Hidraulikus munkahenger méretezése

Átírás

1 Hidraulikus munkahenger méretezése segédlet Készítette: Dr. Grőb Péter 2009

2 1. Alapfogalmak A hidraulika szó a görög hydor szóból származik, amely magyar jelentése víz. Hidraulikán korábban a vízzel, mint közeggel összefüggésben álló mindennemű törvényszerűséget értették. Ma a hidraulika fogalmán erőknek és mozgásoknak folyadék segítségével történő átvitelét és irányítását értjük. Energiaátviteli közeg gyanánt tehát folyadékot használunk. Ez a folyadék legtöbb esetben ásványolaj, de lehet szintetikus folyadék vagy víz is. A hidromechanika (a folyadékok mechanikája) a következő területekre oszlik: - hidrosztatika nyugvó folyadékok mechanikája, - hidrodinamika áramló folyadékok mechanikája, Tiszta hidraulika pl. az erőátvitel a hidraulikában, tiszta hidrodinamika pl. az áramlási energia átalakulása a turbinákban vízierőműveknél. - a mozgás teljes terhelés alatt nyugalmi állapotból kiindulva történhet, - a kifejtett erő igazodik a terhelés nagyságához, - alkalmas mind gyors, mind lassú, precíziós mozgásokra, - nagy erők kis szerkezeti méret mellett (nagy teljesítménysűrűség). Hátrány: - drága, - komplett hidraulikus rendszer kell, - környezetszennyezés veszélye fennáll, - tűz- és robbanásveszélyes. 2. A hidraulikus rendszer elemei A hidraulikus rendszer elemeit az 1. ábra mutatja: A hidraulika mellett természetesen vannak ez energiaátvitelnek további lehetőségei is, így pl.: - mechanikus úton (fogaskerék-, lánc-, szíjhajtás), - pneumatikus úton (átviteli közeg a levegő), - elektromos úton. Hidraulikus hajtás esetén tehát az erőgép és a munkagép közötti energiaközvetítés a folyadék nyomásváltozásának segítségével történik. A hidraulikus hajtások sajátosságai, előnyei és hátrányai: Előny: - távolság nem gond, - kitérő tengelyek nem gond, - fokozatmentes szabályozás, - gyors, egyszerű mozgásirány változtatás, - hosszú élettartam, - egyszerű túlterhelés-védelem, 1. ábra. Hidraulikus rendszer felépítése - szivattyú/hidromotor (1), - munkafolyadék, - csövek, - nyomásirányító (3), - áramirányító, - útváltó (4), - zárószelepek, - szűrőberendezés, - munkahenger (5), - tartály (2). 1

3 3. Munkahengerek csoportosítása 3.1. Működés szerint Egyszeres működésű munkahenger Ezek a hengerek (2. ábra) csak egy irányba képesek erőt kifejteni, a visszavezetéshez külső erő (súlyerő, rugóerő stb.) szükséges. fordítottan aránylanak a felülethez, ami lassúbb kifelé, és gyorsabb befelé mozgást jelent. Kétoldali dugattyúrúd kivezetés Az átmenő dugattyúrúd (5. ábra) révén mindkét mozgásirányban egyforma nagyok a hatásos felületek is. Ez erőkre és sebességekre nézve mindkét irányba nézve azonos értéket ad. 2. ábra. Egyszeres működésű munkahenger Kettős működésű munkahengerek Ezek a hengerek (3. ábra) mindkét irányba tudnak erőt kifejteni. 5. ábra. Kétoldalú dugattyúrúd kivezetés 4. Hidraulikus munkahenger szerkezeti elemei és azok méretetése 4.1. Általános összefüggések 3. ábra. Kettős működésű munkahenger 3.2. Dugattyúrúd kivezetés szerint Egyoldali dugattyúrúd kivezetés A folyadéknak az A csatlakozáson történő bevezetésekor a dugattyú kifelé, a B csatlakozáson való bevezetésekor pedig kifelé halad (4. ábra). 4. ábra. Egyoldalú dugattyúrúd kivezetés A maximális erők a mindenkori hatásos felületektől (és a nyomástól) függnek: kifelé mozgás dugattyúfelület, befelé mozgás gyűrűfelület, Vagyis a kifelé mozgásnál nagyobbak ez erők, mint befelé mozgásnál. Mivel a lökethossz és a megtöltendő térfogat ugyanakkora mindkét esetben, ezért azonos térfogatáram mellett a mozgási sebességek 6. ábra. Erők és sebességek a munkahengernél Azt a helyzetet, amikor a dugattyúrúd alaphelyzetben betolt állapotban van, negatív helyzetnek hívjuk. A negatív erő az az erő, amikor ezt a véghelyzetet szeretnénk elérni (tehát a befelé mozgáshoz tartozó erő). A pozitív erő és véghelyzet ennek a fordítottja (6. ábra). A felületek: 2 D A [mm 2 ], ( D d ) A [mm 2 ], 4 ahol D a dugattyú átmérője [mm], d a dugattyúrúd átmérője [mm]. Az erők: F p A [N], F p A [N], ahol p a nyomás nagysága [MPa]. 2

