ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Kovács Péter őrnagy TERHELÉS-, ÉS TELJESÍTMÉNY-ÉLETTANI MUTATÓK VIZSGÁLATA A MAGYAR HONVÉDSÉG ÉS A CIVIL SZFÉRA HADRAFOGHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL ÉRINTETT TERÜLETEIN című doktori (PhD) értekezés szerzői ismertető Tudományos témavezető: Dr. Farkas József nyá. orvos vezérőrnagy egyetemi magántanár, a MTA doktora BUDAPEST 2005.
A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA A civilizáció térhódításával nincs összhangban életmódkultúránk fejlődése, amelyet szomorú egészségügyi statisztikák igazolnak. Jelenünk modernizált és civilizált társadalmaiban elsősorban a sport- és néhány kevésbé gépesített munkatevékenység jelentheti egészségünk megőrzéséhez szükséges fizikai igénybevételt. A nyugat-európai országok és az Európai Unió népegészségügyi stratégiájához hasonlóan a Magyar Köztársaság is fokozott figyelmet szentel az egészséges életmód kialakításának. A magyar népegészségügyi stratégia része a védelmi szféra társadalmi rétegének szervezett keretek között történő életmódreformja, amely példa értékű lehet a civil populáció irányába. A honvédelmi szférát is jellemzik azok a modernizáció következtében fellépő problémák, amelyekkel maga az egész társadalom, sőt a civilizált emberiség is küzd. A problémakör minél alaposabb, és több szempontból történő megismeréséhez célirányos vizsgálatok alkalmazására van szükség. A terhelés- és teljesítmény-élettani vizsgálatok a népegészségügyi, a sportegészségügyi és a munkaegészségügyi ellátásban, valamint a Magyar Honvédség Egészségügyi Szolgálatának prevenciós feladatai között igen fontos szerepet töltenek be. A Magyar Honvédségben 1998 óta beszélhetünk az egész állományt érintő fizikai alkalmasság vizsgálatokról. A MH Egészségvédelmi Intézet Fizikai Alkalmasság-vizsgáló Osztály teljesítmény- és terhelés-élettani laboratóriuma a hivatásos és szerződéses katonai pályára jelentkezők, valamint a már állományban lévő hivatásos és szerződéses katonák körében végzi vizsgálatait. Az elvégzett vizsgálatok eredményei mintát adnak mind a honvédelem által érintett polgári szféra, mind pedig a Magyar Honvédség kondícionális állapotáról. A Magyar Honvédség fizikai alkalmasság-vizsgálati és fizikai felkészülési rendszerének továbbfejlesztése az elmúlt évek tapasztalatai alapján időszerű és alapvető részfeladata a haderő minőségi átalakításának. A hadtudomány, az orvostudomány, a testnevelés és sporttudomány határmezsgyéjén lévő interdiszciplináris kutatási terület kiválasztásában nagy kihívást jelentett számomra a megjelölt kutatási terület fiatal mivolta, megismerésének és továbbfejlődésének lehetőségei. KUTATÁSI CÉLOK Az alábbi kutatási célokat határoztam meg: 1. A Magyar Honvédségben alkalmazott terhelés- és teljesítmény-élettani vizsgálatok kutatási témakörként történő értelmezése. A témakör tudomány-rendszertani elemzése, és alapfogalmainak rendszerezése. A vizsgált terület helyének és szerepének meghatározása a Magyar Honvédségben. 2. A fizikai terhelés- és teljesítmény-elemzés szerepének vizsgálata. A fizikai alkalmasság megállapítására alkalmazott módszerek megismerése a hazai és nemzetközi szférában, különös tekintettel a civil szféra, az egyes NATO tagállamok hadseregei, valamint a Magyar Honvédség 1998.03.31. és 2004.12.31. között alkalmazott vizsgálati eljárásaira. 3. A fizikai alkalmasságot befolyásoló tényezők megismerése és rendszerezése. 2
