Összefoglaló. Szerződés száma: 30-CE /0094
|
|
- Elvira Orsósné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A közös agrárpolitika keretében a legkülső régiók támogatására hozott intézkedések (POSEI), valamint az kisebb égei-tengeri szigetek támogatását szolgáló intézkedések végrehajtásának értékelése Szerződés száma: 30-CE /0094 Összefoglaló
2 Az összefoglalót készítette: 64 chemin del prat Auzeville FRANCE Tel.: Fax: oreade-breche@oreade-breche.fr A tanulmány elkészítésében közreműködő szakértők: Léonidas Nikolaou: Görögország Pedro Serrano (Agroges): Portugália Ignacio De Los Rios (UPM): Spanyolország E tanulmányt az Európai Bizottság finanszírozásában az Oreade Breche készítette. A bemutatott elemzések, vélemények és következtetések kizárólag a szerzőket kötelezik, és nem feltétlenül egyeznek az Európai Bizottság álláspontjával.
3 1. AZ ÉRTÉKELÉS CÉLKITŰZÉSEI ÉS FOLYAMATA A hét legkülső régiót 1 és a kisebb égei-tengeri szigeteket az Európai Unióhoz képest különleges adottságok jellemzik (távoli fekvés, sziget jelleg, kis méret, sajátos éghajlat stb.), amelyből fakadóan e területeknek társadalmi és gazdasági nehézségekkel kell szembenézniük. Ez indokolta a legkülső régiók esetében a távoli és szigetszerű területek fejlesztésére irányuló programokat (POSEI)1991-től, valamint a kisebb égei-tengeri szigetek támogatására irányuló program létrehozását 1993-ban. Az értékelés a programok két kulcsfontosságú eszközének végrehajtását vizsgálta: az egyedi ellátási szabályokét (EESz) és a helyi mezőgazdasági termékek támogatására irányuló intézkedésekét (HMTTI) a 2006-os reformot követően (247/2006/EK tanácsi rendelet a legkülső régiók, illetve az 1405/2006/EK tanácsi rendelet a kisebb égei-tengeri szigetek esetében). Elemzési okokból a vizsgálat kiterjedt a os időszakra is. Az értékelés figyelembe vette a cukorpiac és a banánpiac közös szervezését, az egységes támogatási rendszert (SPS) és a vidékfejlesztési rendeletet (VFR). Az értékelés egymás után az alábbiakra terjed ki: - az EESz hatása az ellátásra és a többletköltségek fedezésére (1. értékelési kérdés (ÉK)), az EESz vámmentes behozatal módozatának hatása (5. ÉK), valamint az EESz előnyeinek megjelenése a végfelhasználónál (6. ÉK); - a HMTTI hatásai a termelés versenyképességére (2. ÉK) és a termelők jövedelmére (4. ÉK); - az EESz és a HMTTI intézkedéseinek koherens volta (3. ÉK), mennyire egészítik ki az egyéb eszközöket (7. ÉK), valamint hatásuk a fejlődésre és a diverzifikálódásra a vidéki térségekben (8. ÉK); - a közigazgatási terhek (9., 10. és 11. ÉK). A legfőbb problémát az adatgyűjtés, a reform óta eltelt rövid idő és az a tény okozta, hogy a 8 esettanulmány csak a főbb ágazatokra vonatkozott, nem kimerítő jelleggel. Ezen összefoglaló csupán a következtetések rövid áttekintését adja, nem mutatja be részletesen az értékelés eredményeit az egyes tanulmányozott eszközök és területek szerint. Az olvasó figyelmébe ajánljuk ezért a vezetői összefoglalót, valamint a teljes jelentést. 2. HATÁSOK AZ EGYEDI ELLÁTÁSI SZABÁLYOK (EESZ) HATÁSA 2.1. ELLÁTÁS ÉS A TÖBBLETKÖLTSÉGEK FEDEZÉSE Az EESz feladata a mezőgazdasági termékekkel és a mezőgazdasági inputanyagokkal való ellátás biztosítása, hozzájárulva a legkülső régiók távoli fekvéséből, sziget jellegéből és fokozottan periferikus jellegéből fakadó többletköltségek enyhítéséhez. Az EESz része egy tonna alapú támogatás az EU-ból származó termékekre, valamint kizárólag a legkülső régiók esetében a behozatali vámmentesség. 1 Kanári-szigetek (Spanyolország), Azori- és Maldív-szigetek (Portugália), valamint Guadeloupe, Guyana, Martinique és Réunion (Franciaország 4 tengeren túli megyéje) 1
4 Hatás az ellátásra: a tagállamok prioritásai az EESz korlátozott költségvetése miatt a tengerentúli megyék (DOM) és az Azori-szigetek esetében az állattenyésztés és az élelmiszeripar igényei; a Kanári-szigetek és a Madeira-szigetek esetében pedig a közvetlen fogyasztási igényei is. Az EESz keretében támogatott mennyiségek tonna (Kanáriszigetek) és tonna (Guyana) között változnak. Ezek az értékek Réunion, Guyana és Martinique esetében emelkedtek, Guadeloupe, a Kanári-szigetek és az Azori-szigetek esetében stagnáltak, a Madeira-szigetek esetében pedig 15%-kal csökkentek. A kihasználtsági arány magas (74% feletti). A legkülső régiók igényeinek lefedettségi aránya kizárólag a gabonafélék és az állati takarmányok esetében magas (66 és 84% között az adott legkülső régiótól függően); és alacsony az