SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 3

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI, A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ VEZETÕK ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTŐ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELŐ S SZERKESZTŐ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

ADY ENDRE Tanári útmutató Fejlesztő Pethőné Nagy Csilla

TARTALOM ADY ENDRE 5 NÉVJEGY 9 ADY ENDRE

NÉVJEGY 12. ÉVFOLYAM 3. FEJEZET ADY ENDRE Fejlesztő: Pethőné Nagy Csilla A FEJEZET CÉLJA KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA Az Ady Endre költészetével való ismerkedés folytatása, a költői pálya tematikus és poétikai szempontú alakulásának megismerése, az eddig olvasott Ady-szövegekkel és a modernségről tanultakkal való szintézis teremtése. Tematikus fókusz: Tematikus és motivikus változatosság Ady költészetében, alaptémák, a témák bővülése, alakulása az életműben. Poétikai fókusz: Hagyomány és újítás. Az Ady-költészet mint a magyar utóromantikus líra folytatása és lezárása és mint a modern líra korszerű szemléletformáihoz kapcsolódó opus, kitekintéssel arra a szemléleti fordulatra, amellyel költészete hozzájárult a magyar lírának az 1920-as években bekövetkezett fordulatához. Szövegértési fókusz: A szubjektumfelfogás, az én-pozicionálásnak, a kijelentő és a kérdező beszédmódnak nyelvi eszközei; képi (szecessziós-szimbolista) és fogalmi versnyelv. Szövegalkotási fókusz: Önálló szempontállítás, kérdésfeltevés, összehasonlítás, érvelés. Ady Endre 8 óra Részletek: A lelkek temetője, Egy párizsi hajnalon, Léda a hajón, Vörös szekér a tengeren, Ének a porban, Új vizeken járok, Meg akarlak tartani, Búgnak a tárnák, A Gare de L Est-en, A Szajna partján, A Hortobágy poétája, Vad szirttetőn állunk, Özvegy legények tánca, Vér és arany, A halál rokona, Lédával a bálban, Sötét vizek partján, A Holnap elébe, Az ős-kaján, A magyar messiások, Dalok tüzes szekerén, Párizsban járt az Ősz, Mi urunk: a Pénz, Beszélgetés egy szekfűvel c. versekből. Új vizeken járok, részletek: Arany János: Reményem, Horatius Flaccus: Licinius Murenához, Berzsenyi Dániel: Osztályrészem, Charles Baudelaire: Az utazás c. verseiből. A vár fehér asszonya, A fekete zongora, részlet: Vörösmarty Mihály: A vén cigány és Kiss József: De profundis II. c. verséből. Héja-nász az avaron, Lédával a bálban, Biblia: Kiv. 32.2-5. Harc a Nagyúrral, részletek: a Góg és Magóg fia vagyok én, Vén faun üzenete, Egy párizsi hajnalon, Ha fejem lehajtom, Midász király sarja, A muszáj-herkules c. versekből. Petri György: Álljon meg a menet! részlet. Részletek: Az Úr érkezése, A nagy Cethalhoz, Álmom: az Isten, Uram, ostorozz meg, Hiszek hitetlenül Istenben, Bosszús, halk virágének c. versekből.

6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODUL- KAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS NAT A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, A bölcseség áldozása, A hosszú hársfa-sor, Sípja régi babonának, részlet a Hunn, új legenda c. versből, Mesebeli János, Krónikás ének 1918-ból, Az eltévedt lovas, Lelkek a pányván, részlet az Új s új lovat c. versből, Hunyhat a máglya, Őrizem a szemed, Vad szirttetőn állunk, De ha mégis?, Üdvözlet a győzőnek 12. évfolyam (17 18 évesek) A Nyugat és környezete Babits Mihály költészetéből 9. évfolyam 3. fejezet 4. modul 9. évfolyam 5. fejezet 5. modul 10. évfolyam 4. fejezet 5. modul 10. évfolyam 7. fejezet 4 5. modul 11. évfolyam 6. fejezet Történelem, művészettörténet Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások) Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására Verbális és nem verbális információk együttes kezelése Önálló jegyzetkészítés Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban Önkifejező és kreatív szövegalkotás Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása

N É V J E G Y 7 KÖVETELMÉNYEK ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS A tanulónak legyen szövegismereten, olvasói-értelmezői tapasztalaton alapuló átfogó ismerete Ady költészetéről, a költői pálya alakulásáról. Legyen képes a versekben szerepek, szerepfelfogások, én-pozíciók, értékállítások azonosítására, értelmezésére. Tudja megkülönböztetni a képi és a fogalmi nyelvhasználatot, kiemelni a szecessziós és szimbolista versbeszéd poétikai jellemzőit. Tudja megkülönböztetni Ady költészetének romantikus és modern vonásait, különös tekintettel a szubjektum- és nyelvfelfogásra, a hagyományhoz való viszonyra. Legyen képes a művekben megjelenő műfaji rájátszások, kapcsolatok azonosítására és értelmezésére, az archaizálás műfaji, formai, nyelvi eszközeinek azonosítására és szerepének értelmezésére. Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott vagy önálló szempontok figyelembevételével szövegeket, szöveget és képzőművészeti alkotást összehasonlítani, erről grafikai szervezőkkel anyagot gyűjteni és elrendezni, esszét, értelezést írni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Folyamati: A prezentációk értékelése, a megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból Kimeneti: Két önállóan kidolgozott feladat beadása a fejezet utolsó órájára A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül.

8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM SZÖVEGFORRÁSOK BÁRDOSSY Ildikó DUDÁS Margit PETHŐNÉ NAGY Csilla PRISKINNÉ RIZ- NER Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése, PTE, 2002 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Módszertani kézikönyv befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás, Korona Kiadó, 2005 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Irodalomkönyv 11., Korona Kiadó, 2004 KULCSÁR SZABÓ Ernő: A magyar irodalom története, 1945 1991-ig, Argumentum Kiadó, 1993 KULCSÁR SZABÓ Ernő: Az én utópiája és létesülése = Kabdebó Lóránt et al. (szerk.): Újraolvasó Tanulmányok Ady Endréről, Anonymus, 1999 H. NAGY Péter: Szimbólum és/vagy allegória = H. Nagy Péter (szerk.): Ady-értelmezések, Iskolakultúra-könyvek 2002 PALKÓ Gábor: Hangszer hang meghallás = H. Nagy Péter szerk.: Ady-értelmezések, Iskolakultúra-könyvek, 2002 FRÁTER Zoltán: Elhallgatás, elfojtás, hiány az Ady-versben, Iskolakultúra, 2006/7 8. KABDEBÓ Lóránt et al. (szerk.): Újraolvasó Tanulmányok Ady Endréről, Anonymus, 1999 GINTLI Tibor: Ady beszédmódja az istenes versekben, Iskolakultúra, 2006/7 8. TVERDOTA György: Rákóczi, akárki, jöjjön valahára, Iskolakultúra, 2006/7 8. IGNOTUS: Ady körül, Nyugat, 1928/12. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00445 /13917.htm FENYŐ Miksa: Ady Endre, Nyugat, 1909/10 1. VERES András: Ady szimbolizmusának kérdéséhez, Iskolakultúra, 2006/7 8. PALKÓ Gábor: Ősi dalok visszhangja = H. Nagy Péter szerk.: Ady-értelmezések, Iskolakultúra-könyvek, 2002 KENYERES Zoltán: Ady Endre, Korona Kiadó, 1998 H. NAGY Péter: Az innováció-kényszer kiiktatása, Tiszatáj, 2002/2. EISEMANN György: Mégis új A romantikus költészet modern retorikája Ady lírájában, Iskolakultúra, 2006/7 8. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/ady/osszes/html/index.htm http://mek.niif.hu/00600/00614/html/ mek.oszk.hu/00400/00477/00477.htm - 119k http://mek.oszk.hu/00500/00597/html/v1850-52.htm http://www.neumann-haz.hu/scripts/sgml/bhisgmltr?virag/virag00233.sgml

