Megújuló energiatermelés fejlődési lehetőségei



Hasonló dokumentumok
FELOH Bemutatása. Dr. Vokony István III. Mechwart András Ifjúsági Találkozó Szeptember 10. Lifestyle - Mátraháza

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

Települések hőellátása helyi energiával

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Magyarország Energia Jövőképe

A Kormány energiapolitikai célkitűzései Bencsik János

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

Átalakuló energiapiac

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt május 6.

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

K+F lehet bármi szerepe?

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER


Tervezzük együtt a jövőt!

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Energiahatékonyság a textilipari üzemekben SET projekt alkalmazása a hazai kis- és középvállalkozásoknál

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Települési energetikai beruházások támogatása a közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, augusztus 28.

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A Zöldgazdaság -fejlesztés innovatív iparfejlesztési irányai

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

várható fejlesztési területek

6811/16 ADD 1 kn/lj/kf 1 DPG

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:

Energiapolitika Magyarországon

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Javaslat a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez történő csatlakozási szándék jóváhagyására

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE

Towards the optimal energy mix for Hungary október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

Stratégiák, tervek az energiahatékonyság jövjével kapcsolatban

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája február 28.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

EURÓPA Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Klímapolitika Magyarországon

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Pro Energia Alapítvány konferencia Budapest, április 12. Vajdahunyad Vára. Energiahatékonysági politikák az EU és az IEA országaiban

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, március 21.

A biomassza rövid története:

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

Környezetvédelem (KM002_1)

STRATÉGIA: Növekedésre programozva

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 27. (OR. en)

Az energiapolitika fogalma. Az Európai Unió energiapolitikája. Az európai energiastratégia fő célkitűzései. Az energiapolitika tartalma

Átírás:

Megújuló energiatermelés fejlődési lehetőségei Dr. Vokony István Adjunktus BME VET VM. csop., WEC HYPE alapító tag lvokony.istvan@vet.bme.hu Kulcsszavak: Európai Unió, energiastratégia, NCST 1. WEC HYPE Az 1924-es alapítású World Energy Council (WEC - Világ Energia Tanács) az egyik legbefolyásosabb energiapolitikai szervezet a világon. A WEC küldetése "a fenntartható energiaellátás előmozdítása és az energia leghatékonyabb felhasználása minden ember számára". A magyarországi szervezet, a Hungarian Young Professionals in Energy (HYPE) megalapítását 2012-ben határoztuk el. Tagjaink az energia iparhoz szorosan kötődő fiatal, kiemelkedő elhivatottsággal és kellő ismerettel rendelkező szakemberek. Célunk, hogy teret biztosítsunk az egyetemi tanulmányokon túlmutató, komplex ismeretek megszerzésére, valamint a konstruktív, szakmai véleménycserére. Tevékenységünk eredményeként a munkánkról egy jelentést (Report) jelentetünk meg, amelyben összefoglaljuk az aktuális szemeszterek témáját érintő kérdéseket és alapvető ismereteket. [1] A 2012-13-as őszi félév témája a megújuló energiaforrások versenyképességének elemzése volt, lehetséges szerepe a közeljövő európai és magyarországi energetikájában volt. A jelentés 5 fő fejezetből áll, amelynek 5. fejezete a megújuló energiatermelés reális fejlődési lehetőségeivel, kitörési pontjainak feltérképezésével foglalkozik. Ennek vizsgálatához elengedhetetlen az eddigi törekvések áttekintése, és Magyarország szempontjából talán a legfontosabb dokumentum a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve áttekintése, kritikai elemzése, hiszen a vállalások felülvizsgálata egyre időszerűbbé válik. Az alábbiakban ennek a fejezetnek a részletes bemutatása következik, míg a teljes Report és a többi féléves jelentések részben a szervezet tagjainál, részben a WEC HYPE honlapján (http://www.wec.hu/) elérhetőek. 103

