Adótörvényváltozások 2010.

Átírás

1 Adótörvényváltozások TA X A parlament november 9-én elfogadta az adójogszabályokat módosító törvénytervezetet. Jelen hírlevelünkben az általunk lényegesebbnek ítélt változásokra hívjuk fel a figyelmüket. Személyi jövedelemadó A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem megállapítása Az elfogadott módosítások szerint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem vagy keletkezett kiadás forintra történő átváltásakor használatos árfolyam a jövedelem megszerzésének / kiadás teljesítésének napján érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyam. Ez alól kivételt jelent, ha a magánszemély a kifizetőnek tett nyilatkozatban vagy az adóbevallásban úgy rendelkezik, hogy a jövedelem megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB-árfolyamot kéri figyelembe venni a forintra történő átszámításhoz. Abban az esetben, ha a magánszemély rendelkezik a megszerzés időpontjára érvényes valutaátváltási bizonylattal az adott külföldi pénz tekintetében, akkor annak mértékéig használhatja a bizonylaton feltüntetett árfolyamot. Hosszú távú megtakarítások, tartós befektetésből származó jövedelem A hitelintézettel, vagy befektetési szolgáltatóval kötött tartós befektetési szerződés keretében lekötött pénzösszeg, amennyiben a befizetés meghaladja a 25 ezer forintot, továbbá a magánszemély a befizetés naptári évét követő legalább három, valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben a tartós lekötési szerződést nem bontja fel, akkor az elért nyereség, kamat, hozam után az adó mértéke 10%. Ha a lekötés időtartama meghaladja a szerződéskötés évét követő ötödik évet, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettség és a magánszemélynek ezt a jövedelmét nem kell bevallania. Ha a magánszemély a lekötést a hároméves időszak lejárta előtt megszakítja, akkor a fizetendő adó mértéke 20%. Ellenőrzött tőkepiaci ügylet Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, azaz bármilyen pénzügyi eszköz, áru, valuta, deviza eladásából, vételéből származó jövedelem adózási szabályai hasonlóak a tőzsdei ügyletek adószabályaihoz, azaz az elért nyereség után 20 százalékos adót kell fizetni. Ebben az esetben az adómegállapítási és -fizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli, de nyitva áll a korábban elkönyvelt veszteségek figyelembevételének lehetősége. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó szabályok alkalmazása más befektetések esetén A változások értelmében a korábban kamatjövedelemként adóköteles nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kollektív befektetési értékpapírok beváltása, visszaváltása, illetve átruházása kapcsán keletkező jövedelem a magánszemély

2 2 Adótörvény-változások nyilatkozattal is megerősített választása szerint az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó kedvezőbb adózási szabályok szerint is adózható. Kamat Azon magánszemély számára kifizetett kamat, jogdíj és szolgáltatási díj után az adó mértéke 30%, akik olyan államban bírnak illetőséggel, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezménye és a magyar adó szempontjából is külföldi illetőségűnek minősülnek. Az adót a magyar kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg azzal, hogy nem pénzben juttatott ilyen jövedelem után a kifizető kötelezett az adó megfizetésére. Ellenőrzött külföldi társaság Az egyéb jövedelem fogalmába tartozik az ellenőrzött külföldi társaságokból származó bevétel, amelybe beletartozik az üzleti éve utolsó napján kimutatott adózott eredménynek a felosztott osztalékkal csökkentett összegéből a