Jeremy Bentham haszonelvűsége

Átírás

1 Mi igazságos? - Jeremy Bentham haszonevűsége B th am ( ) nem hagyott kétséget afeő, hogy h.f Jereroy en, '., o ' bben a kérdésben. Megvetesse besze t a terrneszetes jogokt, a t e emeetes ostobasagna ' k" neveze tt. F' ozo 'fi' aja nagy o, t,_ ame ye k e t ".., "<'-, riert futott be; vaójában mind a ma napg hatassa van döntésho, zók, közgazdászok, üzeti vezetők és átagos áampogárok gondokodására. Bentham, az ango moráfiozófus és jogi reformer a haszonevüség doktrínájának megaapítója. E doktrína fő gondoata egyszerű és vonzó: az erköcsösség egfőbb princípiuma a bodogság maximaizáása, ami nem más, mint az évezet többete a fájdaom föött. Bentham szerint minden cseekvés heyes, ami maximaizája a hasznosságot. A "hasznosságon" mindazt érti, ami növei az évezetet vagy bodogságot, és azt is, ami meggátoja a fájdamat vagy szenvedést. Bentham a következő gondoatmenet eredményeként jut e erre a következtetésre: mindannyiunkat a fájdaom és az évezet érzése vezet. Ez "két szuverén úr". Ezek irányítanak bennünket minden cseekedetünkben, és azt is meghatározzák, hogy mit ke tennünk. "A heyes és heyteen mértéke (...) az ő trónjukhoz van erősítve:' 2 Mindannyian kedvejük az évezetet, és nem szeretjük a fájdamat. ~ hasz~~e~vű fi~ozófia eismeri ezt a tényt, és a moráis és poitikai et aapjava tesz. Nemcsak az egyén, hanem a törvényhozó feadata is a hasznosság, maxima'za'... ' asa. A m 'k or a k ormanyzat, egy törveny, vagy kor~anyzat pohhka tekintetében döntést hoz, mindent meg k~.. te~nie, hogy a közösség egészének bodogságát m. ' '' Vegüs mi ak"..,? B axma Iza Ja. ozosseg. entham szerint fik, tagjainak összessége A, k,..,"egy tiv testüet': amey,. po garo es a torvenyhoz 'k, k.. tk " k erdést ke, hogy fete 'k o ezert a ove ezo gye maguknak ha t", d en hasznot összeadunk, ki. e orvenytő várható minb ' es VOJUk b " k", odogságot eredménye. e 0 e a otsegeket, vaj on több z, mnt egy, 'k Bentham érveé mast a ternatíva? a hasz, se azon ev meett h.. nossagot, rnerész áításba.. ' ogy maxtmaizánunk ke tő s é g, hogy n o t testet az e vet eutasíts k M' nincs semmiyen eheu nden e r k'' 0 esi érveésnek, áítja

2 A egnagyobb bodogság eve-, impicite a bodogság maximaizáásának gondoatábó veo::~unia. A~ embere~ mondhatják, hogy ök vaamiyen abszoj(ei orikus koteezettsegekben vagy jogokban hisznek A. ak t kat eg,.,. m cs u ' van aapjuk, hogy megvedjek ezeket a köteezettségeket vagy aj<.kokr t ha azt gondoják, hogy ezzeegaább hosszú távon maxima- goa, d, } 0.k az emberi bo ogsagot. izaja, ' t ' ".Bármey kíser k ' ' ', ~t, m Ig~ er~zas~ra tehetunk _ Irja Bentham -,, n arra szoga, hogy btzonyjtsa es megerősítse azt. Az ember csupa akban taga dh atja ura mu k at, d e a va osagban ' ' mindvégig annak szav d" A z aa k +-<re mara. za v mennyt er o cs VIta ha ó megértj.