FLOOD MODELING AND LOGISTIC MODEL DEVELOPMENT FOR FLOOD CRISIS MANAGEMENT" - FLOODLOG

Átírás

1 JELENTÉS FLOOD MODELING AND LOGISTIC MODEL DEVELOPMENT FOR FLOOD CRISIS MANAGEMENT" - FLOODLOG CÍMŰ PROJEKT KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁRÓL (KÉSZÜLT A MISKOLCI EGYETEM MEGBÍZÁSÁBÓL) II/II. RÉSZFELADAT BAY ZOLTÁN ALKALMAZOTT KUTATÁSI KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. LOGISZTIKAI ÉS GYÁRTÁSTECHNIKAI INTÉZET KÖRNYEZETMENEDZSMENT ÉS LOGISZTIKA MISKOLC,

2 A dokumentáció elkészítéséért felelős személyek aláíró lapja Chrabák Péter... Kiss Levente... Dr. Ladányi Richárd... készítők István Zsolt... projektvezető, jóváhagyó Dr. Grasselli Norbert... intézetigazgató, jóváhagyó 1

3 1. Tartalom 1. TARTALOM A VÉDEKEZÉS SORÁN JELENLEG HASZNÁLATOS ELJÁRÁSOK ÉS ESZKÖZÖK BEMUTATÁSA Készenléti fokozatok Együttműködés Logisztikai feladatok szervezése A védekezésben résztvevők elhelyezése Élelmezés biztosítása Üzemanyagellátás A VÉDEKEZÉSHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS KAPACITÁSOK TÍPUSAINAK MEGHATÁROZÁSA ÁRVÍZI VESZÉLYELHÁRÍTÁS SORÁN ALKALMAZOTT LOGISZTIKAI FELADATOK MEGOLDÁSÁT SEGÍTŐ TERVEZŐMODULOK MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE Célmeghatározás, rendszerhatárok rögzítése Geoadatbázis Szoftverháttér ArcGIS Network Analyst ModelBuilder A projektben kifejlesztett tervezőmodulok használata Veszélyeztett értékek meghatározása Kapacitástervezés Járattervezés A WEB ALAPÚ KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ LEÍRÁSA A TÉRINFORMATIKAI ADATCSERÉHEZ Geoadatbázis létrehozása Adatok aktualizálása Befogadóhelyek Találkozási pontok Eszközök Anyagok Infrastruktúra hálózatok Veszélyeztetett területek, címpontok A KIFEJLESZTETT RENDSZER CSATLAKOZÁSI FELÜLETEINEK MEGHATÁROZÁSÁT A VÉDEKEZÉS SORÁN JELENLEG ALKALMAZOTT ESZKÖZRENDSZERHEZ

4 6 MELLÉKLETEK A járművek funkciójuk szerinti besorolása A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság készletében az alábbi védekezéshez felhasználható eszközök találhatóak meg: melléklet: a logisztikai modellt kiszolgáló geoadatbázis tartalmi és minőségi jellemzése melléklet: ArcGIS 10.2-vel szemben támaszott minimális hardver és szoftver követelmények

