A GESZTERÉDI ÁRPÁD FEJEDELEM ÁLTALÁNOS ISKOLA (OM: 033569) 4232 Geszteréd Petőfi utca 8. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014 Hatályba lépés időpontja: 2014. szeptember 1.
TARTALOMJEGYZÉK GESZTERÉD 4 NEVELÉSI PROGRAM 8 I. HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS -------------------------------------------------------- 8 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ- NEVELŐ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSA -------------------------------------------------------------- 10 III. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK RENDSZERE --------------------------------------------------- 37 IV. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE ------------------------------------------------------------ 40 V. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ---------------------------- 41 VI. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ------------------------------------ 53 VII. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ----------------------------------- 63 VIII. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE, KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ TANULÓK ------------------------------------------------------------------------------------------------- 65 IX. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ------------------------------------------------------------------ 107 X. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ---------- 108 XI. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK 109 XII. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTEL JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE -------------------------------------------------------------- 110 XIII. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATÁNAK FORMÁI ------------------------------------------------------------------------ 111 XIV. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK -------------------------------------------------------- 115 XV. A TANULÓ FELVÉTELE ÉS AZ ÁTVÉTELE, A TANULÓK OSZTÁLYBA CSOPORTBA VALÓ BEOSZTÁSA ------------------------------------------------------------------------------------ 117 XVI. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ------------- 119 2
HELYI TANTERV 122 I. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI ----------------------------- 123 II. PEDAGÓGIAI FELADATOK -------------------------------------------------------------------------- 131 III. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK,TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEIT, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT ---------------------------------------------------------------------------------- 135 IV. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI ------------------------------------------- 138 V. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ----------------------------------------- 140 VI. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJÁT, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI ------------------------------------- 145 VII. MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI -------------------------------------------- 148 VIII. AZ ISKOLÁBAN A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ------------------------------------------------------------------------------------- 150 IX. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK --- 152 X. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉT KIVÁLTÓ OKOK ÉS FELADATOK --- 158 XI. JUTALMAZÁS, BÜNTETÉS -------------------------------------------------------------------------- 161 XII. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK ------- 164 XIII. ISKOLAOTTHONOS OKTATÁS ------------------------------------------------------------------- 166 XIV. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI------------------------------------- 168 XV. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE --------------------------------------------------- 168 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ------------------------------------------------------------------------------ 170 3
BEVEZETÉS Célmeghatározás: Vezetői programom célkitűzéseinek meghatározásakor átfogó vezetési célnak az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott stratégiai cél- és feladatrendszer megvalósítását tekintem. Célom a megkezdett és eredményesen működtetett pedagógiai rendszer, fejlesztések folytatása, a szülők és a tanulók, mint partnerek elvárásainak megfelelő, eredményesen és magas szinten működő intézmény továbbvitele. Fejlesztési elképzelések: Elképzeléseink az elkövetkező évekre - fejleszteni kívánjuk eszközállományunkat, - szeretnénk az iskola épületét felújítani, egy új tornatermet, konyhát, nyelvi labort kialakítani, - növelni akarjuk az iskolai tanulók létszámát, - az iskola szakos ellátottságát továbbra is utazó pedagógusokkal kívánjuk megoldani, - célunk, hogy új módszerek bevezetésével minél hatékonyabban végezhessünk a pedagógiai munkát a gyermekek javára / interaktív eszközök, tananyagok/, - teljes szakos ellátottság biztosítása, - pályázatokon való részvétel, - minden tanuló által elérhető képzési kínálat biztosítása, - intézményi szintű tanulói és pedagógus programok, - versenyeken való részvétel,, - pályázat keretében kívánjuk megvalósítani iskolaépületünk szigetelését, tetőcseréjét, és fűtési rendszerünk korszerűsítését, Intézményünkben a minőségi munkavégzéshez szükséges feltételeket a továbbiakban is igyekszünk megteremteni. Összegzés az intézményi stratégiáról Intézményünk stratégiai fejlesztését a következő területeken emelem ki: - Esélyegyenlőség biztosítása a hátránnyal induló tanulók számára személyiségük és képességeik fejlődése érdekében (új tanulásszervezési eljárásokkal sikerélményhez jutás). 4
