Digitális képek, használatuk

Átírás

1 Grafikai alapismeretek

2 ALAPFOGALMAK 2

3 Digitális képek, használatuk Digitális kép => képpontokból épül fel. A digitális képek pontjait rácsként képzelhetjük el. A digitális képek fő tulajdonságai: Pixelekből épülnek fel Pixell (képpont): a digitalizált kép egy pontja. Általában négyzet alakú, felületük egyetlen színből tevődik össze. Bináris kód Digitalizált képek előnyei: Web-publikáció, Továbbítás -ben Otthoni nyomtatás 3

4 Alapvető formátumok A képek kódolása, tárolása kétféle alapelv segítségével valósítható meg: bittérképes vektoros 4

5 Bittérképes formátum A bittérképes (más néven bitmap, pixelgrafikus, vagy raszteres) formátumban az adott kép minden egyes képpontjának színinformációja eltárolásra kerül. Bármilyen képet vízszintesen és függőlegesen meghatározott darabszámú képpont, pixel ír le. A képpont fő jellemzői a színe, három alapszín (RGB) intenzitása határoz meg. A leggyakoribb bittérképes formátumok: BMP, GIF, JPG, PNG, TIFF 5

6 Vektorgrafikus formátum A vektorgrafikus formátumban a képet alkotó objektumok, vagyis rajzelemek tulajdonságai kerülnek tárolásra. tulajdonságokkal vannak leírva: Alakzatot leíró vektorfüggvény Alakzat körvonal tulajdonságai Alakzat kitöltési tulajdonságai A leggyakoribb vektorgrafikus formátumok: EPS, WMF, EMF, CDR, DFX, SVG 6

7 A különböző formátumok sajátosságai Az alábbi szempontok alapján a vektoros és pixeles tárolás igencsak eltér egymástól: Méretezhetőség Módosíthatóság Tároló igény 7

8 Méretezés A pixelgrafikus képeknek átméretezésénél romlik a minősége, nagyításnál a kép darabos lesz, kicsinyítéskor részletek vesznek el, mivel több, illetve kevesebb képponton lesz ábrázolva az eredeti kép. A vektorgrafikus képek a későbbiekben minőségromlás nélkül méretezhetők, a program az objektumokra jellemző értékek átszámításával állítja elő az új képet. 8

9 Módosíthatóság Vektorgrafikus tárolásnál az egyes rajzobjektumokhoz bármikor hozzáférhetünk, tulajdonságaikat módosíthatjuk. A pixelgrafikusan tárolt a későbbiekben már csak képpontonként kezelhetők. 9

10 Tárolóigény Vektorgrafikus tárolásnál az objektumok tulajdonságai kerülnek tárolásra. A tárigény ezért a tárolt objektumok számától és bonyolultságától függ. A több objektumot tartalmazó ábrát lassabban képes feldolgozni/megjeleníteni a számítógépünk. A pixelgrafikus formátum tároló igénye a képpontok számával arányos. 10

11 Jellemző felhasználási területek A vektorgrafikus állományok előnyeit akkor tudjuk kihasználni, ha matematikailag jól leírható objektumokat (vonal, kör, ellipszis, görbe, téglalap stb.) tartalmazó ábrákat hozunk létre. A formátum legnagyobb előnye, hogy a nagyítás/kicsinyítés művelete torzításmentes, és az egyes objektumokkal történő műveletvégzés is egyszerű, hiszen az egymást takaró objektumokat egyszerűen elmozdíthatjuk, átméretezhetjük, törölhetjük., A bittérképes állományokat elsősorban a fényképek és a foltszerű (nem vonalas) ábrák tárolására használjuk. 11

12 Képek tömörítése A bittérképes állományok igen nagy méretűek, hiszen minden egyes képpontról el kell tárolni a rá jellemző színinformációt. Ezért - mint a multimédia témakörében általánosan - itt is fontos, hogy a képállományokat megfelelően tömörítsük. A tömörítés kétféle lehet: Veszteségmentes Veszteséges 12