ük a}áve~.y,, ' ermészetét, arro szo, hogy hogyan akamazzuk az évezet maxia ~izáásának és a fájdaom minimaizáásának hasznossági evét, m ' ' " L h ' P edig magaro az e vro. " e etseges-e egy ember számára a föd ~m t emozdítani? - k'd er ezi B ent h am. - Igen, de eőször egy másik fö~det ke taánia, ameyen ájon:' És az egyeten föd, az egyeten hey, kiinduási pont egy erköcsi érveés számára a hasznosság eve. 3 Bentham úgy véte, hogy az ő hasznosság eve oyan moráis tudomány kidogozását teszi ehetövé, amey egy poitikai reform aapjáu szogáhat. Számos projektumot javasot, ameyek céja a büntetés-végrehajtási poitika hatékonyabbá és humánusabbá tétee vot. Az egyik iyen a Fanopticon vot, amey egy börtön, benne központi megfigyeőtoronnya, ameybő a feügyeő szemme tarthatta a rabokat anékü, hogy őt átnák. Azt javasota, hogy a Pauopticont adják magánváakozó kezébe (ehetőeg az övébe), aki üzemetetné a börtönt azért a profi tért, amit az eítétek munkájábó nyerne, akik napi tizenhat órát dogoznának. Bár Bentham tervét eutasították, sokak szerint megeőzte vee a korát. Az utóbbi időkben az ötet új éetre ket az Egyesüt Áamokban és Nagy-Britanniában, aho a börtönöket magánváakozóknak adják ki üzemetetésre. A kodusok begyűjtése Bentham egy másik ötete a,,ko Iduskérdés menedzseése'' vot, aminek a ényege önfinanszírozó doogházak étesítése ett vona a szegények szám', ara. A terv, ameynek ce ja a kodusok Je en etene k c. sökkentése.

3 Mi igazságos? ák m éetesen érzéketeti a haszonevű ogikát. B az utc on, sze k,, enthah.... c Ifi et arra hogy a koduso atvanya az utcáko --~~ eőszor IS e gy '. n CS()~.., 'k o"k bodogságát, kétféeképpen Is. Eőször is az,, kenti a Jaro e,,.. erzé, " kb keny n a kodus átvanya fajdarnat ket, am az einr'tt' e k ue e, ",. 0.4 e'zés.. k 'nye míg a keményszvuekben a fajdaom az undor~ k ovet ezme,.,.... ~Adatt keetkezik. Akárhogy is, a kodus Jeeniete csokkent a pubiku hasznosságát. Ezért Bentham azt javasota, hogy a kodusokat távo, ítsák e az utcákró, és gyűjtsék össze őket doogházakban. 4 Lehetnek oyanok, akik szerint ez nem tisztességes a kodusokka szemben. Bentham azonban nem hagyja figyemen kívü a hasznosságukat Nem vitatja, hogy a kodusok bodogabbak, ha koduhatnak, mintha a doogházban keene dogozni uk. Ám, jegyzi meg, minden egyes bodog és prosperáó kodusra bodogtaan emberek sokasága esik. Ezért arra a következtetésre jut, hogy a pubikum áta eszenvedett fájdaom összege egészen biztosan meghaadja azt a bodogtaanságot, amit a doogházba hurcot kodusok éreznek, bármekkora is egyen az. 5 Mások azért 'aggódhatnának, hogy a doogházak feépítése és működtetése kötséget jeent az adófizető számára, ami az ő bodogságát, azaz hasznosságát csökkenti. Ám Bentham javasata szerint a "koduskérdés menedzseése'' tejes mértékben önfinanszírozó ett vona.. ~árme~y pogár~ak, aki kodust át, jogában ána efogni őt, és a ~egkozeebbt dooghazba tooncotatni. Ha egyszer ott van, a kodus kotees dogozni, hogy megkeresse az etartását t c - b d',,, ame ye egy "on.e sza,a Ito szamán" tartanának nyiván. Ezen számonák e az e' te-ita ruhazk d ' ' ',,,, o as, sza as, orvost eatas es biztosítás kötsé eit,- ez