Integrált vállalkozásfejlesztési modell három fejlesztési régió kisvárosaiban POSDRU/92/3.1/S/50583 A kis- és középvállalkozások sűrűségének és eloszlásának alakulása a Közép, Északnyugat és Nyugat régiók kisvárosaiban - kutatásjelentés, 1.1. tevékenység - 2011 május -
Az elemzés első szakaszában a mikro-, kis- és középvállalkozások számát, sűrűségét és helyzetét vizsgáljuk a kutatásban érintett három fejlesztési régióban. A Közép, Északnyugat és Nyugat régiók helyzetét hasonlítjuk az országos átlaghoz illetve a többi régióhoz. A második szakaszban a mikro-, kis- és középvállalkozások számát, sűrűségét és helyzetét elemezzük a fent említett fejlesztési régiók megyéinek a szintjén. A helyi aktív gazdasági egységek számát tekintve az látszik, hogy 2009-ben a választott régiókban az ezer főre jutó aktív gazdasági egységek száma meghaladja az országos átlagot, amely 25 egység/1000 lakos: az Északnyugat régióban a legmagasabb (28,5), ezt követi a Nyugat régió (27,3) és a Közép régió 26,8 egység/ 1000 lakos számértékkel. Hasonló eredményekhez jutunk ha az aktív lakossággal számolunk, a régiók sorrendje viszont megváltozik: a Közép régió az ezer aktív lakosra jutó 61,2 aktív gazdasági egységgel a Nyugat régió elé kerül, melynek esetében ez az érték 59,7. Más régiókhoz hasonlítva Erdélyben és Bánátban nagyobb az egy főre jutó gazdasági egységek száma, kivételt ebben a tekintetben a főváros képez. Az 1. táblázat az ezer aktív lakosra jutó mikro-, kis- és középvállalkozások számát mutatja a fejlesztési régiók szintjén 2009-ben. A mikrovállalkozások esetén az országos átlagot, amely 54,1 aktív egység, az Északnyugat régió haladja meg, a Közép és Nyugat régiók viszont kevéssel az átlag alatt helyezkednek el, körülbelül 53 egység/ 1000 aktív lakos számértékkel. Ugyanakkor a főváros és a Délkelet régió kivételével a többi régió mikrovállalkozásainak a száma jóval az erdélyi régiók értékei alatt helyezkedik el. A választott régiók nemzeti szinten az élen járnak az ezer aktív lakosra jutó kis- és középvállalkozások számát illetően is (1. táblázat). 1
1. Táblázat Az ezer lakosra illetve aktív lakosra jutó aktív gazdasági egységek száma a fejlesztési régiókban a nagyságrend szerinti kategóriákban, 2009 Fejlesztési régiók Gazdasági egységek száma Egységek száma / 1000 Kis- és középvá llalkozás ok Egysége k száma / 1000 aktív Kis- és középvállal kozások száma / Helyi mikrovállalkozások száma / Kisvállalkozások száma / 1000 aktív Középvállalkozások száma / 1000 aktív lakos összesen lakos száma/ 1000 lakos lakos 1000 aktív lakos aktív lakos lakos Összesen 555601 25,8 25,8 60,9 60,7 54,1 5,5 1,1 ÉSZAKNYUGAT 77731 28,6 28,5 62,7 62,5 55,8 5,8 1,0 KÖZÉP 67734 26,8 26,7 61,2 61,0 53,9 5,9 1,2 ÉSZAKKELET 61000 16,4 16,4 46,1 46,0 41,0 4,2 0,8 DÉLKELET 65939 23,4 23,3 59,7 59,6 53,3 5,3 1,0 DÉL-MUNTÉNIA 60108 18,3 18,3 46,9 46,8 41,4 4,5 0,9 BUKAREST-ILFOV 130328 57,8 57,7 104,2 103,9 92,9 9,1 1,9 DÉLNYUGAT 40166 17,8 17,7 43,0 42,8 38,5 3,7 0,7 OLTÉNIA NYUGAT 52595 27,3 27,2 59,7 59,4 52,9 5,4 1,1 Az Északnyugat régióban szám szerint 77731, a Közép régióban 67734, a Nyugat régióban pedig 52595 aktív gazdasági egység működött 2009-ben. Az aktív gazdasági egységek nagyrésze (88-89 százalék) 0-9 alkalmazottal, 9 százalékuk 10-49 alkalmazottal, 1,5 százalékuk 50-249 alkalmazottal rendelkezik, viszont a nagyvállalalatok aránya, amelyek több, mint 250 alkalmazottal rendelkeznek, nem haladja meg a 0,4 százalékot az ország egyik fejlesztési régiójában sem. Az aktív gazdasági egységek nagyságrend szerinti kategóriákban történő eloszlását tekintve azonban nem léteznek számottevő regionális különbségek (2. táblázat). 2. Táblázat A helyi aktív gazdasági egységek száma a fejlesztési régiókban a nagyságrend szerinti kategóriákban, százalékban, 2009 Régió Összesen 0-9 10--49 50--249 250+ szám százalék ÖSSZESEN 555601 88,9 9,1 1,8 0,3 Románia ÉSZAKNYUGAT 77731 89,0 9,2 1,5 0,2 KÖZÉP 67734 88,1 9,6 2,0 0,3 ÉSZAKKELET 61000 88,9 9,2 1,6 0,3 DÉLKELET 65939 89,2 8,9 1,7 0,3 DÉL-MUNTÉNIA 60108 88,2 9,5 1,9 0,4 BUKAREST-ILFOV 130328 89,2 8,7 1,8 0,3 DÉLNYUGAT 40166 89,5 8,5 1,5 0,4 OLTÉNIA NYUGAT 52595 88,6 9,1 1,9 0,4 2
Az aktív gazdasági egységek gazdasági ágazatok szerinti eloszlását tekintve országos szinten a következő a helyzet: az egységek 11 százaléka az iparban és az energia-, víz- és csatornahálózati ellátásban, 10,9% az építőiparban, 36,9% a kereskedelemben, 18,9% a piaci szolgáltatásokban (banki-pénzügyi, információs, távközlési és turisztikai), 19,5% a közszolgáltatásban: közigazgatás, tanügy, egészségügy és kultúra, illetve 2,8% a mezőgazdaságban működik. Az Északnyugat és Közép régiókban az iparban (12,4 és 13,7%), az építőiparban (13,7 és 11,6%), a piaci szolgáltatásokban (20,5 és 19,6%), vagyis a termeléssel és fejlesztéssel, illetve innovációval kapcsolatos ágazatokban működő helyi aktív egységek aránya nagyobb, mint az országos átlag esetén, ugyanakkor viszonylag kisebb a közszolgáltatásokban és a kereskedelemben működő egységek aránya (3. táblázat). Amennyiben az abszolút értékeket nézzük, ez utóbbi ágazatokat tekintve sem maradnak le az erdélyi régiók az országos átlagtól, mindössze a régiók esetén más az egységek ágazatok szerinti struktúrája és figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy e régiók egy főre jutó helyi gazdasági egységeinek a száma meghaladja az országos átlagot, és a fővároson kívül a többi régiók értékeit. A Nyugat régióban a helyi aktív egységek aránya az országos átlag felett helyezkedik el az iparban (11,7%), a piaci szolgáltatásokban (19,9%), a mezőgazdaságban (3,7), és más területeken, a kereskedelem kivételével (34,5%), amelynek esetén a régió az országos átlag alatt helyezkedik el. 3. Táblázat A helyi aktív gazdasági egységek száma főbb nemzetgazdasági ágazatok és fejlesztési régiók szerint, 2009 Régió Mezőgazdaság, erdőgazdálkod ás és halászat Ipar és erőforrás -ellátás Építőipar Kereskedelem Piaci szolgáltatások (banki-pénzügyi, információs, távközlési és turisztikai) Közigazgatás, tanügy, egészségügy, kultúra ÖSSZESEN Románia 2,8 11,0 10,9 36,9 18,9 19,5 100,0 ÉSZAKNYUGAT 2,5 12,4 13,7 33,2 20,5 17,7 100,0 KÖZÉP 2,9 13,7 11,6 33,7 19,6 18,4 100,0 ÉSZAKKELET 3,5 12,7 10,3 40,4 17,1 16,0 100,0 DÉLKELET 4,1 10,5 9,6 41,6 18,7 15,4 100,0 DÉL-MUNTÉNIA 4,4 11,5 11,6 42,2 16,2 14,1 100,0 BUKAREST-ILFOV 0,6 7,5 10,3 33,0 19,6 28,9 100,0 DÉLNYUGAT OLTÉNIA 3,0 11,1 9,1 44,6 18,5 13,6 100,0 NYUGAT 3,7 11,7 10,6 34,5 19,9 19,6 100,0 Össze sen 3