13 Képek tömörítése Veszteségmentes tömörített formátumok A veszteségmentes tömörítési eljárások megtartják a képek minőségét, vagyis a képpontok színe nem változik az eredeti képhez képest. képek kevesebb helyet foglalnak az adattárolón. GIF, PNG, TIFF formátumú képek. Veszteséges tömörítet formátumok: a tömörített állományból nem tudjuk maradéktalanul visszanyerni az eredeti képinformációt, A tömörítő algoritmus bizonyos pixelek színét megváltoztatja. Az eredeti szín elveszik, mikor kitömörítjük (megnézzük) a képet, már a változtatott színeket kapjuk vissza. JPG formátumú képek 13

14 Konvertálás más képformátumba Konvertálás: A kép egyik formátumból a másikba történő átalakítása A kép kiterjesztésének átírásával, a formátum nem változik, A konvertálás minden képszerkesztő program alapfunkciója. A Mentés másként (Save as) ablakban a fájltípus módosítása Exportálás vagy Másolat mentése (Save copy) menüpontokra, elvégezhető a konvertálás. gyengébb minőségű képből a formátum változtatásával sem lesz jobb kép! 14

15 Képszerkesztő programok Eltérő képességűek, de a legfontosabb képszerkesztési feladatokra szinte kivétel nélkül mindegyik alkalmas. Jellemzői: Általában többféle fájltípust képesek kezelni A képek átméretezhetők Különféle képmanipulációk (retusálás, por- és karceltüntetés, színarányok megváltoztatása, kontraszt növelése, stb) végezhetők el velük. Web-re való előkészítés Tetszőleges formátumba való mentés 15

16 Grafikus programok képszerkesztő programok, fotók utólagos korrekciója végezhető: forgatás, szélek levágása, színek, fényerő, kontraszt módosítása, méretezés, tömörítés stb. pl. a MS PictureManager, az Office programcsomag részeként, vagy pl az IrfanWiew ingyenesen letölthető képszerkesztő. Rajzolóprogramok a nagyon egyszerű, csak bitképet előállító Paint is. (amely a Windows része) Az Office programokban (Word, PowerPoint, Excel) eszköztárral vektorgrafikus képet állíthatunk elő, külön fájlként is menthetjük (WMF. EMF formátumban). Professzionális grafikus programok CorelDraw, amely alkalmas vektorgrafikus képek előállítására, grafikai program a nyomdai előkészítésnél, fotók szerkesztésénél elterjedten használt az Adobe Photoshop. A Gimp ingyenes rajzoló és képszerkesztő program.. 16

17 Rétegek A kép különböző elemeinek a szétválasztására szolgálnak Rétegekkel még nem rendelkező kép esetén úgy érdemes elképzelni, hogy újabb (átlátszó celofánra rajzolt) képeket illesztünk a meglévő képre Az eredeti képet háttérrétegnek nevezzük A rétegek segítségével úgy módosíthatjuk a kép egyes részeit, hogy más részek ne változzanak Példa: áttetszőség, árnyék, színezés (piros-sárga átmenet) 17

18 Maszkok A maszk az eredeti képpel megegyező méretű és felbontású szürkeárnyalatos kép Funkciója az eredeti kép valamely részének elrejtése A maszk fekete/fehér része nem fog megjelenni a kész ábrán, a szürke részek pedig valamennyire átlátszóak lesznek Fontosabb műveletek: kijelölés átalakítása maszkká, Maszk aktiválása, módosítása, törlése 18

19 Szűrők Használatukkal speciális hatások alkalmazhatók a képekre 19

20 DIGITÁLIS KÉP SZERKESZTÉS ALAPFOGALMAI 20

21 Fény fogalma A fény: emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás. A fény tulajdonságait meghatározó három fő szempont: intenzitás vagy amplitúdó, amelyet az ember fényerőként, fényességként érzékel, frekvencia (hullámhossz), amelyet az ember színként érzékel. 21

