MELLÉKLETEK. a következőhöz:

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2016) 767 final ANNEXES 1 to 12 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) {SWD(2016) 416 final} {SWD(2016) 417 final} {SWD(2016) 418 final} {SWD(2016) 419 final} HU HU

2 I. MELLÉKLET 2009/28/EK új szöveg Nemzeti átfogó célkitűzések a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára 1 A. NEMZETI ÁTFOGÓ CÉLKITŰZÉSEK A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részaránya (S 2005 ) Célkitűzés a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára (S 2020 ) Belgium 2,2 % 13 % Bulgária 9,4 % 16 % Cseh Köztársaság 6,1 % 13 % Dánia 17,0 % 30 % Németország 5,8 % 18 % Észtország 18,0 % 25 % Írország 3,1 % 16 % Görögország 6,9 % 18 % Spanyolország 8,7 % 20 % Franciaország 10,3 % 23 % Horvátorszá g 12,6 % 20 % Olaszország 5,2 % 17 % Ciprus 2,9 % 13 % Lettország 32,6 % 40 % Litvánia 15,0 % 23 % 1 Az e mellékletben foglalt nemzeti célkitűzések megvalósítása érdekében ki kell emelni, hogy a környezetvédelmi állami támogatásokra vonatkozó útmutatók elismerik a megújuló forrásokból előállított energiát előmozdító nemzeti támogatási rendszerek folyamatos szükségességét. HU 2 HU

3 Luxemburg 0,9 % 11 % Magyarország 4,3 % 13 % Málta 0,0 % 10 % Hollandia 2,4 % 14 % Ausztria 23,3 % 34 % Lengyelország 7,2 % 15 % Portugália 20,5 % 31 % Románia 17,8 % 24 % Szlovénia 16,0 % 25 % Szlovák Köztársaság 6,7 % 14 % Finnország 28,5 % 38 % Svédország 39,8 % 49 % Egyesült Királyság 1,3 % 15 % B.ÜTEMTERV-ELŐIRÁNYZAT A 3. cikk (2) bekezdésében említett ütemterv-előirányzat a megújuló energiaforrásokból előállított energia tekintetében a következő részarányokat tartalmazza: S ,20 (S 2020 S 2005 ), átlagosan a közötti kétéves időszakban; S ,30 (S 2020 S 2005 ), átlagosan a közötti kétéves időszakban; S ,45 (S 2020 S 2005 ), átlagosan a közötti kétéves időszakban; és S ,65 (S 2020 S 2005 ), átlagosan a közötti kétéves időszakban; ahol S 2005 = részarány az adott tagállam esetében 2005-ben a táblázat A. részében feltüntetettek szerint, és S 2020 = részarány az adott tagállam esetében 2020-ban a táblázat A. részében feltüntetettek szerint, HU 3 HU

4 II. MELLÉKLET 2009/28/EK Normalizálási szabály a víz- és a szélenergiával termelt villamos energia elszámolásához A következő szabályt kell alkalmazni az egy adott tagállamban vízenergiával termelt villamos energia elszámolásához: (Q N(norm) )( C N [(/(i)( N 14))(Q i C i )] 15) ahol: N = referenciaév; Q N(norm) = a tagállam összes vízerőműve által az N évben megtermelt, elszámolási célokra normalizált villamos energia; Q i = az i évben a tagállam összes vízerőműve által ténylegesen megtermelt villamos energia mennyisége GWh-ban kifejezve, a korábban felszivattyúzott vizet használó duzzasztótároló-egységek által előállított villamosenergia-termelés kivonásával; C i = a tagállam valamennyi vízerőművének összes beépített kapacitása a duzzasztó tárolóban tárolt mennyiség nélkül az i év végén MW-ban kifejezve. A következő szabályt kell alkalmazni az egy adott tagállamban szélenergiával termelt villamos energia elszámolásához: (Q N(norm) )((C N C N 1 2)((/(i)(Nn))Q i (/(j)(nn))(c j C j 1 2))) ahol: N = referenciaév; Q N(norm) = a tagállam összes szélerőműve által az N évben megtermelt, elszámolási célokra normalizált villamos energia; Q i = az i évben a tagállam összes szélerőműve által ténylegesen megtermelt villamos energia mennyisége GWh-ban kifejezve; C j = a tagállam valamennyi szélerőművének összes beépített kapacitása a j év végén MW-ban kifejezve; n = 4 vagy az N évet megelőző azon évek száma a kettő közül az alacsonyabb, amelyek vonatkozásában rendelkezésre állnak a kérdéses tagállam kapacitásra és termelékenységre vonatkozó adatai. III. MELLÉKLET 2009/28/EK (kiigazított szöveg) új szöveg HU 4 HU

5 Az közlekedési célú üzemanyagok energiatartalma Üzemanyag Energiatartalom tömegre vetítve (alsó fűtőérték, MJ/kg) Energiatartalom térfogatra vetítve (alsó fűtőérték, MJ/l) BIOMASSZÁBÓL ÉS/VAGY BIOMASSZA-FELDOLGOZÁSI ELJÁRÁSOK SORÁN ELŐÁLLÍTOTT ÜZEMANYAGOK) Biopropán Tiszta növényi olaj (sajtolással, extrahálással, illetve hasonló eljárásokkal olajos magvakból nyert nyers vagy finomított, de kémiailag változatlan állapotú olaj) Biodízel zsírsav-metil-észter (biomassza eredetű olajból előállított metilészter) Biodízel zsírsav-etil-észter (biomassza eredetű olajból előállított etilészter) Biogáz, amely tisztítás útján földgázminőségűvé tehető Hidrogénnel kezelt (termokémiai úton hidrogénnel kezelt), biomassza eredetű olaj dízelolaj kiváltására Hidrogénnel kezelt (termokémiai úton hidrogénnel kezelt), biomassza eredetű olaj benzin kiváltására Hidrogénnel kezelt (termokémiai úton hidrogénnel kezelt), biomassza eredetű olaj sugárhajtómű-tüzelőanyag kiváltására Hidrogénnel kezelt (termokémiai úton hidrogénnel kezelt), biomassza eredetű olaj cseppfolyósított szénhidrogéngáz kiváltására Együttesen feldolgozott (fosszilis üzemanyagokkal egyidejűleg finomítóban feldolgozott), biomassza vagy pirolizált biomassza eredetű olaj dízelolaj kiváltására Együttesen feldolgozott (fosszilis üzemanyagokkal egyidejűleg finomítóban feldolgozott), biomassza vagy pirolizált HU 5 HU

6 biomassza eredetű olaj benzin kiváltására Együttesen feldolgozott (fosszilis üzemanyagokkal egyidejűleg finomítóban feldolgozott), biomassza vagy pirolizált biomassza eredetű olaj sugárhajtóműtüzelőanyag kiváltására Együttesen feldolgozott (fosszilis üzemanyagokkal egyidejűleg finomítóban feldolgozott), biomassza vagy pirolizált biomassza eredetű olaj cseppfolyósított szénhidrogéngáz kiváltására MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL, TÖBBEK KÖZÖTT, DE NEM KIZÁRÓLAG BIOMASSZÁBÓL ELŐÁLLÍTHATÓ, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ ÜZEMANYAGOK Megújuló energiaforrásokból előállított metanol Megújuló energiaforrásokból előállított etanol Megújuló energiaforrásokból előállított propanol Megújuló energiaforrásokból előállított butanol Fischer Tropsch-dízelolaj (szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogénkeverék dízelolaj kiváltására) Fischer Tropsch-benzin (biomasszából nyert szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogén-keverék benzin kiváltására) Fischer Tropsch-sugárhajtómű-tüzelőanyag (biomasszából nyert szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogén-keverék sugárhajtómű-tüzelőanyag kiváltására) Fischer Tropsch-cseppfolyósított szénhidrogéngáz (szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogén-keverék cseppfolyósított szénhidrogéngáz kiváltására) DME (dimetil-éter) Megújuló forrásokból előállított hidrogén ETBE (etil-tercio-butil-éter etanol-alapon előállítva) 36 (ebből 37 % megújuló energiaforrásból) 27 (ebből 37 % megújuló energiaforrásból) HU 6 HU

7 MTBE (metil-tercio-butil-éter metanol-alapon előállítva) TAEE (tercier-amil-etil-éter etanol-alapon előállítva) TAME (tercier-amil-metil-éter etanol-alapon előállítva) THxEE (tercier-hexil etil-éter etanol-alapon előállítva) THxME (tercier-hexil-metil-éter etanol-alapon előállítva) FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK 35 (ebből 22 % megújuló energiaforrásból) 38 (ebből 29 % megújuló energiaforrásból) 36 (ebből 18 % megújuló energiaforrásból) 38 (ebből 25 % megújuló energiaforrásból) 38 (ebből 14 % megújuló energiaforrásból) 26 (ebből 22 % megújuló energiaforrásból) 29 (ebből 29 % megújuló energiaforrásból) 28 (ebből 18 % megújuló energiaforrásból) 30 (ebből 25 % megújuló energiaforrásból) 30 (ebből 14 % megújuló energiaforrásból) Benzin Dízelolaj /28/EK Üzemanyag Energiatartalom tömegre vetítve (alsó fűtőérték, MJ/kg) Energiatartalom térfogatra vetítve (alsó fűtőérték, MJ/l) Bioetanol (biomasszából előállított etanol) Bio-ETBE (etil-terc-butiléter bioetanol-alapon előállítva) 36 (ebből 37 % megújuló energiaforrásból ) 27 (ebből 37 % megújuló energiaforrásból ) Biometanol (biomasszából előállított, bioüzemanyagként felhasználható metanol) Bio-MTBE (metil-terc-butiléter biometanol-alapon előállítva) 35 (ebből 22 % megújuló energiaforrásból ) 26 (ebből 22 % megújuló energiaforrásból ) HU 7 HU

8 Bio-DME (biomasszából előállított, bioüzemanyagként felhasználható dimetiléter) Bio-TAEE (tercier-amil-etil-éter bioetanol-alapon előállítva) 38 (ebből 29 % megújuló energiaforrásból ) 29 (ebből 29 % megújuló energiaforrásból ) Biobutanol (biomasszából előállított, bioüzemanyagként felhasználható butanol) Biodízel (növényi vagy állati eredetű olajból előállított, dízelüzemanyag minőségű, bioüzemanyagként felhasználható metilészter) Fischer Tropsch-dízelolaj (biomasszából előállított szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogén-keverék) Hidrogénnel kezelt növényi olaj (termokémiai úton hidrogénnel kezelt növényi olaj) Tiszta növényi olaj (sajtolással, extrahálással, illetve hasonló eljárásokkal olajos magvakból nyert nyers vagy finomított, de kémiailag változatlan állapotú olaj, ha az alkalmas az adott motortípusokhoz, és teljesülnek a vonatkozó kibocsátási előírások) Biogáz (gáznemű üzemanyag, melyet biomasszából és/vagy hulladékok biológiailag lebomló részéből állítanak elő, amelyből tisztítás útján földgázminőség érhető el, és bioüzemanyagként felhasználható, továbbá a fagáz) Benzin Dízelolaj HU 8 HU

