Tartalomjegyzék I. A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE 3. 1. Közgyűlés 3 2. Közös képviselő 5 3. Számvizsgáló Bizottság 7



Hasonló dokumentumok
TÁRSASHÁZI KISOKOS HOGYAN ÉRTÉKESÍTHETŐ A KÖZÖS TULAJDONI RÉSZ, KI DÖNTHET AZ ELIDEGENÍTÉSRŐL?


T RSASHÁZAK ÉS LAKÁ SSZ VETKEZETEK finanszír nanszír zása

SZERVEZETI - MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

A PIACCSARNOK TÁRSASHÁZ SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Tartalomjegyzék. 2. oldal

TÁRSASHÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA

1082 BUDAPEST, HOCK JÁNOS U.

Óbudai 26. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet - Házirend

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg.

A rendelet hatálya Általános rendelkezések

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 29/1994.(IX.29.) rendelete

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AUDIT BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E

T E R V E Z E T. SZERVEZETI-MÜKODÉSI SZABÁLYZATA az Amfiteátrum u és Kadosa u sz. alatti DUNA Társasháznak

Meghívó. Tisztelt Tulajdonosok!

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

J A V A S L A T. az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. Felügyelő Bizottsága Ügyrendjének jóváhagyására

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 29/1994.(IX.29.)sz. rendelete

HÁZIREND. I. A lakóépületek rendje.

LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉS

POLGÁRMESTERE. b) öt év feletti, illetve határozatlan időtartamú bérbeadás joga a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

Építő utca 15. társasház Szervezeti és Működési Szabályzat

Szociális bérlakások házirendje

ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2019 (II.14.) önkormányzati rendelete

Balatonőszöd Hullám Camping területén T3, T4 Társasház (Balatonőszöd belterület, 938. hrsz.) SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Füzesgyarmat Város Önkormányzat Polgármesterétől 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. szám (66) Fax:

2. oldal (3) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy az alapító okiratban, illetőleg a sz

A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL

A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására

Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata

TÁRSASHÁZI ALAPÍTÓ OKIRATA Szécsény Haynald Lajos utca szám alatti társasháznak (Szécsény belterület 152 hrsz.)

A közterületek használatáról

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A társasház

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Egyesületi alapszabály

A BIZOTTSÁGOK SZÁMÁRA ÖNKORMÁNYZATI RENDELETBEN MEGHATÁROZOTT EGYÉB JOGOSÍTVÁNYOK JEGYZÉKE

Lakásbérleti szerződés

Javaslat. ingatlan használati jogának átadására a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.

BEJELENTÉS TÁRSASHÁZ-KEZELŐI ÉS/VAGY INGATLANKEZELŐI TEVÉKENYSÉG TERMÉSZETES SZEMÉLY ÁLTALI VÉGZÉSÉHEZ

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 1/2014. (II.19.) önkormányzati rendelete

Pápa, Korona u számú ÁLOMHÁZ Társasház Alapító okirata

Az Önkormányzat vagyona

(Egységes szerkezetben a 22/2016. (X.28.) számú rendelettel) Általános rendelkezés. Az elidegenítés feltételei

Általános rendelkezések

SZENTGÁLI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁS TERVEZETÉT TERJESZTI ELŐ MÁJUS 12-RE ÖSSZEHÍVOTT KÖZGYŰLÉSÉSÉRE

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje

KUCSMA U. 17. TÁRSASHÁZ

A l a p í t ó o k i r a t

2009. évi LXXXIX. törvény a társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény módosításáról*

Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány. Kuratórium Ügyrendje

HAJDÚBAGOS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE 3/ /VII.2/ Kt. számú rendelete

J A V A S L A T az Ózdi Kommunikációs Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottsága Ügyrendjének jóváhagyására

Szervezeti és Mőködési Szabályzat

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 25/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Calibri, 14 pt. 1.oldal

PINCE-HASZNÁLATI MEGÁLLAPODÁS

Pince-használati szabályzat

Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

László Liget Társasház 1102 Budapest Szent László tér 23-24, Liget u Szervezeti-működési szabályzata

SZENTENDREI RÉGI MŰVÉSZTELEP H Á Z I R E N D A házirend annak keltétől kezdődően lép hatályba határozatlan időre.

JAVASLAT a Nógrád Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal és a Nógrád Megyei Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal kötendő megállapodásokra

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. A év gazdálkodásáról készült egyszerűsített beszámoló előterjesztése és elfogadása.

Általános rendelkezések

Tüskevár Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2010./XII.21./ önkormányzati rendelete A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁSÁRÓL

2. (2) i.) üres helyiség bérbeadása a 4. (16) bekezdése alapján.