utóbbit arra az esetre, ha a kodus az eőtt meghana ho g,. fizette. A pogárok t.. t.. d" ' gy tartozasatt mega osz onozen 0 hogy eb, k, tooncoják a kodusokat Bentham,2 h.. o~! a es a doogházba. d ' o s tng ossze " d'. ' min, en,., egyes efogott embere' r t, ame y e term é gu IJat ajanott szamajat terhenék meg. 6 szetesen a kodus Bentham a haszonevű ogikát akamazt ~heyezésére is, hogy minimaizáják azt a k ~ a doogház akóinak yet a bentakók egymás közesége miatt ér henyemetenséget ameez etnek. '. mtnden csoport 52 i

4 A egnagyobb bodogság eve ameyrő fetéteezhető, é hogy vaam k Je, yen ényemetie é k oz, egy oyan csoport heyezendő e, amey, 'k. ns - get o,., p, d, er ze et en az Iyen bnetenseg uant. e au, a dühöngő őrüt k,, kénye..,, k k e vagy tragar beszé-,, k meé suketnema at e eheyezni, prostituát k,, due k, d' d" a es mas enge köes ű nő me e pe Ig os asszonyokat. Ami a sokko,, tv, er,'tó nyomorékokat" ieti, Bentham javasata sz:. t "k o ak anyt nyuj. nn o et va okka összekötöztetnt. ke 'd k t" 'k Bármiyen n egne ts unt ez az eképzeés Benth,. ", am ce Ja nem a büntetés vot. Egyszeruen az átaános jóétet szerette vona eőmozdítani azza, hogy megod egy oyan probémát, amey csökkenti a társadaom hasznosságát. Javasatát a,,koduskérdés menedzseésére'' soha nem fogadták e. Am a benne meghúzódó haszonevű szeemiség mind a mai napig é és viru. Mieőtt a haszonevű gondokodás néhány jeenkori megnyivánuásáva fogakoznánk, érdemes fetenni a kérdést: hozhatók -e fe eenvetések Bentham fiozófiájáva szemben, és ha igen, miyen aapon? Sokan úgy véik, hogy a haszonevűség egszembeötőbb gyengéje, hogy nem tartja tiszteetben az egyéni szabadságjogokat. Miután csak az eégedettség összegéve fogakozik, képes arra, hogy keresztügázojon az egyén eken. A haszonevű gondokodó számára fontos az egyén, de csak abban az érteemben, hogy egyeten ember preferenciáit sem ehet számításon kívü hagyni. Ám ez azt jeenti, hogy a haszonevűség, következetesen akamazva, képes szentesíteni oyan ejárásokat, ameyek szerintünk megsértenek oyasmiket, amiket mi a tisztesség és tiszteet aapvető normáinak tartunk. Ezt viágítják meg az aábbi pédák. A keresztényeket az oroszánok eé vetik Az ókori Rómában a Coosseumban keresztényeket vetettek oroszánok eé a tömeg szórakoztatására. Képzejünk e egy haszonevű kaikuust: vaóban, a keresztények szörnyű fájdamat ének át az

5 . '.. ;.~..... Mi igazságos?.k.. zben azok fefaják őket. Am o".... tt nu o av.. ozo ' ".. ánok kanna k.. tő ünnepio tomeg koektiv eksztázi. orosz mot megto,. k a Coosseu,. akos eég nagy oromet e a véres do JUn, mú roma, ra Ha eégséges sza h gy a haszonevű gondokodó eítéje sa. aap arra, o átványban, van-e az iyesmit? k t o' ember természetesen aggódhat " nézete e va Ez a haszone vu. kk.. etkeztében a szokások edurvunak, n Jateko ov. amiatt, hogy az ye tcáin vagy növekszik a ehetseges " ak fokozodik Roma u,,, h. és az erosz "ket is az oroszanok e e vet etik. ádozatok féeme, ho~ e~ ~~p :úyosak hogy véhetően megha Ha