4 A két erő hányadosát hívjuk az ú.n. felületaránynak: 2 F D [-], 2 2 F D d amelynek az értéke szabványos, és a következő értékeket veheti fel: 1,06; 1,12; 1,25; 1,4; 1,6; 2; 2,5; A dugattyúrúd Feladata a hidraulikus energia közvetítése a külvilág felé mechanikai munka formájában. Nagyságának meghatározása a felületarányból: 2 2 D D d [mm], majd szabványos átmérőérték választása lásd 3. Függelék. A dugattyúrudat ezt követően ellenőrizni kell kihajlásra. Akkor a legnagyobb a kihajlás veszélye, ha a munkahenger pozitív véghelyzetben van, erre kell ellenőrizni. Első lépés az inerciasugár meghatározása: I 2 i [mm], A ahol I 2 a keresztmetszet kisebbik inercianyomatéka [mm 4 ], A pedig a dugattyúrúd keresztmetszete [mm 2 ]. Kör keresztmetszet d esetén ennek értéke: i [mm]. 4 A karcsúsági tényező ( ) kiszámítása: l 0 [-], i ahol l 0 rúd kihajlási hossza (félszinuszhullám hossza) [mm]. l 0 értékének meghatározása a hosszból (7.ábra): Az l hossz a munkahenger két rögzítési végpontja közötti távolság plusz a lökethossz, hiszen a munkahengert plusz véghelyzetben kell ellenőrizni. A kritikus feszültség meghatározása A kritikus feszültség értékét a feszültségkarcsúsági tényező diagramból (8. ábra) tudjuk származtatni. 8. ábra. Feszültség-karcsúsági tényező diagram 1. folyáshatár krit f ReH 2. Tetmajer-egyenes f krit a0 a1 2 o 3. Euler-hiperbola o krit E Acélra: λ f =60, λ o =100, E=210 GPa A Tetmajer-egyenes konstansai: R eh krit ,14λ ,62λ ,82λ l 2l l l l 0,7l l 0,5l ábra. kihajló hosszok A kritikus erő számolása: F A [N], krit krit ahol A a dugattyúrúd felülete [mm2], pedig a kritikus feszültség [MPa]. krit 3

