A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia Pécs, 2014. március 18. Az ipar szerepe az alföldi városok gazdasági szerkezetváltásában, Mezőtúr példáján Molnár Ernő, PhD DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Problémafelvetés Településföldrajz Döntően agrárfunkciójú kis- és középvárosok a XX. sz. elején; Iparosítás révén funkcionális homogenizáció a II. vh. után; Hosszabb távon stagnáló / hanyatló hierarchikus pozíció; Erdei F. 1974; Tóth J. 1988; Beluszky P. 1999, 2001; Beluszky P. Győri R. 2004; Csatári B. 2003; Kiss J. 2003; Pirisi G. 2009; Gazdaságföldrajz Alföld elmaradottsága, romló népességmegtartó képessége; Iparosítással gazdaságfejlesztés, de szerkezeti deficitek ; Idővel deindusztrializáció, megrendült gazdasági bázis; Kóródi J. Márton G. 1968; Tatai Z. 1976, 1981; Zoltán Z. 1980; Simon I. 1988; Barta Gy. 1987, 2002; Lux G. 2009; Kiss É. 2010; Rendszerváltás után mérsékelt ipari megújulás kevesebb KMT; Több város gazdaságában ma is számottevő az ipar szerepe; Beszállítói hálózatok fejlesztése szempontjából lényeges a bázis;
Ipar és városfejlődés Mezőtúron 1. Mezőtúr kiválasztásának okai Jellegzetes mezővárosi fejlődési pálya, némi ipari örökséggel; Diverzifikált gazdaságfejlesztési elképzelések (ipari park is); Sajátos térszerkezeti helyzet (Szolnok Békéscsaba között); 2. Alapkérdések Hová helyezhető Mezőtúr az alföldi ipari telephelyek sorában, a helyi ipar nagyságrendje (fontossága) és szerkezete alapján? Hogyan alakult át a város ipara a rendszerváltás után, miként változott két emblematikus cégének (és utódainak) helyzete? 3. Kutatási módszerek Szakirodalom releváns elemeinek áttekintése; Ipari foglalkoztatás adatai (KSH területi adatok, Cég-Kód-Tár); Vállalati esettanulmányok (KAEV, KONTAKTA utódai interjúzás);
250 200 150 100 50 0 1972197319741975197619771978197919801981198219831984198519861987198819891990 Mezőtúr Alföldi kis- és középvárosok Alföldi városok Alföldi megyék Magyarország Iparban foglalkoztatottak 1000 lakosra jutó számának alakulása Mezőtúron, az Alföldön, illetve Magyarországon; forrás: KSH
Ipar, építőipar a foglalkozási szerkezetben: Összes városi rangú település: 41,5% Közép- és kisvárosok: 42,1% Mezőtúr: 35,1% Mezőtúr: 3027 fő (28/36) Iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma 1990-ben, az Alföld 1980 előtt városi rangot nyert településein; forrás: KSH
Ipari átalakulás és útfüggőség Forrás: Gombás I. 1982, illetve KSH Cég-Kód-Tár 2013 alapján saját szerkesztés Rendszerváltás előtt Tégla- és Cserépipari Vállalat (Mezőtúr) 1911; KAEV (Budapest) 1970/1972; KONTAKTA (Budapest) 1953/1975; Tisza Cipőgyár (Martfű) 1975; Fémfeldolgozó Szövetkezet (Budapest) 1965; Mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet; Fonalnemesítő és Szőnyegszövő HSZ (1922); Mezőtúri Fazekasok Népművészeti HSZ; Napjaink nagyobb utódvállalkozásai (1) Alföldi Wienerberger Kft.; (2) ALTEK Kft.; (3) Túrgép Kft.; (1) Hermann Kft.; (2) KAEVTECHNIK Kft.; (3) VART-Speciál Kft.; (1) LEDFAK Kft.; (2) RAFI Hungaria Kft.; (3) VA Elektronika Zrt.; (1) Túri Cipő Kft.; (2) T-Schuhe Kft.; (1) FF Fémfeldolgozó Zrt. (Budapest); (2) Ferrocor Kft.; (1) SILUETT-2007 Ruhaipari Kft.; (1) Túri Szőnyeg Termelő Kft.; (1) Túri Fazekas Kft. + fogyatkozó számú kisvállalkozás; Kisebb ipari szereplők (pl. asztalosipari KTSZ, malom, sütőüzem, vasipari vállalat); Mezőgazdasági nagyüzemek ipari melléküzemágai (pl. Mezőtúri ÁG húsüzeme); Mezőtúri főiskola (mezőgazdasági gépész üzemmérnökök képzése) tanüzeme; Rendszerváltás utáni új belépők (pl. Baracsi Paletta Kft. faipar);
KAEV KONTAKTA
Esettanulmányok tanulságai 1. 1. KAEV előzmények Kiterjedt telephely-hálózat: Budapest, Eger, Gyöngyös, Sopron, Vác; Mezőtúron zöldmezős ipartelepítés 1972-ben, a csúcson 400-500 fő; Faipari, bőripari, textilipari gépek és alkatrészek, ipari kerekek, székek; Hajdúsági Iparművek, csehszlovák és szovjet export; 1994-ben felszámolás: KAEVTECHNIK Kft. (1995), VART-Speciál Kft. (1995/2004), Hermann Mezőtúr Kft. (1999/2008); ma 110-120 fő; 2. KONTAKTA előzmények Budapesti központja mellett telephelyek Szentesen és Mezőtúron is; mezőtúri Villgép bekebelezése 1975-ben: a csúcson 400-500 fő; Világításkapcsolók, ipari nyomógombok: EVIG, Ikarus, LEHEL, Magyar Hajó- és Darugyár, SZIM, közvetlen szovjet export is; 1989-ben önállósulás, privatizáció (MRP); új cégek: 1991. RAFI (2003-tól 100%-os külföldi tulajdon), 1995. Ledfak Kft.; 550-600 fő;
