ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:10 PM Page 1 1 Tartalomjegyzék MADARAS SZILÁRD A Gyergyói kistérség helyzetelemzése........................................3 PASCA MÓNIKA Ploszkos község fejlõdési perspektívái......................................20 PÁLFI ATTILA A kontrolling jövõje, avagy a profit a részletekben rejlik........................33 PÁSZTOR CSABA Újdonságok a gazdasági és pénzügyi jogszabályozásban XXXVIII. rész............39 Hírek...............................................................41 A lap tartalmának román és angol nyelvû kivonata és tartalomjegyzéke............46
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:10 PM Page 3 3 A Gyergyói kistérség helyzetelemzése M A D A R A S S Z I L Á R D Bevezetés Elsõdleges kérdés mindenki számára az, hogy miért fejlõdnek egyes térségek és maradnak le mások a gazdasági fejlõdésben. Számos helyzetfelmérés összehasonlító elemzése adhatna csak választ erre a kérdésre. Elemzésem témája szülõföldemnek, a Gyergyói kistérségnek a tanulmányozása. A tanulmány a Gyergyói kistérség gazdasági helyzetének komplex elemzését próbálja nyújtani. Elsõsorban a kereskedelmi társaságok helyzetét jellemzõ gazdasági mutatókat gyûjtöttem össze és elemeztem. Vizsgáltam a térségben a gazdasági ágazatok eloszlását, kitértem a foglalkoztatottság kérdésére és ennek összetételét vizsgáltam, valamint Gyergyószentmiklós kistérség-központ szerepének kérdését. Az elemzés eredményeinek szemléltetésére az ArcViewGIS-ben elkészített kistérség-térképeket alkalmaztam. A vizsgálat során fontosnak tartottam olyan mutatókat választani, amelyekkel egyrészt a folyamatok jól értelmezhetõek, másrészt el lehet végezni a térség összehasonlítását a megyei és országos mutatókkal. A kutatás keretében a következõ kérdésekre kerestem a választ: Versenyképes-e a kistérség mezõgazdasága? Hogyan alakult a foglalkoztatottság szintje és összetétele? Melyek a fõbb okai a vidéki munkahelyhiánynak, és milyen ágazatok adnak megoldást a foglalkoztatottság problémájára a kistérségben? A GYERGYÓI KISTÉRSÉG MÚLTJA ÉS JELENE Földrajzi elhelyezkedés, megközelíthetõség A Gyergyói kistérség Hargita megye É-K-i részén található, a kistérség középpontja a 43 11 keleti hosszúság és a 46 s. Az átlag magasság 810 méter a tengerszint felett. A kistérség viszonylag könnyen megközelíthetõ: a városon átmegy négy nemzeti út és egy megyei út, a következõ irányokba: DN 13B Gyergyószentmiklós Parajd, DN 12 Maroshévíz Gyergyószentmiklós Csíkszereda, DN 12C Gyergyószentmiklós Gyilkos-tó, továbbá az aszfalt nélküli burkolatlan megyei út: DJ 125A Gyergyószentmiklós Balán. Ezenkívül a város vasútállomással rendelkezik (a Korona nemzetközi gyors egyik megállópontja), ahogyan a
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:10 PM Page 4 4 MADARAS SZILÁRD falvak közül is ötnek (Gyergyóditró, Gyergyószárhegy, Tekerõpatak amely Gyergyóújfalú önkormányzatához tartozik, Vasláb, Marosfõ) van vasúti állomása. A legközelebbi repülõtér Marosvásárhelyen található, amely a kistérségtõl 147 km távolságra van. Ez személygépkocsival 2,5 3, autóbusszal pedig 3 3,5 órás utat jelent. Az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma a kistérségben átlagban 2003-ban 47,29 lakos/km² volt. Gyergyószentmiklóson a legnagyobb, 1999-ben, 2001-ben, 2003-ban 95,6; 95,1; 91,01 lakos/km²; utána következik Gyergyóremete (61,24; 61,64; 60,123 lakos/km²); a legalacsonyabb Gyergyóalfalu esetében: 26,66; 26,43; 25,75 lakos/km². Az országos átlag: 91,2 lakos/ km², a megyei átlag: 49,1 lakos/km². (Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal, Megyei Statisztikai Hivatal) Ezekkel az értékekkel a kistérség az országos, valamint a megyei átlag alatt helyezkedik el. A Gyergyói kistérségrõl tehát megállapíthatjuk, hogy jellegzetesen vidéki térség. Infrastrukturális ellátottság A kistérségen áthaladó megyei utak: DN 13B, DN 12, DN 12C aszfaltozott mûutak, kivételt képez a DJ 125A megyei út, amely Balánbánya irányában halad, ez utóbbi burkolat nélküli, részben kövezett erdei út. Az egy négyzetkilométerre jutó út Gyergyószentmiklós város esetében 0,28 útfelület/km², ebbõl modern út 0,189 útfelület/km. A helyi tapasztalatom alapján kijelenthetem: a kistérségben (ahogyan a megyében általában) az úthálózat infrastruktúrája nagyon hiányos. Az aszfaltozás lassú ütemben folyik, Gyergyószentmiklós esetében az elmúlt tizenöt évben csak négy utca aszfaltozása valósult meg. A kistérség vezetékes ivóvízzel való ellátottsága a következõ képet mutatja: Gyergyószentmiklóson az egy négyzetkilométerre jutó vízvezeték (1999 2003 között) 0,347 vízvezeték/km², Gyergyócsomafalván 0,284 vízvezeték/km², a falvak többi részén 2003-ig nincs vezetékes ivóvíz, Gyergyószárhegyen 2003-ban 0,169 vízvezeték/km² szerepel. Így a kistérség átlaga 1999-ben 0,093 vízvezeték/km², 2003-ban 0,105 vízvezeték/km². Szennyvízelvezetõ hálózat Gyergyószentmiklóson az 1999-es 0,101 vezeték/km²-rõl 2001-re 0,084 vezeték/km²-re csökkent, 2003-ban is ugyanez az érték. A kistérség községeiben Gyergyócsomafalva kivételével szennyvízelvezetõ hálózat nincs (2003), ez utóbbinál 0,0764 vezeték/km² található. A kistérségben átlagban a vizsgált három évre 0,027; 0,023; 0,023 vezeték/km² ezek aránya. A lakóházak száma a kistérségben összesen 20 797 volt 1999-ben, ez a szám 2003-ban 21 843-ra növekedett. Csak Gyergyószentmiklóson a három év alatt 288 lakóház épült. Következtetésként megállapítható: a kistérség infrastrukturális ellátottsága nagy hiányosságokat mutat.
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 5 A Gyergyói kistérség helyzetelemzése 5 Demográfiai helyzet A kistérség demográfiai helyzetére az 1a. táblázatban feltüntetett mutatókat vizsgáltuk több évre, de elégségesnek tartjuk csak az 1999-es és a 2003-as részletes adatok bemutatását. 1a.Táblázat. Demográfiai mutatók 1. Táblázat. A Gyergyói kistérség demográfiai helyzete. Saját számítások a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal adatai alapján
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 6 6 MADARAS SZILÁRD Összességében a kistérségre az ezer lakosra jutó újszülöttek aránya a vizsgált (1999 2003) intervallumban csökkent: 9,73-ról 8,88-ra. A halálozási arány, amelyet szintén ezer lakosra vizsgáltam, mindhárom évben meghaladta a szaporulati arányt, így egyértelmûen kijelenthetõ, hogy a kistérség népessége csökkenõ tendenciát mutat. A vizsgált három évben egyedül Remete esetében pozitív ez a különbség 2003-ban (0,94), a kistérség többi településében általánosan negatív tendenciájú a természetes népességszaporulat. A települések népességmegtartásáról a táblázatból a 2.1, 2.2 és 2.3 mutatók adnak jellemzést. A végleges lakhellyel való beköltözöttek és kiköltözöttek különbségérõl 1999-ben a következõket állapíthatjuk meg: Gyergyószentmiklóson a legnagyobb, 40 lakos költözött el véglegesen, míg Vasláb esetében a legmagasabb: 18 beköltözött. Ideiglenes lakhellyel 7- tel több jött Gyergyószentmiklósra, Remetérõl 80 költözött el. 2001-ben Gyergyószentmiklósról 60 költözött el véglegesen, Szárhegyre 21-gyel több költözött be, és ez a legmagasabb. Ideiglenes lakhellyel Gyergyószentmiklósra 53 költözött be, legnagyobb csökkenést Szárhegyen tapasztalunk 60 elköltözéssel. 2003-ben Gyergyószentmiklóson a legnagyobb a végleges lakhellyel való kiköltözés, 54, a legtöbb beköltözöttet Vasláb esetében láthatjuk 13 személlyel. Ideiglenes lakhellyel való legtöbb beköltözés Gyergyószentmiklós esetében történt: 96 személy, a kiköltözöttek száma Ditró esetében a legmagasabb: 61 személy. A stabil lakosság arányában vizsgált mobilitás váltakozó értékekkel bír ebben az idõszakban. Megvizsgáltam a kistérség településeinek beiskolázottsági mutatóit. A következõ mutatókat számítottam ki: óvodások, elemi iskolások aránya; I IV., V VIII. osztályosok aránya; illetve az V VIII., IX XII. osztályosok aránya. Ezek az arányok évrõl-évre szintén csökkenõ állapotot mutatnak, néhány kivételtõl eltekintve, kevesebb az óvodások száma, mint az elemi iskolásoké, ami kevesebb, mint az általános iskolában tanulóké, melyek száma a líceumban tanulókénál kevesebb. Ez a folyamat a népességcsökkenéssel magyarázható, és hosszú távon a lakosság elöregedéséhez vezet. Következtetésként elmondhatjuk, hogy a kistérség természetes népesség-utánpótlása gyenge, negatív értékekkel bír, valamint vonzása (hogy új betelepülésekkel ez a népességcsökkenés megállítható legyen) elhanyagolhatóan kevés. Foglalkoztatottság a kistérségben Az 1999 2003-as idõszakban a foglalkoztatott népesség a kistérségben összességében és Gyergyószentmiklós esetében is csökkent. A kistérségben 1999-re és 2003-ra ez 9351, illetve 6573 foglalkoztatottat jelent, illetve Gyergyószentmiklóson 6422 és 4858. Az aktív népességre a kistérség szintjén 2002-re találtam adatokat. A foglalkoztatottak aránya az aktív népességbõl a kistérségre átlag 21,02%, a legmagasabb Gyergyószentmiklóson: 38,14%, a legalacsonyabb Újfaluban: 5,52%. A községek közül viszonylag magas Remete esetében: 17,8%, a többinél 10% alatt van.