ADY ENDRE 8 ÓRA RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 3. feladat T/1. 5. oldal 10 PERC Tanári instrukciók A feladat célja a tanulók Ady költészetéről való olvasói tapasztalatainak előhívása. A programcsomag korábbi fejezeteiben, moduljaiban a következő Ady-versek szerepeltek: Sírni, sírni, sírni, Párizsban járt az ősz, A Tisza-parton, A Hortobágy poétája, A magyar Ugaron, Nekünk Mohács kell, Az Idő rostájában, Kocsi-út az éjszakában, Góg és Magóg fia vagyok én*, Egy csúf rontás*, Nem feleltem magamnak* (* A 9. évfolyamos Ars poetica fejezetben, a többi korábbi évfolyamok anyagában.) Hagyjunk 3-4 percet egyéni anyaggyűjtésre, majd nyissuk frontálissá a megbeszélést. Kiemelt készségek, képességek: tudásmozgósítás, információk csoportosítása Célcsoport differenciálás: az osztály egésze M unk a formák: egyéni, frontális Módszerek, eljárások: fürtábra Ady Endre (1877 1919) pályája a klasszikus modernség magyarországi térnyerésével párhuzamosan bontakozik ki, szemlélete egyaránt kötődik a magyar nemzeti és történelmi, a kálvinista és ótestamentumi hagyományokhoz, valamint a messianisztikus vonásoktól sem mentes politikai radikalizmushoz. Különösen a pálya első szakaszában költészetének fontos vonása a lírai én mitizáló felnagyítása, illetve a vallomásos és kijelentő hang. Többek között ezért mondható, hogy Ady folytatója és lezárója a magyar utóromantikus lírának. Ugyanakkor modernsége sok szállal kapcsolódik a szecesszió és a szimbolizmus korszerű szemléletformáihoz is. Költészete később az avantgárd elsősorban az expresszionizmus tapasztalatával is együtt halad. A pálya második és harmadik szakaszában készülődő szemléleti fordulatának eredményei hozzájárulnak költészetünknek az 1920-as évek közepén bekövetkezett fordulatához. A következő nyolc tanórás fejezetben a Nyugat-kánon egyik meghatározó művészének, Ady Endrének a költészetével foglalkozunk. Ady-verseket korábban is olvastatok és értelmeztetek már, így ezt a tudást is mozgósítva szerzünk újabb olvasói tapasztalatokat és tekintjük át az életművet

10 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M néhány meghatározó vers értelmezésével. Vizsgálat tárgyává tesszük az Új versek (1906) és a Vér és Arany (1907) című verseskötetben megjelenő érzelmi lázadás jellegzetes motívumait és poétikai újításait, jellemzőit. Foglalkozunk az istenkeresés változataival, újabb versek értelmezésével és elemzésével követjük nyomon azt a poétikai fordulatot, amely az Ady költészetében 1912 után végbement a lírai én megalkotása, az egészelvű világkép felbomlása, a hagyomány felértékelődése, valamint a versnyelv átalakulása szempontjából. A poétikai fordulat vizsgálatát összekapcsoljuk az első világháború nyomán az Ady-versekben jelentkező katasztrófaélmény és értékőrzés témaés problémakörével. Munkátok értékelése két saját feladat kidolgozásával történik, ezek végleges változatát a fejezet utolsó óráján kell majd beadnotok. 1. Tudásmozgósítás a) Gyűjtsd össze fürtábrával, mi mindent tudsz már Ady Endre költészetéről, mit olvastál tőle, róla korábbi tanulmányaid során vagy saját érdeklődésed nyomán! b) A megbeszélés során másik színt használva egészítsd ki fürtábrádat társaid tudásával! c) Megbeszélés közben kezdjétek el saját szempontok szerint csoportosítani is a tudáselemeket! LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Egyén- és osztályfüggő. Szóba kerülhet például: a lírai én és környezetének viszonya, a hiába mégis költői magatartása, az én szerepének felnagyítása, a magyarsághoz tartozás kérdése, antihimnusz, a versek megalkotottsága: képalkotás, az ismétlés alakzatai, innováció és hagyomány, jelentés és forma kérdései.

A D Y E N D R E 11 T/2. 6. oldal 10 PERC Elhagyható feladat Tanári instrukciók Jó tempóban haladni képes, a meglévő olvasói tapasztalatot hatékonyan mozgósító tanulócsoport esetén javasoljuk. Ha elhagyása mellett döntünk, hívjuk fel a tanulók figyelmét a kötetcímek listájára. Kiemelt készségek, képességek: asszociáció, előfeltevés C élc s op o r t dif ferenciálá s: az osztály tempója szerint Munk afo r mák: egyéni, páros Módszerek, eljárások: pókhálóábra 2. Kötetcímek a) Válassz ki néhány (2-3) kötetcímet, és gondolkodj el róla! Képzettársításaidat rögzítsd pókhálóábrával! VERSEK 1899 MÉG EGYSZER 1903 ÚJ VERSEK 1906 VÉR ÉS ARANY 1907 AZ ILLÉS SZEKERÉN 1908 SZERETNÉM, HA SZERETNÉNEK 1909 A MINDEN-TITKOK VERSEI 1910 A MENEKÜLŐ ÉLET 1912 A MAGUNK SZERELME 1913 KI LÁTOTT ENGEM? 1914 A HALOTTAK ÉLÉN - 1918 AZ UTOLSÓ HAJÓK 1923

12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M b) Olvasói tapasztalataid és a kötetcím-meditáció alapján milyen várakozással fordulsz Ady költészete felé? Írj várakozásodról néhány mondatot! c) Válassz magadnak párt, akivel megosztod gondolkodásod eredményét, akit figyelmesen meghallgatsz! LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: Egyéni, de pl. szóba kerülhet: a harmadik kötet címe leválasztja az életműről az első két kötetet, innovációt jelent be, tematikus utalások (pénz élet, Illés prófétizmus), vallomásosság, az egész megragadásának és kifejezésének igénye stb. T/3. 7. oldal 20 PERC Tanári instrukciók A feladat azt teszi lehetővé, hogy Ady költészetének jellegzetes témáiról szerezzenek ismereteket a tanulók, továbbá hogy a kötetszerkesztés, a ciklusokba rendezés kérdéseiről rövid idézetek segítségével elgondolkodjanak, kérdéseket, problémákat, észrevételeket fogalmazzanak meg. A tanári oldalon megadjuk a versek címét és ciklusbeli helyét, de egyáltalán nem cél a pontos megoldás. A feladattól azt várhatjuk, hogy a diákok ráhangolódnak a versnyelvre, tapasztalatot szereznek az Ady-költészet tematikus sokszínűségéről, érzelmi lázadást kifejező jellegéről, a témák közt lehetséges kapcsolatokról (pl. ellentétek, párhuzamok). Több idézet esetében is vita alakulhat ki arról, hogy melyik ciklusban kaphatott (kaphatna) helyet, hiszen gyakori, hogy a versekben több téma is összekapcsolódik, mint ahogyan az is, hogy egy-egy vers címe cikluscímmé emelődik ki. A folyamat végén egy-egy páros röviden foglalja össze az osztálynak tapasztalatait. Biztassuk a többi párost rövid kiegészítésre, vitára, ha szükséges, kérdezzünk rá a tanulók prezentációjából hiányzó jellegzetességekre. A/c) verscímek: (1) A lelkek temetője, (2) Egy párizsi hajnalon, (3) Léda a hajón, (4) Vörös szekér a tengeren, (5) Ének a porban, (6) Új vizeken járok, (7) Meg akarlak tartani, (8) Búgnak a tárnák, (9) A Gare de L Est-en, (10) A Szajna partján, (11) A Hortobágy poétája, (12) Vad szirttetőn állunk B/c) verscímek: (1) Özvegy legények tánca, (2) Vér és arany, (3) A halál rokona, (4) Lédával a bálban, (5) Sötét vizek partján, (6) A Holnap elébe, (7) Az ős-kaján, (8) A magyar messiások, (9) Dalok tüzes szekerén, (10) Párizsban járt az Ősz, (11) Mi urunk: a Pénz, (12) Beszélgetés egy szekfűvel Kiemelt készségek, képességek: asszociáció, összefüggés-teremtés, témaazonosítás, csoportosítás, problémaérzékenység Célcsoport differenciálás: feladat szerint M unk a formák: pár, frontális M ó d s zerek, e ljárá s o k: szemponttáblázat, idézetlista