- Szoros és jó partnerkapcsolat kialakítása a szülőkkel, külső kapcsolataink erősítése, bővítése. - A szép magyar beszéd kialakítása és megkövetelése minden tanulótól. - Az idegen nyelv oktatásának erősítése, hogy a leghátrányosabb helyzetű tanulók számára is lehetőséget biztosítsunk a nyelvtanulás alapjainak lerakására. - A tanulók kompetenciájának fejlesztése a Nemzeti alaptantervben megfogalmazottak (kulcskompetenciák) alapján. - Pedagógusaink szakmai kompetenciájának erősítése továbbképzéseken történő rész-vétellel. - Az intézményi dokumentumok jogszabályi megfeleltetése, felülvizsgálata. - Ésszerű és racionális gazdálkodás mellett a szakmai munka színvonalának megtartása. Ebben a munkában minden egyes pedagógusnak, alkalmazottnak megvan a maga feladata. Egységes hozzáállással, lendülettel, szakértelemmel, kemény munkával kell az intézmény szakmai színvonalát erősíteni. Törő András intézményvezető 5
GESZTERÉD Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú, - illetve középtávra meghatározza az intézményben működő évfolyamok számához igazodva az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait és tevékenységeit. A pedagógiai program így az iskola szakmai önmeghatározásának a legfőbb dokumentuma, s egyben szakmai autonómiájának a biztosítéka is. A pedagógiai program tartalmazza: - a nevelési programot, - a helyi tantervet. Az új NAT-ban megfogalmazódó fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó tagozat, az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat. A pedagógiai programban foglaltak akkor valósulnak meg, ha hozzákapcsolódva évente megtörténik az aktuális célok meghatározása s az ezekhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának ezért alapvető feltétele az iskola éves-rövidtávú pedagógiai céljait és feladatait tartalmazó-munkatervének az elkészítése és végrehajtása. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelvek kiadásáról 6
- 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről - 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 7
NEVELÉSI PROGRAM I. HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS I.1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Neve: Geszterédi Árpád Fejdelem Általános Iskola Címe: 4232 Geszteréd, Petőfi utca 8. Geszteréd település Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén található, 1860 fő él a faluban. A település elosztását jellemzi a keresztirányú hosszan tartó két fő utca. Tanyák megszűntek, beintegrálódtak a faluba. A munkanélküliek száma kb. 200 fő. Településnek más iskolája nincs. Iskolánk a település középpontjában a községházával szemben található. Az iskola fő épülete 1960-ban épült, azóta mindig egy-egy szárnnyal bővült, ezért elosztása és gazdaságossága nem megfelelő. Az udvar rendezett, be van fásítva, hatalmas méretű zöld terület áll a tanulók rendelkezésére. A sportpálya bitumenes, de 30 éve készült, felújításra szorul. Tornatermünk nincs, csak szükségtornaterem található az iskola területén. Az ebédlő is kicsi a gyermeklétszámhoz viszonyítva. Összességében elmondható, hogy az iskola épületei modernizálásra szorulnak. A tárgyi felszereltség közepesnek mondható. Igyekszünk a kötelező taneszköz beszerzésnek eleget tenni. A számítástechnika tantermünk pályázatoknak köszönhetően jó színvonalú. A tantermek egy része alkalmas a differenciálásra, csoportmunkára. 141 tanuló jár az iskolába. 105 fő hátrányos helyzetű. Tanulóink közül 14 fő szorul logopédiai foglalkozásra, 6 fővel foglalkozik pszichológus. Az iskola és a családok kapcsolata jónak mondható. Szülői értekezletekre, fogadóórákra a tanulók szüleinek 70-80 %-a rendszeresen eljár. Problémáikkal felkeresik osztályfőnököket, tanárokat, intézményvezetőt. Rendezvényeinken aktívan részt vesznek. Nagyobb problémát jelentenek azok a családok, amelyek az utóbbi időben költöztek be településünkbe. Az elmúlt néhány évben nagymértékű bevándorlás tapasztalható községünkben, szomszéd városokból, Debrecenből, Nyíregyházáról érkeznek nagyobb létszámban. Az utóbbi 10 évben minden évfolyamon egy osztály van iskolánkban, tehát összesen 8 osztály. A 2012/2013-es tanévben 1.o.: 18 fő, 2.o.: 15 fő, 3.o.: 15 fő, 4.o.: 16 fő, 5.o.: 22 fő, 6.o.: 23 fő, 7.o.: 18 fő, 8.o.: 27 fő. A 2013/2014-es tanévben 1.o.: 19 fő, 2.o.: 17 fő, 3.o.: 13 fő, 4.o.: 15 fő, 5.o.: 17 fő, 6.o.: 22 fő, 7.o.: 20 fő, 8.o.: 18 fő. Kiemelt óraszámban tanítjuk az angolt, számítástechnikát. 11 fő állású pedagógus és 6 óraadó pedagógus tanít az iskolánkban. Alsó tagozatban 6 fő, felső tagozatban 9 fő. Iskolánknak nincs saját logopédusa, pszichológusa. Kistérségi szinten oldjuk meg ezt a kérdést. Egy héten 1 napot tölt nálunk a pszichológus. Gyermekjóléti Szolgálat működik, Diákönkormányzat szervezi a szabadidős tevékenységet, gyógytornászunk nincs. Közös műhelymunka iskolánkban az alsós és felsős munkaközösség működése, illetve a szülői munkaközösség működése. Mindig megjelölt céllal és időpontban gyűlnek össze. 8
