ERGONÓMIA 5.2 Munkahelyi zajvédelem az Európai Unióban Tárgyszavak: zajvédelem; zajártalom; munkakörülmények; halláskárosodás; egészségvédelem; kockázatkezelés; szabályozás; Európai Unió. Fókuszban a zajvédelem Az Európai Munkavédelmi Ügynökség szervezésében 2005-ben is megrendezik a Munkahelyi Biztonság és Foglalkozás-egészségügy Európai Hetét, amelynek szlogenje idén Elég a zajból!. A minden évben egy-egy fontos munkavédelmi témát felölelő eseménysorozat hivatalosan 2005. április 20-án, vagyis a zaj veszélyeinek tudatosítását szorgalmazó nemzetközi napon indult. Az Európai Hét a munkahelyeket célba vevő, egész éven át tartó információs kampány. A kampányt az összes tagország, tagjelölt állam és EFTA tagország támogatja, valamint az EU elnöksége, az Európai Bizottság és a Parlament, a szakszervezetek és a munkaadói szövetségek. A kampány részét képezik az alábbiak: Tájékoztató csomagok valamennyi EU-tagország hivatalos nyelvén; Figyelemfelkeltő, tudatosító plakátok és brosúrák; Többnyelvű weboldal (http://ew2005.osha.eu.int, amely példákat nyújt a helyes gyakorlatról); Európai helyes gyakorlat díjak odaítélése, amelyeket a munkahelyi zaj problémáját a legsikeresebben megoldó szervezetek nyerhetnek el; Különleges programok, események szerte Európában a kampány legfontosabb mondandóinak eljuttatása céljából valamennyi szervezethez, legyen az nagyvállalat vagy kisvállalkozás, állami vagy magánszektorban működő szervezet. A korábbi kampányok során több ezer európai szintű eseményt szerveztek, amelyek közül számos program koordinálását az Ügynökségnek a 25 EU tagállamban felállított nemzeti fókuszpontjai végezték.
A kampány csúcspontja 2005. október 24-e és 28-a között a Munkahelyi Biztonság és Foglalkozás-egészségügy Európai Hete lesz. Minden munkabiztonsági és egészségvédelmi intézmény és szervezet, szakszervezet, vállalat, vezető, munkavállaló és biztonsági/egészségvédelmi képviselő részvételére számítanak, és arra kérik őket, hogy a hét során saját biztonsági és egészségvédelmi programok szervezésével támogassák az eseményt. Ezek között lehetnek különleges munkahelyi ellenőrzések és kockázatértékelések, oktatás, tájékoztatás a munkahelyi zajjal kapcsolatos kockázatokról és az azok kiküszöbölésére/csökkentésére szolgáló megoldásokról, valamint olyan programok, amelyek a munkavállalókat és képviselőiket részvételre ösztönzik, ideértve a más szervezetekkel való kapcsolatfelvételt is. Ehhez kapcsolódóan az év során kiadványunkban is az átlagosnál többet foglalkozunk a munkahelyi zaj témájával. Az alábbiakban az Ügynökség zajvédelemmel és zajcsökkentéssel kapcsolatos kampányának szakmai háttéranyagaiból nyújtunk egy bővebb összefoglalót, az ezt követő cikk pedig nagy-britanniai példákat mutat be a munkahelyi zajártalom kezelésére néhány speciális foglalkozási ágban. Alapvető tudnivalók a munkahelyi zajról Nap mint nap európai munkavállalók milliói vannak kitéve a munkahelyi zajnak és az azzal járó veszélyeknek. Bár a zaj legnyilvánvalóbban az iparban például a gyáriparban és az építőiparban probléma, a legkülönfélébb egyéb munkakörnyezetekben is gondot jelenthet, a telefonos ügyfélszolgálati központoktól az iskolákig, a zenekari árkoktól a bárokig. Mit értünk zajon? A zaj nem kívánt hang, melynek erősségét ( hangosságát ) decibelben (db) mérik egy logaritmikus skálán. A szokványos társalgás hangereje például 65 db körül van, míg a kiabálás általában 80 db körüli. A különbség csak 15 db, de a kiabálás erőssége 30-szor nagyobb. Mivel az emberi fül érzékenysége a különböző frekvenciatartományokban eltérő, a zaj erősségét, intenzitását általában súlyozva, db(a) mértékegységben fejezik ki. A zaj veszélyességét nemcsak az erőssége határozza meg, az expozíció időtartama is nagyon lényeges. Ennek figyelembevételére szolgál az időtartam szerint súlyozott átlagos hangerősség. A munkahelyi zaj
esetében ez általában a nyolcórás munkanapon alapul. A zaj veszélyességét befolyásoló tényezők közé tartoznak még az alábbiak: Hirtelen erős hangok előfordulnak-e hangimpulzusok (amelyeket például a villamos ívek hoznak létre)? Frekvencia mértékegysége a hertz (Hz). Amit a hétköznapi szóhasználatban a hang magasságának neveznek, az a hang frekvenciája. A normál A hang (a középső C hang feletti A hang) frekvenciája például 440 Hz. Időbeni eloszlás mikor és milyen gyakran jelentkezik a zaj. Nem csak a túlzottan hangos zaj okozhat problémát a munkahelyen. A zaj kölcsönhatása más munkahelyi veszélyekkel fokozhatja a munkavállalókat érintő kockázatot, például az alábbi módon: a figyelmeztetőjelzések hangjának elfedésével növeli a balesetveszélyt; egyes vegyi anyagok jelenlétében tovább növeli a halláskárosodás veszélyét; vagy a munkához kötődő stressz kiváltó tényezőjeként léphet fel. Milyen problémákat okozhat a zaj? A zajos környezet többféle egészségi és baleseti kockázatot jelenthet a munkavállalókra nézve. Halláskárosodás: A túl erős zaj károsítja a belső fül csigajáratában található szőrsejteket, ami halláskárosodáshoz vezet. Sok országban a zaj okozta halláskárosodás az iparban előforduló leggyakoribb munkahelyi ártalom. Becslések szerint a hallászavarokkal küzdők száma Európában meghaladja Franciaország népességét. Élettani hatások: Bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a zajterhelés hatással van a szívre és az érrendszerre, és katekolaminok felszabadulását, valamint a vérnyomás emelkedését eredményezi. A katekolaminok, köztük az epinefrin (adrenalin) szintjét a vérben a stresszel társítják. Munkához kötődő stressz: A munkához kötődő stressz ritkán ered egyetlen okból, általában több stresszkeltő tényező együttes hatása váltja ki. A munkakörnyezetben fennálló zaj még meglehetősen alacsony zajszint esetén is stresszkeltő tényező lehet. Nagyobb balesetveszély: A magas zajszint megnehezíti a dolgozók közötti kommunikációt és akadályozza őket a hallásban, így megnöveli a balesetek bekövetkezésének valószínűségét. A
munkához kötődő stressz (amelyben közrejátszhat a zaj is) tovább súlyosbítja a problémát. Kiket veszélyeztet a zaj? A zaj potenciális veszélyt jelent mindenkire, aki zajnak van kitéve. Minél magasabb a zajszint, és minél hosszabb az expozíció, annál nagyobb a zaj okozta károsodás veszélye. A gyáriparban és a bányászatban a munkavállalók 40%-a munkaideje több mint felét tölti jelentős szintű zajban. Az építőiparban ez az arány 35%, számos más ágazatban így a mezőgazdaságban, közlekedésben és a hírközlésben 20%. A zaj azonban nem csupán a gyáriparban és más hagyományos iparágakban jelent gondot, így ma már a szolgáltatóipar