HÁZIREND. Teleki Blanka Általános Iskola Füzesabony

Átírás

1 0 HÁZIREND Teleki Blanka Általános Iskola Füzesabony Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Teleki Blanka Tagiskolája Füzesabony, Szabadság út 33. titkárság: 36/ , vezető:36/ Fax: 36/ Módosítva: XII. 13.

2 KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK HÁZIRENDJÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvénynek a házirenddel kapcsolatos rendelkezései: 25. (2) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait. (3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 46. (1) A tanuló kötelessége, hogy a)részt vegyen a kötelező és választott, továbbá általános iskolában a 16 óráig tartó egyéb foglakozásokon. b) eleget tegyen a rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, 1

3 h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 48. (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: d) a házirend elfogadása előtt (1) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. 58. (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. 70. (2) A nevelőtestület g) a házirend elfogadásáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. 72. (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, 83. (2) A fenntartó i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. 85. (1) A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet házirenddel kapcsolatos rendelkezései:

4 5. (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat, b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, g) elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját, h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg a) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet, b) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, c) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást, f) az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást (3) A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve, a többi szünet időtartamánál hosszabb, a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. 24. (6) Ha az általános iskola a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt.

5 A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. (7) Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található (2) Ha a tanuló a tanítási óráról, és egyéb foglalkozásáról, távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha b) a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. 82. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. (6) Az (1) (5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről,

6 amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására (3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt (1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. 2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket évi CXC tv. Köznevelési törvény, évi CCXXXII tv. Tankönyvtörvény, 501/2013 (XII.29) Kormányrendelet, 17/2014 (III.12) EMMI Rendelet (4) 21 Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg,

7 b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) 22 három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. (7) Az iskola a (4) bekezdés a) f) pontjainak megfelelő igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el. (8) 27 A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében kell meghatározni. 6

8 A HÁZIREND ELKÉSZÍTÉSÉHEZ, ELFOGADÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, JOGKÖRÖK Az intézményi szabályzatok közöttük természetesen a házirend elkészítéséért a köznevelési intézmény vezetője a felelős. A nevelési-oktatási intézmény házirendjét a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásáról csak a nevelőtestület dönthet. Ebben az esetben nem lehet alkalmazni a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletnek azt az előírását, mely szerint a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. 7 A házirend elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, az iskolaszék, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményét. A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra és/vagy működtetőre többletkötelezettség hárul, az érintettek egyetértése szükséges. Amennyiben egyetértési joga van a házirend elfogadásakor, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. A házirendet a nevelési-oktatási intézmény honlapján, illetve annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Ez utóbbi kérdésben vagyis a nyilvánosságra hozatal módjában a szülői szervezetet, és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége. A házirendet: az iskola vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről -20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény; továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai mint a törvény felhatalmazásán alapuló belső jogi normák kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt.

9 A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is tartalmazhat (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), másrészt a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismerkedni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal és kötelességekkel foglalkoznak. Az intézmény adatai: - Teljes név: Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Teleki Blanka Tagiskolája 8 Neve: Teleki Blanka Általános Iskola Címe: Füzesabony, Szabadság út 33. Működési területe: Füzesabony Északi városrésze Az iskola nagyobb tanulóközösségei: A tanulók nagyobb közössége a tanulói létszám 25 %-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések maghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. A tanulók jogai: Jogok és kötelességek Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt; A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait igénybe vegye az iskola létesítményeit, az intézmény nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (választható óra, korrepetálás, szakkör, sportkör, könyvtár, napközi otthon, tanulószoba, iskolai étkezés); személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára; testnevelés tantárgyból 1 nap felmentést kérhet, melyet szülő írásbeli kérelme előz meg. Több tanítási napra csak orvosi igazolással kérhet felmentést a testnevelés órákról. érdemjegyről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön; vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően erkölcstan vagy hit- és vallásoktatásban részesüljön; részt vegyen tanulmányi versenyeken; legfeljebb napi 2 nagydolgozatot (témazárót) írjon előzetes bejelentés alapján, melyet a pedagógus a számonkérés előtti órától számítva legalább két órával előre jelez, az adott tantárgyi órán. kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg két héten belül kézhez kapja;