magánszemély részesedésére jutó rész. A módosítások alapján a magánszemély akkor minősül tulajdonosnak, ha a külföldi cégben közvetlenül vagy közvetetten (közeli hozzátartozó által) 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik vagy a szavazati jogok ekkora hányada illeti meg. Kifizető által biztosított védőoltás Az adómentesen adható természetbeni juttatások köre bővül a kifizető által biztosított védőoltással. Munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatás Munkáltató által a munkavállalónak lakáscélú felhasználásra hitelintézet útján nyújtható támogatás eddigi 1 millió forintos összeghatára 5 millió forintra emelkedik. Ezen juttatás továbbra is adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Adóalap-kiegészítés Ahogy a korábbi adóriadónkban jeleztük, az összevont adóalap fogalma megváltozik január 1-jétől bevezetésre kerül az úgynevezett szuperbruttó, tehát az összevont adóalapba tartozik minden önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem, egyéb jövedelem és az úgynevezett adóalap növelő összeg. Az adóalap növelő összeg a jövedelem után fizetett társadalombiztosítási járulék általános mértéke (azaz a munkáltató által fizetett járulék), vagy biztosítási kötelezettség hiányában az ezen jövedelmeken fizetendő EHO (adóalap-kiegészítés). Az adóalap növelő összeg alapjába nem számít bele az adóterhet nem viselő járandóság összege. Az elfogadott törvényjavaslat a fenti szabályokon felül, rendezi azt az estet is, amikor a magánszemély köteles fizetni a munkáltatói társadalombiztosítási járulékot is. Meghatározza, hogy ezekben az esetekben mit kell adóalap növelő összegként tekinteni, illetve az adóalap növelő összeg alapjaként a magánszemély összevont adóalapjába tartozó jövedelmének 78%-át kell figyelembe venni. Egészségügyi hozzájárulás Százalékos mértékű EHO A korábban elfogadott törvénymódosítás során nem volt egyértelmű annak a kérdése, hogy a kedvezményes adózású természetbeni juttatások és egyéb béren kívüli juttatások után kell-e százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az elfogadott törvénymódosítási javaslatban egyértelműen rendezik, hogy ezekben az esetekben nem merül fel százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség. Az új szabályok alapján a jövő évtől nem kell százalékos mértékű EHO-t fizetniük azon külföldi magánszemélyek után, akik a Tbj ában meghatározottak szerint külföldön, azaz egyezményes országban biztosítottak. Társasági adó Veszteségelhatárolási kérelem Megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése, azonban a negatív adóalap elhatárolhatóságát a törvénymódosítás a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásához köti. E rendelkezéseket már a évi veszteségelhatárolásra is lehet alkalmazni. Fejlesztési adókedvezmény Jelenértéken 3 milliárd, kedvezményezett települési önkormányzat területén 1 milliárd, valamint kis- és középvállalkozás által megvalósított 500 millió forint értékű beruházáshoz kötődő fejlesztési adókedvezményre való jogosultság feltételeinek teljesítése tekintetében a jövőben lehetővé válik, hogy a beruházás megkezdése előtti adóév létszám, illetve bérköltség adata helyett az adózó választása alapján a beruházás megkezdését megelőző három adóév adata átlagához viszonyítson. Emellett enyhítésként január 1-jétől a munkahelyteremtést szolgáló beruházások alapján érvényesíthető fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó létszámnövelési kötelezettség is megszűnik. E módosítások a december 31-ét követően benyújtott fejlesztési adókedvezményre vonatkozó kérelmeket illetően lesznek érvényesek.