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének. 19/2003. (V.27.) Kt. számú rendelete. LAKÁSOK és HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL

2 14. (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább nyolc ülést tart. A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi

R Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 12/1995. (XII. 28.) számú önkormányzati rendelete

Új Szöveges dokumentum

Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság E l n ö k e. Előkészítő: ÓZDINVEST Kft. ügyvezetője. Ó z d, november 22.

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 25/2010. (VI. 30.) sz. rendelete. a vis maior okozta károk enyhítésére szolgáló támogatás helyi szabályairól

2014. május 28-án 17 órakor

A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK. egységes szerkezetbe foglalt ÜGYRENDJE

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete /2011. ( ) önkormányzati rendelete az építményadóról és telekadóról

2009. évi LXXXIX. törvény. a társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény módosításáról

/í/(7. . számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere

Bakonysárkány Község Önkormányzata 12/2004. (VI.28.). rendelete A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéről

A LAKBÉR MÉRTÉKÉRŐL és a KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK DÍJÁRÓL

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

AZ 1151 BUDAPEST, ÉNEKES UTCA SZÁM ALATTI TÁRSASHÁZ SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

Kertész u. 18. Társasház. Házirend. Budapest, VII. kerület. Kertész u. 18. Társasház H Á Z I R E N D. Hatályos: 2010.

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya

5. Napirend ELŐTERJESZTÉS Vadászati joggal kapcsolatos földtulajdonosi meghatalmazás

Óbudai 26. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Házirend - Tervezet

Budapest Józsefváros Önkormányzatának. a társasházak felújításához nyújtandó önkormányzati támogatásokról

SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2/2006. /III.1./ rendelete. az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

2. A SZÖVETKEZET CÉGNEVE

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT június 21.

Solymári Beruházó Víziközmű Társulat ALAPSZABÁLYA

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E. az építményadóról.

Átírás:

1112 BUDAPEST, CSENGER U. 11-17. PÉTERHEGYI LEJTŐ T5 LAKÓPARK S Z E R V E Z E T I É S MŰKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T

Tartalomjegyzék I. A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE 3 II. A TÁRSASHÁZ SZERVEI, MŰKÖDÉSE ÉS HATÁSKÖRE 3 1. Közgyűlés 3 2. Közös képviselő 5 3. Számvizsgáló Bizottság 7 III. A TULAJDONOSTÁRSAK EGYMÁS KÖZÖTTI (BELSŐ) JOGVISZONYA 7 1. A társasház egysége 7 2. Birtoklás, használat, rendelkezés joga 7 3. A közös tulajdon birtoklása, használata, hasznosítása 8 4. Építkezés 9 5. A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek, berendezések, felszerelések fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával járó költségek viselése 9 6. Az öröklakások és nem lakás céljára szolgáló külön tulajdonban lévő helyiségek költségeinek viselése 9 7. A közös költség biztosítása 9 8. Házirend 11 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 13 2. oldal

A Budapest XI. kerület Csenger u. 11-17. szám alatti Péterhegyi Lejtő T5 Lakópark Társasház közgyűlése az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban SZ.M.Sz.-t) alkotja: I. A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE 1. Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A SZ.M.SZ. hatálya kiterjed a Budapest XI. kerület Csenger u. 11-17. szám alatti Péterhegyi Lejtő T5 Lakópark Társasház szerveire és működésére. 2. Társasház alapítása Az aláíró tulajdonos a társasházat az érvényes rendelkezések alapján a Péterhegyi Lejtő T5 Lakópark Társasház néven alapította. 3. A társasházhoz tartozó épületek A társasház a Budapest, XI. kerület Csenger u. 11-17. szám alatti 4 lakóépületből áll. 4. A társasház adatai Székhely: Budapest, Csenger u. 11-17. Irányítószám: 1112 II TÁRSASHÁZ SZERVEI, MŰKÖDÉSE ÉS HATÁSKÖRE A társasház szervei a közgyűlés, a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság. 1. A közgyűlés 1.1. A társasház legfontosabb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés. A közgyűlésen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. A közgyűlésen minden tulajdonostársat az alapító okiratban meghatározottak szerinti külön tulajdonához tartozó minden 1/10.000 közös tulajdoni hányad után 1 szavazat illeti meg. 1.2. A közgyűlést a szükséghez képest, de évente legalább egyszer a közös képviselő hívja össze. Az éves elszámolásról és a költségvetés megállapításáról szóló (évi rendes) közgyűlést legkésőbb május 31-ig meg kell tartani. 1.3. A közgyűlés ülésére a tulajdonostársakat írásban kell meghívni. A közgyűlés összehívását fontos okból, az ok megjelölésével bármelyik tulajdonostárs kérheti. Köteles a közös képviselő a közgyűlést összehívni, ha azt a külön tulajdonhoz tartozó tulajdoni hányad legalább 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak írásban kérték. A kérelem nem teljesítése esetén a közgyűlést a kérelmező tulajdonostársak által írásban megbízott személy hívja össze. 1.4. A meghívót legkésőbb a közgyűlés tervezett időpontja előtt 8 nappal kézbesíteni kell, kivéve a sürgős eseteket, amikor a rövid úton történő meghívásnak legalább 3 nappal kell megelőznie a közgyűlés megtartását. A meghívót a tulajdonostársak részére írásban, postai levélszekrénybe való elhelyezés útján kell elküldeni, illetve a társasház hirdető tábláján, kifüggesztés útján kell közölni a tulajdonostársakkal. 3. oldal