ezek a következmenye e eg ' h okot adnak d. ák. átékok okozta évezeteket, ehetseges, ogy... J a J ",r döntéshozónak a játékok betitasara. Am a haszonevu nezetek.et va o,. c t ~ k miatt mondunk e, hogy a!.ereszteha pusztan iyen megon o aso, k " _,ros haát haj. anak mások szórakoztatasara, vajon nem nye erosza.n k, b "? érezzük, hogy vaami erköcsieg fontos doog hiányzik a ep et o. Indokoható-e bármive a kínzás? A fentiekhez hasonó, kérdésse taákozni manapság, hogy tudniiik ehet -e bármive indokoini a kínzás akamazását a terrorizmussa gyanúsított szeméyek kihagatása során. Vegyük szemügyre a ketyegő időzített bomba esetét. Képzeje e, hogy Ön a heyi CIAiroda vezetője. Efogott egy terrorizmussa gyanúsítható szeméyt, akirő fetéteezhető, hogy tud arró a nukeáris robbanóeszközrő, amey később Manhattanben fe fog robbanni. Vaójában Önnek oka van azt fetéteezni, hogy az iető heyezte e a bombát. Az óra ketyeg, az iető tagadja, hogy terrorista enne, és megtagadja azt is, hogy eáruja a bomba heyét. Heyes őt addig kínozni, amíg e nem áruja, hogy ho a bomba, és hogyan ke hatástaanítani? Az igenő váasz meett szóó érveés a haszonevű kakuációva kezdődik. A kínzás fájdamat okoz a gyanúsítottnak, nagyban csök _ ken~e az iető bodogságát vagy hasznosságát. Másfeő ártatan éetek ezre pusztunak e, ha a bomba ferobban. Ezen a haszonevű aapon ~~et azza érveni, hogy erköcsieg indokoható egy embernek nagy fajdarnat okozni, ha ezze megakadáyozzuk, hogy tömegek meg_..: ' ' ' i 54

6 ,. vagy szenvedjenek. Richard Cheney, az E esü bajaja~aienöke erre a haszonevű ogikára ép.. ő~yé t Áamok -'bb, u rvve o ' ](Of", hogy a kemény kihagatasi ejárások aik, pera t, d van,., k a mazasa a fe t, JoJ a J(aida terrortsta een segít ehárítani az E.. e- teez~tt nyu-ó ú jabb terrorista akciókat. gyesut Áamok Je tra.. h e észetesen ez nem Je en ti azt, ogy a haszone ", fer.f, 'h, k vu nezetek hve rk a kínzast. Ne anyan ozuuk kifejezetten e.k hejyes t, kb ' A t ''.'k h enzt, gyakorj) fontoaso o. z a tja ogy ritkán ered ati meg.,... menyes, mert zerre megszerzett tnformactó tobbnvire nem b' h, a kénys,...., '... meg Z ato. t fáj' damat okozunk, am a kozosseg biztonsága nem. a k _ feha, " "d'k. r. vu. a o, basznossag nem eroso I. v JektiV,, agy amiatt is aggódn a k, h ogy h a ami országunk kínzast a~am~z,.a f~gságba eső katonáink is roszszabb ebánásban fognak resz~.sunt. ~tn den t egybevetve tehát a tény, gy kínzást akamazunk, csokkenti a nettó hasznosságot. ho Ezek a gyakorati megfontoások vagy heytáóak, vagy nem, a Jdnzás evetéséve kapcsoatos méregeések tekintetében min _ denesetre tökéetesen összhangban ának a haszonevű gondokodássat Nem azt áhítják, hogy egy emberi ény megkínzása a doog beső Iényegét tekintve rossz doog, pusztán csak annyit, hogy vannak oyan negatívumai, ameyek,egészében nagyobbak, mint az eőnyei. Vannak emberek, akik a kínzást evi aapon utasítják e. Ök azt gondoják, hogy sérti a jogokat, és nem tartja tiszteetben az emberi ények eredendő métóságát. Az