ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben július 3. keddi ülés EURÓPAI PARLAMENT

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT ELFOGADOTT SZÖVEGEK július 3. keddi ülés P7_TA-PROV(2012)07-03 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE HU Egyesülve a sokféleségben HU

2

3 TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK P7_TA-PROV(2012)0267 Biztosítás és viszontbiztosítás (Szolvencia II) ***I (A7-0198/ Elıadó: Sharon Bowles) Az Európai Parlament július 3-i jogalkotási állásfoglalása a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdésérıl és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II) átültetésének idıpontja és alkalmazásának idıpontja, valamint egyes irányelvek hatályon kívül helyezésének idıpontja tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2012)0217 C7-0125/ /0110(COD))... 1 P7_TA-PROV(2012)0268 Az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulása * (A7-0169/ Elıadó: Maurice Ponga) Az Európai Parlament július 3-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2001/822/EK határozat módosítására vonatkozó tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2012)0061 C7-0054/ /0024(CNS))... 6 P7_TA-PROV(2012)0269 Az EU makroregionális stratégiáinak fejlıdése: A jelenlegi gyakorlat és a jövıbeni kilátások, különösen a Földközi-tenger térségében (A7-0219/ Elıadó: François Alfonsi) Az Európai Parlament július 3-i állásfoglalása az Unió makroregionális stratégiáinak alakulásáról: jelenlegi gyakorlatok és jövıbeli kilátások, különösen a földközi-tengeri térségben (2011/2179(INI))... 7 P7_TA-PROV(2012)0270 Az egységes európai vasúti térség ***II (A7-0196/ Elıadó: Debora Serracchiani) Az Európai Parlament július 3-i jogalkotási állásfoglalása az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) elfogadása céljából a Tanács elsı olvasatban elfogadott álláspontjáról (18581/2/2011 C7-0268/ /0253(COD)) P7_TA-PROV(2012)0271 A közúti közlekedésben használt menetíró készülékek ***I (A7-0195/ Elıadó: Silvia-Adriana łicău) Az Európai Parlament július 3-i jogalkotási állásfoglalása a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrıl szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet és az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0451 C7-0205/ /0196(COD)) PE \ I HU

4 PE \ II P7_TA-PROV(2012)0272 A szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítése ***I (A7-0046/ Elıadó: Jürgen Creutzmann) Az Európai Parlament július 3-i jogalkotási állásfoglalása a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatróla szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítésl (COM(2011)0285 C7-0139/ /0137(COD)) P7_TA-PROV(2012)0273 A vízgazdálkodással kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtása (A7-0192/ Elıadó: Richard Seeber) Az Európai Parlament július 3-i állásfoglalása a vízgazdálkodással kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtásáról az európai vízgazdálkodással kapcsolatos kihívások szükséges átfogó megközelítésének kidolgozását megelızıen (2011/2297(INI)) P7_TA-PROV(2012)0274 e-segélyhívás: új 112-es szolgáltatás a polgárok számára (A7-0205/ Elıadó: Olga Sehnalová, Dieter-Lebrecht Koch) Az Európai Parlament július 3-i állásfoglalása az e-segélyhívó szolgáltatásról: egy új 112-es szolgáltatás a polgárok számára (2012/2056(INI)) P7_TA-PROV(2012)0275 Az Európában történı befektetés vonzereje (A7-0190/ Elıadó: Rodi Kratsa-Tsagaropoulou) Az Európai Parlament július 3-i állásfoglalása az európai beruházások vonzerejérıl (2011/2288(INI)) P7_TA-PROV(2012)0276 A keleti partnerség kereskedelmi szempontjai (A7-0183/ Elıadó: Miloslav Ransdorf) Az Európai Parlament július 3-i állásfoglalása a keleti partnerség kereskedelmi vonatkozásairól (2011/2306(INI)) P7_TA-PROV(2012)0277 A módosítások elektronikus aláírása (az eljárási szabályzat 156. cikke (1) bekezdése második albekezdésének értelmezése) Az Európai Parlament július 3-i határozata a bizottságokban benyújtott módosítások elektronikus aláírásával foglalkozó kísérleti projektrıl (az eljárási szabályzat 156. cikke (1) bekezdése második albekezdésének értelmezése)

5 P7_TA-PROV(2012)0267 Biztosítás és viszontbiztosítás (Szolvencia II) ***I Az Európai Parlament július 3-i jogalkotási állásfoglalása a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdésérıl és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II) átültetésének idıpontja és alkalmazásának idıpontja, valamint egyes irányelvek hatályon kívül helyezésének idıpontja tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2012)0217 C7-0125/ /0110(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0217), tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére és 62. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7 0125/2012), tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (3) bekezdésére, tekintettel a Tanács képviselıjének június 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 46. cikkének (1) bekezdésére, tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7-0198/2012), A. Mivel sürgısségi okokból megalapozott, hogy a szavazásra a szubszidiaritás és az arányosság alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzıkönyv 6. cikkében meghatározott nyolc hetes határidı lejárta elıtt kerüljön sor; 1. elfogadja elsı olvasatban az alábbi álláspontot; 2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. 1

6 P7_TC1-COD(2012)0110 Az Európai Parlament álláspontja, amely elsı olvasatban július 3-án került elfogadásra a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdésérıl és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II) átültetésének idıpontja és alkalmazásának idıpontja, valamint egyes irányelvek hatályon kívül helyezésének idıpontja tekintetében történı módosításáról szóló 2012/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére és 62. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete a nemzeti parlamenteknek való megküldését követıen, rendes jogalkotási eljárás keretében 1, mivel: (1) A biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdésérıl és gyakorlásáról szóló, november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) 2 létrehozza az Unió biztosítói és viszontbiztosítói szabályozásának és felügyeletének modern, kockázatalapú rendszerét. Ez a rendszer elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonságos és stabil biztosítási ágazat jöjjön létre, amely fenntartható biztosítási termékeket kínál, és hosszú távú befektetések, valamint a stabilitás ösztönzése révén támogatja a reálgazdaságot. (2) A 2009/138/EK irányelv az átültetése határidejeként október 31-ét és az alkalmazása idıpontjaként november 1-jét határozza meg. Az említett irányelv továbbá november 1-jét határozza meg a hatályos biztosítási és viszontbiztosítási 1 2 Az Európai Parlament július 3-i álláspontja. HL L 335., , 1. o. 2