5 1 A védekezés során jelenleg használatos eljárások és eszközök bemutatása A leginkább kívánatos állapot számunkra, ha egy vészhelyzet meg sem történik, azonban a természeti jelenségeket, az időjárás alakaulását hosszú távon nem tudjuk előre pontosan megjósolni, valamint emberi hibákkal is számolni kell. Egy precízen elkészített forgatókönyv, szakmai felkészültség és a mentést, védekezést szolgáló eszközök kifogástalan megléte emberéleteket menthet, valamint a helyreállítási költségeket is nagyban csökkentheti. A megelőzés költsége kivétel nélkül kevesebb, mint amikor egy már lezajlott természeti katasztrófa helyreállítását próbáljuk kivitelezni. A fentiek alapján láthatjuk, hogy egy részletesen kidolgozott rendszer alapvető fontossággal bír, amit a védekezésben résztvevő szervezetekkövethetnek. A fejezet célja ezért egy rövid összefogalás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság árvízi védekezés esetén alkalmazandó protokolljáról, így elsősorban a Bevetésirányítási Tervről. A terv célja: a B-A-Z megye területén előforduló árvizek kezelése érdekében, a terv hatálya alá eső szervezetek munkájának hatékony összehangolása. A terv hatálya az alábbi szervezetekre terjed ki: a BAZ. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra (továbbiakban: BAZ MKI) és alárendeltjeire és az önkéntes tűzoltó egyesületek állományára, a BAZ. Megyei Rendőr-főkapitányság (továbbiakban BAZ MRFK), általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervére, a BAZ. Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön (továbbiakban BV) kijelölt szerveire és erőire, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága (továbbiakban NAV) kijelölt szervezeteire és erőire (a továbbiakban együtt: beavatkozó erők). 1.1 Készenléti fokozatok Alapállapot: Alapállapot Árvízvédelmi készenléti fokozat Árvízveszély fokozat Árvízvédelmi bevetési készenléti fokozat A beavatkozó erők normál működési rendje. Ekkor a végrehajtandó feladatok között szerepel a különböző vészhelyzetekre történő felkészülés, elhárítási tervek kidolgozása, adatbázisok aktualizálása. Országos és nemzetközi gyakorlatokon való részvétel, eszközök karbantartása. Árvízvédelmi készenléti fokozat: Akkor kerül elrendelésre, amikor az előrejelzések alapján katasztrófahelyet kialakulására van esély, vagy már egy megtörtént szerencsétlenség hatásai elleni védekezésben szükséges segédkezni. Az elvégzendő feladatok között szerepel az operatív csoportok megalakítása, végrehajtó erők kijelölése, értesítése, a feladatteljesítés helyszínére való szállítása. Az elvégzendő feladat tanulmányozása, a résztvevők eligazítása, oktatása. Személyi feltételek, technikai eszközök, anyagi készletek pontosítása. Kommunikációs hálózat ellenőrzése (EDR rádiók, mobil telefonok), szállítás megszervezése, valamint a készenlét jelentése. 4

6 Árvízveszély fokozat: Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. A végrehajtandó feladatok között szerepel a készenléti fokozat feladatinak az ellenőrzése, készenléti szolgálatteljesítők berendelése. Biztosított eszközök, objektumok, szolgáltatások pontosítása, valamint az eszközök elosztása. Az állomány tájékoztatása a kialakult helyzetről és az elvégzendő feladatokról, jelentés a készenlétről. Árvízvédelmi bevetési készenléti fokozat: Akkor kerül elrendelésre, amikor az erők alkalmazása valószínűsíthető és indokolt a legrövidebb reakcióidő biztosítása. Az elvégzendő feladatok között szerepel az árvízvédelmi készenléti és az árvízveszély fokozat feladatinak az ellenőrzése. Felszerelés, állomány, besorolás ellenőrzése, valamint a személyi állomány eligazítása. Az 1 órás menetkézség biztosítása és jelentés a készenlétről. A beavatkozó erők riasztását a kialakult helyzetre való tekintettel elrendelheti: az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság védelemvezetője B-A-Z Megyei Védelmi Bizottság elnöke, katasztrófavédelmi elnökhelyettese o a B-A-Z Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának, vagy a o Helyi Védelmi Bizottság elnökének a javaslatára 1.2 Együttműködés Ha a területen a védekezésben egyidejűleg több szerv összehangolt munkájára van szükség, akkor a védekezés közvetlen irányításáért felelős személyt a Megyei Védelmi Bizottság elnöke jelöli ki. Indokolt esetben kezdeményezhető a Magyar Honvédség védekezésbe történő bevonása, amely a Kormányzati Koordinációs Szerv útján, vagy a Magyar Honvédság Központi Ügyeleténél jelezhető. Árvízi védekezésnél a beavatkozó erők munkáját a vízügyi szakemberek irányítása mellett a helyszíni operatív törzseken keresztül a Megyei Védelmi Bizottság koordinálja. Az operatív törzs együttműködik az ÉMVIZIG-gel és a terv hatálya alá nem tartozó szervekkel. Ezek kölcsönösen tájékoztatják egymást a védekezéssel összefüggő lakosságvédelmi feladatokról és a lakosság tájékoztatásához szükséges információkról. A Polgárőrség állománya árvízi védekezés során bevonható a védekezési, illetve a közbiztonsági feladatok ellátásába. 1.3 Logisztikai feladatok szervezése A beavatkozó erők árvízvédelmi tevékenységének a támogatását a résztvevő szervek logisztikai bázisáról irányítják, amely két alrendszerben valósul meg: Védekezési tevékenység logisztikája pl: felkészülés, reprodukálás, végrehajtás A tárgyi feltételek folyamatos biztosítására irányul, amibe beletartoznak: egyéni védőeszközök, munka és technikai eszközök, védekezési anyagok, a használatban lévő eszközök működését biztosító anyagok. A beavatkozó erők alkalmazási körülmények közti kiszolgálása A helyszínre irányított személyi állomány ellátására irányul, amibe beletartozik: az alkalmazási helyre, illetve onnan történő szállítás, védőeszközök biztosítása, szállító kapacitás rendelkezésre állása, elhelyezés, orvosi ellátás, higiénés feltételek biztosítása. Az alkalmazási feltételek biztosításáról a felkészülési időszakban szükséges intézkedni keretszerződések, megállapodások, lebiztosítások formájában. A nagy létszámra való tekintettel a terv hatálya alá tartozó szervek felhatalmazhatják a BAZ MRFK-t, hogy az ellátások biztosítása érdekében, a nevükben is eljárva intézkedjen a keretszerződések, lebiztosítások előkészítésére. 5

