A KÁRHELYSZÍNI BEAVATKOZÁS SORÁN A TÁRSSZERVEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Átírás

1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Cseffó Károly A KÁRHELYSZÍNI BEAVATKOZÁS SORÁN A TÁRSSZERVEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Doktori (PhD) Értekezés Tervezet TÉMAVEZETŐ: Dr. habil Cziva Oszkár BUDAPEST

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA... 8 KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEIM KUTATÁSI HIPOTÉZISEIM MEGFOGALMAZÁSA KUTATÁSAIM SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK VÁRHATÓ EREDMÉNYEK, AZOK FELHASZNÁLHATÓSÁGA I. KATASZTRÓFÁK CSOPORTOSÍTÁSA I.1 ALAPFOGALMAK I.2 KATASZTRÓFATÍPUSOK I.2.1 TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK I.2.2 CIVILIZÁCIÓS KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZTETÉSEK II. A KATASZTRÓFÁK MEGELŐZÉSÉRE ÉS ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE II.1 A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ, A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÉGREHAJTÁSÁT VÉGZŐ SZERVEZETEK FELKÉSZÜLÉSI FELADATAI II.1.1 A RENDVÉDELMI SZERVEK KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI II HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET II POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK II A RENDŐRSÉG KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI II A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET (BV. SZERVEK) KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI II NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK II.1.2 A VÍZÜGYI IGAZGATÁSI SZERVEK II.1.3 KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI A TERRORELHÁRÍTÁSI KÖZPONT (TEK) KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI II.2 EGYÉB SZERVEK KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI II.2.1 MAGYAR HONVÉDSÉG II.2.2 NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL (NAV) II.2.3 ÁLLAMI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT (ÁMSZ) II.2.4 ÁLLAMI MENTŐSZOLGÁLAT II.2.5 EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV II.3 II.2.6 ÁLLAMPOLGÁROK RÉSZVÉTELE A KATASZTRÓFAVÉDELEMBEN II.2.7 GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK II.2.8 NEM TERMÉSZETI KATASZTRÓFA ESETÉN ANNAK OKOZÓJA, VALAMINT AZ ILLETÉKES ÖNKORMÁNYZAT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK RENDJE II.4 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK JELLEMZŐI KÖVETKEZTETÉSEK

3 III. EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORLATOK III.1 POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK GYAKORLATAI III.1.1 A POLGÁRI VÉDELMI GYAKORLATOK TÍPUSAI III.1.2 A POLGÁRI VÉDELMI GYAKORLATOKON RÉSZTVEVŐK KÖRE III.2 HIVATÁSOS TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁGOK (HTP) GYAKORLATAI III.2.1 A TŰZOLTÓI GYAKORLATOK FAJTÁI III.2.2 A TŰZOLTÓ GYAKORLATOKON RÉSZTVEVŐK KÖRE III.3 A KATASZTRÓFAVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORLAT III.3.1 A KATASZTRÓFAVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORLAT FOGALMA, CÉLJA III.3.2 A GYAKORLATSZERVEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI III.3.3 A GYAKORLAT SZINTJEI III.3.4 A RÉSZTVEVŐK KÖRE III.3.5 A GYAKORLATSZERVEZÉS SZAKASZAI III.3.6 A GYAKORLATOK MEGTARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK III.3.7 A GYAKORLAT ELŐKÉSZÍTÉSE III.3.8 A RÉSZTVEVŐK FELKÉSZÍTÉSE III.3.9 A GYAKORLAT VÉGREHAJTÁSA III.3.10 A GYAKORLAT ÉRTÉKELÉSE III.3.11 A GYAKORLAT MINŐSÍTÉSE KÖVETKEZTETÉSEK IV. EGYÜTTMŰKÖDÉS VIZSGÁLATA A KOLONTÁRI VÖRÖSISZAPKATASZTRÓFA ELHÁRÍTÁSÁBAN IV.1 ELŐZMÉNYEK IV.2 A KATASZTRÓFA BEKÖVETKEZÉSE IV.3 AZONNALI INTÉZKEDÉSEK IV.4 A VÖRÖSISZAP ÖMLÉST KÖVETŐ ESEMÉNYEK IV.5 AZ ELSŐ KORMÁNYZATI LÉPÉSEK, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK JOGI ALAPJA IV.6 A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁST IRÁNYÍTÓ VEZETÉSI TÖRZS ÉS AZ ÚJJÁÉPÍTÉSI KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT (ÚKKK) TEVÉKENYSÉGE IV.7 A KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS A TUDOMÁNY IV.8 EGYÜTTMŰKÖDÉSE KÖZRENDVÉDELEM ÉS A RENDŐRI SZERVEKKEL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS IV.9 EGÉSZSÉGVÉDELEM, ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS IV.9.1 ORSZÁGOS MENTŐSZOLGÁLAT (OMSZ) IV.9.2 LÉGIMENTÉS IV.9.3 PSZICHOLÓGUSOK SEGÍTSÉGNYÚJTÁSA IV.10 MAGYAR HONVÉDSÉG IV.11 VÍZÜGYI HATÓSÁGOK IV.12 KARITATÍV SZERVEZTEK IV.12.1 MAGYAR VÖRÖSKERESZT IV.13 INFORMATIKA ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓ

4 IV.14 LOGISZTIKA BIZTOSÍTÁSA KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK A KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÖSSZEGZÉSE ÖSSZEFOGLALÓ VÉGKÖVETKEZTETÉSEK ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK AJÁNLÁSOK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS TÉMAKÖRBŐL KÉSZÜLT PUBLIKÁCIÓIM LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT CIKKEK IDEGEN NYLVŰ KONFERENCIA KIADVÁNYBAN MEGJELENT ELŐADÁS KONFERENCIA KIADVÁNYBAN MEGJELENT ELŐADÁS TANKÖNYVEK/JEGYZETEK/KÖNYVFEJEZETEK NEM LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT CIKKEK FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK MELLÉKLET A BM OKF SZERVEZETI ÁBRÁJA MELLÉKLET A BM OKF MEGYEI IGAZGATÓSÁGAINAK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE MELLÉKLET A BM OKF HELYI SZERVEINEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE MELLÉKLET AZ OKF EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREI ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS TARTALMA MELLÉKLET A KOLONTÁRI VÖRÖSISZAPÖMLÉS ÁLTAL ELÁRASZTOTT TERÜLETEK MELLÉKLET A KOLONTÁR TELEPÜLÉS VÖRÖSISZAPPAL ELÁRASZTOTT TERÜLETEI TÁBLÁZATJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