5 A munkahenger (és a dugattyúrúd) megfelel kihajlásra, ha: F krit 3 F. A dugattyúrúd szokásos anyagai: különféle betétben edzhető és nemesíthető acélok (lásd 9. Függelék). Felületi érdesség: általában Ra0,2-0,4, továbbá a rudat korrózióvédelem miatt keménykrómozzák. Javasolt illesztése vezetőpersely esetén: H7/f6, tömítőgyűrű esetén H8/e A henger falvastagságának méretezése A minimális falvastagság meghatározása a kazánformula segítségével történik: D p smin [mm], R 2 eh p n ahol n: a biztonsági tényező, értéke 1, 8 2, 5. Az így kapott értéket különféle járulékos pótlékokkal kell kiegészíteni, amelyek a következők: c 1 : a megengedett falvastagság-eltérés pótléka, amely értéke kb. 0,1s, valamint c 2 : amely a korróziós és elhasználódási pótlék. Értéke max. 1 mm, és többnyire már a névleges falvastagságra való felkerekítés tartalmazza. A különféle belső átmérőkhöz tartozó szabványos falvastagságokat a 4. Függelék tartalmazza. Anyaga: varrat nélküli acélcső lásd 8. Függelék. Felületi érdesség: Ra0,2-0,4. Javasolt illesztés: H8/h Hengerfedél A hengerfedél funkciója: a hengercső lezárása, a dugattyúrúd vezetése, az olaj hozzáill. elvezetése, a löketvégi csillapítás, a hengermegfogás. A hengerfedelek minimális falvastagságát a vakkarimákra érvényes összefüggéssel határozhatjuk meg: p hmin 0, 6 D R eh [mm], n ahol n: a biztonsági tényező, értéke 1, 8 2, 5. Anyaga: acélöntvény, lásd 6. Függelék. Felületi minőség: Ra0,4 (köszörülve). A hengerfal külső felületének javasolt illesztése a hengerfedélben: H7/h Dugattyú Feladat: térelválasztás. Szélessége: ~0,7D. Anyaga: ötvözetlen szénacél, lásd 10. Függelék. Lehet osztott ill. osztatlan A henger és a hengerfedél csatlakoztatása Lehet: 1., átmenő csavaros (9.ábra) (ú.n. Mecman típus) 9. ábra. Átmenő csavaros csatlakozás 2. Rövid csavaros (10.és 11. ábra) 10. ábra. Rövid csavaros csatlakozás karimás megoldással Ebben az esetben a karimának a csőhöz való rögzítését kell megoldani. 11. ábra. Rövid csavaros csatlakozás a henger megvastagításával 4

6 3. Menetes hengercső és fedél (12. ábra) 12. ábra. Menetes hengercső és fedél csatlakozás Ez a megoldás csak abban az esetben alkalmazható, ha a henger falvastagsága elég vastag a menet belemunkálásához. 4. Hegesztett kötés (13. ábra) 15. ábra. Dugattyúrúd csatlakoztatás csapos megoldással 4.8. A munkahenger csatlakoztatása a környezethez A munkahengert többféleképpen lehet csatlakoztatni a környezethet (16. ábra). Ez mindig a felhasználástól függ. 13. ábra. Hegesztett hengercső és fedél csatlakozás Hátránya: nem oldható Dugattyúrúd csatlakoztatása a környezethez Mindig csuklós megfogással (14. és 15. ábra). 16. ábra. Munkahenger csatlakoztatása a környezethez 14. ábra. Dugattyúrúd csatlakoztatás csuklós fejjel 5

7 4.9. A munkahengereket összekötő csavarok méretezése Előfeszítő erő : F 2F N Maximális csavarerő : F 2,5F N A feszültség : v F 2,5 p A magátmérő tehát : d3 D mm ReH z n cs cs cs meg Acs R n eh MPa n: a biztonsági tényező, értéke 1,8 2,5, z pedig a csavarok száma. A csavarok anyaigai megtalálhatóak a 7. Függelékben. Magátmérő alapján szabványos csavar (M6, M8, M10, M12, M16, (M18) M20, (M22) M24, (M27) M30) választása szükséges! (Lásd 12. Függelék) Erőhatásábra (17. ábra) felvétele 17. ábra. Erőhatásábra A megnyúlások F lcs F lh cs mm; h mm Acs E Ah E ahol: l a hossz [mm], A a keresztmetszet [mm 2 ], E a rugalmassági modulus [MPa]. A rugómerevségek Acs E Ah E scs N 2 ; s N h 2 l mm mm cs l h ahol: l a hossz [mm], A a keresztmetszet [mm 2 ], E a rugalmassági modulus [MPa]. A terhelések Üzemi középterhelés scs FüK Fv 0,6 F s cs s h Maximális üzemi terhelés scs Fümax Fv F s cs s h Minimális üzemi terhelés scs Fümin Fv 0, 2 F s cs s h ahol F v : az előfeszítőerő [N]. Ellenőrzés kifáradásra A csavarok (z db) magkeresztmetszete: 2 d3 Am z [mm 2 ] 4 A feszültségek Üzemi középfeszültség FüK ük [MPa] Am Maximális üzemi feszültség Fü max ü max [MPa] Am Minimális üzemi feszültség Fü min ü min [MPa] Am A lüktetőfeszültség amplitúdója ümax ümin a [MPa] 2 Biztonsági tényező folyáshatárra R eh n F = 1,8 n 3 ü max Biztonsági tényező kifáradásra kif nf 1,8 n 3 a A menetes hengercső méretezése Ami kiszámítandó: a menetek száma (m). Méretezés: felületi terhelés alapján. F p pmeg [MPa] Ahm ahol p meg a megengedett felületi nyomás [MPa], értéke acélok esetén ~0,25 R eh, A hm pedig a menetek felülete [mm 2 ]. 6