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 7 A Gyergyói kistérség helyzetelemzése 7 1. Ábra. A Gyergyói kistérség foglalkoztatottsági helyzete. Saját számítások a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal adatai alapján A továbbiakban az alkalmazottak ágazatonkénti eloszlását vizsgáltam. Az 1. ábra tartalmazza az egyes ágazatok részarányát az alkalmazásban lévõ össznépességbõl, és ennek változását a vizsgált három évre. 2. Ábra. A foglalkoztatottak ágazatok szerinti eloszlása. Saját számítások a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal adatai alapján
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 8 8 MADARAS SZILÁRD A helységi nyilvántartási lap tartalmazza a mezõgazdasági alkalmazottakat is, ezek azonban (akárcsak a Gyergyószentmiklósi Adóhivatal adataiban szereplõ egyéni vállalkozók száma) nem a mezõgazdaságból élõ önfenntartó gazdálkodást folytató népesség számát fedik, hanem a csak munkakönyves alkalmazottak számára utal. Ezen mezõgazdasági alkalmazottak aránya a foglalkoztatott népességbõl a három év alatt a kistérségben csökkenést mutat. Az ipari alkalmazottak aránya a foglalkoztatott népességbõl magas, de tendenciáját tekintve csökkenõ: 1999-ben 0,36, 2003-ban 0,29 ez az arány. Ennek magyarázata az ipari szerkezetváltáshoz, a más ágazatok foglalkoztatottságának növekedéséhez köthetõ, valamint az a tény, hogy ez alatt a három év alatt Gyergyószentmiklóson 564 személlyel, a kistérségben összesen 2778 személlyel csökkent a foglalkoztatott népesség száma, azt mutatja, hogy a munkahelyek megszûnése, az elbocsátások elsõsorban az ipari ágazatokban történtek. Külön tanulmányoztam az építkezésben alkalmazottak arányát a foglalkoztatott népességbõl. A három év alatt ez az arány enyhe csökkenést mutat: 1999-ben 0,03; 2003-ben 0,029. A szolgáltatásokban alkalmazottak aránya az össz foglalkoztatottakéból a vizsgált három évben jelentõs növekedést mutat: 1999-ben 0,23, 2003-ban 0,46. A 2003-as 46% körüli érték mögött tulajdonképpen a többi ágazatban (fõleg az iparban) a foglalkoztatottak csökkenésének ténye áll fenn. A kereskedelemben foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatott népességhez viszonyítva a három év alatt növekedést mutat: 1999-ben 0,07, míg 2003-ban 0,11. Az iparban történõ elbocsátások a kényszerbõl kisvállalkozók számának növekedését eredményezte (pl. taxisok, bár erre konkrét adatom nincs), valamint azon népesség száma növekedett, amely a mezõgazdaságból önfenntartó gazdálkodást folytatva él. A mezõgazdasági (nem munkakönyves) foglalkoztatottak számára a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal Mezõgazdasági irodájának adatai alapján következtethetünk. A gazdálkodók száma 1999-ben, illetve 2003-ban, a gazdalajstromból: 2925 és 2762, enyhén csökkenõ tendenciát mutat, azonban a számuk magas a foglalkoztatott népesség számához 6422 és 4858 képest (lásd a grafikont). Mivel a foglalkoztatottak száma csökkent, a mezõgazdasági foglalkoztatottak száma szinte állandó maradt, megállapíthatjuk, hogy jelentõs a mezõgazdasági túlfoglalkoztatottság. Az alkalmazottak számának további vizsgálatára és ágazatonkénti eloszlására, változására a 2003 2005-ös évekre a Gyergyószentmiklósi Adóhivatal adatait használtam fel. Kimagasló a faiparban, fafeldolgozásban dolgozók száma a kistérségben: 2003-ban 1740, 2005-re ez a szám 2691-re növekedett. Magas a kereskedelemben dolgozók száma is a kistérségben: 1489 (2003), 1833 (2005). A vendéglátás, a kedvezõ turisztikai lehetõ-