A D Y E N D R E 13 3. Cikluscímek és versidézetek 1906-ban Új versek címmel jelent meg Ady harmadik verseskötete, melyet az irodalmi hagyomány a modern magyar költészet korszaknyitó köteteként tart számon. A szerző nagy gondossággal és tudatossággal ciklusokba rendezte a költeményeket. Így járt el negyedik, Vér és Arany (1907) címmel megjelenő köteténél is, és utolsó verseskönyvéig fontosnak tartotta, hogy a művek keletkezésének időrendjét figyelmen kívül hagyva líraköteteit megszerkessze. A kompozíciós elrendezés miatt a költemények nemcsak önmagukban értelmezhetőek, hanem változatos, dinamikus párbeszédbe léphetnek a ciklus, illetve a kötet más szövegeivel is, ami gazdagíthatja, árnyalhatja a jelentést. A) páros Új versek a) Végezzetek címmeditációt az Új versek cikluscímeiről! Írjatok a táblázat felső oszlopaiba néhány képzettársítást mindegyik cikluscímhez! b) Próbáljatok minél több, a ciklusok közötti jelentésbeli és logikai kapcsolatlehetőséget találni! Ötleteiteket rögzítsétek a táblázat alsó oszlopsorában! CÍMMEDITÁCIÓ LÉDA ASSZONY ZSOLTÁRAI A MAGYAR UGARON A DALOLÓ PÁRIS SZŰZ ORMOK VÁNDORA KAPCSOLATLEHETŐSÉGEK A CIKLUSCÍMEK KÖZÖTT c) Szerkesszetek kötetet! Helyezzétek el az alábbi idézetek számát a táblázat középső oszlopsorának szerintetek megfelelő ciklusában! (Döntéseiteket tudjátok szóban megindokolni!) (1) E föld a lelkek temetője, Ciprusos, árva temetője, Sok vér ömlött itt valaha S maggyilkos méreg lett belőle. Itt azok éltek, kik nem éltek, A legkülömbek sohse éltek, Itt meddő a nagy gerjedés S százszor boldogok a vetéltek. (2) Szent Napkeletnek mártirja vagyok, Aki enyhülést Nyugaton keres, Táltosok átkos sarja talán. Sápadt vagyok? Óh, fess pirosra, fess. (3) Óh, jaj, szédülök itt a parton, Óh, jaj, most mindjárt itt leszel, Kérdezlek majd és kérdezel És összecsap két szomju-lélek És fejemet kebledre hajtom. (4) Honnan jön? Mit hoz? Idetart-e? Ő jön: az új vezér? Milyen vörös iromba szárnya. Új Hajnalnak a pírja, lángja Vagy vér az, újra vér? Várunk. S áll, áll a lilás ködben A nagy, vörös szekér.

14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M (5) Mocsaras rónán bércekre vágytam, Egy kis halomig hozott a lábam. Forró, szűz lelkünk rakjuk a sutra, Lalla, lalla, Be megjártad itt, óh, Zaratusztra. (6) Nem kellenek a megálmodott álmok, Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, Röpülj, hajóm, Nem kellenek a megálmodott álmok. (7) Mikor legtüzesebb az ajkam, Akkor fagyjon meg a tied, Taposs és rúgj kacagva rajtam. Hóhérok az eleven vágyak, Átok a legszebb jelen is: Elhagylak, mert nagyon kivánlak. (8) Havas csúcsával nézi a napot Daloknak szent hegye: a lelkem, Gonosz tárnáktól általverten. (9) Óh, az élet nem nagy vigalom Sehol. De ámulni lehet. Szép ámulások szent városa, Páris, Isten veled. Az én hűtlen, beteg istenem Ülje itt mindig vad torát: A tűzcsóvás, felséges Öröm. Dalolj, dalolj, tovább. Tőled hallja a zsoltárokat E koldus, zűrös, bús világ S az életbe belehazudunk Egy kis harmóniát. (10) A Duna partján Démonok űznek csúfot velem, A Szajna partján álmokba von be Százféle, szűz szerelem. Rákacag Páris S a boldog Másik visszakacag, Itt röhejes mámorba kerget Vijjogó, éji csapat. (11) De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra s a csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett. (12) Vad szirttetőn mi ketten Állunk árván, meredten, Állunk összetapadtan, Nincs jajunk, könnyünk, szavunk: Egy ingás és zuhanunk. d) Az olvasott idézetek alapján mi lehetett Ady költészetében megdöbbentő, szokatlan vagy érthetetlen a korabeli olvasók számára? TÉMA ÉRZÉSEK SZÓHASZNÁLAT MONDATSZER- KESZTÉS KÉPEK B) páros Vér és Arany a) Végezzetek címmeditációt a Vér és Arany cikluscímeiről! Írjatok a táblázat felső oszlopaiba néhány képzettársítást mindegyik cikluscímhez!