10 szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, ehhez a tantestület és az iskolavezetés segítségét kérheti; véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon; képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában; választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén; kezdeményezze diákszerveződések (diákkörök, iskolaújság) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen; kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat, elismerést kapjon; egyéni, közösségi problémái megoldásához kérheti tanárai, osztályfőnöke, az intézményvezető segítségét; A tanuló részesülhet kedvezményben, szociális támogatásban, melyet az intézmény vezetője továbbít a megfelelő szervek irányába, vagy az iskolai alapítványon keresztül támogatást kaphat az Alapító Okiratában foglaltak alapján. szülői beleegyezéssel kérheti átvételét más iskolába. 9 Tanulói jogok gyakorlása: Sérelem esetén az iskola tanulója, törvényes képviselője a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, az intézményvezetőjétől, illetve az igazgatójától kérhet jogorvoslatot. A diákönkormányzat tevékenységét az osztályokból megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola vezetője által megbízott nevelő segíti, képviseletükben eljár. Az iskolai tanulói életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton keresztül érvényesíthetik jogaikat. A házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb csoportját (pl. osztály, diákkör) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. - Diákkör létrehozásának feltétele egy diákkört segítő tanár és legalább 10 tanuló. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működéshez szükséges feltételeket. Az iskolai könyvtárat kölcsönzés és helyben olvasás céljára lehet igénybe venni a nyitvatartási időben. Az iskolai sportpályákat és felszereléseket a testnevelő tanárok engedélyével, és felügyelettel lehet használni. A tanórán kívüli és délutáni foglalkozások céljára az iskola termeit az vezetővel történt egyeztetés után lehet használni. A diákönkormányzat rendezvényeit az iskolavezetés szervezésben és az egyéb feltételek biztosításával is támogatja.

11 Véleményt lehet nyilvánítani a tanulmányi (iskolai neveléssel és oktatással kapcsolatos) munkával, illetve a közéleti tevékenységekkel összefüggő dolgokban egyaránt. A DÖK kötelező véleményezési jogának gyakorlása már 10 tanulót érintő kérdésben életbe lép. Kérdéssel lehet fordulni az intézmény vezetőjéhez és pedagógusaihoz, és arra a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell adni. Az agresszív magatartást tanúsító tanulók eltilthatók a diákrendezvényektől. Az órai munkát zavaró, rendetlenkedő, a szünetben agresszívan viselkedő gyerekek ellen büntetés kérhető, fegyelmi eljárás kezdeményezhető. Hetente 1 alkalommal a tanulók szervezésében iskolarádió működhet, felnőtt irányításával (egyéni vállalás alapján ig) Diáksportra évi két tanítási nap biztosított, mely a BDSE javaslata alapján kerül megrendezésre. Tanévenként egy tanítás nélküli nap programjának összeállítása a DÖK hatásköre. Az erre a napra tervezett programot a diákság és az őket segítő tanár állítja össze és terjesztik a tantestület elé. A program egyszerű szavazati többséggel kerül elfogadásra. A DÖK rendezvényeire vonatkozó korlátozásokat csak a DÖK képviselőkkel illetve a segítőtanárral történő egyeztetés után hozhat a tantestület és az vezető. Felmenő rendszerű versenyek esetén a szaktanárral, osztályfőnökkel történő egyeztetés után a verseny napján mentesülhetnek a tanulók a délelőtti órákon való részvételtől. Belső jogorvoslati fórum biztosítása a tanulói jogok megsértése esetén, igazlátónap lebonyolítása (1 évben egyszer). A DÖK kezdeményezésére a tanulók véleményezési jogukkal élhetnek a következő módon: véleményező gyűjtőládában összegyűjtve, faliújság, iskolaújság, iskolarádió használatát igénybe véve, IGAZLÁTÓ NAPON (diákközgyűlésen) véleményüket közzé tehessék. Jogorvoslati jog gyakorlásához a DÖK és a nevelőtestület egyeztető bizottságát lehet összehívni. Érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés módjai: iskolavezető felkérése egy DÖK képviselői gyűlésen való részvételre, három képviselő és a DÖK segítőtanárának tárgyalása az iskolavezetővel diákság kérésére nevelőtestületi értekezlet összehívása és ott a diákságot segítő nevelő képviselje a diákságot. A DÖK közgyűlés idejét a DÖK képviselők határozzák meg, ahol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról és az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásáról tájékoztatják a diákságot és a nevelőket. 10 A tanuló kötelessége, hogy: betartsa az iskolai házirendet, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit; tartsa tiszteletben az iskola pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse; részt vegyen a tanórákon, a kötelező és választott foglalkozásokon; a választható tanítási órákra vonatkozó rendelkezést később tartalmazza a házirend;