ő gondoatmenetük nem haszonevű megfontoásokon aapu. Ök azza érvenek, hogy az emberi jogok és a métóság oyan erköcsi aapokon nyugszik, ameyek kívü esnek a hasznosság terrénumán. Ha igazuk van, Bentham fiozófiája heyteen. Eső ránézésre az időzített bomba forgatókönyve Bentham ááspontját átszik aátámasztani. A mennyiség erköcsi érteemben ényeges. Egy doog efogadni három ember haáának a ehetőségét, hogy evethess ük egy ártatan kabininas hidegvérre történő meggyikoását. De mi a heyzet akkor, ha ártatan éetek ezreirő van szó, mint az időzített bomba történetben? Mi van akkor, ha emberek Százezreinek éete forog kockán? A haszonevű nézeteket vaó azt fogja rnondani: egy bizonyos ponton az emberi jogok egeköteezettebb

7 Mi igazságos?, fi tudni meggyőző en érveni a meett, hogy erköcsu.. : heyes e oga nt,,, ' ne : bt ve sem o g k,, k h,,, eg e. d ártatan emberek so asagana a a at azert hogy <..... n sor egy árva terrorizmussa gyanusttott szemey megkín,~ k eru JO, ki edig tudja, ho van a bomba e rejtve.. c...(, sara, a p, Am a,,. d ", haszonevű erköcsi érvees teszte esere az ozttett bomba történet férevezető. Azt sugaja, hogy a számok ényegesek, azaz ha eég sok éet forog kockán, akkor igen~s át ke~ é~n~nk a métóságga} és az emberi jogokka kapcsoatban erzett gatasatnkon. Ha ez igaz, akkor az erköcs végső soron mégis csak a kötségek és a haszon SZámogatásábó á. De a kínzás forgatókönyv nem azt szeméteti, hogy a sok éet megmentése érdekében egy ártatan embernek fájdamat okozunk. Ne feedjük, hogy az emberéetek megóvása miatt megkínozandó ember terrorizmussa gyanúsított szeméy, akirő azt gondojuk, hogy taán a bombát is ő rejtette e. A megkínzása meetti érvek erköcsi ereje nagymértékben azon a fetevésen nyugszik, hogy vaamiyen módon ő idézte eő azt a veszéyt, amit most megpróbáunk ehárítani. Vagy ha nem ő a feeős a bombáért, akkor fetéteezhető, hogy más szörnyű cseekedeteket hajtott végre, amive kiérdemete a kegyeten bánásmódot. Az erköcsi intuíciónk, amey az időzített bomba esetben munkákodik ' nem csupa' n a k o.. t sege, kr e es, h aszonra van figyeemme, de arra a nem haszonevű megco t,. h t 'k 4 n o asra ts, ogy a erronsta gonosz emberek akik, d. Tisztább a heyz t h ~ meger emhk a büntetést. e, a a 0rgatókö b ",,, voítjuk a fetéteezett b".., nyv 0 te Jes egeszeben etaunosseg mozza t,.,..,, a terrorista beszédre bírás, k na at..teteezzük fe, hogy, ana egyeten e k.. h a ki s anyát (aki semmit ne tud... sz oze, ogy megkínozzuk :~ ~o~áisan megengedh:ö? A~t szor~yű cseekedeteirő). Vajon ~ n ezetek egeszántabb h,.. gyanttom, hogy még a haszona kínzástört' Ve s nyene tesztee', en~~nek ez a Variációi a aka egyet erre a fevetésre. Am sere. Khkt t ' masabb h mindenk, a Ja azt az in tui t' a aszonevü nézetek eppen rász 0 ' IV mozzan t h mációtó, amit ga a büntetésre (fü a ot, ogy a terrorista hogy a haszo m ~~szerezni reméü k), ggetenü az értékes infor-. ne Vü kak, n, es arr k, ~h u aciót önmag 'b. a enyszerít bennünket, a an VIzsgájuk.

