Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése

Átírás

1 Egészségi egyenlőtlenségek Magyarországon Az egészségi egyenlőtlenségek társadalmi-gazdasági meghatározói Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentésének lehetőségei az ágazati szakpolitikákon keresztül Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése A kiadvány az egészség társadalmi-gazdasági meghatározóival foglalkozó, az Európai Unió Népegészségügyi Programja által támogatott DETERMINE projekt keretében készült. A projekt magyarországi partnere az Országos Egészségfejlesztési Intézet.

2 Tartalomjegyzék Összefoglaló... 3 Egészségi egyenlőtlenségek... 3 Magyarország helyzete nemzetközi viszonylatban... 4 Születéskor várható élettartam... 4 Az országon belüli egészségi egyenlőtlenségek... 5 Születéskor várható élettartam... 5 Egészségben eltöltött életévek... 6 A vélt egészségi állapot... 7 Halandóság... 8 Az egészségi egyenlőtlenségek további dimenziói... 9 Az egészség előfeltételei és társadalmi meghatározói... Egészségmagatartás... 3 Táplálkozás... 3 Dohányzás... 3 Testmozgás... 4 A szakpolitikai döntések hatása az egészségi egyenlőtlenségek alakulására... 4 Javaslatok... 6 Jó példák... 8 Melléklet: kérdőív a lehetséges egészséghatások kiszűrésére... Felhasznált irodalom... 3

3 Összefoglaló Az Országos Egészségfejlesztési Intézet részt vesz az Európai Bizottság által támogatott, 7- között működő Determine projektben ( amelynek célja, hogy feltérképezze és ismertesse az olyan szakmapolitikákat és bizonyítottan bevált gyakorlatokat, amelyek kedvezően hatnak a népesség egészségi állapotát befolyásoló gazdasági és társadalmi meghatározókra. A projektcélok szerves részét képezi, hogy konstruktív javaslatainkkal együtt felhívjuk az egészségügyön kívüli ágazatok szereplőinek és a döntéshozóknak a figyelmét a meglévő egészségi egyenlőtlenségekre, azok társadalmi és gazdasági meghatározóira, illetve az egyenlőtlenségek csökkentésének lehetséges eszközeire. A lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek hátterében jelentős társadalmi, környezeti, gazdasági és kulturális különbségek vannak. Ezen egyenlőtlenségek egy része méltánytalan. [5] (Méltánytalan az a különbség, mely az adott időbeni és társadalmi kontextusban nem szükségszerű és csökkenthető, vagy megszüntethető.) Ennek érdekében az Országos Egészségfejlesztési Intézet e rövid kiadvány keretében kívánja bemutatni a magyarországi egészségi egyenlőtlenségek főbb jellemzőit, továbbá azok összefüggését a társadalmi és gazdasági meghatározókkal és a különböző szakpolitikákkal. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségeket hatékonyan csökkentő politika fontosságára, továbbá a szakpolitikai és közösségi lehetőségekre. Emellett célunk az is, hogy minden ágazatban erősítsük az egészség iránti felelősségvállalást, ezért az összefoglaló utolsó fejezetében gyakorlati példákkal ösztönözzük az egészség szempontjainak figyelembe vételét a szakpolitika alakítás során. Az egészség társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti meghatározóin keresztül a lakosság egészsége javítható és a méltánytalan egyenlőtlenségek csökkenthetők. Ennek feltétele az egészségbarát kormányzati politika és szakpolitikák, a szakpolitikai döntések vizsgálata abból a szempontból, hogy milyen hatással vannak az egészségre, továbbá, a szakpolitikák és egészséghatások elemzése az egyenlőtlenségek csökkentése szempontjából. Egészségi egyenlőtlenségek A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz viszonyítva, mind az európai országok tekintetében igen kedvezőtlen [], és a lakosság egészségi állapotában tapasztalható egyenlőtlenségek is jelentősek. Az egészség jellemzésére és összehasonlítására számos mutató használatos. Kiadványunkban a születéskor várható élettartam segítségével mutatjuk be az európai országok és Magyarország közötti különbségeket. Az országon belüli egészségi egyenlőtlenségeket a születéskor várható élettartam, továbbá az egészségben eltöltött életévek, a vélt egészségi 3