5 BEVEZETÉS Napjainkban a hazai és az országhatárainkon túli katasztrófák széles nyilvánosságot kapnak. Informálódhatunk a Föld szinte bármely területén bekövetkezett természeti vagy ember okozta katasztrófák okairól, az elhárításukban résztvevő egységek munkájáról, a helyreállítás költségeiről, gyakran igen látványos szakaszairól, sőt a káresemény kapcsán szükségessé vált fejlesztésekről, a tapasztalatokból nyert ismeretek alapján a további hasonló katasztrófák megelőzésének lehetőségeiről is. Vajon azért rendelkezik ma már a civil szféra is több információval ebben a témában, mert több katasztrófa történik a világban? Erre a statisztikák eltérő válaszokat adnak. Az viszont bizonyos, hogy az emberek érdeklődve hallgatnak híreket mind a saját környezetükben, mind a világ távoli részein történő katasztrófaeseményekről. Ennek oka lehet a bulvársajtó szenzációhajhászása is (igen látványos képek és megrendítő riportok készíthetők a katasztrófa-sújtott területeken), de feltétlenül jelentős szerepe van a katasztrófák egyre részletesebb bemutatásában a szakterületeknek is. Az ő mozgatórugóik azonbannem a felszínes híradások, hanem a nyilvánosság hiteles tájékoztatása, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy aktív résztvevőjévé váljanak a közvetlen és tágabb környezetüket veszélyeztető katasztrófák megelőzésének, ha kell elhárításának. Magyarországon, mint sok más államban a katasztrófák lehetséges megelőzése, a védekezés nemzeti ügy, amelyben mindenkinek részt kell vennie adottságainak, képességének, helyzetének megfelelő módon. A katasztrófavédelmi feladatok végzésében az erre a célra létrehozott szervezeteken kívül szerepet vállalnak más állami, önkormányzati és civil szervezetek, az állampolgárok. A kötelező vagy önkéntes alapon vállalt feladataikat azonban nem izolált módon, a többi beavatkozó munkájától függetlenül végzik, hanem minden esetben együttműködve más közreműködőkkel. Ez a helyzet megkönnyítheti a veszélyhelyzet kezelését, hiszen számíthatnak a közös munka erejére. Azonban meg is nehezítheti, hiszen számukra ismeretlen szervezetekkel, azok módszereivel, eszközeivel kell közösen, összehangoltan dolgozniuk. Az eredményes beavatkozásnak tehát egyik meghatározó feltétele, hogy minden bevont erő azon túlmenően, hogy rendelkezik katasztrófavédelmi alapismeretekkel, képes legyen együttműködni más szervezetekkel. 5

6 Értekezésembenarra kerestem választ, hogyan lehet az eltérő jellemvonásokkal rendelkező katasztrófák megelőzésére, elhárítására felkészülni. Magyarországon a évtől a központosított állami irányítás lehetővé teszi, hogyországos szinten átláthatóvá váljanak a bevonható köteles és önkéntes személyek, szervezetek, ismert legyen szakmai és technikai felkészültségük. Az új jogi szabályozás alapján mindezen adatokat felhasználva jogszerűen, tervezhetően és ellenőrizhetően valósítható meg a közreműködők felkészítése azokra a katasztrófavédelmi feladatokra, amelyekre adottságaik alapján leginkább alkalmasak. A felkészülés elemei közül a két meghatározó tényezőt, nevezetesen az együttműködések és a gyakorlatok rendszerét vizsgáltam. Elsőként szakmai áttekintést állítottam össze a katasztrófák típusairól, azon megfontolásból, hogy a földrajzi, időjárási viszonyoknak megfelelő, normál természeti jelenségek adott helyzetben rendkívül felerősödhetnek, katasztrófa méretűvé növekedhetnek. Ha időben megismerjük ezeknek a jelenségeknek a jellemző vonásait, megtalálhatjuk a hozzájuk való alkalmazkodás lehetőségeit vagy kártékony hatásaikatlecsökkenthetjük azáltal, hogy felkészülünk a várható következményekre (pl. földrengés biztos házak építése, felkészülés rendkívüli hőségre, belvizek kialakulásának csökkentése árokrendszerek építésével, tűz esetén követendő magatartási szabályok megismerése stb.). Értekezésemben a hangsúlyt arra fektettem, hogyan lehet a beavatkozó szerveknek hatékonyan együttműködve védekezniük, ezért a második részben összegyűjtöttem, hogy jogszabályi kötelezettség alapján jelenleg mely szervezeteknek vannak katasztrófavédelmi kötelezettségeik, és milyen feladatok végzésében kell résztvenniük. Részletesen elemeztem a katasztrófa-elhárítás során beavatkozó szervek együttműködésének rendszerét, javaslatokat fogalmaztam meg az együttműködések megkötésének szempontjaira, az együttműködések aktivizálásakor majd elemzésekor praktikusan használható, átlátható és kezelhető nyilvántartási rendszerbe foglalására. A harmadik fejezetben a katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés során az elméleti képzést követő gyakorlatok szervezésének rendszerétmutatom be az 6

7 előkészítés első lépésétől a levezetésen át az értékelésig. A bemutatott gyakorlatok vizsgálata során kitűnt, hogy szükség van katasztrófavédelmi együttműködési gyakorlatok megvalósítására. Ennek érdekében kidolgoztam ennek az új gyakorlattípusnak a szervezési alapkövetelményét, szabályait. A negyedik fejezetben a közelmúlt legnagyobb magyarországi katasztrófájának, az ajkai vörösiszap-tározó szakadásának katasztrófa-elhárítási munkálataiban személyesen szerzett tapasztalataimat összegzem. Mivel hivatásos tűzoltóként már a tragédia másnapjától kivezényelt törzstisztként részt vettem a kárfelszámolásban, első kézből tapasztalhattam meg, hogyan működik egy egészen rendkívüli katasztrófahelyzetben az az együttműködési összhang, amelyet tanári pályafutásom évei alatt rendszeresen gyakoroltunk a vonulós és a hatósági munkakörben dolgozó hivatásos tűzoltókkal.a mentési munkálatokat már a helyszínen igyekeztem abból a szemszögből is megfigyelni, hogy a megelőzési időszakban szervezett gyakorlatokon oktatott és gyakorolt feladatok milyen mértékben voltak életszerűek, valóban felkészítették-e az állományt az összehangolt munkára, fejlesztették-e együttműködési képességeiket. A katasztrófa helyszínén átélt, sokszor leírhatatlanul feszült és emberfeletti események megerősítették bennem azt hitet és elkötelezettséget, hogy emberi és szakmai kötelességünk a bajbajutottak megsegítésének lehetőségeit fáradhatatlanul fejleszteni, mert a mentésért felelősök döntései emberi életeket, sorsokat határoznak meg. 7