Az általunk vizsgált fejlesztési régiók megyéi az ezer lakosra és aktív népességre jutó helyi aktív gazdasági egységek száma és nagyságrendje szerint 2009-ben három csoportra oszthatók: - Nagy helyi vállalkozássűrűséggel rendelkező megyék, több, mint 30 egység/ 1000 lakos és több, mint 65 egység / 1000 aktív lakos: Kolozs (39,9, illetve 79,6), Temes (35,7 illetve 72,7), Brassó (33,7, illetve 80) és Bihar (31,4, illetve 65,2) - Közepes helyi vállalkozássűrűséggel rendelkező megyék, 23-30 egység/ 1000 lakos és 58-65 egység / 1000 aktív lakos: Hargita (25,9), Maros (24), Szeben (28,3), Arad (27,5). - Alacsony helyi vállalkozássűrűséggel rendelkező megyék, kevesebb, mint 23 egység/ 1000 lakos és kevesebb, mint 58 egység / 1000 aktív lakos: Beszterce- Naszód (21,7), Máramaros (21,5), Szatmár, Szilágy, Fehér (22), Kovászna (21), Krassó-Szörény (16,8), Hunyad (22,3) 4. Táblázat. Az 1000 lakosra és aktív népességre jutó aktív gazdasági egységek száma, nagyságrend szerinti kategóriák és megyék szerint, 2009 Megyék Összesen Vállalkozá sok száma / 1000 lakos Vállalkozás ok száma / 1000 aktív lakos Mikrovállalk ozások száma /1000 aktív lakos Kis- és középv állalkoz ások száma/ 1000 lakos Kis- és középváll alkozáso k száma / 1000 aktív lakos Kisvállalk ozások száma /1000 aktív lakos Középváll alkozások száma /1000 aktív lakos ÖSSZESEN 555601 25,8 25,8 60,9 60,7 54,1 5,5 1,1 Bihar 18620 31,4 31,3 65,2 65,0 58,2 5,7 1,0 Beszterce- Naszód 6888 21,7 21,7 50,8 50,7 45,9 4,1 0,7 Kolozs 27530 39,9 39,8 79,6 79,5 71,3 6,9 1,2 Máramaros 10997 21,5 21,4 52,7 52,6 46,4 5,4 0,8 Szatmár 8354 22,9 22,8 53,4 53,3 46,3 5,9 1,0 Szilágy 5342 22,0 22,0 49,3 49,2 43,9 4,6 0,6 Fehér 8511 22,7 22,6 46,6 46,4 41,1 4,4 0,9 Brassó 20114 33,7 33,6 80,0 79,8 70,9 7,3 1,6 Kovászna 4705 21,1 21,1 50,3 50,2 43,5 5,6 1,1 Hargita 8433 25,9 25,9 58,3 58,1 51,2 6,0 0,9 Maros 13941 24,0 23,9 55,9 55,7 49,4 5,3 1,1 Szeben 12030 28,3 28,2 64,9 64,6 56,8 6,2 1,5 Arad 12577 27,5 27,4 58,7 58,5 52,0 5,5 1,0 Krassó- Szörény 5455 16,8 16,8 41,7 41,6 37,3 3,6 0,7 Hunyad 10401 22,3 22,2 50,9 50,7 44,8 4,9 1,0 Temes 24162 35,7 35,6 72,7 72,4 64,6 6,4 1,4 4
Az alkalmazottak számának függvényében a helyi aktív egységek hasonló eloszlást mutatnak: 85-90% rendelkezik 0-9 alkalmazottal, 8-10% 10-49 alkalmazottal, míg a maradék 1-3% több alkalmazottal rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos megyei szintű különbözőségek alacsonyak, néhány megyében az 50-249 alkalmazottal rendelkező egységek aránya kevéssel (0,5-1 százalékkal) az országos átlag felett helyezkedik el. Ezek az alábbiak: Kovászna (2,2), Szeben (2,3), a 10-49 alkalmazottal rendelkező egységek esetén pedig Máramaros (10,2), Szatmár (11,1), Kovászna (11,2) és Hargita (10,3). 5. Táblázat Az aktív gazdasági egységek aránya, megyék szerint a nagyságrendek szerinti kategóriákban, 2009 Megyék 2009 0-9 10--49 50--249 250+ ÖSSZESEN Románia 88,9 9,1 1,8 0,3 Bihar 89,3 8,8 1,6 0,3 Beszterce-Naszód 90,4 8,0 1,4 0,2 Kolozs 89,6 8,7 1,5 0,2 Máramaros 87,9 10,2 1,6 0,3 Szatmár 86,7 11,1 1,9 0,2 Szilágy 89,1 9,4 1,2 0,2 Fehér 88,2 9,5 1,9 0,4 Brassó 88,6 9,1 2,0 0,3 Kovászna 86,4 11,2 2,2 0,3 Hargita 87,9 10,3 1,6 0,3 Maros 88,4 9,5 1,9 0,3 Szeben 87,6 9,6 2,3 0,4 Arad 88,6 9,4 1,7 0,3 Krassó-Szörény 89,3 8,5 1,8 0,4 Hunyad 88,0 9,7 2,0 0,4 Temes 88,8 8,9 1,9 0,4 Az aktív gazdasági egységek nemzetgazdasági ágazatok szerinti eloszlását vizsgálva azt követtük nyomon, hogy mely megyék esetén nagyobb az országos átlagnál az alábbi három területen működő egységek aránya. Az ipar, valamint az energia-, vízés csatornahálózati ellátás esetén a vizsgált megyék nagyrésze az országos átlag felett helyezkedik el. A legnagyobb értékek Beszterce-Naszód (15,8), Fehér, Kovászna (15,5), Hargita (18), Maros (14), Krassó-Szörény (14,5) megyékben fordulnak elő. Az építőipar esetén a megyék nagyrésze szintén az országos átlag feletti értékkel rendelkezik (a legmagasabb Szatmár (17,8) és Máramaros (15,5) megyékben). A piaci szolgáltatások (banki-pénzügyi, információs, távközlési és turisztikai szolgáltatások) terén Szeben (22), Bihar (21,7), Kolozs (21,3), Máramaros (20,4), Fehér (20,3), Arad (20,8) és Krassó-Szörény (20) megyék járnak az élen. 5
6. Táblázat Az aktív gazdasági egységek száma a főbb nemzetgazdasági ágazatok szerint, megyei bontásban, 2009 Megyék Mezőgazdas Ipar és Építőipar Keres Piaci Közigazgatás, Összesen ág, erdőgazdálk odás és halászat erőforrás -ellátás kedel em szolgáltatások (bankipénzügyi, információs, távközlési és turisztikai) tanügy, egészségügy, kultúra ÖSSZESEN Románia 2,8 11,0 10,9 36,9 18,9 19,5 100,0 Bihar 3,0 11,2 10,6 36,4 21,7 17,1 100,0 Beszterce- Naszód 3,5 15,8 13,7 36,5 16,1 14,5 100,0 Kolozs 1,3 10,6 13,7 30,3 21,3 22,8 100,0 Máramaros 2,5 15,1 15,5 33,0 20,4 13,5 100,0 Szatmár 4,5 13,6 17,8 31,5 19,5 13,1 100,0 Szilágy 2,8 13,4 14,6 35,5 19,2 14,5 100,0 Fehér 3,9 15,7 12,4 33,1 20,3 14,5 100,0 Brassó 1,9 10,8 11,3 34,0 19,9 22,2 100,0 Kovászna 4,8 15,5 10,4 36,6 18,5 14,2 100,0 Hargita 3,5 18,0 12,2 34,1 17,5 14,7 100,0 Maros 3,3 14,1 11,1 35,5 18,5 17,5 100,0 Szeben 2,4 13,3 12,1 29,9 22,0 20,3 100,0 Arad 4,9 12,4 9,9 33,5 20,8 18,5 100,0 Krassó- Szörény 3,2 14,5 10,1 37,0 20,1 15,2 100,0 Hunyad 2,7 12,9 10,2 38,9 19,3 16,0 100,0 Temes 3,5 10,1 11,4 32,6 19,6 22,8 100,0 A főbb nemzetgazdasági ágazatok között lényeges különbségek vannak az alkalmazottak számát illetően. Az 50 alkalmazottnál kevesebbel rendelkező egységek főként a kereskedelemben, a piaci és közszolgáltatásokban vannak jelen, a közepes és nagyvállalatok ezzel szemben inkább az iparban működnek. Ebben a tekintetben számottevő megyei szintű különbségek mutatkoznak. (ld. 1-4. táblázatot az 1. sz. mellékletben) Az aktív gazdasági egységek számának éves változási rátáját elemezve az látható, hogy 2003-ban nemzeti szinten 11 százalékos növekedést mutatott és 2008-ig további évi 5-10 százalékos növekedés volt jellemző. Ezt követően azonban (vélhetően a gazdasági válság következtében) 2009-re a gazdasági egységek száma két százalékkal csökkent. 6