12 rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségeinek; érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében; az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet; biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket; csend, rend, fegyelem; a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornafelszerelés) hozza magával; segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését; védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábító hatású szerek fogyasztása stb.; az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg; Az iskola elvárása, hogy a tanulók az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg (a lányok sötét szoknyát vagy nadrágot és fehér blúzt, a fiúk sötét nadrágot, fehér inget viseljenek) és viseljék az iskolai jelvényt - Iskolánk évek óta működteti énekkarát. A kórus az iskolai rendezvényeken kívül helytáll a városi rendezvények, ünnepségek színvonalassá tételében. Az iskola elvárja a tanulóitól, hogy mindazok a gyerekek, akiket a kórus vezetője szakmailag alkalmasnak tart rá, vegyen részt az énekkari munkában. 11 Az iskola munkarendje Az iskola éves munkatervét, a tantestület határozza meg. A tanítás nélküli munkanapok időpontját év elején kell meghatározni. A tanítás reggel 8 00 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába. Jó idő esetén, az udvaron van a gyülekező, majd ezt követően mindenki foglalja el helyét a tanteremben, vagy a szaktanterem előtt várja fegyelmezetten tanárát. Rossz idő esetén (15 0 C) az osztálytermekben és a folyosón van a gyülekező. Kabátot, utcai cipőt az osztályteremben (1-4. osztályosok), az 5-8.osztályosoknak a tanulószekrényben lehet tárolni, saját felelősségre. Váltócipő használata az időjárástól függően mindenkinek kötelező. A tanterembe lépő felnőtt köszöntése felállással történik. A tanítási óra befejezésekor a taneszközöket el kell tenni, székeket, padokat a helyére kell tenni, majd fegyelmezetten kell elhagyni a tantermet. A tanteremből az ott órát tartó nevelő jöjjön ki utoljára. A hetesek ellenőrzik az osztály tisztaságát és az órát tartó nevelő bezárja a tantermet. Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén a folyosón tartózkodhatnak. Az iskola épületét a szülők előzetes írásbeli kérelmére csak az osztályfőnök és/vagy a következő órát tartó tanár engedélyével lehet elhagyni az vezető beleegyezésével. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak a szaktanár, ügyeletes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók.