1.5. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés napirendjét, helyszínét valamint időpontját, határozat-képtelenség esetén a megismételt közgyűlés idejét, a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időponttal, valamint azt a körülményt, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek tulajdoni hányadától függetlenül határozatképes lesz. A közgyűlés csak a meghirdetett napirend tekintetében hozhat határozatot. A meghívóban nem szereplő napirendi ügyekben a közgyűlés csak akkor dönthet, ha valamennyi tulajdonostárs jelen van és a döntés meghozatala ellen egyikük sem tiltakozik. 1.6. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a külön tulajdonokhoz tartozó tulajdoni hányadoknak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. A szabályosan megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadától függetlenül határozatképes, az eredetivel azonos napirendi pontok tekintetében. 1.7. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: c.) d.) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, felújításáról az ezekhez kapcsolódó költségekkel együtt és más, a társasházat terhelő kötelezettségek elvállalásáról, a közös tulajdonban álló vagyontárgyak elidegenítéséről szóló határozat, a közös költség mely magába foglalja az esetenként a közös tulajdonú területek, tárgyak fenntartásával, javításával kapcsolatos költségeket megállapítása, a közös képviselő megválasztásáról, felmentéséről, díjazásáról szóló határozat, a társasház éves költségvetésének és elszámolásának elfogadásáról, valamint a közös képviselő társasház egészére vonatkozó tevékenységének jóváhagyásáról. 1.8. A tulajdonostársakat a közgyűlésen a SZ.M.SZ 1.1 pont szerint illeti meg a szavazati jog. A közgyűlés a határozatait az alábbi 1.8.1. 1.8.2. pontokban meghatározott kivétellel egyszerű (50%+1 szavazat) többséggel hozza. 1.8.1. A közgyűlés a következő kérdésekben csak a 2003. évi CXXXIII. számú törvényben előírt szavazattöbbség mellett hozhat döntést: c.) A közös tulajdonban álló vagyontárgyakkal kapcsolatos, rendes gazdálkodás körét meghaladó (közös tulajdonú területek, tárgyak fenntartásához, karbantartásához szükséges beruházásokat meghaladó munkálatok) kiadásokról a tv. 29.. szerint. A tv. 18.. ban körülírt használat, hasznosítási mód megváltoztatás esetén a 19.. előírásai szerint. A Sz.M.Sz. elfogadásáról és módosításáról a tv. 14.. szerint. 1.8.2 Jelen Sz.M.Sz.-ben nem szabályozott kérdésekben a közgyűlés, a 2003. évi CXXXIII. Tv. előírásainak megfelelő többséggel határozhat. 1.9. A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, amely az elhangzott fontosabb eseményeket és a határozatokat tartalmazza. A jegyzőkönyvet a közgyűlési elnökként megválasztott személy, a jegyzőkönyv vezető és két tulajdonostárs aláírása hitelesíti. 4. oldal