Az erdélyi régiókban 2003-ban az országos átlagnál nagyobb növekedésnek lehettük szemtanúi, későbbi években viszont az országos átlaghoz hasonló növekedés volt jellemző. A növekedés tekintetében a megyék szintjén nagy különbözőségek figyelhetők meg: 2003-ban például Máramaros megyében 30%-os, míg Bihar megyében csak 7%-os növekedést regisztráltak. A 2009-es gazdasági válság okozta csökkenések a régióban az országos átlagnál 1-2%-kal nagyobbak voltak. Ebben a tekintetben Fehér megye jelent kivételt, ahol nem csökkent a helyi egységek száma (7. táblázat) 7. Táblázat A helyi aktív gazdasági egységek számának alakulása a fejlesztési régiók és megyék szintjén, 2002-2009 Megye 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 ÖSSZESEN 100,0 111,3 112,5 109,4 106,7 108,1 106,8 98,0 ÉSZAKNYUGAT Régió 100,0 113,9 110,5 110,0 107,1 109,9 107,9 96,6 Bihar 100,0 107,3 110,0 107,3 106,5 109,7 106,3 96,9 Beszterce-Naszód 100,0 110,2 112,8 110,4 105,2 108,9 109,0 97,5 Kolozs 100,0 113,0 116,9 111,3 107,1 111,5 108,9 97,3 Máramaros 100,0 130,9 92,9 111,0 108,4 108,3 107,7 94,1 Szatmár 100,0 111,7 113,2 109,6 107,6 109,1 107,2 95,6 Szilágy 100,0 115,1 119,8 111,3 108,1 108,6 108,9 97,9 KÖZÉP Régió 100,0 112,2 113,8 109,2 106,1 108,2 106,0 97,5 Fehér 100,0 112,6 115,1 110,8 105,2 110,0 108,1 100,4 Brassó 100,0 111,4 113,8 108,3 105,5 107,8 106,0 96,9 Kovászna 100,0 105,7 109,2 103,8 104,9 107,6 103,6 97,3 Hargita 100,0 112,9 113,6 110,5 106,5 106,8 106,9 96,6 Maros 100,0 112,0 115,4 110,3 106,6 107,8 105,2 97,7 Szeben 100,0 116,3 113,5 110,1 107,3 109,6 106,0 96,9 NYUGAT Régió 100,0 113,8 114,6 110,8 108,2 107,1 105,9 97,7 Arad 100,0 112,5 117,7 112,5 109,3 106,8 104,7 97,6 Krassó-Szörény 100,0 114,3 112,9 110,3 105,3 105,7 105,7 96,4 Hunyad 100,0 108,9 111,3 107,5 105,2 103,5 104,1 96,8 Temes 100,0 117,1 115,2 111,8 109,8 109,4 107,4 98,4 ÉSZAKKELET Régió 100,0 108,8 111,2 108,4 106,4 107,2 106,7 97,3 DÉLKELET Régió 100,0 108,2 111,2 107,4 105,4 106,8 106,8 98,1 DÉL-MUNTÉNIA Régió 100,0 107,6 109,8 107,2 106,5 108,1 108,5 98,4 BUKAREST-ILFOV Régió 100,0 115,0 116,2 112,4 107,6 109,1 106,4 99,1 DÉLNYUGAT OLTÉNIA Régió 100,0 107,5 109,5 106,5 104,5 106,1 106,1 98,4 A gazdasági egységek számának változása lényegesen eltér a gazdasági szektorok szerint. A 2003-2004-es években az erdélyi megyékben az építőipari vállalkozások száma látványos, 25-30%-os növekedést mutatott, legnagyobb mértékű Arad, Bihar, Máramaros és Fehér megyékben volt. Az építőiparban 2009-ben 2008-hoz képest 7
országos szinten 18%-os növekedés, az erdélyi megyék esetén pedig 14-15%-os növekedés volt jellemző. 8. Táblázat Az építőiparban működő gazdasági egységek számának alakulása fejlesztési régiók és megyék szintjén, 2002-2009 Megye 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 ÖSSZESEN 100,0 125,2 121,6 119,0 118,9 129,3 108,0 118,5 ÉSZAKNYUGAT Régió 100,0 130,7 126,7 126,5 124,0 135,1 110,0 115,0 Bihar 100,0 140,2 125,6 120,9 123,6 135,3 109,1 114,3 Beszterce-Naszód 100,0 117,7 125,7 142,9 124,9 146,1 112,9 123,6 Kolozs 100,0 125,9 134,7 123,5 124,3 133,3 112,0 114,7 Máramaros 100,0 140,1 101,6 132,0 127,6 139,0 108,8 114,8 Szatmár 100,0 126,7 129,4 122,1 120,4 132,2 105,8 113,3 Szilágy 100,0 129,0 157,3 141,4 122,5 130,3 110,4 111,9 KÖZÉP Régió 100,0 127,1 124,3 118,0 118,4 129,2 107,0 116,4 Fehér 100,0 142,9 133,1 117,4 118,2 136,2 110,3 119,3 Brassó 100,0 122,0 126,7 112,9 114,3 122,0 106,3 119,8 Kovászna 100,0 126,1 106,9 112,5 114,3 136,1 101,8 110,6 Hargita 100,0 132,6 116,7 125,8 131,3 134,0 111,8 116,7 Maros 100,0 123,1 126,9 120,6 116,5 129,9 107,9 117,1 Szeben 100,0 129,1 124,2 122,3 121,3 130,2 103,8 110,8 NYUGAT Régió 100,0 129,0 123,8 118,7 120,1 127,4 104,8 111,5 Arad 100,0 133,7 140,4 123,3 123,9 134,2 100,9 110,1 Krassó-Szörény 100,0 120,2 116,0 116,6 114,8 127,2 109,3 104,9 Hunyad 100,0 120,1 114,9 116,7 116,3 119,6 101,7 112,6 Temes 100,0 134,5 123,7 118,1 121,4 127,8 107,1 113,2 ÉSZAKKELET Régió 100,0 122,3 115,7 119,3 124,4 136,1 108,9 119,8 DÉLKELET Régió 100,0 115,5 117,9 115,6 119,5 132,2 107,9 121,9 DÉL-MUNTÉNIA Régió 100,0 126,4 120,9 117,5 120,3 134,9 109,6 121,9 BUKAREST-ILFOV Régió DÉLNYUGAT OLTÉNIA Régió 100,0 126,9 121,6 118,2 112,1 119,5 107,3 121,0 100,0 117,0 117,1 113,3 120,5 129,9 107,3 121,1 A kereskedelem esetében a vizsgált időszakban mérsékelt növekedés figyelhető meg, kis különbözőségekkel, főként 2003-ban. A krízis hatásai mérsékelten negatívak voltak, főként az Északnyugat régióban (2009-ben 10 százalékkal csökkent a bejegyzett vállalkozások száma), ezen belül különösen Bihar, Máramaros és Szatmár megyékben, ahol a csökkenés elérte a 13 százalékot (9. táblázat). 9. Táblázat A kereskedelemben működő helyi egységek számának alakulása a fejlesztési régiók és megyék szintjén, 2002-2009 Megye 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 ÖSSZESEN 100,0 101,6 106,5 104,9 102,8 102,7 102,8 91,8 ÉSZAKNYUGAT Régió 100,0 104,5 104,1 105,5 103,0 104,1 103,2 89,9 Bihar 100,0 93,7 104,1 102,4 102,8 102,2 102,0 89,9 Beszterce-Naszód 100,0 105,7 108,8 108,7 103,1 105,2 104,7 91,2 Kolozs 100,0 106,5 106,7 105,6 101,1 104,7 103,5 90,6 Máramaros 100,0 124,7 89,9 108,3 105,4 104,8 104,0 87,4 8
Szatmár 100,0 100,3 108,9 107,1 103,9 105,6 102,1 87,6 Szilágy 100,0 111,3 112,6 105,3 106,2 104,1 104,5 92,8 KÖZÉP Régió 100,0 103,0 109,0 106,2 102,8 103,0 103,0 91,5 Fehér 100,0 105,4 109,9 108,9 101,3 104,4 104,3 94,3 Brassó 100,0 99,9 106,9 103,4 101,2 101,4 102,7 89,8 Kovászna 100,0 100,7 107,3 102,2 103,3 104,8 100,7 92,7 Hargita 100,0 102,9 112,2 110,3 104,4 103,8 105,3 91,9 Maros 100,0 105,7 112,6 108,3 104,1 103,6 101,8 91,4 Szeben 100,0 105,7 107,0 106,2 103,7 102,9 103,8 91,6 NYUGAT Régió 100,0 103,6 110,1 106,9 103,9 102,2 103,3 91,9 Arad 100,0 102,7 113,5 110,6 106,2 102,1 103,6 92,8 Krassó-Szörény 100,0 105,4 109,8 107,0 102,0 100,5 102,0 91,8 Hunyad 100,0 99,9 108,6 104,5 101,3 99,3 101,3 89,5 Temes 100,0 105,8 109,3 106,5 104,6 104,4 104,6 92,7 ÉSZAKKELET Régió 100,0 101,7 107,3 104,9 102,9 102,0 103,1 89,9 DÉLKELET Régió 100,0 101,4 107,6 104,0 102,5 101,8 102,6 90,3 DÉL-MUNTÉNIA Régió 100,0 98,8 104,6 103,4 103,0 102,3 104,0 92,5 BUKAREST-ILFOV Régió 100,0 100,2 105,6 105,1 103,2 103,8 102,1 95,4 DÉLNYUGAT OLTÉNIA Régió 100,0 101,5 105,1 103,5 101,3 100,8 101,6 91,1 A piaci szolgáltatások területén (turisztikai, banki-pénzügyi, ingatlan, információs és távközlési szolgáltatások), a kiválasztott régiók megyéiben az országos trendekhez képest 10 százalékkal nagyobb volt a növekedés a 2003-2008-as évek nagyrészében, főként a 2003-2004-es években, amikoris egyes megyék esetén a növekedés elérte a 35-40%-ot (Bihar, Máramaros, Hargita, Temes) (10. táblázat). Ugyanakkor az egységek számának drasztikus csökkenése jelenik meg a gazdasági válság megjelenésével Romániában. Így a piaci szolgáltatások terén működő aktív egységek száma országos szinten 47,8%-kal, az Északnyugat régióban 52,7%-kal, a Közép régióban 51,3%-kal, a Nyugat régióban pedig 51,5%-kal csökkent, elsősorban az ingatlanpiac összeomlásának a következtében. Az ingatlanügyi szolgáltatások terén 2008-ban működő aktív egységek száma 105614-ról, 15210-re csökkent 2009-ben, amely 85%-os csökkenésnek felel meg. Mérsékelt, 15% körüli csökkenések jelentek meg a szállítás és raktározás ágazat esetén is. Ez a változás, kisebb variációkkal a vizsgált régiókban is bekövetkezett. 