4 állapot, valamint a halandóság mutatóinak segítségével, és további példákkal, illetve adatokkal szemléltetjük. Magyarország helyzete nemzetközi viszonylatban Születéskor várható élettartam 4-es adatok szerint Magyarországot a születéskor várható élettartam tekintetében a szomszédos országok több mint fele megelőzi []. A környező európai országok közül egyetlen országban (Ausztriában) éri el a születéskor várható élettartam a 79 évet, hat országban év között van, öt országban 7-74 év között, míg három országban 66-7 év között (. ábra).. ábra: Születéskor várható élettartam Magyarországon és a környező országokban (4) Forrás: Csite András Németh Nándor (7): A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán A szomszédos országoktól való lemaradást tovább árnyalják a területi egyenlőtlenségek: a legmagasabb születéskor várható élettartammal jellemezhető magyarországi kistérség átlaga alig éri el a lengyel átlagot, és elmarad a cseh átlagtól. [] (. táblázat) 4

5 . táblázat: Születéskor várható élettartam néhány országban és Magyarországon Forrás: Csite András Németh Nándor (7): A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán Az országon belüli egészségi egyenlőtlenségek Születéskor várható élettartam Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam értékeiben iskolai végzettség szerint a férfiaknál lényeges eltérések mutatkoznak. Egy felsőfokú végzettségű férfi 5. évi halandósági viszonyok mellett átlagosan 7 év megérését remélhetné, ami 6 évvel múlja felül a 8 általános iskolai osztályt sem végzettek születéskor várható átlagos élettartamát (55 év). Az általános iskola 8 osztályát (és szakiskolát végzett) férfiak várható élettartama, a középiskolát végzetteké pedig 3 évvel alacsonyabb a legmagasabb végzettségűekénél. [3] (. táblázat). táblázat: Születéskor várható átlagos élettartam nem és iskolai végzettség szerint, 5 Születéskor várható élettartam Iskolai végzettség Férfi Nő Férfi Nő év az átlag %-ában -7-o o Közép Felső Együtt Forrás: Klinger András (7): A halandóság társadalmi különbségei Magyarországon a XXI. század elején 5

6 A születéskor várható élettartamban jelentős területi egyenlőtlenségek is találhatók, amelyek hasonló mintát mutatnak a társadalmi-gazdasági státusz területi egyenlőtlenségeivel. (. ábra). ábra: A társadalmi-gazdasági státusz index alapján meghatározott területi egyenlőtlenségek () és a születéskor várható élettartam különbségei Magyarországon Forrás: Forrás: Juhász Attila, Nagy Csilla, Páldy Anna (9): A magyar lakosság társadalmi-gazdasági státusz index alapján meghatározott helyzete és a korai halálozás közötti összefüggés, Egészségben eltöltött életévek A születéskor várható élettartamon túl az egészségi állapot jellemzésére alkalmas további mutató az egészségben eltöltött életévek száma. Az egészségben eltöltött életévek számát az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja. Az iskolai végzettség hatása a betegség időszakának kezdetére elsődleges abban az értelemben, hogy nemtől függetlenül legkorábban az alapfokú végzettségűek betegszenek meg, legkésőbb pedig a felsőfokú végzettségűek [5] (3. táblázat). 6

7 3. táblázat: A 35 éves korra vonatkozó egészségesen, illetve betegségben várható élettartamok iskolai végzettség szerint 5-ben Magyarországon Forrás: Egészségesen várható élettartamok Magyarországon, 5. KSH (a Társadalmi ellátórendszerek, 6. KSH c. kiadvány alapján) A vélt egészségi állapot A vélt egészség az egészségi állapot jellemzésének olyan eszköze, amely az egészségi állapot önértékelésén alapul; azon, hogy milyen az egyének véleménye saját egészségi állapotukról. A vélt egészségi állapot nem függ össze szorosan a tényleges (orvosilag megállapítható) egészségi állapottal, az önértékelést jelentősen befolyásolja az egyén társadalmi, gazdasági, kulturális helyzete: társadalmi rétege, iskolai végzettsége, foglakozása, jövedelme, lakóhelye (város/falu), és még több más tényező. A hátrányos helyzetű társadalmi rétegekhez tartozó, az alacsonyabb műveltségi fokú, a szerényebb jövedelmű, a kis településeken élő emberek kedvezőtlenebbül ítélik meg saját egészségi állapotukat, mint az ezekből a szempontokból jobb helyzetben lévők. [6] A vélt egészségi állapot átlagát tekintve majdnem a hazai lakosság 5%-ának körében jónak számít az egészség megítélése, jövedelmi bontásban azonban jelentős különbségek mutatkoznak. A vélt egészségi állapot nagyobb arányban mutat jó megítélést a lakosság felső jövedelmi ötödében, a rossznak vélt egészségi állapot pedig jelentősebb a lakosság alsó jövedelmi ötödében (4. táblázat). 7