1.10. A jegyzőkönyvbe bármelyik tulajdonostárs betekinthet és arról másolási költség térítése ellenében másolatot kérhet. 1.13. Ha olyan ügyben, mely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, a tulajdonostársak írásba foglalt megállapodást kötnek, és ezt mindegyik tulajdonostárs aláírja, azt úgy kell tekinteni, mint szabályszerűen összehívott közgyűlésen született határozatot. 1.14. Ha a közgyűlés határozata jogszabály, az alapító okirat vagy Sz.M.Sz. rendelkezéseivel ellentétes, vagy a kisebbség jogos érdekét sérti, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított 60 napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. 1.15 Közgyűlési határozat úgy is hozható, hogy arról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Az írásos szavazás szabályai: - Az írásos szavazás eredménye közgyűlési határozatnak minősül. - Az írásos szavazás tárgyát a közös képviselő határozza meg, a Számvizsgáló Bizottság véleményezi. - Az írásos szavazás kezdeményezésére egyébként a közgyűlés összehívásának szabályait kell alkalmazni. - A szavazólap nyomtatványon fel kell tüntetni a szó szerinti határozati javaslatokat, a lehetséges és egyedül elfogadható válaszokat, a szavazat leadásának határidejét és helyét. - A szavazat akkor érvényes, ha a kitöltött szavazólap tartalmazza a tulajdonostárs nevét, lakcímét, tulajdoni hányadát, aláírását, a meghatározottak szerinti egyértelmű választ / IGEN, vagy NEM/ és a kitöltés időpontját. - Amennyiben a tulajdonostárs helyett a meghatalmazott szavaz, csatolni kell a meghatalmazást is. - A szavazat érvényességéhez az is kell, hogy az a meghatározott módon és határidőre visszakerüljön a közös képviselőhöz. - A közös képviselő a szavazatokat összeszámlálja, jegyzőkönyvet vesz fel, majd a számlálás eredményeit rögzítő jegyzőkönyvet és a szavazatokat átadja a számvizsgáló bizottságnak, amely ellenőrzi az eredményt, a jegyzőkönyvet a közös képviselővel együtt hitelesíti. - A jegyzőkönyvet a tulajdonosok kérésére betekintésre át kell adni. A közös képviselő a szavazás eredményéről a tulajdonosokat értesíti a közgyűlési határozatok vonatkozásában előírt módon. - Nem hozható határozat írásos szavazással jelen fejezet 1.7. pontjában rögzítettek esetén. 2. A közös képviselő 2.1. A Társasház, közgyűlésen az 1.8. pontban meghatározott szavazati aránnyal, közös ügyeinek intézésére közös képviselőt választ. A közös képviselő megbízási szerződését a számvizsgáló bizottság írja alá. 2.2. Nem lehet közös képviselő: akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésig, akit ilyen tevékenységtől a bíróság jogerősen eltiltott, az eltiltó ítélet hatálya alatt, 5. oldal

c.) d.) az a természetes személy, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, aki illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget, az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján nem lehet vezető tisztségviselő. 2.3. A társasház képviseletére a közös képviselő jogosult, e jogkörében bíróság és más hatóság előtt is képviselheti a társasházat. A képviseleti jog korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. 2.4. A közös képviselő jogkörében eljárva köteles: c.) d.) e.) f.) g.) a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani úgy, hogy azok a jogszabályok és az alapító okirat valamint a Sz.M.Sz. rendelkezéseinek megfeleljenek, minden szükséges intézkedést megtenni az épület üzemeltetése, fenntartása és felújítása érdekében, közölni és beszedni az egyes épületrészek tekintetében a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a társasház ezzel kapcsolatos igényeit, három havi közös költség elmaradás esetén az érintett tulajdonost felszólítani, eredménytelenség esetén fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni, továbbá a hat hónapot elérő tartozás esetén a társasházi törvényben meghatározott módon az érintett tulajdonos külön tulajdonát, a társasház javára, jelzáloggal terhelni, évenként mind a társasház, mind az egyes épületrészek tekintetében költségvetési javaslatot és éves elszámolást készíteni, egyéb, a közgyűlés által ráruházott feladatokat elvégezni, valamennyi olyan intézkedést megtenni, amely a társasház működtetésével, fenntartásával kapcsolatos, és az alapító okirat nem utalja a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Abban az esetben, ha az intézkedés, cselekedet megtétele a társasházat vagy valamelyik tulajdonostársat fenyegető veszély elhárítása vagy már bekövetkezett káresemény folytán előidézett kár csökkentése érdekében szükséges, úgy azt a közös képviselő akkor is megteheti, ha az intézkedés, cselekedet jóváhagyása kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozik, a közgyűlés határozatait, a jegyzőkönyv hitelesítését követő 3 napon belül, a recepción elhelyezett hirdetőtáblán közzétenni. 2.5. A közös képviselő által készített költségvetési javaslat tartalmazza: c.) a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költség-nemenként, a tervezett fenntartási és felújítási munkákat, a közös költséghez való hozzájárulás összegét. 6. oldal