9 IV. MELLÉKLET 2009/28/EK Az üzembe helyezők képesítése A cikk (3) bekezdésében említett képesítési rendszerek vagy azokkal egyenértékű minősítési rendszerek az alábbi kritériumokon alapulnak: 1. A képesítési vagy minősítési eljárás átlátható és azt a tagállamok vagy a tagállamok által kijelölt közigazgatási szerv pontosan meghatározta. 2. A biomassza, a hőszivattyú, a sekély geotermikus, a fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia-rendszerek üzembe helyezői akkreditált képzési programok keretében vagy akkreditált oktatótól szerezhetnek képesítést. 3. A képzési program vagy az oktató akkreditációját a tagállamok vagy a tagállamok által kijelölt közigazgatási szervek végzik. Az akkreditációt végző szerv biztosítja, hogy az oktató által kínált képzési program folyamatos, és az egész régióban, illetve országban hozzáférhető. Az oktató a gyakorlati képzés biztosításához rendelkezik a megfelelő műszaki eszközökkel, beleértve a laboratóriumi felszereléseket vagy annak megfelelő eszközöket. Az oktató az alapképzésen kívül aktuális témaköröket beleértve az új technológiákat is bemutató, rövidebb továbbképző tanfolyamokat is biztosít, lehetővé téve az üzembe helyezéssel kapcsolatos élethosszig tartó tanulást. A képzést biztosíthatják a berendezések vagy rendszerek gyártói, illetve intézetek vagy egyesületek. 4. Az üzembe helyező szakképesítésével vagy minősítésével záruló képzés elméleti és gyakorlati részből áll. A képzés elvégzése után az üzembe helyező rendelkezik az adott berendezés és rendszerek telepítéséhez szükséges ismeretekkel, meg tud felelni a fogyasztó teljesítménnyel és megbízhatósággal kapcsolatos elvárásainak, minőségi szakmunkát végez és betart minden hatályos törvényt és szabványt, beleértve az energiával és az ökocímkével kapcsolatos törvényeket és szabványokat is. 5. A tanfolyamot vizsga zárja, a vizsgát sikerrel teljesítők szakképesítésről szóló bizonyítványt vagy minősítést kapnak. A vizsga keretében egy biomasszabojler vagy -tűzhely, hőszivattyú, a sekély geotermikus rendszerek, fotovoltaikus napenergia vagy termikus napenergia rendszer telepítésének gyakorlati értékelésére kerül sor. 6. A cikk (3) bekezdésében említett képesítési rendszerek vagy azokkal egyenértékű minősítési rendszerek kellően figyelembe veszik az alábbi útmutatásokat: a) Akkreditált képzési programok szervezése szükséges a munkatapasztalattal rendelkező olyan üzembe helyezők részére, akik már elvégezték vagy éppen végzik a következő típusú képzések valamelyikét: i. a biomasszabojlerek és -tűzhelyek üzembe helyezői esetében előfeltétel a vízvezeték-szerelő, a csővezeték-szerelő, fűtéstechnikai mérnök vagy fürdőszoba-berendezés technikus és fűtő- vagy hűtőberendezés technikus szakképesítés; ii. a hőszivattyúk üzembe helyezői esetében előfeltétel a vízvezetékszerelő vagy hűtőgépész mérnök szakképesítés és az alapvető elektronikai és vízvezeték-szerelési ismeretek (cső vágása, csőillesztékek HU 9 HU

10 forrasztása, csőillesztékek ragasztása, szigetelés, szerelvények tömítése, szivárgástesztelés és fűtő- vagy hűtőrendszerek telepítése); iii. a fotovoltaikus napenergia vagy a termikus napenergia rendszerek üzembe helyezői esetében előfeltétel a vízvezeték-szerelő vagy villanyszerelő szakképesítés és a vízvezeték-szerelési, elektronikai és tetőfedési ismeretek, beleértve a csőillesztékek forrasztását, a csőillesztékek ragasztását, a szerelvények tömítését, a vízvezetékszivárgás tesztelését, a vezetékek bekötését, az alapvető tetőfedő anyagok ismeretét és az illesztések bevonására és a tömítésre alkalmazott módszerek ismeretét is; vagy: iv. szakképzési rendszer, amelynek keretében az üzembe helyező elsajátítja a megfelelő ismereteket az a), b) vagy c) pontban említett szakismeretek három évig tartó oktatásának megfelelő szinten, beleértve mind az elméleti, mind a gyakorlati ismereteket. b) A biomasszabojlerek és -tűzhelyek üzembe helyezőinek szánt képzés elméleti része áttekintést nyújt a biomassza piaci helyzetéről, és kitér az ökológiai vonatkozásokra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a logisztikai vonatkozásokra, a tűzvédelemre, a vonatkozó támogatásokra, az égetési technikákra, a gyújtási rendszerekre, az optimális hidraulikai megoldásokra, a költségek és a jövedelmezőség összehasonlítására, valamint a biomasszabojlerek és -tűzhelyek tervezésére, telepítésére és karbantartására. A képzés keretében a szerelők elsajátítják a biomassza-technológiákkal és a biomasszából előállított tüzelőanyagokkal (például pellet) kapcsolatos európai szabványokra és a biomasszával kapcsolatos nemzeti és közösségi jogra vonatkozó ismereteket. c) A hőszivattyúk üzembe helyezőinek szóló képzés elméleti része áttekintést nyújt a hőszivattyúk piaci helyzetéről, és kitér a geotermikus erőforrások és a különböző régiók talajhőmérsékletére, a talaj és a kőzet hővezető képességének meghatározására, a geotermikus erőforrások felhasználásának szabályaira, a hőszivattyúk egyes épületekben való használatának megvalósíthatóságára és a legmegfelelőbb hőszivattyúrendszer kiválasztására, illetve az ezekkel kapcsolatos műszaki előírások ismeretére, biztonsági kérdésekre, légszűrésre, a hőforrással való összekapcsolásra és a rendszer telepítésének megfelelő helyére. A képzés továbbá alapos ismereteket nyújt a hőszivattyúkkal kapcsolatos európai szabványokról és a vonatkozó nemzeti és közösségi jogról. Az üzembe helyezőnek az alábbi főbb ismeretekről kell számot adnia: i. a hőszivattyúk fizikai és működési elvének alapfokú ismerete, beleértve a hőszivattyúkör jellemzőinek ismeretét is: a hőnyelő alacsony hőmérséklete, a hőforrás magas hőmérséklete és a rendszer hatékonysága közötti összefüggés, a fűtési hatásfok (COP) és a szezonális teljesítmény faktor (SPF) meghatározása; ii. a hőszivattyúkör alkotóelemeinek és azok funkciójának ismerete, beleértve a kompresszort, az expanziós szelepet, az elpárologtatót, a kondenzátort, a szerelvényeket és fittingeket, a kenőolajat, a hűtőközeget, a túlhevítést és a túlhűtést és a hőszivattyús hűtési lehetőségeket; és iii. a jellemző beszerelési helyzeteknek megfelelő komponensek kiválasztása és azok méretezése, beleértve a különböző épületekre HU 10 HU

11 jellemző hőterhelésértékek meghatározását, illetve az energiafogyasztás alapján a melegvíz-előállítás jellemző értékeinek meghatározását, a hőszivattyú kapacitásának meghatározását a meleg víz előállításhoz szükséges hőterheléshez, az épület tárolási kapacitásához és a rendelkezése álló megszakítható áramhoz képest; a kiegyenlítő tartályként szolgáló komponensnek és a tartály térfogatának meghatározása és egy második fűtési rendszer beépítési lehetőségének mérlegelése. d) A fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia-rendszerek üzembe helyezői esetében a képzés elméleti része áttekintést nyújt a napenergiát hasznosító termékek piaci helyzetéről, valamint a költségek és a jövedelmezőség összehasonlításáról, és kitér az ökológiai vonatkozásokra, az összetevőkre, a napenergiával működő rendszerek jellemzőire és méretezésére, a megfelelő rendszerek kiválasztására és a rendszerösszetevők méretezésére, a hőigény meghatározására, a tűzvédelemre, a vonatkozó támogatásokra és a fotovoltaikus napenergiával és a termikus napenergiával működő berendezések tervezésére, telepítésére és karbantartására. A képzés keretében a szerelők ismereteket szereznek a vonatkozó technológiákkal kapcsolatos európai szabványokról, a Solar Keymark tanúsítványról és a területtel kapcsolatos nemzeti és közösségi jogról. Az üzembe helyezőnek az alábbi főbb ismeretekről kell számot adnia: i. a szükséges szerszámok és berendezések alkalmazásával képes a biztonságos munkavégzésre, betartja a biztonsági előírásokat és szabványokat és felismeri a napenergiával működő berendezésekkel összefüggésben kialakuló vízvezeték-szerelési, villanyszerelési és egyéb kockázatokat; ii. képes az aktív és a passzív rendszerek és azok összetevőinek meghatározására, beleértve a mechanikai tervezési feladatokat, valamint képes meghatározni az összetevők megfelelő helyét, a rendszer felépítését és konfigurációját; iii. képes meghatározni a telepítésre alkalmas területet, a fotovoltaikus napenergiát felhasználó rendszer és a napenergiával működő vízmelegítő tájolását és dőlésszögét, figyelembe véve az árnyékolódást, a napsugárzásnak való kitettséget, a szerkezeti integritást, az adott épület vagy éghajlat adottságainak való megfelelést, valamint ki tudja választani az egyes tetőtípusoknak megfelelő telepítési módszereket és képes meghatározni a telepítéshez szükséges rendszeregyensúlyi berendezéseket; és iv. különösen a fotovoltaikus napenergia-rendszerek esetében, képes adaptálni a villamossági terveket, beleértve a névleges áram meghatározását, minden áramkörhöz képes kiválasztani a megfelelő vezetéktípust és teljesítményt, minden kapcsolódó berendezéshez és alrendszerhez képes meghatározni a megfelelő méretet, a teljesítményt és a helyet, és ki tudja választani a megfelelő összekapcsolási pontot. e) Az üzembehelyezői képesítés érvényessége időben korlátozott, a képesítő bizonyítvány érvényességének meghosszabbítására egy továbbképző tanfolyam elvégzése után van lehetőség. HU 11 HU

12 2009/28/EK (kiigazított szöveg) új szöveg V. MELLÉKLET Szabályok a bioüzemanyagok, az folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilis üzemanyag komparátorai által az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításához A. JELLEMZŐ ÉS ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉKEK A BIOÜZEMANYAGOK ESETÉBEN, HA AZOKAT A FÖLDHASZNÁLAT MEGVÁLTOZÁSÁBÓL ADÓDÓ NETTÓ SZÉNKIBOCSÁTÁS NÉLKÜL ÁLLÍTJÁK ELŐ Bioüzemanyag-előállítási mód Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás jellemző értéke Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás alapértelmezett értéke cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) 61 % 67 % % cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) 77 % 73 % 79 % 58 % 71 % 73 % 68 % 76 % 46 % 64 % búzaetanol (a feldolgozáshoz használt 32 % 16 % HU 12 HU

13 üzemanyag megjelölése nélkül) búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben) búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben) búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag szalma kogenerációs erőműben) 32 % 16 % 45 % 34 % 53 % 47 % 69 % 69 % kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) 48 % 40 % a Közösségben előállított kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben * ) % % kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványok kogenerációs erőműben*) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványok kogenerációs erőműben*) 40 % 69 % 47 % 53 % 37 % 67 % 28 % 68 % 38 % 46 % 24 % 67 % cukornád-etanol 70 % 70 % HU 13 HU

14 az etil-terc-butiléter (ETBE) megújuló energiaforrásokból előállított része a tercier-amil-etil-éter (TAEE) megújuló energiaforrásokból előállított része az etanol előállítási módéval megegyező az etanol előállítási módéval megegyező repce-biodízel % % napraforgó-biodízel % % szójabab-biodízel % % pálmaolaj-biodízel ( nyitott szennyvíztároló medence meg nem határozott eljárás) pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) használt főzőolajból zöldséghulladékból vagy állati eredetű olajokból * előállított biodízel % % % % % % állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel 79 % 72 % hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből 51 % 47 % hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból % % hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból 55 % 51 % hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból ( nyitott szennyvíztároló medence meg nem határozott eljárás) hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) 40 % % % % hidrogénnel kezelt növényi olaj használt főzőolajból állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt növényi olaj 90 % 87 % 87 % 83 % tiszta növényi olaj repcéből 59 % 58 % 57 % tiszta növényi olaj napraforgóból 65 % 64 % HU 14 HU