8 4. táblázat: A vélt egészségi állapot a lakosság jövedelmi ötödönkénti lebontásában Magyarországon 6-ban (%) Forrás: KSH VÉKA Adatfelvétel. A 8--es időszakra vonatkozó Szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló Nemzeti Stratégiai Jelentés c. dokumentum függeléke alapján A kvintilis arány azt mutatja, hogy a jövedelem-eloszlás felső %-ába tartozó háztartások összjövedelme hányszorosa az alsó % összjövedelmének. A jövedelemegyenlőtlenségeket mutató kvintilis arány 5-ben 5,5 volt Magyarország esetében, amely némileg meghaladja az uniós átlagot. [7] (5. táblázat) 5. táblázat: Jövedelemegyenlőtlenségek az Európai Unióban és Magyarországon Megnevezés Felső ötöd/alsó ötöd aránya EU-5 (5) 4,8 Magyarország (5) 5,5 Magyarország (6) 3,7* *Előzetes adat Forrás: Forrás: KSH VÉKA adatfelvétel. A 8--es időszakra vonatkozó Szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló Nemzeti Stratégiai Jelentés c. dokumentum függeléke alapján Halandóság A magyarországi kistérségekben a jövedelem és halandóság összefüggését vizsgálva megállapítható: minél alacsonyabb egy adott kistérségben az egy állandó lakosra jutó jövedelem, annál magasabb a halandóság szintje. [8] (6. táblázat) 8

9 6. táblázat: Jövedelem a kistérségek halandósági szintje szerint -3 között (a vidéki átlag százalékában) Halandósági szint Standard Egy főre jutó jövedelem** halandósági hányados*. Legmagasabb Nagyon magas Magas Közepes Átlagos Alacsony Legalacsonyabb 88 3 Vidék összesen Budapest 86 7 Összesen 98 3 Forrás: Klinger András (6): Újabb adatok a vidéki kistérségek és a budapesti kerületek halandósági különbségeiről (II) *A standard halandósági hányados azt fejezi ki, hogy az adott kistérség standard halálozási arányszáma hány százaléka a vidékre vonatkozó ugyanezen adatnak. ** A személyi jövedelem alapját képező jövedelem egy állandó lakosra jutó mértéke a. évi bevallások szerint. A halandóság és a jövedelem összefüggése a budapesti kerületekben még karakteresebb. Azokban a budapesti kerületekben ahol a legmagasabb a halandóság, a jövedelmi színvonal csaknem minden esetben a legalacsonyabb kategóriába tartozik. [8] Az egészségi egyenlőtlenségek további dimenziói A társadalmi kirekesztődésből, vagy az előítéletekkel való szembesülésből fakadóan csökkenő optimizmus, a remény elvesztése, az egészségügyi ellátórendszerhez való egyenlőtlen hozzáférés, vagy a megkülönböztető bánásmód az ellátás során mind negatívan hatnak az egészségre. [9] Az egészségügyi ellátórendszerhez való egyenlőtlen hozzáférés egyik mutatója, hogy a magyarországi kistérségeknek a felében van legalább egy betöltetlen háziorvosi körzet a 6-os adatok szerint (3. ábra). 9

10 3. ábra: Betöltetlen háziorvosi körzetek kistérségenként Magyarországon, Betöltetlen háziorvosi körzetek száma 7 to 9 () 5 to 7 (3) 3 to 5 (5) to 3 (65) to (84) Forrás: Országos Alapellátási Intézet Az ellátó rendszer és a célcsoport kapcsolata sem minden esetben felhőtlen. A különböző roma közösségekhez tartozó anyák és ellátásukra szakosodott egészségügyi dolgozók kapcsolatrendszerét és kommunikációját vizsgáló kutatás eredményei szerint a két fél ugyanazon eseményeket annyira különbözően értelmezi, mintha eltérő történésekről számolnának be. Az egészségügyi dolgozókkal folytatott interjúkban megjelent az előítéletesség, a romákat tájékozatlansággal, tudatlansággal, korszerű családtervezésre való képtelenséggel vádolva. A kutatás eredményei szerint azonban a roma anyák ezekben az ismérvekben nem különböznek a velük hasonló korú, iskolázottságú, családi állapotú, nem roma nőktől. A nem roma szolgáltató és a roma páciens közt nem ritka a diszkrimináció. [] A társadalom egyes csoportjainál is észlelhető az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenség. A magyarországi roma közösségek átlagosan rosszabb egészségi állapotát nem az etnikai hovatartozás magyarázza. Hazai és nemzetközi kutatások eredményei alapján, a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a magyarországi roma közösségek kedvezőtlen egészségmutatóinak hátterében rossz társadalmi-gazdasági helyzetük áll. Gyukits vizsgálata a krónikus betegségek gyakoriságát roma és nem roma lakosok között nem találta különbözőnek egy olyan borsodi faluban, ahol szinte mindenki munkanélküli volt. Ez esetben a rossz egészségi állapot magyarázó tényezője a munkanélküliség, nem pedig a roma származás. []