ágazataiban, például az oktatásban, az egészségügyben, a vendéglátásban és a szórakoztatóiparban is problémaként ismerik el. Mi milyen hangos? Egy, az óvodák zajszintjét vizsgáló felmérés szerint azok átlagos zajszintje meghaladja a 85 db értéket. A Hattyúk tava egyik előadásán megmérték, hogy a karmester 88 db hangerőnek volt kitéve. A gépjárművezetőknek akár 89 db zajszintet is el kell viselniük. Az éjszakai szórakozóhelyeken dolgozókra ható zajszint elérheti a 100 db-t. Sertéstelepen 115 db-es zajszintet mértek. A munkáltató kötelezettségei A munkáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy védjék a munkavállalók egészségét a munkahelyi zajjal kapcsolatos veszélyektől. Feladataik az alábbiak: kockázatértékelés készítése ebbe beletartozik a zajszint mérése, de figyelembe kell venni minden, zaj okozta potenciális veszélyt (pl. a halláskárosodás mellett a balesetveszélyt is); a kockázatértékelés alapján intézkedési program működtetése az alábbiak érdekében: ahol lehet, a zajok forrásának megszüntetése; a zaj csökkentése annak forrásánál; az alkalmazottakat érő zajhatások csökkentése a munka szervezésére és a munkahelyek kialakítására vonatkozó intézkedé-
sekkel, ideértve a munkahely azon területeinek kijelölését és oda a belépés korlátozását ahol a munkavállalók várhatóan 85 db(a) értéket meghaladó zajszintnek vannak kitéve; végső megoldásként egyéni védőeszközök biztosítása az alkalmazottak számára; tájékoztatás, konzultáció és képzés biztosítása a munkavállalók számára a fennálló veszélyekre nézve, a kisebb zajexpozícióval járó munkamódszerekre és a zajjal szemben védelmet nyújtó eszközök használatára vonatkozóan; a veszélyek folyamatos figyelemmel kísérése és a megelőző intézkedések felülvizsgálata ez az egészségi állapot rendszeres ellenőrzését is magában foglalhatja. A munkavállalók bevonása A munkavállalókkal való egyeztetés jogszabályban előírt kötelezettség, és hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók elkötelezettek legyenek a munkavédelmi eljárások és fejlesztések iránt. A munkavállalók ismereteinek felhasználása elősegíti a veszélyek helyes felismerését és a működőképes megoldások kivitelezését. Ebben a folyamatban fontos szerep jut a munkavállalók képviselőinek. Az új technológiák és termékek bevezetése előtt kötelező a munkavállalókkal egyeztetést folytatni a munkavédelmi intézkedésekről. A gépek és egyéb berendezések gyártóinak is kötelessége a zajszint csökkentése. A 98/37/EK irányelv értelmében a gépeket úgy kell megtervezni és építeni, hogy a levegőben terjedő zajkibocsátás a lehető legalacsonyabb szintű legyen. Jogi szabályozás Az Európai Parlament és a Tanács 2003-ban elfogadta a munkavállalókat érő fizikai tényezők (pl. a zaj) hatásaira vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2003/10/EK irányelvet. Ezt a tagállamoknak 2006. február 15-ig kell átültetniük nemzeti jogszabályaikba. Az irányelv 5. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a műszaki fejlődés és a kockázatnak a zaj forrásánál történő csökkentésére irányuló intézkedések lehetősége figyelembevételével a zajexpozícióból eredő kockázatokat a forrásnál kell megszüntetni vagy a lehető legkisebbre csökkenteni. Az irányelv az új napi expozíciós határértéket 87 db(a) értékben határozza meg.