3 3 Adótörvény-változások Mindezek mellett, a törvénymódosítás átmenetileg a 2009-es és 2010-es adóév vonatkozásában enyhíti a fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó létszám, illetve bérköltség növelésre vonatkozó feltételek teljesítését. Az átmeneti enyhítések az Európai Bizottság jóváhagyó határozatát követő 15. napon lépnek hatályba, legkorábban azonban január 1-jétől. Külföldi szervezeteket érintő forrásadóztatás szabályai A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó évi LXXVII. törvénnyel bevezetett forrásadóztatás szabályai az elfogadott törvénymódosítások által több esetben szigorodnak. Ugyanis a forrásadó alóli mentesülés csak abban az esetben lesz lehetséges január 1-jétől, ha a külföldi szervezet illetősége szerinti állammal kötött hazánk a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményt, azonban amennyiben csupán a külföldi szervezet székhelye szerinti állammal rendelkezik hazánk nemzetközi egyezménnyel, úgy az nem mentesít a forrásadó alól. Az elfogadott módosításokban már nevesítésre került, hogy nem kell forrásadót fizetni az MNV Zrt., az MFB Zrt., az Eximbank Zrt., továbbá a MEHIB Zrt. által fizetett kamat után sem. A fentiek mellett a módosított szabályok mentesítik a forrásadó alól azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamatát, amelyek valamely EU-, EGT-, illetve OECD-tagállam elismert tőzsdéjén kerültek bevezetésre. Az új szabályok értelmében ugyanis a magánszemély akkor is tényleges tulajdonosnak minősül, ha a külföldi társaságban nem csak közvetlenül, hanem akár közvetve is rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad 10%-ával (a korábbi 25% helyett). A módosítások szerint nemcsak akkor minősülhet ellenőrzöttnek a külföldi társaság, ha belföldi magánszemély tulajdonosa van aki a törvényben megfogalmazott kritériumokat teljesíti, hanem akkor is, ha az adóév során a külföldi társaság által elért bevételek többségében magyarországi forrásból származnak. Emellett a befektetői tevékenység is definiálásra került, amely szerint ilyen típusú tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szerzése, tartása és elidegenítése. Továbbá befektetői tevékenységnek tekintendő az OECD vagy EU valamely tagállamában, illetve egyéb olyan országban lévő befektetési alap, hasonló társaságok, egyéb szervezetek befektetési és más tevékenysége, amely országgal hazánk kötött kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményt, továbbá ezen szervek az adott ország állami pénzügyi felügyeleti hatóságának ellenőrzése mellett működnek. További módosítás, hogy az elfogadott szabályok értelmében az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó előírások abban az esetben nem vonatkoznak a külföldi társaságra, ha van olyan legalább 25%-os részesedéssel rendelkező tulajdonosa, amely legalább 5 éve elismert tőzsdén jegyzett. való társasági- és különadó-fizetési kötelezettség csökkentésének feltételeként előírt magyar állampapír vásárlására vonatkozó kötelezettséget a jelenlegi módosítások eltörlik, tekintettel arra, hogy e kritérium miatt az Európai Bizottság eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, amely során e rendelkezést diszkriminatívnak minősítette. Ingatlannal rendelkező társaság A nyári adómódosítások során bevezetett ingatlannal rendelkező társaság definíciója több tekintetben pontosításra került, amelyek közül a leglényegesebb, hogy a jogalkotó meghatározta, hogy a 75%-os ingatlanérték meghatározása során az adózó és kapcsolt vállalkozásai beszámolójában bemutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékét kell figyelembe venni. Nem kell az új rendelkezéseket figyelembe venni abban az esetben, ha a részesedés elidegenítésére, kivonására nem került sor a szóban forgó naptári évben. Továbbá megfogalmazásra került, hogy amennyiben a külföldi tag elmulasztja, hogy illetőségéről nyilatkozzon, úgy adóalanynak minősíthető. Külföldről származó kamatjövedelem Az újonnan bevezetendő szabályok értelmében a kettős adóztatás elkerülése érdekében az adóalapot módosítani kell a külföldről származó kamatjövedelemmel. A kamatjövedelem meghatározásánál az ilyen módon megszerzett kamat 75%-ából kell kiindulni. E rendelkezések január 1-jével lépnek hatályba. Ellenőrzött külföldi társaság Az év közepén elfogadott adótörvény módosítások által újradefiniált ellenőrzött külföldi társaság fogalma némiképp ismét módosul. Az ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelem A tavalyi adótörvény-módosítások során bevezetett, az ellenőrzött külföldi társaságoktól származó jövedelemmel Egyéni cég A fent jelzett változások mellett az egyéni cégre vonatkozó szabályokat is megfogalmaz az elfogadott törvénymódosítás.