11 Az egészség előfeltételei és társadalmi meghatározói Az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek fent ismertetett példái mind bizonyítják, hogy a társadalmi helyzet és az egészség minősége között szisztematikus összefüggés áll fenn, vagyis egészségünk legerősebb meghatározója a társadalomban elfoglalt helyünk. Ez az összefüggés nemcsak a társadalom felső és alsó rétegeit érinti, hanem a társadalom egészére érvényes. [] A társadalmi helyzet és egészség összefüggését vizsgálva először az egészség előfeltételeit érdemes áttekinteni. Az egészség előfeltételei a béke, lakás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség. [] Az egészség előfeltételeinek vizsgálatából is következik, hogy az egészség nem lehet egyegy tárca, szakterület vagy szervezet kizárólagos ügye, felelőssége, kompetenciája. Az egészség egyik előfeltétele a lakás. A lakáskörülményekben tapasztalható magyarországi egyenlőtlenségek és a jövedelem összefüggésére vonatkozó adatok szerint a jövedelmi szegények közt a nem szegényekhez viszonyítva majdnem hatszor annyi háztartásban nincs vezetékes víz, és kétszer annyi lakás nem közcsatornával ellátott, több mint kétszer annyian nem tudják télen fűteni a lakásukat, és majdnem kétszer annyi háztartásnak nincs hozzáférése egészségügyi ellátáshoz. [3] (7. táblázat) Jövedelmi szegénynek a nemzetközi összehasonlításban általában azokat tekintik, akik az egy fogyasztási egységre jutó nettó jövedelem mediánjának 6 százaléka alatti jövedelemből élnek. 7-ben Magyarországon a népesség,6 százaléka ( 6 ezer fő), a háztartások, százaléka (46 ezer háztartás) volt ilyen. [3] Az Európai Bizottság által elfogadott közös indikátor a szociális védelem és társadalmi befogadás terén zajló uniós együttműködés terén.

12 7. táblázat: Lakhatási problémák előfordulása, 7 (%) Probléma megnevezése Jövedelmi szegény (%) Nem szegény (%) Különbség aránya Komforttényezők hiánya Villany,, Vezetékes víz,,9 5,8 Lakáson belüli fürdő/tusoló 8, 3,5 5, Lakáson belüli vízöblítéses WC 5,7,9 Közcsatorna 5,3 5, Lakótérrel kapcsolatos problémák A lakás zsúfolt 9,5,7 3,5 Nem elég világos a lakás 7,4 9,8,8 Télen nem tudja megfelelően 4,4 9,9,5 fűteni (anyagi okból) Szolgáltatásokhoz való nagyon nehéz hozzáférés Egészségügyi ellátás 4,5,6,7 Tömegközlekedés 6,3 4,4,4 Forrás: A Változó életkörülmények 7. évi adatfelvétele alapján, (Társadalmi jellemzők és ellátórendszerek 7. KSH) Az egészség és a társadalmi környezet közötti összefüggés felismerése vezetett az egészség társadalmi meghatározói fogalom kialakulásához. [4] Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint azokat a körülményeket, amelyek közt az emberek élnek és dolgoznak az egészség társadalmi meghatározóinak nevezzük. Az egészséget meghatározó, befolyásoló tényezők összetett rendszerét az alábbi egészségmodell (4. ábra) szemlélteti. 4. ábra: Az egészség meghatározóinak modellje Forrás: DAHLGREEN, G. AND WHITEHEAD, M. 99. (A DETERMINE Konzorcium első évi tevékenységének összefoglalója alapján)