élelmiszeripari és az emberi fogyasztásra szánt termékek esetében, kivéve a malomipart, illetve a Kanári-szigeteken a hús- és olajtermékeket (ami 69% feletti). Az Azori-szigetek és a Madeira-szigetek esetében az Európai Unióból származó termékek nyomon követése hiányában nem lehetett elvégezni a számítást. Az EESz-nek szerepe van a legkülső régiók ellátásának biztosításában a készletképzés segítésével, és ezen szerepe még nagyobb, amikor az egyedi ellátási szabályok hatálya alá tartozó termékeket a mezőgazdaság számára vagy élelmiszeripari feldolgozásra szánják. Vámmentes behozatal: az EESz vámmentes behozatali mennyiségei alacsonyak (a reformot követően az EESz mennyiségek 0-21%-a, az adott legkülső régiótól függően). Ez azért is érdekes, mivel ezt az eszközt nem korlátozza egy adott költségvetés. A többletköltségek fedezésének hatása: ezen költségek között kell figyelembe venni a mérhető és igazolható szállítási és tárolási többletköltségeket, valamint a kényes élelmiszeripari termékek becsült ipari többletköltségeit. A reform óta a legkülső régiók különböző módszereket fejlesztettek ki ezen többletköltségek mérésére, némi lemaradással a Kanáriszigetek és a Madeira-szigetek esetében. Egyes EESz-támogatások túlértékeltek (közvetlen fogyasztás támogatása a Kanári-szigeteken és bizonyos termékek esetében a Madeiraszigeteken), mások megfelelően kalibráltak (az Azori-szigeteken a gabonafélék), megint mások nem érik el a többletköltségek mértékét (a Madeira-szigeteken az élelmiszeripari feldolgozásra szánt gabonafélék estében, Franciaország tengerentúli megyéiben a gabonafélék, a legfőbb támogatott termék esetében, ahol a támogatás mértéke nem éri el a szállítás és a kirakodás költségeit, de kiegészítő nemzeti eszközök fedezik az ipari többletköltségeket). Végül meg kell említeni, hogy a többletköltségek igen változóak lehetnek, így míg az EESz által biztosított támogatások állandóak, a többletköltségek kompenzációja igen változó. A regionális kereskedelem zavara: az EESz-termékeket pontosan meghatározott feltételek mellett lehet továbbszállítani. Ezek a továbbszállítások nem járnak a kereskedelem megzavarásának veszélyével, mivel az ilyen forgalom korlátozott. Hatás az ellátásra: mivel a prioritás az állattenyésztés, az EESz lehetővé teszi a kisebb égeitengeri szigetek ellátását állati takarmányokkal, valamint emberi fogyasztásra szánt gabonafélékkel és liszttel is. A szigetek elzártságuk szerint két csoportba (A, B) vannak besorolva. A reformot követően az EESz mennyiségek előzetes mérlege csökkent (-41% az A. csoportban és -15% a B. csoportban), így a támogatott mennyiségek csökkenését okozva. Az EESz keretében támogatásra jogosult mennyiségek egy része nincs kihasználva, míg az EESz csak részben fedezi a kisebb égei-tengeri országok igényeit. A többletköltségek fedezésének hatása: a támogatott többletköltségek jellegüket tekintve szigetenként eltérőek, ahogy a támogatások által megvalósuló kompenzációjuk is. Az A. 2
5 csoportban a támogatások (liszt és állati takarmány) a szállítási költségek több mint 100%-át fedezik. A B. csoportban ez az arány körülbelül 100% a nagyobb kikötőktől legkevésbé távol eső vagy nem duplán elszigetelt szigetek esetében, de egyéb esetekben kevesebb, mint 50%. A széna tekintetében ezek a támogatások minden kisebb égei-tengeri sziget esetében nagyon elégtelenek. A regionális kereskedelem zavara: elméletileg nincs továbbszállítás, de a nyomon követés kevésbé teszi lehetővé ennek igazolását AZ EESZ ELŐNYEINEK MEGJELENÉSE A VÉGFELHASZNÁLÓNÁL Az EESz által nyújtott előnyt a közvetlen kedvezményezettnek érvényesítenie kell a végfelhasználó felé is, és a támogatásnak hozzá kell járulnia az árak csökkenéséhez, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. A végfelhasználónál megjelenő árak nem mindig vannak azonos szinten ugyanazon termékek anyaországban jellemző áraival, mivel a többletköltségeket részben kompenzáló támogatások és az előnyök nem mindig érvényesülnek. Az EESz előnyei megfelelően érvényesülnek az állati takarmányok tekintetében az Azoriszigeteken és Réunion szigetén, de Guyana és a Madeira-szigetek esetében ez nem mondható el. Szintén megfelelően érvényesülnek a liszt (gabonafélék) esetében a Madeira-szigeteken és Franciaország tengerentúli megyéiben. A többi esetben nem határozható meg. A közvetlen fogyasztásra szánt termékek esetében nehezebb biztosítani az előnyök érvényesülését (a különböző közvetítők miatt): a Madeira-szigeteken csak bizonyos