13 A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a hangoskodást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett kiürítési rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon intézhetik a kifüggesztett időpontban. Tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az iskolavezetőt és helyettesét azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akikhez az ügyeletes köteles a szünetben lehívni a tanulót. Találkozás helye a bejárati két ajtó között. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. Az iskolaorvos felkeresése: A tanár a tanulót az orvoshoz csak a szülő írásbeli kérelmére engedheti el. lázas betegség esetén a szülő kísérje gyermekét orvoshoz lázas gyermeket ne engedjenek iskolába ellenőrző vizsgálatra, ha van délutáni rendelés, azt vegyék igénybe A szülők és más idegenek az iskola termeiben tanítási időben az vezető vagy az osztályfőnök tudtával, engedélyével tartózkodhatnak. Az iskola nyitva tartása óráig tart. (Kivéve az iskolai és DÖK rendezvények, melyekhez az iskola helyiséget biztosít.) A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák az 1-7. tanórákban kerülnek megszervezésre. Ezen kívül szakkörök és egyéb tanórán kívüli foglalkozások szervezésére van lehetőség a délután folyamán. Mindezek időpontjai év elején kerülnek tisztázásra. A sportcsarnok nyitva tartását az évenként összeállított munkaidő beosztás határozza meg. 12 Csengetési rend: (kivéve rövidített órák esetén) 1. óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra: A tízórai étkezésre biztosított szünet 15 perc a 2. óra után. A főétkezésre biztosított szünet 15 perc az 5. óra után, azoknak a tanulóknak, akiknek 7. órájuk is van. Az iskola tanulóinak étkezését a központi konyha biztosítja. Az étkezés kiosztása melegítő konyhán keresztül történik. Az ebéd igénybevételére a tanítási nap utolsó óráját követően van lehetőség. Az étkezésre várakozva a tanulóknak kötelességük a házirendben megfogalmazott viselkedési szabályokat betartani. 20/2012 EMMI rendelet 16 (1) Az első tanítási órát reggel 8 óra előtt, legfeljebb 45 perccel előbb meg lehet kezdeni. (vélemény szükséges: szülői szervezet, DÖK részéről)

14 Étkezések rendje: Az étkezések ideje órarendtől függően lehetőleg: alsó tagozatosok: első az iskolaotthon órától, majd ezt követően felmenő rendszerben a többi évfolyam. Amennyiben az óraszámok eltolódnak, úgy a sorrend változtatható. Kivételes csere megoldható pl. osztályok kora délutáni utazása miatt felső tagozatosok: órák után úgy, hogy csak az alsósok után történhet az étkezés. A továbbiakban ugyan az, amik az alsónál leírtak. Általános működési szabályok - Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket első osztályos korukban megismerhetik a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje az 1. sz. mellékletben szerepel. (A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az vezető határozza meg a tanév elején!) Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönzött könyvet elveszti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést fizet Tanítási idő alatt a diákok az iskola épületét csak vezetői engedéllyel hagyhatják el. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség. - A képességek fejlesztését szolgálják a választható tanítási órák, diákkörök, szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk. Az év elején jelentkezők számára a foglalkozások látogatása kötelező. A foglalkozásra írásban kell jelentkezni az iskola által kiadott formanyomtatványon, melyet a szülőnek alá kell írnia. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. A napközis és a tanulószobai foglalkozásokon való részvételre is ezek a mérvadóak. - A pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. - A számítógép terem sajátos rendje és az IKT eszközök használata a 2. számú mellékletben szerepel. - Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az ebédlő rendjére és tisztaságára. Az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán kell hagyni és csak ez után lehet kimenni az ebédlőből. Az ebédlő rendbe tételéért és dekorálásáért a napközi felel. - A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. - A tanulók részére egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal védőnői rendelés van. Évente egy alkalommal kötelező fogászati és szemészeti szűrésen vesznek részt a tanulók. Az iskolaorvosi teendőket a területi házi gyermekorvos látja el iskolánkban. - Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki óra kerül sor. Ekkor kerül rövid ismertetésre a Házirend is. A számítástechnika, kémia, fizika, technika és testnevelés foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. - A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. - A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a szülő kártérítésre kötelezett. - A ruhatári szekrényeket az osztályok beosztása szerint lehet használni, s azt vagyonvédelmi okokból állandóan zárva kell tartani. A szekrénykulcsot a tanulók év elején megkapják, s azt a