7 irányelvek 1 (a továbbiakban együttesen: Szolvencia I) hatályon kívül helyezésének idıpontjaként. (3) A Bizottság január 19-én többek között a 2009/138/EK irányelv módosításáról szóló javaslatot fogadott el a biztosítási ágazat új felügyeleti struktúrájának,nevezetesen az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásának a figyelembevétele érdekében (a továbbiakban: Omnibus II javaslat). Az Omnibus II javaslat rendelkezik a 2009/138/EK irányelv átültetésére vonatkozó idıpont és alkalmazására vonatkozó idıpont, valamint a Szolvencia I hatályon kívül helyezésére meghatározott idıpont késıbbi idıpontra történı módosításáról is. (4) Az Omnibus II javaslat összetettségét tekintve fennáll annak a kockázata, hogy nem fog hatályba lépni a 2009/138/EK irányelv átültetése idıpontját és az alkalmazása idıpontját megelızıen. Az említett idıpontok változatlanul hagyása azzal a következménnyel járna, hogy a 2009/138/EK irányelvet az Omnibus II javaslatban elıírt átmeneti szabályok és megfelelı kiigazítások hatálybalépése nélkül hajtják végre. 1 A Tanács 64/225/EGK irányelve (1964. február 25.) a viszontbiztosítás és a visszaengedményezés területén a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetésérıl (HL 56., , 878.o.); A Tanács 73/239/EGK Elsı irányelve (1973. július 24.) az életbiztosítás körén kívül esı közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 228., , 3.o.); A Tanács 73/240/EGK irányelve (1973. július 24.) az életbiztosítás körén kívül esı közvetlen biztosítási üzletág tekintetében a letelepedés szabadságát akadályozó korlátok eltörlésérıl (HL L 228., , 20.o.); A Tanács 76/580/EGK irányelve (1976. június 29.) 73/239/EGK irányelv módosításáról (HL L 189., o.); A Tanács 78/473/EGK irányelve (1978. május 30.) a közösségi együttes biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 151., , 25.o.); A Tanács 84/641/EGK irányelve (1984. december 10.) 73/239/EGK elsı irányelvnek elsısorban az utazási segítségnyújtás vonatkozásában történı módosításáról (HL L 339., , 21.o.); A Tanács 87/344/EGK irányelve (1987. június 22.) a jogvédelmi biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 185., , 77.o.); A Tanács 88/357/EGK második irányelve (1988. június 22.) az életbiztosítás körén kívül esı közvetlen biztosításokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elısegítı rendelkezések megállapításáról (HL L 172., , 1.o.); A Tanács 92/49/EGK második irányelve ( június 18.) az életbiztosítás körén kívül esı közvetlen biztosításra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (harmadik nem életbiztosítási irányelv) (HL L 228., ); Az Európai Parlament és a Tanács 98/78/EK irányelve (1998. október 27.) a biztosítási csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítı felügyeletérıl ( HL L 330., ); Az Európai Parlament és a Tanács 2001/17/EK irányelve (2001. március 19.) a biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról (HL L 110., , 28. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK irányelve (2002. november 5.) az életbiztosításról (HL L 345., , 1.o.); Az Európai Parlament és a Tanács 2005/68/EK irányelve (2005. november 16.) a viszontbiztosításról (HL L 323., , 1.o.). 3

8 (5) Annak elkerülése érdekében, hogy a tagállamokra a 2009/138/EK irányelv átültetése, majd késıbb, az Omnibus II javaslatban elıirányzott új struktúra kapcsán túlzottan nagy jogalkotási teher nehezedjen, célszerő a 2009/138/EK irányelv átültetésére meghatározott idıpontot késıbbi idıpontra módosítani. (6) Annak érdekében, hogy a felügyeleteknek és a biztosítóknak, valamint viszontbiztosítóknak elegendı idejük legyen felkészülniük az új felügyeleti rendszer alkalmazására, célszerő a 2009/138/EK irányelv alkalmazásának késıbbi idıpontjáról is rendelkezni. (7) A jogbiztonság érdekében indokolt a Szolvencia I hatályon kívül helyezésének idıpontját ennek megfelelıen egy késıbbi idıpontra módosítani. (8) Tekintettel arra, hogy rövid idı marad a 2009/138/EK irányelvben meghatározott idıpontokig, ezen irányelvnek indokolt haladéktalanul hatályba lépnie. (9) Következésképpen az ezen irányelv tervezetének a nemzeti parlamentek számára történı megküldésése tekintetében a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepérıl szóló (1.) jegyzıkönyv 4. cikkében meghatározott, sürgıs esetekre vonatkozó kivétel alkalmazandó, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk A 2009/138/EK irányelv a következıképpen módosul: 1. A 309. cikk (1) bekezdése a következıképpen módosul: a) az elsı albekezdésben a október 31 idıpont helyébe június 30 lép; b) az elsı albekezdés után a szöveg a következı albekezdéssel egészül ki: Az elsı albekezdésben említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket január 1-jétıl kell alkalmazni. 4

9 2. A 310. cikk elsı bekezdésében a november 1 idıpont helyébe január 1 lép. 3. A 311. cikk második bekezdésében a november 1 idıpont helyébe január 1 lép. 2. cikk Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon lép hatályba. 3. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt..., Az Európai Parlament részérıl az elnök a Tanács részérıl az elnök 5

10 P7_TA-PROV(2012)0268 Az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulása * Az Európai Parlament július 3-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2001/822/EK határozat módosítására vonatkozó tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2012)0061 C7-0054/ /0024(CNS)) (Különleges jogalkotási eljárás konzultáció) Az Európai Parlament, tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0061), tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 203. cikkére, amelynek megfelelıen a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0054/2012), tekintettel eljárási szabályzatának 55. cikkére, tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0169/2012), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát; 2. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtıl el kíván térni; 3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget; 4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. 6