8 vetések?.. ' t8o6-t873) úgy véte, hogy ezek az eenv IIQDa~~~~ ~ E generációva Bentham után me~! ek megváaszoható. gy evüséget oy módon, hogy etnb., s édje a haszon... ertbh, rette, hogy megv áb önti újjá. Mt apja, James Mt Benth, kevésbé számít~ form ajn es Mi házitanítóva taníttatta a fiát ~ t nítvanya vo t. am, b.... ü", a. barátja es a t Hároméves kora an gorog, nyocéves ekszamba men.,...., en cso d agyer k 'ban megírtaaromat JOg tortenetét }i. u t nut n éves ora,, ki sz. attn a, t k pott amey hosszu eve g tartó depr~.. 'd szeom as a ' ~~évesen eg~s N kka ezután taákozott Harriet Tayorr zi ó ba döntotte. em so k, kk, a, s. 'd"ben férj es asszony vot, et gyerme e, am szoros aki abban az o k' "bb C ' h '' k'' k"t"tt Mi-e. Húsz évve eso, erje a a at ovetöen baratsagot o o. M' T,. t or és Mi összeházasodtak. ay ort egnagyobb Harnet ay "k'' d" t ' k t ki inteektuáis társának és együttmu o o par nere~e,., e ntette, ainikor nekiátott, hogy feüvizsgája Bentham doktrtnajat. trvek a szabadság meett Mi írásait tuajdonképpen foyamatos erőfeszítésnek tekinthetjük, hogy összeegyeztesse az egyéni szabadságjogokat a haszonevűségge, ameyet apja Benthamtó vett át és hagyott rá. A szabadságró (859) címü könyve az ango nyevű viág kasszikus érveése az egyéni szabadságjogok meett. Központi megáapítása, hogy az emberek bármit szabadon megtehetnek, amit akarnak, fetéve, hogy nem ártanak vee másoknak. Az áam nem korátozhatja az egyéni szabadságjogokat, hogy az egyént saját magátó megvédje, vagy hogy ráerötesse a többség akaratát arró, hogy mi heyes. Az egyén kizáróag azokka a cseekedeteive tartozikeszámoni a társadaomnak, ameyek másokat érintenek. Amíg nem okoz kárt másoknak,,mindabban, ami_ csak ~t érinti, jogos függetensége korátan. Önmagának- saját testenek ~ekének - mindenki korátan ura: 9 egy. eni szabadságjogoknak ez az eentmondást nem túró defi ct a a tghanem "bb. os ṅ, ~ 6. sá. ~.. erose tndokást kíván, mint pusztán a haszn g. egyuk pédáu a következő esetet: téteezzük fe, hogy a nag}'

9 j í i bbség megvet egy kis vaást, amit be akar titani. Vaószinűeg to aás betitása a egnagyobb szám ú embernek a egnagyobb örömet a "ozza. Igaz, a betitott kisebbség szenvedni fog a bodogtaanságtó ok frusztrációtól Am ha a többség eég nagy, és gyűöete az eretés :ek iránt eég szenvedéyes, a koektív bodogsága jócskán megn~adja ez utóbbiak szenvedéseit. Ha ez a forgatókönyv ehetséges, b hasznosság eég bizonytaan, megbízhatatan aap a vaási szabada á számára. Mi szabadságró vaott nézetei erősebb erköcsi aapot ~;ánnak, mint Bentham haszonevűsége. Mi azonban nem ért ezze egyet. Ö azt áítja, hogy az egyéni szabadságjogok meetti érveés kizáróag haszonevű megfontoásokon nyugszik:,,cészerű itt kijeentenem, hogy érveésem erősítésére nem kamatoztatom azokat az eőnyöket, ameyek a hasznosságtó függeten jog eszméjébő eredeztetnek. A hasznosságat tekintem minden etikai kérdés végső aapjának, aszó egtágabb értemében, mey szerint az a fejődő énynek tekintett ember tartós, nem vátozó érdekein aapu:' 2 Mi úgy véi, hogy a hasznosságat nem esetrő esetre, hanem hoszszú távon ke maximaizánunk. Vaamennyi idő etetéve az egyéni szabadságjogok tiszteetben tartása evezet a egnagyobb emberi bodogsághoz. Ha megengedjük a többségnek, hogy ehagattassa a más nézeteket vaókat, vagy cenzúrázza a szabad gondoatot, az taán ma maximaizája a hasznosságot, de hosszabb távon rosszabb heyzetbe hozza a társadamat -., és következésképpen kevésbé bodoggá teszi. Miért ke azt gondonunk, hogy az egyéni szabadságjogok és az etérő nézetekhez vaó jog eismerése hosszú távon eőmozdítja a társadaom jóétét? Mi megnevez néhány iyen okot: a többségitő etérő nézetrő kiderühet, hogy heyes vagy részben heyes, amive korrigáható az urakodó fefogás. De még ha ez nem is történik meg, az urakodó fefogás éénk vitában történő ütköztetése más ideákka meggátohatja, hogy dogmává és eőítéetté csontosodjon. Végü az a társadaom, amey tagjait arra kényszeríti, hogy szokásokat és konvenciókat fogadjanak e, nagyon is könnyen ostoba konformitásba csúszhat, megfosztva magát attó az energiátó és vitaitástó, amey a társadami eőrehaadást eredményezi.