esetekben jelennek meg megfelelően, a Kanári-szigeteken pedig az előnyök érvényesülése 2008 óta részleges. Az EESz hozzájárul az élelmiszeripar fejlődéséhez és életképességéhez, amely iparág létfontosságú a legkülső régiók számára, mivel az élelmiszeripar munkahelyeket teremt és lehetővé teszi a közvetlen behozatallal szembeni verseny kialakítását, ezáltal hozzájárulva az árak csökkenéséhez és fontos szerepet játszva a legkülső régiók ellátásában. Az EESz néhány százalékkal az állattenyésztés összköltségét is csökkenti. Azzal, hogy a reform során bevezette a tranzakció dátumára történő számlázást, valamint azt, hogy a kedvezményezett legyen a vásárló, Görögország elősegítette az EESz-támogatások hatékonyabb továbbítását a végfelhasználók felé az állati takarmányok és a gabonafélék (liszt) tekintetében. Mivel a többletköltségek fedezése az egyes kisebb égei-tengeri szigetek esetében igen nagy változatosságot mutat, ez jellemző az árakban megjelenő hatásra is. Az EESz biztosítja az állattenyésztés jövedelmezőségét (8%-kos csökkenés az összes költségben a kontinenshez közeli szigeteken, és 4%-os csökkenés a távolabbi szigeteken). Az élelmiszeripar fenntartására tett hatás korlátozott. 3. HATÁSOK AZ HMTTI HATÁSA 3.1. HATÁS A VERSENYKÉPESSÉGRE A POSEI-programok újabb ágazatokat (állattenyésztés, banán, cukor, bor, rizs) integráltak és a legkülső régiókban a KAP első pillérének megfelelőjévé váltak. A kisebb égei-tengeri szigetek esetében a támogatások az egységes támogatási rendszer (SPS) kiegészítői. 3
6 A POSEI-eszközök megegyeznek azon eszközökkel, amelyeket az Európai Unió a saját mezőgazdasága fejlesztéséhez használt. Helyet kaptak azon programokban, amelyek közvetlen célja a legkülső régiók gazdaságának pillérjét adó mezőgazdasági tevékenységek folytatásának biztosítása és azok fejlesztése, és amelynek közvetett célja az önellátási arány növelése. A 24 tanulmányozott ágazat közül 16-nak nagy arányban javult vagy javult (67%) a versenyképessége. A HMTTI hatékony az alábbi tevékenységekben: - a helyi termelés fenntartása (sőt fejlesztése) - a helyi termelés versenyképességének növelése (különös tekintettel a jövedelmezőségre, és kisebb mértékben a hozamokra, a minőségre és az árra) - az ágazatok szerveződésének javítása. A hatékonyságuk kisebb a piaci részesedések fenntartása terén, amelyek növelését szükségessé teszi a külső vásárlások jelentette konkurencia és a nehéz helyi körülmények. A tanulmányozott ágazatok közül ezen támogatás tekintetében az alábbiak érték el a legjobb eredményeket: - a banán és a cukor, amely ágazatok erőteljes támogatást élveznek, de jó eredményeket érnek is el, - a hús- és tejhasznú szarvasmarha-tenyésztés, de kisebb mértékben. A zöldség-gyümölcs ágazatok kevésbé jó eredményt értek el, amelyet a támogatások gyenge mobilizációja, alacsony relatív szintjük és bizonyos kiviteli ágazatok (paradicsom a Kanáriszigetek és ananász az Azori-szigetek esetében) nehézségei magyaráznak. Meg kell említeni, hogy a legkülső régiók hátrányai miatt számos tanulmányozott mezőgazdasági tevékenység nem (vagy csak nagyon kis mértékben) jövedelmező támogatás nélkül, különösen a kiviteli termékpályák. Ez azt jelenti, hogy e termékpályák (különösen a banán és cukor) számára a többihez képest lényegesen nagyobb költségvetés áll rendelkezésre. Ezért a tagállamoknak hosszabb távon célszerű átgondolniuk a termékpályák közötti költségvetési felosztást és a támogatás helytállóságát a termékpályák feladatai és az összegeknek az igényekhez való pontos igazításának fényében. Mindezt annak tudatában kell megvalósítani, hogy ugyan a POSEI-költségvetések rögzítettek, de a keretösszegek többsége túlterhelt vagy túllépett (pl. a szarvasmarha, zöldség és gyümölcs ágazat), valamint, hogy a termékpályáknak egyértelmű iránymutatást várnak. Ezért meg kell vizsgálni a költségvetések egyik ágazatból másik ágazatba való átvitelét, de véleményünk szerint ez csak részben jelenthetne megoldást a növekedésben lévő ágazatok (zöldség-gyümölcs, állattenyésztés) azonnali igényeire. A HMTTI elsősorban a termelés jövedelmezőségét javítja, és jóval kisebb arányban az egyéb vizsgált tényezőket (minőség, ár, szerkezet stb.). Egy olyan keretrendszerben, ahol a gazdasági lehetőségek ritkák és a kihasználtság igen kis arányú, ez az eredmény létfontosságú, de indokolhatja az eszközök egyszerűsítését HATÁS A TERMELŐK JÖVEDELMÉRE ÉS EGY ESETLEGES EGYSÉGES TÁMOGATÁSI RENDSZERRE A jövedelmezőség és a jövedelmek vizsgálata a megbízható számviteli adatok hiánya miatt érzékeny terület. A vizsgált ágazatok többségében a HMTTI létfontosságú szerepet tölt be, lehetővé téve a családok mezőgazdasági jövedelmének fennmaradását. Ez a szerepe megnövekedett a reform óta, de igen változó eredménnyel: 4
