Budapest, július

Átírás

1 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM/11825/9/2007. A gazdasági és közlekedési miniszter /2007. (..) GKM rendelete az iparjogvédelmi szakképesítésről Budapest, július Készítette: Kovács Lászlóné Látta: Egyed Géza Jóváhagyta: dr. Kákosy Csaba

2 A) Állami szervek EGYEZTETÉSI LAP Véleménynyilvánítási határidő:.. munkanap MeH MeH MeH EüM FVM HM IRM KvVM KüM OKM ÖTM PM SZMM NKTH Állampolgári jogok országgyűlési biztosa GVH Legfőbb Ügyészség Nemzeti Fejlesztési Ügynökség név egyetért nem ért egyet észrevételthatáridő tett ben nem adott vél ményt B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek: Véleménynyilvánítási határidő:.. munkanap C) Egyeztető értekezlet időpontja: Résztvevői: 2

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A gazdasági és jogszabályi környezet változásai szükségessé tették az iparjogvédelmi szakképesítésről szóló 78/1995. (XII. 29.) IKM rendelet (a továbbiakban: R.) felváltását egy új, a megváltozott körülmények között jobban alkalmazható, ugyanakkor az iparjogvédelmi szakképzéssel szemben támasztott speciális igényeket is kielégítő miniszteri rendelettel. Az R. és az általa szabályozott oktatási formák kiállták az idő próbáját. Mindazonáltal az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai, valamint a képzésekkel szemben támasztott újabb elvárások és kihívások egyre inkább szükségessé tették az R. rendelkezéseinek átfogó felülvizsgálatát. Mindezekre tekintettel az iparjogvédelmi szakképesítésről szóló új rendelet tervezet (a továbbiakban: tervezet) célja a már bevált képzési rendszer korszerűsítése, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ismeretek színvonalas oktatása. II. A Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban áll a kormányprogrammal. Előmozdítja a versenyképesség javítását növelve a szellemi tulajdonvédelmi tudatosságot, a kutatás-fejlesztési és az innovációs rendszer fejlesztéséhez megjelölt célok elérését, és tükrözi azt is, hogy a kormányprogram a szellemi tulajdon védelmét e célok szolgálatába állítja. A kormányprogram szerint ugyanis támogatjuk az iparjogvédelmi oltalom megszerzését, megújítását, fenntartását, védelmét és a jogérvényesítést, valamint a hazai vállalkozások számára fontos külföldi technológiák átvételét, importját. III. Előzmények Az R. hatálybalépését követően az Európai Unióhoz való csatlakozásra tekintettel egyszer módosult abból a célból, hogy az oktatott tantárgyak sorába beépüljenek az európai közösségi iparjogvédelmi oltalmi formák is. Az elmúlt években azonban megjelent az iparjogvédelmi oktatásban is a rugalmasabb tanfolyami formák iránti, illetve a technikai vívmányok (Internet, távoktatás) fokozott igénybevételére vonatkozó növekvő igény, amelynek maradéktalan kielégítéséhez a jelenlegi jogszabályi keretek szűknek bizonyulnak. IV. Várható szakmai hatások A tervezet által bevezetett új oktatási formák hatékonyabban fedik le a szellemi tulajdonnal kapcsolatba kerülő célcsoportokat, így fokozhatják a hazai iparjogvédelmi aktivitást, elősegítve a megfelelő oltalmi forma kiválasztását. Az új rendelet lehetővé teszi a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti szakszerűbb eljárást. Ennek hatására várható a munkateher csökkenése és a szellemi tulajdoni portfoliók hatékonyabb menedzselése. 3