13 Egészségmagatartás Nem tagadhatjuk az egyéni felelősség szerepét sem az egészségben, az egészséges döntésekhez azonban nemcsak ismeret, tudás, önfegyelem vagy megfelelő magatartás szükséges. Az egészséggel kapcsolatos döntéseinket a rendelkezésre álló lehetőségeink alakítják. [9] Az egészséges döntésekhez mindenekelőtt az egészség előfeltételeinek kell rendelkezésre állniuk, illetve a társadalmi-gazdasági meghatározók egészséget támogató együttesének. Az alábbi néhány példa az egészségmagatartás és a társadalmi-gazdasági tényezők összefüggését mutatja. Táplálkozás Az élelmiszerfogyasztási szokásokban jövedelmi helyzet szerinti különbségek megfigyelhetők. A. jövedelmi decilisbe tartozóknál a zöldség, gyümölcs, valamint a sajt és egyéb tejtermékek fogyasztása jelentősen meghaladja az alsó jövedelmi kategóriában élőkét (8. táblázat). [3] 8. táblázat: Néhány élelmiszerfajta fogyasztásának egy főre jutó havi mennyisége az. és a. jövedelmi tizedbe tartozók körében és átlagosan, 7 Megnevezés.. Átlagosan. decilis az. decilis decilis százalékában Tej, l 3,54 5, 4,76 4, Sajt és egyéb,73,9,33 3, tejtermékek, kg Friss zöldség,, 4,9 3,68, főzelék, kg Friss gyümölcs, kg,78,57 3,54 39,5 Forrás: Társadalmi jellemzők és ellátórendszerek 7. KSH 7-ben zöldségekre átlagosan,6-szer, gyümölcsökre 4-szer annyit költöttek a legfelső decilisbe, mint a legalsó decilisbe tartozók. [5] Dohányzás A fiatalkori dohányzás és a szülők foglalkoztatottsága Magyarországon jelentős összefüggést mutat. [6] A vizsgált 3-5 éves magyar fiatalok körében azok dohányoznak leginkább rendszeresen, akik esetében egyik szülőnek sincs munkája (8,9%). (9. táblázat) 3

14 9. táblázat: A megkérdezett tanulók aktuális dohányzási jellemzői a szülők foglalkozási státusza alapján (%) A megkérdezett tanuló nem dohányzik A megkérdezett tanuló dohányzott, de már abbahagyta A megkérdezett tanuló rendszeresen dohányzik. Csak az apának van állása A szülők foglalkozási helyzete Csak az anyának Mindkettőnek van állása van állása Egyiknek sincs állása 67,9 63,8 73, 5,7 8,7 7,4,7,3 3,4 8,7 4,3 8,9 Forrás: Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés 8 Magyarország. A kutatás OEFI által koordinált második fordulójának eredményei alapján Testmozgás Magyarországon a lakosság alsó jövedelmi harmadában csak a háztartások 37%-ában élő gyermekeknek van rendszeres sportolási lehetősége a kötelező oktatáson kívüli tevékenységek részeként. [7] A szakpolitikai döntések hatása az egészségi egyenlőtlenségek alakulására Az egészség társadalmi-gazdasági meghatározóiban megnyilvánuló egyenlőtlenségeket a hatalom, a pénz és az erőforrások megoszlása alakítja, így az függ a különböző szakpolitikai döntésektől. Az összefüggést az alábbi példák szemléltetik [8]. (5. ábra) A vizsgált minta 47 személyből áll, akik túlnyomó többsége a népesség legszegényebb harmadához tartozó háztartásokban él; olyan családokban, amelyekben az egy főre számított havi jövedelem Ft alatt marad (Ferge-Tausz-Darvas: Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen. kötet. Esettanulmány Magyarországról. ). 4