8 A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA A káresetek felszámolása során hivatásos, köteles és önkéntes szervezetek együttműködve, de saját jogszabályaik alapján végzik katasztrófavédelmi feladataikat. Mivel az elsődleges felelősség a katasztrófavédelem hivatásos szerveinél van, a közös munka irányítása és összehangolása az ő feladatuk. Több tényező is nehezíti a gördülékeny együttműködést. Nehezítő tényező lehet, ha az elhárításban résztvevők nem rendelkeznek elegendő ismerettel az elhárítandó veszélyről.aveszély sajátosságainak ismerete nélkül a valószínűsíthetőségre, feltételezésekre alapozva jóhiszeműen, de rossz döntések sorozatát lehet meghozni, amely beláthatatlan következményekkel járhat. Ezért tartom feltétlenül szükségesnek a katasztrófák jellemzőinek, változásainak, hatásainak minél pontosabb megismerését. Problémát jelentheta bevont szervezeteknem megfelelő, egymástól eltérőkatasztrófavédelmi felkészültségi szintje. Mivelnem alapfeladatuk a katasztrófavédelmi tevékenység, hanem jogszabály alapján, meghatározott esetekben kell részt venniük a veszélyelhárításban, ezért rálátásuk a katasztrófavédelmi feladatok rendszerére nem feltétlenül átfogó. Ha a beavatkozók nem ismerik egymás tevékenységét, eszközeit, az jelentősen ronthatja a többi közreműködő munkájának hatékonyságát, csökkentve ezzel a mentendő személyek és a beavatkozók életének biztonságát. A következő, ehhez szorosan kapcsolódóhátráltató tényező lehet, haa mentést irányító szakembereknek nincs rálátásuk a közreműködő szervezetek irányítási struktúrájára, a számukra jogszabályokban előírt katasztrófavédelmi kötelezettségekre, ha nem ismerikazok képességeit, felkészültségét. Az irányító, döntéshozó személyeknek, szervezeteknek mindezekkel tisztában kell lenniük, hogy koordináló feladatukat tökéletesen tudják végezni: a hatásköröket betartani és betartatni, a vitákat megelőzni, a mentésben résztvevők között a feladatokat a 8

9 legcélszerűbben elosztani, a párhuzamosságokat elkerülni, az adott helyzetben elvárható legjobb biztonsági intézkedéseket meghozni. További akadályozó tényező lehet, ha az együttműködések és a gyakorlatok előkészítése, szervezése nem rendszerszemléletben történik, ha nem biztosított a folyamatosság, az egymásra épülés elve. A kampányszerű események csak felületes sikert mutathatnak. Eredményes veszélyhelyzet-kezelés nem valósulhat meg a szakmaiságon alapuló,megújulásra képes kiképzés, folyamatos továbbképzés, gyakorlás nélkül. Amennyiben az elméleti ismereteket nem bővítjük, frissítjük, majd ezekre épülve nem szervezünk rendszeresen gyakorlati képzéseket, csökken az esély, hogy valós veszélyhelyzetekben a szakemberek a legmagasabb minőségben tudják feladataikat elvégezni, a különböző szakterületekről érkezők pedig egymás munkáját hatékonyabbá téve legyenek képesek dolgozni. Végezetül egy nem kevésbé lényeges, gyakran előforduló hiba, hogy a gyakorlatok ellenőrzése megtörténik, azonban nem szánnak elegendő figyelmet a gyakorlatot követőspontán és az akár előre megadott szempontok szerinti, a valódi értékekre és hibákra egyaránt rámutatóelemzésre, értékelésre. Nyilvánvaló, hogy ezeknek az értékeléseknek a feldolgozásával levonhatók azok a következtetések, amelyeket a szakemberek a továbbiakban alkalmazhatnak a hatékonyság érdekében. Kutatásaim során ezekre a problémákra olyan megoldásokat kerestem, amelyekkel a nehezítő tényezőkben rejlő pozitív lehetőségek leginkább kihasználhatók. A hosszú távú eredményesség záloga, hogy a későbbiekben is folyamatosan mérhető és nyomon követhető legyen a beavatkozások szakszerűsége, az együttműködési készség fejlettségi szintje. Értekezésemben az együttműködési rendszer és a felkészítő gyakorlatok magas színvonalú, szakszerű tervezésére, szervezésére, értékelésére és a tapasztalatok további felhasználásának módjára teszek javaslatokat. 9

10 KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEIM A katasztrófák elhárítására felkészülés alapja az új jogrend, amelynek legfontosabb mérföldköve a január 1-jétől hatályos évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról (továbbiakban: Kat. tv.).a törvény a katasztrófák általános jellemzői és a Magyarország polgárait veszélyeztető tényezők alapján határozza meg a veszélyhelyzet-kezelés felelősségi rendszerét, amelyeknek megfelelően a gyakorlatban is megvalósulhat az eredményes felkészülés, a kárelhárítás és a helyreállítás. [1] A törvényben foglaltak végrehajtását, a katasztrófák megelőzésének és a bekövetkezésre történő felkészülésnek, a védekezés és helyreállítás irányításának rendszerét elsődlegesen a 234/2011. (XI. 10.) kormányrendelet és a 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet szabályozza.[2][3]a rendeletek az átláthatóság és a felelősségek viselése érdekében a katasztrófavédelem irányítási és együttműködési struktúráját szigorú hierarchikus formában határozzák meg. A miniszteri rendelet megnevezia belügyminiszter irányítása alatt álló szervek, kiemelten a rendvédelmi, ezen belül a hivatásos katasztrófavédelmi szervek katasztrófavédelmi feladatait. A mentésbe bevont polgári védelmi szervezetek, közigazgatási vezetők, a köznevelésben résztvevők (pedagógusok, gyermekek, tanulók) és a lakosság elméleti és gyakorlati katasztrófavédelmi felkészítésének rendszerét, az együttműködések követelményeit szintén ezek a rendeletek definiálják. Katasztrófavédelmi feladatok végzésére köteles más állami szervek (pl. honvédelmi ágazat) miniszterei saját rendeletbenszabályozták szervezetükkatasztrófák elleni védekezésének irányítását és feladatait. A jogalkalmazás napi gyakorlatát együttműködési megállapodások kötésével segítik, amelyeket a további, belső szabályok, előírások, intézkedések készítése során feltétlenül figyelembe vettek. 10

