntözőberendezések Mf: 1 11. Indonéz őslakó, vállán kőbaltával Minden emberi alkotás lehet történelmi forrás Hangsúlyozzuk, hogy az ember nem a majmoktól származik, csak az ősünk közös! Mutassuk az őskori művészet legfőbb jellegzetességeit, térjünk ki az őskori művészet máig is vitatott céljaira! Feldolgozható a 2. leckével együtt. Hangsúlyozzuk, hogy a termelő életmód kialakulása megváltoztatta az ember életmódját és ez visszahatott a szerszámkészítés fejlődésére. A természeti hatások lehetővé teszik az öntözéses földművelés kialakulását, a megtermelt felesleg pedig az állammá szerveződés egyik fontos feltétele. Feldolgozható a 4. leckével. Az olvasmány a következő leckéhez kapcso- 3
6. 5. A történelem forrásai régészet 7. 6. Az időszámítás őskor, ókor, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő 8. 7. Az Egyiptomi Birodalom 9. 8. Egyiptomi hétköznapok és ünnepek 10. Hogyan építették a piramisokat? 11. 9. Az ígéret földje 12. 10. Ókori keleti örökségünk (Mezopotámia, India és Kína) A cseréphadsereg állam, társadalom, fáraó, hieroglifa, ékírás, betűírás, Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése) Egyiptom, Nílus többistenhit, múmia, piramis Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon. egyistenhit, Biblia, Ószövetség Izrael, Jeruzsálem ókori Kelet, Mezopotámia, Kína Egy elsüllyedt hajó rakományának feltárása; Találkozás a múlttal; Munkában a régészek Mf: 1 11. Csillagászati megfigyelés O: 1 6. Egyiptomi hieroglifák; Régi egyiptomi falfestmény; Az egyiptomi társadalom; Falfestmény Ipi sírjából; A fáraó tróntermében Egyiptom O: 1 3., 7 8. Tésztát dagasztó férfi; Falfestmény egy egyiptomi sírkamrából; Katonaszobrocskák egy sírból; Táblás játék Mf: 1 10. A királysírok néma és rejtélyes őre; Építőmunkások ábrázolása; Kheopsz piramisa Tóratekercs és frigyláda; Jellegzetes táj Palesztina belső területén; Noé bárkája; Hétágú gyertyatartó; Ilyen lehetett a jeruzsálemi templom Palesztina és a Föníciai városok Mf: 1 10. Az Eufrátesz folyó vidéke ma; Kézzel formált vályogtégla; Úr városának zikkuratja stb. India; Kína O: Mf: 1 14. A föníciai ábécé lódik. A lecke egyrészt ismereteket ad az elsődleges forrásokról, másrészt csoportosítja azokat. Az időszámítással már az ókori Kelet tárgyalása előtt foglalkozunk, így az év során több lehetőségünk lesz a gyakoroltatásra! A társadalom ábrázolásánál a szokásos társadalmi piramis helyett szerencsésebb a szilvamagszerű szemléltető ábra, hiszen a társadalmi hierarchia csúcsán és alján kevesebb embert találunk. Hangsúlyozzuk, hogy az egyes tudományágak fejlettségének mi volt az oka, és milyen szerepet játszott az egyiptomiak életében a vallás és a művészetek! Ha van rá lehetőség, érdemes külön órát fordítani erre a témára. Az anyag súlypontját a legfontosabb ószövetségi történetek feldolgozása adja. Emeljük ki az öntözéses földművelés jellegzetességeit, Indiában a monszun szerepét! Kínánál fordítsunk figyelmet a találmányok bemutatására! A rövid olvasmány több oldalról is megközelíthető. Egyrészt kiemelhetjük a régészet jelentőségét, másrészt felhívhatjuk a figyelmet a kínai uralkodó hatalmára, tekintélyére. 4
13. Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet Összefoglalórendszerező óra 14. Ellenőrző, számon kérő óra Mf: (Összefoglalás) Csoportmunka a tankönyvi kérdések alapján. Közös megbeszélés. Az óra funkciója: Viszszajelzés a tanárnak és a tanulóknak. Óra Téma (tankönyvi lecke) Fogalmak, nevek, Tanulói tevékenység évszámok, topográfia Az ókori görög római világ Megjegyzés Ismerje fel a tanuló, hogy az ókori görögséget a közös nyelv, a mondai történetek, a vallás és az olimpiai játékok kapcsolták össze. Lássa, hogy az athéniak a perzsák elleni harcokban nemcsak a földjüket, városukat védték, hanem a szabadságukat is. Értékelje az ókor hőseinek közösségükért tett bátor, önfeláldozó magatartását. Értse meg, hogy a történelem szereplőit, hőseit elsősorban a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján értékelhetjük. Legyen tisztában azzal, hogy az ókori rómaiak olyan hatalmas birodalmat hoztak létre, mely a Kárpát-medence területére is kiterjedt, így fontos a pannóniai római örökségünk kulturális emlékeinek megismerése, megbecsülése és védelme. Legyen képes szöveges és képi információk gyűjtésére, azok egymással való összevetésére ókori görög római témákból, valamint korabeli régészeti emlékek megfigyelésére, lelet és rekonstrukció összevetésére is. A megismert történelmi fogalmakat alkalmazza helyesen, az egyszerű írásos forrásokat értse meg, és tanári segítséggel dolgozza fel. Legyen képes történelmi események időrendbe állítására és időszalagon való elhelyezésére is. 15. 11. Mi lesz abból, ha három istennő összevész? 16. Kréta fénykora és pusztulása 17. 12. A görög vallás és az olimpiák 18. Az ókori olimpiák versenyszámai 19. 13. Hétköznapok Athénban és Spártában 20. 14. A görög perzsa háborúk mítosz Balkán-félsziget, városállam, olimpia Zeusz Olümposz, Kr. e. 776 (az első olimpia) Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón A görög flotta felvonulása Trója ellen; A trójai faló; Arany halotti maszk; Ókori görög város feltárt romjai A Balkán-félsziget O: 1 3. A görög ábécé betűi; Bikaugratás Az olümpiai liget Mf: 1 11. Diszkoszvetés; Gerelyhajítás stb. Olajprés és olajbogyó préselése; Olajprés fennmaradt alja; Jellegzetes görög táj; Görög lakóház; Nők a kútnál; A spártai társadalom O: 1 6. Mf: 1 9., 11 12. Miltiadész athéni hadvezér; Perzsa íjász és nehézfegyverzetű görög katona A Perzsa Birodalom; A A lecke a görög mitológián keresztül vezeti be az új témakört. A mondai okok mellett világítsunk rá a trójai háború valós okaira: a tengerszoros mellett elhelyezkedő Trója kereskedelmi, katonai jelentőségére! A mondai elemek mellett mutassunk rá a valós összefüggésekre! A görögség összetartozásának legfontosabb elemei, a közös vallás, a közös nyelv és a katonai szövetségek. A lecke és az olvasmány feldolgozásában segít a Héraklész-monda. Mutassunk rá arra, hogy az olimpiai eszme napjainkban is továbbél! Emeljük ki Athén és Spárta eltérő fejlődését! A lecke jó alkalmat nyújt a topográfiai készség fejlesztésére és a hazaszeretetre való 5