11 P7_TA-PROV(2012)0269 Az EU makroregionális stratégiáinak fejlıdése: A jelenlegi gyakorlat és a jövıbeni kilátások, különösen a Földközi-tenger térségében Az Európai Parlament július 3-i állásfoglalása az Unió makroregionális stratégiáinak alakulásáról: jelenlegi gyakorlatok és jövıbeli kilátások, különösen a földközi-tengeri térségben (2011/2179(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Bizottság által 2007 decemberében elfogadott MED operatív programra, tekintettel az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz révén megvalósuló, az Európai Bizottság által augusztus 14-én elfogadott, Földközitengeri medence elnevezéső, határokon átnyúló együttmőködési programra, tekintettel az Arco Latino közötti idıszakra szóló, A strukturált és innovatív földközi-tengeri térség elnevezéső stratégiai tervére, tekintettel az Európai Unió balti-tengeri stratégiájáról és a jövıbeli kohéziós politikában a makrorégiók szerepérıl szóló július 6-i állásfoglalására 1, tekintettel a hegyvidéki régiók, szigetek és gyéren lakott területek gazdasági és társadalmi fejlıdésére irányuló európai stratégiáról szóló, szeptember 22-i állásfoglalására 2, tekintettel a Bizottság november 9-i, a gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló 5. jelentésben szereplı következtetések: a kohéziós politika jövıje címő közleményére (COM(2010)0642), tekintettel a Bizottságnak az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájáról szóló, december 8-i közleményére (COM(2010)0715) és a közleményt kísérı, iránymutató jellegő cselekvési tervre (SEC(2009)0712), tekintettel az Duna régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásáról szóló, február 17-i állásfoglalására 3, tekintettel az ARLEM-nek az Unió a Mediterrán Térségért területi dimenziójáról szóló a jövıre vonatkozó ajánlásokat megfogalmazó, január 29-i jelentésére, tekintettel az európai szomszédságpolitika déli dimenziójának felülvizsgálatáról szóló, április 7-i állásfoglalására 4, 1 HL C 213. E, , 1. o. 2 HL C 50. E, , 55. o. 3 HL C 188. E, , 30.o. 4 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)

12 tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az Európai Uniónak a balti-tengeri régió fejlesztésére irányuló stratégiájának bevezetésérıl szóló, június 22-i bizottsági jelentésre (COM(2011)0381), tekintettel a 3. célról szóló, június 23-i állásfoglalásra: a területi együttmőködés elıtt álló kihívás: a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttmőködés jövıbeli menetrendje 1 tekintettel az Európai Tanács június 23-i és 24-i következtetéseire, amelyekben jóváhagyta a Duna régióra vonatkozó európai stratégiát és felkérte a tagállamokat, hogy az Európai Bizottsággal együttmőködve folytassák a lehetséges jövıbeli makroregionális stratégiákkal kapcsolatos munkát, különösen az adriai- és jón-tengeri régió tekintetében, tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttmőködési célkitőzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekrıl szóló, október 6-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2011)611), - tekintettel a Régiók Bizottságának a október 11-i plenáris ülésén egyhangúlag jóváhagyott, területi együttmőködés a földközi-tengeri térségben az adriai- és a jóntengeri makrorégión keresztül címő saját kezdeményezéső véleményre, tekintettel a december 10-én Cataniában megrendezett intézményközi fórum záró nyilatkozatára A folyamatosan fejlıdı földközi-tengeri térség régi és új arcai: az emberek, a régiók, és a helyi testületek, a kormányok és a nemzetek feletti intézmények szerepe a valódi egység stratégiájában címmel, tekintettel az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló, december 14- i állásfoglalására 2, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 174. cikke értelmében a Szigetek Egyezményének hivatalos európai kezdeményezésként való létrehozásáról szóló 3, január 19-i nyilatkozatára, tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, a balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló, március 23-i bizottsági közleményre (COM(2012)0128), tekintettel az adriai- és jón-tengeri tanács 14. ülésén április 30-án jóváhagyott Belgrádi Nyilatkozatra, tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, Az Atlantióceán térségére vonatkozó tengerstratégia kidolgozása címő közleményére 1 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)

13 (COM(2011)0782), tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére, tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményeire (A7-0219/2012), A. mivel a balti-tengeri régió makroregionális stratégiáját 2009-ben jóváhagyták, és mivel az Európai Bizottság (2011. június 22-i jelentés COM(2011)0381) hangsúlyozta ezen új együttmőködési forma fontosságát; B. mivel a Duna régió makroregionális stratégiájával kapcsolatban április 13-i ülésén 1 a Tanács felkérte az Európai Bizottságot, hogy vállaljon vezetı szerepet a stratégia koordinációjában ; C. mivel a makroregionális stratégia feladata, hogy a területi alapú fejlesztés érdekében új teret nyisson az európai kohéziós politika elıtt; D. mivel a mőszaki segítségnyújtás az Európai Unió balti-tengeri stratégiájával kapcsolatban költségvetési tétele amelyet a Parlament kezdeményezésére hoztak létre az Európai Unió 2011-es költségvetésének elfogadásakor jelzi egy ilyen költségvetési elıirányzatnak a makroregionális stratégia sikeres alakítására gyakorolt hatását; E. mivel az Európai Bizottság az új makroregionális politikák támogatása érdekében a területi együttmőködési politika transznacionális ágának megerısítését javasolja (COM(2010)0642); F. mivel számos makrorégiót érintı projekt elırehaladott fázisban van, és mivel a Bizottság koordinátori szerepében segíti a fenntartható kormányzás bevezetését, és relevanciájuk értékelése érdekében közös feltételeket és mérhetı mutatókat dolgoz ki; G. mivel a földközi-tengeri térség Európában betöltött földrajzi szerepe történelmi múltra tekint vissza; H. mivel az arab tavasz eseményei kiemelték, hogy a Földközi-tenger két partja közötti földrajzi, politikai és gazdasági kapcsolatoknak stratégiai jelentıségük van; I. megemlítve a barcelonai folyamat és az Unió a Mediterrán Térségért, valamint az európai uniós eszközök kapcsán tett két- és többoldalú együttmőködésre irányuló kezdeményezések, továbbá az európai szomszédságpolitika vonatkozásában a MED és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz keretében folytatott együttmőködés sikerét; J figyelembe véve a földközi-tengeri térséghez kapcsolódó, aktuális uniós fejleményeket, mivel a régióbeli katalizátorszerepében potenciálja növekszik; K. mivel a makroregionális megközelítés lehetıvé tenné, hogy az Unió jövıje szempontjából létfontosságú térségben egy olyan átfogó projekt jöjjön létre, amelynek segítségével ki lehet lábalni a jelenlegi válságból és választ lehet adni az Unió /1/2011 REV 1. 9