8 A menetek felülete számítható a menet magátmérőjéből (d 3 ) és a névleges átmérőből (d n ): 2 2 Ahm m dn d 3 [mm 2 ] 4 A fenti összefüggésekből a szükséges menetszám számítható: F m 2 2 pmeg dn d Hegesztett kötések méretezése A hegesztett kötés méretezésén elsősorban a gyökméret nagyságának meghatározását értjük ez esetben. Fontos megjegyezni, hogy csak olyan csöveknél alkalmazható ez a módszer, ahol a cső vastagsága nagyobb, mint a gyökméret. A varratban fellépő feszültség: F F A v 2 2 ( D a) D 4 A jóságtényező értéke függ a hegesztés típusától, az igénybevételtől és a hegesztő személytől. Értéke: 0,5-1,0. v vmeg meg Véghelyzetcsillapítás v>0,1 m/s dugattyúsebesség felett hidraulikus fékezést, tehát véghelyzetfékezést kell alkalmazni. Ennek célja a munkahenger fékezésekor fellépő nagy dinamikus erők csökkentése. Lehet: - Külső csillapítású: a löketvégek fékezését a hidraulikus körfolyam irányítóelemeibe beépített fékezőberendezéssel oldják meg, - Belső csillapítású: a löketfékezést a munkahengeren belül alakítják ki (18. és 19. ábra). 18. ábra. Fojtó-visszacsapó szelepes véghelyzetcsillapítás 1 dugattyú, 2 kúpos csillapító persely, 3 hengerfenék, 4 munkaközeg, 5 furat, fojtószelep, 9-10 visszacsapószelep, Löketcsillapítás változó keresztmetszetű fojtóréssel: ahogy a dugattyúra szerelt kis henger beér a fedélben kialakított nyílásba, egyre kisebb lesz a keresztmetszet, ahol a dugattyú és a fedél között lévő munkaközeg távozni tud, ezáltal egy csillapító párnát képez a közeg és lelassítja a dugattyú mozgását. 19. ábra. Véghelyzetcsillapítás változó keresztmetszetű fojtóréssel 7

9 5. Tömítések A tömítések célja a különböző nyomású és különböző közeggel töltött terek elválasztása. A tömítéseket működési módjuk szerint érintkező és nem érintkező tömítésekre oszthatjuk. Munkahengereknél legtöbbször érintkező tömítéseket használunk. A csatlakozó felület relatív elmozdulása szerint megkülönböztetjük a nyugvó felületek tömítéseit (a tömítés és a vele érintkező felület között relatív elmozdulás nincs), és mozgó géprészek tömítéseit (a felületek között relatív elmozdulás van). Munkahengereknél mind nyugvó, mind mozgó tömítésekre találunk példát. Fontos! A tömítés illesztését, a beépítés pontos módját, méreteit mindig a tömítés gyártója adja meg! 5.1. A henger tömítései (20. ábra) Hengercső vs. hengerfedél (1) Beépítendő tömítés: O-gyűrű ábra. A dugattyú tömítései 5.3. A dugattyúrúd tömítései (22. ábra) A szükséges tömítések: Szennylehúzó tömítés (5). Feladata hogy megakadályozza a külvilág szennyeződéseinek a munkatérbe való bejutását. Dugattyúrúd tömítés (6). A munkatér és a külvilág közötti tömítettséget biztosítja. Megvezetés (7). Hosszabb lökethosszak ( l 200 mm) esetén ide is kell megvezetést rakni. 20. ábra. Hengercső és a hengerfedél tömítése A dugattyú tömítései (21. ábra) Dugattyú vs. dugattyúrúd (2) Beépítendő tömítés: O-gyűrű 5 Dugattyú vs. hengercső (3) Kompakt vagy ajakos tömítések (V vagy U profilú tömítések) használata. Fontos megvizsgálni, hogy a tömítés egy vagy két irányba tud tömíteni. Egy irányba való tömítése esetén két darabot kell beépíteni. 22. ábra. A dugattyúrúd tömítései Fontos beépíteni még a dugattyúba egy (nagyon hosszú lökethosszak esetén kettő) megvezetést (4), amely lehet valamilyen elasztomer vagy bronzgyűrű. Szerepe, hogy megakadályozza a dugattyú befeszülését. 8