15 tanév végén kötelesek az osztályfőnöknek leadni. A kulcs elvesztése esetén a diák saját költségén köteles pótolni a zárat. A szekrények rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek. Az osztályfőnök, illetve az vezető megbízottja jogosult a szekrényrend, illetve a rendeltetésszerű használat ellenőrzésére a szekrényt használó diák jelenlétében. A szekrények pótkulcsai a titkárságon vannak elhelyezve. Csak az adott szekrény használójának adható ki a pótkulcs. Egyéb előírások Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Az iskola a behozott eszközökért, egyéb tárgyakért semmilyen anyagi felelősséget nem tud vállalni. - Tilos hang-és játéktechnikai eszközök. behozatala, illetve használata. Tilos mindennemű szerencsejáték. - Mobiltelefon használata tanítási idő, óraközi szünetek és egyéb foglalkozások ideje alatt: 14 iskolába érkezéskor azt ki kell kapcsolni és csak az iskola épületének elhagyása után használható az iskolába behozott mobiltelefonokért, hangtechnikai eszközökért az iskola felelősséget nem vállal, ezeket a tanulók csak szülői engedéllyel hozhatják magukkal a mobiltelefon számológépként tanítási órán nem használható a tiltott eszközöket engedély nélküli használat esetén a diák köteles átadni a pedagógusnak, aki azt a titkárságon leadja, kizárólag a szülő jogosult az átvételére. - Az iskola elvárása, hogy tanulói ne viseljenek feltűnő ékszereket, egészségük megóvása érdekében ne fessék be hajukat, arcukat, körmüket. - A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a szülő anyagilag felelős. A szándékos károkozás esetén a tanuló fegyelmileg felelős. A kártérítés elmaradása esetén az előírásnak megfelelően az iskola pert indíthat. - A tantermekben elhelyezett készülékeket a tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik, csak tanár jelenlétében. - A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. Továbbá tilos: petárda és egyéb robbanás-, vagy tűzveszélyes eszköz, gázspray, valamint illatspray használata és behozatala az iskola egész területén a rágógumi, a napraforgó mag, a tökmag és a pálcikás nyalóka fogyasztása tilos az iskola területén másokat megbotránkoztató módon káromkodni, viselkedni, mások testi épségét veszélyeztető szerszámokat, fegyvereket hozni

16 a belső udvarokon a kerékpározás, motorozás, fára és az udvari pavilonra mászás és minden olyan játék, ami az épület épségét és a tanulók testi épségét veszélyezteti minden szúró-, vagy vágószerszám, eszköz, kés, olló stb. engedély és felügyelet nélküli használata vezetői engedély nélkül kereskedelmi tevékenységet folytatni, beleértve a csere - berét is Tájékoztató füzet (Ellenőrző könyv) Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze a tájékoztató füzet, amely okmány. A tájékoztató füzet bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírnibeíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnököknek bemutatni. Az ellenőrző elvesztése fegyelmi vétségnek minősül. 15 A hetesek kötelességei A két hetes feladatát megosztva teljesíti. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kulturált környezetet. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. Zárt tanterem esetén osztályukat a becsengetés után sorakoztatják a tanterem előtt. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. Felírják a táblára a dátumot. Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel jelzik a titkárságon a tanár hiányát. Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el, amit a nevelő leellenőriz. Távozáskor leoltják a világítást, amit a nevelő ellenőriz. Az utolsó óra után bezárják az ablakot, ajtót, amit a nevelő ellenőriz. A hetes kötelezettségének elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról. A hetesek csak tanári kérésre vihetik a naplót az osztályterembe, vagy a tanári szobába. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. Késés Késésnek minősül, ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, a foglalkozásokról. A késést igazolni kell. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés, igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható. Késés jelölése a naplóban K jelzéssel történik. Megjegyzés rovatba történik a perc és az ok feltüntetése.

17 Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást a tájékoztató füzetbe kell jegyeztetni. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az vezető adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható: a tanuló- a szülő írásbeli kérelmére előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le az első tanítási napon vagy legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott, és annak okáról az iskola tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőt (tanulót) értesítenie kell. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradása igazolatlanságán felül is fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. A tanuló által választott órákról, szakköri foglalkozásokról, napközis foglalkozásról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. A szülő előzetes írásbeli kérelme alapján 8. osztályban nyílt nap látogatására 3 nap vehető igénybe. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a havi magatartásjegynek is tükröznie kell: 1 óra esetén szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, a magatartásjegy max.: jó lehet 10 óra esetén osztályfőnöki intés, a magatartásjegy max.: változó lehet 30 óra esetén vezetői intés, a magatartásjegy max.: rossz lehet 50 óra esetén vezetői megrovás, a magatartásjegy max.: rossz lehet 16 A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos jogszabályi háttér 51. (1) 20/2012. EMMI rendelet - A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. (2) Ha a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirend szabályai szerint igazolja, b) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