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 9 A Gyergyói kistérség helyzetelemzése 9 ségek miatt, szintén elemzésem tárgyát képezi, ezért a továbbiakban ezen három ágazat foglalkoztatottsági eloszlását vizsgálom. 3. Ábra. A mezõgazdaságból élõk és a foglalkoztatott népesség összehasonlítása. Forrás: Saját számítások a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal adatai alapján 4. Ábra. A foglalkoztatottak helyzete a fafeldolgozásban, kereskedelemben és vendéglátásban. Saját számítások a Gyergyószentmiklósi Adóhivatal adatai alapján
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 10 10 MADARAS SZILÁRD A legtöbb fafeldolgozásban foglalkoztatott Gyergyószentmiklóson található mindkét évben, de jelentõs növekedést látunk Csomafalva esetében is 2005-re. A kereskedelemben foglalkoztatottak száma növekedett Gyergyószentmiklóson, valamint a kistérség többi településén, Csomafalván azonban visszaesés tapasztalható. Ahhoz, hogy megtudjuk, ezen ágazatok mennyire oldják meg tartósan a foglalkoztatás problémáját, a továbbiakban megvizsgálom ezen vállalkozások összetételét is. Informálódási lehetõségek Az 1000 fõre jutó rádió-elõfizetések száma megkétszerezõdött a három év alatt a kistérségben, az 1000 fõre jutó tévé-elõfizetések száma is jelentõsen növekedett (136,9-rõl 18,65-re). Az informálódási lehetõségek fejlettsége, a kistérség olyan mutatói, amelyek az általános mentalitás, a világról alkotott kép vagy a lehetõségek kedvezõ kihasználása terén ad jellemzést a térségrõl, még alig mutatkoznak. Újdonság e tekintetben az Újfaluban mûködõ teleház. Egészségügyi ellátottság A kistérség egészségügyi infrastrukturális ellátottsága a következõképpen néz ki: összesen 248 kórházi ágy van, ebbõl 25 a ditrói kórházban, a kistérségben tehát átlagban 0,0046 kórházi ágy jut egy lakosra. A vizsgált idõszakban Alfalu és Szárhegy községekben nem volt orvos. A kistérségben átlagosan az 1000 fõre jutó orvosok száma 1999-es 1,13-rõl 2003-ra 1,11-re csökkent, Gyergyószentmiklós esetében 2,44-rõl 2,37-re. Az egészségügyi személyzet az 1999-es 3,19-es kistérségi áltagról 3,54-re növekedett 2003-ra. Az egészségügy gyengén fejlett helyzete kihatással van az életminõségre, és közvetve hozzájárul a népesség csökkenéséhez. Önellátási szint Az önellátási szintjét a kistérség helyzetérõl az alábbi táblázatban összegyûjtött adatok szemléltetik. 2a. Táblázat. Mutatók elnevezése
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 11 A Gyergyói kistérség helyzetelemzése 11 2. Táblázat. A Gyergyói kistérség önellátási szintje Saját számítások a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal adatai alapján A gabonatermesztésre használt terület magas aránya miatt fontos az egy lakosra jutó éves gabonatermesztés (kb-ban). 2003-ban ennek értéke 105,23 kg. A burgonyatermesztés, amely egy lakosra jut 2003-ban, a kistérségben átlagosan 763 kg, viszonylag magas érték (6 7 mázsa átlagban, egyes községekben 1 tonna fölötti). A burgonyatermesztés/lakos magas, de a problémát a burgonya értékesítése, piaca, tárolása és a megvalósított jövedelem szintje jelenti. A térség, helyi éghajlati és földrajzi jellegébõl adódóan, a zöldségtermesztésre és a gyümölcstermesztésre nem a legalkalmasabb. Az 1 fõre jutó éves zöldség- és gyümölcstermesztés alacsony értéket mutat. Az egy lakosra jutó éves hústermelés a kistérségben átlagban növekedett,az 1999-es 56,48 kg-ról 2002-re 65,61 kg-ra. Növekvõ tendenciát mutat az egy lakosra jutó éves tejtermelés: 1999-ben 3462,87; 2003-ban 3495,29 liter/fõ. A tojástermelés is 81,32 db/fõrõl 129,31db/fõre növekedett. A kistérség önellátási szintje a hegyvidéki térségre jellemzõ.