A munkahelyi zaj hatásai A munkahelyi zaj káros lehet a munkavállalók egészségére. A munkahelyi zaj legismertebb hatása a halláskárosodás, amelyet először 1731-ben a rézöntők körében figyeltek meg. A csökkent hallóképesség oka lehet a hangnak a belső fülbe továbbítását gátló valamilyen mechanikai akadály (vezetéses halláskárosodás) vagy a belső fül csigajáratában található szőrsejtek károsodása (érzőidegi halláskárosodás). Ritka esetben a hallóképesség csökkenését okozhatja az is, ha a központi idegrendszer nem képes a hallási ingerek helyes feldolgozására (azaz az agy hallóközpontjai nem működnek megfelelően). Zajból eredő halláskárosodás A zaj okozta halláskárosodást általában az idézi elő, hogy a munkavállaló hosszú időt tölt el zajos munkakörnyezetben. Az első tünet rendszerint az, hogy a beteg nem hallja a magas hangokat. Ha nem küszöbölik ki a túlzott zajt, a hallás tovább romlik, és a probléma kiterjed a mélyebb hangokra is. A károsodás általában mindkét fület érinti, a zaj okozta halláskárosodás végleges. A halláscsökkenés nem pusztán abban gátolja meg az érintett személyt, hogy képességeinek megfelelő teljesítményt nyújtson munkája során, hanem társas kapcsolatait is ellehetetlenítheti, elszigetelve őt a közösségtől, amelyben él. Halláskárosodás bekövetkezhet akkor is, ha a zajjal járó expozíció nem hosszú távú. A hirtelen keletkezett erős zajjal (akár egyszeri erős zajjal) járó rövid idejű expozíció például fegyverekből leadott lövés, vagy szög- és szegecsbelövő pisztolyok esetén szintén maradandó hatást, így halláskárosodást és folyamatos fülzúgást okozhat. A hirtelen keletkezett erős zajok a dobhártyát is beszakíthatják. Ez fájdalmas sérülés, amely azonban idővel begyógyul. Fülzúgás A fülzúgás a fülben hallott csengő, sziszegő vagy zúgó hang. A zajjal szembeni túlzott expozíció növeli a fülzúgás veszélyét. Azok körében, akik több, mint 10 éven át fokozott zajterhelésnek voltak kitéve, a fülzúgás előfordulási gyakorisága akár 54% is lehet. Ha a zaj impulzív, azaz nem állandó, hanem inkább robbanásszerű lökéshullámokként jelentkezik, a kialakuló fülzúgás gyakorisága a munkavállalóknál elérheti a 70%-
ot. Hirtelen erős zajok (pl. robbantás) esetén a veszély jelentősen nő. A fülzúgás a zaj okozta halláskárosodás első jele lehet. Akusztikus sokk Telefonos ügyfélszolgálati irodákban és más munkahelyeken a munkavállalók ki lehetnek téve akusztikus sokk kockázatának. Akusztikus sokkon a magas frekvenciájú zajszint hirtelen megemelkedését értik. Ilyen például a telefonvonal interferenciája következtében hallható zaj a fejhallgatóban. Ezek a sokkszerű hatások amellett, hogy fájdalmat okozhatnak és károsíthatják a fület, hozzájárulhatnak a munkahelyi stressz kialakulásához is. Átmeneti küszöbeltolódás A halláscsökkenés nem minden esetben maradandó. Folyamatos erős zaj például hangos zene hallgatása egy klubban, vagy hirtelen keletkező zaj például robbanás átmeneti halláscsökkenést, valamint fülzúgást okozhat a magas hangtartományokban. A normál hallás ilyenkor rendszerint néhány nap múlva visszatér. Ezt a jelenséget átmeneti küszöbeltolódásnak nevezik. Zaj és vegyi anyagok Egyes veszélyes anyagok ototoxikusak (szó szerint: mérgezőek a fülre ). Úgy tűnik, hogy azoknál a munkavállalóknál, akik ilyen anyagoknak és hangos zajnak is ki vannak téve, nagyobb a halláskárosodás veszélye, mint azoknál, akiknél csak a zajjal vagy csak a veszélyes anyagokkal szembeni expozíció áll fenn. Ilyen szinergiát különösen a zaj és egyes szerves oldószerek, köztük a toluol, sztirol és szén-diszulfid között figyeltek meg. Ezeket az anyagokat például a műanyag- és nyomdaiparban, valamint a festék és lakkgyártásban használják zajos környezetben. Zaj és a várandós munkavállalók Várandós nők esetében a nagy zajszinttel szembeni expozíció károsíthatja a magzatot. A hangos zaj hosszan tartó expozíciója magas vérnyomást és fáradtságot okozhat. Kísérletekkel bizonyított, hogy ha a születendő gyermeket a terhesség során hangos zajnak teszik ki, az a