10. Táblázat A piaci szolgáltatások terén működő helyi gazdasági egységek számának alakulása a fejlesztési régiók és megyék szintjén, 2002-2009 Megye 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 ÖSSZESEN 100,0 132,6 124,8 117,7 111,6 112,9 109,2 47,8 ÉSZAKNYUGAT Régió 100,0 135,0 121,6 116,0 110,4 113,7 109,8 52,7 9
Bihar 100,0 142,6 121,8 115,2 110,8 117,0 109,6 58,0 Beszterce-Naszód 100,0 121,6 121,1 114,5 107,6 111,8 108,6 59,9 Kolozs 100,0 129,7 130,7 118,4 110,7 115,9 111,3 43,2 Máramaros 100,0 146,1 101,1 114,6 110,9 108,8 108,6 59,4 Szatmár 100,0 134,0 118,5 111,8 110,7 107,1 107,5 61,9 Szilágy 100,0 131,6 128,5 115,5 107,8 110,1 108,7 59,6 KÖZÉP Régió 100,0 131,4 122,9 115,0 110,6 112,7 107,6 51,3 Fehér 100,0 120,2 126,0 116,3 110,7 115,5 111,5 60,2 Brassó 100,0 134,8 124,5 116,4 110,4 112,8 106,7 45,1 Kovászna 100,0 121,0 114,6 108,2 110,5 109,2 107,8 54,7 Hargita 100,0 137,7 119,5 114,7 108,9 108,6 105,9 53,3 Maros 100,0 130,4 122,5 114,2 111,0 111,8 107,3 53,9 Szeben 100,0 133,9 124,3 115,1 111,6 115,3 107,8 52,0 NYUGAT Régió 100,0 132,5 124,4 118,9 112,9 111,4 107,7 51,5 Arad 100,0 131,6 128,0 119,9 113,5 110,3 105,5 55,0 Krassó-Szörény 100,0 130,9 119,2 119,7 108,5 111,2 108,6 63,3 Hunyad 100,0 124,8 116,1 113,2 109,7 106,8 107,1 59,4 Temes 100,0 137,2 127,4 120,4 114,6 113,7 108,8 45,0 ÉSZAKKELET Régió 100,0 130,2 123,0 118,2 111,7 111,5 108,5 54,3 DÉLKELET Régió 100,0 124,9 120,2 114,9 109,5 111,2 109,6 60,2 DÉL-MUNTÉNIA Régió 100,0 127,5 123,2 117,3 113,1 115,2 112,7 55,5 BUKAREST-ILFOV Régió 100,0 140,3 131,5 121,1 112,9 113,5 109,0 31,4 DÉLNYUGAT OLTÉNIA Régió 100,0 123,0 120,6 114,1 109,3 113,5 110,2 64,3 Az egy gazdasági egységre számított átlagos üzleti forgalom a 0-249 alkalmazottal rendelkező kis- és középvállalkozások esetén 2002-2008 között évente fokozatosan 496389 lejről 1216937 lejre növekedett. A Bukarest-Ilfov régió után a Nyugat régióra jellemző a legmagasabb átlagos üzleti forgalom (2002-ben, 461907 lej), a növekedési ritmusa azonban a vizsgált periódusban csupán 103,1% volt. A növekedésben a Nyugati régiót maguk mögött hagyták Dél-Munténia, Közép és Délkelet régiók, a regionális különbségek pedig minimalizálódtak, ugyanis azokban a régiókban, amelyek 2002-ben alacsonyabb üzleti forgalommal rendelkeztek, nagyobb növekedési ritmus volt jellemző. Az Északnyugat régióban a 2002-2008-as periódusban a növekedés az országos átlag alatt helyezkedett el (136 százalék) de hangsúlyosabb volt, mint a másik két erdélyi régióban, az egy egységre jutó üzleti forgalom pedig 2008-ban elérte a 964623 lejt. 10
11. Táblázat Az egy gazdasági egységre jutó üzleti forgalom az ország fejlesztési régióiban, folyó árak (RON) 0-249 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Növek edés 2002/ 2008 ÖSSZESEN 496389 621445 722091 753434 876881 1015408 1216937 145,2 ÉSZAKNYUGAT Régió 408687 504823 616331 643152 719312 829741 964623 136 KÖZÉP Régió 455935 568053 655458 639928 762085 861598 1015503 122,7 ÉSZAKKELET Régió 401055 505272 584256 585071 672877 771221 929767 131,8 DÉLKELET Régió 380852 491226 585884 601923 705519 803023 1002941 163,3 BUKAREST- ILFOV 805608 974475 1098559 1173913 1367780 1617621 1952527 142,4 DÉL- MUNTÉNIA Régió 433584 573633 640059 694055 819501 934111 1119168 158,1 DÉLNYUGAT OLTÉNIA Régió 324885 428902 502205 522702 645802 775039 913639 181,2 NYUGAT Régió 491907 586436 691880 689721 763966 838954 999180 103,1 Az egy aktív gazdasági egységre jutó helyi befektetések nagyságát is elemeztük a fejlesztési régiók szintjén. Országos szinten 2003-ban a befektetések egy egységre jutó értéke 76769 RON volt, 2008-ban pedig elérte a 155657 lejt. A Bukarest-Ilfov régióban a befektetések általában háromszor nagyobbak az országos átlagnál. Az erdélyi régiókban 2003-ban az értékek 58385-79490 RON között változtak, az ország más régióiban, a Délkelet régió kivételével, ennél kisebbek voltak. A legnagyobb befektetéseket a 2007-2008-as években jegyezték az országban, a beruházás volumene 2007-ben érte el a Nyugat régióban a maximumát, 136875 lej/egység értékkel, amely az országban a legmagasabb volt Bukarest-Ilfov (505359 lej/egység) után. 2009-ben masszív nettó beruházáscsökkenés jelent meg az ország összes régiójában, legnagyobb mértékben a fővárosban, illetve a Közép és Délnyugat Olténia régiókban (12. táblázat). 12. Táblázat Az aktív helyi gazdasági egységekre jutó nettó beruházások a fejlesztési régiók szintjén (RON) 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 ÖSSZESEN 76769 96862 109278 119207 158568 155657 117736 ÉSZAKNYUGAT 58385 69833 81320 85573 119665 101758 81550 KÖZÉP 64614 88555 102294 117204 145573 131766 118271 ÉSZAKKELET 54822 61194 68417 78386 127786 113540 71885 DÉLKELET 74042 95666 103817 108247 129192 126810 96877 BUKAREST-ILFOV 203369 281699 338894 362055 477709 505359 366873 DÉL-MUNTÉNIA 47388 53049 52567 62213 82629 87854 63179 DÉLNYUGAT OLTÉNIA 63200 81319 83540 112550 129125 134492 117911 NYUGAT 79490 94936 114038 105237 157764 136875 100181 11