14 szomszédságában, különösen a Földközi-tenger déli partján élı népek várakozásaira; L. mivel a földközi-tengeri térség egy koherens egészet képez és egyetlen kulturális és környezeti egységet alkot, továbbá a mediterrán éghajlat folytán számos közös jellemzıvel és prioritással rendelkezik: hasonló mezıgazdasági termékek, bıségesen rendelkezésre álló megújuló energiák (különösen napenergia), a turizmus jelentısége, valamint hasonló kockázatok a természeti katasztrófákat (tőzvész, árvizek, földrengések, csekély vízkészletek), illetve az emberi tevékenységet nevezetesen a tengerek szennyezését illetıen; M. mivel a földközi-tengeri térség egy hatalmas, kelet nyugati irányban közel 4000 kilométer hosszan elterülı és számos szigetet és Észak-Afrikához tengeri vagy szárazföldi határral kapcsolódó területeket magában foglaló övezet, és mivel célszerő lenne megteremteni e térségben a tengeri útvonalak kiterjedt hálózatát, amely a kereskedelem fejlıdését és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését egyaránt lehetıvé tenné; N. mivel az EUMSZ 174. cikke ellenére az európai intézmények még nem fogadtak el olyan állandó stratégiát, amely figyelembe veszi a szigetek speciális szükségleteit, és mivel a földközi-tengeri szigeti régiók teljes elérhetıségét és az egységes európai piacba való bekapcsolását leginkább úgy lehet biztosítani, ha megfelelı forrásokat különítenek el és átfogó megközelítést hagynak jóvá a szigetekre vonatkozóan, elismerve a szigetek lakossága által leküzdendı strukturális hátrányokat a közlekedés és az energia területén; O. mivel az adriai és jón-tengeri makroregionális stratégia tervezetére vonatkozó javaslatban elırelépés történt, mely stratégia az Adriai- és a Jón-tenger körüli összefüggı területeken elterjedt együttmőködés és szolidaritás régi gyakorlatára épül, és amely az adriai- és jón-tengeri kezdeményezésben (AII) részt vevı 8 tagállam támogatását is élvezi, ahogy ezt a kezdeményezéshez csatlakozó nyolc külügyminiszter több alkalommal Anconában (2010), Brüsszelben (2011) és Belgrádban (2012) nyilatkozatokban is kifejezésre juttatta; P. mivel az e jelentés kidolgozása során számos érintett régióval, az Unió a Mediterrán Térségért szervezettel és az Európai Unió területi együttmőködési politikája iránt elkötelezett különbözı szervezetekkel folytak egyeztetések; A makroregionális stratégiákról általában 1. egyetért az egyazon földrajzi egységhez tengeri térséghez, hegyvidékhez, folyómedencéhez tartozó területek közötti területi együttmőködési politikák makroregionális megközelítésével; úgy véli, hogy a makroregionális stratégiák a rendelkezésre álló erıforrások jobb felhasználásának köszönhetıen új fejezetet nyitottak az európai területi együttmőködésben az alulról felfelé építkezı megközelítés bevezetésével és az együttmőködés egyre több területre való kiterjesztésével; javasolja, hogy a makroregionális stratégiák tekintettel a bennük rejlı nyilvánvaló európai többletértékre 2013-tól kapjanak nagyobb figyelmet a megerısítendı európai területi együttmőködés keretében; 2. úgy véli, hogy az ilyen területi együttmőködési gyakorlat különösen azokban a térségekben hasznos, ahol a határok a történelem folyamán szétszabdaltak, és ez 10