későbbiekben hatással lehet a hallására, és alacsonyabb hangfrekvenciáknál is nagyobb esély van a károsodásra. A munkáltatóknak fel kell mérniük a várandós munkavállalók zajjal szembeni expozíciójának jellegét, mértékét és időtartamát, és ha a zaj kockázatot jelent a munkavállaló biztonságára vagy egészségére, illetve a terhesség lefolyására, a munkavállaló köteles a terhes nő munkafeltételeit úgy módosítani, hogy elkerülhető legyen a zajjal szembeni expozíció. Fontos tudni, hogy az anya által használt egyéni védőeszközök a születendő gyermeket nem védik a fizikai veszélyektől. Nagyobb balesetveszély A zaj és a balesetek közötti összefüggés szerepel a 2003/10/EK zajrendeletben, amely előírja, hogy a zaj balesetveszélyt növelő hatását külön figyelembe kell venni a zajra vonatkozó kockázatértékelés során. A zaj az alábbi módon vezethet balesetekhez: megnehezíti a munkavállalók számára a beszéd és a jelzések meghallását, illetve helyes értelmezését; elfedi a közeledő veszély, illetve a figyelmeztető jelzések hangját (pl. a járművek tolatásra figyelmeztető hangjelzését); elvonja a munkavállalók, például a gépjárművezetők figyelmét; hozzájárul a munkához kapcsolódó stresszhez, amely növeli a szellemi terhelést, így a hibák előfordulásának valószínűségét. A verbális kommunikáció megnehezítése A munkahelyen legyen az gyár, építkezés, telefonos ügyfélszolgálati központ vagy iskola nélkülözhetetlen a hatékony kommunikáció. A jó beszédkommunikáció megköveteli, hogy a beszéd hangereje a hallgató fülénél legalább 10 db-lel meghaladja a környező zaj szintjét. A környező zajt nagyon gyakran a verbális kommunikációt kifejezetten zavaró tényezőként érzékeljük, különösen akkor, ha: gyakori a környezeti zaj; az érintett hallása már enyhén károsodott; a beszélő nem a hallgató anyanyelvét használja; a fél fizikai vagy szellemi állapotát rossz egészségi állapot, fáradtság vagy időhiány miatti túlterheltség rontja. A munkakörnyezettől függ, hogy mindez milyen hatással van a munkavállalók munkahelyi biztonságára és egészségére. Például:
Stressz a környező zaj miatt a tanárok kénytelenek hangosabban beszélni, ami a hangképző szervek rendellenességéhez vezethet; a háttérzaj miatt az építkezésen dolgozó gépjárművezetők és gépkezelők félreérthetik a szóban adott utasításokat, és ez balesethez vezethet. Munkával kapcsolatos stressz akkor jelentkezik, ha a munkakörnyezet által támasztott követelmények meghaladják azt a szintet, mellyel a munkavállaló képes megbirkózni (vagy amit kezelni tud). A munkához kötődő stressznek számos alkotóeleme (stresszkeltő tényezője) van, egyetlen kiváltó tényező ritkán vezet munkából adódó stresszhez. A munkavállalók számára a stressz egyik forrása a fizikai munkakörnyezet lehet. A munkahelyi zaj stresszkeltő tényező lehet még akkor is, ha a zajszint nem olyan magas, hogy lépéseket kelljen tenni a halláskárosodás megelőzésére (pl. a gyakori telefoncsörgés vagy egy légkondicionáló berendezés folyamatos zúgása), bár a hatást általában más tényezőkkel összeadódva váltja ki. A zaj munkavállalók stressz-szintjére gyakorolt hatása számos tényezőtől függ, köztük az alábbiaktól: a zaj jellege, így annak erőssége, hangszíne és kiszámíthatósága; a munkavállaló által végzett feladat összetettsége (a koncentrációt igénylő feladatok esetén például mások beszélgetése stresszkeltő tényező lehet); a munkavállaló foglalkozása (pl. a zenészek számára a halláskárosodás veszélye miatti aggodalom munkához kötődő stresszt jelenthet); maga a munkavállaló, hiszen egyes esetekben, különösen, ha a munkavállaló fáradt, a más körülmények között ártalmatlan zajszint is kiválthat stresszt. Zajjal kapcsolatos munkahelyi problémák előfordulása az EU-ban EU statisztikai adatok A bőrgyulladás, valamint az izom- és csontrendszeri rendellenességek mellett a zaj okozta halláscsökkenés az egyik leggyakoribb foglalkozási betegség Európában.