A nettó beruházások nagyságrendek szerinti elemzése során észrevehetjük, hogy a 0-9 alkalmazottal rendelkező vállalkozások esetén nagy növekedések voltak jellemzők a 2003-2008-as periódusban a kiválasztott régiókban, ugyanis 5 év alatt 3-4-szeres növekedés jelentkezett. Ugyanakkor 2009-ben mindhárom régióban körülbelül 40%- os csökkenés jött létre. A fővároson kívül egyedül a Nyugat régió maradt az országos átlag, és ugyanakkor 30%-kal a másik két erdélyi régió átlagértékei felett, 29429 lej/ egység értékkel (12. táblázat). A nettó beruházások értéke a főváros után a Közép- és a Délnyugat-Olténia régióban voltak a legmagasabbak, ez utóbbi helyzetelőnye azonban kizárólag a régióban jelenlevő, több, mint 250 alkalmazottal rendelkező nagyvállalalatokba való beruházásokból származik. A világválság úgy tűnik, hogy a 10-49 alkalmazottal rendelkező kisvállalkozásokba való nettó beruházások szintjét befolyásolta a legnagyobb mértékben, főként az Északnyugat régióban, ahol a 2008- ban regisztrált 271582 lej/egység beruházás-érték 2009-re 171233 lejre esett vissza. Ugyanez az érték a Nyugat régióban a 2008-as 240990 lej/egységről 167292 lej/egységre, a Közép régióban pedig 230758 lej/egységről 215701 lej/egységre csökkent (ld. 5-7. táblázatok az 1. sz. mellékletben). A regisztrált egyéni vállalkozások száma 2002-t követően nagyon különbözőképpen alakult: jelentős variációval 11,3 egység/1000 főről 2009-re 12,8 egység/1000 főre növekedett, a legnagyobb növekedés pedig az erdélyi régiókban következett be: az Északnyugat régióban 13 egység/1000 főről 16,2 egységre, a Közép régióban 16,4 egységre, a Nyugat régióban 13 egységre, míg a Bukarest-Ilfov régióban 17,8 egységre nőtt. A megyék szintjén a legnagyobb értékeket Kolozs megyében jegyezték (22,9), ezt követik Arad (18,3), Bihar (18,1) és Szeben (17,6) megyék (13. táblázat). A családi vállakozások esetén számbeli csökkenés következett be: a 2002-ben jegyzett 7 egység/1000 főről 2009-re 1,5 egységre csökkent, és ugyanez a folyamat érvényesült az ország többi megyéjében is. Máramaros megye rurális területein a családi vállalkozások nagyon népszerűnek bizonyultak, 2002-ben ezer lakosra 18,4 egység jutott, ez az arány azonban 2009-re 2,5 egységre, Fehér, Brassó és Bihar megyékben kevesebb, mint 1 egységre csökkent (14. táblázat). 12
13. táblázat Ezer főre jutó egyéni vállalkozások száma megyék és fejlesztési régiók szintjén, 2002-2009 Egyéni vállalkozás/1000 lakos 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 ÖSSZESEN 11,3 11,3 11,3 10,8 9,6 10,0 12,1 12,8 ÉSZAKNYUGAT Régió 13,0 13,0 13,0 12,6 13,3 13,7 15,5 16,2 Bihar 12,6 12,7 12,7 12,6 11,3 11,7 16,7 18,1 Beszterce-Naszód 7,8 7,5 7,5 7,3 7,0 7,3 9,8 11,1 Kolozs 14,9 15,1 15,1 14,6 21,1 21,4 24,2 22,9 Máramaros 10,1 10,1 10,2 9,4 11,9 12,4 9,1 10,4 Szatmár 14,0 14,0 14,1 13,3 9,0 9,3 11,9 13,1 Szilágy 19,5 19,6 19,7 19,3 14,1 14,7 14,6 16,0 KÖZÉP Régió 16,1 16,1 16,2 15,6 12,8 13,3 15,7 16,4 Fehér 26,3 26,2 26,3 26,3 14,2 14,8 17,2 17,4 Brassó 10,2 10,2 10,1 10,0 11,5 11,9 13,5 13,4 Kovászna 16,9 16,9 17,0 16,3 10,9 11,2 14,8 16,4 Hargita 9,4 9,4 9,4 9,3 16,8 17,4 20,2 21,4 Maros 17,9 17,9 18,0 16,0 11,6 12,0 14,0 15,2 Szeben 17,8 17,8 17,8 17,8 13,0 13,4 16,8 17,6 NYUGAT Régió 13,6 13,6 13,7 13,0 10,2 10,6 12,8 13,1 Arad 16,0 16,1 16,1 15,2 17,0 17,6 18,1 18,3 Krassó-Szörény 7,1 7,1 7,2 6,3 5,0 5,2 10,2 10,4 Hunyad 18,2 18,4 18,5 17,5 6,8 7,1 9,2 9,5 Temes 11,7 11,7 11,7 11,6 10,6 10,8 13,1 13,2 ÉSZAKKELET Régió 8,9 8,9 8,9 7,8 7,9 8,2 8,4 9,5 DÉLKELET Régió 11,2 11,2 11,3 11,0 8,6 8,9 10,5 11,1 DÉL-MUNTÉNIA Régió 9,5 9,5 9,5 9,1 9,0 9,3 10,4 10,8 BUKAREST-ILFOV Régió 9,6 9,7 9,7 9,7 8,6 8,8 16,8 17,8 DÉLNYUGAT OLTÉNIA Régió 10,2 10,3 10,3 10,0 7,4 7,7 9,0 10,0 14. táblázat Ezer főre jutó családi vállalkozások száma megyék és fejlesztési régiók szintjén, 2002-2009 Családi vállalkozás /1000 fő 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 ÖSSZESEN 7,0 7,4 7,6 6,8 5,4 5,4 2,2 1,5 ÉSZAKNYUGAT Régió 8,6 9,1 9,3 9,1 6,8 6,8 2,3 1,7 Bihar 1,1 1,5 1,6 1,7 1,3 1,3 1,3 0,4 Beszterce-Naszód 11,2 11,5 11,7 11,4 5,6 5,6 2,2 1,4 Kolozs 4,1 4,5 4,6 4,5 3,5 3,4 1,5 0,6 Máramaros 18,4 19,2 19,5 19,2 19,1 19,1 2,6 2,5 Szatmár 11,4 11,9 12,3 11,3 4,6 4,6 4,6 4,2 Szilágy 11,1 12,1 12,4 12,1 8,2 8,3 3,1 2,7 KÖZÉP Régió 6,9 7,1 7,3 7,2 5,4 5,4 2,5 1,7 Fehér 9,4 8,8 8,9 9,0 2,6 2,6 1,4 0,6 Brassó 1,7 1,9 2,0 2,1 1,5 1,5 1,2 0,4 Kovászna 5,3 5,7 5,8 5,6 5,3 5,3 3,4 1,6 Hargita 9,3 10,3 10,6 12,7 10,4 10,4 6,9 5,4 Maros 10,3 10,6 10,8 9,0 8,4 8,3 2,8 2,0 Szeben 6,1 6,5 6,6 6,8 5,2 5,2 1,3 1,1 NYUGAT Régió 8,6 8,9 9,1 7,3 7,2 7,1 2,0 1,1 Arad 11,3 11,9 12,2 11,5 11,0 11,0 5,4 2,4 13
Krassó-Szörény 11,7 12,1 12,3 6,1 12,9 13,0 0,9 0,1 Hunyad 13,0 13,6 13,8 11,4 7,4 7,5 1,4 1,3 Temes 1,7 1,8 1,9 1,9 1,4 1,4 0,7 0,6 ÉSZAKKELET Régió 8,0 8,6 8,8 7,1 5,0 5,0 3,3 2,5 DÉLKELET Régió 5,7 6,1 6,3 6,1 5,0 5,0 1,6 1,2 DÉL-MUNTÉNIA Régió 7,0 7,4 7,6 6,7 5,6 5,6 1,6 1,1 BUKAREST-ILFOV Régió 2,8 2,9 3,0 2,9 2,6 2,5 0,4 0,3 DÉLNYUGAT OLTÉNIA Régió 7,6 8,1 8,3 7,6 5,7 5,7 3,2 2,0 14
Következtetések Az általunk vizsgált három régióban a gazdasági egységek ezer lakosra vetített száma a 2002-2009-es években 2-3 egységgel meghaladta az országos átlagot. A vállalkozói aktivitás tehát Bukarest régió kivételével lényegesen nagyobb volt, mint az ország többi régiójában. A vállalkozások méret szerinti eloszlását tekintve nincsenek lényeges különbségek az ország egyes régiói között.: a gazdasági egységek nagyrésze (88-89 százalék) 0-9 alkalmazottal működő mikrovállakozás, 8-9 százaléka kisvállalkozás (10-49 alkalmazottal), 1-2 százalék középvállalkozás (50-249 alkalmazottal), a nagyvállakozások aránya (több, mint 250 alkalmazottal) pedig nem éri el a 0,5 százalákot sem. A piaci szolgáltatások (banki-pénzügyi, ingatlanügyi, információs, távközlési és turisztikai) terén működő vállalkozások átlagon felül vannak jelen az Szeben (22), Bihar (21,7), Kolozs (21,3), Máramaros (20,4), Fehér (20,3), Arad (20,8), és Krassó- Szörény (20) megyékben. A vállalkozások méretére vonatkozó elemzés során arra a következtetésre jutottunk, hogy míg a kevesebb, mint 50 alkalmazottal rendelkező vállalkozások főként a kereskedelemben, a piaci szolgáltatások és a közszolgáltatások terén, a közép-és nagyvállalkozások nagy arányban (22-35 százalékban) az iparban működnek és nagy változékonyságot mutatnak a megyék szintjén. A gazdasági egységek számának időbeni változását vizsgálva megállapítható, hogy a vállalkozások száma 2002 és 2008 között fokozatosan növekedett (különösen megugrott a számuk a piaci szolgáltatások terén, a periódus elején), ez a változás azonban a megyék szerint meglehetősen differenciált. Ebben a folyamatban a világválság negatív hatása igen látványos: az ingatlanügyletek terén 2009-ben a gazdasági egységek száma drasztikusan (85 százalékkal) csökkent mind a országos, mind az általunk vizsgált régiók szintjén. Más szolgáltatási szektorokban a kép jóval differenciáltabb: bizonyos területeken csökkenés, míg másokban enyhe növekedés figyelhető meg. Az építőiparban például 2009-ben országosan 18 százalékkal, az erdélyi régiókban pedig 14-15 százalékkal nőtt a gazdasági egységek száma. A Nyugat, Közép és Északnyugat régiókban a helyi gazdasági egységek üzleti forgalma a 2002-2003-as periódusban jóval nagyobb volt, mint az ország többi 15