15 5. ábra: Milyen hatással vannak a különböző szakpolitikák az egészségre? Kissebbséghez tartozás Egészségesebbek azok a társadalmak, ahol minden állampolgárnak lehetősége van részt venni és szerepet vállalni a társadalmi, gazdasági és kulturális életben, mint ahol bizonytalanság, társadalmi kirekesztődés és depriváció van jelen. Lakáspolitika A vegyes lakókerületek kialakítása és a szegregáció felszámolása javíthatja a közbiztonságot, a mentális egészséget, és egyes bizonyítékok szerint az egészséget és az egészségmagatartást is. Jövedelmi helyzet Az adópolitikán, a foglalkoztatás-, oktatás-, és gazdaságpolitikán, és más egyéb szakpolitikákon keresztül kivétel nélkül minden kormány jelentős hatást gyakorol a jövedelemeloszlásra. Ezen szakpolitikáknak a halálozásra és megbetegedésre gyakorolt megkérdőjelezhetetlen hatása közfelelősséggé teszi az abszolút szegénység és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentését. Mezőgazdaság, táplálkozás A mezőgazdaságpolitika befolyásolja az élelem minőségét, mennyiségét, árát és elérhetőségét, amelyek fontos népegészségügyi hatással bírnak. A táplálkozással kapcsolatos szakpolitikák (pl. alacsony zsírtartalmú ételek szubvenciója), és az élelmiszerkereskedelmi intézkedések (amelyek pl. lehetővé teszik a friss élelmiszer környékbeli elérhetőségét) elősegítik a testsúlycsökkentést illetve a zöldség-és gyümölcsfogyasztást. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés Az ellátás fizikai hozzáférhetősége és így az egészségi állapot javítható, ha pl. a járóbetegeket a központi kórházi ellátás felől az alapellátás vagy közelebbi kórházak felé irányítják. Vízellátás A szennyezettség és fertőzöttség közvetlen hatásain felül az egyéb vízgazdálkodási intézkedések, mint pl. fluoros ivóvízkezelés, a vízkivétel, az árvízvédelem mind pozitív népegészségügyi hatással bírhatnak. 5 Munkanélküliség A munkanélküliséggel kapcsolatos negatív egészséghatások már a foglalkoztatási helyzet bizonytalansága esetén jelentkeznek (pl. szorongás, depresszió, a saját egészség rossz megítélése, szívbetegség kockázata). Ezért a munkanélküliség kezelésében három célt kell szem előtt tartani: a munkanélküliség és a bizonytalan foglalkoztatás megelőzését, illetve a munkanélküliek támogatását, és biztos munkához juttatását. Oktatás Az oktatás és egészség közti szoros összefüggés szilárdan bizonyított: a magasabb iskolai végzettség jobb egészséghez vezet, és fordítva. A hatás lehet közvetlen, pl. megfelelő tudás révén, vagy közvetett, pl. a társadalmi mobilitás jobb munka, több fizetés, jobb életszínvonal elősegítésén keresztül. Foglalkoztatás Az egészség és a produktivitás között kölcsönös összefüggés van. A jobb munkafeltételek révén egészségesebb lesz a munkaerő, ezáltal a termelékenység tovább fokozható. A jobb produktivitás segíti a még egészségesebb munkahely kialakítását.

16 Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése mind a társadalmi igazságosság szempontjából, mind pedig gazdasági szempontból az egész társadalom közös érdeke. Az egészség hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a lehető legteljesebb életet éljük, és hogy a társadalomban optimális teljesítményt tudjunk nyújtani. [7] Igazságos a társadalom, ha egyenlő esélyeket biztosít tagjainak az egészség területén is. A gazdaság növekedése önmagában nem csökkenti az egyenlőtlenségeket, viszont az egyenlőtlenségek csökkentése az egészségre való pozitív hatásán keresztül ösztönzi a gazdaságot [9]. Az egyenlőtlenségek és ezen belül a méltánytalan egyenlőtlenségek növekedése visszahat a gazdaságra és annak működőképességét ássa alá hosszabb távon. Európában a legkevésbé egyenlőtlen skandináv államok a leginkább versenyképesek között vannak. [] Javaslatok Alapvetés: a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek hátterében, meghatározó tényezőként jelentős társadalmi, gazdasági, kulturális különbségek vannak, amelyek társadalmi szintű döntésekkel befolyásolhatók. E befolyásolható különbségeket nevezzük méltánytalannak. [5] Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az egészségi állapot egyenlőtlenségei mögött meghúzódó tényezők szakpolitikai és politikai befolyásolási lehetőségeire, többek között a következő eszközökkel [9]: ) Fogalmazzuk újra a problémát. A magyar lakosság körében jelentős és növekvő egészségi egyenlőtlenségek tapasztalhatók. Például, a születéskor várható élettartam az ország átlagát tekintve nő, ám a javulás csak a jobb helyzetűekre korlátozódik: a szegényebbek élete rövidül. [] Az egészségi egyenlőtlenségek a társadalmi, gazdasági, kulturális meghatározók egyenlőtlenségeiből fakadnak, így az egészségi egyenlőtlenségek problémájával az egészségügyi ágazaton kívül is foglalkozni kell. A hangsúlyt a társadalmi igazságosság jegyében arra kell fektetni, hogy a társadalom minden csoportja számára egyenlő esélyeket teremtsünk. Ennek első lépése, hogy csökkentjük a gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális meghatározók mentén a méltánytalan egyenlőtlenségeket, amelyek pl. a várható élettartamban, vagy az egészségben eltöltött életévekben mérhető különbségeket okoznak. ) Mérlegeljük szakpolitikai javaslataink és tervezett intézkedéseink egészségre gyakorolt hatását. Az életminőség javítását célzó minden egyes döntés hatással van az egészségre, és ezért az egészségpolitika részét alkotja. Ezért nagyon fontos a szakpolitikai tervezetek vizsgálata abból a szempontból, hogy van-e lehetséges hatásuk az egészségre. Mivel sosem lehetünk biztosak abban, hogy saját szakpolitikánk nincs-e hatással az egészségre, mellékelünk egy kérdőívet, melynek segítségével a kérdés könnyen eldönthető (. melléklet). Amennyiben a válaszok tanulsága szerint számolni kell lehetséges egészséghatásokkal, feltétlenül ajánlott ezeknek a hatásoknak a további vizsgálata, illetve a negatív hatások kiküszöbölése. Ennek egyszerű eszköze az ún. egészséghatás vizsgálat, melyről további információt talál az OEFI honlapján ( 6

