A fogalmazói versenyvizsga szóbeli kérdései Az alábbi lista sorszámozott része a bíróságok által javasolt kérdéseket, a vastag betűvel szedett rész a szóbeli vizsga átfogó témaköreit tartalmazza. A meghallgatás során a sorszámozott kérdésekből kettőt mindenképpen fel kell tenni (ezek sorszámait a vizsgajegyzőkönyvben feltüntetjük). Ezeken túl a vizsgabizottság tagjai további kérdéseket tehetnek fel az átfogó témakörökből, amelyeket a Magyar Igazságügyi Akadémia a bíróságok internetes honlapján előzetesen közzétett. I. Civilisztikai témájú kérdések A személyek polgári jogi védelme 1. A személyiség védelmének alapvető szabályai a Ptk-ban. A tulajdonjog általános szabályai 2. A tulajdonjog részjogosítványai. 3. Ismertesse a tulajdonjog védelmének jogi eszközeit! 4. A tulajdonjog megszerzése, a szerzés módja és jogcímének kapcsolata. 5. Ingó és ingatlan tulajdonszerzése átruházással, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés konstitutív hatálya. 6. Többszöri eladás esetén a tulajdonjog megszerzése. 7. Ismertesse a közös tulajdon bíróság általi megszüntetésének módjait! Fejtse ki, hogy hogyan egyeztethető össze a közös tulajdon megszüntetése a tulajdonjog alkotmányos védelmével! 8. A telki szolgalom. A birtok és a birtokvédelem 9. A birtok és védelme: tényleges birtok és a birtoklási jogcímének kérdésköre.
A szerződésekre vonatkozó általános szabályok 10. A képviseletre vonatkozó rendelkezések a Ptk.-ban. 2 11. Sorolja fel a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeit, ezen belül beszéljen a részleges érvénytelenségről is! 12. Fejtse ki az érvénytelenség és a hatálytalanság mibenlétét, azok megjelenési formáit és jogkövetkezményeit! Hozzon fel esetköri példákat! 13. Feltűnő értékaránytalanság és uzsora. I. Írja le a két szerződési hiba között felfedezhető különbségeket és hasonlóságot! II. Fejtse ki azt is, hogy a bíróságnak milyen jogkövetkezményeket lehet alkalmazni az egyik, illetve másik esetén! 14. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek. 15. A beszámítás jogintézménye; a beszámítás feltételei és a beszámítási jog korlátai. 16. Az engedményezés fogalma és feltételei, a tartozásátvállalás feltétele és jogi következménye. 17. Fejtse ki az azonosságokat és az eltéréseket a szerződésszegéssel kapcsolatos, és a szerződésen kívüli károkozás tekintetében! 18. A jótállás és a szavatosság jogintézménye. 19. Mutassa be az elállás jogintézményét a Ptk. rendszerében! 20. A kamatra vonatkozó szabályok (ügyleti és késedelmi kamat). A kártérítés általános szabályai 21. Nem vagyoni kártérítés és általános kártérítés. Határolja el a két fogalmat! Mikor és milyen feltételek mellett érvényesíthető az egyik, illetve a másik kártérítési forma? 22. Határolja el a kártérítés és a kártalanítás jogintézményét!
3 23. Határolja el a Ptk. 6. szerinti un. biztatási kárért való helytállást a szerződésen kívüli kártérítés szabályaitól! A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség egyes esetei 24. A veszélyes üzemmel okozott kár. 25. Az állatok által okozott károkért való felelősség szabályai. Az egyes szerződések 26. Az adásvételi szerződés. Az adásvétel különös nemei. 27. A lakásbérletre vonatkozó rendelkezések. 28. Hitel és kölcsönszerződés. 29. A biztosítási szerződés Ptk-beli közös szabályai. 30. Az építőközösségi szerződés. 31. Az ajándékozás és a haszonkölcsön szabályai. 32. A tartási és életjáradéki szerződésre vonatkozó rendelkezések. A törvényes és a végintézkedésen alapuló öröklés 33. A törvényes öröklés rendje, az ági öröklés szabályai. 34. Az öröklési szerződésre vonatkozó szabályok. A polgári peres eljárás alapelvei 35. Mit jelent a bíróság Pp. 3. (3) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettsége? (A Pp.3.. (3) bekezdés utolsó mondata: A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni.)