Vokony István: Megújuló energiatermelés fejlődési lehetőségei 2. Kronológia Az Európai Unió hosszú távú energiapolitikájának célja, hogy biztosítsa állampolgárainak jólétét és a gazdaság megfelelő működését, az energiatermékekhez való zavartalan hozzájutást a piacon valamennyi (magán- és ipari) fogyasztó számára, megfizethető árakon, s eközben tekintetbe vegye a környezetvédelmi szempontokat, valamint a fenntartható növekedés felé történő elmozdulást. [2] Az EU energiapolitikája hármas célkitűzés szerint működik: az ellátás biztosítása, a versenyképesség fejlesztése, valamint a környezetvédelmi szempontok szem előtt tartása az a három kritérium, amely az 1995-ös bizottsági fehér könyv óta meghatározza az uniós energiaügyi együttműködést. [3] 1951-1991 közötti időszak Az energiapolitika annak ellenére, hogy a három alapszerződésből kettő is az ESZAKot létrehozó Párizsi Szerződés (1951) és az Euratomot létrehozó Római Szerződés (1957) - ebben a témakörben született, hosszú ideig tagállami hatáskörbe tartozott, és a közösségi politikák közé való beemelése lassan haladt. A Bizottság már 1974-ben kidolgozta a közös energiastratégiát, amelyet a Tanács is jóváhagyott. A kezdeményezés a kőolajválság hatására az energiafelhasználás racionalizálását, az olajimport-függőség csökkentését célozta meg. A hazai energiatermelés bővítését elsősorban a nukleárisenergia-szektorba való beruházások növelésével, valamint a széntermelés stabilizálásával kívánta megvalósítani. [4] 1986-ban átfogó energiapolitikai célkitűzéseket határoztak meg a Bizottság fehér könyve alapján, mely a további racionalizálás és felhasználás-csökkentés mellett az energiaszektor átalakítását jelölte meg feladatként. A célkitűzések tükrözték az energiapiacon végbement változásokat. Az ellátás bőséges volt, a racionalizálás mellett az árak csökkentése volt a cél. Az atomenergia fejlesztése háttérbe szorult. Ebben az időszakban került előtérbe az egységes belső piac kialakítása, amelynek meghatározó elemét képezte az energiapolitika, hiszen közvetlenül képes befolyásolni az európai ipar egészét. E cél elérése érdekében a közösségi energiapolitika központi célkitűzései közé bekerült a szabályok egységesítése több területen is (energiaszubvenciók, állami monopóliumok, árképzés). A tagállamok tiltakozása azonban megnehezítette és lassította a központi ellenőrzés kialakítását, így valódi eredményeket leginkább a szabványok összehangolása terén sikerült csak elérni. [5] A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján végbemenő kelet-európai változások motiválták az 1991-ben, Hágában aláírt Energia Charta kidolgozását. A szerződés a volt szocialista országok és az EU energiaügyi kapcsolatainak intézményesítését, fejlesztését 104

hivatott előrevinni. Az együttműködés kiemelt céljai közt szerepel az energiahatékonyság növelése és a környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezése. 2011-re a Chartát 51 ország és az Európai Unió írta alá, ezzel túlnőtt eredetileg tervezett keretein. Oroszország azonban mindeddig nem ratifikálta a megállapodást, ami nehezíti a célkitűzések megfelelő mértékű megvalósulását. Az Energia Charta (1991) Az Európai Tanács 1990. júniusi dublini ülésén a holland miniszterelnök javaslatot tett az energiaágazaton belül a kelet-európai országokkal és a volt Szovjetunió egykori tagállamaival folytatott együttműködésre azzal a céllal, hogy előmozdítsa az említett országok gazdasági növekedését és javítsa a közösségi energiaellátás biztonságát. A Tanács azon felkérésének eleget téve, hogy vizsgálja meg, milyen módon valósítható meg a legeredményesebben ez az együttműködés, a Bizottság 1991-ben előterjesztette az Európai Energia Charta elképzelését. 1991 júliusában, Brüsszelben megkezdődtek a Chartáról folyó egyeztetések, amelyek 1991. december 17-én a hágai záróokmány aláírásával értek véget. Az Egyezmény a verseny, az átláthatóság, a szuverenitás, az adózás, a környezet és az állami és privilegizált vállalatokról rendelkezik. [6] A Zöld Könyv (1996) A zöld könyv egy fontos mérföldkő az Európai Unió (EU) energiapolitikájának fejlődésében. Ha Európa el akarja érni a gazdasági, társadalmi és környezeti célokat, akkor megoldást kell találni a legfontosabb kihívásokra, a főbb energiával kapcsolatos kérdésekre, mint a növekvő importfüggőség, olaj-és gázárak növekedése, az éghajlatváltozás, a növekvő kereslet, és az akadályok egy teljesen versenyképes belső energiapiacon. Az EU-nak ki kell használnia pozícióját, mint a világ második legnagyobb energia-piaca, és világelső a kereslet irányításában, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazásában. A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy végre létrejöjjön egy európai energiapolitika, amelynek három fő célja van: fenntarthatóság aktív éghajlatváltozás elleni küzdelem a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság figyelembe vételével; versenyképesség hatékonyság növelése az európai energiahálózat létrehozása révén; ténylegesen versenyképes belső energiapiac; ellátásbiztonság, hogy jobban összehangolják az uniós energia kereslet és kínálatot nemzetközi kontextusban. [7] 105