7 - a cukornád, banán, szarvasmarha és tej ágazatokban Franciaország tengerentúli megyéiben, és a szarvasmarha ágazatban az Azori-szigeteken a családi jövedelem a támogatás nélkül negatív, így a HMTTI képezi magát a jövedelmet; - azon néhány ágazat esetében, ahol a jövedelem a támogatás nélkül pozitív, a HMTTI a családi jövedelem kiegészítését szolgálja több mint 50%-kal (banán, Kanári-szigetek) vagy kevesebb mint 50%-kal (paradicsom a Kanári-szigeteken; szarvasmarha és tej az Azoriszigeteken; minden ágazat a Madeira-szigetek). Így megállapítható, hogy a POSEI-támogatások nélkül a tanulmányozott ágazatok közül csak néhány jövedelmező. A támogatások leválasztása a termelés visszaesésének és a kevés jövedelmező ágazat irányába mutató marginális irányú változás kockázatával járna, amelyet csak a piac felvevőképessége korlátozna. Ez csökkentené az önellátást, az élelmiszeripar életképességét, munkahelyek szűnnének meg és nagyobb arányú lenne a külső vásárlásoktól való függőség. Számos ágazatban (köztük az olajágazatban) a kisebb égei-tengeri szigeteknek nyújtott támogatások jelentősen hozzájárulnak a termelők jövedelméhez. A teljes leválasztás (az olajfaültetvények fenntartására vonatkozó feltétel nélkül, ahogy az SPS esetében) az olajbogyó-termelés esetében a kultúrák feladásával járna. 4. AZ ESZKÖZÖK EGYMÁST KIEGÉSZÍTŐ HATÁSA Csak kevés belső következetlenség van a POSEI-programokban, kivéve a Kanári-szigeteket és a Madeira-szigeteket, ahol bizonyos termékeket támogat az EESz, és ezzel egy időben a HMTTI a helyi termelést támogatja. A leggyakoribb eset, hogy erőteljes együttműködés van, mint például az állattenyésztésben. A POSEI pénzügyi eszközei határozottan magasabbak, mint a VFR, az ERFA legkülső régiós, és a közös piacszervezési finanszírozások, vagy mint a mezőgazdaság támogatását célzó nemzeti intézkedések. A POSEI-programok, a tevékenységek jövedelmezőségét támogató szereplő és a beruházást finanszírozó VFR között nem fedezhető fel lényeges következetlenség. Az ERFA támogathatja az EK-szerződés 1. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági inputanyagok eljuttatásának költségeit. A nemzeti intézkedések gyakran kiegészítik a POSEI-programokat. Nincsen belső következetlenség a kisebb égei-tengeri szigetekre vonatkozó program és a nemzeti támogatások között, és a közös piacszervezés kiegészíti ezt a programot. 5. HATÁS A DIVERZIFIKÁLÓDÁSRA ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉSRE A POSEI-programoknak ritkán célja a jövedelmek diverzifikációjának támogatása, és inkább közvetlenül a szakosodást ösztönzik a helyi termelés fejlesztése célkitűzésén keresztül. Azonban számos egyéb tényező segíti a diverzifikációt, különösen a VFR programjai. 5
8 A mezőgazdasági és élelmiszeripari foglalkoztatás a legkülső régiókban csökkenő tendenciát mutat, de a POSEI-programok jelentősen hozzájárultak a folyamat lelassításához. A környezetvédelem tekintetében elmondható, hogy a POSEI-programok feltételrendszere a kedvezményezettek számára előírja minimális környezetvédelmi szabályok (pl. HMKÁ) betartását. A helyi termelés támogatásával az intézkedések hozzájárultak a kapcsolódó állások fenntartásához azon területeken, ahol a mezőgazdaság az összes foglalkoztatottság körülbelül ¼-ét teszi ki. 6. A PROGRAMOK ÉS A PROGRAMOZÁS KÖZIGAZGATÁSI KÖLTSÉGEI A reform a tagállamok felelősségi körébe utalta a programok meghatározását, hogy azokat a legkülső régiók, illetve a kisebb égei-tengeri szigetek igényeihez alakíthassák. Általánosságban elmondható: - a programok folyamatosságban vannak az elődjeikkel, - a programozási megközelítés olyan rugalmasságot biztosít, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy fokozatosan az igényekhez igazítsák az intézkedéseket, a költségvetés határain belül. A reform előtt rendszeresen növekvő HMTTI-költségvetés a reformokat követően jelentősen javult azáltal, hogy a POSEI-programok bevezetésre kerültek az állattenyésztés, a cukor és a banán ágazatokban is. Az EESz-költségvetés viszonylag változatlan. A végrehajtási költségek nagyon magasak. A relatív közigazgatási költségek a teljes költségvetés osztva az alkalmazottak számával a reformok után csökkentek. Azonban az új ágazatok