Az európai munkavállalók 29%-a van kitéve magas zajszintnek munkaidejének több mint egynegyedében. Az európai munkavállalók 20%-ának a normál beszédnél hangosabban kell beszélni legalább munkaidejének fele alatt ha azt akarja, hogy munkatársai hallják, amit mond. A 25 EU tagországban becslések szerint 39,5 M munkavállaló van kitéve olyan erős zajnak a munkahelyén, hogy másokkal beszélve hangjukat meg kell emelniük munkaidejük fele alatt, vagy még tovább. Ez Spanyolország teljes lakosságának felel meg (2000. évi számadatok). Az európai munkavállalóknak körülbelül 7%-a azaz, több mint 13,5 M ember véli úgy, hogy munkája hallásproblémákat okozva kihat az egészségére. Nemzeti statisztikai adatok Franciaországban több mint 3 M munkavállaló (a foglalkoztatottak 18%-a) 85 db-t (A) meghaladó zajterhelésnek van kitéve, 6%-ukat pedig a 85 db-t (A) meghaladó zajterhelés hetente több mint 20 órán keresztül éri. Az Egyesült Királyság Orvosi Kutatási Tanácsa (Medical Research Council) által végzett felmérés alapján az Egyesült Királyságban mintegy 500 000-re tehető a munkavégzéssel összefüggésbe hozható hallásproblémákkal küzdők száma. Spanyolországban a munkavállalóknak több, mint 7%-a (azaz több, mint 1M foglalkoztatott) nyilatkozott úgy, hogy meglehetősen, vagy nagyon zavarja a munkahelyi zaj. Dániában a munkavállalók majdnem 30%-a van kitéve olyan erős zajnak, hogy a megszokottnál hangosabban kell beszélniük amikor munkatársaikkal kommunikálnak. Ágazati adatok Az Ügynökség megállapítása szerint az alábbi ágazatoknál különösen nagy a fokozott zajterhelésből eredő kockázat: Mezőgazdaság, halászat és erdőgazdálkodás egy gazdálkodók körében végzett lengyel tanulmány ebben a foglalkozási csoportban jelentős mértékű halláskárosodást állapított meg, valamint azt, hogy a halláskárosodás elsődleges oka a traktorok és mezőgazdasági gépek által kibocsátott túlságosan erős zaj.
Telefonos ügyfélszolgálati irodák egy dániai felmérés során a telefonos ügyfélszolgálati irodákban dolgozóknak több mint 20%-a számolt be arról, hogy akusztikus sokk érte. Építőipar az EU 15-ben az építőiparban dolgozók 35%-a nyilatkozott úgy, hogy munkaidejének felében, vagy még ennél is nagyobb hányadában erős zaj hatásának van kitéve. Oktatás egy dániai felmérés szerint az iskolai tanárok és a napközi otthonokban dolgozók több, mint felének emelt hangon kell beszélnie, amikor munkatársaival kommunikál. Ez több munkavállalót érint, mint számos ipari ágazat esetében. Szórakoztatóipar egy finnországi felmérés szerint a zenekari zongoristákat próba alatt 94 db (A) erősségű hanghatás éri, egy szopránénekes pedig akár 104 db(a) erősségű zajterhelést is elszenvedhet. Élelmiszer- és italgyártás az Egyesült Királyságban a tejpalackozó üzemekben a szalagok mellett dolgozókat érő zaj erőssége 90 95 db(a). Kohászat és fémfeldolgozás Franciaországban a foglalkozási eredetű süketségben szenvedők harmada a fémfeldolgozó ágazatban dolgozik. Közlekedés (leginkább közúti és légi) az EU 15 tagállamában a közlekedési és szállítási ágazatban dolgozók több mint 10%- a szerint munkájuk egészségi kockázatot jelent, mivel veszélyezteti hallásukat. Nemek közötti különbségek A férfiak esetében háromszor nagyobb az esélye annak, hogy munkájuk következtében hallásproblémáik lesznek, mint a nők körében. Ez tükrözi a férfiaknak a történelem során kialakult túlreprezentáltságát a zajosabb, nehézipari ágazatokban. Zajos iparágaknak számítanak ugyanakkor a többségében nőket alkalmazó élemiszer- és italgyártás, valamint a textil- és szórakoztatóipar, ideértve a bárokat és klubokat is. A telefonos ügyfélszolgálati irodákban, ahol a jelek szerint egyre súlyosabb problémát jelent az ún. akusztikus sokk (lásd fent), szintén nagyobbrészt nők dolgoznak. Franciaországban az oktatási, egészségügyi és szociális területeken több mint kétszer annyi nő van kitéve erős zajnak vagy nagyon magas hangok hatásának, mint férfi.