Vokony István: Megújuló energiatermelés fejlődési lehetőségei A Fehér Könyv (1997) A megújuló energiaforrások egyenetlenül és nem kellően kihasználva terjedtek az Európai Unióban. Bár sok országban jelentős mennyiségben áll rendelkezésre, és az ehhez szükséges gazdasági potenciál is jelentős, a megújuló energiaforrások részaránya kiábrándítóan kicsi volt, kevesebb, mint 6%-a az Európai Unió teljes bruttó belföldi energiafogyasztásának, ami az előrejelzések szerint folyamatosan nő. Mind a Közösség, mind a tagállamok szintjén szükség van közös munkára, hogy képesek legyenek megfelelni ennek a kihívásnak. Összességében Európa élen jár több megújuló energia-technológia területén. Jelentős foglalkoztatási növekedéssel jár az érintett iparágakban, az Európai Unióban, amelyek több száz céget, elsősorban a kis-és közepes méretű vállalkozásokat érint, alapanyag összeszerelésében, gyártásában, anélkül, hogy figyelembe vennék az egyéb szolgáltatási és ellátási igényeket. Az új megújulóenergia-technológiák (nem beleértve a nagy vízerőműveket és a hagyományos biomassza üzemeket) világméretű éves forgalma az ágazati becslések szerint meghaladja az 5 milliárd ECU-t, amiből az Uniónak több mint 30%-os részesedése van! [8] A következő kulcsfontosságú intézkedéseket javasolják támogatni a kampány során: 1.000.000 napelemes rendszer 10.000 MW-nyi nagy teljesítményű szélerőmű 10.000 MW-nyi biomassza erőmű telepítése Megújuló energiák integrálása 100 közösségbe 3. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Meg kell találnunk azokat a kitörési pontokat, azokat a jövő-iparokat, amelyek képesek a gazdaság egészének dinamizálására. Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek a kitörési pontokat összekötik, és ezek révén a kitörési pontok szövetét kell megszőnünk, melyek a legfontosabb gazdasági mozgástér mozgatórugói: a helyi adottságokra és magas munkaigényes vállalkozásokra építő egészségipar, turizmus, zöldgazdaság, megújuló energia, víz alapú gazdaságfejlesztés, járműipar, tudásipar, tranzitgazdaság, élelmiszeripar, üzleti szolgáltatások, K+F. Az olcsó energiahordozókra épülő gazdaság időszakának végével és az éghajlatváltozást előidéző hatótényezők csökkentésére irányuló erőfeszítések következtében a 21. században az emberiség visszatér a földi lét 106

alapjaihoz. A környezeti elemek és természeti erőforrások: a talaj, a víz, a levegő minősége, az energia, valamint az ezekhez való hozzáférés lesz a legfontosabb kérdés. Ebből adódóan egy olyan geopolitikai és természeti adottságokkal rendelkező ország, mint hazánk sikere jelentős mértékben függ attól, hogy a hagyományos energiahordozókra épített gazdasági modellt hogyan tudja egy alternatív gazdasági modellel felváltani. Döntő kérdés az is, hogy a felváltani kívánt modellből származtatható externális hatásokat (importfüggőség, ellátásbiztonság, energiaszegénység) hogyan tudja csökkenteni, pozitív előjelűvé alakítani, miközben egyensúlyra törekszik a környezeti elemek és rendszerek által nyújtott szolgáltatások igénybevétele és a fejlődési igények kielégítése között. Magyarország megújuló energiaforrás Nemzeti Cselekvési Terve a fentiek szellemében került összeállításra, jelezvén, hogy 2010-től Magyarország energiapolitikájában is új időszámítás kezdődik. Az NCsT célkitűzései az adottságokból, a reálisan elérhető lehetőségekből, a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés szempontjaiból kiindulva kerültek meghatározásra. Ez alapján jelentős előrelépés várható a megújuló energiaforrások minden szegmensében, 2010-hez képest 2020-ra a megújuló energiaforrások bruttó felhasználása megduplázódik. A megújuló energiaforrások minden szegmensében jelentős előrelépés várható. A 2010-2020. évek közötti fejlődés egyúttal a 2020 után történő további előrelépések előtt is megnyitja a kaput, egy hosszú távú karbonszegény, zöld energiagazdálkodás feltételeinek lehetőségét megteremtve. A megújuló energiaforrások az energiagazdálkodás szerves, megkerülhetetlen, hosszabb távon legfontosabb elemét fogják képezni. A zöldgazdaság-fejlesztés nemzetgazdasági jelentőségét, valamint a foglalkoztatásra gyakorolt hatását figyelembe véve a következő tíz évben legalább 150-200 ezer, ezen belül a megújulóenergia-iparágban 70-80 ezer munkahely létrehozása reális célkitűzés lehet, amely a hazai értékteremtésen és többségében a vidéki foglalkoztatás bővítésén alapul. [9] 4. Észrevételek, javaslatok A megújuló cselekvési terv több szempontból is hiányérzetet keltett a szakma képviselőinek körében. Ez egyfelől érthető is lenne, hiszen globálisan kell stratégiát alkotni, az egyes részterületek egymásra hatását, politikai, társadalmi, kulturális és egyéb célokat, mozgatórugókat mind-mind egyszerre kell figyelembe venni. Azonban a szakmai irányelvek felülírását, olyan megoldásokat, amelyek sokszor a műszaki alaposságot nélkülözik, nehéz támogatni. A kutatási eredmények felhasználása, alkalmazása, megvalósítható programokba ágyazása már egy sokkal komplexebb kérdés, amit lehet, sőt, kell is rugalmasan kezelni. A legnagyobb kritikák nem erről az oldalról érték az elkészült anyagot, hanem számszaki, szakmai oldalról. 107