bevezetése kapcsán a közös programozási megközelítés az EU és a tagállamok költségeinek növekedését okozta. A portugál területek esetében tapasztalt 1,7 TME 2 /millió EUR érték a kedvezményezettek erőteljes támogatását jelenti Ez a költség Franciaország tengerentúli megyéi esetében 0,2 TME/millió EUR, mivel itt számos támogatás kifizetésére szakmaközi vagy átalakító szereplőkön keresztül kerül sor, ezáltal csökkentve a hatóságok által kezelendő ügyek számát. A Kanári-szigetek esetében az arány 0,9 TME/millió EUR. Még lehetséges az eszközök bizonyos mértékű továbbfejlesztése (lásd az ajánlásokat). A költségvetések kihasználtsági aránya a HMTTI esetében jelentős, 2008-ban elérte a 81%-ot, az EESz esetében pedig 92,40%. A közigazgatási költségek aránya 0,88 TME/millió EUR a HMTTI esetében, de 6,9 TME/millió EUR az EESz esetében, a nagyon nagyszámú támogatási kérelem miatt. A HMTTI és az EESz esetében a legfőbb probléma az ellenőrzések végrehajtása. 7. AJÁNLÁSOK Számos ajánlást fogalmaztunk meg, a legfontosabbak az alábbiak: 2 Teljes munkaidős egyenérték 6
9 EESz: érdemes fenntartani, de az alábbi változtatások szükségesek lennének: - prioritás a mezőgazdasági inputanyagoknak és az élelmiszeripari feldolgozásra szánt termékeknek; - a Kanári-szigetek és a Madeira-szigetek esetében a támogatási szint és azon EESztermékek arányának csökkentése, amelyek a helyi termékekkel versenyeznek; - a túlértékelt támogatások fokozatos csökkentése; - bizonyos eljárások egyszerűsítése és a hatás nyomon követésére szolgáló módszer hatékonyabbá tétele (Kanári-szigetek, Franciaország tengerentúli megyéi) HMTTI Általánosságban szükségesek lennének az alábbi változások: - megfelelő eszközök biztosítása a HMTTI számára a termékpályák fejlesztéséhez (végső soron nemzeti/regionális forrásokból); - a tagozatok közötti forrásáthelyezések támogatása, a tagozatok igényei és feladatai alapján; - a jelenleg termeléshez kötött támogatások megtartása, és az előállított mennyiség helyett inkább a területalapú támogatások előnyben részesítése; - a területen kívüli vásárlók számára folyósított támogatások megszüntetése, a közvetlenül a termelőknek juttatott támogatások javára; - a támogatás fenntartása a foglalkoztatás szintjén stratégiai fontosságú ágazatokban, kifejezetten figyelembe véve ezt a dimenziót (pl. erre vonatkozó speciális nyomon követési indexek); - a termékpályák szerveződése terén tett erőfeszítések folytatása; - az élelmiszeripar fenntartása, olyan termelői támogatások nyújtásával, amelyek része a szállítási kötelezettség; - közös mutatórendszer (megvalósítás, eredmény és hatás) létrehozása az összes legkülső régióhoz; - éves végrehajtási jelentések készítése ezen mutatókra alapulva (kivéve a hatásra vonatkozót), és 3 évente a hatásra vonatkozó jelentések készítése; - a tagállamok felkérése a programok hatásainak mérésére szolgáló eszközök létrehozására, mivel ezek jelenleg hiányoznak különösen Franciaország tengerentúli megyéi esetében: az MSzIH beindítása. A fentieket az alábbi ágazatspecifikus ajánlások egészítik ki: Banánágazat: az eszközök fenntartása (részleges szétválasztás Franciaország tengerentúli megyéiben és a Kanári-szigeteken, tonna alapú támogatás a Madeira-szigeteken), mindezt az alábbiak érdekében: - Franciaország tengerentúli megyéiben: o hektáronkénti támogatás bevezetése a hegyi kistermelők számára; o a megmaradt tételek ne jussanak vissza a termelőkhöz (kivéve a telepítést és fiatal gazdálkodók képzését). - minden legkülső régióban: a környezetvédelmi intézkedések nyomon követésének megerősítése. Cukorágazat: 7
10 - Franciaország tengerentúli megyéiben a támogatások fenntartása, de a vállalkozások tervei megvalósulásának hatékonyabb nyomon követésével, valamint Martinique szigetén javítva az koordinációt a támogatási eszközök között; - az Azori-szigeteken a finomítatlan nádcukor vámmentes behozatala engedélyezésének kiterjesztése. Állattenyésztési ágazatok: - a helyi termékek minőségi megjelölésének kialakítása, hogy azok megkülönböztethetők legyenek az importált termékektől, valamint a fejlesztési támogatások és a minőség összekapcsolása; - az iparági támogatási összekapcsolása, a termelő számára elegendő mértékű támogatás alkalmazásával; - azon ágazatok támogatása, amelyek az EESz által támogatott termékek versenyének vannak kitéve, és az HMTTI lehetővé teszi, hogy versenybe szálljanak ezen ellátásokkal. Zöldség-gyümölcs ágazat: - ezen magas hozzáadott értéket előállító ágazat