KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1018-18/2011. Tárgy: Budapest XXI. ker., Csepel Szabadkikötő, Duna bal part 1639+890-1640+050 fkm, üzemanyagtöltő hajóállás létesítése, környezeti hatásvizsgálati eljárása Előadó: Radványi Miklós Fehér Balázs Józsa Judit Kisbenedek Beáta Niedermayer József dr. Hoblyák Júlia H A T Á R O Z A T A MAHART DUNA-CARGO Kft. (1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7., Cg. 01-09- 703529, a továbbiakban: Kérelmező) részére, a TÉR TEAM Kft. (1094 Budapest, Páva u. 6. V/5., továbbiakban: Tervező) által készített környezeti hatástanulmány alapján, a Budapest XXI. ker., Csepel Szabadkikötő, Duna bal part 1639+890-1640+050 fkm, üzemanyagtöltő hajóállás létesítésére környezetvédelmi engedélyt adok, a rendelkező részben foglaltak megtartásának kötelezettsége mellett. I. ALAPADATOK Üzemeltető: MAHART DUNA-CARGO Kft. 1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7. KÜJ szám: 100 657 353 A tervezett tevékenység: A terület minősítése: Üzemanyagtöltő hajóállás létesítése. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Budapest XXI. kerület felszín alatti víz szempontjából érzékeny kategóriába tartozik. A tervezési terület az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet] és az európai L e v e l e z é s i c í m : 1 4 4 7 B u d a p e s t, P f. : 5 4 1 E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y i @ z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : 4 7 8-4 4-0 0, T e l e f a x : 4 7 8-4 5-2 0 H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 12 00, 13 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig
Környezetvédelmi Területi Jel (KTJ): 100 966 348 közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a Duna és ártere (HUDI20034) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (a továbbiakban: Natura 2000 terület) részét képezi. II. A TELEPHELYEN TERVEZETT TEVÉKENYSÉG 1. A tevékenység helye: Budapest XXI. ker., Csepel Szabadkikötő Duna bal part 1639+890-1640+050 fkm közötti szakasza. A kikötő a Budapest 210023, 210034/1, 210034/2 helyrajzi számú ingatlanokon helyezkedik el. 2. Területigénye: 160 fm hosszú Duna-part, kb. 50 m szélességben. 3. A tervezett beruházás célja: A Kérelmező cégcsoportjához tartozó hajók üzemanyaggal való ellátásának biztosítása. 4. A tervezett tevékenység rövid ismertetése: Az új hajóállás létesítésének célja elsődlegesen a Kérelmező cégcsoportjához tartozó hajók üzemanyaggal való ellátásának biztosítása. A tervezett létesítmény szabad kapacitás esetén idegen hajókat is kiszolgálhat, ezért közforgalmú minősítésű. A tevékenység volumene havonta kb. 1200 t üzemanyag forgalmazása, ami naponta 1-2 hajó forgalmát jelenti. A tervezett hajóállás szárazföldi üzemanyag kiszolgálást nem bonyolít. A kikötői bunkerhajó üzemanyaggal történő feltöltése is vízről történik, szárazföldi be, ill. kiszállítási üzemanyag forgalom nincs tervezve. A hajóállás létesítése két ütemben történik; két úszómű telepítésével, valamint fenntartási kotrással valósul meg. Az 1. számú úszómű (MUR) a hajókat üzemanyaggal kiszolgáló létesítmény, a 2. számú úszómű (TSL9802) csak a hajók kikötését segíti, tároló, kiszolgáló szerepe az I. ütemben nincsen. A hajóállás kiépítése a meglévő elemek és az út javítását, fenntartási célú mederkotrást és az úszóművek telepítését is magába foglalja. A kikotort anyagot vízi úton (tervezetten fenékürítős uszállyal) szállítják a Szabadkikötő-medencék (I. és II. sz. medence) felett északi irányban lévő III. sz. medencéhez. A II. ütemben a 2. számú úszómű (TSL9802) kizárólag átmeneti tárolásra szolgál. Az I. ütem részletezése: - a parton meglévő, kiépített bejáróhíd- és támgerenda fészkek felújítása, a partvédelmi célú lábazati kőszórás szükség szerinti helyreállításával, - a bejáróhídhoz kapcsolt állóhajóként lekötött 1035,135 t hordképességű üzemanyagtároló hajó ( MUR bunkerhajó) telepítése, - a fogadópontonként elhelyezendő 2. számú úszómű (TSL9802) telepítése, - a hajóállás biztonságos kialakításához szükséges fenntartási jellegű mederkotrási tevékenység. A II. ütem részletezése: - az I. ütemben fogadópontonként telepített 2. számú úszómű (TSL9802) már kizárólag átmeneti tárolásra fog szolgálni, közvetlen üzemanyag kiszolgálást továbbra sem biztosít majd. 2
III. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Vízvédelem: 1. A kommunális és technológiai szennyvizeket túlfolyás elleni védelemmel ellátott, zárt gyűjtőkben kell gyűjteni, és engedéllyel rendelkező szállítóval és engedélyezett fogadóhelyre elszállítani. 2. A mederkotrási munkálatok megkezdése előtt állapotfelmérést, előfelmérést kell végezni, melyről készült dokumentációt a tevékenység megkezdése előtt a Felügyelőség részére be kell nyújtani. A kotrási munkálatokat a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (1088 Bp. Rákóczi u. 41.) szakfelügyelete-, rendszeres ellenőrzése mellett kell végezni. 3. Az üzemanyagtöltő hajóállás megközelítése érdekében szükséges mederkotrás tervezett kotrási szintjét (HKV2004-2,70 m = 95,34 mbf - 2,70 m = 92,64 mbf) meghaladó túlkotrás nem végezhető. 4. A kotrási anyagot a III. sz. medencében, mint lerakóhelyen úgy kell elhelyezni - átmeneti parti depónia kialakítására vonatkozóan is - hogy a Dunába ne mosódhasson vissza anyag. 5. A mederkotrásra tervezett területen ideiglenes mederdepónia nem létesíthető. 6. A III. sz. medencében a kotrási anyagot a vonatkozó többször módosított KTVF: 7590-2/2007. számú vízjogi létesítési engedélyben megadott előírások figyelembevételével kell elhelyezni. 7. A tervezett mederkotrási tevékenység során a kitermelendő, elszállítandó iszap reprezentatív (5 pontból vett átlagminta) vizsgálata szükséges két alkalommal. Az első vizsgálatot közelítőleg 2000 m 3 mennyiségű iszap kitermelését követően, a második vizsgálatot közelítőleg 6000 m 3 mennyiségű iszap kitermelését követően kell elvégezni. 8. A kikotort iszapot az alábbi komponensekre kell bevizsgálni: TPH (összes alifás szénhidrogének); BTEX vegyületek; toxikus fémek. A minőségvizsgálatokat és mintavételezéseket csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. A minőségvizsgálat során a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KöM EüM FVM KHVM rendelet [a továbbiakban: 6/2009. (IV. 14.) együttes rendelet] 4. melléklete szerint kell eljárni. A mederkotrás befejezését 8 napon belül be kell jelenteni a Felügyelőségre. A mintavételi jegyzőkönyveket és vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentációt a kotrási tevékenység befejezését követő 60 napon belül be kell nyújtani a Felügyelőségre. 9. A Kárelhárítási utasítást az üzembehelyezésig adaptálni kell az üzemanyagtöltő hajóállomás aktuális személyzetére, a feladatok és a felelősség meghatározásával. Az aktualizált Kárelhárítási utasítást a Felügyelőség, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság részére meg kell küldeni. 10. A Kárelhárítási utasításban felsorolt kárelhárítási anyagokat és eszközöket az üzemanyagtöltő állomáson - megfelelő módon (időjárás okozta kedvezőtlen hatások, 3
eső, UV) elleni védelemmel - kell tárolni, elhasználódás illetve a szavatossági idő lejárta után azonnal pótolni illetve cserélni kell. 11. A Kárelhárítási utasítást ötévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az előző évi üzemeltetési tapasztalatok alapján kell elkészíteni. 12. Havária (rendkívüli ill. káresemény) esetén a terület szennyeződésének megelőzése érdekében A tervezett üzemanyagtöltő hajóállomás hatásainak vizsgálata havária helyzetekben c. dokumentáció 10. fejezetében foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. 13. A havária (rendkívüli ill. káresemény) elhárítása érdekében a szükséges eszközöknek és személyeknek folyamatosan rendelkezésre kell állniuk 14. Az üzemeltetés során bekövetkező rendkívüli, illetve káreseményekről, amelyek miatt megelőző illetve tényleges beavatkozás válik szükségessé, és amelyek a Duna minőségére negatív hatással lehetnek, vannak vagy voltak, a Felügyelőséget tájékoztatni kell (távközlő hálózat útján azonnal, írásban 48 órán belül - melyben ismertetni kell a megtett intézkedéseket és azok eredményességét). A kárelhárítási beavatkozásról jegyzőkönyvet kell készíteni és a Felügyelőségnek benyújtani. 