4. Egyes terhelés- és teljesítmény-élettani, valamint egyes antropometriai mutatók vizsgálata, valamint értékelése a Magyar Honvédség és a civil szféra hadrafoghatóság szempontjából érintett területein. 5. A magyar hadsereg fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszerének elemzése. A továbbfejlesztés lehetőségeinek feltárása. Javaslattétel. A KUTATÁSI MÓDSZEREK A fizikai alkalmasság-vizsgálat a háromirányú, komplex pályaalkalmassági vizsgálat (egészségi, pszichikai és teljesítmény-élettani) elemeként történik. Ennek során szakorvosi és laboratóriumi vizsgálatok, életmód profil, valamint testösszetétel meghatározásra kerül sor. Ezt követi a fizikai alkalmasság és az aktuális edzettségi állapot meghatározása. Ennek során összetett, illetve egyszerű terhelés- és teljesítmény-élettani vizsgálatok kerülnek végrehajtásra laboratóriumi és pályakörülmények között, amelyek a kardiorespiratórikus rendszer és az izomrendszer erő-állóképességi mutatóit határozzák meg. A fizikai alkalmasság időszakos ellenőrzésekor, tehát a fizikai állapotfelmérés során általános orvosi vizsgálatok, életmód profil és testösszetétel ellenőrzés után egyszerű teljesítmény-élettani vizsgálatok kerülnek végrehajtásra pályakörülmények között. Az antropometria körébe tartozó változók közül az életkor, a testtömeg, a testmagasság, ezek alapján a testtömeg index, és Möhr módszerével az optimális testtömeg és az attól való eltérés került meghatározásra. Bioelektromos impedancia mérése alapján becsültük a test zsírtartalmát. Az alkalmazott teljesítmény-élettani vizsgálati módszerek során a relatív aerob kapacitás becslésére, illetve meghatározására, valamint a vállöv és a törzs izomerő állóképességének mérésére, a maximális sorozat kontrakciók számának meghatározására került sor. A kardiorespiratórikus állóképesség felmérésére használt mozgásformák a jogszabály által előírt 3200 méter síkfutás, a 4 km gyaloglás, a 10 km teremkerékpározás, valamint az ergométeres, túlnyomó többségében kerékpár-ergométeres terhelések voltak. Kísérleti jelleggel vita maxima típusú teljes kifáradásig tartó terheléseket végeztünk kerékpár- és sífutó-ergométereken, a WHO, illetve Conconi ajánlásai alapján. A helyi izom erő-állóképesség felmérésére használt mozgásformák a mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, a húzódzkodás nyújtón, és a hanyattfekvésből felülés gyakorlatok. Az egy kardiorespiratórikus- és kettő erő-állóképességet felmérő mozgásformából álló teszt értékelése 2001-ig négyfokozatú értékelési skálán, majd 2001-től empirikus pontrendszer alapján történt. AZ ELVÉGZETT VIZSGÁLAT TÖMÖR LEÍRÁSA FEJEZETENKÉNT Az első fejezetben a kutatási téma értelmezése során összegyűjtöttem, majd rendszereztem és meghatároztam a szükséges alapfogalmakat. A fizikai alkalmasság-vizsgálat és a fizikai állapot-felmérés fogalmak specializáció alapján történő differenciált meghatározása nélkülözhetetlen a fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszer továbbfejlesztéséhez. Ezt követően elvégeztem a témakör tudomány-rendszertani értelmezését, valamint pontos helyének és szerepének meghatározását a Magyar Honvédségben. Azt tapasztaltam, 3
hogy a vizsgált téma interdiszciplináris jellegű. Dominánsan jelenik meg a témában a hadtudomány, az orvostudomány, valamint a nevelés- és sporttudomány. A fizikai alkalmasság-vizsgálat és a fizikai állapotfelmérés jelenleg a honvéd egészségügy kiemelt prevenciós feladatai között szerepel. A második fejezetben a fizikai terhelés és teljesítmény, valamint vizsgálata szerepét kutattam a múlt, a jelen és a jövő tagozódásában. Ennek során részletesen feldolgoztam a rendelkezésre álló külföldi és hazai szakirodalmakat. Tanulmányoztam, és összehasonlító elemzés alá vetettem a civil szférában, valamint az egyes NATO tagországok hadseregeiben és a Magyar Honvédségben 1998.03.31. és 2004.12.31. között alkalmazott vizsgáló eljárásokat. Azt tapasztaltam, hogy a tudomány és a technika fejlődésével párhuzamosan a teljesítménydiagnosztika fejlődése is felgyorsult. A legpontosabb adatnyerést a laboratóriumiés pálya-körülmények között végzett összetett műszeres vizsgálatok mérései teszik lehetővé. A vizsgálatok célja, a vizsgálati létszám, valamint