4 4 Adótörvény-változások Távhőadó Az elfogadott adótörvény-változások a távhőadó alapjának arányosítási szabályait is módosítják az azzal kapcsolatban felmerült számítási és jogértelmezési problémák kapcsán. Amennyiben az adózó tekintetében arányosítási szabályok alkalmazása válik szükségessé, úgy a főszabály szerint megállapított adóalap arányosításához szükséges arányszám képzése során eredetileg használatos üzemi (üzleti) eredmény számviteli kategóriája helyett, a módosítás az arány kiszámítását a távhőadó-köteles tevékenység beszámolóban kimutatott vagy könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének a társasági szintű árbevételéhez viszonyítva írja elő. Az említett új előírásokat a évi adókötelezettség megállapítása során már alkalmazni lehet, azonban az idő rövidsége miatt a módosított szabályokat nem kötelező figyelembe vennie az érintett adózóknak feltöltéskor. Helyi iparűzési adó A törvénymódosítás rögzíti, hogy a helyi adótörvény 3. sz. mellékletében található megosztási szabályok szerint kell meghatározni a külföldi telephelyről származó adómentes helyi iparűzési adóalaprészt is. A jövőben a település kifejezés alatt a külföldön létesített telephelyet is érteni kell. Illeték A törvénymódosítás kibővíti az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát. A korábbi törvény hatálya a belföldi ingatlanok, illetve a belföldön átadott és átvett ingó vagyontárgyakra terjedt ki. A továbbiakban ezeken felül az illetéktörvény szabályait kell alkalmazni az átadás helyétől függetlenül minden belföldön nyilvántartásba vett gépjármű, vagyoni értékű jog, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzésére, illetve a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság üzletrészének értékesítésére. A módosítás továbbá egyértelművé teszi, hogy ingónak minősül különösen a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni hányad is. A módosítás értelmében mentesül az ajándékozási illeték alól a hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó maximum forint összegű követelésének elengedése. A jövő évtől kedvezményes illetékmérték (2%) alkalmazására jogosult mindazon ingatlanforgalmazást végző vállalkozó, akinek az előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban ingatlanforgalmazásból származott, vagy azon PSZÁF engedéllyel rendelkező pénzügyi lízingtevékenységet folytató vállalkozó, aki nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant 2 éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. A jelenlegi módosítás fenntartja a korábban már elfogadott, a visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó változásokat azzal, hogy résztulajdonlás esetén arányosítást ír elő. A módosítás szerint a visszterhes vagyonszerzési illeték általános mértéke a terhekkel nem csökkentett vagyon 4%-a lesz, ingatlan, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, efölötti forgalmi érték esetén 2% lesz, úgy, hogy ingatlanonként fizetendő illeték összege legfeljebb 200 millió forint lehet. A módosítással pontosították az illetéktörvény területi és személyi hatályát az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságra tekintettel. Meghatároznák a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát, melynek következtében már nemcsak a belföldi ingatlanos cég részesedéseinek közvetlen elidegenítésekor keletkezik illetékfizetési kötelezettség, hanem közvetett értékesítés esetén is. A törvénymódosítás a január 1. utáni ingatlanvagyonnal rendelkező társaságra vonatkozó illetékkötelezettség kikerülésének megakadályozása érdekében meghatározza az ilyen társaság fogalmát. Az adóhatóság határozatával szemben kezdeményezett felügyeleti eljárás illetéke változik, ami a legtöbb esetben emelést jelent. A mostani forintról ugyanis a vitatott összeg minden megkezdett forintja után 400 forintra, de legalább 5000 forintra, legfeljebb forintra változna. Az adózás rendjéről szóló törvény Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény tervezett módosítása értelmében a feltételes adómegállapítás időbeli hatálya kiterjeszthető a kapcsolódó eljárási díj 50%-ának megfelelő összeg ellenében abban az esetben, ha a tényállásbeli változás vagy a jogszabályváltozás érdemben nem érinti és nem befolyásolja az adó-megállapításban rögzített részletes tényállást és