A jövőbeni változásokról: Fejleszteni kívánjuk eszközállományunkat, az iskola épületét felújítani, egy új tornatermet. Folytatni kívánjuk az angol nyelv és a számítástechnika emelt óraszámban tanítását. Növelni szeretnénk az iskola létszámát bevándorló tanulókkal. Az iskola szakos ellátottságát utazó pedagógusokkal kívánjuk megoldani. Célunk, hogy az új módszerekkel minél hatékonyabb munkát végezhessünk a gyermekek javára. / interaktív eszközök, tananyagok/. I.2. TAGINTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: 2011. szeptember 1-től tagintézménnyel bővült iskolánk. Neve: Geszterédi Árpád Fejdelem Általános Iskola Szent István Hagyományőrző Tagiskolája Címe: 4245 Érpatak, Béke utca 27. Az iskola rövid bemutatása: A rendszerváltást követően az életveszélyessé vált iskola helyére épült a modern igényeket kielégítő, új épületegyüttes. Az iskola 1997. május 17-én vette fel a Móricz Zsigmond nevet. 1994-ben közepes nagyságú tornaterem, sportudvar, 1995-ben 10 tanterem, számítástechnika tanterem, községi könyvtár és iskolai könyvtár épült. A Móricz Zsigmond Általános Iskola a 2006/2007-es tanévben működött utoljára. A következő tanévtől 3 évig a Dankó Pista Egységes Óvoda- Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium intézményvezetője működtette. 2010/2011-es tanévben üresen állt az iskola, majd 2011szeptemberében sikerült újraindítani a Kisiskolák újraindítása nyertes pályázattal. Jelenleg 64 fő tanuló jár az iskolába 1.2.3. és 4. osztály. A tanulók 90 %-a hátrányos helyzetű. Az iskola és a család kapcsolata jó. Szülők részt vesznek az iskolai rendezvényeken. A 2012/2013-as tanévben az 1. osztály: 18fő2. osztály: 21 fő 3. osztály: 14 fő A 2013/2014-as tanévben az 1. osztály: 17fő 2. osztály: 14 fő 3. osztály: 21fő 4. osztály: 12 fő Jelenleg 9 fő főállású pedagógus tanít az iskolában. A tanítás iskolaotthonos rendszerben működik. Az a tervünk, hogy évente egy évfolyammal növeljük az iskola létszámát s 4 év múlva belakjuk az intézményt. Számítástechnika tanterem eszközökkel való felszerelése a legfontosabb feladatunk. 9
II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ- NEVELŐ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSA II.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVÜNK, HOGY: iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra: pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk, a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében, a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához, az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát, minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át, iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása, alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében, emberléptékű követelménytámasztás mellett minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét, megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez, iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával, az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal, az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét, a nevelési-oktatási folyamatokban következetes "emberléptékű" követelményeket támasztunk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét, a kommunikációs és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét, reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását, alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét, II.2. CÉLOK: Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális ismereteknek és humánus, erkölcsi tételeknek, általános emberi és nemzeti értékeknek a tanulókkal való megismertetése és 10
elfogadtatása, amelyeknek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat megteremteni, hogy az egyben szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Fentiek szellemében célunk, hogy Az élet tiszteletére, védelmére, a természeti környezet megóvására neveljünk, alakítsunk ki fogékonyságot az élő és élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki harmóniájának megalapozása, az egészséges és kulturált életmód iránti igény kialakítása, az önellátás képességének megalapozása. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete megóvása. A nemzeti kultúra ápolása, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére, neveljünk. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretetre nevelés. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, barátságra. A család tisztelete és szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Az alkotmányosság, törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Az általános értékek elfogadása, elsajátítása, a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos. A továbbiakban a személyiség kibontakoztatásának igénye alapján fogalmazzuk meg céljainkat. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A méltányosság alapelvének tiszteletben tartásával, intézményünk fejlesztésével, a szolgáltatások biztosításával az iskolai lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók részére esélyt teremteni az iskolai tanulmányaik befejezésére, tanulási útvonalaik megerősítésére. Lehetőséget teremteni a képzettség megszerzésére. Alkalmassá váljanak, az egész napos iskola keretében olyan tevékenységeket végezzenek, amelyek elősegítik a tanulók iskolai sikerességének javulását. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket oktató közoktatási intézmények pedagógiai módszereikben való megújulása, beleértve szaktanáraink szakmai fejlődését is. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai óvodáztatásának elősegítése. A felzárkózás érdekében a környezetünkkel, a családokkal való együttműködésének kialakítása és megerősítése. Célunk továbbá az, hogy: Meglássuk, megláttassuk, és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének értékeit. Tanulóink szerezzék meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, melyek segítségével tudását, önmaga és mások számára is hasznosítani tudja. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetése igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési' képességet. A 8. osztály elvégzése után minden tanuló valamilyen középiskolában folytathassa tanulmányait. Anyagi lehetőségeink függvényében olyan színvonalon kívánjuk biztosítani a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze, hogy szélesedő lehetősége van a tanulónak értelmi és érzelmi életének fejlődésére. 11