4 36. Mutassa be, miként érvényesül a nyilvánosság elve a polgári ügyekben! Bírósági hatáskör és illetékesség 37. Mely perek tartoznak a megyei bíróság hatáskörébe és mi ennek az indoka? A felek és más személyek a polgári perben 38. Mi a különbség a perképesség és a perbeli legitimáció között? Képviselet a polgári perben 39. A polgári perbeli képviselet fajtái. A polgári peres eljárás egyéb általános szabályai 40. Mit jelent a kézbesítési vélelem megdöntése? A keresetindítás szabályai 41. A keresetlevél tartalma, kellékei. Az elsőfokú eljárásnak a tárgyalásra vonatkozó szabályai 42. A tárgyalás elmulasztásának következményei, első illetve folytatólagos tárgyalás esetén, felperes, alperes, mindkettőjük részéről. 43. Viszontkereset, beszámítási kifogás. Bizonyítás a polgári perben 44. A szakértő szerepe a peres eljárás során. (milyen szakértőket ismer, legalább két szakértői területet ismertessen részletesen). A polgári peres eljárás során hozható határozatok
5 45. Mi tekintendő ítélt dolognak, és milyen jogkövetkezményekkel jár ezen eljárásjogi jogintézmény? A Pp-ben szabályozott perorvoslatok 46. Ismertesse a Pp. fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseit, a másodfokú bírósági eljárás szabályait, illetve a másodfokon hozható határozatokat! 47. Ismertesse a csatlakozó fellebbezés szabályait! A kis perértékű eljárás szabályai 48. Ismertesse a kis értékű perekre vonatkozó szabályozás alapkategóriáit, különös tekintettel az általános szabályoktól való eltérésekre! A gazdasági társaság alapításának szabályai 49. Kik alapíthatnak Magyarországon társaságot és mit jelent a formakényszer? 50. Melyek a cégnévre vonatkozó legfontosabb Ctv. szabályok? 51. Melyek a székhelyre vonatkozó legfontosabb Ctv. szabályok? Az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok 52. Ismertesse az üzletrész fogalmát, hogyan viszonyul a törzsbetéthez? 53. Határozza meg a Kft. fogalmát! 54. Határozza meg a Rt. fogalmát! A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásának szabályai 55. Sorolja fel, milyen intézkedéseket hozhat a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a cégtörvényes működésének helyreállítása érdekében!
6 A közigazgatási eljárás szabályai 56. Ismertesse a közigazgatási döntések típusait. Érveljen a közigazgatási végzés és határozat megkülönböztetés mellett vagy ellen! 57. Mit ért a Ket. közigazgatási hatóságon? 58. Kik a közigazgatási eljárásban az ügyfelek, és kik a közigazgatási perben a peres felek? Van-e átfedés a két csoport között? 59. Mit jelent a közigazgatási szerv hallgatása és ez esetben mit tehet a kérelmet benyújtó ügyfél, mire terjed ki a másodfokú (felügyeleti) szerv és bíróság hatásköre? Az értékpapír törvény általános szabályai 60. Az értékpapír fogalma, jellemzői és formái. A családjogi törvény házasságra vonatkozó rendelkezései 61. A házasság felbontásának feltételei. 62. A házassági vagyonjog szabályai, közös vagyon és külön vagyon. A gyermekelhelyezés családjogi szabályai 63. A gyermekelhelyezés alapvető szempontjai. A munkaviszony keletkezésének és megszűnésének esetei 64. Ismertesse a munkaviszony megszűnésének esetei! A végelszámolási, a felszámolási és a végrehajtási eljárás általános szabályai 65. Mi a különbség a felszámolási és végelszámolási eljárás között? 66. Végrehajtás és felszámolás. Vesse össze a két eljárásjogi fogalmat!
7 II. Büntető témájú kérdések A Btk. szankciórendszerének a reformja A bűncselekmény és az elkövető A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Büntetések és intézkedések A büntetés kiszabása 67. Az életfogytig tartó szabadságvesztés létjogosultsága. 68. Fejtse ki a jogos védelem fogalmát az új törvényi szabályozás tükrében! 69. Milyen szabályok vonatkoznak a szabadságvesztés részbeni felfüggesztésére? 70. Mit tud a közvetett tettesség fogalmáról? 71. Életkori határok a Btk. általános részében. 72. Beszéljen a csoportos elkövetési alakzatokról 73. Milyen enyhítő és súlyosító körülményeket ismer? 74. A tevékeny megbánás, mint a büntethetőség megszüntető ok. A közvetítői eljárás. 75. Milyen esetekben lehetséges és milyen esetekben kötelező a pártfogói felügyelet elrendelése? 76. A büntetéskiszabás elvei, enyhítő és súlyosító körülmények. Személy elleni bűncselekmények 77. Határolja el egymástól az emberölést és a halált okozó testi sértést! 78. Az emberölés minősített esetei.