5 5 Adótörvény-változások adókötelezettséget. Fontos kiegészítés, hogy bizonyos esetekben már nem kizárólag jövőben induló ügyletekre kérhető feltételes adómegállapítás, hanem már megindult, folyamatos teljesítésű ügyletekre is. A jövőben a társaságiadó-törvény már ismert változásaival összhangban a törvény kapcsolt vállalkozás definíciójában említett harmadik személynek tekinti a közeli hozzátartozók együttesét is, továbbá kapcsolt vállalkozás lesz a belföldi adózó és külföldi telephelye is. A törvénymódosítás értelmében az ingatlannal rendelkező társaságok a bejelentési kötelezettségüknek a es adóévtől nem a társaságiadóbevallás esedékességét követő 90 napon belül, hanem augusztus 31-ig kell eleget tenniük. A helyi iparűzési adót érintő fizetési könnyítéssel és bírságelengedéssel kapcsolatos ügyekben az állami adóhatósághoz kell a jövőben a kérelmeket előterjeszteni. (Az állami adóhatóság első fokon az önkormányzati adóhatóság nyilatkozata alapján adja ki a határozatot.) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókkal kapcsolatosan az új módosító rendelkezés pontosítja a júniusi csomagban foglaltakat, mely pontosítás értelmében az adómegállapítási jog a helyi iparűzési adót érintően ezen adózók esetében a évben kezdődő adóév utolsó napjától számított két év elteltével évül el. Számviteli törvény A számvitelről szóló évi C. törvény módosítása értelmében a törvény hatálya kiterjed a jövőben a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cégekre, valamint a korlátlan felelősséggel működők közül azokra, akik nem tartoznak az eva hatálya alá.

6 kpmg.hu Vezetőség Michael Glover michael.glover@kpmg.hu Demetrovics Gergely gergely.demetrovics@kpmg.hu dr. László Csaba csaba.laszlo@kpmg.hu Philippe Norré philippe.norre@kpmg.hu Beer Gábor gabor.beer@kpmg.hu Átvilágítási és adóvizsgálati szolgáltatások dr. Kádár Zoltán zoltan.kadar@kpmg.hu Közvetett adózási tanácsadás Földes Balázs balazs.foldes@kpmg.hu dr. Kosztolányi Tamás tamas.kosztolanyi@kpmg.hu dr. Kovács Zsolt zsolt.kovacs@kpmg.hu Simon Regina regina.simon@kpmg.hu Adótanácsadás a pénzügyi szektor számára Farkas Gábor gabor.farkas@kpmg.hu Gombkötő Bálint balint.gombkoto@kpmg.hu Pethő Balázs balazs.petho@kpmg.hu Tomory Géza geza.tomory@kpmg.hu Nemzetközi adózási struktúrák Mlinárik Tamás Igazgató tamas.mlinarik@kpmg.hu Szja-tanácsadás Dr. Nink Gabriella igazgató +36 (1) gabriella.nink@kpmg.hu Mitrik Kornélia kornelia.mitrik@kpmg.hu dr. Boncsér Katalin katalin.boncser@kpmg.hu Joó Gabriella gabriella.joo@kpmg.hu Társaságiadó- és nemzetközi adózási tanácsadás Gerhát Mihály mihaly.gerhat@kpmg.hu Vadon Enikő eniko.vadon@kpmg.hu Jároli Tibor tibor.jaroli@kpmg.hu Garabuczi József Zsolt jozsef.garabuczi@kpmg.hu Transzferárképzési tanácsadás Mindszenti Mónika monika.mindszenti@kpmg.hu Gódor Mihály mihaly.godor@kpmg.hu Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A Társaság ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a Társaságnak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név és a KPMG logo a KPMG International, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezet lajstromozott védjegye KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.