A zaj csökkentése és kontrollálása A túlzott munkahelyi zaj kiküszöbölése, illetve csökkentése nem csupán a munkáltató jogszabályban előírt kötelezettsége, hanem a szervezet gazdasági érdeke is. Minél biztonságosabb és egészségesebb a munkakörnyezet, annál kisebb a valószínűsége az olyan jelenségeknek, mint a munkavállalók költségekkel járó távolmaradása, a balesetek és a nem megfelelő teljesítmény. A kockázatértékelés fő pontjai A felmérés részletessége és módszertana a probléma és a kockázat mibenlététől és mértékétől függ, de minden olyan veszélyt figyelembe kell venni, amelynek forrása közvetlenül vagy közvetve a zaj. A kockázatértékelés főbb pontjai: Az adott szervezetben fennálló, zajhoz kapcsolódó veszélyek meghatározása. Például: Vannak-e olyan munkavállalók, akik nagy zajnak és ezáltal a zaj okozta halláskárosodás veszélyének vannak kitéve? Találhatók-e a munkahelyen olyan veszélyes anyagok, amelyek növelhetik a halláskárosodás veszélyét? Megnehezíti-e a zaj a kommunikációt egyes feladatok során, növelve ezzel a balesetveszélyt? A zaj jellegénél fogva hozzájárul-e a munkához kötődő stresszhez az adott szervezetnél? Annak felmérése, hogy kit és hogyan érhet károsodás, ideértve az ideiglenes és részmunkaidős alkalmazottakat, valamint az egyes kiemelt kockázati csoportokba tartozó, például várandós munkavállalókat is. A zajszint kontrollálására eddig bevezetett intézkedések értékelése és a további teendők kijelölése. A megállapítások rögzítése és megosztása a munkavállalókkal és a munkavállalók képviselőivel. A veszélyek megelőzésére, illetve kontrollálására irányuló lépések A munkavállalók egészségét és biztonságát szolgáló intézkedések az alábbi hierarchikus rendszerbe szervezhetők:
zajforrások megszüntetése; a zaj csökkentése a forrásnál; a munka szervezésére, illetve a munkahely kialakítására irányuló átfogó intézkedések; egyéni védőeszközök. A zajforrások megszüntetése A munkavállalókat érintő veszélyek kiküszöbölésének leghatékonyabb módja a zajforrások megszüntetése, amit az új berendezések és munkahelyek tervezésénél mindig figyelembe kell venni. A zaj megelőzésének, illetve kontrollálásának leginkább költséghatékony módja általában a zajmentes vagy alacsony zajszintű eszközök beszerzése. Több tagállamban létezik olyan adatbázis, amely segítséget nyújt a vállalkozásoknak a berendezések kiválasztásához. A zaj csökkentése a forrásnál A zajszint kezelésére irányuló programokban fontos szerepet kell szánni a zajcsökkentésnek, ami történhet vagy a zaj forrásánál, vagy a zaj terjedési útvonala mentén a berendezések és munkahelyek kialakításakor és karbantartáskor. Ennek megvalósítására különféle műszaki megoldások állnak rendelkezésre, köztük: a zajforrás szigetelése annak elhelyezésével, elzárásával, illetve a vibráció útján terjedés megakadályozásával fém- vagy légrugók, illetve elasztomer alátámasztás alkalmazásával; zajcsillapítás a forrásnál vagy terjedési útvonala mentén borítások és védőfalak segítségével, kipufogócsöveken hangtompítók elhelyezésével, illetve a vágási, forgási vagy ütközési sebesség csökkentésével; gépek cseréje vagy átalakítása például a zajosabb fogaskerekek helyett szíjhajtás, vagy pneumatikus helyett elektromos eszközök alkalmazása; hangszigetelő anyagok alkalmazása például az edények, szállítószalagok és vibrátorok gumival borítása; aktív zajcsillapítás (az ehhez szükséges feltételek fennállása esetén); megelőző karbantartás alkalmazása, mivel az alkatrészek kopása befolyásolhatja a zajszintet.