az anyagi lehetőségek függvényében kerülnek alkalmazásra az egyszerű, pálya-körülmények között végzett becslő eljárások. A harmadik fejezetben dolgoztam fel a Magyar Honvédség és a civil szféra hadrafoghatóság szempontjából érintett területeinek egyes antropometriai, valamint keringésrendszeri- és erő-állóképességi mutatóit. A hadrafoghatóság szempontjából érintett területeken 1998. március 31. és 2004. december 31. között végrehajtott vizsgálatok alapján elmondható, hogy a vizsgált minta elemzett antropomertiai mutatói normál értékeket mutatnak, azonban az életkor előrehaladtával, elsősorban a férfiaknál, a normál értékek felső tűréshatárához közelítenek. A vizsgált populáció edzettségi állapota a mért adatok alapján ugyancsak megfelel az átlagembereknél elvárható értékeknek, azonban a civil populációval szemben az átlagosnál szembetűnően magasabb edzettségi állapot nem jellemezte a katonai mintát. A 1998 és 2001 közötti időszak átlageredményeihez képest a 2001 és 2004 közötti időszakban mindkét nemnél, korcsoportonként eltérő módon, több helyen a keringésrendszeriés erő-állóképesség romlása tapasztalható. Az első három fejezetben leírt kutatási eredmények alapján a negyedik fejezetben javaslatot teszek a Magyar Honvédség fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszerének továbbfejlesztésére, az azt befolyásoló tényezők figyelembevételével. A hadra fogható állomány terhelés- és teljesítmény-élettani mutatóinak változását befolyásoló tényezőket két nagyobb csoportra osztottam. A rendelkezésre álló hadtudományi, valamint orvos- és sporttudományi szakirodalmak alapján határoztam meg a közvetett és a közvetlen befolyásoló tényezőket. A fejezetben kerül sor a javasolt fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszer elemeinek részletes és pontos meghatározására. Ezek az alapelemek a fizikai alkalmasság-vizsgáló és állapotfelmérő módszerek mozgásanyaga, vizsgálati protokolljai, terhelési mutatói, valamint értékelési rendszere. Javaslatom szerint, az optimális tárgyi és személyi feltételrendszer létrejöttéig a fizikai alkalmasság-vizsgálatok során lehetőséget kell biztosítani a minél nagyobb, majd azt követően a maximális létszámban végzett összetett, műszeres terhelés élettani vizsgálatok alkalmazására. A fizikai állapot-felmérés során a feltételrendszer optimalizálódásával a munkakör ellátásához szükséges edzettségi állapot ellenőrzésére alkalmas, szakmai-élettani alapokon nyugvó, teljesítményorientált teszt alkalmazása szükséges. 4
A dolgozat ötödik részében összegzem az elvégzett tudományos tevékenységemet, valamint megfogalmazom kutatómunkám tudományos eredményeit, továbbá végkövetkeztetéseimet és ajánlásaimat. A mellékletek, a publikációim jegyzéke, valamint az irodalmi hivatkozások végjegyzéke a dolgozat utolsó részében találhatók. ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK A nemzetközi biztonságpolitikai kockázatok és hazánk nemzetközi szerepvállalásai kapcsán egyre inkább előtérbe kerül a katonák megfelelő felkészültsége, amelynek alapvető alkotóeleme a megfelelő fizikai kondíció. Az új típusú biztonságpolitikai kihívások megkövetelik a hivatásos és szerződéses állomány edzettségi állapotának további javítását. A hadrafoghatóság szempontjából érintett populáció fizikai alkalmasságát, illetve harcértékét befolyásoló egyes antropometriai, terhelés-, illetve teljesítmény-élettani mutatók romló tendenciája jelentős mértékben összefügg a fizikai alkalmasság vizsgálatára alkalmazott módszerekkel és eljárásokkal is, amelyből következik a fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszer továbbfejlesztésének, illetve módosításának szükségessége. Részletesen kidolgozott, élettani alapokon nyugvó javaslat szükséges a fizikai alkalmasság-vizsgáló és állapotfelmérő módszerek mozgásanyagának, vizsgálati protokolljainak