Esettanulmányok tanulságai 2. 1. Piacok (ágazati és területi megközelítés) Háztartási gépgyártás (hűtőgép, mosógép, tűzhely, fűnyíró), autóipar (közvetlen és közvetett beszállítások), mezőgazdasági gépgyártás, ipari termelőeszköz-gyártás, építőipari eszközgyártás; Földrajzi közelség (Jászberény, Kecskemét), kapcsolódás Budapest, a Dunántúl és Észak-Magyarország iparához, export (Ausztria, Németország, Olaszország, Kelet-Közép-Európa); helyi kapcsolatok; 2. Szerepek (termék- és tevékenységszerkezet) Gépek helyett gépalkatrészek: egyszerű műanyag és fém alkatrészek, illetve bonyolultabb termékek (ipari kapcsolók, állványkerekek, transzformátorok, összetett felületkezelési eljárások); elektronika; Bérmunka (anyag, gép, specifikációk a vásárlótól) megjelenése, de klasszikus beszállítások, szerszámkészítés, műszaki fejlesztés is; technológia: költség, minőség, rugalmasság, új piacok;
Összegzés 1. Mezőtúr a kisebb jelentőségű alföldi ipari telephelyek sorában, ipar átlagosnál mérsékeltebb szerepe a helyi gazdaságban; 2. Jellegzetes alföldi ipar: középvállalatok, erős külső irányítás, keleti irányultság, szövetkezeti ipar, de diverzifikált ágazati struktúra; 3. Rendszerváltás után külföldi működő tőke mérsékelt szerepe, mai nagyobb ipari szereplők a rendszerváltás előtti vállalatok utódai; 4. Dinamikus iparágak (háztartási gépgyártás, autóipar) felé fordulás beszállítóként (földrajzi közelség relatív fontossága); 5. Alkatrészgyártásra redukálódó tevékenységek, részben bérmunka, de bonyolultabb termékek, szerszámgyártás és termékfejlesztés is; 6. Nyugati technológiai fölény és keleti kisebb élőmunka-költségek közti helykeresés: kisebb, rugalmas időbeli ütemezéssel gyártott szériák, és bonyolultabb, közvetlenebb kapcsolattartást igénylő alkatrészek helyi piacra gyártása tűnik hosszú távon reálisnak
1. BARTA GY. 1987: A termelés térbeli szétterjedése és a szervezet területi centralizációja a magyar iparban. Tér és Társadalom, 2. pp. 5-19 2. BARTA GY. 2002: A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000. Dialóg Campus, Budapest-Pécs. 272 p. 3. BELUSZKY P. 1999: Magyarország településföldrajza. Dialóg Campus, Budapest-Pécs. 584 p. 4. BELUSZKY P. 2001: A Nagyalföld történeti földrajza. Dialóg Campus, Budapest Pécs. 274 p. 5. BELUSZKY P. GYŐRI R. 2004: Fel is út, le is út... (Városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században) Tér és Társadalom 1. pp. 1-42 6. CSATÁRI B. 2003: Az alföldi városok átalakulásának összetevői. In: Timár J. - Velkey G. (szerk.) Várossiker alföldi nézőpontból. MTA RKK ATI, Békéscsaba. pp. 55-77. 7. ERDEI F. 1974: Magyar város. Akadémiai Kiadó, Budapest. 255 p. 8. GOMBÁS I. 1982: Mezőtúr településföldrajza. Mezőtúri Helytörténeti Füzetek, 3. 143 p. 9. KISS É. 2010: Területi szerkezetváltás a magyar iparban 1989 után. Dialóg Campus, Budapest Pécs. 223 p. 10. KISS J. 2003: Az alföldi városok fejlődésének adottságai az 1990-es évek új feltételrendszerében. In: Várossiker alföldi nézőpontból (szerk. Tímár J. Velkey G.). MTA RKK ATI MTA Társadalomkutató Központ, Békéscsaba-Budapest. pp. 39-54 11. KÓRÓDI J. MÁRTON G. 1968: A magyar ipar területi kérdései. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 173 p. 12. LUX G. 2009: Ipari térségek átalakulása Közép-Európában. Doktori értekezés. 216 p. 13. PIRISI G. 2009: Differenciálódó kisvárosaink. Földrajzi Közlemények, 3. pp. 313-325 14. SIMON I. 1988: A kisvárosi ipar jellegzetességei és iparirányításuk problémái az Alföldön. Alföldi Tanulmányok (XII. kötet). pp. 139-147 15. TATAI Z. 1976: Az iparilag elmaradt mezőgazdasági jellegű területek iparosítása. In: A magyar népgazdaság fejlődésének területi problémái. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 80-111 16. TATAI Z. 1981: A magyar ipar területi struktúrájának átalakulása. Közgazdasági Szemle, 2. pp. 172-191 17. TÓTH J. 1988: Urbanizáció az Alföldön. Akadémiai Kiadó, Budapest. 200 p. 18. ZOLTÁN Z. 1980: Az Alföld-iparosítás eredményei. In: (Zoltán Z. szerk.) A változó Alföld. Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 115-133
Köszönöm a figyelmet!