21. 15. Az athéni demokrácia 22. 16. Periklész korának műveltsége tudományok, művészetek 23. 17. Nagy Sándor birodalma 24. 18. Róma: királyságból köztársaság 25. Róma küzdelme az etruszkokkal 26. 19. Hannibál a kapuk előtt 27. Az ókor tankjai 28. 20. A köztársaság gondjai Kr. e. 490 (A marathóni csata) népgyűlés, Akropolisz, rabszolga Periklész Kr. e. V. század közepe (Athén virágkora) Romulus Itáliai-félsziget, Róma provincia Hannibál Karthágó, Szicília, Római Birodalom thermopülai csata térképen és fantáziarajzon Mf: 1 11. Periklész; egy cserépszavazás darabkái Egy athéni templom; Mürón: Diszkoszvető; Athén és az Akropolisz; Dór, jón és korinthoszi oszlopok; Görög színház O: 1 6. A makedón hadsereg hadrendje; Kőhajítógép; Nagy Sándor a csatában; A Laokoón-szoborcsoport; Niké szobra Nagy Sándor hódításai Mf: 2 5. Nőstény farkas szobra Rómából; jellegzetes Róma környéki táj; A konzulok hatalmát jelképező vesszőnyaláb; Állatáldozat Itália Mf: 2 7. Ifjúnak szerencsét hozó, nyakba akasztható medalion; Ékszerül használt arany csat Karthágó hadikikötője; tengeri ütközet Róma és Karthágó között; Hannibál Mf: 1 8. nevelésre. A lecke lényegében a demokrácia kiteljesedését és működését mutatja be, másrészt az athéni társadalom metszete. A rabszolgák helyzetének megbeszélésekor hangsúlyozzuk azt a tényt, hogy sorsuk rendkívül különböző volt! A lecke az athéni építészettel, szobrászattal, színházzal és tudományokkal foglalkozik, és gazdag képanyag illusztrálja. Lehetőségünk van egy színes élettörténet bemutatására. A lecke alkalmat nyújt az ismétlésre is. Mit tanultunk korábban a Nagy Sándor által meghódított államokról? Ismét a mondákból indulunk ki, ezeket azonban összevetjük a valósággal. Feldolgozható az előző leckével is. A lecke jó alkalmat kínál a topográfiai készségek fejlesztésére. Tegyünk különbséget egy csata és a háború megnyerése között! Harci elefánt Az olvasmány lehetőséget kínál a lecke bővebb kifejtésére. Gladiátorsisak; Gladiátorviadal; Gályán evező rabszolgák; Pompeius szobra A rabszolgafelkelések és a gladiátorviadalok tárgyalása miatt az egyik legszínesebben feldolgozható témakör. A tanulók életkori sajátossági miatt Spartacus történetén keresztül jellemezzük ezt a korszakot! 6
29. 21. A császárság Julius Caesar, Augustus Kr. e. 44 (Julius Caesar halála) 30. A légiók 31. 22. A Római Birodalom 32. Egy szomorú szenzáció Julius Caesar Caesar hódításai Mf: 1 9. légió Egy légióstábor központi épületének maradványai; Római katonai tábor makettje; Római légionáriusok; Győztes hadvezér diadalmenete 33. 23. Az Örök Város 34. 24. Pannónia provincia 35. 25. A kereszténység kialakulása és elterjedése a birodalomban Pannónia, Aquincum Újszövetség Jézus, Mária, József Júdea, Betlehem. 36. 26. Róma bukása népvándorlás Attila Kr. u. 476 (Róma bukása) A limes maradványai; Római út és annak keresztmetszete; Vízvezeték; Néró császár A Római Birodalom gazdasága O: 1 3. Mf: 1 7. A lecke legfontosabb gondolata az, hogy az erős központi hatalom hogyan oldja meg a válságot. Lehetőségünk van rá, hogy színes, érdekes élettörténetet adjunk egy fontos történelmi személyiségről, Julius Caesarról. Lehetőségünk van rá, hogy az olvasmány segítségével a római hadseregről részletesebben is beszéljünk. A lecke alkalmat ad arra, hogy szemléltessük a jól működő birodalmat. Pompeji romjai Az olvasmány lehetőséget ad a régészetről korábban szerzett ismeretek elmélyítésére. Fürdőélet Rómában; Így nézett ki a Colosseum; A Colosseum; Titus császár diadalíve; Róma belső területeinek makettje; a tóga O: 1 10. A pannóniai limeshez tartozó őrtorony; Sírkő a táci múzeumból Jézus megkeresztelése; Mozaik Pál apostolról; Az első karácsony, 7 9. Konstantinápoly falai; Nagy Konstantin császár; Germánok fosztogatják Róma városát; Bizánci aranypénzek Mutassunk rá arra, hogy