2.6. A közös képviselő által készített éves elszámolás tartalmazza: c.) e.) f.) a tervezett és tényleges kiadásokat költség-nemenként, a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, az és pont közötti különbözet záró egyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve, a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket, a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését tulajdonostársanként. 2.7. Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő tevékenységét jóváhagyja, részére felmentvényt ad. 2.8. Ha a tulajdonostárs a közös költséghez való hozzájárulás befizetésével több, mint 6 hónapos késedelembe került, ebben az esetben a közös képviselő a késedelmes tulajdonostárs külön tulajdonának jelzálogjoggal való megterhelését rendeli el, a hátralék és járulékai erejéig, a megfizetés biztosítékául, a közös képviselő ez irányú rendelkezése a földhivatal bejegyzésre alkalmas okirat. 2.9. A fenti rendelkezés ha annak 2.8. pontban rendelt feltételei ismét fennállnak 6 havonta megismételhető. A rendelkezést a hátralékos tulajdonostárs részére a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével kézbesíteni kell. 2.10. Amennyiben a tartozás kiegyenlítésre került, a közös képviselő haladéktalanul intézkedik a folyamatban lévő peres eljárás megszüntetéséről, valamint az érintett tulajdonos, vagy meghatalmazottja részére kiadja a jelzálog törléséhez szükséges hozzájárulást. 2.11. Jelen SZ.M.SZ.-ben nem rögzített esetekben a közös képviselő a társasházzal kötött megbízási szerződés szerint köteles eljárni, illetve az abban rögzítetteknek mindenben eleget tenni. 3. A számvizsgáló bizottság 3.1. A közös képviselő tevékenységét és a társasház pénzforgalmát 3 tagú számvizsgáló bizottság ellenőrzi, amelynek tagjait a közgyűlés választja meg. A számvizsgáló bizottság elnökét tagjai közül választja meg. 3.2. A számvizsgáló bizottság hatáskörébe tartozik: a társasház pénzforgalmának havonkénti ellenőrzése, a közös képviselő ügyintézésének ellenőrzése, 7. oldal

c.) d.) e.) a közgyűlés elé terjesztett javaslatok, így különösen a költségvetés és az elszámolás véleményezése, javaslattétel a közös képviselő díjazására, a közgyűlés összehívása, ha a közös képviselő az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget. 3.3. A számvizsgáló bizottság döntéseit szavazattöbbséggel hozza. III. A TULAJDONOSTÁRSAK EGYMÁS KÖZÖTTI (BELSŐ) JOGVISZONYA 1. A társas háztulajdon 1.1. A külön tulajdon, a közös tulajdonból a tulajdonostársat megillető hányaddal együtt önálló ingatlan. A külön tulajdon és a hozzá kapcsolódó közös tulajdoni hányad egységet képeznek, kizárólag együttesen ruházhatóak át. Mindegyik tulajdonostárs külön tulajdonával önállóan, a másik tulajdonostárs hozzájárulása nélkül szabadon rendelkezhet. Ez különösen azt jelenti, hogy a külön tulajdon elidegenítésekor nem áll fenn elővásárlási joga a többi tulajdonostársnak. 2. A birtoklás, használat, hasznosítás, rendelkezés, valamint a tulajdonjog védelme 2.1. A tulajdonost megilleti a birtoklás, használat, hasznosítás és a rendelkezés joga (mindegyik tulajdonostárs a külön tulajdona tekintetében a másik tulajdonostárs hozzájárulása nélkül szabadon köthet bérleti vagy más szerződést, engedhet használati jogot, szolgalmat, ameddig az előbbi szerződések, rendelkezések nem sértik a másik tulajdonostárs(ak) jogait, törvényes érdekeit). A tulajdonostárs külön tulajdonát kizárólagos birtokában tarthatja, használhatja és hasznosíthatja. 2.2. A külön tulajdonban lévő épületrészt csak a társasház céljának és működésének megfelelően lehet használni. A használat nem sértheti a másik tulajdonostárs jogát és törvényes érdekét. 2.2.1. A lakásokban PB gázpalack nem üzemeltethető. 2.2.2. Az egyes külön tulajdonokat határoló falakat kizárólag a közös képviselővel és az érintett szomszéddal történt előzetes egyeztetést követően lehet 3 cm-nél mélyebben megfúrni. 2.3. A tulajdonostárs külön tulajdonával, az ahhoz elválaszthatatlanul tartozó közös tulajdoni hányaddal szabadon rendelkezhet. Tulajdon-átruházás, valamint öröklés esetében a jogutódot a jogelőd jogai illetik meg és terhelik kötelezettségei. Tulajdon-átruházás esetében az átruházó által nem rendezett, a társasházközösséggel fennálló tartozásokért az átruházó és jogutódja egyetemlegesen felel. A tulajdon-átruházást a közös képviselőnek be kell jelenteni. 8. oldal