15. Olajelfolyással járó káreseményről értesíteni kell a Csepel-Halásztelek vízbázis vízkivételeinek üzemeltetőjét a Fővárosi Vízművek Zrt-t. Hulladékgazdálkodás: 16. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 17. A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. 18. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok kezelésénél a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] előírásait be kell tartani. 19. A tevékenység során kitermelt földet, illetve a kotort mederanyagot szennyezettsége esetén be kell sorolni a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet [a továbbiakban: 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet] szerint. Amennyiben a hulladék a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. (3) bekezdésében ismertetett veszélyességi jellemzőkkel bír, akkor veszélyes hulladéknak minősül és kezelésénél a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. 20. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtéséről, nyilvántartásáról és a Felügyelőségnek történő bejelentési kötelezettség teljesítéséről gondoskodni kell a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet] előírásai szerint. 4
21. A létesítés során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben [a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet] előírtakat. Az építési engedély kérelemben be kell mutatni a keletkező építési és bontási hulladékokat, EWC kódszám, megnevezés, mennyiség és azokra tervezett hulladékkezelő szervezetek tekintetében (építési hulladék terv és nyilvántartó lap, a keletkezett építési-bontási hulladékok szakszerű elszállíttatásának igazolása, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolása, továbbá a majdani üzemelés során keletkező hulladékok elszállítására kötött szerződések másolata). Levegőtisztaság-védelem: 22. A létesítés során az elérhető legjobb technikán alapuló műszaki intézkedések végrehajtásával kell a levegőterhelést megelőzni, illetőleg a legkisebb mértékűre csökkenteni. 23. A kotort anyag szállítását levegőterhelést kizáró módon kell végezni. 24. A felújítási, telepítési munkálatok során törekedni kell a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe kerülésére. Természetvédelem: 25. Mederkotrási munkálatok március 1 - május 31. között nem végezhetők. 26. A mederkotrásból származó anyagot Natura 2000 területen elhelyezni tilos. 27. Havária esetén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot is azonnal értesíteni kell. IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK 1. A környezetvédelmi engedély: 2021. július 31-ig érvényes. 2. Az engedélyezéskor vizsgált körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást 15 napon belül, írásban be kell jelenteni a Felügyelőségnek. Felhívom a figyelmét, hogy ezen változások a környezetvédelmi engedély módosítását vonják maguk után. 3. A Felügyelőség az engedélyt visszavonja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. 4. A környezetvédelmi engedély érvényességi idejének meghosszabbítása a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 11. (3) bekezdése szerint teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kérelmezhető. 5. A környezetvédelmi engedély módosítására, visszavonására a Rendelet 10. (8) bekezdése megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé. 6. Felhívom a figyelmet, hogy Rendelet 26. (4) bekezdése szerint a környezetvédelmi engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság 5
megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a Rendelet 20. (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A Rendelet 26.. (5) bekezdése szerint környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén az (1) bekezdés jogkövetkezményei alkalmazhatóak. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a Felügyelőség az (1) bekezdés jogkövetkezményeit alkalmazhatja, vagy a környezetvédelmi engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt a (3) bekezdésben foglalt mértékű bírság megfizetésére kötelezi. 7. A környezetvédelmi engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. * Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 750 000Ft, melyet a Kérelmező megfizetett. A Kérelmező az eljárás kezdeményezésekor 900 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg, a 150 000 Ft többlet visszafizetéséről jelen határozat kiadásával egyidejűleg gondoskodom. Jelen döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 375 000 Ft, amelyet a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Kérelmező a Budapest XXI. ker., Csepel Szabadkikötő területéhez tartozó, Duna bal part 1639+890 1640+050 fkm közötti szakaszon üzemanyagtöltő hajóállás létesítését tervezi. A tervezett tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 91. pontja [Kikötő 400 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára (ha nem tartozik az 1. mellékletbe, kivéve a pontont] alapján a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. Fentiek miatt előzetes vizsgálati eljárás lefolytatására került sor, amelynek lezárásaként a Felügyelőség KTVF: 25887-10/2010. számon határozatot hozott, melyben megállapította, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatása jelentős és előírta a benyújtandó környezeti hatásvizsgálati dokumentáció tartalmi követelményeit. A Kérelmező a KTVF: 25887-10/2010. számú határozatban foglaltaknak megfelelően benyújtotta a Felügyelőségre a Tervező által készített, a Budapest XXI. ker., Csepel Szabadkikötő, Duna bal part 1639+890-1640+050 fkm üzemanyagtöltő hajóállás létesítésére vonatkozó környezeti hatásvizsgálati dokumentációt. A Kérelmező a 750 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A fentiek alapján a Felügyelőség a Rendelet 7. -a szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást 2010. december 6. napján megindította. 6
A Felügyelőség a Rendelet 8. -a szerint figyelemmel a Ket. 29. (6) bekezdésére - a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Budapest Főváros XXI. kerület, Csepel Önkormányzat Jegyzőjének. Budapest Főváros XXI. kerület, Csepel Önkormányzat Jegyzője I/56056-3/2010. és I/3705/2011. számon tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel megtörténtéről. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Az eljárásba a Green Globus Környezetvédelmi Egyesület (1026 Budapest, Hermann Ottó u. 32., a továbbiakban: Egyesület) bejelentkezett és kérte ügyfélként való elfogadását. A Felügyelőség KTVF: 1019-1/2011. számú végzésben megállapította, hogy az Egyesületet az ügyfél jogállása megilleti. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. (1) bekezdése alapján a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot. Budapest Főváros XXI. kerület, Csepel Önkormányzat Jegyzője X-58479-10/2010. számú végzésében az ügyintézési határidejét 10 munkanappal meghosszabbította, majd X-3843-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenységhez kikötés nélkül hozzájárult az alábbi indokolással: A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDV- KTVF) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján megindította a MAHART DUNA- CARGO Kft. (1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.) környezeti hatásvizsgálati eljárását a Budapest XXI. ker., Csepel Szabadkikötő, Duna bal part 1639+890 1640+050 fkm üzemanyagtöltő hajóállás létesítésével kapcsolatban. A KTVF: 56731-2/2010. számú levelében a KDV-KTVF megkereste a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat jegyzőjét, hogy a MAHART DUNA-CARGO Kft. környezeti hatásvizsgálati eljárásának keretében a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdése és a 4. számú mellékletének 4. pontja alapján