7 A teljekörű ellátás biztosítása érdekében az összes szervezet összekötőinek a folyamatos kapcsolatát biztosítani szükséges, az őt delegáló szerv logisztikai szakemberével. A logisztikai feladatok egyik alapvető eleme a védekezéshez útba indított erők navigálása a találkozási pontokig, majd regisztrálása, eligazítása és az alkalmazási területre való irányítása. Az elsődleges és másodlagos találkozási pontok (TP) az alábbi követelményeknek felelnek meg: 1. Közforgalmú helyen, könnyen megközelíthető legyen, autópálya, országos főútvonal közelében helyezkedjen el; 2. Tágas, szilárd burkolatú, nagyszámú személyszállító jármű (személygépkocsi, 9-15 fős kisbusz, nagybusz stb.) egyidejű fogadására, elhelyezésére alkalmas parkolási terület álljon rendelkezésre a helyszínen; 3. Nagylétszám több száz személy egyszerre történő fogadására, kiszolgálására TP csomag felvételének biztosítására, illemhely igénybevételének lehetőségére alkalmas objektum, lehetőleg bevásárlóközpont (élelmiszer áruház) közvetlen közelében helyezkedjen el; 4. Pontos címmel (GPS koordinátákkal) meghatározható legyen. A találkozási pontokon biztosítani kell, hogy a kisebb 4-60 fős egységekben érkező védekező erők kiszolgálására, időszakos várakoztatására alkalmas legyen. A TP mindaddig aktív szolgálati helyként működik, amíg meg nem történik az összes útba indított védekező erő fogadása, ellátása, elirányítása. Személyszállítás Az árvízi védekezés során az alkalmazott erők helyszínre jutását saját, vagy bérelt járművekkel biztosítják. A járművek között szerepelhet személyautó, kisbusz, vagy fogvatartott szállító busz. Külön igénylés esetén a TP-ra való eljutáshoz felvezetést kérhetnek. Teherszállítás A katasztrófavédelmi szervek a saját készletük biztosítását, valamint a védekezéshez felhasznált technikai eszközök helyszínre szállítását saját járműparkjával oldja meg. A védekezés során felmerülő teherszállítási kapacitást a helyszíni operatív törzs, vagy a Helyi Védelmi Bizottság köteles biztosítani, különös tekintettel az alábbiakra: védekezési anyagok szállítása a célterületre az önkormányzat által biztosított egyéb védekezési anyagok szállítása a védekezésben résztvevők logisztikai feladatainak ellátásához szükséges kapacitás - hideg és meleg élelmezés megszervezése, szállítása - védőitalok szállításának megszervezése - ruházat és egészségügyi csomagok eljuttatása - pihentető, fektető anyagok az elhelyezési helyre történő szállítása - műszaki eszközök, munkagépek üzemanyag ellátottságának biztosítása - homokzsákok töltéséhez szolgáló eszközök, valamint a zsákok célterületre való szállításának biztosítása A szállítójárművel karbantartása a gépjármű üzembentartója gondoskodik, az esetlegesen kieső jármű pótlása mellett. Ezen feltételeket szerződésben rögzítik a szállítási szolgáltatást nyújtó szervezetekkel. 6