és terhelési mutatóinak, valamint értékelési rendszerének módosításához és továbbfejlesztéséhez. A fizikai alkalmasság követelményeinek meg kell felelnie a szakmai elvárásoknak, és figyelembe kell vennie a haderő minőségi átalakulása során felmerülő különleges elvárásokat. A fizikai alkalmasság-vizsgálat és a fizikai állapotfelmérés differenciálásával lehetőség nyílik az állomány fizikai alkalmasságának és edzettségi állapotának pontosabb meghatározására. A fizikai alkalmasság megállapítására alkalmazott módszereket megvizsgálva, arra a következtetésre jutottam, hogy a vizsgálati módszerek a minél több, objektív élettani változó megismerésének, mérésének és megfigyelésének irányába mutatnak. A fizikai állapot felmérése a céltevékenység terhelési profilján alapuló pálya-, illetve terepkörülmények között elvégezhető, edzettségi állapotot meghatározó vizsgáló eljárások irányába tart. A sajátos terhelésprofillal bíró katonai feladatatok végrehajtásának eredményessége a haderő minőségi átalakításának érzékeny mutatója. A NATO-csatlakozás, az európai integráció és a globalizáció kapcsán egyre nagyobb szerepet kap az állomány fizikai állapota. Ennek vizsgálatára alkalmazott módszerek továbbfejlesztése elengedhetetlen a haderő sikeres minőségi átalakításához. A vizsgálati rendszer mellett kiemelt szerepet kap a felkészítési és felkészülési rendszer, amelynek reformja ugyancsak időszerű és elengedhetetlen feladat. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK Kutatómunkám alapján az alábbi tudományos eredményeket fogalmazom meg: 1. Elvégeztem a kutatási témakör tudomány-rendszertani elemzését és meghatározását. Azt tapasztaltam, hogy a vizsgált téma interdiszciplináris jelleggel bír, így dominánsan jelenik meg a hadtudomány, az orvostudomány, valamint a nevelés- és sporttudomány. Összegyűjtöttem és rendszereztem a témakör legfontosabb alapfogalmait. A gyakorlat és a specializáció alapján meghatároztam a fizikai alkalmasság-vizsgálat és fizikai állapotfelmérés fogalmát. 5
Meghatároztam a vizsgált terület helyét és szerepét a Magyar Honvédségben. 2. Megvizsgáltam a fizikai terhelés- és teljesítmény-elemzés szerepét. Megvizsgáltam a fizikai alkalmasság megállapítására alkalmazott módszereket a hazai és nemzetközi szférában. Részletesen elemeztem és összehasonlítottam a civil szféra, az egyes NATOtagállamok hadseregei, valamint a Magyar Honvédség 1998.03.31. és 2004.12.31. között alkalmazott vizsgálati eljárásait. 3. Az 1998.03.31. és 2004.12.31. elvégzett vizsgálatok eredményei alapján értékeltem a hadrafoghatóság szempontjából érintett populáció edzettségi állapotát. Részletesen elemeztem a fizikai alkalmasságot, illetve a harcértéket befolyásoló egyes antropometriai-, terhelés-, illetve teljesítmény-élettani mutatókat, meghatároztam ezek változásának tendenciáit. 4. Feltártam és rendszereztem a hadrafoghatóság szempontjából érintett populáció monitorozásához használt vizsgálati metodikák, elemzési szempontok fejlesztéséhez szükséges információkat. A rendelkezésre álló források elemzését követően a fizikai alkalmasságot és annak vizsgálatát befolyásoló tényezőket közvetlen és közvetett befolyásoló hatásuk alapján rendszereztem. A rendszerezés alapján megfogalmaztam a fizikai alkalmasság időszerű kérdéseit a Magyar Köztársaság önkéntes haderejében. 5. Tudományosan megalapozott javaslatot teszek a Magyar Honvédség fizikai alkalmasságvizsgáló rendszerének továbbfejlesztésére és a fizikai alkalmasság-vizsgáló és állapotfelmérő módszerek módosítására. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK GYAKORLATI FELHASZNÁLHATÓSÁGA, AJÁNLÁSOK A Magyar Honvédségben alkalmazott fizikai alkalmasság vizsgálati eljárás (1998. március 31. és 2004. december 31. között eltelt időszak) tapasztalatainak feldolgozása hasznos információkat nyújt a rendszer továbbfejlesztésére vonatkozóan. A vizsgált populáció egyes antropometriai és edzettségi mutatóinak elemzése és értékelése a tárgyi problémakör minél pontosabb megismerésének alapfeltétele. A feltárt adatok és összefüggések megismerése hasznosan szolgálja a harcérték javítását. A közvetett módon, hadműveleti szinten is hasznosítható eredmények közvetlenül az egészségügyi szolgálat prevenciós feladatainak végrehajtásában kaphatnak szerepet. Az értekezés főbb elméleti és gyakorlati eredményei az alábbiak: 1. A témával foglalkozó szakemberek kommunikációját, ezen keresztül mindennapi munkáját elősegítő egységes terminológia érintett részeinek kidolgozása, meghatározása. Az érintett tudományterületek terminológiájának bővítése a gyakorlati specializáció alapján. 2. A hadrafoghatóság szempontjából érintett populáció terhelés- és teljesítmény-élettani mutatóinak, egyes életmódszokásainak megismerése és értékelése hadrafoghatósági mutatóként. 6
3. Az érintett populáció monitorozásához használt vizsgálati metodikák, elemzési szempontok fejlesztéséhez szükséges információk feltárása, különös tekintettel a Magyar Honvédségben használatos terhelés- és teljesítmény-élettani eljárások hatékonyságára és gazdaságosságára. Az elvégzett kutatómunka alapján lehetőség nyílik a fizikai alkalmasság-vizsgáló és állapot-felmérő módszerek fejlesztésére vonatkozó konkrét javaslattételre. 4. A hadrafoghatóság szempontjából érintett populáció monitorozásához használt vizsgálati módszerek, elemzési szempontok fejlesztéséhez szükséges információk feltárása. Javaslattétel a magyar haderő fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszer továbbfejlesztésére vonatkozóan. A kutatómunka során szerzett tapasztalatokat és eredményeket szeretném azoknak a szakmai és politikai döntéshozóknak a figyelmébe ajánlani, akik a magyar haderő átalakítását irányítják, valamint mindazoknak a személyeknek, akik a kutatási témakörben, valamint a kritikus népegészségügyi mutatók javításában munkájuk és érdeklődésük kapcsán érintettek. PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Kovács Péter: Fizikai Alkalmasság Vizsgálatok fejezet, In. Dr. Faludi Gábor, Dr. Ferenczy Ádám: Az önkéntes Katonai szolgálatra jelentkezők komplex egészségi és pszichés alkalmasság-vizsgálatának elméleti alapja és gyakorlati megvalósításának további fejlesztése, pályázat, MH EVI, Budapest, 2004. p.86-100 Different methods used for checking and periodically examine physical fitness in the army of some NATO countries. (felterjesztés alatt AARMS scientific journal) Kovács Péter, Terhelés- és teljesítmény-élettani mutatók vizsgálata a Magyar Honvédség és a civil szféra hadrafoghatóság szempontjából érintet területein. Nemzetvédelmi Egyetem Doktorandum, 4. szám, I. kötet, Budapest, 2002. p. 349-359 Kovács Péter, Milyen kondicionáló eszközök alkalmasak a megújuló hadsereg fizikai állapotának javítására Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Logisztika 11. évfolyam 2003. 1 szám Budapest, p.265-270. Kovács Péter, Életmód programok alkalmazása a honvédelemben az EU csatlakozás küszöbén Tavaszi Szél 2003, Doktoranduszok Országos Szövetsége, Sopron, 2003, p.129-132 Kovács Péter, A Magyar Honvédség fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszerének továbbfejlesztési lehetőségei, Kard és Toll, HM OTF, Budapest, 2004/2, p.13-21. Kovács Péter, A fizikai alkalmasság aktuális kérdései az önkéntes haderőre történő áttérés küszöbén, Nemzetvédelmi Egyetemi közlemények, 2004./3, p. 204-209. 7