A D Y E N D R E 15 b) Próbáljatok minél több, a ciklusok közötti jelentésbeli és logikai kapcsolatlehetőséget találni! Ötleteiteket rögzítsétek a táblázat alsó oszlopsorában! CÍMMEDITÁCIÓ A HALÁL ROKONA A MAGYAR MESSIÁSOK AZ ŐS- KAJÁN MI URUNK: A PÉNZ A LÉDA ARANYSZOBRA A HOLNAP ELÉBE KAPCSOLATLEHETŐSÉGEK A CIKLUSCÍMEK KÖZÖTT c) Szerkesszetek kötetet! Helyezzétek el az alábbi idézetek számát a táblázat középső oszlopsorának szerintetek megfelelő ciklusában! (Döntéseiteket tudjátok szóban megindokolni!) (1) Szent György-nap éjén sipitók, Nyugtalanok a denevérek: Dohos várak ó termeiben Táncolnak az özvegy legények. ( ) Reggel hiába gyűl a nép, Nyoma sincs dalnak, bálnak, sírnak: Egy-két vér-csöpp s könny-folt a falon S egy-két bolond, verses papír-lap. (2) Nekem egyforma, az én fülemnek, Ha kéj liheg vagy kín hörög, Vér csurran vagy arany csörög. Én tudom, állom, hogy ez: a Minden S hogy minden egyéb hasztalan: Vér és arany, vér és arany. (3) Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket. Szeretem a szomorú órák Kisértetes, intő hivását, A nagy Halál, a szent Halál Játszi mását. (4) Elhal a zene s a víg teremben Téli szél zúg s elalusznak a lángok. Mi táncba kezdünk és sírva, dideregve Rebbennek szét a boldog mátka-párok. (5) Hárfámat már fölakasztottam, Hárfámat már leakasztottam. Isten, kétség, bor, nő, betegség Testem, lelkem összesebezték. (6)»Állj meg.«ordít utánam az éjben Cafra sereggel a Tegnap.»Állj meg.«és én megyek, megyek.»állj meg.«vágok a sűrü bozótnak, Holdnak, pokolnak, fellegeknek És egyedűl és egyedűl. (7)»Uram, az én rögöm magyar rög, Meddő, kisajtolt. Mit akar A te nagy mámor-biztatásod? Mit ér bor- és vér-áldomás? Mit ér az ember, ha magyar?«(8) Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások. Ezerszer Messiások A magyar Messiások.

16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M (9) Gyí, keselyem: fiatal Bűn, Gyí, jó lovam: fekete Álom, Mi áttörünk, vad paripáim, Ezen a szürke életen, Mi áttörünk a barna halálon. (10) Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. (11) Ha elfutnak a gyér aranyak, Fölséges, nagy, úri magunkból, Istenem, be kevés marad. ( ) S ha megjönnek a gyér aranyak: Szabad megint Istennek lenni, Két-három-négy napig szabad. (12) Míg nem jöttem, koldusok voltak, Még sírni sem sírhattak szépen. Én siratom magam s a népem, Kicsi virág, szegény virág, De ha megunom, által-lépem. d) Az olvasott idézetek alapján mi lehetett Ady költészetében megdöbbentő, szokatlan vagy érthetetlen a korabeli olvasók számára? TÉMA ÉRZÉSEK SZÓHASZNÁLAT MONDATSZER- KESZTÉS KÉPEK LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) c) Léda asszony zsoltárai: 3, 7, 12; A magyar Ugaron: 1, 5, 11; A daloló Párizs: 2, 9, 10; Szűz ormok vándora: 4, 6, 8 d) Például: a versek középpontjában a lírai én áll, ő minden vonatkoztatás centruma, nagyra hivatott, értékteremtő hős kisszerű, visszahúzó, elmaradott környezete (1, 5, 11), Kelet (az ősi és/vagy az elmaradottság, megrekedtség szimbóluma) Nyugat (Párizs, a fejlettség, a kultúra szimbóluma) (2, 9, 10), kiválasztottság, messianisztikus küldetéstudat (2), szokatlan, újszerű szerelemfelfogás: küzdelem, önzés, harc, halál, kínzó vágy (3, 7), szimbolikus képalkotás, díszített, szecessziós versnyelv, ismétlések szerepe, költészeti és társadalmi újítás szándéka, programja B) c) A Halál rokona: 10, 3; A magyar messiások: 12, 8; Az ős-kaján: 1, 5, 7; Mi urunk a Pénz: 2, 11; A Léda aranyszobra: 4; A Holnap elébe: 6, 9 d) Például: a versek középpontjában a lírai én áll, ő minden vonatkoztatás centruma, nagyra hivatott, értékteremtő hős kisszerű, visszahúzó, elmaradott környezete; a közösségben benne levés és az elkülönülés, kiválasztottság, messianisztikus küldetéstudat (7, 8, 12), szimbolista képalkotás, a lírai én mint középpont köré szerveződik (1, 4), az alkotás, a költés problematizálása (1, 5, 7), újszerű, illetve a költészetben eddig nem jellemző témák: pénz, kéj arany, vér halál (2, 11, 4, 10), egészelvű gondolkodás Minden (2)

A D Y E N D R E 17 JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 4 7. feladat T/4 7. 11. oldal 25 PERC Tanári instrukciók A lépés célja az Új versek egyik kiemelten fontos ars poeticájával való elmélyültebb megismerkedés. A kötet nyitó versét (Góg és Magóg fia vagyok én) az Ars poeticák fejezetben elemeztük részletesen, újraolvasással, néhány kérdéssel teremtsünk alkalmat arra is, hogy a tanulók felidézzék és a kötetet záró vershez kössék ezzel kapcsolatos tudásukat. T/4. Az én helyzetének, szövegbeli létesülésének vizsgálata összetett feladat. Érdemes a címet és az első sort frontálisan értelmezni, vagyis a táblázat első két sorát közösen kitölteni. Ezt követően osszuk fel a táblázatot 2-3 soronként tanulópárok között, hadd próbálkozzanak az elemzéssel. A 4/a) és a 4/c) feladatot kövesse frontális megbeszélés, a 4/b) eleve képezze közös megbeszélés tárgyát. A»Holnap hőse«excentrikus én-pozíciót jelöl (ami az én lesz), míg a hajóm a vers mediális jellegére utal (ezt erősíti a vers végén a hegedős-képzet), ami a távoli, jövőbeni ént, a»holnap hősét«már a jelenben hordozza. (Schein Gábor) A korai versek annak a nyelvileg erőteljesen jelölt énnek a kultuszát látszanak megteremteni, aki egyszerre kívánja a már említett integritást és a dolgoknak belőle kifejlő világát egységben megragadni, mégpedig oly módon, hogy a néhol heroikussá is növekvő én birtokolja ezt az egységet, sőt némiképp Spinoza istenfogalmához hasonlóan egyenlővé is válik azzal. Példaképp idézhető az Új versek kötetzáró darabjának, az Új vizeken járok című versnek néhány sora: Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse, Röhögjenek a részeg evezősre. ( ) Én nem leszek a szürkék hegedőse, Hajtson Szentlélek vagy a korcsma gőze, ahol a hagyományozott istenkép éles szembeállításban vonatkozik vissza a hősre, aki ebben az összefüggésben tagadni igyekszik az eladdig érvényesnek számító értékképzeteket, úgy azonban, hogy nem szünteti meg, de áthasonítja azokat. ( ) Nem kérdéses azonban az, hogy a szubjektum mint versalkotó tényező hangsúlyos helyzete miatt elsődleges bizonyos tárgyiasságokkal szemben. Elsődleges, mert belőle, mint egy panteista világ középpontjából indul ki egy olyan viszonyrendszer, amelynek mindenhez köze van és mindennek első megközelítésre őáltala van jelentősége és értelme. (Bednanics Gábor) T/5. Rövid, páros megbeszélést követően foglaljuk össze közösen a meglátásokat. T/6 7. Lehetséges kitérő: ha a tanulócsoport tempója lassú, elhagyható. K ie m e l t ké s z s é g e k, ké p e s s é g e k: elemzés, nyelvi érzékenység, összefüggésteremtés, kritikai attitűd, összehasonlítás, ritmusérzék Célcsoport differenciálás: az osztály egésze M unk a formák: frontális, páros, frontális M ó d s zerek, e ljárá s o k: szemponttáblázat, tanári kalauz