15 tiszta növényi olaj szójababból 62 % 61 % tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztároló medence) tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) 46 % 65 % 36 % 63 % tiszta olaj használt főzőolajból 98 % 98 % biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként 80 % 73 % biogáz nedves trágyából sűrített földgázként 84 % 81 % biogáz száraz trágyából sűrített földgázként 86 % 82 % (*) A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti 3. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított, állati eredetű olaj kivételével (12) új szöveg (*) A kogenerációs erőműben történő feldolgozásra vonatkozó alapértelmezett értékek csak akkor érvényesek, ha a folyamathő TELJES EGÉSZÉBEN a kogenerációs erőműből származik. 2009/28/EK (kiigazított szöveg) új szöveg B. BECSÜLT JELLEMZŐ ÉS ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉKEK AZ OLYAN JÖVŐBELI BIOÜZEMANYAGOK ESETÉBEN, AMELYEK 2008 JANUÁRJÁBAN 2016-BAN NEM VOLTAK, VAGY CSAK ELHANYAGOLHATÓ MENNYISÉGBEN VOLTAK JELEN A PIACON, HA AZOKAT A FÖLDHASZNÁLAT MEGVÁLTOZÁSÁBÓL ADÓDÓ NETTÓ SZÉNKIBOCSÁTÁS NÉLKÜL ÁLLÍTJÁK ELŐ Bioüzemanyag-előállítási mód Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás jellemző értéke Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás alapértelmezett értéke búzaszalma-etanol 87 % 85 % 85 % 83 % 2 A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti 3. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított, állati eredetű olaj kivételével (1) HU 15 HU

16 Hulladékfa-etanol 80 % 74 % termesztettfa-etanol 76 % 70 % hulladékfa alapú Fischer Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva termesztettfa alapú Fischer Tropschdízel önálló erőműben előállítva 95 % 85 % 95 % 85 % 93 % 78 % 93 % 78 % hulladékfa alapú Fischer Tropschbenzin önálló erőműben előállítva termesztettfa alapú Fischer Tropschbenzin önálló erőműben előállítva 85 % 78 % 85 % 78 % Hh ulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva Hhulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva 86 % 95% 86 % 95% 79 % 92% 79 % 92% 94 % 86 % 94 % 86 % 91 % 79 % 91 % 79 % Fischer Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával Fischer Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával 89 % 89 % 89 % 89 % 89 % 89 % 89 % 89 % a metil-terc-butiléter (MTBE) megújuló energiaforrásokból előállított része a metanol előállítási módjával megegyező HU 16 HU

17 C.MÓDSZERTAN 1. A közlekedési célú üzemanyagok, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítása és használata által kiváltott üvegházhatású gázkibocsátást a következők szerint kell kiszámítani: új szöveg a) A bioüzemanyagok előállítása és használata által kiváltott üvegházhatású gázkibocsátást a következők szerint kell kiszámítani: E = e ec + e l + e p + e td + e u e sca e ccs e ccr e ee, ahol 2009/28/EK (kiigazított szöveg) E = az üzemanyag használata során keletkező összes kibocsátás; e ec = a nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátások; e l = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások; e p = a feldolgozás során keletkező kibocsátások; e td = a szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátások; e u = a használt üzemanyagból eredő kibocsátások; e sca = a talajban lévő szén-dioxid-felhalmozódásból származó kibocsátásmegtakarítás jobb mezőgazdasági gazdálkodás révén; e ccs = a szén megkötéséből és geológiai tárolásából eredő kibocsátásmegtakarítások; és e ccr = a szén megkötéséből és helyettesítéséből eredő kibocsátásmegtakarítások.; és e ee = a kogenerációból származó villamosenergia-többletből eredő kibocsátásmegtakarítások. A gépek és berendezések gyártása során keletkező kibocsátásokat nem kell figyelembe venni. új szöveg b) A folyékony bio-energiahordozók előállítása és használata által kiváltott üvegházhatású gázkibocsátást a bioüzemanyagokéval azonos módon kell kiszámítani (E), azonban hozzá kell adni a villamos energiává és/vagy fűtő- és hűtőenergiává való átalakításából származó kibocsátást is, a következők szerint: i. Kizárólag hőt előállító energiatermelő berendezések esetében: HU 17 HU

18 EC h E = η h ii. Kizárólag villamos energiát előállító energiatermelő berendezések esetében: ahol EC h,el = A végső energiahordozóból származó összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás. E = A folyékony bio-energiahordozó végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás. η el = Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamos energiának a felhasznált folyékony bio-energiahordozó energiatartalom alapján számított bevitelével történő elosztásával lehet meghatározni. η h = Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek a felhasznált folyékony bio-energiahordozó energiatartalom alapján számított bevitelével történő elosztásával lehet meghatározni. iii. a hasznos hőt villamos energiával és/vagy mozgási energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó villamos energia vagy mozgási energia esetében: EC el E = η el C el C η el el η + el C h η h iv. a hasznos hőt villamos energiával és/vagy mozgási energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó hasznos hő esetében: EC h E = η h C el C η el h η + h C h η h ahol: EC h,el = A végső energiahordozóból származó összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás. E = A folyékony bio-energiahordozó végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás. η el = Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamos energiának az éves üzemanyag-bevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni. η h = Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek az éves üzemanyagbevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni. C el = Az exergia aránya a villamos energián és/vagy mozgási energián belül, 100 %-ban rögzítve (C el = 1). = Carnot-hatásfok (az exergia aránya a hasznos hőn belül). C h A Carnot-hatásfok (C h ) a hasznos hő esetében különböző hőmérsékleten a következőképpen határozható meg: HU 18 HU

19 ahol T h = A végfelhasználói energia hasznos hőjének abszolút hőmérséklete (kelvin). T 0 = A környezet 273 kelvinben (azaz 0 C-ban) rögzített hőmérséklete. Ha T h, < 150 C (423,15 kelvin), a C h a következő módon is meghatározható: C h = a 150 C-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546 E számítás alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók: a) kapcsolt energiatermelés : egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mozgási energia egyszerre történő termelése; b) hasznos hő : a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési és hűtési energiakereslet kielégítése céljából termelt hő; c) gazdaságilag indokolt igény : az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne. 2009/28/EK új szöveg 2. Az üzemanyagokból A bioüzemanyagokból és folyékony bioenergiahordozókból eredő üvegházhatású gázkibocsátást a következők szerint kell kifejezni:, E, az egy MJ üzemanyagra jutó CO 2 grammjának egyenértékében kell kifejezni, gco2eq/mj. új szöveg a) a bioüzemanyagokból eredő üvegházhatású gázkibocsátást (E) az egy MJ üzemanyagra jutó CO 2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gco 2eq /MJ). b) a folyékony bio-energiahordozókból eredő üvegházhatású gázkibocsátást (EC) az egy MJ végfelhasználói energiára (hő vagy villamos energia) jutó CO 2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gco 2eq /MJ). A fűtési és hűtési energiával kapcsolt villamosenergia-termelés esetében a kibocsátást meg kell osztani a hőenergia és a villamos energia között (mint az 1.b) pontban), függetlenül attól, hogy a termelt hő ténylegesen hűtési vagy fűtési célra kerül-e felhasználásra 3. Ha a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatású gázkibocsátás (e ec ) az alapanyag száraz tonnájára jutó g CO 2eq -ben kerül kifejezésre, az üzemanyag egy MJ-jára jutó g CO 2 -egyenértékre (gco 2eq /MJ) való átszámítást a következőképpen kell végezni: 3 A hőt vagy hulladékhőt abszorpciós hűtők segítségével hűtési célra (lehűtött levegő vagy víz előállítására) hasznosítják. Ezért helyénvaló csak az egy MJ hőre jutó előállított hőhöz kapcsolódó kibocsátásokat kiszámítani, függetlenül attól, hogy a hő végső felhasználása ténylegesen fűtés vagy abszorpciós hűtők segítségével való hűtés. HU 19 HU

20 2 2 = ahol = + Az alapanyag száraz tonnájára jutó kibocsátást az alábbiak szerint kell kiszámítani: 2009/28/EK 3. A 2. pont alóli kivételként a közlekedési célú üzemanyagok esetében a gco 2eq /MJ -ban kiszámított értékeket ki lehet igazítani a hasznos üzem tekintetében az üzemanyagok között tapasztalható különbségek figyelembevétele érdekében, km/mj-ban kifejezve. Ilyen kiigazításokra csak akkor van lehetőség, ha a hasznos üzem tekintetében fennálló különbségeket bizonyítékokkal alátámasztják A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő, az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a következők szerint kell kiszámítani: új szöveg a) a bioüzemanyagok használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás: MEGTAKARÍTÁS = (E F(t) E B /E F(t) ), (E F E B )/E F, ahol 2009/28/EK új szöveg E B = a bioüzemanyag ok és folyékony bio-energiahordozók használatából eredő összes kibocsátás; és E F(t) = a közlekedési célú fosszilisüzemanyag-komparátor használatából eredő összes kibocsátás. új szöveg b) a folyékony bio-energiahordozókból előállított fűtő- és hűtőenergia, valamint villamos energia esetében az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás: HU 20 HU

21 MEGTAKARÍTÁS= (EC F(h&c,el,) EC B(h&c,el )/EC F (h&c,el), ahol EC B(h&c,el) = a hő- vagy villamosenergia-termelésből származó összes kibocsátás; és EC F(h&c,el) = fosszilis tüzelőanyag-komparátor hasznosításával megvalósított hasznoshő- vagy villamosenergia-termelésből származó összes kibocsátás. 2009/28/EK új szöveg 5.4. Az 1. pont alkalmazásában a CO 2, N 2 O és CH 4. üvegházhatású gázokat kell figyelembe venni. A CO 2 -egyenérték kiszámításához a fent említett gázokat a következő értékekkel kell figyelembe venni: CO 2 : 1 N 2 O : CH 4 : A nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátásokba, e ec, beletartoznak a kinyerési vagy a mezőgazdasági termelési eljárás során keletkező kibocsátások; a nyersanyagok begyűjtése, szárítása és tárolása során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a kinyeréshez vagy a termeléshez használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások. A nyersanyagtermelés vonatkozásában a szén-dioxid-megkötést nem kell figyelembe venni. Az olajkitermelést kísérő fáklyázásból származó üvegházhatású gázkibocsátásnak a világ bármely pontján bekövetkező bizonyított csökkenését le kell vonni. A mezőgazdasági eredetű biomassza termeléséből eredő kibocsátásokra vonatkozó, a tényleges értékek használatának alternatíváját jelentő becslések levezethetők a 28. cikk (4) bekezdésében említett jelentésekben szereplő, a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó regionális átlagokból, és az e mellékletben szereplő, a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekkel kapcsolatos információkból. Amennyiben az említett jelentésekben nem szerepelnek megfelelő információk, a tényleges értékek alternatívájaként átlagokat lehet számítani a helyi szintű gazdálkodási gyakorlatok, például mezőgazdasági üzemek egy adott csoportjára vonatkozó adatok alapján, az alapértelmezett értékek kiszámításánál figyelembe vett földrajzi területeknél kisebb területekre kiszámított átlagokból. új szöveg 6. A 3. pontban említett számítás céljából a jobb mezőgazdasági gazdálkodás (például csökkentett talajművelés vagy direktvetésre váltás, fejlett vetésforgórendszerek alkalmazása, takarónövények használata, ezen belül a növényi maradékokkal való jobb gazdálkodás és szerves talajjavító anyagok, így komposzt vagy trágyaerjesztőkből származó fermentált anyagok használata) révén elért kibocsátásmegtakarítás csak akkor vehető figyelembe, ha megalapozott és ellenőrizhető bizonyítékok támasztják alá, hogy az adott alapanyag termesztésének idején a talaj kötöttszénkészlete megnövekedett, vagy észszerűen feltételezhető, hogy növekedett, figyelembe véve azt a kibocsátást is, amely a szóban forgó HU 21 HU