az amfiteátrumok, vízvezetékek, diadalívek szerte Európában őrzik a Római Birodalom emlékét! A lecke tárgyalásakor érdemes a limes fogalmát kialakítani, hiszen Pannóniának elsősorban katonai jelentősége volt a birodalom számára. Amennyire lehetséges világnézeti semlegességgel közelítsünk a témához. Mutassuk be, hogy kezdetben miért üldözték a római hivatalnokok és hogyan jött létre a keresztény egyház szervezete! Mutassuk be a bukás külső és belső tényezői mellett az is, mi mindennek köszönhette a Római Birodalom a fennállását! 7
37. Összefoglalórendszerező óra 38. Ellenőrző, számon kérő óra Mf: (Összefoglalás) Csoportmunka a tankönyvi kérdések alapján. Közös megbeszélés. Az óra funkciója: Viszszajelzés a tanárnak és a tanulóknak. Óra Téma (tankönyvi lecke) Fogalmak, nevek, Tanulói tevékenység évszámok, topográfia III. A középkori Európa világa Megjegyzés Ismerje fel a tanuló, hogy a különböző népek vallása, kulturális, társadalmi és gazdasági tevékenysége kölcsönösen hat egymásra. Lássa, hogy a közösségeket a munka tartja fenn, a gazdasági fejlődés szempontjából pedig fontos az egyéni érdekeltség, valamint azt, hogy a társadalmi életet a szellemi és anyagi viszonyok együttesen határozzák meg. Érzékelje, hogy a korszak meghatározó vallási és szellemi irányzatainak (lovagi kultúra, humanizmus stb.) máig mutató hatásuk van. Ismerje fel a középkori keresztény államok kialakulásának jelentőségét. Legyen képes a középkori Európa főbb változásainak a bemutatására, meghatározó vallásainak megkülönböztetésére jellegzetességeik alapján. Sokoldalúan és kritikus szemlélettel ismerje meg a középkori ember életét, szóbeli kifejezőképességét fejlessze erről szóló történetek elbeszélésével. 39. 27. Európa új arca középkor Bizánci Császárság 40. 28. Az uradalom uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság 41. 29. A középkori keresztény egyház 42. Hogyan készül a kódex 43. A papír története 44. A harangok, pápa, szerzetes, eretnek, kolostor Szent Benedek 45. 30. Az iszlám iszlám Mohamed 622 (Mohamed futása ) Mekka, Arab Birodalom Germán harcos; Ilyen falvakban laktak a germánok; Görögtűz; A bizánci császár ítélkezik; Aranypénzek Bizáncból Hol járunk? O: 1 6. Egy középkori uradalom képe; Aratás a középkorban; Szügyhám és nyakhám; Szántóvető paraszt; Élet a várban Sankt Gallen kolostora; Falusi templom és mise; Arató szerzetesek; Ereklyetartó O: 1 6. Emeljük ki a germán világ és Bizánc közötti különbségeket! Értsék meg a tanulók a feudális tulajdonviszonyokat és a földhasználatot, a nyomásos gazdálkodás lényegét! Tekintsük át a mezőgazdasági technikai fejlődését és annak okait! Mutassuk be az egyházszervezetet és a szerzetesek életét, valamint az egyház társadalmi szerepét! kódex Kódexet másoló pap Lehetőségünk van itt az olvasmányokra szánt órakerettel szabadabban gazdálkodni. Fából ácsolt harangláb; Harangtorony Rómában Jellegzetes táj az arab világból; Az iszlám világ egyik legszebb mecsete; A Korán egy lapja; A vérkeringés ábrázolása egy arab orvosi könyvben Hol járunk? Mutassuk be, hogy a vallás a társadalmat egyesítő erő lehet, és politikai célokra is felhasználható! A lecke jó alkalmat nyújt a térképen való tájékozódás készségé- 8