15 ösztönzıleg hathat az új tagállamok és régióik integrálására; 3. úgy véli, hogy a makroregionális stratégiákra jellemzı átfogó szemléletnek köszönhetıen a területi együttmőködési projektek és az európai területi együttmőködési csoportosulás eszköze nagyobb többletértéket jelenthetnének, és hogy ily módon felerısödnének a nagy közösségi stratégiákkal mint a transzeurópai közlekedési hálózat vagy az integrált tengerpolitika fennálló szinergiák; úgy véli, hogy mindezek az európai politika egyéb eszközeinek, például az EBB által biztosított eszközöknek a bevonását is megkönnyítenék; úgy véli, hogy e lépések eredményeként transznacionális és régióközi szinten jobb lesz az európai politikák összehangolása; 4. azt ajánlja, hogy a makroregionális stratégiák a helyi és regionális szint részvételét biztosító többszintő irányításra támaszkodjanak, helyi és regionális szintő részvételük fokozása érdekében vonjanak be minél több partnert és érdekelt felet, valamint a civil társadalom, az egyetemek és a kutatóközpontok képviselıit a makroregionális stratégiák kidolgozásának és végrehajtásának folyamatába egyaránt; 5. hangsúlyozza, hogy a makrorégiók kedveznek a területi politikai és a nem kormányzati szereplık részvételének, mivel az alulról felfelé építkezı megközelítési módokat ösztönzı, hatékony koordinációs rendszereket teremtenek, amelyek révén biztosítani lehet a civil társadalom tényleges részvételét a politikai döntéshozatalban, valamint a források optimalizálása és a közremőködı felek egyesítése érdekében a meglévı kezdeményezések közötti szinergiák kialakítását; 6. úgy véli, hogy a makroregionális stratégia növelheti az Unió szomszédsági és/vagy elıcsatlakozási politikájának a hatékonyságát; A folyamatban lévı makroregionális stratégiákról 7. üdvözli annak bizonyítékát, hogy a balti-tengeri makroregionális stratégia Európa javát szolgálja; olyan akciótervet dolgozott ki egyértelmően azonosított prioritásokkal, amelyet a Tanács jóváhagyott, a Bizottság támogat, és az összes nemzeti, regionális és helyi érintett részt vesz benne; 8. kéri, hogy végezzék el e stratégia teljes körő értékelését, amely objektív kritériumok és mérhetı mutatók alapján minden egyes kiemelt területre kiterjed; 9. e gyakorlat teljes sikere érdekében szükségesnek tartja, hogy irányítási szerkezete hosszú távon fennmaradjon azáltal, hogy azt kiterjesztik a helyi és regionális hatóságokra, és hogy az a közötti programozási idıszakban is érvényesüljön; 10. kéri az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy biztosítsák teljes támogatásukról a Duna régióval kapcsolatban megkezdett programot, amelyet szintén értékelni és rendszeresen ellenırizni kell; A jövıbeli makroregionális stratégiákról 11. javasolja az Európai Bizottságnak, hogy a jövıbeli makroregionális stratégiákkal kapcsolatos együttgondolkodás és egyeztetés érdekében hangoljon össze egy folyamatot; úgy véli, hogy ennek célja a különbözı tagállamokhoz, de azonos földrajzi 11

16 egységhez tartozó európai területek közötti alacsony szintő együttmőködésre vagy a meglévı együttmőködések megerısítésének szükségességére vonatkozóan a kiemelt területek meghatározása; úgy véli, hogy az egyeztetésnek egy nem kötelezı jellegő és a helyi viszonyok változásainak függvényében módosítható, illetve az érintett államokkal és régiókkal széles körben egyeztetett európai makrorégiók elızetes térképe kidolgozását kell eredményeznie; 12. úgy véli, hogy a makroregionális stratégiák feltételezik a finanszírozás jobb összehangolását, a meglévı források hatékonyabb kiaknázását és koordinációját; úgy véli, hogy a makroregionális stratégiákhoz nincs szükség sem új pénzügyi, sem új intézményi eszközökre, sem pedig új jogszabályokra, azonban véleménye szerint e stratégiák technikai segítségnyújtási hitelek, valamint az elızetes értékelési és adatgyőjtési szakaszhoz, továbbá az esetleges induláshoz kapcsolódó hitelek formájában az európai alapok támogatását igénylik, úgy véli továbbá, hogy a makroregionális stratégiának a as többéves pénzügyi keret figyelembevételével elı kell segítenie a strukturális projekteket; 13. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, vegyék figyelembe az EU makroregionális stratégiáit, amikor olyan költségvetési keretösszegekrıl döntenek, mint a kohéziós és a strukturális alapok, a kutatás és fejlesztés és különösen a regionális együttmőködés; 14. felszólít arra, hogy a célok és az eszközök lehetı legjobb koordinációja érdekében tegyék kötelezıvé a partnerségi szerzıdéseknek és az operatív programoknak a kapcsolódó makroregionális stratégiák prioritásaihoz való igazítását; A földközi-tengeri térség kilátásai 15. támogatja, hogy a földközi-tengeri országok és régiók közös kihívásainak és problémáinak kezelése és az Európa fejlıdése és integrációja szempontjából igen jelentıs térség struktúrálása érdekében a földközi-tengeri medencében lépjen életbe egy makroregionális stratégia, és kéri a Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy tegyenek sürgıs lépéseket ezügyben; 16. úgy véli, hogy a földközi-tengeri makroregionális stratégia végrehajtási eljárása, amely stratégia összefogja az Uniót, a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, a regionális szervezeteket, a pénzügyi intézményeket és a földközi-tengeri medence európai részének nem kormányzati szervezeteit, az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezést, továbbá nyitott a szomszédos és az elıcsatlakozási szakaszban lévı országok felé, alkalmas arra, hogy mind politikai, mind operatív szempontból jelentısen javítsa a térségben folyó területi együttmőködést; hangsúlyozza a létezı regionális szervezetek tapasztalatai, meglévı forrásai és eredményei hasznosításának fontosságát; 17. hangsúlyozza, hogy a földközi-tengeri makrorégió biztosíthatná, hogy a földközitengeri térségre vonatkozó különbözı uniós programok kiegészítsék egymást, valamint hogy a lehetı leghatékonyabban használják fel a finanszírozást, továbbá valódi értéket adhatna hozzá az Unió a Mediterrán Térségért konkrét projektjeihez, és a stratégia kidolgozásakor bevonhatná a megfelelı harmadik országokat és régiókat, felhasználva erre a célra a szomszédsági és partnerségi eszközt, mindig szigorúan tiszteletben tartva a jogállamiságot és az emberi jogokat, az alapvetı szabadságjogokat és a demokráciát, elımozdítva, ahol szükséges, a többet többért elvét; 12