22 gazdálkodási módszerek alkalmazásakor a megnövekedett műtrágya- és gyomirtószerhasználatból adódik. 2015/1513/EU 2. cikk (13) bekezdés és II. melléklet 1. pont 7. A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások (e l ) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következő szabályt kell alkalmazni: e l = (CS R CS A ) 3,664 1/20 1/P e B, 4 ahol e l = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves üvegházhatásúgáz-kibocsátások (a bioüzemanyagból vagy folyékony bioenergiahordozóból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO 2 -egyenérték tömegeként, grammban kifejezve). A szántó 5 és az évelő növényekkel borított szántó 6 egyazon földhasználatnak tekintendő; CS R = a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a januári vagy ha az későbbi a nyersanyag előállítását 20 évvel megelőző földhasználat; CS A = a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CS A értékét a 20 év elteltével vagy ha az korábbi a növény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja; P = a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból vagy folyékony bioenergiahordozókból egységnyi területen évente előállított energia); valamint e B = 29 gco 2eq /MJ értékű bónusz olyan bioüzemanyagokra vagy folyékony bioenergiahordozókra, amelyek esetében a biomasszát helyreállított degradálódott földterületről nyerik, és teljesülnek a 8. pontban előírt feltételek. 2009/28/EK (kiigazított szöveg) új szöveg 8. A 29 gco 2eq /MJ értékű bónusz akkor adható meg, ha bizonyított, hogy az adott földterület: A CO 2 molekulatömegének (44,010 g/mol) a szén molekulatömegével (12,011 g/mol) való elosztása révén kapott hányados 3,664. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület meghatározása szerinti szántó. Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma). HU 22 HU

23 a) 2008 januárjában nem állt mezőgazdasági vagy más célú használat alatt; és b) az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik: i. súlyosan degradálódott földterültet, beleértve a korábban mezőgazdasági célra használt földterületeket is.; ii. erősen szennyezett földterület. A 29 gco 2eq /MJ értékű bónusz a földterület mezőgazdasági használatra való átállításának időpontjától számított legfeljebb tíz húsz évig érvényes, feltéve hogy az i. alpontba a b) pontba tartozó földterületek esetében biztosított a szénkészlet folyamatos növekedése és az erózió jelentős csökkentése; a ii. alpontba tartozó földterületek esetében pedig a talajszennyeződés mértéke csökken. 9. A 8. pont b) alpontjában említett kategóriák fogalommeghatározása a következő: a) súlyosan Súlyosan degradálódott földterület : olyan földterület, amelynek esetében hosszabb időszak során jelentős szikesedés volt tapasztalható, vagy amelynek a szervesanyag-tartalma különösen alacsony, és súlyosan erodálódott; b) erősen szennyezett földterület : olyan földterület, amely a talajszennyeződés mértéke miatt élelmiszer- vagy takarmánytermelésre nem alkalmas. Ide tartoznak azok a földterületek is, amelyekről a Bizottság a 18. cikk (4) bekezdése negyedik albekezdésének megfelelően határozatot hozott. 10. A Bizottság december 31-ig a talajban lévő szén-dioxid-készletek kiszámítására vonatkozó iránymutatásokat 7 fog elfogadni felülvizsgálja az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzéke tekintetében az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) által 2006-ban kiadott iránymutatások 4. kötete alapján, valamint az 525/2013/EU rendelet 8 és a (INSERT THE NO AFTER THE ADOPTION) rendelet 9 alapján. A Bizottság általi elfogadásukat követően az iránymutatások ezen irányelv alkalmazásában a talajban lévő szén-dioxid-készletek kiszámításának alapjául fognak szolgálni. 11. A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba, e p, beletartoznak a feldolgozás során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a feldolgozáshoz használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások. A nem az üzemanyag-előállító üzemben előállított villamosenergia-fogyasztás elszámolásához ennek a villamos energiának az előállítására és elosztására jellemző üvegházhatású gázkibocsátás-intenzitást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik az egy A Bizottság 2010/335/EU határozata (2010. június 10.) a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatásról (HL L 151., ). Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165/13., ). Az Európai Parlament és a Tanács rendelete (INSERT THE DATE OF ENTRY INTO FORCE OF THIS REGULATION) a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, továbbá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről szóló, 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról. HU 23 HU

24 meghatározott régióban a villamos energia előállítására és elosztására jellemző átlagos kibocsátási intenzitással. E szabály alóli kivételként a termelők átlagértéket is alkalmazhatnak egy egyedi villamosenergia-előállító üzem esetében az ebben az üzemben megtermelt villamos energiára, ha ez az üzem nem csatlakozik a villamos energia távvezeték-hálózathoz. új szöveg A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba beletartoznak adott esetben a félkész termékek és anyagok szárítása során keletkező kibocsátások. 2009/28/EK (kiigazított szöveg) új szöveg 12. A szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátásokba, e td, beletartoznak a nyersanyagok és a félkész anyagok szállítása és tárolása során keletkező kibocsátások és a késztermékek tárolása és elosztása során keletkező kibocsátások. A közlekedésből és az áruszállításból a szállításból és elosztásból származó, a 6. az 5. pont értelmében figyelembe veendő kibocsátás nem tartozik e pont hatálya alá. 13. A használt üzemanyagból eredő kibocsátásokat, e u, a bioüzemanyagok és folyékony bioenergiahordozók esetében nullának kell tekintetni. Az alkalmazott üzemanyag használatából adódó, CO 2 -től eltérő üvegházhatású gázok (N 2 O és CH 4 ) kibocsátását bele kell számítani a folyékony energiahordozókra vonatkozó e u tényezőbe. 14. A szén megkötéséből és geológiai tárolásából eredő, az e p értékbe még nem beszámított kibocsátásmegtakarításokba, e ccs, csak azok a kibocsátott CO 2 leválasztásával megkötésével és tárolásával elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek közvetlenül összefüggnek az üzemanyag kinyerésével, szállításával, feldolgozásával és elosztásával, feltéve, hogy a tárolás a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelvvel összhangban történik. 15. A szén leválasztásából megkötéséből és helyettesítéséből eredő kibocsátásmegtakarításoknak megtakarításokba, e ccr, közvetlenül kapcsolódniuk kell azon bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó előállításához, amelynek tekintetében figyelembe veszik őket, és e megtakarításokba csak az olyan CO 2 leválasztással megkötéssel elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredetű és azt a fosszilis CO 2 helyettesítésére használják kereskedelmi termékekben és szolgáltatásokban. az energia- vagy a közlekedési ágazatban használják, új szöveg 16. Ha az üzemanyag előállításához kapcsoltan hőt és/vagy villamos energiát előállító olyan kogenerációs egység, amely tekintetében kibocsátást számítanak, villamosenergia- és/vagy hasznoshőtöbbletet termel, akkor az üvegházhatású gázkibocsátást meg kell osztani a villamos energia és a hasznos hő között a hő hőmérséklete szerint (ami tükrözi a hő hasznosíthatóságát). Az allokációs tényező, vagyis a Carnot-hatásfok (C h ) a hasznos hő esetében különböző hőmérsékleten a következőképpen határozható meg: HU 24 HU

25 ahol T h = A végfelhasználói energia hasznos hőjének abszolút hőmérséklete (kelvin). T 0 = A környezet 273 kelvinben (azaz 0 C-ban) rögzített hőmérséklete. Ha T h, < 150 C (423,15 kelvin), a C h a következő módon is meghatározható: C h = a 150 C-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546 E számítás céljából a tényleges hatékonysági értékeket kell használni, amelyeket az éves előállított mozgási energiának, villamos energiának és hőenergiának az éves energia energiatartalom alapján számított bevitelével történő elosztásával kapunk meg. E számítás alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók: a) kapcsolt energiatermelés : egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mozgási energia egyszerre történő termelése; b) hasznos hő : a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési vagy hűtési energiakereslet kielégítése céljából termelt hő; c) gazdaságilag indokolt kereslet : az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne. 2009/28/EK (kiigazított szöveg) új szöveg 16. A kogenerációból származó villamosenergia-többletből eredő kibocsátásmegtakarításokat, e ee, csak az olyan üzemanyag-előállító rendszerek által termelt többlet villamos energia vonatkozásában lehet figyelembe venni, amelyek kogenerációs elven működnek, kivéve, ha a kogenerációhoz használt üzemanyag a mezőgazdasági növény maradványon kívüli társtermék. Ennek a többlet villamos energiának az elszámolásához a kogenerációs egység méretét úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik az ahhoz szükséges minimális mérettel, hogy a kogenerációs egység szolgáltatni tudja az üzemanyag termeléshez szükséges hőt. Az ezzel a többlet villamos energiával összefüggésben keletkező üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik azzal a mennyiségű üvegházhatású gázzal, amelyet megegyező mennyiségű villamos energiának a kogenerációs egységben használttal azonos üzemanyaggal történő előállítása során bocsátanának ki. 17. Ha az üzemanyag-előállítási eljárás kombinálva állítja elő azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják és egy vagy több további terméket ( társtermékek ), akkor az üvegházhatású gázkibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között azok energiatartalmának arányában (ez utóbbit a villamos energián és a hőenergián kívüli társtermékek esetében az alsó fűtőértéken kell meghatározni). A hasznoshő- vagy villamosenergia-többlet üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitása megegyezik az üzemanyag előállításához használt hő vagy villamos energia üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitásával, és úgy kell meghatározni, hogy ki kell számítani az üzemanyag-előállítási eljáráshoz hő-vagy villamos energiát biztosító kogenerációs egységbe, kazánba vagy más berendezésbe betáplált anyagok, így például az alapanyagok, illetve ezekből eredő kibocsátások (például CH4 és N2O) üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitását. A kapcsolt villamos energia- és hőtermelés esetében a számítás a 16. pontban foglaltak szerint történik. 18. A 17. pontban említett számítás alkalmazásában a szétosztandó kibocsátások az e ec + e l + az e p, e td és e ee e ec + e l + e sca + az e p, e td, e ccs, és e ccr azon hányada, amelyre az HU 25 HU