11 Az eredményes katasztrófa-elhárítás jogi és intézményi feltételrendszere, a központi erőforrás évre tehát adott, a feladat ezek alapján a hatékony felkészülés az elméleti ismeretek és a gyakorlati jártasság, készség megszerzésével. A szakmai képzések, továbbképzések rendje a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ és a területi szerveiként megalakult Területi Oktatási Központok létrejöttével, folyamatos fejlesztésével biztosított. Készültek szabályzók a beavatkozó szerveztek együttműködésének rendszerére is, amelyek alapján közel 100 együttműködési megállapodással rendelkezik a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: BM OKF). Ezek egy része az új rendszer alapján megalakult vagy átalakult szervezetekkel kötött friss megállapodások, másik részük a régebbi együttműködések áttekintését követően az új, vonatkozó jogszabályoknak megfelelően aktualizált együttműködések. A kárelhárításokra történő gyakorlati felkészülés ezekre épülve jelenleg is formálódik. Az együttműködések megkötése és gyakorlatba ültetése még koránt sem ért véget. Az államilag, BM rendelettel kijelölt szervezetekkel megtörtént a hivatalos együttműködési megállapodások megkötése, azonban az nem látszik egyértelműen, hogy milyen prioritások alapján történik a kapcsolatfelvétel a többi szervezettel. A cél ismert: minden közreműködő állampolgár és szervezet a leghatékonyabb módon teljesíthesse katasztrófavédelmi kötelezettségét, illetve a mentésben önkéntesen részt vállaló civil szervezetek, személyek rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel és eszközökkel, amelyekkel biztonságosan, tudatosan és koordináltan végezhetik a képzettségüknek megfelelő katasztrófavédelmi feladatokat. A katasztrófavédelemben közreműködők felkészítését alapvetően két elem határozza meg: az egyik a Magyarországon előforduló katasztrófák típusai, jellemzői, a másik az ennek megfelelően kialakított védekezési rendszer. Röviden ismertetem tehát ezt a két fontos elemet, a kapcsolódó alapfogalmakat. Bemutatom a katasztrófavédelemben résztvevők számára a hatályos jogszabályokban meghatározott feladatok rendszerét. 11

12 A tervezhetőség, átláthatóság és a bevethetőség miatt szükségesnek tartom az együttműködők köre kialakításának, a megállapodások megkötésének, fenntartásának, megvalósításának teendőit rendszerbe foglalni. Ehhez összeállítottam egy olyan szempontrendszert, amely alapján a már megkötött együttműködéseket javasolt rendszerezni, illetve a leendő partnereket ajánlott kiválasztani. Ezáltal tervezhető, megvizsgálható és nyomon követhető, hogy milyen típusú és térbeliidőbeli nagyságrendű katasztrófahelyzetekbe mely erők, milyen módon vonhatók be. A tapasztalatok elemzése, értékelése pedig segíthet meghatározni a kooperáció továbbfejlesztésének feladatait. Kutatásom célja, hogy a kárelhárításért felelős, az irányítást végző katasztrófavédelmi szervek optimálisan tudják kiaknázni a más szervekkel történő együttműködés előnyeit, elsősorban az egymást kiegészítő és a saját teljesítőképességüket felerősítő adottságokat, a szakmai tudást és a speciális képzettségeket, képességeket. Az összehangolt, gördülékeny munka minimálisra redukálhatja a hibalehetőségeket és a hatékonyságot csökkentő párhuzamosságokat. KUTATÁSI HIPOTÉZISEIM MEGFOGALMAZÁSA Feltételezem, hogy amennyiben a katasztrófa-elhárításba bevonható szervezetek elméleti alapképzésének része a különböző katasztrófák jellemzőinek ismerete, a katasztrófa-elhárítást hatékonyabbá lehet tenni. Ezt arra alapozom, hogy a közreműködők speciális képességeiket, eszközeiket akkor tudják optimálisan bevetni, ha az alkalmazás körülményei, a veszélyhelyzetet kiváltó okok, a kialakult különleges (katasztrófa) helyzet számukra nem teljesen ismeretlen. Feltételezem, hogy azok a szervezetek, amelyeknek nem alapfeladata a katasztrófavédelmi tevékenység, hanem bevont szervezetként közreműködnek a veszélyelhárításban, az állományuk felkészültségi szintje közel azonosra hozható az alábbi módon: saját szervezetüknél elméleti felkészüléseken vesznek részt, majd más szervezetekkel együtt, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv irányításával közös 12

13 gyakorlatokon sajátítják el a katasztrófavédelmi ismeretek gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Feltételezem, hogy ha a katasztrófavédelemben résztvevő szervezetek és irányítókmegismerik egymás munkáját, eszközeit, törvényi szabályzóit, (jogosultságait és kötelezettségeit),akkor a kárelhárítási utasítások, intézkedések pontosabb értelmezése és elfogadása felgyorsítja és precízebbé teszi a beavatkozások menetét. Feltételezem, hogy az együttműködési gyakorlatokon való részvétel abban az esetben biztosít elegendő rutint a közös munkához, ha rendszeres időközönként, az előzőek tapasztalatait felhasználva ismétlődően megtartják azokat. Ehhez szükség van célirányosan kiválasztani az együttműködő partnereket, továbbá a megkötött megállapodásokat gondozni, naprakészen tartani, a benne foglaltakat megvalósítani, szükség esetén korrigálni. Feltételezem, hogy amennyiben a gyakorlatokat a résztvevők egyenként és közösen is, megadott, irányított, valamint egyéni szempontok szerint értékelik, az értékelést pedig a szervezők feldolgozzák, s azok alapján következtetéseket vonnak le, amelyeket a szakemberek a következőkben már alkalmazhatnak, a veszélyhelyzeti beavatkozások mérhetően eredményesebbek lesznek. Összegezve: Az együttműködések előnyeinek kihasználása hozzáadott érték. Ezt az értéket akkor tudjuk megteremteni, a katasztrófa-elhárítás minőségét akkor tudjuk javítani, haa közreműködő szervezetek együttműködésének tervezése, alkalmazása során, valamint a közös gyakorlatok szervezésekor a felsorolt feladatok mindegyikének eleget teszünk: 1. elméleti felkészülés: katasztrófavédelmi (ezen belül a katasztrófák jellemzőinek ismerete) és jogszabályi ismeretek megszerzése; 2. együttműködések kialakítása, kezelhető összesített adatbázis létrehozása; 3. együttműködési gyakorlatok tervezése, szakszerű levezetése, értékelése, a gyakorlatok rendszeres megismétlése a változtatásokkal módosítva; 13