támogatásának növelése; - differenciált támogatás fenntartása a termelői szervezetek részére, és új piacok meghódítására vonatkozó cél kitűzése; - feldolgozói támogatások kifejlesztése; - a régión kívüli szállításra támogatás folyósítása a termelőnek; - átmeneti eltérések engedélyezése a termelő szervezet önrészére vonatkozó szabálytól. EESz Az EESz fenntartása és: - egy vagy két további szigetcsoport létrehozása; - az állattartók és az élelmiszeripar igényeinek előtérbe helyezése, szemben a viszonteladók igényeivel; - az előirányzatok felülvizsgálata (gyapothulladék szemben a szénával és szalmával); - a kedvezményezettek hatékonyabb támogatása és a folyamat átalakítása az EESzhatósággal nem rendelkező szigetek számára. HMTTI - egységes támogatás létrehozása, egy egyedi program keretében; - a végrehajtási jelentéseken túl 3 évente jelentés készítése a program hatásáról 8
MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.15. COM(2016) 797 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az Unió legkülső régióit célzó egyedi mezőgazdasági
RészletesebbenAz Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai
Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Lízing Szakmai Napok Mátraháza - 2017. november
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára
A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Agrárakadémia Merre tovább Közös Agrárpolitika? Herman Ottó
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.15. COM(2016) 797 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az Unió legkülső régióit célzó egyedi mezőgazdasági intézkedések rendszerének (POSEI)
RészletesebbenA8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenAz agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenA Bizottság nyilatkozatai. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása /17 ADD 1 (hs)/ms 1 DRI
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0282B (COD) 15577/17 ADD 1 FELJEGYZÉS AZ A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
RészletesebbenFinanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató
Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
RészletesebbenStrukturális Alapok 2014-2020
Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.1. COM(2014) 542 final 2014/0250 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről
Részletesebben4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2.10.2009 COM(2009) 510 végleges 2009/0138 (CNS) C7-0255/09 Javaslat: A TANÁCS RENDELETE az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 6. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. szeptember 6. (OR. en) 11765/17 ADD 1 AGRIFIN 84 FIN 513 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma:
RészletesebbenTovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév
Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai 17. III. negyedév I) Az agrárgazdaság (mezőgazdaág és élelmiszeripar) hitelállományának alakulása Az agrárgazdaság hitelállománya
Részletesebbentervek és kialakítás 2013 után Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár
Piacszabályozás és kockázatkezelés tervek és kialakítás 2013 után Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár A KAP négy fő jogszabálya (2014-2020) Közvetlen támogatás szabályozása
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.
VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3
2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad
RészletesebbenAz EU kohéziós politikája 2014 2020
Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az
Részletesebben6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember
Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA
03/44. kötet Az Európai Unió Hivatalos Lapja 127 32004R0740 2004.4.22. AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA L 116/9 A BIZOTTSÁG 740/2004/EK RENDELETE (2004. április 21.) a Cseh Köztársaságra, Észtországra,
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.22. COM(2016) 159 final 2016/0086 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, a közvetlen kifizetésekre a 2016-os
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra
A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenAmennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:
Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL
GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL Argentína, Brazília, Ukrajna és az Egyesült Államok a kukorica globális exportjának majdnem 90%-át képezik. Míg a