18 (3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. (4) Ha a gyermek tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola vezetője a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. (5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola vezetője haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. (8) A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. 17 Tanulmányi kötelezettségek Ha az elméleti- és gyakorlati tárgyak valamelyikéből a tanuló hiányzása eléri az évi összes óraszám 30 %-át, a tanuló nem osztályozható. További tanulmányait a tantárgyból tett sikeres osztályozó vizsga után folytathatja. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban mérlegelve az összes körülményt dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét. Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározott mértéket. Jutalmazások Megnevezés Miért Ideje Adományozza Szaktanári dicséret Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá A szaktanár

19 Napközis nevelői dicséret Tanulószobai nevelői dicséret Osztályfőnöki dicséret (szóban, írásban) Vezetői dicséret Oklevél, jutalomkönyv Az iskola kiváló diákja kitüntetés Az iskola Jó tanulója, jó sportolója kitüntetés kiemelkedő napközis teljesítményért kiemelkedő tanulószobai teljesítményért Kiemelkedő közösségi munkáért Kimagasló tanulmányikulturális- és sport eredményért - Kimagasló tanulmányi-, kulturális-, közösségiés sport munkáért, eredményért Nyolc tanéven át kiemelkedő tanulmányi eredményért, példamutató magatartást és szorgalmat tanúsító diák kaphatja Több tanéven át kiemelkedő sportteljesítmény és legalább jó átlagú tanulmányi eredmény A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá évzáró ballagás évzáró Napközis nevelő Tanulószobás nevelő Osztályfőnök (a szaktanárok, DÖK vezető tanár javaslata alapján) Vezető (az osztályfőnök és szaktanár javaslatára Vezető, alapítvány kuratóriuma az osztályfőnökök javaslata alapján Vezető (a nevelőtestület és a DÖK javaslatára), az osztályfőnök előterjesztésével Vezető (a szaktanár és a nevelőtestület javaslatára) 18 A tanuló munkájának elismerése: A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályozás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár a munkaközösséggel egyetértésben meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. Tanulmányi jegyek A pedagógus a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi.

20 Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). (3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. (4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1) (2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő A évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 54 (4) a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. 54 (5) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. (6) Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. (7) A tanuló értékelésekor, minősítésekor az (1) bekezdésben meghatározottakat az érdemjegy és az osztályzat alkalmazására vonatkozó rendelkezések kivételével akkor is alkalmazni kell, ha az iskola nem használja az érdemjegy, az osztályzat megjelölést. 64. (1)20/2012 EMMI rendelet: A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) 6 az 51. (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. 19

21 Fegyelmező intézkedések Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Ki adhatja? Szaktanári Napközis nevelői Tanulószobai nevelői - Figyelmeztetés (szóban, írásban) - Intés (írásban) - Megrovás írásban) Osztályfőnöki - Figyelmeztetés (szóban, írásban) - Intés (írásban) - Megrovás (írásban) Vezetői - Figyelmeztetés (írásban) Vezetői - Intés (írásban) Vezetői - Megrovás (írásban) Miért? A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt. A tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségének megszegése, a házirend enyhébb megsértése miatt. Az iskolai házirend gyakori megszegése, szándékos, kisebb értékű károkozás miatt. Az iskolai házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás, súlyos fegyelmezetlenség miatt. 20 A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést a fegyelmező intézkedést, a szülő tudomására kell hozni. Rögzítése a tanuló tájékoztató füzetében és az értékelő napló megjegyzés rovatába dátummal ellátva történik. Fegyelmi büntetés: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 58. (5) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)-f) pontjában /eltiltás a tanév folytatásától és kizárás/ meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. ( )