14 KUTATÁSAIM SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Kutatásaim során elsőként az elméleti szakmai anyagokat tanulmányoztam, az állam és az egyes szervezetek katasztrófavédelmi feladatait meghatározó, hatályos jogszabályokat, törvényeket, rendeleteket, BM OKF főigazgatói intézkedéseket, szabályzókat. Tájékozódtam a témával kapcsolatos hazai és külföldi nyomtatott és elektronikus szakirodalomban, melyekre utalásokat, hivatkozásokat tettem az értekezésemben. Felhasználtam a 20 éves hivatásos tűzoltó tiszti, főtiszti pályafutásom során a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tanáraként, a BM OKF Műszaki Tanácsadó Testület tagjaként végzett tudományostevékenységeim tapasztalatait, valamint a tűzoltók számára, a társszervek bevonásával általam szervezett mentési gyakorlatokon szerzett oktató munkám alkalmával összegyűjtött ismereteket. A témában jártas szakemberekkel folytattam konzultációkat idehaza és külföldön egyaránt, amikor meghívott szakértőként vagy oktatóként különböző tűzoltói, illetve társszervi gyakorlatokon, bemutatókon, konferenciákon vettem részt. Hipotéziseim teszteléséhez a fent említett forrásokból adatokat gyűjtöttem, majd deduktív módon a felvetéseimet igazoltam, esetleg elvetettem. Az általános kutatási módszerek közül a rendszer-szemléletű megközelítés, a kvalitatív, azon belül is a megfigyelés, különösen a gyakorlati megfigyelés és az analízis módszereit használtam abból kiindulva, hogy a jogszabályok megléte, a feladatvégzésre kötelezettek jogszabályismerete még nem egyenlő az eredményes teljesítéssel. Ehhez elemezni kell a valós események (esetünkben veszélyhelyzeti együttműködések és felkészítő gyakorlatok) tartalmát, minőségét. Természetesen a mérhetőség megköveteli a kvantitív adatelemzést is, ezért tartottam szükségesnek mind az együttműködések alakulását, tervezett fejlesztési irányát, értékelését, mind a gyakorlatok lebonyolításának ismérveit rendszerbe foglalni. 14

15 VÁRHATÓ EREDMÉNYEK, AZOK FELHASZNÁLHATÓSÁGA Kutatásaim során megállapítottam, hogy a katasztrófák típusainak, jellemzőinek ismerete nélkülözhetetlen a katasztrófák elhárításába bevonható együttműködő szervezetek körének kialakításához és a gyakorlati felkészítés tematikájának kidolgozásához.amennyiben a katasztrófa-elhárításba bevonható szervezetek ismerik a katasztrófák jellemzőit, a veszélyhelyzetet kiváltó okokat, akkor speciális képességeiket, eszközeiket ahhoz igazítva alkalmazzák, ezáltal a katasztrófa-elhárítás hatékonyabbá válhat. Doktori értekezésemben a témát érintő jogi szabályzók, intézményi rendszerek, irányítási-vezetési előírások alapján a komplex megközelítés elvét követvea katasztrófa-elhárítási feladatokba bevonható köteles és önkéntes szervezetek együttműködési rendszerének tervezésére, a megaállapodások megkötésének ütemezésére kiválasztási, nyilvántartási szempontrendszert dolgoztam ki. Ez a rendszer mátrixos formában jeleníti meg az együttműködők körét, pontosan megnevezve a szervezeteket, amelyekkel a BM OKF megállapodást kötött, valamint a meghatározott együttműködési területeket. Ennek a rendszernek a folyamatos feltöltésével és aktualizálásával létrehozható egy olyan adatbázis, amelyből kiolvasható mind a felkészülés, mind a beavatkozás időszakában a megoldandó feladatokhoz az együttműködő szervek bevonásával biztosítható eszköz- és személyi állomány, illetve szakismeret. Ezzel a segédeszközzel a felkészülés objektív módon tervezhető, a beavatkozások során egzakt módon meghatározható és kijelölhető az együttműködő szervezetek által felajánlott erő és képesség. Átláthatóváválik, hogy milyen típusú és térbeli-időbeli nagyságrendű katasztrófahelyzetekbe mely erők, milyen módon vonhatók be. A tapasztalatok elemzése, értékelése pedig segíthet meghatározni a kooperáció továbbfejlesztésének feladatait re a katasztrófavédelem jogi és intézményi rendszere kialakult, ezt mielőbb követnie kell a gyakorlati megvalósításnak is. 15

16 Akatasztrófavédelmi feladatok tervezése, szervezése a központilag megfogalmazott, prioritásként kezelt elv, az egységesség elve alapján történik. Ennek az elvárásnak megfelelve, ám a speciális igényeket szem előtt tartva, a rugalmas tervezhetőség lehetőségét meghagyva fogalmaztam meg javaslataimata gyakorlattervezés és megvalósítás rendszerére is. Javaslatomban kidolgoztam egy új gyakorlattípus, a katasztrófavédelmi együttműködési gyakorlat követelményrendszerét. Az általam összeállított fő irányelvek szerint tervezett és szervezett gyakorlatok műveletirányítása és végrehajtása egységes alapokon történik, ezáltal a lépések, folyamatok követhetők, az egyes elemek és az eredmények összehasonlíthatók, alkalmazhatók lesznek. Az együttműködések rendszerszemléletű kezelése, az együttműködési gyakorlatok egységes követelmények szerinti tervezése, szervezése erősíti a katasztrófavédelmi és a közreműködő szervezeteknek az életmentésben, a károk csökkentésében, a társadalmi és szakmai kommunikációban betöltött szerepét. Az elkészített értekezés a továbbiakban felhasználható a katasztrófavédelmi felkészülések további szabályzóinak, belső útmutatóinak létrehozásához, az egységes bevethetőségi követelmények alkalmazásával a beavatkozó erők szükséges felkészültségi szintjének eléréséhez. Kutatásom eredményeit felhasználásra javaslom a kárelhárításért felelős, az irányítást végző katasztrófavédelmi szerveknek, hogy általa még optimálisabban tudják kiaknázni a más szervekkel történő együttműködés előnyeit, elsősorban az egymást kiegészítő és a saját teljesítőképességüket felerősítő adottságokat, a szakmai tudást és a speciális képzettségeket, képességeket. Az összehangolt, gördülékeny munka minimálisra redukálhatja a hibalehetőségeket és a hatékonyságot csökkentő párhuzamosságokat. 16

17 I. KATASZTRÓFÁK CSOPORTOSÍTÁSA A kárhelyszínen a veszélyhelyzet-kezelésben résztvevő szervezetek együttműködésének módját a mentést irányító döntéshozóknak kell megállapítaniuk. A gyors és helyes döntések alapja a precíz helyzetértékelés, a feladatok végrehajtásához szükséges együttműködő szervezetek adottságainak, erőinek, eszközeinek, valamint a konkrét katasztrófa jellegének pontos ismerete. A résztvevők tudatos, szakszerű beavatkozó munkájának szintén feltétele minimálisan az alap katasztrófavédelmi ismeretek, amelynek része a katasztrófák típusainak ismertetése. A védekezés során beavatkozó szervezetekkel való együttműködések és a felkészítési tematikák megtervezésének egyik legfontosabb eleme a katasztrófák jellemzőinek (a keletkezés helye és oka, a továbbterjedés feltételei és mértéke, a károkozás területei és nagysága stb.) minél pontosabb ismerete. Mindezek fényében szükségesnek tartom kiindulásként a legszükségesebb alapfogalom megadását követően a katasztrófákat a leglényegesebb jellemzőik alapján rendszerbe foglalva áttekinteni. I.1 ALAPFOGALMAK Szükségesnek tartom idézni a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott alapfogalmak közül az alábbiakat: [1] Katasztrófa: A veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár 17