8 1.4 A védekezésben résztvevők elhelyezése A beavatkozó erők számára, a Büntetés Végrehajtási szervek által őrzött fogvatartottak kivételével az alkalmazási terület közelében pihenőhelyet biztosítanak. A védekezésben résztvevő fogvatartottakat a foglalkoztatás befejeztével visszaszállítják az őrző intézménybe. Az elhelyezési objektumoknak meg kell felelni az alábbi követelményeknek: az objektum (ok) nagyobb szállító járművekkel jól megközelíthető helyen, az alkalmazási terület vonalától km-es sávban helyezkedjen el az objektum alapvető funkcióját tekintve szálláshelyként (kollégium, panzió stb.) (is) funkcionáljon, egy időpontban minimum 50 fő tartós, folyamatos elhelyezését biztosítsa az objektumban amennyiben erre nincs eredetileg kialakított helyiség, lehetőség legyen egy elkülönített orvosi szoba ideiglenes kialakítására; az objektum közelében a lehetőségekhez képest elérhető legyen közösségi fürdetés (közfürdő, strand stb.) lehetősége az objektumban vagy annak közvetlen közelében száraz, télen fűtött, zárható raktározási lehetőség (ruházat, málha, élelmezési anyag stb.) álljon rendelkezésre szükség szerint az objektum megerősíthető legyen a higiéniai feltételeket kielégítő mobil eszközökkel (mobil WC, mobil fürdőhely stb.). Szükség esetén sátras elhelyezéssel is számolni kell, amely kiépítésénél fontos követelmény az őrzés-védelem, beléptető rendszerüzemeltetése, valamint a tűzvédelmi előírások betartatása. 1.5 Élelmezés biztosítása A védekezésben résztvevők számára napi háromszori változatos étkezést szükséges biztosítani, amelyből egynek meleg ételnek kell lennie (kivételt képez a megérkezés és az elvonulás napja). Az ételt az alkalmazási területen vagy a pihenő objektumnál szükséges felszolgálni és evőeszközöket biztosítani. A hidegélelmet egységcsomagokban biztosítják a védekezők részére. Éjjeli szolgálatot ellátó személy pótétkezésre jogosult. A védekezésben részt vevő állomány részére folyamatosan, megfelelő mennyiségben az évszaknak és az adott időjárási viszonyoknak megfelelő védőital ellátást kell biztosítani az alkalmazási területen. A meleg időszakban intézkedni kell a védőital hűtésére és hűtött állapotban tartására, hideg időszakban a melegen tartására. 1.6 Üzemanyagellátás Az árvíz védekezés során a szükséges üzemanyag biztosítását a szervek a saját gépjárműveikhez a megkötött szerződések alapján önállóan oldják meg. A védekezéshez szükséges eszközök és gépek üzemanyagellátását, valamint a tartalékképzést az MVB biztosítja. 7