részében. Ez a helyzet 2009-re azonban megváltozott: a regionális különbségek csökkentek, az ország többi régiói ebben a tekintetben felzárkóztak az erdélyi megyékhez. A vizsgált három régióban a nettó beruházások az ország többi régiónál dinamikusabb növekedést mutattak a 2002-2008-as periódusban (kivételt ez esetben is Bukarest jelent), főként a kis- és középvállalkozások terén. A több, mint 250 alkalmazottal rendelkező nagyvállalkozások esetében azonban a Kárpátokon túli régiókban (Délnyugat-Olténia) történt nagyobb beruházás. A világválság a kisvállalkozásokba való nettó beruházások szintjét érintette a legnagyobb mértékben, főként az Északnyugat és Nyugat régiókban. Az ezer lakosra jutó egyéni vállalkozások száma nagymértékben megnőtt a kétezres években. Ez a jelenség az erdélyi régiók specifikumának tekinthető, ahol egyes megyékben, mint Kolozs, Arad, Bihar elérte a 18 egység / 1000 lakost, amely jóval az országos átlag felett helyezkedik el. A családi vállalkozás, mint jogi forma, ezzel szemben egyre kevésbé népszerű, számuk fokozatosan csökkent az ország összes megyéjében. 16
1. sz. Melléklet. Régiók 1. Táblázat. Az aktív mikrovállalkozások (0-9 alkalmazott) száma a főbb nemzetgazdasági ágazatokban, fejlesztési régiók szerint, 2009 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat Építőipar Piaci szolgáltatások (banki-pénzügyi, információs, távközlési és turisztikai) Közigazgatás, tanügy, egészségügy, kultúra ÖSSZESEN 2,7 9,0 10,6 37,9 19,4 20,5 ÉSZAKNYUGAT 2,5 10,0 13,7 33,8 21,1 18,9 KÖZÉP 2,8 11,1 11,5 34,5 20,3 19,8 ÉSZAKKELET 3,4 10,7 9,8 41,7 17,5 16,9 DÉLKELET 4,0 8,4 9,3 43,0 19,1 16,1 DÉL-MUNTÉNIA 4,2 9,1 11,1 44,1 16,7 14,8 0,6 6,4 9,9 33,4 19,7 30,0 3,0 9,2 8,5 46,1 19,1 14,1 NYUGAT 3,5 9,3 10,3 35,4 20,6 20,9 Megyék 2. Táblázat. Az aktív mikrovállalkozások (0-9 alkalmazott) száma a főbb nemzetgazdasági ágazatokban, megyék szerint, 2009 Ipar és erőforrásellátás Kereskedelem BUKAREST- ILFOV DÉLNYUGAT OLTÉNIA Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat Építőipar Piaci szolgáltatások (banki-pénzügyi, információs, távközlési és turisztikai) Közigazgatás, tanügy, egészségügy, kultúra Ipar és erőforrásellátás Kereskedelem ÖSSZESEN 2,7 9,0 10,6 37,9 19,4 20,5 Bihar 2,9 8,6 10,5 37,4 22,4 18,2 Beszterce- 3,3 13,4 13,7 37,6 16,5 15,4 Naszód Kolozs 1,4 9,0 13,7 30,2 21,7 24,1 Máramaros 2,5 12,5 15,3 34,0 21,3 14,4 Szatmár 4,5 10,3 17,8 32,2 20,8 14,2 Szilágy 3,0 10,5 14,8 36,6 19,7 15,4 Fehér 3,5 12,7 12,5 34,2 21,3 15,7 Brassó 1,7 8,7 11,1 34,5 20,3 23,7 Kovászna 4,8 12,3 10,2 38,3 19,1 15,3 Hargita 3,5 15,2 12,2 35,0 18,1 16,0 Maros 3,3 11,5 10,9 36,3 19,1 18,8 Szeben 2,4 10,3 12,0 30,6 22,7 21,9 Arad 4,8 9,6 10,0 34,3 21,5 19,9 Krassó-Szörény 3,0 12,4 9,4 38,0 21,1 16,0 Hunyad 2,7 10,3 9,7 40,0 20,4 17,0 Temes 3,4 8,0 10,9 33,5 20,1 24,1 17
Régiók 3. Táblázat. Az aktív kisvállalkozások (10-49 alkalmazott) száma a főbb nemzetgazdasági ágazatokban, fejlesztési régiók szerint, 2009 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat Építőipar Ipar és erőforrásellátás Kereskedelem Piaci szolgáltatások (banki-pénzügyi, információs, távközlési és turisztikai) Közigazgatás, tanügy, egészségügy, kultúra ÖSSZESEN 3,6 23,8 13,7 31,5 16,1 11,3 ÉSZAKNYUGAT 2,6 27,9 14,4 30,7 15,9 8,4 KÖZÉP 3,8 28,7 12,7 30,5 15,9 8,4 ÉSZAKKELET 4,3 26,1 13,6 32,4 14,8 8,9 DÉLKELET 5,4 24,4 12,1 32,4 16,5 9,2 DÉL-MUNTÉNIA 6,6 25,5 15,2 31,0 13,1 8,6 BUKAREST- ILFOV 0,8 15,2 14,2 31,4 19,0 19,3 DÉLNYUGAT OLTÉNIA 3,2 23,7 14,0 35,6 14,2 9,3 NYUGAT 5,0 26,0 13,2 30,1 15,5 10,1 Megyék 4. Táblázat. Az aktív kisvállalkozások (10-49 alkalmazott) száma a főbb nemzetgazdasági ágazatokban, megyék szerint, 2009 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat Építőipar Ipar és erőforrásellátás Kereskedelem Piaci szolgáltatások (banki-pénzügyi, információs, távközlési és turisztikai) Közigazgatás, tanügy, egészségügy, kultúra ÖSSZESEN 3,6 23,8 13,7 31,5 16,1 11,3 Bihar 3,7 29,2 12,0 30,6 17,1 7,4 Beszterce- Naszód 6,0 34,3 13,6 28,3 11,6 6,2 Kolozs 0,9 22,0 13,4 33,7 18,5 11,5 Máramaros 2,5 31,2 17,7 27,4 14,6 6,5 Szatmár 4,2 29,9 18,5 29,1 12,4 5,9 Szilágy 1,2 34,0 13,3 29,2 14,7 7,6 Fehér 6,2 32,2 12,6 28,1 14,1 6,8 Brassó 3,4 22,5 13,1 32,8 17,5 10,6 Kovászna 5,3 31,5 12,0 28,3 14,8 8,2 Hargita 4,0 34,5 12,2 29,9 13,9 5,4 Maros 3,0 29,0 12,1 33,0 14,8 8,1 Szeben 2,9 29,8 13,2 27,3 18,0 8,8 Arad 6,1 29,8 9,4 30,2 16,7 7,9 Krassó-Szörény 4,7 27,6 16,4 32,1 11,9 7,3 Hunyad 3,3 27,4 13,9 33,5 12,5 9,5 Temes 5,4 22,8 14,3 28,1 17,1 12,3 18
5. Táblázat. Az egy aktív gazdasági egységre jutó nettó beruházások értékének változása a mikrovállalkozásokban, a fejlesztési régiók szintjén (RON) 0-9 személy 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 6. Táblázat. Az egy aktív gazdasági egységre jutó nettó beruházások értékének változása a kisvállalkozásokban, a fejlesztési régiók szintjén (RON) ÖSSZESEN 10547 19861 35531 27730 53848 45716 27575 SZAKNYUGAT 8620 16621 26818 25935 45580 30337 18934 KÖZÉP 10295 19589 31193 25842 42829 32789 19630 ÉSZAKKELET 8037 15034 22219 23495 38639 34392 17977 DÉLKELET 6801 14401 24423 22896 39577 29088 18827 BUKAREST- 35460 64476 149318 84159 194735 191746 111790 ILFOV DÉL- 3715 7456 11485 10453 19567 17091 10145 MUNTÉNIA DÉLNYUGAT 6592 14925 17644 19362 33458 24498 15962 OLTÉNIA NYUGAT 11688 20486 30019 30248 59784 41464 29429 10-49 személy 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 ÖSSZESEN 121938 173401 209290 232297 330558 304755 217459 ÉSZAKNYUGAT 115540 163258 187991 211479 310073 271582 171233 KÖZÉP 102834 155627 178584 217971 263304 230758 215701 ÉSZAKKELET 90528 128589 162594 217483 307299 254876 126811 DÉLKELET 94190 166436 166667 201596 288603 290492 228293 BUKAREST- ILFOV 375837 453449 602540 609955 965165 872043 649432 DÉL- 58668 82920 108742 117493 155163 159481 114301 MUNTÉNIA DÉLNYUGAT 79275 182646 180656 179741 241215 229029 137014 OLTÉNIA NYUGAT 108592 154920 186400 200613 274617 240990 167292 7. Táblázat. Az egy aktív gazdasági egységre jutó nettó beruházások értékének változása a közép-vállakozásokban, a fejlesztési régiók szintjén (RON) 50-249 személy 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 ÖSSZESEN 621051 845726 990146 1120957 1424372 1656225 1315676 ÉSZAKNYUGAT 434303 762687 801349 963569 1393455 1518047 1192982 KÖZÉP 678003 781974 771693 991028 1521452 1398555 1707063 ÉSZAKKELET 382403 507010 487676 793374 1560748 1336868 799401 DÉLKELET 382979 638352 1391234 858054 1126572 1498430 982929 DÉL- 1936745 2414899 2944398 3013788 3464511 4257457 3569337 MUNTÉNIA BUKAREST- 344491 320478 323106 673035 645791 955289 710095 ILFOV DÉLNYUGAT 391950 659581 661218 1035556 884932 1516173 882448 OLTÉNIA NYUGAT 521991 975621 965517 1001712 1282140 1411607 872967 19