18 megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangoltegyüttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Katasztrófaveszély: Olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. Katasztrófasegély: a katasztrófák következményeinek felszámolása érdekében a katasztrófa károsító hatása által érintett területen az alapvető életfeltételeknek a központi költségvetésben létrehozott tartalékból történő biztosítása. Katasztrófa károsító hatása által érintett terület: Az a terület, ahol a természeti vagy civilizációs katasztrófa következményeinek elhárítása (helyreállítás) érdekében kormányzati intézkedés szükséges. Katasztrófavédelem: A különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. Megelőzés: Minden olyan tevékenység vagy előírás alkalmazása, amely a katasztrófát előidéző okokat megszünteti vagy minimálisra csökkenti, a károsító hatás valószínűségét a lehető legkisebbre korlátozza. 18

19 Önkéntes mentőszervezet: Különleges kiképzésű személyi állománnyal rendelkező, speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, katasztrófavédelmi feladatok ellátására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szerveződés. Polgári védelem: Olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. Veszély: Valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: Olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet. I.2 KATASZTRÓFATÍPUSOK A katasztrófák rendszerezése több szempont figyelembe vételéve történik, úgyminta kiváltó okok, azidőtartam, a kialakulás sebessége, a térbeli kiterjedés, az érintett személyek száma, az okozott kár nagysága. A vizsgálat céljától függően egyéb aspektust is figyelembe lehet venni. Értekezésemben a katasztrófák elhárítására történő felkészülés együttműködésen, gyakorlatok szervezésén alapuló feladatit vizsgálom, ezértjelen esetben a kiváltó 19

20 okok szerinti csoportosítást tartom relevánsnak. Ennek megfelelően előbb a természeti, majd a civilizációs eredetű katasztrófákat tekintem át.[4] I.2.1 TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK A természeti katasztrófák közös jellemzője, hogy általában emberi beavatkozás nélkül, a természet erőinek hatására alakulnak ki. Egyes katasztrófákat azonban okozhatják természeti erők (pl, geológiai, meteorológiai okok) vagy az emberi mulasztás (gondatlanság vagy szándékosság). Gondatlanság például, ha szakszerűtlenül végzik az árvíz-védekezési munkálatokat, vagy ha elhanyagolják, vagy nem kellő körültekintéssel végzik a folyamszabályozási munkákat, vagy ha helytelenül tervezik, illetve kivitelezik a vízi műtárgyakat. Szándékos emberi beavatkozásnak tekintjük, amikor a vízi műtárgyakat (duzzasztó-, vagy völgyzárógátak, vízerőművek, hidak) terroristák támadnak meg, vagy háború esetén az ellenség lerombolja a védőgátat. Kozmikus eredetű katasztrófák A világűrből az élő szervezetekre káros sugárzást tartalmazó anyagok érkezése, becsapódása a Föld felszínébe, a légkörbe. A Földnek más égitesttel való összeütközése. Bizonyos bolygóegyüttállás, amelynek következtében az ár-apály jelenség szélsőséges méretet ölthet. Geológiai (földtani) eredetű katasztrófák Földrengés a földkéreg és a földfelszín gyors, nagy erejű elmozdulása. Földcsuszamlás nagy mennyiségű kőzet és talaj átrendeződése a földkéreg felsőbb rétegeiben és a földfelszínen. Hegyomlás, sziklaomlás a domborzat jelentős mértékű megváltozása, elmozdulása. Vulkánkitörés a földkéregben lévő, vagy azon keletkező résen át láva, szilárd kőzet, gőzök, gázok, hamu, korom szabadba jutása. Rendkívüli időjárásból (meteorológiai) eredő katasztrófák Szélvihar ha az erejénél, sebességénél fogva jelentős pusztítást okoz. 20

21 Homok-, por- vagy hóvihar ha az emberi településeket vagy anyagi javakat sodor el, illetve temet be. Özönvízszerű esőzés a szokásos csapadékmennyiséget jelentősen meghaladó eső rövid idő alatti lehullása. Jégeső nagy mennyiségű vagy nagy tömegű jégdarabok hullása. Havazás a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű hó, szokatlan időpontban vagy helyen fellépő havazás. Árvíz az álló- és folyóvizek vízjárásának szélsőséges, elöntést okozó eseménye. Csapadékhiány hosszabb időn keresztül a szokásos mértékűnél lényegesen kevesebb csapadék. Hőmérsékletemelkedés egy területen a megszokott értéket messze meghaladó, tartós felmelegedés, illetve az adott évszakokhoz képest rendkívül magas hőmérséklet. Hőmérsékletcsökkenés egy területen tartósan, a szokásos mértéknél jelentősen alacsonyabb hőmérséklet, illetve az évszakhoz képest rendkívül alacsony hőmérséklet. A hőmérséklet gyors változása- az adott terület hőmérsékletének rövid időn belüli szélsőséges változása. Az éghajlat (mikroklíma) megváltozása a légkörbe került korom, füst vagy széndioxid következtében, az adott területen a hőmérséklet és a páratartalom gyökeresen átalakul (lehűl vagy felmelegszik). Villámcsapás ha másodlagos hatásként tüzet, robbanást, jelentős energiaellátási problémákat okoz. Biológiai eredetű katasztrófák Egyes állat- vagy növényfajok túlszaporodása vizek algásodása, a növényi vagy állati kártevők túlzott mértékű elszaporodása. Állatok tömeges vándorlása sáskajárás, rágcsálók tömeges megjelenése. Járványok emberek, állatok- vagy növények tömeges, fertőző megbetegedése. 21

22 Fertőző betegségek megjelenése, - amelyek nem gyógyíthatók pl. AIDS, egyes influenza-típusok. Az adott területen nem jellemző fertőző betegségek megjelenése amelyekkel szemben alakosság nem rendelkezik védettséggel, az egészségügyi szervek pedig nincsenek felkészülve ezek gyógyítására. Emberi hiba okozta biológiai katasztrófa gondatlanság vagy szakszerűtlenség következtében a laboratóriumokból, kutatóintézetekből kiszabaduló kórokozók által előidézett fertőzés vagy járvány. Szándékosan előidézett biológiai katasztrófa háború esetén, illetve terrorista akció során, mesterségesen keltett fertőzés vagy járvány, illetve a növényzet vagy az állatvilág elpusztítása. Tűzvész, mint természeti katasztrófa Erdő-, bozót-, tőzegtűz, ipari vagy lakóterületen keletkezett tűz, amely különböző természeti okok miatt keletkezhet (növényi anyagok bomlása, meteor-becsapódás, vulkánkitörés, stb.) I.2.2 CIVILIZÁCIÓS KATASZTRÓFÁK Ebbe a kategóriába azok a katasztrófák sorolhatók, amelyek kialakulásának előfeltétele a civilizáció léte, a tudomány, a technika, az ipari és mezőgazdasági termelés, a közlekedés és szállítás meghatározott szintje. Közvetett módon azonban a természet erői is előidézhetik ezek bekövetkezését. Egy egyébként hibátlanul működő vegyi üzemből veszélyes anyag szabadulhat ki földrengés, árvíz, tűzvész, villámcsapás, szélvihar stb. hatására. Ezen szempontok alapján a civilizációs katasztrófák kategóriájába sorolható: Ipari katasztrófák Robbanás az ipari vagy mezőgazdasági üzemekben előállított, tárolt vagy feldolgozott, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok detonációja. Katasztrofális hatása lehet a lőszer- vagy robbanóanyag raktárakban, illetve a lakóhelyen bekövetkező földgáz, propánbutángáz vagy más anyagok felrobbanásának is. 22