3. Közös tulajdonban lévő telek, épületrészek birtoklása, használata 3.1. Az épülethez tartozó telek és közös tulajdonban álló épületrészek birtoklására és használatára - a jogszabályok és hatósági rendelkezések keretei között - a tulajdonostársak mindegyike jogosult, jogát azonban egyik sem gyakorolhatja a másik birtok-, használat jogának vagy érdekeinek sérelmére. 3.1.1. Minden esetben tartózkodni kell a lakások tulajdonosainak szükségtelen zavarásától. 3.1.2. A közös tulajdonban tartozó telken gépjárművel behajtani a teremgarázs megközelítésére kialakított úton a teremgarázsba történő beállás vagy költözés esetének kivételével nem lehet. 3.2. A tulajdonostársak közgyűlési határozattal a 3.1. pontban említett birtoklási, használati elvtől eltérhetnek. 3.3. Ha valaki tulajdoni hányadát meghaladó telekrészt vagy épületrészt használ, a többlet használatért térítést kell fizetnie, melynek mértékét a közgyűlés határozza meg. 4. Építkezés 4.1. A tulajdonostársak jogosultak a szükséges hatósági engedélyek birtokában a külön tulajdonukon építési munkát végezni. 4.2. Az épület homlokzatának, olyan szerkezeti elemeinek melyek az egész épület egységét vagy a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket érinti megváltoztatása ideértve a külön tulajdonon belül található szerkezeti elemeket is kizárólag a közgyűlés hozzájárulásával lehetséges. 4.3. Abban az esetben, ha a közös tulajdonon végzett építési munka új külön tulajdont eredményezne, az alapító okiratot módosítani kell. 5. A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek, berendezések, felszerelések fenntartásával (üzemeltetés, karbantartás, felújítás) és a helyreállítással járó költségek viselése 5.1. A tulajdonostársak kötelessége a közös tulajdonban maradó dolgok fenntartása, ennek keretében az üzemeltetéssel, karbantartással járó költségek és a közterhek viselése. Ha valamely közös tulajdonban lévő és az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges vagyontárgy elpusztul, állaga megrongálódik, a helyreállításáról gondoskodni kell. 5.2. A mindenkori tulajdonostársak az alapító okiratban felsorolt közös tulajdonba kerülő vagyonrészek fenntartásával, felújításával és működtetésével járó költségeket külön tulajdonukhoz tartozó tulajdoni hányaduk arányában viselik. 5.3. A tulajdonostársak a felújítási munkák fedezetének biztosítására felújítási alapot jelenleg nem képeznek. Ugyanakkor megállapodnak abban, hogy későbbiekben a közgyűlés, a jelenlévő tulajdonosok egyszerű többségének szavazatával, határozhat felújítási alap képzéséről, melynek 9. oldal

mértéke nem lehet kisebb a 12/2001. (I.31.) számú korm. rendeletben meghatározottaknál, ettől magasabb mértéket a közgyűlés meghatározhat. Az így képződött alapot a CXXXIII. Tv. 56.. 2.3. pontjában rögzített munkálatok elvégzésére használható. 6. A külön tulajdonban lévő épületrészek költségeinek viselése 6.1. A külön tulajdonban lévő épületrészek fenntartásával járó munkálatok elvégzésének kötelezettsége, illetve az előbbi munkálatok valamennyi költsége azok mindenkori tulajdonosát terhelik. Az egyes külön tulajdoni lapon nyilvántartott ingatlanok tulajdonosai kötelesek ingatlanjukat a Társasház berendezésének, külső megjelenésének színvonalán fenntartani. 6.2. Ha az érdekelt tulajdonostárs a 6.1. pontban írt kötelezettségét nem teljesíti, a szükséges intézkedést a mulasztó tulajdonostárs terhére és költségére a közös képviselő megteheti. 6.3. A külön tulajdonhoz tartozó vízfogyasztás ellenértékét (víz-csatornadíjat) a szolgáltatóval kötött szerződés alapján, szolgáltató felé fizetik. 6.4. A garázsok után fizetendő közös költség a garázsok korrigált alapterülete alapján, tulajdoni hányadra vetítve került megállapításra. 6.5. A tárolók után fizetendő közös költség, korrigált alapterület arányosan, tulajdoni hányadra vetítve került megállapításra. 7. Közös költségek biztosítása 7.1. A közös építményrészek, felszerelések és egyéb közös berendezések terheit, közüzemi díjainak adó, biztosítás, vízdíj, közös helyiségek világítási költsége, stb., úgyszintén a karbantartásukhoz, vagy helyreállításukhoz szükséges költségek fedezésére a tulajdonostársak, a külön tulajdonuk korrigált alapterületének arányában, tulajdoni hányadra vetítve közös költséget kötelesek fizetni. 7.2. A közös költség meghatározása úgy történik, hogy a közös költség összege a közös építményrészek, felszerelések és egyéb közös berendezések üzemeltetésének díjait és költségeit, egy minimális biztonsági tartalék figyelembevételével haladja meg. 7.3. A közös költség összegét, a közös képviselő javaslata alapján, a közgyűlés állapítja meg a fenti 7.2. pontban írt számítási mód szerint a közgyűlési döntés időpontjában érvényben lévő díjak és költségek alapulvételével. 7.4. A közös költséget havonta, legkésőbb a tárgyhónap 10. napjáig kell megfizetni. A közgyűlés által megállapított hozzájárulást esedékességkor nem fizető tulajdonostárs ellen a közös képviselő köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, a késedelembe esést követően 30 napon belül a tulajdonostársat kötelezettsége teljesítésére felszólítani és ennek eredménytelensége esetén minden lehetséges jogi eszközt igénybe véve a tulajdonostársat a teljesítésre rábírni. A késedelmesen teljesítő tulajdonostárs köteles a mindenkori törvényes kamatot megfizetni a társasház részére. 10. oldal