10 Függelékek 1. Függelék A dugattyúrúd menetei 2. Függelék Hidraulikus munkahengerek olajcsatlakozási méretei 3. Függelék Hidraulikus munkahengerek belső átmérőjének és dugattyúrúd átmérőjének metrikus sorozata 4. Függelék Varratnélküli acélcsövek méretei 5. Függelék Felületi érdességek 6. Függelék A hengerfedél anyagai 7. Függelék Csavarok anyagai 8. Függelék A hengercső anyagai 9. Függelék A dugattyúrúd anyagai 10. Függelék Acélok egyéb gépelemekhez 11. Függelék Bronzok 12. Függelék Menetek Felhasznált irodalom [1] Zsáry Á.: Gépelemek I. kötet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (1999) [2] Tochtermann W., Bodenstein F.: Gépelemek 1. kötet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1986) [3] Schmitt A.: Mit kell tudni a hidraulikáról, Rexroth GmbH, Lohr am Main (1980) [4] Artinger I., Csikós G., Krállics Gy., Németh Á., Palotás B.: Fémek és kerámiák technológiája, Műegyetemi Kiadó, Budapest (1997) [5] Hidraulikus munkahenger méretezése, Tervezési segédlet, Gépelemek Tanszék, [6] Elter P.: Szilárdságtan I. Példatár, Műegyetemi Kiadó, Budapest (2000) Jelölések A [mm 2 ] a dugattyúrúd felülete, A cs [mm 2 ] a csavarok keresztmetszete, A h [mm 2 ] a hengercső keresztmetszete, A hm [mm 2 ] a menetek felülete, A m [mm 2 ] csavarok magkeresztmetszete, A - [mm 2 ] a dugattyú negatív felülete, A + [mm 2 ] a dugattyú pozitív felülete, d [mm] a dugattyúrúd átmérője, D [mm] a dugattyú/hengercső átmérője, d 3 [mm] magátmérő, d n [mm] csavar névleges átmérője, E [MPa] rugalmassági modulus, F cs [N] a maximális csavarerő, F krit [N] a kritikus erő, F ük [N] az üzemi középterhelés, F ümax [N] a maximális üzemi terhelés, F ümin [N] a minimális üzemi terhelés, F v [N] az előfeszítő erő, F - [N] a munkahenger negatív ereje, F + [N[ a munkahenger pozitív ereje, h min [mm] hengerfedél minimális vastagsága, i [mm] az inerciasugár, I 2 [mm 4 ] a keresztmetszet kisebbik inercianyomatéka, l [mm] a lökethossz, l cs [mm] a csavar(ok) hossza, l h [mm] a henger hossza, l 0 [mm] a rúd kihajlási hossza (félszinuszhullám hossza), m [db] menetek száma, n [-] a biztonsági tényező, n F [-] biztonsági tényező folyáshatárra, n f [-] biztonsági tényező kifáradásra, p [MPa] a nyomás, p meg [MPa] a megengedett felületi nyomás, R eh [MPa] folyáshatár, s cs [N/mm 2 ] a csavar rugómerevsége, s h [N/mm 2 ] a henger rugómerevsége, s min [mm] minimális falvastagság, z [db] a csavarok darabszáma, [-] a karcsúsági tényező [mm] a csavarok megnyúlása, cs [mm] a henger megnyúlása, h [MPa] maximális üzemi feszültség, ü max [MPa] a csavarban ébredő feszültség, cs [MPa] a kritikus feszültség, krit a [MPa] a lüktetőfeszültség amplitúdója, [MPa] minimális üzemi feszültség, ü min ük [MPa] üzemi középfeszültség, [-] felületarány, 9