23 Radioaktív anyagok szabadba jutása az atomerőművekben, kutatóvagy egészségügyi intézményekben tárolt, előállított vagy felhasznált sugárzó anyagok kiszabadulása. Veszélyes hulladék keletkezése az ipari, mezőgazdasági vagy feldolgozó üzemekben keletkező további feldolgozásra alkalmatlan maró, mérgező, sugárzó vagy fertőző anyagokat nevezzük veszélyes hulladéknak. Ezek helytelen kezelése, tárolása vagy megsemmisítése súlyos környezetszennyezést vagy egészségkárosodást okozhat. Veszélyes anyagok kiáramlása az ipari, mezőgazdasági üzemekben tárolt, előállított vagy felhasznált mérgező, maró tűz- vagy robbanásveszélyes, illetve fertőző anyagok jelentős mennyiségben történő szabadba jutása. Talajkiszáradás bányaművelés következtében a talajvízszint jelentős csökkenése, amely a talaj felső rétegének részleges vagy teljes kiszáradását és a növényzet pusztulását okozhatja. Környezeti katasztrófák Vízszennyezés mérgező, maró, rákkeltő, radioaktív vagy fertőző anyagoknak a felszíni álló-, folyóvizekbe, illetve a talajvízbe kerülése. Talajszennyezés a veszélyes anyagoknak a talaj felszínére vagy annak mélyebb rétegeibe kerülése, illetve a veszélyes anyagok szakszerűtlen tárolása a földön vagy földben. Levegőszennyezés nagyobb mennyiségű veszélyes anyag, gáz, gőz vagy por formájában történő levegőbe jutása. Közlekedési katasztrófák Közúti katasztrófa tömegközlekedési eszközök vagy más közúti járművek tömeges sérülést, halálesetet, anyagi kárt vagy súlyos veszélyt okozó balesete. Vasúti katasztrófa vasúti szerelvények, illetve vasúti járművek által okozott tömeges sérülést vagy jelentős veszélyt okozó esemény. Légi katasztrófa légi járműveknek a levegőben vagy a földön történő összeütközése, lezuhanása, meggyulladása, felrobbanása, ha az több 23

24 ember sérülését vagy halálát idézi elő, jelentős anyagi kárt vagy további veszélyt okoz. Vízi katasztrófa a vízi járművek ütközése elpusztulása vagy elsüllyedése, ha az tömeges sérülést, halálesetet vagy súlyos veszélyt okoz. Veszélyes légszennyezés kedvezőtlen körülmények között a városok levegőjében a gépjárművek által kibocsátott mérgező gázok felhalmozódása. Mezőgazdasági termeléssel összefüggő katasztrófák Erdőirtás az erdőknek elsősorban a trópusi esőerdőknek nagy területen történő teljes kipusztítása, amely a Föld klímaváltozását eredményezheti. Kemizálás a növényvédő szerek, műtrágyák indokolatlan mennyiségű vagy szakszerűtlen használata talaj- és vízszennyeződést, az állatvilág és a növényzet károsodását, illetve pusztulását okozhatja. Növényzetpusztítás az adott terület eltartóképességét meghaladó számú állat szakszerűtlen tartása, amelyek elpusztítják a növényzetet túllegeltetés. Politikai okokra visszavezethető katasztrófák Politikai válság egy állam politikai rendszerének súlyos működési zavara, amelynek során a politikai vezetés és irányítás, az államigazgatás, a közrend és közbiztonság jelentősen meggyengül vagy megszűnik. Politikai forradalom egy államban a politikai válság elmélyülésének eredményeként kialakuló gyakran fegyveres konfliktussá fajuló politikai küzdelem. Terrorizmus a politikai, vallási, nemzetiségi konfliktusok megoldására vagy egy társadalmi rendszer felbomlasztására irányuló harc szélsőséges, agresszív módja. Nemzetiségi, faji ellentétek az egymás mellett élni kényszerülő népek, népcsoportok közti viszály, amely elmérgesedve fegyveres küzdelemmé vagy akár polgárháborúvá fajulhat. 24

25 Vallási ellentétek a vallási türelmetlenség vagy gyűlölet szélsőséges esetében a más vallásúak üldözéséhez vagy a velük szembeni erőszakhoz vezet, amely fegyveres összetűzéseket eredményezhet. Gazdasági eredetű katasztrófák Szegénység egy ország, nép vagy népcsoport, életkörülményeinek, életszínvonalának anyagi lehetőségeinek a környezetéhez képest jelentősen alacsonyabb színvonala és ennek szociális, egészségügyi, kulturális, stb. következményei. Bűnözés egy társadalompolitikai rendszerének gyengülése, az általános erkölcsi hanyatlás, a gazdasági helyzet romlása, a bűnözés terjedéséhez vezethet, amely bizonyos szintet elérve megbéníthatja a társadalom életét. A nemzetgazdaság összeomlása egy állam gazdasági rendszerének valamilyen külső vagy belső okból (háború, polgárháború, forradalom vagy blokád) bekövetkező működésképtelenné válása. Egyéb civilizációs katasztrófák Tömegrendezvények sok ember (több tíz, esetleg több százezer fő) részvételével zajló vallási, politikai, sport vagy kulturális rendezvények, amelyek során egy pánik vagy más váratlan esemény sok súlyos sérülést vagy halálesetet okozhat. Migráció nagy tömegű ember kényszerű elvándorlása, politikai, vallási, nemzetiségi üldöztetés, háború vagy az elemi létfeltételek hiánya miatt. A menekülő embertömeg ellátása, elhelyezése, a közrend fenntartása rendkívüli megterhelést jelent a fogadó és a tranzit országoknak egyaránt. Energiahiány egy ország energiaszükségletének kielégítetlensége, háború, elemi csapás, gazdasági blokád vagy más ok miatt, amely az egész társadalom életét megbéníthatja. Háborús katasztrófák Polgárháború egy államon belül két vagy több egymással szemben álló csoport fegyveres küzdelme. 25