18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M 4. Az újítás programja Hallgassátok meg az Új versek-kötet záró költeményét, majd dolgozzatok párban tanárotok útmutatása szerint! ÚJ VIZEKEN JÁROK Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse, Röhögjenek a részeg evezősre. Röpülj, hajóm, Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse. Szállani, szállani, szállani egyre, Új, új Vizekre, nagy szűzi Vizekre, Röpülj, hajóm, Szállani, szállani, szállani egyre. Új horizonok libegnek elébed, Minden percben új, félelmes az Élet, Röpülj, hajóm, Új horizonok libegnek elébed. Nem kellenek a megálmodott álmok, Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, Röpülj, hajóm, Nem kellenek a megálmodott álmok. Én nem leszek a szürkék hegedőse 1, Hajtson Szentlélek vagy a korcsma gőze: Röpülj, hajóm, Én nem leszek a szürkék hegedőse. a) Vizsgáljátok meg a vers beszédhelyzetének megalkotottságát, az én helyzetének szövegbeli létesülését és változását az alábbi táblázat segítségével! VERSSZÖVEG SZEMÉLYESSÉG (AZ ÉN POZÍCIÓI) NYELVI FOR- MA, JELÖLÉS ÉRTELMEZÉSE ÚJ VIZEKEN JÁROK Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse, Röhögjenek a részeg evezősre. Röpülj, hajóm, Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse. 1 hegedős: középkori (vándor)zenész, illetve énekmondó, aki énekét hegedőn (népi pengetős hangszer) kísérte

A D Y E N D R E 19 Szállani, szállani, szállani egyre, Új, új Vizekre, nagy szűzi Vizekre, Új horizonok libegnek elébed, Minden percben új, félelmes az Élet, Nem kellenek a megálmodott álmok, Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, Én nem leszek a szürkék hegedőse, Hajtson Szentlélek vagy a korcsma gőze: b) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget, és értelmezzétek állításait a táblázatban rögzített és közzétett elemzésetek eredményével! A romantikus és a klasszikus modern alkotások versbeszélőjének helyzete többé-kevésbé valamiféle egységteremtő középpontként ragadható meg. Ezt az a szemlélet teszi lehetővé, amelyik az alkotót a nyelv használójaként/teremtőjeként fogja fel. A nyelv fölötti uralom gondolatához olyan szubjektumfelfogás kapcsolódik, amelyen belül lehetséges az én egységének kimondása vagy újrateremtése. A modernség kései szakaszában a nyelvről való gondolkodás fordulatával (a nyelvi megelőzöttség tapasztalatával) összefüggésben alapjaiban változik meg a líra szubjektumfelfogása: ellehetetlenül az egységes én képzete. Az én megosztottá válik, a beszélő hang eredete elbizonytalanodik (szituálhatatlan), a beszédhelyzetet nem lehet azonosítani. A vers alanya maga is a szövegben képződik meg vagy számolódik fel, amit a beszéd megosztottsága, a beszédfajták váltakozása (pl. én-forma és személytelenség) is jelez. Az újabb Ady-értelmezéseknek, az értésmód felnyitásának (Szirák Péter szóhasználata) egyik alapkérdése éppen az, miként járul hozzá Ady költészete a magyar líra e fordulatához. Az Új vizeken járok c. vers újdonsága például az én-pozíciók hasadásában (Schein Gábor szóhasználata) nyilvánul meg. Ugyanakkor a költemény meghatározó poétikai jellemzője az én felnövesztése, valamint a mitizáló-allegorizáló képekkel való kifejezésmód, amely a minden kimondását célozza, miközben a teljesség a (folyamatosan eltolódó) jövőhöz rendelődik ( Holnap hőse ). Ebben a jövőhöz rendeltségben egyben az is megmutatkozik, hogy a minden kimondását célzó szándék teljesülése lehetetlen. c) Olvassátok el az alábbi versrészleteket! Milyen szembetűnő hasonlóságot mutat Ady versével az Arany Jánostól olvasott idézetsor? Miben különbözik tőle jelentősen? (1) Kis hajó az én reményem, Sem árboca, sem kormánya; Csapkod a hullám keményen Gyönge sajkám veti-hányja. (4) Lelkem, a tenger hajósa, Retteg újabb kikötőtül, Hol tövis közt nincsen rózsa S pusztában virág nem zöldül ( )

20 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M 5. A hagyományhoz való viszony (6) El hát, a bizonytalanba! Merre szél hajt és hab ingat: Érzem, enyhül fájdalmam, ha Szél és hullám karja ringat. (Arany János: Reményem, 1850) a) Magabiztos türelmetlenség vagy szorongásból fakadó önbiztatás jellemzi az Új vizeken járok beszélőjét? b) Mit állít a vers beszélője a hagyományhoz való viszonyáról? c) Olvassátok el az alábbi idézeteket, és reflektáljátok a táblázat szempontjai szerint! IDÉZET/KÉP EGY HASONLÓSÁG EGY KÜLÖNBSÉG Jobban jársz, Liciniusom, ha nem törsz folyton a nyílt tengerek ostromába a gyors szelektől tartva nem óvakodsz a parti hegyekhez. (Horatius: Licinius Murenához, Szabó Lőrinc fordítása) Partra szállottam. Levonom vitorlám. A szelek mérgét nemesen kiálltam. Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben Izzada orcám. Béke már részem: lekötöm hajómat, Semmi tündérkép soha fel nem oldja. Oh te, elzárt hely, te fogadd öledbe A heves ifjút! (Berzsenyi Dániel: Osztályrészem) De igaz utazók azok csupán, kik mennek, hogy menjenek, s szivük mint léggömb ring odább, kik bolygó végzetük sodrától nem pihennek, s ezt hajtják egyre csak, nem tudva mért: Tovább! ( ) Így akarunk, amíg agyunk perzselve gyúl, örvénybe szállani, mindegy: Pokolba, Égbe, csak az Ismeretlen ölén várjon az Új! (Charles Baudelaire: Az utazás, Tóth Árpád fordítása)

A D Y E N D R E 21 d) Mennyiben támasztják alá vagy cáfolják a fenti idézetek a beszélőnek a hagyományhoz való viszonyáról tett állítását? 6. Az ismétlés alakzatai Vizsgáljátok meg a versben az ismétlés alakzatait és szerepüket az alábbi szemponttáblázat segítségével! ismétlés NYELVI ELRENDEZÉS halmozás fokozás ellentét párhuzam alliteráció, összecsengés szó ~ szótő ~ verssor ~ IDÉZET, PÉLDA A NYELVI ELRENDEZÉS JELEN- TÉSÁRNYALÓ SZEREPE 7. A versritmus megújítása a) Jelöljétek be az alábbi két verssor ütemhatárait, majd vizsgáljátok meg, hogyan érvényesül a sorokban az időmértékesség! Próbáljatok több lehetőséget megfontolni! Fogalmazzátok meg tapasztalataitokat! Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse Szállani, szállani, szállani egyre b) Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget, és vesd össze megfogalmazott tapasztalataitokkal! Ignotus már 1906-ban felfigyelt arra, hogy Ady jambusait főképp a magyar ritmusra való ügyeléssel osztja be; nyugati sorai egyben hangsúlyos sorok, melyeknek szakaszai és hullámzásai egybeesnek a mondat tagozódásával, a szók hangsúlyának elhelyezkedésével, s ahol ezt nem engedi meg a jambus, annál rosszabb a jambusra nézve. Ignotus álláspontját sokan osztják, Ady verseinek túlnyomó részét SZIMULTÁN RITMUSÚnak fogják fel, a hangsúlynak és az időmértékes lejtésnek az együttes ritmusalkotó szerepét hangsúlyozzák. A szimultán verselésnél a vers egésze nem értelmezhető kétféle ritmus szerint. A hangsúlyos verset az időmértékes elemek, az időmértékest hangsúlyosak dúsítják, színezik. (Ferencz Győző)