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 12 12 MADARAS SZILÁRD A kistérség mezõgazdasági helyzete A kistérség termõföldje és éghajlata bizonyos zöldségek termesztésére alkalmatlan, a gabonahozam pedig alacsony. 3a. Táblázat. Mezõgazdasági mutatók 3. Táblázat. A Gyergyói kistérség mezõgazdasági helyezete. Saját számítások a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal adatai alapján
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 13 A Gyergyói kistérség helyzetelemzése 13 Erdõs, legelõs jellegébõl adódóan a kistérségben viszonylag magas az egy lakosra jutó mezõgazdasági terület, átlagosan 1,27 ha körüli, az országos átlag (0,41 ha/lakos) háromszorosa. Alfaluban ez az átlag 2,46-ról 1999-hez viszonyítva 2,7-re növekedett 2003-ra, amely növekedés a jelentõs népességcsökkenéssel magyarázható. A szántók aránya a mezõgazdasági felületbõl a kistérségben átlagban 0,23 körüli, míg a kaszáló 0,70-re csökkent 2003-ra. Egyrészt a térség hegyes jellegébõl, másrészt a silány földminõségbõl adódik ez a 70% fölötti arány a kaszálók, legelõk esetében. A továbbiakban megvizsgáltam, hogy a megmûvelt szántóterület hogyan oszlik meg a felhasználás szempontjából: gabona-, burgonya- és zöldségtermesztésre, és kiszámítottam ezek részarányát a mezõgazdasági felületbõl. A gabona termesztésére használt terület aránya: 0,24 (2003-ban), ami azt mutatja, hogy a szántókat szinte csak gabona termesztésére használják. Ez elõnytelen mind országos, mind az EU-hoz való csatlakozás szempontjából, mert nem versenyképes a termesztése, és nincs értékesítési piaca. A burgonya termesztése, amelyrõl Székelyföldön sokan azt tartják, hogy a megélhetés fõ forrása, a kistérségben a mezõgazdasági terület 0,17 részarányát foglalja el, és értékesítési piaci gondokkal küzd. Viszonylag magas a burgonya termesztésére használt terület aránya az összes mezõgazdasági területbõl Gyergyószentmiklóson 2003-ban (0,30). A kistérség állattenyésztésére vonatkozóan megvizsgáltam: a szarvasmarha-, sertés-, juh- és szárnyas állomány számát az 1999 2003 idõszakra. A szarvasmarhák tenyésztésére 2000-tõl érvényes a számozási törvény, levágni csak állatorvosi engedéllyel lehet, és tenyésztésére bizonyos állami támogatás jár. A kistérségben 2003-ban összesen 11 781 szarvasmarha volt. A legmagasabb értékeket 2003-ban Újfalu (1856), Alfalu (2241) mutatta, míg a legalacsonyabb Vaslábon (900 körüli). A sertéstenyésztés esetében az elemzett há-
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 14 14 MADARAS SZILÁRD rom évben az állomány jelentõs csökkenését tapasztaljuk. 1999-ben 11 159-rõl 2003-ban 6711-re csökkent. Ennek oka a sertéshús piaci árának csökkenésében keresendõ. A juhtetenyésztésre vonatkozóan szintén az állomány csökkenése tapasztalható: az 1999- es 16 324-es értékrõl 2003-ra 12 048-ra csökkent. A juhtenyésztés és a szarvasmarha-tenyésztés a nagyfelületû hegyi legelõkön valósul meg. Kérdéses, hogy a különbözõ fajállatok mennyire tudnak alkalmazkodni a helyi éghajlati viszonyokhoz, azonban a fajnemesítés és az állattenyésztés versenyképessé tétele fontos prioritás marad. A szárnyasállomány a kistérségben 2003-ban összesen 56 694. Megválaszolatlan kérdés marad számomra: Azért termesztenek-e Székelyföldön burgonyát, mert gazdaságosan nagy hozamban termeszthetõ (és értékesíthetõ?), vagy mert a térség éghajlata és termõföldje nem teszi lehetõvé más növény termesztését? Következtetésként megállapítható, hogy a mezõgazdaság alacsony termelékenységgel bír. Idegenforgalom Meglepõ, hogy sok településen nincs fogadóhely (a helységi adatlap alapján), a kistérségben átlagban és Gyergyószentmiklóson is csökkent a számuk (1268-ról 896-ra, illetve 975-rõl 640-re) 1999 2003 között. A családi házaknál való vendégfogadásról, helyismeretemre alapozva, kijelenthetem, hogy növekvõ tendenciát mutat az elmúlt idõszakban, azonban erre összefogás és stratégia nélkül életképes fejlesztést nem tudunk megvalósítani. Növekedett a vendéglátó egységek száma és ebben az ágazatban a foglalkoztatottak száma 2003 2005 között. Átlagban egy kereskedelmi egységnél foglalkoztatottak száma 3,80- ról (2003) 4,27-re növekedett. A GYERGYÓI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI HELYZETÉNEK KOMPLEX ELEMZÉSE Vállalkozások helyzete a kistérségben A vállalkozások számát vizsgálva a 2003 2005-ös évekre a Gyergyószentmiklósi Adóhivatal adatait használtam fel. Az adatok alapján a 2003 2005-ös idõszak alatt 905-rõl 1231-re növekedett a vállalkozások száma. A jelentõs növekedés elsõsorban a kereskedelemben valósul meg: 2003-ben 359, 2005-ben 458 ezen vállalkozások száma. A térségben való eloszlást vizsgálva, 2003-ban 63,79%-a, 2005-ben 58,52%-a Gyergyószentmiklóson található. Jelentõs, 8% fölötti részarányt mutat a vállalkozások számából Alfalu (2003-ban 8,36%, vagyis 30 cég; 2005-ben 8,73, vagyis 40 cég). A második jelentõs ágazat a faipar, fafeldolgozás. 2005-ben a kistérségben 268, Gyergyószentmiklóson 80 vállalkozás mûködött. A falvak közül magas 2005-ben a Csomafalván (50), Ditrón (50), Újfalun (36) bejegyzett vállalkozások száma. A fafeldolgozó egységek többsége gáter.