26 előállítási folyamat azon lépésével bezárólag lépésében kerül sor, amikor a társtermékeket állítják elő. Ha az életciklus során a folyamat egy korábbi lépésében a társtermékekhez való hozzárendelésre került sor, akkor azoknak a kibocsátásoknak azt a hányadát kell az összes kibocsátás helyett erre a célra felhasználni, amelyet az utolsó ilyen folyamatlépésben a közbenső üzemanyagtermékhez kiosztottak. új szöveg A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók esetében a 17. pont hatálya alá nem tartozó összes társterméket figyelembe kell venni e számításhoz. A hulladékokhoz és maradványokhoz nem kell kibocsátási értéket rendelni. A negatív energiatartalmú társtermékeket nulla energiatartalommal rendelkezőnek kell tekinteni a számítás során. A hulladékokat és maradványokat, beleértve a lombkoronát, az ágakat, a szalmát, a háncsokat és héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat, valamint a feldolgozás során keletkező maradványokat, köztük a nyers (nem finomított) glicerint és a kipréselt cukornádat az életciklus alatti üvegházhatású gázkibocsátásuk tekintetében nulla értékkel kell figyelembe venni ezen anyagok begyűjtési folyamatáig, függetlenül attól, hogy a végső termék előállítása előtt azokat félkész termékké alakítják-e. A kazánokkal, illetve a feldolgozó üzem részére kapcsolt hő- és/vagy villamosenergiatermelést végző egységekkel ellátott feldolgozó üzemektől eltérő finomítókban előállított üzemanyagok esetében a 17. pontban említett számítás alkalmazásában az elemzés egysége a finomító. 2009/28/EK (kiigazított szöveg) új szöveg A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók esetében minden társterméket, beleértve a 16. pont hatálya alá nem tartozó villamos energiát is, e számításhoz figyelembe kell venni, kivéve a mezőgazdasági növényi maradványokat, ideértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat. A negatív energiatartalmú társtermékeket nulla energiatartalommal rendelkezőnek kell tekinteni a számítás során. A hulladékokat, a mezőgazdasági növénymaradványokat, beleértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat, és a feldolgozás során keletkező maradványokat, beleértve a nyers glicerint (a nem finomított glicerint), az életciklus alatti üvegházhatású gázkibocsátásuk tekintetében nulla értékkel kell figyelembe venni ezen anyagok begyűjtési folyamatáig. A finomítókban előállított üzemanyagok esetében a 17. pontban említett számítás alkalmazásában az elemzés egysége a finomító. 19. A bioüzemanyagok esetében a 4.3. pontban említett számítás alkalmazásában a fosszilis üzemanyag-komparátor E F (E F(t) ) a legutóbbi rendelkezésre álló tényleges átlagos kibocsátás a Közösségben elfogyasztott benzin és dízel fosszilis része tekintetében a 98/70/EK irányelv értelmében jelentettek szerint. Ha nem áll rendelkezésre adat a 83,8 94 gco 2eq /MJ értéket kell alkalmazni. A villamosenergia-termelésre használt folyékony bio-energiahordozók esetében a 4.3. pontban említett számítás alkalmazásában a fosszilis üzemanyag komparátor E F következő: gco 2eq /MJ. HU 26 HU

27 A hőtermelésre hasznos hő, valamint fűtő- és/vagy hűtőenergia termelésére használt folyékony bio-energiahordozók esetében a 4.3. pontban említett számítás alkalmazásában a fosszilis üzemanyag komparátor E F (h&c) a következő: gco 2eq /MJ. A kogenerációra használt folyékony bio-energiahordozók esetében a 4. pontban említett számítás alkalmazásában a fosszilis üzemanyag komparátor E F a következő: 85 gco 2eq /MJ. D.A BIOÜZEMANYAGOKRA ÉS A FOLYÉKONY BIO-ENERGIAHORDOZÓKRA VONATKOZÓ DISZAGGREGÁLT ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉKEK Diszaggregált alapértelmezett értékek a termelésre vonatkozóan: e ec az e melléklet C. részében meghatározottak szerint a talajból származó N 2 O-kibocsátásokat is beleértve Bioüzemanyag és folyékony bioenergiahordozó előállítási mód Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) új szöveg Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) cukorrépa-etanol 9,6 9,6 kukoricaetanol 25,5 25,5 egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével 27,0 27,0 cukornádetanol 17,1 17,1 az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része az etanol előállítási módéval megegyező az etanol előállítási módéval megegyező repce-biodízel 32,0 32,0 napraforgó-biodízel 26,1 26,1 szójabab-biodízel 21,4 21,4 pálmaolaj-biodízel 20,7 20,7 használt főzőolajból előállított biodízel 0 0 HU 27 HU

28 állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt növényi olaj ,4 33,4 26,9 26,9 22,2 22,2 21,7 21, tiszta növényi olaj repcéből 33,4 33,4 tiszta növényi olaj napraforgóból 27,2 27,2 tiszta növényi olaj szójababból 22,3 22,3 tiszta növényi olaj pálmaolajból 21,6 21,6 tiszta olaj használt főzőolajból 0 0 Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) 2009/28/EK (kiigazított szöveg) Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) cukorrépa-etanol búza-etanol a Közösségben előállított kukoricaetanol cukornádetanol HU 28 HU

29 az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része az etanol előállítási módéval megegyező az etanol előállítási módéval megegyező Repce-biodízel Napraforgó-biodízel szójabab-biodízel pálmaolaj-biodízel zöldséghulladékból vagy állati eredetű olajokból előállított biodízel (*) hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból tiszta növényi olaj repcéből biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként biogáz nedves trágyából sűrített földgázként biogáz száraz trágyából sűrített földgázként (*) Az 1774/2002/EK rendelet szerint 3. kategóriájú anyagként besorolt, állati eredetű melléktermékekből előállított állati eredetű zsiradék kivételével. új szöveg Diszaggregált alapértelmezett értékek a termelésre vonatkozóan: e ec kizárólag a talajból származó N 2 O-kibocsátás (ezek már szerepelnek a termelés során keletkező kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekben, az e ec táblázatban) Bioüzemanyag és folyékony bioenergiahordozó előállítási mód Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás HU 29 HU

30 (gco 2eq /MJ) cukorrépa-etanol 4,9 4,9 kukoricaetanol 13,7 13,7 egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével 14,1 14,1 cukornádetanol 2,1 2,1 az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része az etanol előállítási módéval megegyező az etanol előállítási módéval megegyező repce-biodízel 17,6 17,6 napraforgó-biodízel 12,2 12,2 szójabab-biodízel 13,4 13,4 pálmaolaj-biodízel 16,5 16,5 használt főzőolajból előállított biodízel állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt növényi ,0 18,0 12,5 12,5 13,7 13,7 16,9 16, HU 30 HU

31 olaj tiszta növényi olaj repcéből 17,6 17,6 tiszta növényi olaj napraforgóból 12,2 12,2 tiszta növényi olaj szójababból 13,4 13,4 tiszta növényi olaj pálmaolajból 16,5 16,5 tiszta olaj használt főzőolajból /28/EK (kiigazított szöveg) új szöveg A feldolgozásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek (beleértve a villamosenergia-többletet is): e p e ee az e melléklet C. részében meghatározottak szerint Bioüzemanyag és folyékony bioenergiahordozó előállítási mód Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) 19 18, ,3 cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) 9,7 13,2 7,6 27,4 13,6 18,5 10,6 38,3 HU 31 HU

32 cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag megjelölése nélkül) búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben) búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben) búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag szalma kogenerációs erőműben) 15,7 22, kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) 20,8 29,1 a Közösségben előállított kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) 15 14, ,8 kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványok kogenerációs erőműben*) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) 28,6 1,8 21,0 15,1 40,1 2,6 29,3 21,1 HU 32 HU

33 egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványok kogenerációs erőműben*) 30,3 1,5 42,5 2,2 cukornádetanol 1 1,3 1 1,8 az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része az etanol előállítási módéval megegyező az etanol előállítási módéval megegyező repce-biodízel 16 11, ,3 napraforgó-biodízel 16 11, ,5 szójabab-biodízel 18 12, ,9 pálmaolaj-biodízel (meg nem határozott eljárás nyitott szennyvíztároló medence ) pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) használt főzőolajból zöldséghulladékból vagy állati eredetű olajokból * előállított biodízel 35 30, , , ,5 9 14, ,7 állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel 17,8 25,0 hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből 10 10, ,0 hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból 10 10, ,7 hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból 10,9 15,2 hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (meg nem határozott eljárás) nyitott szennyvíztároló medence ) 30 27, ,9 HU 33 HU

34 hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) 7 9,7 9 13,6 hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt növényi olaj 7,6 10,4 10,6 14,5 tiszta növényi olaj repcéből 4 3,7 5 5,2 tiszta növényi olaj napraforgóból 3,8 5,4 tiszta növényi olaj szójababból 4,2 5,9 tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztároló medence) tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) 22,6 4,7 31,7 6,5 tiszta olaj használt főzőolajból 0,6 0,8 biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként biogáz nedves trágyából sűrített földgázként biogáz száraz trágyából sűrített földgázként új szöveg Csak az olajextrahálásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek (ezek már szerepelnek a feldolgozás során keletkező kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekben, az e p táblázatban) Bioüzemanyag és folyékony bioenergiahordozó előállítási mód Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) repce-biodízel 3,0 4,2 napraforgó-biodízel 2,9 4,0 HU 34 HU

35 szójabab-biodízel 3,2 4,4 pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztároló medence) 20,9 29,2 pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) 3,7 5,1 használt főzőolajból előállított biodízel 0 0 állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel 4,3 6,0 hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből 3,1 4,4 hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból 3,0 4,1 hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból 3,3 4,6 hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztároló medence) 21,9 30,7 hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) 3,8 5,4 hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból 0 0 állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt növényi olaj 4,6 6,4 tiszta növényi olaj repcéből 3,1 4,4 tiszta növényi olaj napraforgóból 3,0 4,2 tiszta növényi olaj szójababból 3,4 4,7 tiszta növényi olaj pálmaolajból 21,8 30,5 HU 35 HU

36 (szennyvíztisztító medence) tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) 3,8 5,3 tiszta olaj használt főzőolajból 0 0 A szállításra és az elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: e td az e melléklet C. részében meghatározottak szerint Bioüzemanyag és folyékony bioenergiahordozó előállítási mód cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) 2,4 2,4 2,4 2,4 2,4 2,4 2,4 2,4 2,4 2,4 2,4 2,4 Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) HU 36 HU

37 lignit kogenerációs erőműben*) kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványok kogenerációs erőműben*) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványok kogenerációs erőműben*) 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 cukornádetanol 9,7 9,7 az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része a TAEE megújuló az etanol előállítási módéval megegyező az etanol előállítási módéval megegyező HU 37 HU

38 energiaforrásokból előállított része repce-biodízel 1,8 1,8 napraforgó-biodízel 2,1 2,1 szójabab-biodízel 8,9 8,9 pálmaolaj-biodízel (szennyvíztisztító medence) pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) használt főzőolajból előállított biodízel állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztároló medence) hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt növényi olaj 6,9 6,9 6,9 6,9 1,9 1,9 1,7 1,7 1,7 1,7 2,0 2,0 9,1 9,1 7,0 7,0 7,0 7,0 1,8 1,8 1,5 1,5 tiszta növényi olaj repcéből 1,4 1,4 HU 38 HU

39 tiszta növényi olaj napraforgóból 1,7 1,7 tiszta növényi olaj szójababból 8,8 8,8 tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztároló medence) tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) 6,7 6,7 6,7 6,7 tiszta olaj használt főzőolajból 1,4 1,4 Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) 2009/28/EK Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) cukorrépa-etanol 2 2 Búza-etanol 2 2 a Közösségben előállított kukoricaetanol 2 2 Cukornádetanol 9 9 az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része az etanol előállítási módéval megegyező az etanol előállítási módéval megegyező repce-biodízel 1 1 Napraforgó-biodízel 1 1 szójabab-biodízel pálmaolaj-biodízel 5 5 zöldséghulladékból vagy állati eredetű olajokból előállított biodízel hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből HU 39 HU

40 hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból tiszta növényi olaj repcéből 1 1 biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként biogáz nedves trágyából sűrített földgázként biogáz száraz trágyából sűrített földgázként új szöveg A szállításra és az elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek csak a végső energiahordozó tekintetében: Ezek már szerepelnek az e melléklet C. részében meghatározott, a szállításból és az elosztásból származó kibocsátásra (e td ) vonatkozó táblázatban, azonban a következő értékek hasznosak lehetnek akkor, ha egy gazdasági szereplő kizárólag a növények vagy az olaj tényleges szállításából eredő kibocsátásokat kívánja bejelenteni). Bioüzemanyag és folyékony bioenergiahordozó előállítási mód cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) HU 40 HU