9 2 A védekezéshez szükséges eszközök és kapacitások típusainak meghatározása A védekezést támogató járműveknek, eszközöknek a megfelelő mennyiségben, minőségben és nem utolsó sorban adott időpontban és adott helyen kell a védekezésben résztvevők rendelkezésére állnia. A védekezést segítő járművek között megkülönböztethetünk személy és teherszállító, valamint speciális járműveket. A rendelkezésre álló eszközök térbeli eloszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbb jármű és felszerelés a Sajó mentén található településeken került elhelyezésre. Ez a folyó viszonylag gyakori magas vízállásával magyarázható, azonban a rendelkezésünkre álló térinformatikai eszközök segítségével optimalizálhatóak az erőforrások. Így pl. lehetőség nyílik megvizsgálni, hogy egy - a Hernádon az eddigi LNV-t meghaladó vízszint esetén - rövid időn belül rendelkezésre áll-e a megfelelő eszközkészlet a védekezéshez; vagy megfelelő meteorológiai előrejelzés esetén egy a Vadász-patakon bekövetkező villámárvíz esetén is mennyi idő van a reagálásra. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - a Flood modeling and logistic model development for flood crisis management projekt keretében elérhetővé tette számunka a védekezésnél bevethető eszközök listáját. A védekező erők rendelkezésére áll 93 rakodó, 268 vontató, 40 személyszállító és 228 teherszállító jármű, melyek részletezését a 6.2 melléklet tartalmazza. A védekezésben résztvevő járműveken felül fontos kiegészítő még a zavartalan és hatékony működést segítő felszerelés. Ide tartoznak a fáklyák, gépek karbantartásához szükséges eszközök, takarók, különböző tartalékok, a megfelelő egészségügyi állapotokat és a pihenést megteremtő kiegészítők. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság készletében szereplő, a védekezéshez felhasználható eszközöket a 6.2 melléklet tartalmazza. 3 Árvízi veszélyelhárítás során alkalmazott logisztikai feladatok megoldását segítő tervezőmodulok működésének ismertetése 3.1 Célmeghatározás, rendszerhatárok rögzítése A jelen fejezetben részletezésre kerülő járatterv-készítési tevékenységek célja az árvízi veszélyhelyzetek során esetlegesen elvégzendő logisztikai feladatok elvégzésének IT eszközökkel való segítése (elsősorban térinformatikai platform alkalmazása révén). A projektben megvalósított tervezőeszközök az alábbi logisztikai feladattípusok elvégzését segítik: a veszélyeztetett értékek meghatározása kapacitástevezés (feladat-eszköz hozzárendelés elvégzése) járattervezés (kitelepítés-tevezés) A projektben minden feladattípus megoldásához külön eszközcsoport (ún. modul) került kifejlesztésre. Amennyiben az aktuális árvízi veszélyhelyzet elhárítása során a gyakorlatban tapasztalható módon összetett feladatok megoldása szükséges, úgy több tervezőmodul egymás utáni igénybevétele révén lehetséges a kívánt eredmény elérése. 8

10 Az egymás utáni igénybevétel során a korábban végrehajtott modulok eredményeit a következő modulok felhasználják. 1. ábra: A tervezőmodulok egymásra épülő alkalmazása A veszélyeztetett értékek meghatározása az árvíz által elöntött területeken elhelyezkedő háztartásokban élő lakosság-, az ilyen területeken folytatott állattartó tevékenység telephelyeken élő állatállomány-, és az ezeken a területeken létesített infrastruktúrahálózatok jellemzését jelenti. A jellemzés célja elsősorban a további logisztikai műveletek elvégzésének az előkészítése, azaz például annak meghatározása, hogy hány fő kitelepítéséhez szükséges befogadóhelyeket és járműveket keresni. A kapacitástervezés célja az aktuális feladatok megoldásához potenciálisan felhasználható erőforrások közül azok olyan részhalmazainak kijelölése, melyek felhasználása logisztikai szempontból optimális feladatvégzést tesz lehetővé. Például ezen modul révén lehetséges a szükséges ágyszámot biztosító legközelebbi befogadóhelyek megkeresése. A járattervezés a logisztikai feladatok sorában kiemelkedő jelentőségű, hiszen majd minden probléma szükségessé teszi szállítási feladatok végrehajtását. A járattervezés jelen esetben olyan járattervek kidolgozását jelenti, melyek végrehajtása során az adott szállítási feladat ellátásában résztvevő járművek összes logisztikai munkája a lehető legkisebb lesz. A járattervező modul többféle szállítási feladat megoldását támogatja; a jelen dokumentumban egy esetleges kitelepítés tervezésének példáján keresztül kerül bemutatásra a modul működése. Ebben az esetben a járattervezés révén megoldani szándékozott feladatok a következőképpen definiálhatók: a járatok a kapacitástervező modul által kijelölt befogadóhelyekről indulnak, tevékenységük során ide szállítják az árvízzel sújtott területek lakosságát, valamint a feladatuk elvégzése után ugyanide térnek vissza, a járattervezés minden esetben a veszélyhelyzet elhárításában részt vevő személy (diszpécser) által meghatározott időpontra vonatkozóan történik (mely időpont az árvízi modellezés által generált-, az elöntött területet mutató sokszög időbélyegével egyezik meg); a járatok által kiszolgálni szándékozott címpontok a veszélyeztetett területen élő lakosság háztartásainak helye által meghatározottak, egy címponton minden esetben az ott élő emberek számával nő a járatok által aktuálisan szállított utasok száma; 9