17 18. kiemeli annak fontosságát, hogy a földközi-tengeri térség a földrajzi határokon túlnyúló decentralizált együttmőködési térséggé alakuljon a transzregionális döntéshozatal megerısítése, és a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, az ökológia, a gazdasági fejlıdés, az ökoturizmus, valamint a kulturális, a kutatási, az oktatási, az ifjúságüggyel és a sporttal kapcsolatos partnerség területén bevált gyakorlatok cseréje érdekében; kiemeli az oktatásnak, mint a demokratikus átalakulás katalizátorának különös fontosságát; 19. úgy véli, hogy a földközi-tengeri makrorégiónak a gazdasági, társadalmi és kulturális jogok tiszteletben tartására vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal, különösen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, valamint a kulturális kifejezések sokszínőségének védelmérıl és elımozdításáról szóló Unesco-egyezménnyel összhangban kell fejlıdnie; 20. sürgeti, hogy a Tanács a június 24-i határozattal összhangban, valamint tekintettel a nemzeti, regionális és helyi szinten érdekelt területek kifejezett szándékára, a történelmi kapcsolatokra, a hagyományokra és a megvalósított kezdeményezésekre az elkövetkezı hónapokban hagyja jóvá az adriai és jón-tengeri makroregionális stratégiát, és ezzel tegye meg az elsı lépést a földközi-tengeri régió makroregionális stratégiájának megteremtése felé; 21. hangsúlyozza, hogy az adriai-jón makroregionális stratégia jelentıs tényezı a nyugatbalkáni területek közötti megbékélés folyamatában, és segítheti ezeket az országokat az Unióhoz történı csatlakozás érdekében tett erıfeszítéseikben; 22. reményét fejezi ki, hogy a földközi-tengeri régió nyugati és keleti területein is lépjenek életbe makroregionális stratégiák, amelyek jelentıs fejezetet szánnak a tengeri övezeteknek és figyelembe veszik a Földközi-tenger számos szigeti területének sajátosságait és a fejlıdésükhöz szükséges feltételeket; úgy véli, e stratégiáknak kiemelt figyelmet kellene fordítaniuk a környezetvédelemre, a biológiai sokféleségre és a fenntartható idegenforgalomra; 23. felkéri a Bizottságot, hogy az EUMSZ 174. cikkét eredeti módon, a stratégiai terv szerint alkalmazza, a szigetek srukturális hátrányainak leküzdését szem elıtt tartva, és a gazdasági növekedés és a hatékony területi kohézió biztosítása mellett; kiemeli, hogy megfelelı támogatás nyújtása útján különös figyelmet kell szentelni e területeknek a kontinens felıli teljes mértékő megközelíthetısége és területi folytonosságának megfelelı biztosítása érdekében; továbbá sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket a különbözı fejlettségi szintő európai régiók között tátongó szakadék csökkentése és az egységes piacba történı hatékony integrációjuk biztosítása érdekében, melyek szerint meg kell emelni a szigeteknek nyújtott csekély összegő támogatás felsı határát, különösen a mezıgazdasági, közlekedési és halászati ágazatban, amely hozzájárul ahhoz, hogy a szigetek versenyképessége megegyezzen a szárazföldi területekével; 24. reményét fejezi ki, hogy a Bizottság a földközi-tengeri makroregionális stratégia szigeti dimenziójával kapcsolatban pozitív hozzáállást tanúsít, különösen az állami támogatás tekintetében, amely az elszigeteltég hátrányira tekintettel jogos ellentételezést képvisel, és a kohéziós politikának és a kutatási és fejlesztési politikáknak a szigetek speciális szükségleteihez igazodó átdolgozása során annak érdekében, hogy növelje a kontinentális Európához történı integrációjukat; 13

18 25. hangsúlyozza a kultúra és a kreatív ipar, a fejlıdés és a munkahelyteremtés egyik alapvetı pillérének jelentıségét a szigeti régiókban; 26. sürgeti a Bizottságot, hogy határozza meg a földközi-tengeri régió nyugati és keleti területeit érintı új makroregionális stratégiák értékeléséhez és esetleges elindításához szükséges eszközöket, például a kísérleti projekteket; 27. hangsúlyozza, hogy a földközi-tengeri makrorégió fıbb területeit a megfelelı szubregionális szintek felé kell irányítani konkrét együttmőködési projektek céljából, és be kell vonni az energiahálózatokat, a tudományos együttmőködést és innovációt, a kulturális hálózatokat, az oktatást és képzést, az idegenforgalmat, a kereskedelmet, a környezetvédelmet, a fenntartható tengeri szállítást, a tengeri biztonságot és a tengeri környezet szennyezéssel, túlhalászással és illegális halászattal szembeni védelmét a tengerészeti tevékenységekre vonatkozó jelentési és felügyeleti rendszerek integrált hálózatának létrehozásával, a jó kormányzás és a hatékony közigazgatás erısítését a munkahelyteremtés elısegítése érdekében; 28. úgy véli, hogy a három makroregionális stratégia a nyugat-mediterrán, az adriai és jón-tengeri, illetve a kelet-mediterrán összehangolása révén az egész földközi-tengeri medencére érvényes egységes politika folytatható, amely szinergiában áll a regionális és nemzetközi szervezetek által meghatározott prioritásokkal és különösen az Unió által a földközi-tengeri térségre vonatkozóan meghatározott prioritásokkal, valamint az intelligens és fenntartható gazdasági növekedés uniós stratégia céljainak eléréséhez hozzájáruló, bevált gyakorlatok végrehajtásával; 29. különösen az arab tavasz eseményei után fontosnak tekinti, hogy az új makrorégió hozzájáruljon a bevándorlási áramlások megfelelı kezelését szolgáló és a fokozott mobilitás kölcsönös elınyeire megfelelı figyelmet fordító új stratégia harmadik országokkal történı meghatározásához, amely a szegénység leküzdésén, a munkahelyteremtésen és a méltányos kereskedelem támogatásán alapul, hozzájárulva ezáltal a makrorégió stabilitásához; 30. úgy véli, hogy mivel az EU földközi-tengeri területei a tengeren, illetve a szárazföldön Észak-Afrikával határosak, ez a makroregionális stratégia ösztönzıleg hatna az EU szomszédsági politikájának déli dimenziójára, konkrét területi dimenziót adva annak, ami garantálná a migrációs áramlások hatékonyabb ellenırzését, és pozitívan hatna az érintett országok gazdasági teljesítményére; 31. úgy véli, hogy a meglévı uniós finanszírozásokat, különösen a szomszédsági politika, a kohéziós politika és a területi együttmőködés forrásait egy földközi-tengeri makroregionális stratégiának kell összehangolnia, hogy olyan projektek valósuljanak meg, amelyek választ adnak közös kihívásokra, amilyen például az euromediterrán kulturális örökség védelme és megerısítése; emlékeztet a déli területekre vonatkozó koordinált és kiegyensúlyozott szomszédsági politika fontosságára, valamint a kulturális projektek jogosultságára az ERFA által biztosított finanszírozásra e kihívások kezelése érdekében; 32. hangsúlyozza a kreatív és kulturális iparágak fontosságát, és úgy véli, hogy e gazdasági ágazat egyre jelentısebb szerepet fog játszani a régió gazdasági növekedése és foglalkoztatása szempontjából; kéri, hogy fordítsanak külön figyelmet a kulturális és felsıoktatási csereprogramok megvalósítására, valamint a kulturális természető és 14