41 használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványok kogenerációs erőműben*) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 HU 41 HU

42 üzemanyag erdészeti maradványok kogenerációs erőműben*) cukornádetanol 6,0 6,0 az etil-terc-butil-éter (TAEE) megújuló forrásból származó etanolból előállított része a tercier-amil-etil-éter (TAEE) megújuló forrásból származó etanolból előállított része Az etanol előállítási módéval megegyezőnek tekintendő. Az etanol előállítási módéval megegyezőnek tekintendő. repce-biodízel 1,3 1,3 napraforgó-biodízel 1,3 1,3 szójabab-biodízel 1,3 1,3 pálmaolaj-biodízel (szennyvíztisztító medence) pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) 1,3 1,3 1,3 1,3 használt főzőolajból előállított biodízel 1,3 1,3 állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel 1,3 1,3 hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből 1,2 1,2 hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztároló medence) hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 HU 42 HU

43 hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt növényi olaj 1,2 1,2 1,2 1,2 tiszta növényi olaj repcéből 0,8 0,8 tiszta növényi olaj napraforgóból 0,8 0,8 tiszta növényi olaj szójababból 0,8 0,8 tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztároló medence) tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) 0,8 0,8 0,8 0,8 tiszta olaj használt főzőolajból 0,8 0,8 A termelésre, előállításra, szállításra és elosztásra vonatkozó összérték: 2009/28/EK (kiigazított szöveg) új szöveg Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco2eq/mj ) Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco2eq/mj) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) 33 30, ,3 cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs 21,7 25,2 25,6 30,5 HU 43 HU

44 erőműben*) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) 19,6 39,4 27,7 48,5 22,6 50,3 34,0 56,8 a Közösségben előállított kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) 37 42, ,5 kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványok kogenerációs erőműben*) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) 56,3 29,5 50,2 44,3 59,5 67,8 30,3 58,5 50,3 71,7 HU 44 HU

45 egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványok kogenerációs erőműben*) 30,7 31,4 cukornád-etanol 24 28, ,6 az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része az etanol előállítási módéval megegyező az etanol előállítási módéval megegyező repce-biodízel 46 45, ,1 napraforgó-biodízel 35 40, ,7 szójabab-biodízel 50 42, ,2 pálmaolaj-biodízel (meg nem határozott eljárás nyitott szennyvíztároló medence ) pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) használt főzőolajból zöldséghulladékból vagy állati eredetű olajokból előállított biodízel 54 58, , , , , ,6 állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel 19,5 26,7 hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből 41 45, ,1 hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból 29 39, ,6 hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból 42,2 46,5 hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (meg nem határozott eljárás) nyitott szennyvíztároló medence) hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) 50 56, , , ,3 HU 45 HU

46 hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt növényi olaj 9,4 11,9 12,4 16,0 tiszta növényi olaj repcéből 35 38, ,0 tiszta növényi olaj napraforgóból 32,7 34,3 tiszta növényi olaj szójababból 35,3 37,0 tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztároló medence) tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) 50,9 33,0 60,0 34,8 tiszta olaj használt főzőolajból 2,0 2,2 biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként biogáz nedves trágyából sűrített földgázként biogáz száraz trágyából sűrített földgázként új szöveg (*) A kogenerációs erőműben történő feldolgozásra vonatkozó alapértelmezett értékek csak akkor érvényesek, ha a folyamathő TELJES EGÉSZÉBEN a kogenerációs erőműből származik. 2009/28/EK (kiigazított szöveg) új szöveg E. BECSÜLT DISZAGGREGÁLT ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉKEK AZ OLYAN JÖVŐBELI BIOÜZEMANYAGOK ÉS FOLYÉKONY BIO-ENERGIAHORDOZÓK ESETÉBEN, AMELYEK 2008 JANUÁRJÁBAN 2016-BAN NEM VOLTAK, VAGY CSAK ELHANYAGOLHATÓ MENNYISÉGBEN VOLTAK JELEN A PIACON Diszaggregált alapértelmezett értékek a termelésre vonatkozóan: e ec az e melléklet C. részében meghatározottak szerint az N 2 O-kibocsátások is (a hulladékfa- vagy termesztettfa-nyesedéket is beleértve) Bioüzemanyag és folyékony Jellemző üvegházhatású Alapértelmezett HU 46 HU

47 bio-energiahordozó előállítási mód gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) búzaszalma-etanol 1,8 1,8 hulladékfa alapú Fischer Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva termesztettfa alapú Fischer Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva hulladékfa alapú Fischer Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva termesztettfa alapú Fischer Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva Fischer Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával Fischer Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával 3,3 3,3 12,4 12,4 3,3 3,3 12,4 12,4 3,1 3,1 11,4 11,4 3,1 3,1 11,4 11,4 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 HU 47 HU

48 metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része 2,5 2,5 a metanol előállítási módjával megegyező Bioüzemanyag és egyéb folyékony bioenergiahordozó előállítási mód Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) búzaszalma-etanol 3 3 Hulladékfa-etanol 1 1 termesztettfa-etanol 6 6 Hulladékfa alapú Fischer Tropsch-dízelolaj termesztettfa alapú Fischer Tropsch-dízelolaj Hulladékfa-DME 1 1 termesztettfa-dme 5 5 Hulladékfa-metanol 1 1 termesztettfa-metanol 5 5 az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része a metanol előállítási módjával megegyező új szöveg Diszaggregált alapértelmezett értékek a talajból eredő N 2 O-kibocsátásokra vonatkozóan (ezek már szerepelnek a termelés során keletkező kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekben, az e ec táblázatban) Bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozó előállítási mód Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) HU 48 HU

49 búzaszalma-etanol 0 0 hulladékfa alapú Fischer Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva termesztettfa alapú Fischer Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva hulladékfa alapú Fischer Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva termesztettfa alapú Fischer Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva Fischer Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával Fischer Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg 0 0 4,4 4, ,4 4, ,1 4, ,1 4, HU 49 HU

50 gázosításával az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része a metanol előállítási módjával megegyező új szöveg Diszaggregált alapértelmezett értékek a feldolgozásra vonatkozóan: e p az e melléklet C. részében meghatározottak szerint Bioüzemanyag és egyéb folyékony bioenergiahordozó előállítási mód Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) búzaszalma-etanol 5 7 Faetanol fa alapú Fischer Tropschdízelolaj 0 0 fa-dme 0 0 Fametanol 0 0 az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része a metanol előállítási módjával megegyező Bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozó előállítási mód Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) búzaszalma-etanol 4,8 6,8 hulladékfa alapú Fischer Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva termesztettfa alapú Fischer Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva hulladékfa alapú Fischer Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 HU 50 HU

51 termesztettfa alapú Fischer Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva Fischer Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával Fischer Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része 0,1 0, a metanol előállítási módjával megegyező A szállításra és az elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: e td az e melléklet C. részében meghatározottak szerint Bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozó előállítási mód Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás új szöveg Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás HU 51 HU

52 (gco 2eq /MJ) (gco 2eq /MJ) búzaszalma-etanol 7,1 7,1 hulladékfa alapú Fischer Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva termesztettfa alapú Fischer Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva hulladékfa alapú Fischer Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva termesztettfa alapú Fischer Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva Fischer Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával Fischer Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával DME cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával 10,3 10,3 8,4 8,4 10,3 10,3 8,4 8,4 10,4 10,4 8,6 8,6 10,4 10,4 8,6 8,6 7,7 7,7 7,9 7,9 7,7 7,7 HU 52 HU

53 metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része 7,9 7,9 a metanol előállítási módjával megegyező 2009/28/EK (kiigazított szöveg) új szöveg Bioüzemanyag és egyéb folyékony bioenergiahordozó előállítási mód Jellemző gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) üvegházhatású Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) búzaszalma-etanol 2 2 Hulladékfa-etanol 4 4 termesztettfa-etanol 2 2 Hulladékfa alapú Fischer Tropsch-dízelolaj termesztettfa alapú Fischer Tropsch-dízelolaj Hulladékfa-DME 4 4 termesztettfa-dme 2 2 Hulladékfa-metanol 4 4 termesztettfa-metanol 2 2 az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része a metanol előállítási módjával megegyező A szállításra és az elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek csak a végső energiahordozó tekintetében: Ezek már szerepelnek az e melléklet C. részében meghatározott, a szállításból és az elosztásból származó kibocsátásra (e td ) vonatkozó táblázatban, azonban a következő értékek hasznosak lehetnek akkor, ha egy gazdasági HU 53 HU

54 szereplő kizárólag az alapanyag a takarmány tényleges szállításából eredő kibocsátásokat kívánja bejelenteni). Bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozó előállítási mód Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) búzaszalma-etanol 1,6 1,6 hulladékfa alapú Fischer Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva termesztettfa alapú Fischer Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva hulladékfa alapú Fischer Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva termesztettfa alapú Fischer Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva termesztettfa-dme önálló erőműben előállítva hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva Fischer Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával Fischer Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 HU 54 HU

55 DME cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része 2,0 2,0 2,0 2,0 a metanol előállítási módjával megegyező A termelésre, előállításra, szállításra és elosztásra vonatkozó összérték: Bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozó előállítási mód Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) búzaszalma-etanol 13,7 15,7 hulladékfa alapú Fischer Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva termesztettfa alapú Fischer Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva hulladékfa alapú Fischer Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva termesztettfa alapú Fischer Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva 13,7 13,7 20,9 20,9 13,7 13,7 20,9 20,9 13,5 13,5 20,0 20,0 13,5 13,5 HU 55 HU

56 termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva Fischer Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával Fischer Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része 20,0 20,0 10,2 10,2 10,4 10,4 10,2 10,2 10,4 10,4 a metanol előállítási módjával megegyező Bioüzemanyag és egyéb folyékony bioenergiahordozó előállítási mód Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás (gco 2eq /MJ) búzaszalma-etanol Hulladékfa-etanol termesztettfa-etanol Hulladékfa alapú Fischer 4 4 Tropsch-dízelolaj termesztettfa alapú Fischer 6 6 Tropsch-dízelolaj Hulladékfa-DME 5 5 termesztettfa-dme 7 7 Hulladékfa-metanol 5 5 termesztettfa-metanol 7 7 az MTBE megújuló a metanol előállítási módjával megegyező energiaforrásokból előállított része Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás (gco2eq/mj) HU 56 HU

57 új szöveg VI. MELLÉKLET Szabályok a biomasszából nyert üzemanyagok és azok fosszilis üzemanyag komparátorai által az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra gyakorolt hatás kiszámításához A. A KIBOCSÁTÁS-MEGTAKARÍTÁS JELLEMZŐ ÉS ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉKEI A BIOMASSZÁBÓL NYERT ÜZEMANYAGOK ESETÉBEN, HA AZOKAT A FÖLDHASZNÁLAT MEGVÁLTOZÁSÁBÓL ADÓDÓ NETTÓ SZÉNKIBOCSÁTÁS NÉLKÜL ÁLLÍTJÁK ELŐ FANYESEDÉK A biomasszából nyert üzemanyag előállításának módszere Szállítási távolság Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás jellemző értéke Hő Villamos energia; Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás alapértelmezett értéke Hő Villamos energia; km 93 % 89 % 91 % 87 % Erdészeti maradványanyagok ból származó fanyesedék Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus) származó fanyesedék km km km felett km 89 % 84 % 87 % 81 % 82 % 73 % 78 % 67 % 67 % 51 % 60 % 41 % 64 % 46 % 61 % 41 % km 89 % 83 % 87 % 81 % Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fanyesedék km km km felett 85 % 78 % 84 % 76 % 78 % 67 % 74 % 62 % 63 % 45 % 57 % 35 % Rövid életciklusú km 91 % 87 % 90 % 85 % HU 57 HU