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 15 A Gyergyói kistérség helyzetelemzése 15 A bútorgyártásban bejegyzett vállalkozások száma 17 volt 2003-ban, 2005-re pedig lecsökkent 7-re. A két település, ahol bútorgyártás történik: Gyergyószentmiklós és Alfalu. A kitermelt és felvágott fának tehát, úgy tûnik a vállalkozások számából, hogy csak kis mennyisége kerül feldolgozásra a térségben bútorgyártására. Ez azt jelenti, hogy a termelési folyamat rövid, más ágazatok jelentõsek a fafeldolgozásban, úgymint a faházak gyártása vagy a kerti padoké. A vendéglátó egységek száma a térségben alacsony, és 59%-uk 2005-ben Gyergyószentmiklóson található, számuk pedig 31-rõl 49-re növekedett. Az 5. ábrát tanulmányozva, a legszembetûnõbb a kereskedelmi egységek számának a növekedése (fõleg Gyergyószentmiklóson). A 4. táblázat azt mutatja, hogy az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma alig változott, így ezen új kereskedelmi egységek fõleg kisvállalkozások, kisüzletek, amelyek hosszú távú versenyképessége kérdéses. 5. Ábra. A vállalkozások helyzete. Saját számítások a Gyergyószentmiklósi Adóhivatal adatai alapján A foglalkoztatottság kérdésére visszatérve, a 4. táblázat az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak számát tartalmazza. A foglalkoztatottság vonatkozásában vizsgálom ezeket az ágazatokat. A faipari, fafeldolgozó egységeknél jó jelnek vehetjük azt, hogy az egy cégre jutó alkalmazottak száma átlagban a kistérségben 6,47-rõl 10,04-re növekedett. Nagyon jelentõs a gyergyócsomafalvi (4,46-ról 11,08-ra), gyergyószentmiklósi (9,24-rõl 14,93) és a gyergyóalfalvi (3,50-rõl 10,81-re) növekedés ezen a téren.
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 16 16 MADARAS SZILÁRD 4. Táblázat. Az egy gazdasági egységre jutó foglalkoztatottak száma a fafeldolgozásban, kereskedelemben és vendéglátásban. Saját számítások a Gyergyószentmiklósi Adóhivatal adatai alapján Jobb szemléltetés céljából elkészítettem az ArcviewGIS program segítségével a faipari cégek és a kereskedéssel foglalkozó cégek településenkénti eloszlásának ábráját, a településen mûködõ cégek számát is jelezve a kör sugarával. 6. Ábra. Faipari és kereskedelmi cégek számának változása településenként a Gyergyói kistérségben. Saját számítások a Gyergyószentmiklósi Adóhivatal adatai alapján. Itt is megállapítható az, hogy a kereskedelmi társaságok magas száma a kis- és középvállalkozásokra utal, a fafeldolgozásban is jelentõs a kis- és középvállalkozások jelenléte.
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 17 A Gyergyói kistérség helyzetelemzése 17 Következtetésként megállapítható, hogy az ipari szerkezetváltásból adódó munkahelyhiányra a térségben domináns két ágazat, a kereskedelem és a fafeldolgozás, csak részben ad megoldást. A vendéglátásban pedig, bár növekedés tapasztalható, még mindig nagyon alacsony a foglalkoztatottak száma. Hosszú távon a kis- és középvállalkozások életképességén múlik ezen ágazatokban a munkahelyek száma. Kistérség központi szerep? A vállalkozások száma szerinti eloszlásban Gyergyószentmiklós kimagasló: 2003-ban a vállalkozások 58,78%-a, 2005-ben pedig 52,72%-a volt Gyergyószentmiklóson. A beruházások, a forgalom és az összes eszközre vonatkozó adatok alapján elkészítettem a kistérség gazdasági térképét, a már említett ArcviewGIS program segítségével. 7. Ábra. A Gyergyói kistérség vállalkozásainak gazdasági térképe 2005-ben. Saját számítások a Gyergyószentmiklósi Adóhivatal adatai alapján Megállapíthatjuk, hogy a vállalkozások forgalmának 57,74%-a, az összes eszköz 70,80%-a, a beruházások 64,76%-a Gyergyószentmiklóson valósult meg 2005-ben.