Megyék és régiók 8. Táblázat. A vállalkozások ezer lakosra illetve aktív lakosra jutó aránya Románia fejlesztési régióiban és megyéiben Összes vállalkozás/ 1000 lakos Kis- és középvállalkozások / 1000 lakos Összes vállalkozás/ 1000 aktív lakos Kis- és középvállalkozások / 1000 aktív lakos Mikrovállalkozások /1000 aktív lakos Kisvállalkozások /1000 aktív lakos Középvállalkozások /1000 aktív lakos ÖSSZESEN 25,8 25,8 60,9 60,7 54,1 5,5 1,1 1. Makrorégió 27,7 27,6 62,0 61,8 54,9 5,8 1,1 ÉSZAKNYUGAT 28,6 28,5 62,7 62,5 55,8 5,8 1,0 Bihar 31,4 31,3 65,2 65,0 58,2 5,7 1,0 Beszterce-Naszód 21,7 21,7 50,8 50,7 45,9 4,1 0,7 Kolozs 39,9 39,8 79,6 79,5 71,3 6,9 1,2 Máramaros 21,5 21,4 52,7 52,6 46,4 5,4 0,8 Szatmár 22,9 22,8 53,4 53,3 46,3 5,9 1,0 Szilágy 22,0 22,0 49,3 49,2 43,9 4,6 0,6 KÖZÉP 26,8 26,7 61,2 61,0 53,9 5,9 1,2 Fehér 22,7 22,6 46,6 46,4 41,1 4,4 0,9 Brassó 33,7 33,6 80,0 79,8 70,9 7,3 1,6 Kovászna 21,1 21,1 50,3 50,2 43,5 5,6 1,1 Hargita 25,9 25,9 58,3 58,1 51,2 6,0 0,9 Maros 24,0 23,9 55,9 55,7 49,4 5,3 1,1 Szeben 28,3 28,2 64,9 64,6 56,8 6,2 1,5 2. Makrorégió 19,4 19,4 52,3 52,2 46,6 4,7 0,9 ÉSZAKKELET 16,4 16,4 46,1 46,0 41,0 4,2 0,8 Bákó 17,4 17,3 53,2 53,0 47,6 4,5 0,9 Botosani 9,9 9,9 28,5 28,3 24,5 3,2 0,7 Iasi 20,8 20,8 55,4 55,3 49,3 5,1 0,9 Neamt 17,7 17,6 48,8 48,7 43,6 4,3 0,8 Suceava 16,4 16,4 45,7 45,6 40,6 4,4 0,6 Vaslui 11,7 11,7 32,6 32,5 29,1 2,8 0,6 DÉLKELET 23,4 23,3 59,7 59,6 53,3 5,3 1,0 Braila 20,2 20,1 52,9 52,7 46,6 4,9 1,2 Buzau 21,4 21,4 54,1 54,0 49,0 4,1 0,9 Konstanca 33,1 33,0 75,6 75,4 66,9 7,2 1,3 20
Megyék és régiók Összes vállalkozás/ 1000 lakos Kis- és középvállalkozások / 1000 lakos Összes vállalkozás/ 1000 aktív lakos Kis- és középvállalkozások / 1000 aktív lakos Mikrovállalkozások /1000 aktív lakos Kisvállalkozások /1000 aktív lakos Középvállalkozások /1000 aktív lakos Galac 20,9 20,8 58,9 58,7 52,7 5,1 1,0 Tulcea 19,4 19,3 53,2 53,0 47,1 4,9 0,9 Vrancea 17,4 17,4 45,1 45,0 40,7 3,7 0,5 3. Makrorégió 34,4 34,3 75,3 75,0 66,9 6,7 1,4 DÉL-MUNTÉNIA 18,3 18,3 46,9 46,8 41,4 4,5 0,9 Arges 23,0 22,9 55,4 55,2 48,5 5,6 1,1 Calarasi 16,0 16,0 47,1 46,9 41,6 4,5 0,7 Dambovita 14,4 14,3 36,1 36,0 32,3 3,0 0,7 Giurgiu 15,5 15,4 46,9 46,8 42,3 3,7 0,8 Ialomita 15,5 15,4 40,7 40,6 35,6 4,2 0,7 Prahova 22,6 22,4 57,7 57,4 50,2 5,9 1,2 Teleorman 13,4 13,3 31,3 31,2 28,3 2,4 0,5 BUKAREST-ILFOV 57,8 57,7 104,2 103,9 92,9 9,1 1,9 Ilfov 43,3 43,1 83,6 83,2 72,4 8,5 2,4 Bukarest municípium 60,2 60,0 107,3 106,9 96,0 9,2 1,8 4. Makrorégió 22,2 22,1 51,1 50,9 45,5 4,5 0,9 DÉLNYUGAT OLTÉNIA 17,8 17,7 43,0 42,8 38,5 3,7 0,7 Dolj 20,5 20,4 48,8 48,6 43,6 4,2 0,8 Gorj 17,6 17,5 43,1 42,9 38,8 3,5 0,6 Mehedinti 14,2 14,1 33,5 33,3 29,8 3,0 0,5 Olt 14,4 14,3 38,1 38,0 34,7 2,8 0,5 Valcea 19,8 19,8 44,8 44,7 39,6 4,3 0,8 NYUGAT 27,3 27,2 59,7 59,4 52,9 5,4 1,1 Arad 27,5 27,4 58,7 58,5 52,0 5,5 1,0 Krassó-Szörény 16,8 16,8 41,7 41,6 37,3 3,6 0,7 Hunyad 22,3 22,2 50,9 50,7 44,8 4,9 1,0 Temes 35,7 35,6 72,7 72,4 64,6 6,4 1,4 21
2. számú melléklet. A vállalkozások ezer főre jutó száma az Észak-Nyugat, Nyugat és Központ régiókban Régió Megye Siruta Város Lakosság (2002) Vállalkozások száma (2009) Vállalkozások / 1000 lakos C HR 83320 MUNICIPIUL MIERCUREA CIUC 42029 2250 54 C AB 1017 MUNICIPIUL ALBA IULIA 66406 3303 50 C BV 40303 ORAŞ PREDEAL 5615 265 47 NV BN 32394 MUNICIPIUL BISTRIŢA 81259 3827 47 C HR 83133 MUNICIPIUL ODORHEIU SECUIESC 36948 1737 47 V HD 86687 MUNICIPIUL DEVA 69257 3028 44 NV MM 106318 MUNICIPIUL BAIA MARE 137921 6027 44 NV CJ 55446 ORAŞ HUEDIN 9439 376 40 NV BH 26699 ORAŞ ALEŞD 10415 408 39 NV BH 26804 ORAŞ BEIUŞ 10996 428 39 NV SM 136599 ORAŞ NEGRESTI-OAS 13871 533 38 C AB 1874 MUNICIPIUL SEBEŞ 27698 1058 38 NV SJ 139704 MUNICIPIUL ZALAU 62927 2376 38 V CS 50923 ORAŞ BAILE HERCULANE 6019 226 38 V AR 9690 ORAŞ SEBIŞ 6327 235 37 C HR 83428 ORAŞ BAILE TUSNAD 1728 64 37 C CV 63394 MUNICIPIUL SFANTU GHEORGHE 61543 2236 36 C HR 83561 ORAŞ GHEORGHENI 20018 709 35 V HD 87665 ORAŞ SIMERIA 13895 479 34 NV BH 26975 MUNICIPIUL SALONTA 18074 615 34 V HD 87576 ORAŞ HATEG 10910 368 34 NV CJ 55008 MUNICIPIUL DEJ 38437 1296 34 V CS 51010 MUNICIPIUL CARANSEBES 28301 925 33 V TM 155350 MUNICIPIUL LUGOJ 44636 1408 32 NV BN 32483 ORAŞ BECLEAN 10878 333 31 C BV 40367 ORAŞ RASNOV 15456 470 30 V TM 155528 ORAŞ SANNICOLAU MARE 12914 385 30 V HD 87638 MUNICIPIUL ORASTIE 21213 627 30 C BV 40394 ORAŞ RUPEA 5759 169 29 C BV 40278 MUNICIPIUL FAGARAS 36121 1046 29 NV CJ 55259 MUNICIPIUL TURDA 55887 1611 29 V HD 87291 MUNICIPIUL BRAD 16482 470 29 C HR 83491 ORAŞ BORSEC 2864 81 28 NV BN 32544 ORAŞ NĂSĂUD 10582 298 28 NV SM 136526 MUNICIPIUL CAREI 23182 651 28 C HR 83525 ORAŞ CRISTURU SECUIESC 9672 271 28 NV BH 26877 ORAŞ MARGHITA 17291 482 28 C AB 1455 ORAŞ CÂMPENI 8080 225 28 NV CJ 55384 MUNICIPIUL GHERLA 24083 668 28 C CV 63526 ORAŞ COVASNA 11369 309 27