22 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M Németh László 1939-ben állított fel elméletet az ősi magyar tagoló versről. Ő úgy látta, hogy Ady költészete ezt a hangzásformát újítja meg. Az elnevezés is jelzi, hogy a tagoló versben a ritmusnak a természetes szólam és mondattagolás az alapja, és csak a metszetek helye kötött, a szótagszám bizonyos mértékig változó lehet. (E felfogás sem zárja ki az időmértékes lejtés egyidejű érvényesülését.) Az értelmezés bizonytalansága csak részben magyarázható a ritmusérzék eltéréseivel. A fő ok a versszövegben rejlik: Ady verseinek meghatározó építőeleme a hangulat, ami függ a vershangzástól, olykor a hangok és szinte mindig a sor- és mondatszerkezet, továbbá a ritmus játékától. LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/4. a) VERSSZÖVEG SZEMÉ- LYESSÉG (AZ ÉN POZÍCIÓI) NYELVI FOR- MA, JELÖLÉS ÉRTELMEZÉSE ÚJ VIZEKEN JÁROK ÉN E/1. igehasználat Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse, TE Ő E/2. felszólító forma: biztatás; birtokos sz. jel névszói szerkezet A cím az újat mint minőséget állítja, és a beszélő középpontba állítását helyezi kilátásba. (A víz archetípusként őserő, ősegység, életjelkép, beavatási/beavatódási és újjászületési szimbólum.) A beszélő a hajót szólítja meg. A toposz ( sors, élet, remény ) felhasználásával az én kikerül a vers középpontjából (ámbár lehet, hogy az olvasó a címet a versszövegbe olvasva már itt elvégzi a beszélő hajós Holnap hőse azonosítást). A Holnap hőse (nyelvtanilag jelölten nem azonosítódik a beszélő énnel): a jövő embere, felfedező, megismerő, birtokba vevő hős, nem hétköznapi ember, kiválasztott.

A D Y E N D R E 23 VERSSZÖVEG SZEMÉ- LYESSÉG (AZ ÉN POZÍCIÓI) NYELVI FOR- MA, JELÖLÉS ÉRTELMEZÉSE Röhögjenek a részeg evezősre. ŐK Ő T/3. igehasználat névszói szerkezet Röpülj, hajóm, TE E/2. felszólító forma: biztatás; birtokos jel Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse. Szállani, szállani, szállani egyre, Új, új Vizekre, nagy szűzi Vizekre, Új horizonok libegnek elébed, Minden percben új, félelmes az Élet, Nem kellenek a megálmodott álmok, Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, Az ők szempontjából való minősítése az énnek (durva). A részeg evezős nyelvtanilag jelölten nem azonosítódik a beszélővel (hanem a hajóm metonímiához kapcsolódva az olvasói tudat a hajóssal hozza összefüggésbe). Ez is az én verscentrumból való kikerülését erősíti. A részeg jelzői módosító jelentése az őkő/én reláció miatt többértelmű: 1) megittasult a szabadságtól, az iramtól 2) nincs magánál, bolond, nevetséges ( röhögjenek ) (Lásd Baudelaire: Az albatrosz: rút röhejre készt ) A versszakok 3. sorai refrénszerűen ismétlik, ami nyomatékosít. TE Ő (mint fent) Minden versszak első sorát ismétli az utolsó sor, amely azonban már összegző-nyomatékosító érvényű (magába foglalja a mindenkori 2. sor jelentéseit és a refrénszerű versszakonként újabb és újabb jelentésekkel telítődő 3. sort). ø infinitívusz személytelen forma TE ø E/2. személyragos határozószó névszói szerkezetek, hiány A beszélő a hajóhoz szól, ami itt is eltávolító hatást hoz létre. Az infinitívusz szerepéhez hasonló általánosítás: kinek a számára? (Nekem? Neked?) ø hiány A kell használatából fakadó általánosítás. Kinek nem kellenek? Neked? Nekem? Neki? Nekünk? ÉN E/1. A cím variációs ismétlése, az én visszakerülése a központi helyzetbe. A hajó evezős azonosítása a beszélő énnel (te én).

24 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M VERSSZÖVEG SZEMÉ- LYESSÉG (AZ ÉN POZÍCIÓI) NYELVI FOR- MA, JELÖLÉS ÉRTELMEZÉSE Én nem leszek a szürkék hegedőse, ÉN E/1. ige; ráutalás: E/1. személyes névmás A sorkezdő pozícióban levő névmás az én centrális helyzetbe kerülését megerősíti, a költészettoposz (hegedős) értékkijelentő (tagadószó, színszimbolika) használatával nyomatékosítja. a hajó ~ vers(em)/költészet(em) jelentéslehetősége. Holnap hőse hegedőse evezősre összerímeltetésből is fakadóan a beszélő a Holnap hősével is azonosítódik (én te ő). Ezért innen visszaolvasva önmegszólításként is értelmezhető a hajó megszólítása. Hajtson Szentlélek vagy a korcsma gőze: (engem) Az én hajó újbóli azonosítása: hajtson (energia, hajtóerő hajó ~ ihletettség [szent vagy infernális] én: a nem szürkék költője, a Holnap hőse, akivé/amivé az én válik, ami felé a hajó viszi). c) Például: Szembetűnő hasonlóság a hajó/hajós toposz: Arany ezt a kis hajó reményem metaforából épülő allegóriával (1), valamint a lélek metonímiával és metaforával (tehát azonosítással) alkotja meg (lelkem hajós). A 4. egységben pl. az éntől való eltávolítás a metonímiával történik, ez teszi lehetővé az E/3. személy használatát (retteg). A 6. egységben E/1. személy használata figyelhető meg. Az én-pozíciókban tehát Arany versében is széttartás figyelhető meg, ami azonban Ady versében összetettebb. A széttartás mindkét versben az irónia forrása is. Ady versében az én szintén a hajótoposz (antikvitás!) felhasználásával kerül ki a központi helyzetből, de a»holnap hőse«(az én hajómon ő) nem azonosítódik sem a szcenírozott, sem a beszélő énnel. A váltás a címtől eltekintve az utolsó versszakban következik be. Egészen addig az én vagy a hajót szólítja meg, vagyis az én excentrikus pozíciójának hordozóját (ami jelentésében közel kerülhet a vershez vagy általában a sorshoz), vagy személytelenül beszél. (Schein Gábor) Ebből a szempontból (tehát az én pozíciója és létesülése szempontjából) pl. az Új vizeken járok jelentősen különbözik a Góg és Magóg fia vagyok én kezdetű kötetnyitó versétől és Aranyétól is. T/5. a) Az élet és a költészet türelmetlen, sürgető birtokbavételének vágya a jellemzőbb, de a beszélő az ismeretlenből fakadó bizonytalanságot, a vállalkozás nagyságából fakadó szorongást is ismeri, amit a felütés Ne félj (valójában önbiztató) gesztusa igazol. b) A beszélő elutasít mindent, ami régi ( megálmodott álmok ) és középszerű. Az új szó hétszeri szerepeltetése teszi nyomatékossá az innovatív szándékot (Lásd: Góg és Magóg ).