a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően adja meg szakhatósági állásfoglalását. A helyi környezet- és természetvédelem tekintetében a tényállás pontos tisztázására volt szükség, ezért ennek érdekében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. (8) bekezdése alapján a szakhatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidőt tíz munkanappal meghosszabbítottam. A KTVF: 25887-3/2010. számú levelében a KDV-KTVF a tárgyi ügyre vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás keretében szakhatósági állásfoglalást kérve már megkereste a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat jegyzőjét. Az előzetes vizsgálati eljáráshoz hatóságom a X- 58479-2/2010. és a X-58479-5/2010. számú végzésében kikötések megadásával megküldte szakhatósági állásfoglalását a KDV-KTVF részére. 7
A KDV-KTVF az üzemanyagtöltő hajóállás jelentős környezeti hatására való tekintettel környezeti hatástanulmány benyújtását írta elő az ügyben. A MAHART DUNA-CARGO Kft. megbízásából a TÉR-TEAM Kft. elkészítette, és a KDV-KTVF felé benyújtotta a Budapest XXI. ker., Csepel Szabadkikötő, Duna bal part 1639+890 1640+050 fkm, üzemanyagtöltő hajóállás létesítésére vonatkozó környezeti hatástanulmányt. A környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében a KTVF: 56731-2/2010. számú levélben megküldött dokumentációt átvizsgálva megállapítottuk, hogy az előzetes vizsgálati eljárás során a X-58479-2/2010. és a X-58479-5/2010. számú végzésben hatóságom által előírt feltételeket teljesítették. Fentiek alapján tárgyi ügyben a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedő szakhatósági állásfoglalásomat a Ket. 44. (1) bekezdése értelmében, a Ket. 33. (8) bekezdésében megadott és ez alapján meghosszabbított határidő alatt, a Ket. 44. (6) bekezdésének megfelelő tartalommal jelen végzésemben kikötés nélkül megadtam. A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 3742-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenységhez kikötés nélkül hozzájárult az alábbiak szerint: A megkereséshez csatolt, a TÉR-TEAM Mérnöki Kft. (1211 Budapest, Weiss Manfréd u. 5-7.) által összeállított dokumentációt áttanulmányoztam. A dokumentációt elbírálva, a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében megállapítottam, hogy környezetvédelmi engedély kiadását kizáró ok - közegészségügyi szempontból nem merült fel. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. (1) bekezdésében biztosított jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 00311-0001/2011. számon az üggyel kapcsolatban tájékoztatást adott, melyeket a Felügyelőség az eljárása során figyelembe vett. A Felügyelőség a Rendelet 9. -a alapján 2011. május 12. napján közmeghallgatást tartott, melyről jegyzőkönyv készült. A Felügyelőség az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 27/G. (1) bekezdése alapján a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosát a közmeghallgatás helyéről és idejéről KTVF: 1018-8/2011. számon tájékoztatta. A Rendelet 9. (9) (10) bekezdése szerint a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv másolatát a Felügyelőség megküldte a Kérelmező, az eljárásban részt vevő szakhatóságok, valamint az eljárásban részt vevő szervezetek részére. A Felügyelőség a jegyzőkönyv nyilvánosságát biztosította, valamint megküldte Budapest Főváros XXI. kerület, Csepel Önkormányzat Jegyzője Önkormányzatának. Budapest Főváros XXI. kerület, Csepel Önkormányzat Jegyzője I/39347-1/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a jegyzőkönyv nyilvánosságát biztosította. A jegyzőkönyvben foglaltakra vonatkozó észrevétel sem a Felügyelőségre sem a Jegyzőhöz nem érkezett. Az eljárás során a Felügyelőség megállapította, hogy a benyújtott dokumentáció természetvédelmi és vízvédelmi szempontból hiányos, ezért KTVF: 1018-4/2011, valamint KTVF: 1018-6/2011. számon tényállás tisztázására szólította fel a Kérelmezőt. A Kérelmező kérte a tényállás tisztázására adott teljesítési határidő meghosszabbítását, melyhez a 8