46. Az iszlám öt alapelve 47. 31. A nyugati keresztény császárság 48. A vikingek 49. 32. Lovagi életmód, lovagi erények 50. Lovaggá avatás 51. A százéves háború 52. Fiatal lány a franciák élén 53. 33. Élet a középkori városokban 54. Járványok és éhínség a középkorban 55. 34. Támad a török 56. 35. A humanizmus és a reneszánsz Nagy Károly 800 (Nagy Károly császár) Frank Birodalom, Németrómai Császárság lovag középkori város, távolsági kereskedelem, céh Gábriel arkangyal ábrázolása egy arab könyvben; Sakkozók; A mekkai zarándokhely Nagy Károly megkoronázása; Nagy Károly lovas szobra; Az aacheni dóm belseje; Nagy Károly és a pápa egy szent társaságában; A német római császárok koronája Hol járunk? A három nagy középkori birodalom; Európa 1000 körül; Nagy Károly birodalmának felosztása Mf: 1 3. Egy viking hajó rajza Fából készült ostromtorony; Lovagi felszerelés; Lovagok harca egymás ellen; Arab és keresztes lovag Hol járunk? A nek fejlesztésére. Feldolgozható az előző leckével együtt. Mutassuk be a királyi udvar életét, Nagy Károly egyéniségét, és a pápaság szerepét! Mutassuk be a lovagi élet sokszínűségét! Térjünk ki a lovagság kialakulásának katonai okaira és gazdasági következményeire! Az előző leckével együtt célszerű feldolgozni. Számszeríj felhúzása Elemezzük a háború kimenetelét meghatározó tényezőket! Jeanne d'arc Középkori város képe; Jellegzetes városi utcakép; Vásár a franciaországi Saint- Danis-ben; Cégérek; A párizsi Notre Dame; Daru a középkorban Európa kereskedelmi útvonalai a középkorban járvány Pestisdoktor; Leprakórház a XIII. század elején könyvnyomtatás Gutenberg XV. század (könyvnyom- A Török Birodalom a legnagyobb kiterjedése idején; Janicsár és szpáhi; Hadjáratra induló török sereg O: 1. Mf: 1 2. Egyetemi előadás a középkorban; Nyomda a XVI. század elején; Gutenberg A két olvasmányt együtt dolgozzuk fel! Ezen az órán feldolgozhatjuk a Velence, a tengerek királynője című olvasmányt is. Feldolgozható az előző leckével összevontan is. Ismételjük át az iszlámról tanultakat! Hasonlítsuk össze az európai országok hadseregét a török hadsereggel! Emeljük ki a világszemlélet változása és a művészetek közti össze- 9
57. Velence, a tengerek királynője 58. Összefoglalórendszerző óra 59. Ellenőrző, számon kérő óra tatás nyomtatott Bibliája; Egy reneszánsz kori zsoldosvezér portréja; Harckocsi modellje O: 1 2. Mf: 1 8. Velence látképe egy XVIII. századi festményen Mf: (Összefoglalás) függést! Hasonlítsuk össze a román, a gótikus és a reneszánsz építészet stílusjegyeit! Az előző leckével együtt is feldolgozható. Csoportmunka a tankönyvi kérdések alapján. Közös megbeszélés. Az óra funkciója: Viszszajelzés a tanárnak és a tanulóknak. Óra Téma (tankönyvi lecke) Fogalmak, nevek, Tanulói tevékenység évszámok, topográfia A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora Megjegyzés A tanuló becsülje meg az országalapítók és -építők (uralkodók és közemberek) munkáját és emlékét. Ismerje fel a közösségi összefogás, áldozatkészség és helytállás erejét a haza építésében és védelmében. Értékelje hazánk európai keresztény államközösségbe való sikeres beilleszkedését, ismerje fel a keresztény értékrend máig ható elemeit és azok jelentőségét. Lássa be, hogy az utókor a korszak szereplőit a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján értékeli. Ismerje meg és dolgozza fel a magyarság régmúltját, a tények és a vitatott kérdések (eredet, rokonság stb.) együttes feltárásával is. Ismerje fel a mondák és valóság közötti kapcsolatokat és ellentmondásokat egyaránt. Különböző források feldolgozása és ütköztetése révén fejlessze kritikai gondolkodását. 