8. Házirend I. Társasházak rendje: 1.) A házirend kiterjed a Budapest, XI. ker. Péterhegyi lejtő T5 Lakópark Társasházban mindenkire, aki lakás-, garázs-, tároló tulajdonosa vagy bérlője, vagy annak együttlakó családtagja. 2.) A társasház lakóépületeiben és a hozzájuk tartozó közös használatra szolgáló helyiségekben és területeken napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden, mások nyugalmát zavaró zajos magatartástól és tevékenységtől. 3.) Valamennyi híradástechnikai eszköz csak úgy használható, hogy az a többi tulajdonostársat nem zavarhatja, különös tekintettel a 22.00-06.00 óra közötti időszakra. 4.) Az épületben zajt okozó háztartási és egyéb gépek használata, valamint a zajjal járó építési, szerelési munka elvégzése munkanapokon: 8-18 óra szombaton: 8-14 óra között végezhető, munkaszüneti és ünnepnapokon kivéve az azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítási vagy életveszély elhárítására irányuló munkavégzést zajt okozó szerelési, építési tevékenység nem végezhető. Ettől való eltéréshez a közvetlenül érintett tulajdonostársak hozzájárulhatnak. 5.) Az ének és zene gyakorlása, illetve oktatása munkanapokon: 8-18 óra szombaton: 8-14 óra között végezhető, munkaszüneti és ünnepnapokon e tevékenység nem végezhető, kivéve, ha a közvetlenül érintett tulajdonostársak hozzájárulnak. II. A társasház lakóépületének tisztasága: 1.) A nem háztartási szemét (elhasznált bútor, berendezés, nagyobb tárgyak) elszállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. A házirend e pontja ellen vétő tulajdonostárs(ak) anyagi és erkölcsi felelősséggel tartoznak a tulajdonközösség felé. 2.) Ha a közgyűlés a tulajdonosok többségének nyilatkozata alapján másként nem rendelkezik, a lakáson kívül munkanapokon: 8-20 óra között szombaton 8-14 óra között lehet ruhaneműt, ágyneműt szellőztetni, porképződéssel járó takarítást végezni, portörlő ruhát a lakóépület udvarára nyíló ablakban, erkélyen kirázni. A tisztítással okozott szennyeződést a tulajdonosnak a tisztítás befejezését követően azonnal el kell távolítania. 3.) Aki bármilyen anyag elszállítása, lerakása, vagy építkezés által a közös használatú helyiségeket, vagy területet beszennyezi külön figyelmeztetés nélkül köteles a szennyeződést napi gyakorisággal, saját költségén haladéktalanul megszüntetni. Ha a szállító és használó személye eltér, a szennyeződés megszüntetéséről az köteles gondoskodni, akinek érdekében a szállítás ill. építkezés történt. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a közös képviselet köteles a ház tisztasága, és a többi lakó megfelelő életminősége érdekében a szennyeződést eltakaríttatni. Ebben az esetben a takarítás költségei a szennyezést okozó tulajdonos közös költségeit növeli, és közös költségnövekedésként kezelendő. 4.) Ablakban, erkélyen, teraszon növényeket ápolni csak mások érdeksérelme nélkül szabad. 5.) A nagyméretű rovarfertőzés megelőzése érdekében a tulajdonos(ok) a lakásban, helyiségekben a rovarmentesítési munkákat köteles(ek) elvégezni, illetőleg az illetékes közegészségügyi és járványügyi hatóság kötelezése alapján azt eltűrni. 11. oldal