8 Közlekedési bűncselekmények 79. Határolja el egymástól a cserbenhagyást és a segítségnyújtás elmulasztását! 80. Határolja el egymástól az ittas járművezetés vétségét és a szabálysértését! Köznyugalom elleni bűncselekmények 81. Határolja el egymástól a garázdaság vétségét és szabálysértését! Gazdasági bűncselekmények 82. Határolja el egymástól a csalást és az adócsalást! Vagyon elleni bűncselekmények 83. Határolja el egymástól a rablást és a zsarolást! 84. Határolja el egymástól az önbíráskodást és a zsarolást! Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények Az eljárási feladatok megoszlása a büntetőeljárás alapelvei 85. A vád, a védelem, bíróság viszonya, különös tekintettel az anyagi igazság felderítésére, a hivatalbóli eljárás. 86. A eljárási feladatok megoszlása, mint a büntetőeljárás alapvető rendelkezése. 87. A büntetőeljárás során érvényesülő alapelvek, alapvető rendelkezések. 88. Van-e szerepe a bűnözés alakulásában növekedés, csökkenés a büntetőjogi szankcióknak, a büntetőeljárások hatékonyságának?
9 A büntetőeljárásban résztvevő személyek és jogaik 89. A sértetti jogérvényesítés lehetősége a büntetőeljárás során. 90. A sértett jogai a büntetőeljárásban. 91. A szakértő szerepe a bizonyításban. A kényszerintézkedésekre vonatkozó rendelkezések a Be-ben 92. A kényszerintézkedések köre. 93. Mikor rendelhető el a tárgyalási őrizet és mi ezzel kapcsolatban a bíróság teendője? 94. Beszéljen az óvadékról! A nyomozási bíró feladata és eljárása 95. Mi a nyomozási bíró feladata? Az eljárás gyorsítását szolgáló jogintézmények és eljárások 96. A büntetőeljárás gyorsításának eljárásjogi lehetőségei. 97. A mediáció és a vádalku szerepe a büntetőeljárásban. 98. A büntetőeljárás gyorsítása - lemondás tárgyalásról. 99. Milyen esetben van helye tárgyalásról lemondásnak bűnszervezetben történő elkövetésekor? A határozatok elleni jogorvoslatok 100. Ismertesse a büntetőeljárásban szabályozott jogorvoslati formákat!
Perújítás 10 101. Melyek a perújítási okok büntetőeljárásban? A jogegységi eljárás 102. Milyen eszközei vannak a jogegység erősítésének a büntető igazságszolgáltatásban? A büntetőeljárás alapelvei Az eljáró bíróságok; hatáskör; illetékesség; a bíró kizárása A bírósági eljárás általános szabályai A bizonyítás általános szabályai Az elsőfokú bírósági tárgyalás Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatai A másodfokú bírósági eljárás általános szabályai III. Egyéb kérdések Az alkotmányos berendezkedés főbb kérdései; az igazságszolgáltatás rendszere, igazgatása 103. A hatalmi ágak viszonya. 104. Mi a Kúria szerepe a magyar igazságszolgáltatásban? 105. Milyen követelményeket támaszt a pártatlan ítélkezés a bíróval szemben? 106. A bírósági rendszer felépítése, az egyes szintek feladatai, hatásköre. 107. Mikor van helye jogegységi eljárásnak?
11 108. Jogszolgáltatás vagy igazságszolgáltatás? Érveljen egyik, majd a másik mellett! 109. Mit tud az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatásköréről és feladatairól? 110. Mit tud az Országos Bírói Tanácsról és feladatairól? 111. Ön szerint milyen jelenleg a bíróságok társadalmi megítélése? Mennyire bíznak az emberek a bíróságokban? Ha szükséges, Ön hogyan változtatna a bíróságokról kialakult véleményen? 112. Milyen a bíróságok és a sajtó kapcsolatára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket ismer? Mi a véleménye a hatályos szabályozásról? 113. Mi az Ön véleménye a bírák számára előírt, az előttük folyamatban lévő eljárásra vagy az általuk hozott ítéletre vonatkozó nyilatkozattételi tilalomról? 114. Fejtse ki melyek a bírói függetlenség garanciái! 115. Véleménye szerint milyen etikai követelményeket kell támasztani a bírói hivatás gyakorlóival kapcsolatban? 116. Az Ön véleménye szerint a személyiség mely tulajdonságai, jegyei a legfontosabbak ahhoz, hogy valaki jó bíróvá váljon?