Átfogó intézkedések Ha a zajt a forrásnál nem lehet csökkenteni, további lépéseket kell tenni az alkalmazottakat érintő zajterhelés csökkentésére. Ez magában foglalhatja az alábbiak módosítását: a munkahely a helyiségben alkalmazott hangszigetelési megoldások (pl. hangszigetelő mennyezet) jelentősen csökkenthetik a munkavállalókat érő zajterhelést; a munka szervezése pl. olyan munkamódszerek alkalmazása, amelyek kevesebb zajexpozícióval járnak; és a berendezések a munkavállalókat érintő zajterhelés nagyban függ a munkavégzésre szolgáló berendezések elhelyezésétől és felszerelésük módjától. Mindig figyelembe kell venni a zajcsökkentő intézkedések ergonómiai hatásait. Ha a zajcsökkentést célzó megoldások megnehezítik a munkavégzést, előfordulhat, hogy azokat a munkavállalók módosítják vagy eltávolítják, és így hatástalanná teszik őket. Egyéni védőeszközök Az egyéni védőeszközök például fülvédők és füldugók csak utolsó megoldásként használhatók, a zajforrás kiküszöbölésére és a zaj csökkentésére tett minden más próbálkozás kimerítése után. Az egyéni védőeszközök használatakor figyelembe kell venni az alábbiakat: az egyéni védőeszközt úgy kell megválasztani, hogy az megfeleljen a zaj jellegének és időtartamának, emellett összeegyeztethető legyen az egyéb védőeszközök használatával; a munkavállalóknak választási lehetőséget kell biztosítani több megfelelő hallásvédő eszköz közül, hogy kiválaszthassák a legkényelmesebb megoldást; sok munkavállaló így gépjárművezetők, rendőrök, pilóták vagy operatőrök az érthető kommunikáció biztosítása és a balesetveszély lehető legkisebbre csökkentése érdekében munkájához speciális fülvédőt vagy fejbeszélőt (headset) igényel, amelyek gyakran aktív zajelnyomást alkalmaznak; az egyéni védőeszközöket megfelelően kell tárolni és karbantartani; a munkavállalókat képzésben kell részesíteni az egyéni védőeszközök szükségességéről, használatuk módjáról, helyes tárolásukról és karbantartásukról.
Tájékoztatás és képzés A munkavállalókat képzésben kell részesíteni, hogy megismerhessék a zajjal kapcsolatos problémákat és azok kezelését. A képzés tartalmazza az alábbiakat: a fennálló veszélyek, valamint a megszüntetésükre vagy csökkentésükre tett intézkedések; a kockázatértékelés és az esetleges zajszintmérések eredményeinek, valamint ezek jelentőségének kifejtése; zajcsökkentő és hallásvédő intézkedések, ideértve az egyéni védőeszközök használatát is; a halláskárosodásra utaló tünetek észlelésének és bejelentésének szükségessége és módja; a munkavállalók egészségi állapot vizsgálatra jogosultságának feltételei és az ilyen vizsgálatok céljai. A veszélyek és az alkalmazott intézkedések rendszeres figyelemmel kísérése A munkáltatóknak rendszeresen ellenőrizniük kell a zaj kiküszöbölésére és kontrollálására bevezetett intézkedések hatékony működését. A zajexpozíció mértékének függvényében a munkavállalóknak joguk van egészségi állapotuk rendszeres ellenőriztetésére. Ebben az esetben egyedi egészségügyi nyilvántartást kell vezetni, és az információkat át kell adni a munkavállalóknak. Az ellenőrzésekből nyert ismereteket fel kell használni a kockázatcsökkentő intézkedések áttekintéséhez. További információk További tájékoztatók és tudnivalók találhatók a http://ew2005. osha.eu.int címen. Az EU biztonsági és egészségvédelmi jogszabályai online elérhetők a http://europa. eu.int/eur-lex/ címen. Összeállította: Pál András An introduction to noise at work. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2005. 56. sz. The impact of noise at work. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2005. 57. sz. Noise reduction and control. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2005. 58. sz.