6.) A lépcsőházban és a közös helyiségekben tulajdonos kizárólag a lakóközösség beleegyezésével helyezhet el bármilyen tárgyat, használati eszközt, kivétel ezalól a bejárati ajtók előtti egy darab lábtörlő. III. A lakóépület és a lakások állagvédelme: 1.) Az ingatlankezelő a lakóépületen, ingatlanon, lakásokban, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekben végzendő felújítási munka megkezdésének időpontjáról, várható időtartamáról a tulajdonosokat 60 nappal a munkakezdést megelőzően írásban, életveszély elhárításhoz szükséges munkáknál a Számvizsgáló Bizottság tagjait azonnal, szóban köteles értesíteni. 2.) A magántulajdonban lévő lakások állagmegóvásáért a mindenkori tulajdonos(ok) a felelős(ek). 3.) Az épület közterületről látható tetőzetén, homlokzatán, falfelületén hirdető-berendezés, fényreklám, díszkivilágításra szolgáló berendezés, kirakatszekrény, cég- és címtábla elhelyezéséhez a közgyűlés vagy a számvizsgáló bizottság előzetes hozzájárulása kell, kivéve a társasházban bejegyzett székhellyel működő, s megfelelően nyilvántartásba vett jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági táraságok névtáblái. A hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályban esetlegesen megkövetelt hatósági engedély beszerzése alól. 4.) Erkélyre, teraszra és ablakra az eredetitől eltérő rácsot elhelyezni csak a közgyűlés előzetes hozzájárulásával és hatósági engedéllyel lehet. 5.) Erkélyen és teraszon csak a városképet nem rontó, azok rendeltetésszerű használatával összhangban levő bútorok, egyéb tárgyak, díszek helyezhetők el. Ruhaneműt kiteríteni csak korlátmagasságig szabad, virágot biztonságosan rögzített tartókon szabad elhelyezni. 6.) A lakások esetleges belső szerkezeti, vagy műszaki átalakítását a lakók kötelesek bejelenteni az ingatlan kezelőjének. IV. Közös használatra szolgáló területek használata, tárolási szabályok: 1.) A közös használatra szolgáló területek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. Ezeken a területeken bútorokat és egyéb tárgyakat, ideértve az építkezésből származó anyagokat és törmelékeket tárolni tilos. 2.) A kezelő jogosult az engedély nélkül, vagy az engedélyben megjelölt időtartamon túl tárolt vagyontárgyakat felelős őrzésébe venni és azokat a tulajdonos költségére, elszállíttatni. 3.) A garázs területére behajtani csak a garázs tulajdonosainak, vagy bérlőinek lehet. 4.) Vendég gépkocsit, egyéb járművet, a garázsba beengedni csak úgy lehet, ha az a fogadó tulajdonos tulajdonában lévő beálló helyen parkol. Más beállóját akár rövid időre is elfoglalni tilos. 5.) Konténer elhelyezését az ingatlankezelő engedélyezheti, a feltételeit írásban, előzetesen rögzíteni köteles. 6.) A szeméttárolóban lévő kukákba csak összedarabolt állapotban lehet a hulladékot elhelyezni, a kuka mellé tenni tilos. 7.) Építőanyag az udvaron még átmenetileg sem tárolható. 8.) Lakás felújításakor a közös tulajdonban okozott kárt a károkozó köteles helyreállítani, vagy megtéríteni. V. Állattartás: 1.) Madarat úgy tartani vagy etetni, hogy az, mások lakásának erkélyét, teraszát, ablakpárkányát vagy az épület közös használatára szolgáló területeit szennyezzék, nem szabad. 2.) A lakóépület közös használatára szolgáló helyiségeiben és területein állatot tartani, a lakásban tartottat oda kiengedni, etetni, kóbor állatot valamint madarat az épületbe szoktatni nem szabad. 12. oldal

3.) A más jogszabályokban meghatározott engedéllyel tartott állat okozta szennyeződést annak gondozója haladéktalanul köteles feltakarítani. A játszóteret, valamint környékét és a közös kertrészt a biztonság és tisztaság érdekében a kutyatulajdonosok kutyáikkal nem vehetik igénybe. 4.) Az eb- és állattartás mértékét külön rendelet szabályozza, mely betartása kötelező. Ettől eltérni csak a tulajdonostársak egyedi hozzájárulásával van lehetőség. A társasház lakóépületeiben az együttélési szabályok betartása, a házirendben foglaltak érvényre juttatás és alkalmazása a tulajdonosok, bérlők és az ingatlankezelő közös felelősége. A házirendbe ütköző magatartás miatt feljelentést az ingatlankezelő, a sérelmet szenvedett tulajdonos ill. bérlő, valamint a Számvizsgáló Bizottság tehet az illetékes területi szabálysértési hatóságnál. Záró rendelkezések A jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a társasház Tulajdonostársainak Közgyűlése Budapest, 2005. év április hó 21. napján a 4/2005/04/21. számú közgyűlési határozatával 2005. év április hó 22. napi hatálybalépéssel elfogadta, egyben az alapító okirat III., IV. fejezetét hatályon kívül helyezi, valamint felhatalmazza a Közös Képviselőt, hogy a jelen Sz.M.Sz.-t a 2003. évi CXXXIII. tv. 15.. (3) alapján, mint az Alapító Okirat kiegészítését az ingatlannyilvántartási iratokhoz csatolja. Összeállította: Balusztrád Ingatlankezelő Kft. (Képv.: Ábrahám Miklós ügyvezető igazgató) Ellenjegyezte: dr. Budai Zoltán ügyvéd 13. oldal