4 V. Várható gazdasági hatások MUNKAANYAG A várható gazdasági hatások közül kiemelendő, hogy a kis- és középvállalkozások alapfokú képzésének bevezetésével javul iparjogvédelmi aktivitásuk és versenyképességük, amely közvetetten a foglalkoztatásra is kedvező hatást fejthet ki. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók szélesebb körének megismertetése a szellemi tulajdon nyújtotta oltalmi lehetőségekkel lehetővé teheti az oltalomképes szellemi alkotások időben történő felismerését és hatékonyabb kiaknázását. VI. Várható társadalmi hatások A tervezet célja, hogy a rugalmasabb oktatási formákkal lehetőséget biztosítson a kis- és középvállalkozások vezetői, illetve a felsőoktatásban részt vevő hallgatók részére a képzésben való részvételre, növelve ezen célcsoportok iparjogvédelmi és szerzői jogi tudatosságát. Nemzetközi tapasztalatok alapján a felsőoktatásban részt vevő hallgatók körében a szerzői jogi és iparjogvédelmi jogok ismeretével, illetve ezek társadalmi szerepének bemutatásával hatásosan csökkenthető a szellemi tulajdonjogok megsértésének hajlandósága. VII. Kapcsolódások - VIII. Fennmaradt vitás kérdések - IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e kommunikáció X Kormányülést követő tájékoztató X Tárcaközlemény X Tárca által szervezett sajtótájékoztató X További szakmai programok szervezése X Részletezve: További lakossági tájékoztatás X Részletezve: A kommunikáció tartalma (sajtózáradék) Tárcán belül nyilatkozók szintje: X. Megjegyzések 4

5 E L Ő T E R J E S Z T É S INDOKOLÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKKÉPESÍTÉSRŐL SZÓLÓ GKM RENDELET TERVEZETÉHEZ 1. Az iparjogvédelmi szakképesítésről szóló 78/1995. (XII. 29.) IKM rendelet (a továbbiakban: R.) immár több mint tíz éve biztosítja a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) által végzett iparjogvédelmi oktatás jogszabályi hátterét. Az R. hatálybalépését követően csupán egy ízben, az Európai Unióhoz való csatlakozásra tekintettel módosult abból a célból, hogy az oktatott tantárgyak sorába beépüljenek az európai közösségi iparjogvédelmi oltalmi formák is. Az R. és az általa szabályozott oktatási formák kiállták az idő próbáját. Mindazonáltal az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai, valamint a képzésekkel szemben támasztott újabb elvárások és kihívások egyre inkább szükségessé tették az R. rendelkezéseinek átfogó felülvizsgálatát. Mindezekre tekintettel az iparjogvédelmi szakképesítésről szóló új rendelet tervezete (a továbbiakban: tervezet) a már bevált rendszer korszerűsítését célozza, azt alkalmassá téve arra, hogy lehetővé váljék a szellemi tulajdon területén ismereteket szerezni kívánók igényeinek színvonalas kielégítése. 2. A tervezet megalkotásának jogalapja a szabadalmi ügyvivőkről szóló évi XXXII. törvény 40. -ának (2) bekezdésében szereplő felhatalmazás, amely szerint az MSZH felett felügyeletet gyakorló miniszter a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel és az MSZH elnökével egyetértésben rendelettel állapítja meg az iparjogvédelmi szakképesítésre vonatkozó szabályokat. A tervezet figyelembe veszi továbbá a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) május 1-jén hatályba lépett 115/K. -ának f) pontjában foglaltakat is, amelynek értelmében az MSZH szakmailag felügyeli a szellemi tulajdonnal kapcsolatos iskolarendszeren kívüli képzést, működteti annak rendszerét, továbbá gondoskodik az iparjogvédelmi szakvizsgák és a szabadalmi ügyvivői vizsgák megszervezéséről. A korábbiakhoz hasonló, átlátható jogi háttér igénye indokolja, hogy a tervezet hűen tükrözze az Szt. által az MSZH számára az oktatással összefüggésben törvényben előírt és általa a gyakorlatban betöltött szerepet. 3. A tervezetnek az R.-hez képest előirányzott legfontosabb módosításai a következőkben összegezhetők: 3.1. A társadalmi és gazdasági változásokra, valamint az oltalmi formák bővülő palettájára is tekintettel gazdagodott a tantárgyak listája a tervezet aiban foglaltak szerint. A tervezet emellett megfelelve az oktatásban résztvevők igényeinek, illetve a jelenleg egyre inkább előtérbe kerülő legújabb oktatási technikák kihívásainak lehetővé teszi, hogy az iparjogvédelmi tanfolyamok 5