Kovács Péter, Gondolatok a Magyar Honvédség fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszerének kutatási témakörként történő értelmezéséhez, Nemzetvédelmi Egyetemi közlemények, ZMNE, 2005/1, p. 195-202. Kovács Péter, A fizikai alkalmasság időszerű kérdései, Microsoft Power Point előadás, Honvédelmi miniszteri információs értekezlet, Budapest, 2003. február 24. Kovács Péter, A Fizikai Alkalmasság Vizsgálatának Tapasztalatai a Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézetében 1998.03.01. és 2002.12.31 között, Microsoft Power Point előadás és tájékoztató anyag, Katonai Testnevelők Továbbképzése, Budapest, 2003. február 27. Kovács Péter, A MH hivatásos és szerződéses állománya fizikai felmérésének tapasztalatai Microsoft Power Point előadás, A HVK EÜCSF Szakkiképzési Csoportja foglalkozása és éves értékelő-feladatszabó értekezlete, MH Egészségügyi Kiképző Központ, 2003. április 15., Budapest Kovács Péter, Életmód programok alkalmazása a honvédelemben az EU csatlakozás küszöbén, Microsoft Power Point előadás, Tavaszi Szél 2003 Konferencia, Doktoranduszok Országos Szövetsége, 2003. Kovács Péter, Az egészség megőrzésére és fejlesztésére irányuló testmozgás programok alkalmazása a védelmi szférában, Microsoft Power Point előadás, Segítő kapcsolatok szerepe a fegyveres erők testületeiben konferencia, Budapest, 2003. május 6-7. Kovács Péter, Az egészség megőrzésére szolgáló mozgásprogramok alkalmazása tábori körülmények között, Microsoft Power Point előadás és tájékoztató anyag, a MH Szállító Zászlóalj részére (Iraki misszió) Táborfalva, 2003. július 17. Kovács Péter, Dr. Szenkovits Adeodát, A fizikai alkalmasság vizsgálatának időszerű kérdései az önkéntes haderőre történő áttérés küszöbén, Microsoft Power Point előadás, MH Orvosi Tudományos Tanács Tudományos Konferencia, Budapest, 2004. március 17. Kovács Péter, A fizikai alkalmasság vizsgálat és állapotfelmérés szerepe és felhasználásának lehetőségei az egyénre szabott életmód programok alkalmazásában, Microsoft Power Point előadás, MH Orvosi Tudományos Tanács Tudományos Konferencia, Budapest, 2004. március 17. Kovács Péter, A haderőreform folyamatában történő fizikai alkalmasság-vizsgálatok tapasztalatai és aktualitásai, Microsoft Power Point előadás, HM HVK SZÜCSF munkaértekezlete, Göd, 2004. március 23. 8
Kovács Péter, A fizikai alkalmasság-vizsgálatokhoz tartozó jogszabályok, és normatívák ismertetése, Microsoft Power Point előadás, Orvos Rezidensképzés Katonai megelőző orvostan, Budapest, 2004. március 27. Kovács Péter, A Magyar Honvédség fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszerének továbbfejlesztési lehetőségei, Microsoft Power Point előadás, HM HVK EÜCSF 4/2003. HM. Rendelet módosítását előkészítő munkaértekezlete, 2004. április 12. Kovács Péter: HM HVK Egészségügyi Csoportfőnökség és a MH Egészségvédelmi intézet állományának 2004. évi fizikai felkészítése, Microsoft Power Point előadássorozat, és módszertani foglalkozások, 2004. május Kovács Péter, A Magyar Honvédség fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszerének továbbfejlesztési lehetőségei, Microsoft Power Point előadás, Kard és Toll Doktorandusz Konferencia, ZMNE, 2004. május 18. Kovács Péter: A katonai feladatok végrehajtására kijelölt állomány fizikai alkalmasság vizsgálata. A módszer alkalmazásának lehetősége a katasztrófa ellátásra kijelölt intézményeknél, Power Point előadás, Magyar Katonai és Katasztrófaorvostani Társaság VII. Tudományos Konferenciája, 2004. október 14. Budapest Kovács Péter, HM Egészségvédelmi intézet állományának 2005. évi fizikai felkészítése, Microsoft Power Point előadás, és módszertani foglalkozás, 2005. május 13. Kovács Péter: A fizikai alkalmasság időszerű kérdései, valamint vizsgálatának és időszakos ellenőrzésének továbbfejlesztési irányi az önkéntes haderőben, Microsoft Power Point előadás, konferencia kiadvány, Magyar Honvédség Fizikai Felkészítők Országos Konferenciája, 2005. április 18-19., Göd Kovács Péter és Juhász Zsolt: A külföldi katonai szolgálatra történő fizikai alkalmasság vizsgálat tapasztalatai az önkéntes haderőben, Microsoft Power Point előadás, konferencia kiadvány, Magyar Honvédség Fizikai Felkészítők Országos Konferenciája, 2005. április 18-19., Göd Kovács Péter, A hivatásos és szerződéses katonák fizikai alkalmasságáról szóló 12/1997. HM rendelet követelmény rendszerének (mozgásanyag, értékelési rendszer) módosítása, 4. számú melléklet a 12/1997. HM rendelethez Magyar Közlöny 2001./116. szám 24/2001.