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 5. (OR. en) Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. június 5. (OR. en) 9431/15 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2015. június 4. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU
Részletesebben1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft
441,2 458,3 508,8 563,3 605,0 622,5 644,7 610,7 580,4 601,9 625,3 623,0 Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. IV. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak
RészletesebbenA közvetlen támogatások aktuális kérdései. Dr. Vásáry Miklós Agrárminisztérium
A közvetlen támogatások aktuális kérdései Dr. Vásáry Miklós Agrárminisztérium Agrártámogatások (millió forint) 2014. év 2015. év 2016. év 2017. év 2018. év 2019. év Nemzeti támogatások* Ebből Nemzeti agrártámogatások**
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.9.2009 COM(2009) 451 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.21. COM(2014) 175 final 2014/0097 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 73/2009/EK tanácsi rendeletben meghatározott közvetlen kifizetésekre a 2014-es
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 21/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
Részletesebben20 pontos akcióterv. Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető
20 pontos akcióterv Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető 2017.09.14. Az élelmiszeripar helyzete Az élelmiszeripart a Kormány stratégiai ágazattá nyilvánítja. 2015 20 pontos akcióterv
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 26. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0231 (COD) 11483/16 ADD 3 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. július 22. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
RészletesebbenHELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE
HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE BODOR NORBERT Programirányító referens RFP Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TERÜLET-
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.20. COM(2014) 181 final 2014/0101 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett octroi de mer egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozatnak
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
RészletesebbenNatura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenA növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020
A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020 Potori Norbert Martonvásár, 2014. szeptember 25. Magyarország KAP pénzügyi kerete 2016-2020 (pénzügyi év) + 15% Pillérek közötti átcsoportosítás -15%
RészletesebbenVajai László, Bardócz Tamás
A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország
Részletesebben14127/16 ea/kz 1 DGG 2B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 8. (OR. en) 14127/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. november 8. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 13265/16 Tárgy: FIN
RészletesebbenB7-0079/139. Sandra Kalniete, Joseph Daul, Albert Deß, Michel Dantin, Jarosław Kalinowski és mások
6.3.2013 B7-0079/139 139 Sandra Kalniete, Joseph Daul, Albert Deß, Michel Dantin, Jarosław Kalinowski és mások 21 preambulumbekezdés (21) Miután a különböző ágazatok bekerültek az egységes támogatási rendszerbe
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, augusztus 24. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. augusztus 24. (OR. en) 11710/17 AGRI 433 AGRIORG 81 DELACT 142 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma:
RészletesebbenA KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA A közös agrárpolitika (KAP) legutóbbi reformja fenntartotta a KAP két pillérre épülő szerkezetét, és továbbra is a vidékfejlesztési politika képviseli
RészletesebbenVidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése
Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment
RészletesebbenAz agrárgazdaság hitelezési folyamatai I. negyedév
Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai- 218. I. negyedév Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar összesen) 218. I. negyedévének végére az előző negyedévhez képest
RészletesebbenVidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER)
ZEMPLÉNI TÁJAK VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET Vidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER) 2015.12.15. Jogszabályi szint Kormányrendeleti szintű szabályozás (272/2014. (XI. 5.) Korm.