58 sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fanyesedék km km km felett 88 % 82 % 86 % 79 % 80 % 70 % 77 % 65 % 65 % 48 % 59 % 39 % km 93 % 89 % 92 % 88 % Törzsfából származó fanyesedék km km km felett 90 % 85 % 88 % 82 % 82 % 73 % 79 % 68 % 67 % 51 % 61 % 42 % km 94 % 92 % 93 % 90 % Gyártási maradványanyagok ból származó fanyesedék km km km felett 91 % 87 % 90 % 85 % 83 % 75 % 80 % 71 % 69 % 54 % 63 % 44 % FALABDACS (PELLET)* A biomasszából nyert üzemanyag előállításának módszere Szállítási távolság Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás jellemző értéke Hő Villamos energia; Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás alapértelmezett értéke Hő Villamos energia; Erdészeti maradván yanyagok ból származó brikett vagy pellet 1. eset km 58 % 37 % 49 % 24 % km km km felett 58 % 37 % 49 % 25 % 55 % 34 % 47 % 21 % 50 % 26 % 40 % 11 % HU 58 HU

59 1 500 km 77 % 66 % 72 % 59 % 2a. eset km km km felett 77 % 66 % 72 % 59 % 75 % 62 % 70 % 55 % 69 % 54 % 63 % 45 % km 92 % 88 % 90 % 85 % 3a. eset km km km felett 92 % 88 % 90 % 86 % 90 % 85 % 88 % 81 % 84 % 76 % 81 % 72 % Rövid életciklus ú sarjerdőb ől (Eucalypt us) származó brikett vagy pellet 1. eset km 2a. eset km 3 a. eset km 40 % 11 % 32 % -2 % 56 % 34 % 51 % 27 % 70 % 55 % 68 % 53 % Rövid életciklus ú sarjerdőb ől (nyárfa, trágyázott ) származó brikett vagy pellet 1. eset 2a. eset km 54 % 32 % 46 % 20 % km km felett 52 % 29 % 44 % 16 % 47 % 21 % 37 % 7 % km 73 % 60 % 69 % 54 % km km felett 71 % 57 % 67 % 50 % 66 % 49 % 60 % 41 % 3a. eset km 88 % 82 % 87 % 81 % HU 59 HU

60 km km felett 86 % 79 % 84 % 77 % 80 % 71 % 78 % 67 % Rövid életciklus ú sarjerdőb ől (nyárfa, nem trágyázott ) származó brikett vagy pellet 1. eset 2a. eset 3a. eset km 56 % 35 % 48 % 23 % km km felett 54 % 32 % 46 % 20 % 49 % 24 % 40 % 10 % km 76 % 64 % 72 % 58 % km km felett 74 % 61 % 69 % 54 % 68 % 53 % 63 % 45 % km 91 % 86 % 90 % 85 % km 89 % 83 % 87 % 81 % km felett 83 % 75 % 81 % 71 % km 57 % 37 % 49 % 24 % 1. eset km km km felett 58 % 37 % 49 % 25 % 55 % 34 % 47 % 21 % 50 % 26 % 40 % 11 % Törzsfa km 77 % 66 % 73 % 60 % 2a. eset km km km felett 77 % 66 % 73 % 60 % 75 % 63 % 70 % 56 % 70 % 55 % 64 % 46 % 3a. eset km 92 % 88 % 91 % 86 % HU 60 HU

61 km km km felett 92 % 88 % 91 % 87 % 90 % 85 % 88 % 83 % 84 % 77 % 82 % 73 % km 75 % 62 % 69 % 55 % 1. eset km km km felett 75 % 62 % 70 % 55 % 72 % 59 % 67 % 51 % 67 % 51 % 61 % 42 % Gyártási maradván yanyagok ból származó brikett vagy pellet 2a. eset km 87 % 80 % 84 % 76 % km km km felett 87 % 80 % 84 % 77 % 85 % 77 % 82 % 73 % 79 % 69 % 75 % 63 % km $1 % 93 % 94 % 91 % 3a. eset km km km felett $1 % 93 % 94 % 92 % 93 % 90 % 92 % 88 % 88 % 82 % 85 % 78 % * Az 1. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor földgázzal működő kazán biztosítja a folyamathőt a pelletező számára. A pelletező villamosenergia-ellátása a hálózatról történik; A 2. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor szárított nyesedékkel működő kazán biztosítja a folyamathőt. A pelletező villamosenergia-ellátása a hálózatról történik; A 3a. eset olyan eljárásokra vonatkozik, amikor szárított nyesedékkel működő kogenerációs erőmű biztosítja a villamos- és hőenergiát a pelletezőnek. MEZŐGAZDASÁGI ELŐÁLLÍTÁSI MÓDOK HU 61 HU

62 A biomasszából nyert üzemanyag előállításának módszere Szállítási távolság Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás jellemző értéke Hő Villamos energia; Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás alapértelmezett értéke Hő Villamos energia; km 95 % 92 % 93 % 90 % 0,2 t/m3-nél kisebb sűrűségű mezőgazdasági növénymaradványo k* km km km felett 89 % 83 % 86 % 80 % 77 % 66 % 73 % 60 % 57 % 36 % 48 % 23 % km 95 % 92 % 93 % 90 % 0,2 t/m3-nél nagyobb sűrűségű mezőgazdasági növénymaradványo k** km km km felett 93 % 89 % 92 % 87 % 88 % 82 % 85 % 78 % 78 % 68 % 74 % 61 % km 88 % 82 % 85 % 78 % Szalmapellet Kipréselt cukornád pellet Pálmamagdara Pálmamagdara (az olajsajtolóban nincs CH4-kibocsátás) km km felett km km felett km felett km felett 86 % 79 % 83 % 74 % 80 % 70 % 76 % 64 % 93 % 89 % 91 % 87 % 87 % 81 % 85 % 77 % 20 % -18 % 11 % -33 % 46 % 20 % 42 % 14 % * Ebbe az anyagcsoportba tartoznak a kis sűrűségű mezőgazdasági növénymaradványok, többek között a szalmabálák, a zabhéj, a rizshéj, a kipréseltcukornád-bálák. HU 62 HU

63 ** A nagyobb sűrűségű mezőgazdasági növénymaradványok csoportjába többek között olyan anyagok tartoznak, mint a kukoricacső, a diófélék héja, a szójakorpa, a pálmamaghéj. VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSRE HASZNÁLT BIOGÁZ* A biogáz előállításának módszere Technológiai lehetőség Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás jellemző értéke Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás alapértelmezett értéke 1. eset Fermentáció nyílt 11 Fermentáció zárt % 94 % 246 % 240 % Nedves trágya eset Fermentáció nyílt Fermentáció zárt 136 % 85 % 227 % 219 % 3. eset Fermentáció nyílt Fermentáció zárt 142 % 86 % 243 % 235 % Egész kukoric a eset Fermentáció nyílt 36 % 21 % Fermentáció 59 % 53 % A trágyából történő biogáz-előállításra vonatkozó értékek negatív kibocsátási értékeket is magukban foglalnak a nyers trágya alkalmazásából fakadó kibocsátásmegtakarítás miatt. A figyelembe vett esca érték az anaerob fermentáció során alkalmazott trágya esetében 45 g CO2eq./MJ. Nyílt rendszerű fermentáció során további metán- és N2O-kibocsátás történik. E kibocsátások mértéke a környezeti feltételek, a táptalaj típusa és a fermentáció hatékonysága szerint változik (további részletek az 5. fejezetben). A zárt tárolás azt jelenti, hogy a fermentációs folyamat során felszabaduló fermentációs maradékot légmentesen záró tartályban tárolják, és úgy kell tekinteni, hogy a tárolás során felszabaduló további biogáz további villamos energia vagy biometán előállítása céljából hasznosításra kerül. Ezen eljárás során nincs ÜHG-kibocsátás. Egész kukorica alatt a takarmánynak betakarított és betárolt kukorica értendő. HU 63 HU

64 zárt 2. eset Fermentáció nyílt Fermentáció zárt 34 % 18 % 55 % 47 % 3. eset Fermentáció nyílt Fermentáció zárt 28 % 10 % 52 % 43 % 1. eset Fermentáció nyílt Fermentáció zárt 47 % 26 % 84 % 78 % Biohull adék 2. eset Fermentáció nyílt Fermentáció zárt 43 % 21 % 77 % 68 % 3. eset Fermentáció nyílt Fermentáció zárt 38 % 14 % 76 % 66 % * Az 1. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél az eljáráshoz szükséges villamos- és hőenergiát maga a kogenerációs erőmű biztosítja. A 2. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél a folyamathoz szükséges villamos energiát a hálózat, a folyamathő pedig maga a kogenerációs erőmű biztosítja. Egyes tagállamokban a gazdasági szereplők nem jogosultak a bruttó termelés alapján igényelni támogatást, és az 1. eset a jellemzőbb. HU 64 HU

65 A 3. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél a folyamathoz szükséges villamos energiát a hálózat, a folyamathőt pedig biogázkazán biztosítja. Ez az eset egyes olyan létesítmények esetében jellemző, amelyeknél a kogenerációs erőmű nem a tólétesítmény területén található, és a biogáz értékesítésre kerül (de nem alakítják tovább biometánná). VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSRE HASZNÁLT BIOGÁZ TRÁGYA ÉS KUKORICA KEVERÉKEI A biogáz előállításának módszere Technológi ai lehetőség Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás jellemző értéke Az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke 1. eset Fermentáció nyílt Fermentáció zárt 72 % 45 % 120 % 114 % Trágya kukori ca 80 % - 20 % 2. eset Fermentáció nyílt Fermentáció zárt 67 % 40 % 111 % 103 % 3. eset Fermentáció nyílt Fermentáció zárt 65 % 35 % 114 % 106 % Trágya kukori ca 70 % - 30 % 1. eset 2. eset Fermentáció nyílt Fermentáció zárt Fermentáció nyílt 60 % 37 % 100 % 94 % 57 % 32 % HU 65 HU

66 Fermentáció zárt 93 % 85 % 3. eset Fermentáció nyílt Fermentáció zárt 53 % 27 % 94 % 85 % 1. eset Fermentáció nyílt Fermentáció zárt 53 % 32 % 88 % 82 % Trágya kukori ca 60 % - 40 % 2. eset Fermentáció nyílt Fermentáció zárt 50 % 28 % 82 % 73 % 3. eset Fermentáció nyílt Fermentáció zárt 46 % 22 % 81 % 72 % KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ BIOMETÁN* A biometán előállításának módszere Technológiai lehetőségek Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás jellemző értéke Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás alapértelmezett értéke HU 66 HU

67 Fermentáció nyílt, a távozó gáz elégetése nélkül 117 % 72 % Nedves trágya Egész kukorica Biohulladék Fermentáció nyílt, a távozó gáz elégetésével Fermentáció zárt, a távozó gáz elégetése nélkül Fermentáció zárt, a távozó gáz elégetésével Fermentáció nyílt, a távozó gáz elégetése nélkül Fermentáció nyílt, a távozó gáz elégetésével Fermentáció zárt, a távozó gáz elégetése nélkül Fermentáció zárt, a távozó gáz elégetésével Fermentáció nyílt, a távozó gáz elégetése nélkül Fermentáció nyílt, a távozó gáz elégetésével Fermentáció zárt, a távozó gáz elégetése nélkül Fermentáció zárt, a távozó gáz elégetésével 133 % 94 % 190 % 179 % 206 % 202 % 35 % 17 % 51 % 39 % 52 % 41 % 68 % 63 % 43 % 20 % 59 % 42 % 70 % 58 % 86 % 80 % *A biometánhoz kapcsolódó megtakarítás csak a sűrített biometánra vonatkozik, a 94 g CO2- /MJ közlekedési célú fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyítva. BIOMETÁN- TRÁGYA ÉS KUKORICA KEVERÉKEI* A biometán előállításának módszere Technológiai lehetőségek Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás jellemző értéke Az üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás alapértelmezett értéke HU 67 HU