6 részben vagy egészben az MSZH által jóváhagyott távoktatás keretében is elvégezhetők legyenek [4. (3) bek., 5. (3) bek. és 6. (3) bek.]. Az MSZH a távoktatás lehetőségét már eddig is kiemelten kezelte, és elkészítette azokat a távoktatási anyagokat, amelyek segítségével e formában, vagyis a lehető legrugalmasabb módon végezhetők az iparjogvédelmi tanfolyamok A tervezet egyik alapvető újítása, hogy a tanfolyamok választéka is bővül. A korábban is működő felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam, valamint a már szintén bevált és népszerű középfokú iparjogvédelmi tanfolyam kiegészül az alapfokú iparjogvédelmi tanfolyammal. Az új, rövidebb képzésre elsősorban a kisés középvállalkozások részéről mutatkozik egyre fokozódó érdeklődés és igény. Ennek alapvető oka, hogy mint azt felmérések is igazolják a kis- és középvállalkozásoknál az iparjogvédelmi tevékenységet az esetek többségében a cég vezetője végzi. A humánerőforrás szűkössége mellett ez azt jelenti, hogy e vállalkozásoknál a menedzsmentfeladatokon kívüli tevékenységekre fordítható idő szükségképpen igen korlátozott. Tapasztalati tény, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői közép- vagy felsőfokú iparjogvédelmi képzésben való részvételre a legritkább esetben szánják el magukat. Hazánk versenyképességének javításához azonban e vezetők legalább alapfokú iparjogvédelmi ismereteire feltétlenül szükség lenne, hiszen versenyképességünk nagymértékben függ a kisés középvállalkozások mutatóitól (a lakosság kétharmadát foglalkoztatják, továbbá a megtermelt GDP egyharmadát is ők termelik). A lisszaboni stratégia által kitűzött célok kapcsán kifejezetten rögzítésre került, hogy a vállalkozások versenyképessége jelentős mértékben innovációs képességüktől függ. E képesség megfelelő kiaknázásához sőt, felismeréséhez pedig feltétlenül szükséges az iparjogvédelmi ismeretek fejlesztése. E szükséglet szakmailag igényes kielégítését biztosítja tehát a tervezet 4. -ában meghatározott tanfolyami forma A tervezet 6. -ában szereplő felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam képzési ideje és tantárgyai szintén alkalmazkodtak a gyakorlati igényekhez. A javasolt módosítások fokozottan szem előtt tartják a szabadalmi ügyvivők mindennapi munkájában szereplő legújabb kihívásokat, illetve az ezekre való hatékony felkészítést Kiemelésre érdemes a tervezet 8. -ának (5) bekezdése, amely a felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamokat egyszerűbben hozzáférhetővé teszi a felsőoktatási intézmények hallgatói számára. A jelenlegi szabályok alapján felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam csak posztgraduális formában működtethető. Ugyanakkor a nemzetközi és hazai gazdasági környezet igényli az iparjogvédelmi ismeretekkel rendelkező szakemberek képzését, amihez a bolognai folyamat megfelelő hátteret biztosít. Az egyetemek részéről minden eddiginél nagyobb fogadókészség mutatkozik a szellemitulajdon-védelmi ismeretek befogadására mind alap-, mind pedig mesterképzési szinten. Az új szabályozás megfelel ennek az elvárásnak, és előnye, hogy a felsőoktatási intézmény autonómiájának megtartása mellett beépíthetővé válik a tananyagba az iparjogvédelmi oktatás azoknál a felsőoktatási intézményeknél, amelyeket a tervezet 2. -a (2) bekezdésének b) pontja szerint az MSZH tanfolyamszervezőként bevont. Így 6

7 lehetőség nyílik arra, hogy az iparjogvédelmi képzés az őt megillető helyre kerüljön a felsőfokú iskolai rendszerű képzési struktúrában is. 4. Figyelemmel arra, hogy a fentiekben ismertetett változások az R. valamennyi szakaszát érintik, a tervezet az R. módosítása helyett új jogszabály megalkotására irányul. A tervezet hatálybalépése időpontjának megállapítása [11. (1) bek.] pedig ahhoz a kívánalomhoz igazodik, hogy az MSZH tanfolyamait 2007 őszén már az új, korszerűbb szabályok alapján indíthassa meg. 7