A pedagógiai célok megvalósítását ütemezhetjük az egyes életkori szakaszok tagozódásához is. Így: Célok az alapfokú oktatás alsó tagozatára: /1-4. évfolyam/ Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalmi értékeik iránt. Az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának. Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Célok az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatára / 5-8. évfolyam/ Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: Folytassa az első szakasz nevelő-, oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Vegye figyelembe, hogya 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz.. Vegye figyelembe, hogy a 13-14 éves kortól / serdülőkor kezdete / a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú, gyermekeket együtt neveljük. A tanulókat érdeklődésüknek, és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Alapozza meg a felkészítést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását, A tanítási - tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával, Tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését. Segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak. A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés / tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenységek/, a képességek fejlesztése / értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi- 12
kommunikációs, a matematikai, a természettudományos, a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei/ és a szükségletek alakítása képezze, Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Másság elfogadása kiemelt feladatunk egyike, hiszen ha szétnézünk magunk körül, számos olyan embert találunk, amik mások valamiben, mint mi. Ez a másság sokszor olyan mértékű, hogy közülünk sokan nem tudják tolerálni, nem tudják elfogadni, pedig senki sem elhanyagolható, másodrendű, egyszerűen csak más. A másság fogalma takarja a szellemi fogyatékosokat, hajléktalanokat, kábítószereseket, rokkantakat, bizonyos vallási hovatartozásúakat, más nemzetiségűeket. De takarja a zseniket is, akik valamennyien eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. Ezért a tanuló legyen tisztában azzal, hogy minden ember egy egyedi és megismételhetetlen csoda. Fogadja el mások vallási és nemzetiségi hovatartozását, szellemi és testi fogyatékosságát. Ismerje fel, hogy minden gyerek érték a közösség és a család számára és egyenrangú tagja a társadalomnak. A nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, A pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon, A tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja, A gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága, A " tanulás tanulása" és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, Az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához. II.3. FELADATOK: Nevelési céljaink határozzák meg nevelésünk tartalmát, jellegét, módszereit. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatait nevelési céljainkból eredeztetjük és az alábbi nevelési területeken kívánjuk megvalósítani: Feladataink: az értelmi nevelés terén: önálló ismeretszerzés kifejlesztése, megfigyelő képesség fejlesztése, a sokoldalúság igényének kialakítása, a növekvő" információ áramlatban" való tájékozódás képességének megalapozása, a problémamegoldás képességének alakítása, hatékony kommunikációs és kifejezőképesség kialakítása, kreatív gondolkodásmód létrehozása a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon, a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának 13
gazdagodását, adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, alapozza meg a tanulási szokásokat, támogassa az egyéni képességek kibontakoztatását, működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában, törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak, tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat, a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését, Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatára/5-8 évfolyam/: fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek, a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét, tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát, tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban, a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt, erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére, fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tegye fogékonnyá a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt, a test és lélek harmonikus fejlesztése, a szocializáció folyamatainak elősegítése, az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése, a tanulók stratégiák és módszerek elsajátítása, a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről. II.4. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSAI - Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe, - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, - az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával 14
törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére, - a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, - az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, - a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltságával, - a kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával, - a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, - az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése, fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő, értékelés, - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, - növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát / megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, stb, az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre, - az iskolában folyó nevelő-oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummativ méréseket. II.5. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI Minden gyermek számára biztosítunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat, a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele, személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával, az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül, a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummativ tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk 15
Nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközei: A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló, B: a tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, C: a magatartásra ható módszerek: a. ösztönző módszerek / ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret / pl.: szóbeli dicséret/ nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken / tanévzáró ünnepély, ballagás/ b. kényszerítő módszerek: Felszólítás, követelés, parancs, büntetés, áthelyezés másik iskolába, kivételes esetben tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túli) c. gátlást kiváltó módszerek: ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás. A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik, ezek a következők lehetnek: Nyelvi /verbális/ eszközök / az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk/: beszéd, beszélgetés / a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz, tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos, interjú. Nem nyelvi / non verbális/ eszközök / az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki, a nem nyelvi eszközök kísérhetik / beszélgetést kísérő gesztikulálás/, nyomatékosíthatják /dicsérő szavakat kísérő mosolyt vagy helyettesíthetik / fenyegető mutatóujj, korhalás/ közleményeinket: arckifejezés / mimika/, szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok /gesztusok/, kulturális jelzések, Szociális technikák / ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban / gyermekkori beidegződés/ majd az iskolai közösségben/, ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában, Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez / ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés, Szociális készségfejlesztő technikák / a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése/: minta- és modellnyújtás, megerősítés / buzdítás, dicséret, jutalmazás/, szerepjáték, dramatizáló tevékenység, stb. 16
II.6. ÉRTÉKEK KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra 17
kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. II.7. AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA A 110/2012.(VI.4.) KORMÁNYRENDELET A NEMZETI ALAPTANTERV ALAPJÁN A NAT a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően rögzíti az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot, meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. Az iskolák szakmai önállóságának teret engedve lefekteti a köznevelés szemléleti, elvi és tartalmi alapjait, azaz meghatározza az alapműveltség kötelezően közvetítendő tartalmait minden magyarországi iskola számára. Az új NAT műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A fejlesztési feladatok és a közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak. A Nemzeti alaptanterv alapján megfogalmazott feladatok: - a nemzeti műveltség, - a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, - az egyetemes kultúra közvetítése, - az erkölcsi érzék és a szellemi, érzelmi fogékonyság elmélyítése, - a tanuláshoz, a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, - az egyéni és a csoportos teljesítmény ösztönzése, - a közjóra való törekvés megalapozása, - a nemzeti közösségi összetartozás és hazafiság megerősítése - értékálló és a kor igényeinek megfelelő tudás elsajátítása A Nemzeti Alaptanterv alapján megfogalmazott célok: - a haza felelős polgárává váljék, - a tanulókban kifejlődjön a hazafiság érzelemvilága, - reális önismeret, - szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert, - megtalálja helyét a családban, - megtalálja helyét a munka világában, - tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására váljék képessé, - legyen képes felelősségteljes döntések meghozatalára, - váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra, cselevésre, 18