68 Trágya kukorica 80 % - 20 % Trágya kukorica 70 % - 30 % Trágya kukorica 60 % - 40 % Fermentáció nyílt, 62 % 35 % a távozó gáz elégetése nélkül 14 Lebomlás nyílt, a 78 % 57 % távozó gáz elégetésével 15 Fermentáció zárt, a távozó gáz elégetése nélkül Fermentáció zárt, a távozó gáz elégetésével Fermentáció nyílt, a távozó gáz elégetése nélkül Fermentáció nyílt, a távozó gáz elégetésével Fermentáció zárt, a távozó gáz elégetése nélkül Fermentáció zárt, a távozó gáz elégetésével Fermentáció nyílt, a távozó gáz elégetése nélkül Fermentáció nyílt, a távozó gáz elégetésével Fermentáció zárt, a távozó gáz elégetése nélkül Fermentáció zárt, a távozó gáz elégetésével 97 % 86 % 113 % 108 % 53 % 29 % 69 % 51 % 83 % 71 % 99 % 94 % 48 % 25 % 64 % 48 % 74 % 62 % 90 % 84 % *A biometánhoz kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás csak a sűrített biometánra vonatkozik, a 94 g CO2 eq./mj közlekedési célú fosszilisüzemanyagkomparátorhoz viszonyítva Ebbe a kategóriába a biogáz biometánná történő alakításának alábbi technológiái tartoznak: nyomásváltó adszorpciós gázszétválasztás (Pressure Swing Adsorption PSA), nyomásváltó víznyomásos tisztítás (Pressure Water Scrubbing PWS), membrános eljárás, kriogén eljárás és szerves fizikai tisztítás (Organic Physical Scrubbing OPS). Magában foglal 0,03 MJCH4/MJ biometán kibocsátást a távozó gázban található biometán kibocsására vonatkozóan. Ebbe a kategóriába a biogáz biometánná történő alakításának alábbi technológiái tartoznak: nyomásváltó víznyomásos tisztítás (Pressure Water Scrubbing PWS), ha a víz újrahasznosításra kerül, nyomásváltó adszorpciós gázszétválasztás (Pressure Swing Adsorption PSA), kémiai tisztítás, szerves fizikai tisztítás (Organic Physical Scrubbing OPS), membrános eljárás, kriogén eljárás. Ebben a kategóriában nincs metánkibocsátás (a távozó gázban esetleg meglévő metán elégetésre kerül). HU 68 HU

69 B. MÓDSZERTAN 1. A biomasszából nyert üzemanyagok előállítása és használata által kiváltott üvegházhatású gázkibocsátást a következők szerint kell kiszámítani: a) A biomasszából nyert üzemanyagok előállítása és használata által kiváltott, a villamos energiává, fűtő- vagy hűtőenergiává való átalakítás előtti ÜHG-kibocsátást a következő képlettel kell kiszámítani: E = e ec + e l + e p + e td + e u - e sca e ccs - e ccr, ahol E = az üzemanyag előállítása során, annak energiává való alakítása előtt keletkező összes kibocsátás; e ec = a nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátások; e l = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások; e p = a feldolgozás során keletkező kibocsátások; e td = a szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátások; e u = a használt üzemanyagból eredő kibocsátások; e sca = a talajban lévő szén-dioxid-felhalmozódásból származó kibocsátásmegtakarítás jobb mezőgazdasági gazdálkodás révén; e ccs = a szén megkötéséből és geológiai tárolásából eredő kibocsátásmegtakarítások; és e ccs = a szén megkötéséből és helyettesítéséből eredő kibocsátásmegtakarítások; A gépek és berendezések gyártása során keletkező kibocsátásokat nem kell figyelembe venni. b) Amennyiben a biogáz vagy biometán előállításához a biogáz-létesítményben több különböző táptalaj kombinált fermentációja történik, az üvegházhatású gázkibocsátás jellemző és alapértelmezett értékeit a következők szerint kell kiszámítani: E = ahol E = a meghatározott táptalaj-keverék kombinált fermentációja során előállított biogáz vagy biometán MJ-jára jutó ÜHG-kibocsátás S n = Az n alapanyag aránya az energiatartalmon belül HU 69 HU

70 E n = Kibocsátás gco 2 /MJ-ban az n módra vonatkozóan, az e dokumentum D. részében foglaltak szerint* S n = ahol P n = energiahozam [MJ] a nedves n alapanyag egy kilogramjára** W n = az n táptalaj súlyozó tényezője, amelyet az alábbiak szerint kell meghatározni: ahol: I n = az n táptalaj üzembe bevitt éves mennyisége [a friss anyag tonnájára vonatkoztatva] AM n = a táptalaj átlagos éves nedvességtartalma [kg víz/ kg friss anyag] SM n = szokásos nedvességtartalom az n táptalaj esetében***. * Ha állati eredetű trágyát használnak táptalajként, akkor a jobb mezőgazdasági gazdálkodás miatt ehhez hozzá kell adni egy 45 gco 2eq /MJ trágya értékű bónuszt ( 54 kg CO 2eq /t friss anyag). ** A jellemző és alapértelmezett értékek kiszámításához a következő P n értékeket kell használni: P(kukorica): 4,16 [MJ biogáz /kg nedves kukorica 65 % nyedvességtartalommal ] P(trágya): 0,50 [MJ biogáz /kg nedves trágya 90 % nyedvességtartalommal ] P(biohulladék): 3,41 [MJ biogáz /kg nedves biohulladék 76 % nyedvességtartalommal ] *** A táptalaj szokásos nedvességtartalma (SM n ) esetében a következő értékeket kell használni: SM(kukorica): 0,65 [kg víz/kg friss anyag] SM(trágya): 0,90 [kg víz/kg friss anyag] SM(biohulladék): 0,76 [kg víz/kg friss anyag] c) Amennyiben villamos energia vagy biometán előállításához a biogázlétesítményben az n kombinált fermentációja történik, a biogáz és a biometán üvegházhatású gázkibocsátásának tényleges értékeit a következők szerint kell kiszámítani: HU 70 HU

71 =, +,, +,, + +, + 1 ahol E = a biogáz vagy biometán előállítása során, annak energiává való alakítása előtt keletkező összes kibocsátás; Sn = az n alapanyag aránya az üzemben felhasznált anyagbevitelen belül e ec, n = az n nyersanyag kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátások; e td,feedstock,n = az n alapanyagnak az üzembe való szállítása során keletkező kibocsátások; e l = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások az n alapanyag esetében; e sca = az n alapanyag esetében a jobb mezőgazdasági gazdálkodás révén a talaj szénmegkötő képességéből eredő kibocsátás-csökkentés*; e p = a feldolgozás során keletkező kibocsátások; e td,product = a biogáz és/vagy biometán szállítása és elosztása során keletkező kibocsátás; e u = az üzemanyag használatából eredő kibocsátás, azaz az elégetése során kibocsátott üvegházhatású gázok; e ccs = a szén megkötéséből és geológiai tárolásából eredő kibocsátásmegtakarítások; és e ccs = a szén megkötéséből és helyettesítéséből eredő kibocsátásmegtakarítások; * Az e sca esetében ha állati eredetű trágyát használnak táptalajként a biogáz és a biometán előállításához, akkor a jobb mezőgazdasági gazdálkodás miatt figyelembe kell venni egy 45 gco 2eq. CO2eq./MJ trágya értékű bónuszt. d) A biomassza eredetű üzemanyagok hasznosításából származó ÜHGkibocsátást, amelybe beleértendő a villamos energiává, hő- és/vagy hűtési energiává való átalakításából származó kibocsátás is, a következőképpen kell kiszámítani: i. Kizárólag hőt előállító energiatermelő berendezések esetében: EC h E = η h ii. Kizárólag villamos energiát előállító energiatermelő berendezések esetében: EC ahol el E = η el EC h,el = A végső energiahordozóból származó összes üvegházhatásúgázkibocsátás. HU 71 HU

72 E = Az üzemanyag végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás. η el = Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamos energiának az éves üzemanyag-bevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni. η h = Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek az éves üzemanyag-bevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni. iii. a hasznos hőt villamos energiával és/vagy mozgási energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó villamos energia vagy mozgási energia esetében: EC el E = η el C el C η el el η + el C h η h iv. A hasznos hőt villamos energiával és/vagy mozgási energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó hasznos hő esetében: EC h E = η h C el C η el h η + h C h η h ahol: EC h,el = A végső energiahordozóból származó összes üvegházhatásúgázkibocsátás. E = Az üzemanyag végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás. η el = Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamos energiának az éves energia energiatartalom alapján számított bevitelével történő elosztásával lehet meghatározni. η h = Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek a felhasznált energia energiatartalom alapján számított bevitelével történő elosztásával lehet meghatározni. C el = = Az exergia aránya a villamos energián és/vagy mozgási energián belül, 100 %-ban rögzítve (C el = 1). C h = Carnot-hatásfok (az exergia aránya a hasznos hőn belül). A Carnot-hatásfok (C h ) a hasznos hő esetében különböző hőmérsékleten a következőképpen határozható meg: C h Th T = T h 0 ahol: T h = A végfelhasználói energia hasznos hőjének abszolút hőmérséklete (kelvin). T 0 = = A környezet 273,15 kelvinben (azaz 0 C-ban) rögzített hőmérséklete. Ha T h, < 150 C (423,15 kelvin), a C h a következő módon is meghatározható: HU 72 HU

73 C h = = a 150 C-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546 E számítás alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók: i. kapcsolt energiatermelés : egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mozgási energia egyszerre történő termelése; ii. hasznos hő : a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési vagy hűtési energiakereslet kielégítése céljából termelt hő; iii. gazdaságilag indokolt kereslet : az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne. 2. A biomasszából nyert üzemanyagok által kiváltott üvegházhatású gázkibocsátást a következők szerint kell kiszámítani: a) a biomasszából nyert üzemanyagokból eredő üvegházhatású gázkibocsátást (E) az egy MJ üzemanyagra jutó CO 2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gco 2eq /MJ). b) a biomasszából nyert üzemanyagokból nyert hő- vagy villamos energiából eredő üvegházhatású gázkibocsátást (EC) az egy MJ végfelhasználói energiára (hő vagy villamos energia) jutó CO 2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gco 2eq /MJ). A fűtési és hűtési energiával kapcsolt villamosenergia-termelés esetében a kibocsátást meg kell osztani a hőenergia és a villamos energia között (mint az 1.d) pontban), függetlenül attól, hogy a termelt hő ténylegesen hűtési vagy fűtési célra kerül-e felhasználásra 16. Ha a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatású gázkibocsátás (e ec ) az alapanyag száraz tonnájára jutó g CO 2eq -ben kerül kifejezésre, az üzemanyag egy MJ-jára jutó g CO 2 -egyenértékre (gco 2eq /MJ) való átszámítást a következőképpen kell végezni: ahol 16 A hőt vagy hulladékhőt abszorpciós hűtők segítségével hűtési célra (lehűtött levegő vagy víz előállítására) hasznosítják. Ezért helyénvaló csak az egy MJ hőre jutó előállított hőhöz kapcsolódó kibocsátásokat kiszámítani, függetlenül attól, hogy a hő végső felhasználása ténylegesen fűtés vagy abszorpciós hűtők segítségével való hűtés. HU 73 HU