Regiune Judeţ Siruta Oraş Populaţie (2002) Numărul întreprinderi (2009) Întreprideri / 1000 locuitori C AB 1151 ORAŞ ABRUD 6195 167 27 C BV 40438 MUNICIPIUL SACELE 29915 806 27 NV BH 26840 ORAŞ ŞTEI 8637 231 27 V CS 50790 MUNICIPIUL RESITA 84026 2242 27 V AR 9574 ORAŞ LIPOVA 11236 299 27 V TM 156801 ORAŞ FAGET 7213 190 26 C CV 63740 MUNICIPIUL TIRGU SECUIESC 20488 534 26 V AR 9459 ORAŞ CHIŞINEU-CRIŞ 8343 214 26 C MS 114809 MUNICIPIUL REGHIN 36126 910 25 V HD 86990 MUNICIPIUL PETROSANI 45195 1135 25 C HR 83749 ORAŞ VLAHITA 7042 170 24 NV SJ 139884 ORAŞ SIMLEU SILVANIEI 16066 387 24 V CS 51207 ORAŞ OTELU ROSU 11749 279 24 C SB 143619 MUNICIPIUL MEDIAS 55153 1297 24 NV CJ 55357 MUNICIPIUL CAMPIA TURZII 26823 620 23 C SB 143735 ORAŞ CISNADIE 15648 359 23 NV MM 106559 MUNICIPIUL SIGHETU MARMATIEI 41220 945 23 C BV 40241 MUNICIPIUL CODLEA 24286 550 23 V HD 86810 MUNICIPIUL HUNEDOARA 71257 1606 23 V TM 155494 ORAŞ JIMBOLIA 11136 243 22 C HR 83632 ORAŞ TOPLITA 15880 338 21 V TM 155458 ORAŞ DETA 6423 136 21 V AR 9538 ORAŞ INEU 10207 213 21 V TM 155403 ORAŞ BUZIAS 7772 159 20 C AB 1213 MUNICIPIUL AIUD 28934 590 20 C MS 114514 MUNICIPIUL SIGHISOARA 32304 656 20 NV MM 106979 ORAŞ VISEU DE SUS 16879 342 20 NV BN 32599 ORAŞ SÂNGEORZ-BĂI 10200 205 20 NV MM 106746 ORAŞ BORSA 26984 536 20 C CV 63447 ORAŞ BARAOLT 9670 189 20 C AB 1348 MUNICIPIUL BLAJ 20765 395 19 C SB 145827 ORAŞ TALMACIU 8837 168 19 C BV 40492 ORAŞ ZARNESTI 25299 478 19 C MS 114854 ORAŞ SOVATA 11614 219 19 NV MM 106817 ORAŞ TARGU LAPUS 13355 250 19 NV BH 32027 ORAŞ VALEA LUI MIHAI 10324 193 19 NV MM 106684 ORAŞ BAIA SPRIE 16609 307 18 NV MM 108963 ORAŞ SEINI 10105 184 18 V HD 87424 ORAŞ CALAN 13030 237 18 V AR 9627 ORAŞ NĂDLAC 8144 148 18 V AR 9654 ORAŞ PÂNCOTA 7186 128 18 NV SJ 139811 ORAŞ JIBOU 11306 201 18 C MS 114710 ORAŞ LUDUS 17497 310 18 NV SJ 139740 ORAŞ CEHU SILVANIEI 8008 138 17 C AB 1794 ORAŞ OCNA MUREŞ 15503 258 17 V CS 50969 ORAŞ BOCSA 16911 278 16 C BV 40465 ORAŞ VICTORIA 9059 148 16
Regiune Judeţ Siruta Oraş Populaţie (2002) Numărul întreprinderi (2009) Întreprideri / 1000 locuitori C SB 144054 ORAŞ AVRIG 14260 232 16 V CS 51056 ORAŞ MOLDOVA NOUA 13917 219 16 V AR 9495 ORAŞ CURTICI 9722 152 16 C AB 8096 ORAŞ TEIUŞ 7284 113 16 C AB 1696 ORAŞ CUGIR 25977 402 15 V CS 51118 ORAŞ ORAVITA 12858 198 15 NV BH 27007 ORAŞ VAŞCĂU 2854 43 15 C CV 63580 ORAŞ INTORSURA BUZAULUI 8926 131 15 V HD 89561 ORAŞ GEOAGIU 5984 86 14 NV BH 26920 ORAŞ NUCET 2399 34 14 C SB 143682 ORAŞ AGNITA 10894 154 14 C AB 2915 ORAŞ BAIA DE ARIEŞ 4669 66 14 V HD 87139 ORAŞ URICANI 10227 140 14 NV SM 136642 ORAŞ TASNAD 9528 130 14 C SB 143851 ORAŞ OCNA SIBIULUI 4102 55 13 C HR 83464 ORAŞ BALAN 7902 105 13 NV BH 30915 ORAŞ SĂCUENI 11665 151 13 C MS 114925 MUNICIPIUL TARNAVENI 26654 343 13 NV MM 106782 ORAŞ CAVNIC 5205 66 13 V HD 87175 ORAŞ VULCAN 29740 375 13 V CS 50889 ORAŞ ANINA 9167 114 12 C AB 1936 ORAŞ ZLATNA 8612 107 12 V HD 87219 ORAŞ ANINOASA 5106 61 12 V HD 87077 ORAŞ PETRILA 25840 281 11 C SB 143806 ORAŞ DUMBRAVENI 8419 91 11 C MS 117827 ORAŞ IERNUT 9523 98 10 V HD 87059 ORAŞ LUPENI 30642 295 10 C SB 143771 ORAŞ COPSA MICA 5369 38 7 Adatforrás: - Lakosságszám: Institutul Naţional de Statistică: Recensământul populaţiei şi al locuinţelor, 18-27 martie 2002, volumul 1. Structura demografică - Vállalkozások száma: Ministerul Finanţelor Publice - http://www.mfinante.ro/agentinume.html?pagina=domenii
3. számú melléklet A vállalkozások ezer főre jutó száma az Észak-Nyugat, Nyugat és Közép fejlesztési régiók településein Fejlesztési régió Megye Siruta Város Lakosság (2002) Vállalkozások száma (2009) Vállalkozások / 1000 lakos C AB 1017 MUNICIPIUL ALBA IULIA 66406 3303 50 C AB 1071 CIUGUD 2664 71 27 C AB 1151 ORAŞ ABRUD 6195 167 27 C AB 1213 MUNICIPIUL AIUD 28934 590 20 C AB 1348 MUNICIPIUL BLAJ 20765 395 19 C AB 1455 ORAŞ CÂMPENI 8080 225 28 C AB 1696 ORAŞ CUGIR 25977 402 15 C AB 1794 ORAŞ OCNA MUREŞ 15503 258 17 C AB 1874 MUNICIPIUL SEBEŞ 27698 1058 38 C AB 1936 ORAŞ ZLATNA 8612 107 12 C AB 2130 ALBAC 2220 29 13 C AB 2309 ALMAŞU MARE 1690 18 11 C AB 2381 ARIEŞENI 1921 33 17 C AB 2577 AVRAM IANCU 1865 18 10 C AB 2915 ORAŞ BAIA DE ARIEŞ 4669 66 14 C AB 2988 BERGHIN 2169 26 12 C AB 3039 BISTRA 5066 79 16 C AB 3397 BLANDIANA 1187 5 4 C AB 3459 BUCIUM 1792 22 12 C AB 3761 CENADE 1015 5 5 C AB 3805 CERGĂU 1747 16 9 C AB 3841 CERU-BĂCĂINŢI 376 2 5 C AB 3958 CETATEA DE BALTĂ 3217 9 3 C AB 4008 CIURULEASA 1368 29 21 C AB 4106 CÂLNIC 3007 17 6 C AB 4142 CRICĂU 2097 20 10 C AB 4188 CRĂCIUNELU DE JOS 4392 35 8 C AB 4240 DAIA ROMÂNĂ 3109 32 10 C AB 4268 DOŞTAT 1072 7 7 C AB 4302 FĂRĂU 1909 8 4 C AB 4366 GALDA DE JOS 4882 79 16 C AB 4482 GÂRBOVA 2059 40 19 C AB 4525 GÂRDA DE SUS 1865 23 12 C AB 4703 HOPÂRTA 1372 10 7 C AB 4767 HOREA 2371 18 8 C AB 4927 IGHIU 6432 103 16 C AB 4981 ÎNTREGALDE 877 4 5 C AB 5103 JIDVEI 5244 41 8 C AB 5167 LIVEZILE 1526 10 7 C AB 5210 LOPADEA NOUĂ 3001 45 15 C AB 5309 LUNCA MUREŞULUI 2669 22 8 C AB 5336 LUPŞA 3867 51 13 C AB 5577 METEŞ 3181 29 9 C AB 5700 MIHALŢ 3679 31 8 C AB 5755 MIRĂSLĂU 2334 37 16 C AB 5826 MOGOŞ 1114 4 4 C AB 6048 NOŞLAC 2035 15 7 C AB 6119 OCOLIŞ 846 6 7 C AB 6164 OHABA 920 2 2 C AB 6217 PIANU 3390 51 15 C AB 6271 POIANA VADULUI 1304 8 6
3. számú melléklet A vállalkozások ezer főre jutó száma az Észak-Nyugat, Nyugat és Közép fejlesztési régiók településein C AB 6397 PONOR 697 5 7 C AB 6468 POŞAGA 1383 23 17 C AB 6547 RĂDEŞTI 1398 8 6 C AB 6592 RIMETEA 1213 15 12 C AB 6627 RÂMEŢ 751 3 4 C AB 6761 ROŞIA MONTANA 3872 65 17 C AB 6930 ROŞIA DE SECAŞ 1696 12 7 C AB 6976 SĂLCIUA 1785 24 13 C AB 7044 SĂLIŞTEA 2374 23 10 C AB 7099 SĂSCIORI 5954 67 11 C AB 7197 SCĂRIŞOARA 1850 7 4 C AB 7348 SÂNCEL 2790 23 8 C AB 7384 SÂNTIMBRU 2740 79 29 C AB 7446 SOHODOL 2085 18 9 C AB 7767 STREMŢ 2822 31 11 C AB 7810 ŞIBOT 2480 28 11 C AB 7865 ŞONA 4514 29 6 C AB 7945 ŞPRING 2536 25 10 C AB 8014 ŞUGAG 3239 45 14 C AB 8096 ORAŞ TEIUŞ 7284 113 16 C AB 8158 UNIREA 5506 51 9 C AB 8229 VADU MOŢILOR 1558 22 14 C AB 8354 VALEA LUNGĂ 3271 27 8 C AB 8425 VIDRA 1964 13 7 C AB 8826 VINŢU DE JOS 5295 94 18 V AR 9262 MUNICIPIUL ARAD 172827 7635 44 V AR 9280 FÂNTÂNELE 5692 110 19 V AR 9333 LIVADA 2892 128 44 V AR 9360 ŞOFRONEA 2566 60 23 V AR 9397 VLADIMIRESCU 10649 308 29 V AR 9459 ORAŞ CHIŞINEU-CRIŞ 8343 214 26 V AR 9495 ORAŞ CURTICI 9722 152 16 V AR 9538 ORAŞ INEU 10207 213 21 V AR 9574 ORAŞ LIPOVA 11236 299 27 V AR 9627 ORAŞ NĂDLAC 8144 148 18 V AR 9654 ORAŞ PÂNCOTA 7186 128 18 V AR 9690 ORAŞ SEBIŞ 6327 235 37 V AR 9743 ALMAŞ 3009 22 7 V AR 9798 APATEU 3684 26 7 V AR 9832 ARCHIŞ 1699 20 12 V AR 9887 BATA 1226 5 4 V AR 9930 BELIU 3320 46 14 V AR 10006 BIRCHIŞ 2044 14 7 V AR 10051 BÂRSA 1920 16 8 V AR 10104 BÂRZAVA 3019 28 9 V AR 10195 BOCSIG 3553 25 7 V AR 10239 BRAZII 1417 7 5 V AR 10293 BUTENI 3472 50 14 V AR 10346 CĂRAND 1320 6 5 V AR 10373 CERMEI 2856 32 11 V AR 10417 CHISINDIA 1580 18 11 V AR 10453 CONOP 2342 16 7 V AR 10514 COVĂSINŢ 2659 21 8