A D Y E N D R E 25 Költészetének hajtóerejét, ihletforrását a szentségből ( Szentlélek ) és a profánból ( korcsma gőze ) eredezteti. A kifejezések (megszállottság, hit, alkohol) közös jelentése a részeg evezősre is visszautaló mámoros állapot lehet. A hagyományosan ellentétes értékek tehát a versben egyenrangúnak, felcserélhetőnek, választhatónak mutatkoznak, amin a korabeli olvasó akár meg is botránkozhatott. c) egyéni d) Feltétlenül várjuk az alábbi észrevételeket, ha nem kerülnek elő, tegyünk föl segítő kérdéseket. A hajó/hajós az irodalom bevett toposza az antikvitás óta. Baudelaire versét az Ady-vers szinte citátummal idézi meg. Miközben tehát az újítást jelenti be, a hagyomány eszköztárával él. Az újdonság viszonylagosnak is tűnik, hiszen a szöveg erősen kötődik a francia szimbolista hagyományhoz (és a korábban idézett Arany-vershez is). A hajótoposz használata ellenére a vers megalkotottsága, látásmódja a magyar költészetben valóban újszerű, pl. az én-pozíciók miatt. T/6. NYELVI ELRENDEZÉS ISMÉTLÉS HALMOZÁS FOKOZÁS ALLITERÁ- CIÓ, ÖSSZE- CSENGÉS SZÓ IDÉZET, PÉLDA Holnap hőse Röhögjenek a részeg evezősre vágyak vizén Új, új Szállani, szállani, szállani A NYELVI ELRENDEZÉS JELEN- TÉSÁRNYALÓ SZEREPE a hős és környezetének ellentéte (h~r) tempógyorsítás, értelmi és érzelmi nyomaték, a mámoros állapot, a sürgető dinamika kifejezése SZÓTŐ megálmodott álmok az igekötőben rejlő elutasítás, értékcsökkentség: régi új VERSSOR minden versszak 1. és 4. sora a versszakok 3. sora Új kínok, titkok, vágyak vizén járok Új, új Vizekre, nagy szűzi Vizekre keretet ad az egyes versszakoknak: az első sor állítás, a negyedik konklúzióként elhangzó ismétlés; (ön)biztatást nyomatékosít, összeköti a versszakokat, pl. a bokorrímet megszakító 3. sorok összecsengetésével szimbolikus tartalmat felvevő többes számú főnevek, maguk is az ismeretlenség, újdonság, titokzatosság hordozóivá válnak (megismerés, érzelmi megélés) az új birtokbavételének sürgető igényét nyomatékosítja, fejezi ki

26 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M ELLENTÉT PÁRHUZAM Nem kellenek a megálmodott álmok, Új kínok, titkok, vágyak vizén járok Hajtson Szentlélek vagy a korcsma gőze Új horizonok libegnek elébed, Minden percben új, félelmes az Élet a régi és az új, a környezet és a beszélő ellentétét fejezi ki; a beszélő által állított értékellentétek (szubjektív); a jelentésbeli ellentét (szent profán) a lírai én értelmezésében feloldható: közös vonása a mámor, megszállottság, ihletettség a megtapasztalható, felfedezhető, megismerhető, megélhető, valamint a megismerni megélni meghódítani vágyó között jön létre a beszélő által megalkotott párhuzam T/7. a) Ne félj, / hajóm, // rajtad a / Holnap / hőse (11) fellazított jambikus sor Szállani, / szállani, / szállani / egyre (11) daktilusokkal szökdelő sor Komlós Aladár trochaikus indítású anapesztikus sor Szilágyi Péter: egyértelműen daktilikus lejtésre Ady költészetében nincsen más példa, viszont anapesztikusra nagyon sok van 3. lépés: 8. feladat T/8. 17. oldal 20 PERC Tanári instrukciók Ady korai költészetének képalkotását vizsgáljuk tovább. Arra keressük a választ, hogy mennyiben jellemzi a verset a szimbolikus, illetve az allegorikus képalkotás. A tanulók párban dolgozzanak, lassabb tempóban haladó tanulócsoportok esetében a feladatokat osszuk meg a párok között, pl.: 1. párosok: a) b); 2. párosok c) d); 3. párosok e) f); 4. párosok: g) h); közös, frontális: i); egyéni: j) Az értelmezéshez H. Nagy Péter: Szimbólum és/vagy allegória c. tanulmányát használtuk fel (Adyértelmezések, Iskolakultúra-könyvek, 2002) Kiemelt készségek, képességek: elemzés, tudásalkalmazás

A D Y E N D R E 27 Célcsoport differenciálás: az osztály egésze vagy feladatok szerint M unk afo r mák: páros és frontális Módszerek, eljárások: tanári kalauz 8. Szimbólum vagy allegória Olvassátok el a verset, majd elemezzétek képrendszerét a kérdések segítségével! A VÁR FEHÉR ASSZONYA 2 A lelkem ódon, babonás vár, Mohos, gőgös és elhagyott. (A két szemem, ugye, milyen nagy? És nem ragyog és nem ragyog.) Konganak az elhagyott termek, A bús falakról rámered Két nagy, sötét ablak a völgyre. (Ugye, milyen fáradt szemek?) Örökös itt a lélekjárás, A kripta-illat és a köd. Árnyak suhognak a sötétben S elátkozott had nyöszörög. (Csak néha, titkos éji órán Gyúlnak ki e bús, nagy szemek.) A fehér asszony jár a várban S az ablakokon kinevet. a) Helyettesítsétek a cím vár szavát az alábbi idézetekből a megfelelő szóval! A lelkem ódon, babonás vár A. fehér asszonya Konganak az elhagyott termek A. fehér asszonya A bús falakról rámered A. fehér asszonya Két nagy, sötét ablak a völgyre. A. fehér asszonya b) Próbáljátok megfogalmazni a cím jelentéséről szerzett tapasztalataitokat! Milyen poétikai eljárások hozzák játékba a jelentéslehetőségeket? c) Csoportosítsátok az első versmondatban megjelenő tulajdonságokat aszerint, hogy a várhoz, az ént jelölő lelkemhez vagy mindkettőhöz kapcsolhatók-e! Melyik jelzői módosító és milyen jelentésasszociációi mentén válhat azonossá a lélek vár metaforában az objektum és a szubjektum? 2 A költeményt a Léda-versek tematikus csoportjába sorolják. E versek ihletőjével, a művelt, Párizsban élő Diósy Ödönné Brüll Adéllal Ady 1903-ban, Nagyváradon ismerkedett meg. 1904-ben az asszony után utazott Párizsba, a modern kultúra fővárosába. Kapcsolatuk 1912-ig tartott.