60. 36. Vándorlás a pusztán hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem Attila Urál 61. 37. A honfoglalás honfoglalás Álmos, Árpád IX. század (Etelköz), 895 900 (a honfoglalás) Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély 62. 38. Az ősi magyar hitvilág. A kalandozások 63. 39. A keresztény magyar állam megalapítása táltos, kalandozás Géza fejedelem vármegye, tized, ispán Szent István, Gellért püspök 997 (1000) 1038 (I. 10 A csodaszarvas üldözése; Csaba királyfia Tejúton; Veremház; Földbe ásott ház; A honfoglaló magyarok állatai; Solymász Rokon nyelvek a mai Európában O: 1 3. Mf: 1 8. Bíborbanszületett Konstantin aranypénze; Emese. László Gyula rajza; Vérszerződés A Kárpát-medence birtokba vétele O: 1 12. Mf: 1 11. Sámán a sámándobbal; Világfa; Hadicsel Kalandozó hadjáratok István alakja a koronázási paláston O: 1 9. Próbáljuk meg feloldani a történelmi forrásanyag és a különböző tudományágak ellentmondó állításait! A tankönyv megfogalmazásában: Minden mai magyar ember őse sokféle nép szülötte. Így talán a hun magyar rokonság kérdése sem pusztán a mesék világába tartozik. Beszéljük meg a honfoglalás menetét és jelentőségét! Használjuk a térképet is! Vizsgáljuk meg a kalandozások okait! Hasonlítsuk össze a magyarok és a nyugati lovagok fegyvereit! Milyen harci taktika következik ebből? Mutassuk be a magyar államszervezés kezdeti lépéseit! Emeljük ki a törvényke-
64. 40. A Magyar Királyság megerősítése 65. Egy magyar királyfi Bizáncból 66. Az Aranybulla /Szent/ István uralkodása) Esztergom, Pannonhalma, Székesfehérvár Szent László, Könyves Kálmán 1077 (I. /Szent/ László trónra lépése) 67. Magyar krónikák 68. 41. A tatárjárás tatár, kun IV. Béla, Szent Margit. 1241 1242 (a tatárjárás) 69. A muhi csata 70. 42. A második honalapítás 1301 (az Árpád-ház kihalása) Muhi Buda Mit választ a herceg: koronát vagy kardot? Szent Gellért szobra; Szent László fejereklyetartója; Istenítélet O: 1 11. Mf: 1 3. Így hitelesítették az okleveleket Az Aranybulla pecsétje; A jáki templom Díszes oldal Anonymus krónikájából Nyilazó mongol harcos; Szablyával rohamozó tatárok; IV. Bélát üldözik a tatárok; Szent Margit; Árpád-házi Szent Erzsébet Tatár betörés Magyarországra A magyar tábor Muhinál A cseszneki vár; Kővár építése A kunok és a jászok megtelepedési területei zés szerepét és István személyének jelentőségét! Hangsúlyozzuk, hogy a keresztény magyar állam László idején szilárdult meg! Beszéljük meg, miért válhatott László példaképpé! Hangsúlyozzuk III. Béla hatalmát és az írásbeliség jelentőségét! Emeljük ki, hogy az Aranybullával hazánkban először korlátozza törvény a királyi hatalmat! Az előző leckével együtt, összevontan is feldolgozható. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a tatárjárás IV. Béla politikájának következtében hosszabb távon ható városfejlődést hozott magával! 71. Összefoglalás Mf: (Összefoglalás) Csoportmunka a tankönyvi kérdések alapján. Közös megbeszélés. 72. Ellenőrző óra Az óra funkciója: Viszszajelzés a tanárnak és a tanulóknak. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató Raktári szám: RE11575 Felelős szerkesztő: Bartos Károly 11