22 Tartományok Színlátás A látható fénysugárzás a 380 nanométertől 780 nanométer A hősugárzás a 780 nanométernél nagyobb hullámhosszúságú, szemeink által még nem észlelhető infravörös sugárzás. Az ultraibolya sugárzás már ugyancsak nem látható, hullámhossza a látható fénynél rövidebb, de energiában gazdagabb, mint a hosszú hullámú sugarak. 1 nanométer => a milliméter egy milliomod része, másképpen a méter milliárdod része. 22

23 Az emberi szem, látás A vizuális információ feldolgozása a szemben kezdődik. A szem hátsó részén található a retina, ahol a fény idegi jellé alakul. A fényt a fotoreceptorok (csapok és pálcikák) alakítják át idegi jellé, melyet a gyűjtősejtek kezdenek feldolgozni. Utolsó fázisként a ganglionsejtek gyűjtik össze az információt, melyet a vakfolton keresztül juttatnak ki a szemből a talamusz felé. 23

24 Képfelbontás Fogalma: egy kép összesen hány képpontból épül fel. Kétféle meghatározás: A kép vízszintes és függőleges képpontjainak száma (vagyis a képméret) a kép egyetlen hüvelykjén (vagy cm-én) hány képpontot különböztethetünk meg. Mértékegysége a dpi, dot per inch (szkennelés minősége, ill. nyomtatás) 24

25 Színmélység Fogalma: egy-egy színpont leírására hány bitet használunk fel. Általában 3 x 8 bit, vagyis színenként 256 árnyalat, 256 x 256 x 256 = millió szín. 25

26 Színkeverés Additív színkeverés (összeadó színkeverés) Szubtraktív színkeverés (elnyelt fények) 26

27 Színezet Az adott szín helye a színskálán. 27

28 Színmódok Egy digitális kép színösszetevői milyen módszerrel kerülnek kialakításra. Alapvető színmódok: Vonalas fekete/fehér: egy pont kétféle színű lehet: fekete vagy fehér Szürkeárnyalatos (grayscale): a fekete és a fehér mellett az egyes pixelek a szürke különböző árnyalatait is felvehetik. Összesen 256 árnyalatot különböztet meg. (8 biten ábrázoljuk.) Színpalettás indexed color mód: csak 256 színt tartalmaz. Létrehozása RGBből vagy CMYK-ból való konvertálással történik. RGB (Red Green Blue): három csatornát (színösszetevőt) használnak. Minden csatornát 8 biten ábrázolunk. Additív színkeverési mód. CMYK (ciánkék bíbor sárga fekete): ezekből állítja elő a kívánt színt. Négy színcsatorna, mindegyik 8 bit színmélységű. (Nyomdai felhasznál HSB: H (hue) => színezet, S=> telítettség, B (brightness)=> fényerő. E három tulajdonság együttes meghatározásával adják meg a színt. 28

29 Fényerő, telítettség, kontraszt, tónus Fényerő: a szín világossága 0% = fekete, 100% fehér Telítettség: a szín erőssége és tisztasága 0% = szürke, 100% = teljes telítettség Kontraszt: az egymás melletti színek elkülöníthetősége, idegensége. Tónus: fény-árnyék kontraszt 29

30 Gamma korrekció A gamma-korrekcióval a kép fényessége és színeinek élessége szabályozható. magas értéknél a kép világosabb tónusú lesz kevésbé telt színekkel, Alacsony értéknél sötétebb árnyalatok és valamivel teltebb színek jellemzik a képet 30

31 Váltottsoros (interlaced) képmegjelenítési technika kép nem egyszerre, hanem meghatározott részekben kerül megjelenítésre, ez az emberi szem számára ne legyen érzékelhető. Pl: hagyományos tévé. 31