10 . a szabadság eőnyös társadabn h uttat á sat a Mi eszm ef Mé s egaább két okná fogva nem bt' bt ek gt ' Ztos ta~ár~. J eéggé pauzt t ts á.. ok számára meggyőző erköcsi aapot ta~, az egyéni szab~ds g)bodg áoiogokat azért tartjuk tiszteetben tös~ én a sza a s 0, me is, ha az eg~ a fejödését, akkor ezeket a jogokat eseti rt t~ eősegíti a tarsad.. ko~ hogy étezik egy társadaom, amey egesst.. k Téteezzu,e ' kk,. a ho tesszu, t despotikus eszközö e en e. Vajon a h s~.,, bodogsago.., asz szu tavu,, k em kéne arra a kovetkeztetesre jutnia h 0 n.,. ézetek htvene n,. k, og" e vu n. da ban az egyéni szabadsagjogo moráis ért ' i en tarsa om. e e egy Y k"~ Másodszor ezeket a Jogokat haszonevű b ükségte ene ' eg en sz, kr zva szem eő tévesztjük azt a gondoatot h fontoaso a a apo, k ru, ogy.., ak megsértése rosszat okoz az egyenne, ggetenü att' vaaki JOgan. ',, H t"bb,.. o, k. hatása a közösség JO etere. a a o seg udözi e hogy enne rot a...., gy nepszeru, "ti en vaa's híveit ' vajon ezze.. nem kovet.. eigazsagtaans', a. got veük mint egyénekke szem?en, fugget~enu ~tto, hogy a~ iyen tnto. erancta az do" múásáva myen negativ hatassa van a tarsada om egészére? Minek van váasza ezekre az eenvetésekre, de ez eviszi öt a haszonevű erköcs határain túra. Heyteen az embert arra kény. szedten i, hogy szokás, konvenció vagy az urakodó véemény szerint éjen - magyarázza Mi -, mert ez meggátoja abban, hogy eérje az emberi éet egmagasabb rendű céját, az emberi képességek maradéktaan és szabad kibontakoztatását.. A kanforrnitás Mi szerint a egnagyobb eensége a heyes éetnek: "Az észeés, az ítéetakotás, a megküönböztetésre képes érzeem, az értemi tevékenység, sőt még az erköcsi tetszés is, oyan képességek, ameyek csak váasztások révén fejeszthetők. Aki azért tesz vaamit~ ~ert az a ~zokás, nem váaszt. Nem szerez gyakoratot sem a megkuonboztetesben, sem a jobbik doog kiváasztásában. A sze emi é~ er~ö~csi képességek, éppúgy, mint az izmok, csak a has~~á at so ran tokeetesednek. (... ) Aki megengedi a viágnak vagy a VIag ~ hozzá k" '' ' ',, oze a 0 reszenek, hogy éettervet váasszon számára, az az ut~nzas majomképességén kívü minden egyéb képességet néküöz. Ak! maga váaszt cét magának, minden képességét müködtetl"

11 .. v J k A egnagyobb bodogság eve Mi nem vitatja, hogy a konvenció követéséve az egyén kieégítő éetet éhet, és eker~heti, h?gy,bajba kerüjön. "De mennyit fog érni mint ember? - teszi fe a kerdest. - Nemcsak az a fontos, hogy az emberek mit tesznek, hanem az is, hogy miyen emberként teszik, amit teszne k. ))22 Akkor tehát nem csak a cseekedetek és következmények számítanak. A jeem is fontos. Mi számára az individuaizmus kevésbé ényeges az évezet szempontjábó, amit eredményez, mint a jeem szempontj ábó, amit tükröz. "Annak, akinek vágyai és indítékai nem a sajá~ ai, éppúgy nincs jeeme, mint egy gőzgépnek:' 23 A Szabadságró egjeentősebb egyedi vonása abban á, ahogy Mi fenntartás nékü ünnepi az individuaizmust. Ám ez egyfajta eretnekség is. Miután a haszoneyüségen túi erköcsi ideákra apeá - a jeem, az emberi kitejesedés gondoataira -, koncepciója igazán nem is Bentham egondoásainak továbbfejesztése, inkább cáfoata, dacára annak, hogy Mi ezt nem ismeri e ~ _... _.