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 18 18 MADARAS SZILÁRD Bizonyos gazdasági tevékenységek csak Gyergyószentmiklóson mûködnek, úgymint a nyomdák, bútorgyártás. Az építkezés is olyan iparág, amelyben az alkalmazottak 98%-a 2003-ban, 86,75%-a 2005-ben Gyergyószentmiklóson dolgozott, vagy itt volt bejegyezve. 2003-ban a következõ ágazatok foglalkoztatottjai vannak jelen Gyergyószentmiklóson magas arányban, míg a községekbõl részben vagy teljesen hiányoznak: ingatlankereskedelem, banki és pénzügyi szektor, telekommunikáció, jogi és könyvelési, szolgáltatási ágazatok. Ezek mellett a vállalkozások mellett a csak a városban mûködõ intézményeket is megemlítjük: kórház, bíróság, bankok, fõiskola, újságok és rádiók szerkesztõségei, gimnázium és szakközépiskolák, valamint más adminisztratív egységek irodái (pl. nyugdíjpénztár). Ezek együttes hatása jelzi azt a gazdasági vonzóerõt, amely Gyergyószentmiklóst egyfajta kistérségi központi státusszal látja el, bár erre nincs kistérségi regionális intézményi keret. Következtetések A rendelkezésre álló statisztikai, gazdasági adatok alapján végzett elemzések az alábbi fõbb következtetésekre vezettek: jelentõs a népességcsökkenés, különösen a fiatalabbak körében; az ipari szerkezetváltás miatt jelentõs az ipari foglalkoztatottak számának csökkenése; az ipari foglalkoztatásból kiszorultak részben a kisvállalkozásokban, fõleg a kereskedelemben helyezkedtek el, de nagyobbrészt a mezõgazdaságból próbálnak megélni; a kis- és középvállalkozások száma magas, de ezek elsõsorban a családtagok foglalkoztatását biztosítják; jelentõs a mezõgazdasági túlfoglalkoztatottság, ami alacsony mezõgazdasági termelékenységet és ehhez kapcsolódva alacsony jövedelmi szintet eredményez; magas a vidéki háztartások önellátási szintje, gyenge a piachoz való kapcsolódás; a fafeldolgozásban tevékenykedõ gazdasági egységek nem jelenthetnek hosszú távra megoldást a foglalkoztatottság problémájára, bár a vizsgált idõszakban ezen ágazatban dolgozók száma jelentõsen növekedett; a kistérség viszonylag gyenge infrastrukturális ellátottsága negatívan hat az itt élõk életszínvonalára, a vállalkozások fejlesztésére; kedvezõek a turisztikai adottságok, de a vendéglátás is csak szezonálisan és viszonylag kevés embernek nyújthat megélhetést. Jelentõs kitörési pontokat nehéz felmutatni, de kétségtelenül egyike ezeknek a turizmus fejlesztése és a már mûködõ vállalkozások szorosabb kapcsolódása a piaci elvárásokhoz.
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 19 A Gyergyói kistérség helyzetelemzése 19 FELHASZNÁLT IRODALOM: Garda Dezsõ: Megmaradásunk esélye. Státusz kiadó, 2005. Györfy Lehel: Diagnoza ºi strategia de dezvoltare a microregiunii Gheorgheniului în contextul strategiei de dezvoltare regionalã, Államvizsga dolgozat, 2001. Madaras Szilárd: Gyergyó kistérség helyzetelemzése és fejlesztési stratégiája, Mesterkurzus disszertációs dolgozat, 2006. Vincze Mária: Vidéki helyzetelemzés. Kászoni esettanulmány. Hargita Kiadóhivatal, 2002. Vincze Mária: Régió és vidékfejlesztés. Elmélet és gyakorlat. Presa Universitarã Clujeanã, Kolozsvár, 2000. *** Recensãmîntul populaþiei României, 2002. *** Hargita Megyei Statisztikai Hivatal adatai *** Hargita Megyei Mezõgazdasági Igazgatóság adatai *** Gyergyószentmiklósi Adóhivatal adatai *** Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, Mezõgazdasági Irodájának adatai
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 20 20 P A S C A M Ó N I K A Ploszkos község fejlõdési perspektívái A román társadalom számára a vidékfejlesztés jelenleg különös hangsúllyal bír, figyelembe véve Románia közelgõ európai uniós csatlakozását, ugyanis a vidék és a mezõgazdaság a romániai csatlakozási folyamat problémás területei. Ezen problémák közé tartoznak a következõk: a túlnyomórészt agrár szektor által dominált vidéki gazdaság, az alacsony életszínvonal, az alacsony teljesítõképességû, önellátó mezõgazdaság, a vidéki térségekben élõk alacsony szakmai képzettsége és gyenge elhelyezkedési lehetõségük. Az elõbbiek alapján nyilvánvaló tehát, hogy a vidéki