8 MELLÉKLET A gazdasági és közlekedési miniszter../2007. (.) GKM rendelete az iparjogvédelmi szakképesítésről A szabadalmi ügyvivőkről szóló évi XXXII. törvény 40. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi XXXIII. törvény 115/K. -ának f) pontjában foglaltakra a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben a következőket rendelem el: Az iparjogvédelmi szakképesítés megszerzése 1. (1) Alap-, közép- és felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) által szervezett tanfolyam keretében, az előírt szakvizsga letételével szerezhető. (2) Az alap-, a közép- és a felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamokat az MSZH közvetlenül, illetve az általa szakmai szempontok alapján kiválasztott oktatási vagy más intézmény tanfolyamszervezőként való bevonásával működteti előzetesen jóváhagyott képzési terv és tananyag alapján. (3) Az iparjogvédelmi tanfolyamok szervezésével kapcsolatos hivatali teendőket az MSZH elnöke által kijelölt köztisztviselő látja el. Felvétel iparjogvédelmi tanfolyamra 2. (1) Alap- és középfokú iparjogvédelmi tanfolyamra az vehető fel, aki legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. (2) Felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamra az vehető fel, aki a) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik; vagy b) olyan felsőoktatási intézményben végzi felsőfokú iskolai tanulmányait, amelyet az MSZH az 1. (2) bekezdése értelmében tanfolyamszervezőként bevont. 8

9 (3) Az előírt iskolai végzettséget vagy a (2) bekezdés b) pontja esetében a felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszonyt az iparjogvédelmi tanfolyamra történő jelentkezéskor igazolni kell. 3. (1) Az iparjogvédelmi tanfolyamra az MSZH vagy az MSZH-val egyeztetve a tanfolyamszervező intézmény veszi fel a résztvevőket. (2) A tanfolyamra történő felvételre, a tanfolyam helyére, időbeosztására és az egyéb szükséges tudnivalókra vonatkozó értesítést a résztvevők az MSZH-tól vagy a tanfolyamszervező intézménytől kapják meg. (3) Az iparjogvédelmi tanfolyam részvételi díját és a vizsgadíjat az MSZH által megjelölt összegben és módon kell megfizetni. A díjakat a tanfolyam oktatási és szolgáltatási költségeivel arányosan kell megállapítani. (4) Az iparjogvédelmi tanfolyam résztvevője a munkaviszonyára, közszolgálati vagy közalkalmazotti, tagsági vagy más jellegű munkavégzési jogviszonyára irányadó ilyen értelmű szabályok esetén jogosult a tanulmányok folytatásához szabadidőre, illetve a részvételi díj megtérítésére. Képzési idő az iparjogvédelmi tanfolyamon, a tantárgyak 4. (1) Az alapfokú iparjogvédelmi tanfolyamon a képzési idő 20 óra. (2) Az alapfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyai a következők: a) szabadalmi jog; b) védjegyjog; c) formatervezési és használati mintaoltalmi jog; d) nemzetközi és európai közösségi iparjogvédelmi jog; e) iparjogvédelmi tájékoztatás. (3) A tanfolyam részben vagy egészben az MSZH által jóváhagyott távoktatási formában is elvégezhető. 5. (1) A középfokú iparjogvédelmi tanfolyamon a képzési idő 60 óra. (2) A középfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyai a következők: 9

10 a) szabadalmi jog; b) védjegyjog; c) formatervezési és használati mintaoltalmi jog; d) nemzetközi és európai közösségi iparjogvédelmi jog; e) iparjogvédelmi tájékoztatás; f) innováció-menedzsment, a vállalkozások iparjogvédelmi feladatai és versenyjog. (3) A tanfolyam részben vagy egészben az MSZH által jóváhagyott távoktatási formában is elvégezhető. 6. (1) A felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamon a képzési idő 270 óra. (2) A felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyai a következők: a) az iparjogvédelem gazdasági és jogi alapjai; b) nemzeti szabadalmi jog; c) külföldi, európai és nemzetközi szabadalmi jog; d) használati mintaoltalmi jog; e) nemzeti védjegyjog és az egyéb árujelzők oltalma; f) nemzetközi és európai közösségi védjegyjog; g) nemzeti, európai közösségi és nemzetközi formatervezési mintaoltalmi jog; h) szerzői jog; i) versenyjog; j) bírósági eljárás iparjogvédelmi ügyekben és perekben; k) iparjogvédelmi tájékoztatás; l) innováció-menedzsment, a vállalkozások iparjogvédelmi feladatai, iparjogvédelmi ügyfélképviselet. (3) A tanfolyam részben az MSZH által jóváhagyott távoktatási formában is elvégezhető. Az iparjogvédelmi szakvizsga (1) Az alapfokú iparjogvédelmi tanfolyam elvégzését követően a résztvevők alapfokú, a középfokú iparjogvédelmi tanfolyam elvégzését követően a résztvevők középfokú iparjogvédelmi szakvizsgát tesznek. (2) Az alap- és középfokú iparjogvédelmi szakvizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