19 megbízható idegenforgalmi kapcsolatok erısítésére; 33. úgy véli, hogy a kulturális turizmus különleges hatást fejthet ki a földközi-tengeri térségben, mind gazdasági szempontból, mind pedig az egymásról szerzett tudás és a kultúrák közötti megértés egyik tényezıjeként; 34. hangsúlyozza, hogy a földközi-tengeri makrorégió elısegítené a kultúrák közötti párbeszéd és ezáltal az Európai Unió közös kulturális öröksége gazdagításának elımozdítását, a civil társadalom mozgósítását, ezért ösztönzi a nem kormányzati szervezetek és a földközi-tengeri térség lakóinak részvételét az Unió kulturális és oktatási programjaiban; 35. emlékeztet az oktatásnak a demokrácia, valamint a gazdasági és társadalmi fejlıdés szempontjából betöltött alapvetı szerepére, továbbá a szakképzés fontosságára, amellyel ellensúlyozható a fiatalok munkanélkülisége; 36. hangsúlyozza, hogy a földközi-tengeri makrorégió összefüggésében és a fiatalok, különösen a déli országokban élık motivációinak figyelembevételével fontos megerısíteni az ifjúság terén folytatott együttmőködést az európai programok elımozdítása, valamint a Mediterrán Ifjúsági Hivatalban zajló munkával kialakított szinergiák révén; 37. hangsúlyozza különösen a fiatalok középpontba állításának fontosságát, mivel ık lesznek egy új nemzedék megalapozói, és ık gyakorolják majd a legnagyobb befolyást arra, hogy országuk miként viszonyuljon a jövıhöz; 38. javasolja, hogy a csereprogramok, a dinamikus kutatás, az innováció és az élethosszig tartó tanulás elımozdítása érdekében a jövıbeli földközi-tengeri makrorégióban hozzanak létre hálózatokat a felsıoktatás, a kutatóintézetek részvételével, támogassák a régió oktatási infrastruktúrájának fejlıdését, valamint a diákok, a képzésben résztvevı személyek, a fiatal önkéntesek, az oktatók, a kutatók és az adminisztratív személyzet szabad mozgásának útjában álló akadályok megszüntetését; hangsúlyozza annak a szükségességét, hogy a Tempus és az Erasmus Mundus programok megfelelı finanszírozása és támogatása által javuljon a hálózatok oktatási és kutatási minısége, különös tekintettel az Erasmus Mundus programban a földközi-tengeri térségbıl érkezı résztvevık alacsony számára; 39. megállapítja, hogy a mővészek és a mőalkotások mobilitása számos akadályba ütközik a földközi-tengeri térségben, amelyek országonként és régiónként változnak, és amelyek nemcsak a vízumszerzési nehézségekkel, hanem a mővészek jogállásának hiányával és a mővészi alkotómunka feltételeivel is összefüggésben állnak, különösen a déli országokban; úgy véli, hogy egy földközi-tengeri makrorégió elısegítené a mővészek jogállásának kölcsönös elismeréséért folytatott munkát, illetve fontolóra venné a mobilitási lehetıségek biztosítását, valamint a képzési programok, a hálózatépítés és a kulturális szereplık, mővészek és mőalkotások szabad mozgásának optimális kiaknázását; 40. felszólít arra, hogy a következı programozási idıszakban valósítsanak meg egy Euromediterrán Erasmus mintaprogramot, amelynek célja, hogy elısegítse a tenger két partján élı hallgatók transznacionális mobilitását, valamint egy Euromediterrán Leonardo da Vinci mintaprogramot azon fiatalok számára, akik egy makroregionális 15

20 stratégia keretében külföldön szeretnének szakmai képzésben részt venni; 41. hangsúlyozza, hogy olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek megfékezik a térségre egyre jellemzıbb agyelszívás jelenségét; 42. kéri, hogy használják ki a földközi-tengeri térség történelmi, kulturális és nyelvi sokszínőségét, mivel az a kulturális és kreatív iparágak, valamint az idegenforgalmi ágazat innovációt és fejlıdést elısegítı tényezıje; kéri a múzeumok és kulturális létesítmények közötti együttmőködés ösztönzését és támogatását; 43. emlékeztet arra, hogy a Földközi-tenger környezı országaiban különösen nagy érdeklıdést tanúsítanak az európai film- és audiovizuális mővészet iránt, ez pedig az említett társadalmakban végbemenı demokratikus fejlıdés aktuális szakaszának részeként továbbra is jelentısen kihat a térség kultúrái között folyó párbeszédre; 44. fokozott együttmőködést és kereskedelmet javasol a harmadik országokkal annak érdekében, hogy javítsák az európai termelés helyzetét a világpiacon és különösen a földközi-tengeri térségben, hogy elımozdítsák a kulturális cserekapcsolatokat és új kezdeményezéseket indítsanak útjára, amelyek révén az egész térségben ösztönözhetik az euromediterrán párbeszédet és a demokratikus fejlıdést, különösen az euromediterrán filmmővészeti konferencia alkalmával tett kötelezettségvállalások fényében; 45. kéri az érintett tagállamokat, hogy ösztönözzék az e jelentés kidolgozása során kibontakozott együttmőködési szándékot, és felkéri a jövıbeli ciprusi uniós elnökséget, hogy támogassa e projektet annak érdekében, hogy a Bizottság és a Tanács sürgısen cselekvési tervet fogadhasson el a földközi tengeri makroregionális stratégiára vonatkozóan; ezenfelül hangsúlyozza, hogy a földközi-tengeri térség országai közötti kormányközi és régióközi együttmőködés fontos a makroregionális stratégia kidolgozásához o o o 46. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak. 16