28 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M A TULAJDONSÁG A VÁRHOZ KAPCSOLHATÓ A TULAJDONSÁG AZ ÉNT JELÖLŐ LELKEMHEZ KAPCSOLHATÓ A TULAJDONSÁG MINDKET- TŐHÖZ KAPCSOLHATÓ d) Hányféleképpen értelmezhető a 3. versszakban az itt helyre utalása? Mi ennek a következménye a képalkotásra és a jelentésre vonatkozóan? Ady korai költészetének képalkotása gyakran a központi kép integráló szerepére épül. A vers centrumában lévő kép kapcsolatot, hálózatot épít ki a többi képpel, illetve motívummal, mégpedig a bennük rejlő azonosságok révén (például: hajó evezős Vizekre horizonok vágyak vizén; vagy a Halál rokona tűnő szerelmet beteg rózsákat bánatos Ősz-időket). Az egyes képek, képhálózatok ugyanakkor nem köthetők a közvetlen érzékeléshez, illetve a hétköznapi tapasztaláshoz, és nem értelmezhetők a megszokott, hétköznapi valósággal való egybeveitt e) Minek a jelölője az utolsó versszakban a szem, illetve a vár? Miben különbözik ez a megalkotottság az 1 2. versszak képalkotásától? f) Mindezek fényében milyen jelentések kapcsolhatók a vár fehér asszonyához, és hányféleképp értelmezhető a megnyilvánulása (kinevet)? g) A verset záró szón kívül milyen hangzást, hangot jelölő elemek vesznek részt a képrendszer építésében, és mi a szerepük, jelentésük? h) A vers három strófájában is találkozunk zárójelbe tett kérdéssel vagy állítással. Szerintetek mi a formális és jelentésbeli szerepük a zárójeleknek? 1. versszak 2. versszak 4. versszak i) Allegóriának vagy szimbólumnak tekinthető szerintetek ennek a versnek a képalkotása? j) Olvasd el és az Új vizeken járok vagy A vár fehér asszonya című versből példázd-magyarázd a magad számára az alábbi ismeretközlő szöveget!

A D Y E N D R E 29 téssel. Olyan viszonyrendszert építenek ki a szövegben, melyben a nyelv, a versszene és a költői kép egymásra vonatkoztatva, önmagát magyarázó rendszerben olvasható, és nem utal a versen kívüli világra. Ezt szakszóval areferencialitásnak nevezzük. LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) b) Nem rögzített a cím jelentése, a vers folyamatában újabb és újabb módon helyettesíthető be (pl. A lelkem fehér asszonya, A termek fehér asszonya stb.). Az első verssor alapmetaforája a vár lelkem azonosítás, a lelkem a lírai énnel szinekdochikus viszonyban van, metonímia. A továbbiakban a vár/lélek részei jutnak képalkotó szerephez: (elhagyott) termek, (bús falak): a vár lélek metaforát a rész egész viszony alapján (szinekdoché) allegóriaként építi tovább, ebben a jelzői módosítókkal megoldott perszonifikációnak van szerepe. A (két nagy, sötét) ablak szemek azonosítás folytatja ezt a sort. c) A TULAJDONSÁG A VÁR- HOZ KAPCSOLHATÓ ódon mohos A TULAJDONSÁG AZ ÉNT JELÖLŐ LELKEMHEZ KAP- CSOLHATÓ babonás gőgös A TULAJDONSÁG MINDKET- TŐHÖZ KAPCSOLHATÓ elhagyott elhagyott, pl.: a mástól való elkülönülés, különállás, elhagyatottság, elzárkózás, szilárdság, feleslegesség d) Az itt helyhatározó szóról nem dönthető el, pontosan melyik helyre utal. Lehetőségek pl.: 1) a völgyben 2) a várban, termeiben, falai közt 3) a lélekben 4) az 1. versmondat a völgyre (köd), a 2. a termekre/lélekre (sötét) vonatkozik Az eddigi azonosításra épülő szinekdochikus sorozatot felfüggeszti, összevonja (integrálja) a jelentőt és jelentettet, ami újabb játékba hozza a jelentést, a vár és környezetének kísérteties jellegére, valamint a lírai én lelkének élettelen, tetszhalott voltára egyszerre utalva. Ugyanakkor pl. a lélekjárás a fehér asszony megjelenésére is utalhat. e) Elmarad az azonosítás. A szem (a lélek) az ablak (vár) jelölőjévé, a vár a lírai én lelkének jelölőjévé válik, az allegorikus kapcsolat átfordul a vár és a lélek szövegbeli trópusává. (H. Nagy Péter) f) 1) Értelmezhető kísértetként, aki a várban jár éji órán. (allegória) 2) Értelmezhető az én által önmagában létrehozott szimbólumként. (szimbólum) 3) Értelmezhető a két lehetőség együttes jelenléteként [az e) feladatban megbeszéltek] kinevet: 1) irányt jelölve: a fehér asszony a várból, ablakból kifele, a lelket életre keltve, megélénkítve 2) megnyilvánulást jelölve: a lírai ént, illetve lelkét gúnyolva Ennek megfelelően a szemek kigyúlása is más-más jelentést vehet föl (pillanatokra élettelivé válik valamiféle lelki fájdalomra reflektál). g) konganak: a lélek (az én) ürességét, magányát jelölheti suhognak: a kísértetjárást, az árnyszerűséget, a tisztán láthatóság hiányát, ugyanakkor a jelenlét érzékelhetőségét jelölheti

30 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M nyöszörög: nem artikulált beszéd, a (lelki) fájdalom jelenlétére utalhat (elátkozott hadé, az átkozottság következményeként vagy a lírai énhez kapcsolódva az életjelenségeket nem mutató léleké) h) A két kérdés látszólagos, álkérdés, nem adható rá többféle válasz, a beszélő számára eleve meglévő tapasztalat, nem szólhat kifele (pl. az olvasóhoz), valójában önmegszólítás, de ebben a minőségében is inkább a beszélő (szövegbeli) jelenlétének, helyzetének megerősítésére szolgálhat. A megismételt állítás (nem ragyog) értelmezhető a szem a lélek tükre szállóige kontextusában, így a lélek (elhagyottságból fakadó) élettelen állapotára utalhat: nem süt át rajtuk a lélek fénye értelemben. Másrészt előkészíti a 2. versszak szem ablak megfelelését, melyet az újabb zárójeles kiszólás nyomatékosít. A 4. versszak elején visszatérő zárójelezés megerősíti, hogy az 1. versszak kérdése álkérdés volt, a bús jelzői módosító visszakapcsol a 2. versszak falak szinekdochéjához, vagyis a szemeket a vár tulajdonságával látja el, így a szemek az ént (lelkem) és a várat együttesen jelölik. i) A kérdés valószínűleg azért eldönthetetlen, mert a vers allegória és szimbólum szövegbeli játékára épül. REFLEKTÁLÁS 4. lépés: 9 11. feladat T/9 11. 20. oldal 15 PERC A következő óra elején 15 perc a megbeszélésre (tanulónként egy választandó) Tanári instrukciók A tanulók szabadon választhatnak a három feladatból, a megoldás-kidolgozás a fejezet értékelésének egyik eleme. Ezért a megbeszélést követően hagyjunk még időt a korrigálásra, és a fejezet utolsó óráján szedjük be értékelésre a tanulói munkákat. A tartalmi értékelést segítik a Lehetséges megoldás alatt közöltek (tanulmányrészlet, tartalmi elemek). A 10. feladatot választók a gondolkodástérképet és az esszét is adják be a kért időpontra. Kiemelt készségek, képességek: alkalmazás, elemzés Célcsoport differenciálás T/9.: a legnehezebb, de tanári kalauz könnyíti a feldolgozást. Verskedvelő, érzékeny, elmélyülten dolgozni-elemezni képes tanulóknak ajánlhatjuk. T/10.: önálló elemzést igényel, frazeológiájában az érettségi feladatadásának egyik típusmintáját követi. Maga a vers az eddig megbeszéltek birtokában nem túl nehéz, az elemzést szempontok segítik. Önértékelési szempontnak adhatjuk a középszintű érettségi írásbeli szempontrendszerét (szerepel a 10. évfolyam Illúziók elvesztése fejezetben, a tanulók ismét használhatják). T/11.: az összehasonlítás gyakorlására, szöveges és képi megoldás vizsgálatára ad lehetőséget. Munkaformák: egyéni Módszerek, eljárások: házi feladat