- ismerje és értse a természeti és társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat, - a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzése A hatékony intézményes nevelés-oktatásnak nélkülözhetetlen eleme a szülőkkel történő együttműködés. Az intézmény a szülők számára nyújtott pedagógiai segítséggel, a szülők véleményének, javaslatainak befogadásával, hasznosításával teremti meg a sikeres együttműködést. Fejlesztési területek-nevelési célok: A fejlesztési területek nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatáscselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. Összhangban kell lennie a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel. A nevelési célok megvalósulása a köznevelés folyamatában: beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; Az alsó tagozat kiemelt nevelési területei: Erkölcsi nevelés Nemzeti öntudatra, hazafiasságra nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása A felső tagozat kiemelt nevelési területei: Viselkedéskultúra Tömegkommunikáció Pályaválasztás Társas kapcsolatok Szerelem és szexualitás Család A gyerek helye a családban A gazdálkodás Egészségnevelés Egészségkárosító szenvedélyek Egy kis illemtan 19
Állampolgári ismeretek Hazaszeretet Határainkon kívüli magyarok Világnézet-hit-vallás Környezetvédelem témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. Az erkölcsi nevelés - A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, - A cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, - Igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, - Az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése, - Az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra való felkészítés, - A tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira a helyes megoldáskeresés, - A kötelesség tudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítő készség, a tisztelet, a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás megtanulása, - A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől, képzelőtehetség, intellektuális érdeklődésük felkeltése. - Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait, az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeit, nehézségeit és ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákat. - Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. - Ismeretek, egyéni és közösségi tevékenységek elsajátítása, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. - Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, - Ismerjék meg Európa történelmét, sokszínű kultúráját, - A tanulók tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. - A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus, így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés - A cselekvő állampolgári magatartásra, a törvénytiszteletre, az együttélés szabályainak betartására, 20
- Az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletére, az erőszakmentesség, a méltányosságra nevelésre, - A tanulók megismerjék meg a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, a honvédelmi nevelést biztosítása. - A közügyekben a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztésére, - A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítása, a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások megismerésére. - A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. - Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése - Az önismeret fejlesztése, mint a társas kapcsolati kultúra alapja a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség. - A tanuló kedvező szellemi fejlődésének, készségeinek, tudásának és kompetenciáinak kifejlesztése. - A tanulók képessé váljanak az érzelmeiknek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, a kölcsönös elfogadásra. - A tanuló énképének kialakítása, hogy a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. - A megalapozott önismeret kialakításával a tanulókban fejlődjön ki a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához szükséges képesség. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretet kapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A környezet változásai, az érték-rendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata: - a harmonikus családi minták közvetítése, - a családi közösségek megbecsülésére nevelés, - felkészítés a családi életre, - a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésére nevelés, - a szexuális kultúra kérdései. A testi és lelki egészségre nevelés - Az egészséges életmódra, a testi, lelki egészségre nevelés, - A helyes táplálkozásra, a mozgás megszerettetésére, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására nevelés, 21
- Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. - A lelki egyensúly megóvására, társas viselkedések szabályozására, a konfliktusok kezelésére nevelés, - A családdal együttműködve a tanulók felkészítése az önállóságra, a betegség megelőzésére, a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, - A káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésére nevelés, motiválással, példamutatással. - Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ az komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség - A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása atanulókban, saját élményű tanuláson keresztül. - A segítő magatartás képességeinek fejlesztése, az együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás. Fenntarthatóság, környezettudatosság - A tanulók az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. - A tanulók számára a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá. - A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására nevelés. - A tanulók megismerjék a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, - Kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének meg-őrzésébe, gyarapításába. - A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. - Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. - A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelen kutatásainak aspektusai és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. 22