Felügyelőség KTVF: 1018-7/2011. számú végzésében hozzájárult. A Kérelmező a tényállás tisztázására benyújtott tervdokumentáció beadásával a felszólításnak eleget tett. A Felügyelőség KTVF: 1018-17/2011. számon az ügyintézésre nyitva álló határidőt a Ket. 33. (7) bekezdése alapján 30 nappal meghosszabbította, tekintettel a tényállás tisztázása során felmerült tények és adatok feldolgozásának, ellenőrzésének az időigényességére. A tervezett beruházással kapcsolatban a Felügyelőség a benyújtott kérelem, dokumentáció és hiánypótlási dokumentációk alapján az alábbi megállapításokat teszi: Vízvédelem: A Duna folyam medrét és partját a tervezett tevékenység (üzemanyagtöltő hajóállás létesítése) I. üteme érinti. A hajóállás létesítésével kapcsolatban szükséges fenntartási jellegű mederkotrás tervét a Tervező a hatásvizsgálati dokumentációval együtt benyújtotta a Felügyelőségre. A KTVF: 24725/2010. számon elindított, KTVF: 7988/2011. számon folytatódó vízjogi létesítési engedélyezési eljárás és a hajózási hatóság által elindított hajózási engedélyezési eljárás jelen engedély kiadásáig, illetve jogerőre emelkedéséig felfüggesztésre került. A további folyamszabályozási, hajózási szempontok a fenntartási jellegű mederkotrással kapcsolatban lefolytatandó vízjogi létesítési engedélyezési eljárás (KTVF: 7988/2011.) és folyamatban lévő hajózási hatósági létesítési engedélyezési eljárás (KTVF: 28084/2010.) során érvényesíthetők. A III. sz. medence feltöltésével kapcsolatban a többször módosított KTVF: 7590-2/2007. számú vízjogi létesítési engedély került kiadásra. A bejáróhíd- és támgerenda fészkek felújítása, illetve a lábazati kőszórás helyreállítása, mennyiségi hiányainak pótlása nem vízjogi létesítési engedély köteles. Tárgyi terület nem érinti a Fővárosi Vízművek Zrt. által üzemeltetett Csepel-Halásztelek vízbázis vízkivételeinek kijelölt védőterületét, de mivel a vízmű kutak utánpótlódása legnagyobb részt a Dunából történik, havária esemény bekövetkeztekor a kutak vízminőségének fokozottabb ellenőrzése válhat szükségessé. Ezért minden havária eseményről értesítés is szükséges. A Felügyelőség előírásait a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2077. (IV. 26.) Korm. rendelet, valamint a 6/2009. (IV. 14.) együttes rendelet alapján adta meg. Levegőtisztaság-védelem: A benyújtott dokumentáció levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelel a Rendelet 6. számú mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. Részletesen bemutatásra kerül a tevékenység, valamint annak hatása a környezet levegőminőségi állapotára. Levegőterhelés az üzemelés során nem, azonban a kivitelezés során jelentkezhet a kotrást végző munkagépek és a mederanyag szállítását végző hajók kibocsátásaiból eredő hatás miatt, azonban ez a hatás a dokumentációban bemutatott becslések alapján csekély, illetve elviselhető mértékűnek mondható. Az üzemelés során a megnövekedett vízi forgalom miatti légszennyező anyag kibocsátás nem jelent számottevő változást a levegő minőségében. 9
Tekintettel arra, hogy normál üzemelési állapot mellett a levegőt terhelő hatás nem számottevő, továbbá arra, hogy a kivitelezési munkák időszakos, rövid idejűek, a rendelkező részbe foglalt előírások betartása mellett levegővédelmi szempontból jelentős környezeti hatással nem kell számolni. A Felügyelőség előírásait a benyújtott hatástanulmány és a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak alapján tette. Zaj- és rezgésvédelem: A létesítésből és az üzemeléstől származó zaj a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg. A tervezett létesítmény zajvédelmi hatásterülete zaj ellen védendő területet nem érint. A tevékenység végzéséhez közúti vagy vasúti szállítási tevékenység nem kapcsolódik, a vízi járművek érkezése és távozása a jelenlegi hajóforgalmat és az abból eredő zajterhelést nem befolyásolja. Hulladékgazdálkodás: A benyújtott dokumentáció szerint a kitermelt anyagot a