17 3) Váltsuk valóra az Egészséget minden szakpolitikában ajánlást. A 6-os finn elnökség az egészség és az egyéb szakpolitikák közötti kapcsolat erősítését szorgalmazta. Az Egészséget minden szakpolitikában ajánlás egy horizontális, kiegészítő szakpolitikai stratégiát jelent, az egészség olyan meghatározóinak vizsgálatára irányul, amelyeken az egészség javítása érdekében változtatni lehet, de amelyek főleg az egészségügyön kívüli szakpolitikáktól és ágazatoktól függenek. Az egészségpolitika és egyéb szakpolitikák közti kapcsolat erősítése hozzájárul a lakosság egészségének javításához és jólétének fokozásához a tagországok körében. [] 4) Ösztönözzük az ágazatközi együttműködést. Amennyiben munkánk során nem foglalkozunk napi szinten az egészség kérdésével, az egészség szempontjainak figyelembe vétele érdekében különösen ajánlott, hogy más tárcák vagy szakosztályok és a versenyszféra együttműködését keressük. Az ágazatközi együttműködés előnye, hogy a szakpolitika alakítás során szélesebb körű szaktudás használható fel. Továbbá, lehetőséget nyújt az ágazati politikák összehangolására, amely költséghatékonyabb működést is eredményez. Nemzetközi kezdeményezések Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése, és az egészséggel összefüggő esélyegyenlőség növelése nemzetközi szinten kifejezett cél. Az Európai Bizottság 9-ben közleményt jelentetett meg az egészségi egyenlőtlenségek csökkentéséről Szolidaritás az egészség terén: Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése az EU-ban címmel. A Közlemény konkrét javaslatokkal szolgál az egészégi egyenlőtlenségek csökkentésére, melyek végrehajtása során a Bizottság aktívan együtt kíván működni a tagállamokkal és az érdekelt felekkel. [] Az Egészségügyi Világszervezet Egészség Társadalmi Meghatározói Bizottsága 8. évi jelentésében az egészség-szakadék egy generáción belül való felszámolására szólított fel. [3] Az Európai Unió 8-3-as időszakra szóló Egészségügyi Programja három célkitűzésének egyike magában foglalja az egészségi egyenlőtlenségek csökkentését. Az egészségi egyenlőtlenségek nem természetszerűleg adottak, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadnak. Ezért azokat aktív stratégiákkal és társadalmi szinten hozott döntésekkel befolyásolni is tudjuk. 7