21 P7_TA-PROV(2012)0270 Az egységes európai vasúti térség ***II Az Európai Parlament július 3-i jogalkotási állásfoglalása az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) elfogadása céljából a Tanács elsı olvasatban elfogadott álláspontjáról (18581/2/2011 C7-0268/ /0253(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat) Az Európai Parlament, tekintettel a Tanács elsı olvasatban kialakított álláspontjára (18581/2/2011 C7-0268/2010), tekintettel a luxemburgi Képviselıház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzıkönyv alapján elıterjesztett indokolt véleményre, mely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethetı össze a szubszidiaritás elvével, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság március 16-i véleményére 1, tekintettel a Régiók Bizottságának január 28-i véleményére 2, tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2010)0475) kapcsolatban az elsı olvasat során kialakított álláspontjára 3, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (7) bekezdésére, tekintettel eljárási szabályzata 66. cikkére, tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0196/2012), 1. elfogadja második olvasatban az alábbi álláspontot; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. 1 HL C 132., , 99. o. 2 HL C 104., , 53. o. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)

22 P7_TC2-COD(2010)0253 Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban július 3-án került elfogadásra az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre és különösen annak 91. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a javaslat nemzeti parlamenteknek való megküldését követıen, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság állásfoglalására 1, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 2, rendes jogalkotási eljárás keretében 3, HL C 132., , 99. o. HL C 104., , 53. o. Az Európai Parlament november 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács március 8-i álláspontja elsı olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament július 3-i álláspontja. 18

23 mivel: (1) A közösségi vasutak fejlesztésérıl szóló, július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelvet 1, a vasúttársaságok engedélyezésérıl szóló, június 19-i 95/18/EK tanácsi irányelvet 2, valamint a vasúti infrastruktúra díjának felszámolásáról szóló, február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 3 jelentıs mértékben módosították. Mivel további módosításokra van szükség, az említett irányelveket az áttekinthetıség érdekében indokolt átdolgozni és egyetlen jogi aktusban egyesíteni. (2) Az Unió közlekedési ágazatának nagyobb fokú integrációja alapvetı összetevıje a belsı piac megvalósításának, és a vasutak létfontosságú részei az Unió közlekedési ágazatának és a fenntartható mobilitás elérésének. (3) A vasúthálózat hatékonyságán javítani kell annak érdekében, hogy integrálni lehessen azt egy versenyképes piacba, mindeközben figyelmet fordítva a vasutak sajátos jellemzıire. (4) Azon tagállamok számára, amelyek jelentıs arányú vasúti forgalmat bonyolítanak le ugyanolyan nyomtávolságot alkalmazó harmadik országokkal, amely azonban eltér az Unió fı vasúti hálózatától, lehetıséget kell biztosítani olyan különleges mőködési szabályok alkalmazására, amelyek biztosítják mind a saját pályahálózat-mőködtetıik és a harmadik országok pályahálózat-mőködtetıi közötti koordinációt, mind a vasúttársaságok közötti tisztességes versenyt. (5) A vasúti szállításnak a többi szállítási módhoz képest hatékonnyá és versenyképessé tétele érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vasúttársaságok kereskedelmi jellegő és a piaci kereslethez igazodó független szolgáltatóként mőködjenek HL L 237., , 25. o. HL L 143., , 70. o. HL L 75., , 29. o. 19

24 (6) A vasúthálózat további fejlesztése és hatékony mőködtetése érdekében indokolt különbséget tenni a szállítási szolgáltatások nyújtása és az infrastruktúra mőködtetése között. E helyzetben arra van szükség, hogy a két tevékenységet külön igazgassák és elkülönített könyvelésük legyen. Amennyiben ezek az elkülönítési követelmények teljesülnek, nem merül fel összeférhetetlenség és biztosított az érzékeny üzleti információk titkossága, a pályahálózat-mőködtetıknek lehetıséget kell biztosítani arra, hogy egyes olyan konkrét adminisztratív feladatokat, mint például a díjbeszedés, olyan szervezetekhez szervezzenek ki, amelyek nem folytatnak tevékenységet a vasúti szállítási szolgáltatási piacon. (7) A szolgáltatásnyújtás szabadságának alapelvét a vasúti ágazatban is alkalmazni kell, figyelembe véve az ágazat sajátos jellemzıit. (8) A nagyobb kényelem és a felhasználóknak nyújtott jobb szolgáltatások szempontjából a vasúti szolgáltatások igazgatása terén a verseny élénkítése érdekében a tagállamoknak indokolt megırizniük általános felelısségüket a megfelelı vasúti infrastruktúra fejlesztéséért. (9) Az infrastruktúrával kapcsolatos költségek felosztására vonatkozó általános szabályok hiányában a tagállamok a pályahálózat-mőködtetıvel folytatott konzultációt követıen szabályokat állapítanak meg annak biztosítására, hogy a vasúttársaságok fizessenek a vasúti infrastruktúra használatáért. E szabályok nem különböztethetnek meg hátrányosan a vasúttársaságok között. (10) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a pályahálózat-mőködtetı és a meglévı köztulajdonú vagy -irányítású vasúttársaságok az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok kellı figyelembevételével szilárd pénzügyi háttérrel rendelkezzenek. Ez nem érinti a tagállamoknak az infrastruktúra tervezésével és finanszírozásával kapcsolatos hatáskörét. (11) A kérelmezık számára biztosítani kell annak a lehetıségét, hogy kifejtsék véleményüket az üzleti tervnek az infrastruktúra használatával, rendelkezésre bocsátásával és fejlesztésével foglalkozó részérıl. Ez nem feltétlenül jelenti a pályahálózat-mőködtetı által kidolgozott üzleti terv teljes körő nyilvánosságra hozatalát. 20