11 a járattervezés a kiszolgálási címpontok optimális felkeresési sorrendjének és útvonalának meghatározását jelenti (implicite annak definiálását, hogy az adott szállítási igények kiszolgálásához hány járatra van szükség). 3.2 Geoadatbázis A projektben kidolgozott modulok működését lehetővé tevő geoadatbázis szerkezetét-, illetve az egyes modulok közötti valamint a modulok és a kapcsolódó IT rendszerek közötti kommunikációt lehetővé tevő közös elérésű mappák rendszerét mutatja a 1. ábra. A kommunikáció azt jelenti, hogy az adott árvízi vészhelyzet elhárításában együtt működő szervezetek meghatározott jogosultságok és azonosítási mechanizmusok révén elérik az említett mappákat, amelyek tartalmát a kompetenciáiknak megfelelően (és szabályozottan) olvashatják vagy írhatják. Ezen mechanizmus és adatállományok révén biztosítható, hogy minden érintett szervezet ugyanazon adatok birtokában végzi a védekezésben ráeső feladatokat, illetve, hogy a tevékenységéről információkat is szolgáltathat a többi munkában résztvevő szervezet számára. Az említett adatstruktúrában szereplő geoadatbázis neve: FLOODLOG.gdb, a kommunikáció érdekében létrehozott eredménymappák pedig a 2. ábra szerintiek. 3.3 Szoftverháttér 2. ábra: A projektben kidolgozott geoadatbázis felépítése A járattervező modul ArcGIS platformon, a Network Analyst bővítmény szolgáltatásainak igénybevételével, Modelbuilder alkalmazásfejlesztő környezetben került kidolgozásra. A térinformatikai szoftverek piacán előkelelő helyet foglal el az ESRI (Environmental Systems Research Institute) ArcGIS termékcsaládja. A cég úttörőnek számít a térbeli adatok feldolgozásával való információ- előállítás területén. Az ESRI 1969 óta foglalkozik az általukföldrajzi információs rendszernek nevezett alkalmazás- együttes elemeinek 10

12 fejlesztésével (GIS Geographic Information System). Számos iparági szabványnak minősülő adatstruktúra és az informatika területén újdonságnak számító technológia kidolgozóiként váltak mára a legismertebb térinformatikai megoldás- szállítókká ArcGIS Az ArcGIS szoftver használata a térbeli információk létrehozásával, vizualizációjával, elemzésével, értelmezésével, és a vizsgálatok eredményeinek publikálásával foglalkozó munkafolyamatot jelent. Összetett térbeli elemzéseket lehetővé tevő-, kiterjedt adatkezelési műveleteket végző-, illetve a térképkészítést segítő eszközök révén a vizsgálni szándékozott rendszerekre, folyamatokra vonatkozóan olyan modellek hozhatók létre, melyek képesek kezelni az adatok között meglévő térbeli vetülettel rendelkező összefüggéseket. A szoftver főbb jellemzői: valamennyi szabványos, térbeli jelentéssel bíró adattípus támogatása, adatintegráció és adatbázis- kezelés megvalósítása (létrehozás, sémák definiálása, az integritás adminisztrációja), szerkesztő- és koordinátageometriai eszközök az adattervezés, adatbevitel és adattisztítás műveleteinek elvégzéséhez, térképsablonok, térképelemek használatával részben automatizált térképkészítés, emellett térképi tartalomszolgáltatók alaptérképei és kereskedelmi adatok is hozzáférhetőek Network Analyst Különböző, szakág- specifikus igények kiszolgálása érdekében az ArcGIS hez bővítmények vehetők igénybe, melyek speciális funkciókat biztosítanak. A Network Analyst a logisztikai feladatok megoldásához szükséges legfontosabb olyan ArcGIS bővítmény, mely hálózatok leírásához szükséges eszközöket tartalmaz. Ez a bővítmény beépített algoritmusokat kínál a következő logisztikai feladatok megoldására: útvonaltervezés, OD mátrix elkészítése, eszköz feladat hozzárendelés, járattervezés ModelBuilder A ModelBuilder az ArcGIS speciális objektumorientált programozási nyelve. Használata során az egyes objektum típusokat és a metódusaikat geometriai alakzatokkal jelképezve a modell mozaikszerűen építhető fel. Az objektumok paramétereinek megadására, működésük befolyásolására VisualBasic, valamint Python kódrészletek beágyazására van lehetőség. A térinformatikai adatbázisok kezeléséhez a ModelBuilder SQL- parancsok és lekérdezések szerkesztésére is lehetőséget nyújt.a járattervezési feladatot ellátó modell létrehozására ModelBuilder környezetben került sor. 3.4 A projektben kifejlesztett tervezőmodulok használata A kifejlesztett tervezőeszköz arc ArcGIS kezelőfelületén az ún. szerszámosládának nevezett, elkülönített területen találató. A következő ábra mutatja a projektben kifejlesztett Floodlog nevű tervezőeszköz tartalmát, mely az említett moduloknak felel meg. Az egyes modulok futtatása kétféle módon történhet; a tervezőmodulokra jobb egér gombbal való kattintást követően felnyíló ablakban való választástól függően: 11