(X. 20.) HM rendelet p.7996-8024 Kovács Péter, Módszertani útmutató a fizikai terhelés elvégzéséhez, Fizikai állapotvizsgálati lap, Fizikai állapot-felmérési jegyzőkönyv (2.,3.4. számú melléklet), Honvédelmi Közlöny 117/2001. Budapest, 2001. december 10. Kovács Péter, A fizikai alkalmasság vizsgálatának időszerű kérdései az önkéntes haderőre történő áttérés küszöbén, tanulmány, MH EVI belső nyilvántartott, 2003. 9
SZAKMAI-TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZ Személyi adatok: Név : Kovács Péter Rendfokozat : őrnagy Születési hely : Kisvárda Születési év : 1972. Állampolgárság : magyar Munkahely : Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézet Beosztás : Fizikai Alkalmasság Vizsgáló Osztály főergonómus Levelezési cím : 1555 Budapest Pf.68. Budaörsi út 49-53. Telefon : városi: 06 1 466 6605, HM: 37 184, mobil: 06 30 299 8833, E-mail : foergonomus@axelero.hu Tanulmányok 2001-2004 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Hadtudományi Doktori iskola, Budapest 1995-1997 Magyar Testnevelési Egyetem középiskolai testnevelő tanári szak, Budapest 1991-1995 Bessenyei György Tanárképző Főiskola Biológia-testnevelés szak, Nyíregyháza 1986-1990 Vasvári Pál Gimnázium testnevelés tagozat, Nyíregyháza Egyéb képesítések 2004 Projekt-menedzsment Alapjai, Európai Uniós pályázat készítő, Tempus közalapítvány 2000 MSz EN ISO 9001 Minőségügyi Belső Auditor 1998 Magyar Testnevelési Egyetem Középfokú Testépítés-erőemelés Edző Bólyai János Katonai Műszaki Főiskola tartalékos parancsnok fegyverzet technika szak 1997 Magyar Testnevelési Egyetem Középfokú Aerobic Edző Magyar Testnevelési Egyetem Középfokú Atlétika Edző Tudományos diákköri munka 2003 Tavasz Szél 2003. Országos Doktorandusz Konferencia Hadtudományi szekció III. helyezést 1996 Országos Tudományos Diákköri konferencia I. helyezés Nemzetközi Tudományos Diákköri konferencia II. helyezés Magyar Testnevelési Egyetem Rektori Pályázat III. helyezés Munkahely 2000 - Magyar Honvédség Egészség Védelmi Intézet Fizikai Alkalmasság Vizsgáló Osztály főergonómus, tudományos felelős 1999-2000 Magyar Honvédség Egészség Védelmi Intézet Fizikai Alkalmasság Vizsgáló Osztály osztályvezető helyettes 1998-1999 Magyar Honvédség Egészség Védelmi Intézet Fizikai Alkalmasság Vizsgáló Osztály Teljesítmény-élettani Laboratórium vezető 1996-1998 Budapesti Katonai Szakképző Iskola és Kollégium testnevelő tanár 10
Szakmai tevékenység 2004-2005 A 4/2003 HM rendelet módosítását előkészítő szakmai bizottság tagja 2000-2001 A 12/1997. HM rendelet fizikai alkalmasság-vizsgálatra vonatkozó részeinek módosítását (24/2001. HM rendelet) előkészítő szakmai bizottság tagja Közéleti tevékenység 2001-2004 Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program, Mozgásgazdag Életmód Támogatása Alprogram, szakmai felügyelő bizottsági tag 2002 - Magyar Edzők Szövetsége 2001 - Magyar Hadtudományi Társaság 2000 - Magyar Sporttudományi Társaság 1999 - Magyar Testépítő és Erőemelő Szakedzők Országos Szövetsége Nyelvtudás 2001 Angol nyelv: C típusú középfokú állami nyelvvizsga 2000 Angol nyelv: katonai szaknyelvvel bővített B típusú alapfokú nyelvvizsga, ZMNE 1998 Angol nyelv: katonai szaknyelvvel bővített A típusú alapfokú állami nyelvvizsga 1996 Német nyelv: sport szaknyelvvel bővített C típusú alapfokú állami nyelvvizsga Számítógépes ismeretek: 1998 Power Point felhasználói ismeretek 1995 Microsoft Word felhasználói ismeretek Microsoft Excel felhasználói ismeretek 11