11 (3) Az alap- és középfokú iparjogvédelmi szakvizsgát a tanfolyam befejezését követően, legkésőbb hat hónapon belül kell letenni az MSZH elnöke által kijelölt háromtagú vizsgabizottság előtt. (4) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az MSZH elnöke indokolt kérelemre egy alkalommal, további hat hónappal meghosszabbíthatja. 8. (1) A felsőfokú iparjogvédelmi szakvizsga a tanfolyam tárgyaiból tett vizsgákból, valamint a tanfolyam elvégzését követően a megírt szakdolgozat megvédéséből áll. (2) A felsőfokú tanfolyamon a tantárgyi vizsgákat az adott tárgy befejezését követően, legkésőbb a következő félév megkezdéséig, az utolsó félévi vizsgákat a szakdolgozat benyújtásáig a tantárgy tanfolyami előadója előtt kell írásban vagy szóban letenni. (3) A szakdolgozatot a tanfolyam befejezését követően, legkésőbb hat hónapon belül kell benyújtani az MSZH elnöke által vezetett, illetve kijelölt háromtagú vizsgabizottság előtti megvédésre. (4) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az MSZH elnöke indokolt kérelemre egy alkalommal, további egy évvel meghosszabbíthatja. (5) A 2. (2) bekezdésének b) pontja esetében a felsőfokú tanfolyam tárgyaiból a vizsgák a felsőfokú végzettséget tanúsító diploma megszerzését megelőzően is letehetők, a szakdolgozat a felsőfokú végzettséget tanúsító diploma megszerzését megelőzően is benyújtható, és megvédhető. (6) A tanfolyam halasztását indokolt kérelemre az MSZH elnöke az általa meghatározott, legfeljebb hároméves időtartamra egy alkalommal engedélyezheti. A képzés a halasztás időtartamának lejártát követően legközelebbi alkalommal indított felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamhoz kapcsolódva folytatható. Az iparjogvédelmi szakvizsga értékelése, a bizonyítvány (1) Az alap- és középfokú iparjogvédelmi szakvizsgán, valamint a felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyi vizsgáin és a szakdolgozat megvédése során a vizsgázó felkészültségét jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) vagy elégtelen (1) osztályzattal kell értékelni. (2) Elégtelen osztályzat esetén az alap- és középfokú iparjogvédelmi szakvizsgát, illetve a felsőfokú tanfolyamon a tantárgyi vizsgát és a szakdolgozat

12 megvédését egy alkalommal, a sikertelen vizsgát követő hat hónapon belül lehet megismételni. (3) Az alap- és középfokú iparjogvédelmi szakvizsgán elért osztályzatot a vizsgajegyzőkönyvbe, a felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyami vizsgák és a szakdolgozat megvédése során elért osztályzatokat pedig a leckekönyvbe kell bejegyezni. 10. (1) Az iparjogvédelmi szakképesítés megszerzéséről az MSZH bizonyítványt állít ki, amelyben a minősítést az alap- és középfokú szakvizsga eredménye vagy a felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyami vizsgák és szakdolgozat osztályzatainak átlaga szerint számított eredmény alapján kell feltüntetni. Ha az eredmény eléri a 4,8-at, a minősítés: kiválóan megfelelt; a 3,8-at: jól megfelelt; a 2,0-t: megfelelt. (2) A 8. (5) bekezdésében meghatározott esetben a bizonyítvány az iparjogvédelmi szakképesítésről a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok felsőfokú iskolai végzettséget eredményező befejezését követően állítható ki. (3) Az iparjogvédelmi szakképesítésről kiállított bizonyítvány iskolai végzettséget nem tanúsít. Záró rendelkezések 11. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított iparjogvédelmi tanfolyamokra kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az iparjogvédelmi szakképesítésről szóló 78/1995. (XII. 29.) IKM rendelet és az egyes miniszteri rendeleteknek a csatlakozással összefüggésben szükséges módosításáról szóló 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 12. -a. (3) E rendelet nem érinti a hatálybalépése előtt kiállított, iparjogvédelmi szakképesítésről szóló bizonyítványok érvényességét. 12