11 1. Függelék A dugattyúrúd menetei MSZ ISO 4395:1990 alapján A menet névleges mérete A menet hossza (L) rövid hosszú M3x03,5 6 9 M4x0, M5x0, M6x0, M8x M10x1, M12x1, M14x1, M16x1, M18x1, M20x1, M22x1, M24x M27x M30x M33x M36x M42x M48x M56x M64x M72x M80x M90x M100x

12 2. Függelék Hidraulikus munkahengerek olajcsatlakozási méretei MSZ ISO 8136:1991 és ISO 6149 alapján Belső hengerátmérő [mm] EE legkisebb EC [mm] 25 M14x1, M18x1, M22x1, M22x1, M27x M27x M33x M33x M42x M42x M50x2 32 Függelék 3. - Hidraulikus munkahengerek belső átmérőjének és dugattyúrúd átmérőjének metrikus sorozata MSZ ISO 3320 alapján Hengerátmérő (AL) Méretek mm-ben (90) 100 (110) 125 (140) 160 (180) 200 (220) 250 (280) 320 (360) 400 (450) 500 Dugattyúrúd átmérő (MM) Méretek mm-ben

13 4. Függelék - Varratnélküli acélcsövek méretei Külső 2,0 2,3 2,6 2,9 3,2 3,6 4,0 4,5 5,0 5,6 6,3 7,1 8,0 8,8 10,0 átmérő 19, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

14 Varratnélküli acélcsövek méretei (folytatás) Külső 11,0 12,5 14,2 16,0 17,5 20,0 átmérő 19,0 20,0 21,3 25,0 25,4 26,9 30,0 31,8 33,7 35,6 38,0 + 42,4 + 44, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

15 5. Függelék Felületi érdességek Durva Sima Finom Tükrös Ra ,5 6,3 3,2 1,6 0,8 0,4 0,2 0,1 0,050 0,025 0,012 Rz ,5 6,3 3,2 1,6 0,8 0,4 0,2 0,1 0,05 Gyártási eljárások és a felületi érdességek tapasztalati értékei Gyártási eljárás Átlagos felületi érdesség, Ra, m ,5 6,3 3,2 1,6 0,8 0,4 0,2 0,1 0,05 0,0025 Lángvágás Fűrészelés Esztergálás Gyalulás Marás Fúrás Hántolás Üregelés Dörzsárazás Köszörülés Polírozás Meleghengerlés Kovácsolás Sajtolás Hideghengerlés Lemezhúzás Szikraforgácsolás 6. függelék - A hengerfedél anyagai Az anyagminőség jelében az Aö az acélöntvényt, a háromjegyű szám a legkisebb szakítószilárdságot jelenti. Ha a megnevezéshez F járul, akkor a folyáshatár is előírt, ha FK akkor az ütőmunka értéke is. MSZ 8276 alapján MSZ jel EN jel C% Mn% max 0,4-0,9 Si% max Aö400 FK GE 200 N 0,11-0,2 Aö450 FK GE 240 N 0,21-0,3 Aö500 FK GE 280 N 0,31-0,4 Aö5500 FK GE 320 N 0,41-0,5 Aö600 FK GE 350 N 0,51-0,6 0,2-0,42 R m min (MPa) R p0,2 min (MPa) A 5 min (%) KV min. (J) ,2-0,