26 Helyi háború két vagy több állam fegyveres küzdelme, amelynek nincs az egész földrészre vagy az egész világra kiterjedő hatása. Koalíciós háború egy állam és a vele szemben álló katonai szövetség, vagy két, illetve több katonai szövetség fegyveres összecsapása, amelynek hatása kiterjed az egész földrészre vagy túlnő azon. Világháború az egész világra, vagy a világ nagy részére kiterjedő fegyveres harc, világméretű katasztrófa. KÖVETKEZTETÉSEK A katasztrófák vizsgálata, összesítése során szembetűnő két közös jellemvonást emelek ki: Az egyik közös vonás, hogy a katasztrófák minden esetben hatással vannak környezetükre, amelyek leginkább negatívak, de nem kizárható a pozitív következmények előfordulása sem. A másik közös vonás, hogy a katasztrófák a legtöbb esetbenkiváltanak újabb veszélyhelyzeteket vagy katasztrófákat, s ennek a dominóhatásnak köszönhetően a katasztrófavédelmi feladatok komplexebbé válnak, a bevonható szervezetek körének bővítésére van szükség. A katasztrófa-elhárításra történő együttműködési felkészülés szempontjából lényeges annak ismerete, hogy a hatások kiket/miket, milyen mértékben, mennyi idő leforgása alatt érintenek. Ezeket az adatokat szükségesnek tartom az alapképzésben szerepeltetni, valamint a gyakorlatok tervezése során figyelembe venni. Megállapítom, hogy az összesítés azt nem igazolja, hogy a katasztrófák előfordulásának száma növekedett a XXI. század első dekádjában, azt azonban demonstrálja, hogy a katasztrófatípusok száma növekszik. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogyaz egyes alapkatasztrófákat (pl. veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek) előidézhető okok kibővültek (pl. veszélyes anyagok felhasználása újabb termékekben, szállításuk távolabbi helyekre, végfelhasználásuk megváltozott körülmények között). Összesítve megállapítom, hogy a katasztrófákkal kapcsolatos ismereteket folyamatosan frissíteni kell, lehet, sőt javasolt újabb csoportosítási szempontrendszereket felállítani az adott terület veszélyeztetettségének minél pontosabb beazonosítására. 26

27 II. A KATASZTRÓFÁK MEGELŐZÉSÉRE ÉS ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE A katasztrófavédelmi szakfeladatokat meghatározó elsődlegesjogszabály a Kat. tv. A következőkben a felkészülési feladatokra fókuszálva mutatom be a katasztrófavédelmi feladatok irányításának rendjét. [1] Központi, kormányzati szinten akormány szervezi a katasztrófák felszámolására való felkészülést, a megelőzés feladatainak tárcák közötti koordinációját.összehangolja a katasztrófavédelemmel összefüggő oktatási, képzési, tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet.megköti a katasztrófákkal kapcsolatos kölcsönös tájékoztatásra és segítségnyújtásra, valamint a megelőzés területén történő együttműködésre irányuló nemzetközi egyezményeket. Meghatározza a polgári védelmi szervezetek összlétszámáta katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (belügyminiszter) és a honvédelemért felelős miniszter véleményének kikérését követően. A katasztrófák elleni védekezés szakirányítása a belügyminiszter hatásköre, aki a rendvédelmi szervek és a vízügyi igazgatóságok, (szükség esetén a Terrorelhárítási Központ bevonásával) munkájának irányításával végzi ezt a feladatát. A katasztrófák elleni védekezés a rendvédelmi szervek közül a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet alapfeladata. A központi államigazgatási szerv vezetőjefelelős az ágazati feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmi, megelőző védelmi feladatok irányításáért, tervezésért, szervezésért és végrehajtásáért. Kijelöli az ágazat katasztrófavédelemben részt vevő szerveit, a katasztrófavédelembe bevonható gazdálkodó szerveket és az önkéntesen jelentkező, minősített civil szervezeteket, továbbámeghatározza számukra katasztrófavédelemi feladataikat, intézkedik felkészítésükre. A központi államigazgatási szerveket egy 2010-ben elfogadott törvény nevesíti:[5] Kormány; Kormánybizottság; 27

28 Miniszterelnökség; Minisztérium; Központi Hivatal; Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat; Rendvédelmi szerv; Kormányhivatal; autonóm államigazgatási szerv; önálló szabályozó szervek; Ezek közül: Rendvédelmi Szervek: Rendőrség; Büntetés-végrehajtás szervezet; Hivatásos katasztrófavédelmi szerv; Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok; Kormányhivatalok: Központi Statisztikai Hivatal; Magyar Energia Hivatal; Országos Atomenergia Hivatal; Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; Autonóm államigazgatási szervek: Közbeszerzési Hatóság; Egyenlő Bánásmód Hatóság; Gazdasági Versenyhivatal; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; Önálló szabályozó szervek: Nemzeti Média- és Hírközlő Hatóság; Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; Területi szinten a megyei és a fővárosi védelmi bizottságok és elnökeik felelősek az illetékességi területükön a katasztrófák megelőzésében közreműködő szervek felkészüléséért, alkalmazásáért. A megelőzés és a felkészülés időszakában irányítják és ellenőrzik a katasztrófavédelemben érintett és a hatáskörükbe tartozó megyei 28

29 szervezetek felkészítését, felkészítő gyakorlatait. Biztosítják a karitatív és a társadalmi szervezetek részvételét a felkészülésben, szervezik, összehangolják a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a civil szervezetek, valamint a polgári védelmi szervezetek együttműködését. Helyi szinten ajárási védelmi bizottság elnöke irányítja és szerveziaműködési területén a védekezésben részt vevő szervezetek katasztrófavédelmi felkészülését. A polgármester (a fővárosban a főpolgármester) a települési katasztrófavédelmi felkészülés és védekezés feladatait irányítja. Biztosítja a helyi, kerületi lehetőségek figyelembevételével a felkészülés, különösen a kiképzések és gyakorlatok megszervezésének feltételeit, a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárokat beosztja a települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetekbe. A megyei és a fővárosi védelmi bizottságok elnökei, a főpolgármester, a polgármesterek a katasztrófavédelmi feladataikat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével látják el. II.1 A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ, A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÉGREHAJTÁSÁT VÉGZŐ SZERVEZETEK FELKÉSZÜLÉSI FELADATAI A 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet határozza meg a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetekkatasztrófavédelmi feladatait: A belügyminiszter hatáskörébe az alábbi szervezetek tartoznak: hivatásos katasztrófavédelmi szervek, polgári védelmi szervezetek, rendőrség, büntetés-végrehajtás szervezete, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (Alkotmányvédelmi Hivatal,Nemzetbiztonsági Szakszolgálat), Terrorelhárítási Központ, Vízügyi Igazgatási Szervek. [3] 29