többször módosított KTVF: 7590-2/2007. számú a III. medence feltöltéséhez kiadott - vízjogi létesítési engedély alapján a Szabadkikötő melletti III. medence feltöltésére használják. A benyújtott dokumentációt átvizsgálva a Felügyelőség megállapította, hogy az abban foglaltak a rendelkező részben foglalt előírásokkal megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak. A Kérelmező tevékenységének folytatásával kapcsolatban kizáró ok hulladékgazdálkodási szempontból nem áll fenn. A Felügyelőség előírásait a Hgt., valamint a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 16/2001. (VII. 18.) Korm. rendelet, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet és a 45/2004. (VII. 26.) BM- KvVM együttes rendelet alapján adta meg. Természetvédelem: A tervezési terület Natura 2000 terület részét képezi. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. A. számú melléklete alapján: A Duna és ártere (HUDI20034) Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló élőhelytípusok (a továbbiakban: jelölő élőhelyek): Iszapos partú folyók részben Chenopodium rubri, és részben Bidention növényzettel (3270), enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0). Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmeon minoris) (91F0). Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440). Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), Pannon homoki gyepek (6260). Síksági pannon löszgyepek (6250). Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval (3130). A Duna és ártere (HUDI20034) Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló állat- és növényfajok (a továbbiakban: jelölő fajok): Növények: homoki kikerics (Colchicum arenarium). 10
Gerinctelenek: skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), szarvasbogár (Lucanus cervus), lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), vérfűhangyaboglárka (Maculinea teleius), tompa folyamkagyló (Unio crassus). Halak: leánykoncér (Rutilus pigus), ragadozó őn (balin) (Aspius aspius), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), ingola fajok (Eudontomyzon spp.), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), német bucó (Zingel streber), magyar bucó (Zingel zingel), vágócsík (Cobitis taenia), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), réti csík (Misgurnus fossilis), garda (Pelecus cultratus). Kétéltűek: vöröshasú unka (Bombina bombina), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus). Hüllők: mocsári teknős (Emys orbicularis). Emlősök: ürge (Spermophilus citellus), közönséges hód (Castor fiber), vidra (Lutra lutra). Egyéb előforduló közösségi jelentőségű, de a Duna és ártere (HUDI20034) Natura 2000 területen nem jelölő fajok: Növények: homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria). Gerinctelenek: szarvas ganéjtúró (Bolbelasmus unicornis), erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia). Halak: törpecsík (Sabanejewia aurata). Madarak: kis bukó (Mergus albellus), tőkés réce (Anas platyrhynchos), kontyos réce (Aythya fuligula), szárcsa (Fulica atra), kerceréce (Bucephala clangula), dankasirály (Larus ridibundus). Emlősök: közönséges denevér (Myotis myotis). A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (4) bekezdésének megfelelően, a 14. számú melléklet szempontjai szerint elkészített és a Felügyelőségnek megküldött Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció, továbbá élővilágvédelmi munkarész alapján a Felügyelőség a következőket állapítja meg: A Duna és ártere (HUDI20034) Natura 2000 terület egyes budapesti szakaszok kivételével magában foglalja a Duna medrét és sok esetben a Duna folyam helyrajzi számain található part menti, terresztris területeket is. A tervezett beruházás közvetlen közelében azonban a Duna és ártere (HUDI20034) Natura 2000 terület csak a Duna medrére korlátozódik. Fentiek miatt az úszó töltőállomás tervezett helyén és a töltőállomás létesítéséhez szükséges kotrási területeken jelölő élőhelyek nem