16 7. függelék Csavarok anyagai MSZ 229/MSZ EN ISO 898-1:2009 alapján Szilárdsági csoport jele R m [Mpa] R p0,2 [MPa] A 5 (%) v [MPa] függelék A hengercső anyagai Melegen hengerelt varratnélküli acélcsövek Minőségi szabvány: DIN 1629 Méretszabvány: DIN 2448 Acélminőség jele Folyáshatár [MPa] R m [MPa] A 5 (%) DIN MSZ v v v St 37 A37K St 44 A44K St 52 A Függelék A dugattyúrúd anyagai A dugattyúrudat nemesíthető acélból készítik. (MSZ ) Az anyag jele R m Húzás [MPa] Hajlítás [MPa] Csavarás [MPa] Új jelölés Régi jelölés MPa R eh v R eh v R eh v 1 3 C25 C C35 C C45 C C55 C C60 C CrNiMo6 NCMo CrNiMo8 NCMo CrMo4 CMo CrMo4 CMo CrMoS4 CMO Mn6 Mn Cr4 Cr Cr4 Cr Cr4 Cr CrV4 CrV

17 10. Függelék Acélok egyéb gépelemekhez Általános rendeltetésű szerkezeti acélok (MSZ EN 10025:2005) Leggyakrabban használt acélfajta, rengeteg termék készítéséhez. Igényesebb gépalkatrészek gyártásához a hőkezelető acélok felhasználása indokolt. Az anyag jele R m Húzás [MPa] Hajlítás [MPa] Csavarás [MPa] Új jelölés Régi jelölés MPa R eh v R eh v R eh v S235 A38 MSZ S275 A E295 A E335 A E360 A Függelék Bronzok Kezdetben csak a Cu-Sn ötvözeteket nevezték bronznak. Jelenleg a nem horgany fő ötvözővel előállított két vagy háromalkotós rézötvözetet bronznak hívnak. Így létezik pl. alumínium-, berillium-, kadmium., ezüst-, króm-, ólom-, szilíciumbronz. Az Sn-bronzok (CuSn 2-8) hidegen is jól alakíthatóak. Vékony huzalok, sziták, lemezek, rudak, csövek előállítására alkalmasak. Nagyobb Sn tartalmúak (CuSn10-12) öntvény formájában hasznosíthatóak. Ezek az öntészeti bronzok alkalmasak szivattyúházak, szelepek, csapok, csapágyak, csigakerekek készítésére. Korrózióállóak. Al-bronzok. Jól alakíthatóak, jól önthetőek. Fogaskerekek, dörzskerekek, anyák, szelepek, csapok, perselyek, szivattyúk alkatrészeinek készítésére alkalmas. Si-bronzok. Mechanikai tulajdonságaik és korrózióállóságuk kedvező, olcsók. Felhasználhatóak az élelmiszeriparban sörfőzőüstök, csatornák, rácsok, szűrők, lapos és hengeres rugók készítésére. Cr-bronzok. Igen nagy szilárdságú ötvözetek érhetőek el Cr adagolásával. Ötvözet R p0,2 [MPa] R m [Mpa] A 5 (%) Felhasználás CuSn Szalag, cső, huzal, érem CuSn CuSn CuSn CuSn Öntészeti ötvözetek, gép és csapágybronzok, CuSn csigakerekek. CuSn8Zn CuAl Öntvények, sajtolt termékek CuAl CuAl10Fe3Mn CuAl10Fe4Ni CuSi Korrózióálló termékek. CuSi1Ni CuPb Csapágyötvözetek CuPb25Sn CuPb12Sn CuCr Nagyszilárdságú anyagok CuCr1Zn 400 CuCo1,5Ag1Be0,

18 12. Függelék Menetek MSZ 205 alapján Menet Menetemelkedés Névleges átmérő (d n ) Középátmérő (d 2 ) Magátmérő (d 3 ) M ,350 4,773 M8 1,25 8 7,188 6,466 M10 1,5 10 9,026 8,160 M12 1, ,863 9,853 (M14) ,701 11,546 M ,701 13,546 (M18) 2, ,376 14,933 M20 2, ,376 16,933 (M22) 2, ,376 18,933 M ,051 20,319 (M27) ,051 23,319 M30 3, ,727 25,706 A tervezéskor előnybe kell részesíteni a nem zárójeles meneteket. 17