Vokony István: Megújuló energiatermelés fejlődési lehetőségei A Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 legfontosabb sarokkövei között is szerepel a megújuló részarány jelentős növelése, ami örvendetes célkitűzés! Mottó: függetlenedés az energiafüggőségtől A függetlenedés fő eszközei: energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása hazai megújuló energia felhasználása a lehető legmagasabb arányban biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához a hazai szén- és lignitvagyon, valamint a szénhidrogénkészletek környezetbarát felhasználása Hogy mi az elképzelés az egyes megújuló energiahordozókra vonatkozólag, és milyen javaslataink lennének, azt a hivatkozásban megjelölt tanulmányba tételesen elemezzük. Összefoglalva a megújuló cselekvési terv legnagyobb kritikája a legtöbb szakértő szerint, hogy a vízenergia hasznosítása (erőművek, tározók) még mindig politikai kérdés maradt, mintsem szakmai, valamint a biomassza alkalmazása nem jelenthet megoldást, önmagában legalábbis semmiképpen a 20/20/20-as kritériumok teljesítésére. A harmadik probléma, ami már csak stratégia alkotási szempontból aggályos, hogy nem kellően merész. Ez mit is jelent? Magyarországnak nincsenek jelentős ásványkincs bázisai, nagy az energiafüggőségünk, az energiamix nem kellően diverzifikált: adódik tehát, hogy olyan technológiák irányába célszerű (20-30 éves távlatban) elmozdulni, ami kellően innovatív, amiben a tudás alapú társadalom révén versenytársai lehetünk más gazdaságoknak. Az NCsT inkább egy vízió, koncepció, stratégia alkotás, mintsem cselekvési terv: nincsenek világos koncepciók, üzleti modellek, hogyan fog alakulni várhatóan az energia előállítási ára, a beruházások költségvonzatai, milyen lépésekben fogjuk elérni a mérőszámokat, és ennek eléréséhez milyen környezetet kell biztosítani, milyen feltételeknek kell teljesülni. Ennek híján bár értékes gondolatokat tartalmaz, nem segíti elő Magyarországot 20/20/20-as céljainak elérésében [1] Hivatkozások [1] Almási L., Bonda B., Gerse P., Hartmann B., Hegedűs Z., Holló G., Talamon A., Vágó T., Vokony I.: HYPE jelentés 2013 Megújuló/Energia/Tervezés/Politika http://www.wec.hu/wp-content/uploads/2013/10/wec_hype_report_2013.pdf [online] 108

[2] Memorandum Európai Bizottság Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság A bővítés és az Európai Unió energiapolitikája [3] Vidékfejlesztési Minisztérium Háttértanulmány Norvég Alap zöld ipari innováció program [4] Ihász Ágnes (BGF) Az Európai Unió energiapolitikája és a francia út [5] Jacek Saryusz-Wolski (EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉS) - Az energiára vonatkozó közös európai külpolitika felé [6] A Tanács és a Bizottság 98/181/EK, ESZAK, Euratom határozata (1997. szeptember 23.) az Energia Charta Egyezmény, valamint az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzőkönyv Európai Közösségek általi elfogadásáról [Hivatalos Lap L 69., 1998.3.9.] [7] A Bizottság közleménye (2007. január 10.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek Európai energiapolitika [8] Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 61. - A BIZOTTSÁG 447/98/EK RENDELETE [9] Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 109