találhatóak. A beruházás a Duna és ártere (HUDI20034) Natura 2000 terület jelölő növényfaját (homoki kikerics (Colchicum arenarium), Natura 2000 jelölő terresztris állatfajokat nem érint. A terület egyetlen jelölő vízi makrogerinctelen faja, a tompa folyamkagyló (Unio crassus) a tervezési területen a Natura 2000 hatásbecslésben foglaltak szerint nem került elő a vizsgálatok során. A Duna és ártere (HUDI20034) Natura 2000 terület 12 jelölő halfaja közül a vizsgálatok során 6 faj került elő: Dunai ingola (Eudontomyzon mariae), leánykoncér (Rutilus pigus), ragadozó őn (balin) (Aspius aspius), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), magyar bucó (Zingel zingel), ezek közül a halványfoltú küllő és a selymes durbincs fajoknak csak egy-egy példánya. 11
A beavatkozás fenti fajok ívási ideje alatt történő korlátozásával - azaz a munkálatok március 1-jétől május 31-ig történő szüneteltetésével - a fenti fajok állományának természetvédelmi helyzetére nem lesz jelentős hatással. A Duna és ártere Natura 2000 területnek jelölő madárfajai nincsenek, azonban a hullámtéri területeket általában számos védett madárfaj használja táplálkozó-, pihenő- vagy költőhelyként. Tekintve a beruházás területének jelenlegi erős antropogén eredetű zavartságát, a tervezett munkálatoknak védett madárfaj egyedére vagy állományára kifejtett káros hatása nem várható. A Felügyelőségre tényállás tisztázása céljából megküldött A tervezett üzemanyagtöltő hajóállomás hatásainak vizsgálata havária helyzetekben c. dokumentáció vizsgálatát követően megállapításra került, hogy a dokumentációban foglaltak megfelelő választ adnak havária helyzetek kezelésével kapcsolatos kérdésekre. A tervezett üzemanyagtöltő hajóállomás létesítéséhez táj- és természetvédelmi szempontból (is) az esetleges haváriahelyzetek okozta kár elkerülése érdekében azzal a rendelkező részben foglalt előírással járul hozzá a Felügyelőség, hogy a fent megjelölt dokumentáció 10. fejezetében (57. o.) tárgyalt beavatkozásokat és ellenintézkedéseket olajszivárgás esetén azonnal foganatosítani kell. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. és a II. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott tevékenység végzésére jogosít. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség a Rendelet 10. (2) bekezdésének a) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Az engedély érvényességi ideje a Rendelet 11. -a alapján került megállapításra. A környezetvédelmi engedély érvényességének meghosszabbításáról a Rendelet 11. (3) bekezdése rendelkezik. Az eljárás díja a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. mellékletének IV/14. pontja alapján került megállapításra. A Kérelmező az eljárás kezdeményezésekor 900 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg, a 150 000 Ft különbözet visszafizetéséről a Felügyelőség jelen határozatban rendelkezett. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése alapján - tekintettel a Ket. 80. (4) bekezdésére - hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu), valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Rendelet 10. (3) bekezdésére figyelemmel megküldi az eljárásban részt vett Budapest Főváros XXI. kerület, Csepel Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő 8 napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A szakhatóságok állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 12
A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példánya az illetékes illetékes Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság részére is megküldésre kerül. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A Felügyelőség jelen döntést a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KÖM rendelet alapján nyilvántartásba veszi. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt(azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen döntés fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. augusztus 5. Dolla Eszter s. k. igazgató 13
14