térségek tanulmányozása elengedhetetlen ahhoz, hogy optimális és reális megoldásokat találjunk a vidéket sújtó problémák orvoslására. Napjainkig számos tanulmány jelent meg a szakirodalomban, amely a romániai vidéki térségek szegénységi/fejlettségi szintjével foglalkozik. Ezen tanulmányok érdeme elsõsorban az, hogy átfogó képet adnak a vidéki közösségek helyzetérõl, mely elengedhetetlenül szükséges az országos vidékfejlesztési, szociális és egyéb politikák megfogalmazásához. Mindemellett ezen tanulmányok nem elegendõek abban esetben például, ha egy adott térség, helység vagy közösség számára szeretnénk elkészíteni egy fejlesztési tervet. Az ilyen esetekben elengedhetetlenek az adott területre vonatkoztatott és elkészített helyi esettanulmányok, felmérések és kutatások. A jelen tanulmány egy ilyen esettanulmány kidolgozását tûzte ki célul. A vizsgálat tárgyaként a Kolozs megyében található Ploszkos községet választottam. Azért esett erre a községre a választásom, mert egy D. Sandu által megjelentetett tanulmány szerint (Sandu, 1999. 208) 1996-ban Ploszkos a szegény települések közé tartozott. A kutatás indító okai közé tartozik ugyanakkor annak a tanulmányozása is, hogy mi befolyásolta a község jelenlegi helyzetének kialakulását, különösen azt figyelembe véve, hogy földrajzi pozícióját tekintve a megye hat városából háromnak a közelében helyezkedik el, tehát kedvezõ a fekvése. Tanulmányom alapvetõ célja következtetések levonása a község jövõbeli fejlõdési és fejlesztési lehetõségeit illetõen. Célok Általános cél: A község átfogó helyzetképének elkészítése, a fõbb problémák és ezek prioritásának megjelölése, valamint néhány cselekvési irány megjelölése a kulcsproblémák megoldására.
ujforum_54.qxp 8/2/2006 12:11 PM Page 21 Ploszkos község fejlõdési perspektívái 21 Specifikus célok: a) a község helyzetfelmérése a következõ dimenziók mentén: Humán erõforrás, figyelembe véve a demográfiai, oktatási és egészségügyi, valamint a társadalmi tényezõket Infrastruktúra és a háztartások lakáskörülményei Gazdasági helyzet Földrajzi és környezeti adottságok; b) a begyûjtött és releváns információk alapján a SWOT analízis elkészítése; c) a községet jellemzõ fõbb problémák és nehézségek problémafa formájában történõ felvázolása a SWOT elemzés alapján; d) a célfa kialakítása a problémafa alapján; e) cselekvési tervek és irányok megfogalmazása. Elméleti alapok Egy helység vagy közösség fejlettségi, illetve szegénységi szintje számos egymással kölcsönhatásban álló tényezõtõl függ. Míg korábban az a szemléletmód érvényesült, miszerint a fejlõdés alapját a természeti erõforrások és adottságok határozzák meg, ma már elfogadottá vált, hogy fontos szerepet kell tulajdonítani a humán tõke minõségének (képzettségi szint, a szakmai ismeretek, demográfiai potenciál, mentalitás), a külsõ kapcsolatoknak, a kommunikációnak, a más közösségekkel való együttmûködésnek. A tõkeelmélet szerint egy falu akkor tekinthetõ gazdagnak (fejlettnek), ha rendelkezik felsõfokú végzettségû szakemberekkel, magas demográfiai potenciállal, fogékony a modern társadalom által létrehozott értékekre, ha lakosai jó gazdasági helyzetben vannak, valamint jó kapcsolatai vannak a városi térségekkel (Sandu, 2000. 580). A humán tõke, a szakmai ismeretek olyan tényezõk, melyek meghatározó tényezõi egy falu fejlettségi, illetve szegénységi szintjének (Sandu, 2000. 589). Egy közösség fejlettségi szintje tehát két fontos tényezõre szûkíthetõ: egyrészt az adott hely természeti erõforrásaira, másrészt a humán tõkére. A humán tõke képességei függvényében tudja ezen erõforrásokat felhasználni és értékesíteni, tud anyagi és szellemi javakat elõállítani. Szegény közösségeknek tekinthetõk tehát azok, melyekben a humán tõke nem rendelkezik képesítéssel, szervezési, vagyonkezelési és innovációs készségekkel. Ez szinte minden (falu)közösségre általánosítható probléma, ugyanakkor érdemes megjegyezni a szegénység idézte, folytonosan visszatérõ és körben forgó problémát: a szegények az esetek többségében nem rendelkeznek elegendõ pénzügyi forrásokkal ahhoz, hogy ezt nevelésre,