18 Jó példák A Determine projekt honlapra látogatva ( több mint, a projektpartner országokból származó jó gyakorlatról található gyűjtemény (a Good Practice Directory menüpontban), melyek az egészség társadalmi meghatározóira irányulnak. Ezek közül három projekt pályázati támogatásban is részesült a Determine projekt keretében. A 8-ban meghirdetett pályázati támogatás keretében három, az egészségi állapot társadalmi-gazdasági meghatározóinak kezelését célzó, az adott országban innovatívnak számító modellprojektnek ítéltek meg pénzügyi támogatást hónapra szólóan. A nyertes projektek egyike magyar. Rövid ismertető a támogatott projektekről [6]: Egészséges és fenntartható lakhatás projekt (Debrecen) 3-ban a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Iskolája szervezésében közösségfejlesztési projekt indult egy elszigeteltségben élő roma közösség körében. A projekt eredeti célja a közösség egészségi állapotának javítása és egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítése volt. A projekt elindítása után röviddel nyilvánvalóvá vált, hogy az alapvető problémák kezelése, illetve a lakhatás-kérdés megoldása nélkül nincs remény a közösség egészségi állapotának javítására. A debreceni Domokos Márton Kert roma közössége 6-ban létrehozta az Opre Roma (Állj fel, roma) Egyesületet, azzal a céllal, hogy a közösség élet-és lakáskörülményeit javítsa. Az Egyesület tagjai egymással összefogva, és számos partnerrel együttműködésben szeretnék megoldani lakásproblémájukat. A program főbb célkitűzései a következők: A közösség környezethasználat, környezetvédelem és energiafelhasználás iránti tudatosságának növelése közművek látogatásával egybekötött előadássorozat keretében. Közösségi tervek készítése fenntartható, energiatakarékos és egészségbarát lakókörnyezet kialakítására. Építésre kész tervek elkészítése lakhatási projekthez. További információ a projektről: Egészségfejlesztési projekt hajléktalanok körében (Szlovénia) A program olyan társadalmilag különösen kirekesztett csoportra irányul, amelynek tagjai kívül esnek az egészségügyi és szociális szolgáltatások körén, formális és informális társadalmi kapcsolataik hiányoznak, illetve alkohol- és drogproblémával küszködnek. A program holisztikus módon próbál segítséget nyújtani a számtalan egészségügyi problémával rendelkező hajléktalanok számára. A működtető Kings of the Street szervezet különböző módokon igyekszik javítani a célcsoport szolgáltatásokhoz való hozzáférését, illetve segíteni őket abban, hogy életüket egészségesebben élhessék. A program elemei: heti hat napon át nyitva tartó, hátrányos helyzetű embereket segítő központ működtetése; lakhatást, foglalkoztatást és az egészségesebb táplálkozást elősegítő tevékenységek. 8

19 Bővebb információ a programról elérhető angol nyelven: Innovatív munkahelyi egészség-fejlesztési projekt elhízással küzdő, testmozgást nélkülöző, alacsony iskolai végzettségű férfiak számára (Dánia) A projekthelyszínül szolgáló munkahelyen többnyire alacsony iskolai végzettségű, vagy képzettséggel nem rendelkező férfiak dolgoznak. A célcsoportra jellemző a betegség okozta nagyarányú hiányzás, az elhízás, a testmozgás hiánya és a dohányzás. A projekt az egészséges táplálkozás támogatásával, a dohányzásról való leszokást elősegítő és a testmozgást ösztönző tevékenységekkel próbál változást elérni a férfiak egészségmagatartásában. A megvalósítás széles körű partnerségi együttműködés keretében történik a munkahely, a munkáltató, a munkavállalók, a gyorséttermek és a helyi sport- és szabadidős tevékenységszolgáltatók, továbbá a helyi szakközépiskola részvételével. A projekt megvalósítója a Guldborgsund-i önkormányzat egészségügyi szakembereiből álló munkacsoport. Az egészségmagatartásban való változtatás módszereit a résztvevők kvalitatív kutatás során vizsgált észrevételei alapján dolgozták ki. Bővebb információ a projektről elérhető angol nyelven: 9

20 Melléklet: kérdőív a lehetséges egészséghatások kiszűrésére Mérlegeljük a politikai, szakpolitikai programok, projektek, döntések lehetséges hatását az egészséget befolyásoló társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti tényezők függvényében is! E kérdőív segítségével eldöntheti, hogy a szakpolitikai tervezet, program vagy projekt (továbbiakban: szakpolitika) hatással van-e az egészséget befolyásoló társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőkre. Emellett fontos vizsgálni, hogy az egészséghatás különböző módon vagy erősségben érinti-e a társadalmon belüli csoportokat, és hogy ezzel csökkenti-e vagy növeli az egészségi egyenlőtlenségeket. Végül, a más ágazatokkal való együttműködés segíthet a politika pozitív hatásainak felerősítéséhez, és megelőzheti, hogy egymással ellentmondásban lévő politikai tervezetek kerüljenek kidolgozásra. Van-e egészséghatása a tervezett döntésnek?. A tervezett döntésnek van egészséghatása, amennyiben befolyásolja a következő tényezőket: Fizikai környezet Környezet Lakhatás / lakókörnyezet A lakás minősége Biztonság Infrastruktúra, szolgáltatások, ill. azok elérhetősége Társadalmi-gazdasági környezet Oktatás Jövedelem Foglalkoztatás Társas kapcsolatok és jólét Kikapcsolódás A környezet lakosságának összetétele A környezet hangulata Egyéb Életmód Alkohol, dohányzás, drogok vagy szerencsejáték Táplálkozás Testmozgás (vagy annak hiánya) Szexuális élet Stressz Közlekedési morál Utazás, és külföldön szerzett betegségek Egyéb