Részletesebben1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft
Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. III. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar összesen) 2018. III. negyedévének
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,
RészletesebbenA CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban
A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.25. COM(2014) 390 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az EMGA kiadásairól Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám HU HU TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU B7-0080/390. Módosítás. James Nicholson az ECR képviselőcsoport nevében Britta Reimers saját maga nevében
6.3.2013 B7-0080/390 390 Britta Reimers saját maga nevében 109 cikk 109. cikk törölve A piaci szereplők szervezetei E rendelet alkalmazásában az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában működő piaci
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.7.2009 COM(2009) 354 végleges 2009/0094 (CNS) C7-0103/09 Javaslat: A TANÁCS RENDELETE az 1234/2007/EK rendelettől ( az egységes közös piacszervezésről szóló
RészletesebbenA zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály
A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek
RészletesebbenAlaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő
Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi
RészletesebbenOLAJOS MAGVAK: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM AZ EU REPCE TERMELÉSÉNEK VISSZAÁLLÍTÁSA ELLENSÚLYOZZA AZ ALACSONYABB BEHOZATALT
OLAJOS MAGVAK: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM AZ EU REPCE TERMELÉSÉNEK VISSZAÁLLÍTÁSA ELLENSÚLYOZZA AZ ALACSONYABB BEHOZATALT Kép EU-28 repce kínálata és forgalmazása 2017/18-ban EU repce termelése várhatóan
RészletesebbenNemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform
Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető Előzmények 1990- BSE Reformok az Európai Unió élelmiszer politikájában egyik alappillér a
RészletesebbenA KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA A KAP második pillérébe tartozó uniós vidékfejlesztési politika célja az Unió vidéki térségeinek támogatása, segítségnyújtás a rendkívül széles skálájú
RészletesebbenIntegráció és szövetkezés
Integráció és szövetkezés Jakab István Országgyűlés alelnöke MAGOSZ elnöke Napi Gazdaság Konferencia Budapest 2013. április 30. A mezőgazdasági termelés hatékonyságát a élelmiszerláncban elért magas érdekérvényesítési
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
RészletesebbenA gyümölcs- és zöldségágazat reformja. 2007. január 24.
A gyümölcs- és zöldségágazat reformja 2007. január 24. 1. Főbb jellemzők: Termelés A világ jelentősebb termővidékei, millió tonnában (2003-2005 átlag*) Világ: 1 314 millió tonna *Kivéve: Latin-Amerika,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/1-4. szám
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.4.22. COM(2014) 241 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az EMGA kiadásairól Korai előrejelző rendszer, 2014/1-4. szám HU HU TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2014/0086(NLE) 5.9.2014 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére az egyrészről az Európai
RészletesebbenHatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia
Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati
RészletesebbenTovább emelkedett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya - az agrárgazdaság hitelei IV. negyedév
Tovább emelkedett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar - az agrárgazdaság hitelei 217. IV. negyedév Az elmúlt egy évben az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar
RészletesebbenA Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre
A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar
RészletesebbenJobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.
2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenA vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések
A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Dr. Kardeván Endre államtitkár, országos főálltorvos Zalaegerszeg, 2012. március 1. A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83%
RészletesebbenA vidékért kezeskedünk
A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83% 2007-1,86% 2008-2,07% 2009-1,76%
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2014/2147(INI) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére
RészletesebbenA kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár
A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar zöldség-gyümölcs termelés legfőbb jellemzői Bruttó termelési érték (folyó áron) Mezőgazdasági
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
Részletesebben