13 Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. az Open menüpontban megadható, hogy a modul milyen bemeneti adatokon fusson, az Edit menüből elérhető ablakban a Run entire modell parancsot választva a projektben összegyűjtött-, alapértelmezés szerinti adatbázisokon futnal a modulok algoritmusai (vagy az őket logikailag megelőző modulok végeredményein) A második lehetőséghez kapcsolódó automatikus adatátadás révén valósul meg a modulok egymásra épülése. Ennek használatával egyre komplexebb egymással összefüggő logisztikai tervezési feladatok végezhetők el. A modulok futásának végeredményei az adott modul nevével megkülönböztetett eredménymappákba kerülnek, ahonnét azok szükség esetén az együttműködő szervezetek IT rendszerébe továbbíthatók. Az eredményfájlok a térinformatikai szabványos adatcserének megfelelő szabványos formátumokban kerülnek előállításra: általában ún. speciális shape fájlok, vagy adatbázisok (.dbf). 3. ábra: Az árvízi védekezést segítő tervezőeszköz ArcGIS ben való megjelenése (bal oldalon) és a modulok futtatása (jobb oldalon) Veszélyeztett értékek meghatározása Működés leírása Ez a modul egy adott árvízi vészhelyzet alapvető információinak előállítására szolgál. Az 1.,2. részletezett eszközöket és erőforrásokat a 4.,5. fejezetben részletezésre kerülő struktúrában tartalmazó alapadatbázisok szűrését az árvízi modellezés eredményének felhasználása révén végzi el. Ennek lényege, hogy a vázolt alapadatbázisból kikeresi és térképen ábrázolja azokat az objektumokat (pl. háztartások, állattartó telephelyek, 12

14 infrastruktúra hálózatok, stb.) melyekre vonatkozóan az adott veszélyhelyzetben kárelhárító, vagy mentési tevékenységeket szükséges végezni Bemenő adatok kezelése A modul bemeneti adatait egyrészt a 4. fejezetben részletezésre kerülő 1. táblázat-14. táblázatokban szereplő adatbázisok, (ezeket az előbb említett módon, az Open menüpontot használva lehet a modul futtatásához kijelölni) másrészt pedig az árvízi modellezés végeredményeként előálló elöntött terület alkotják. Ezen utóbbi adatok a projektben kidolgozott geoadatbázisban (felépítését a 2. ábra mutatja) a Flood_polygon nevű ún. feature dataset ben helyezkednek el. Az árvízi modellezés eredményeként kapott területet mutatja a következő ábra. 4. ábra: Bemenő adat: az árvízi modellezés eredményének (az elöntött területnek) megjelenítése (a különböző színek a különböző vízmélységeket mutatják) A veszélyeztetett értékek meghatározása A modul a működése során összeveti a bemenő adatbázisban szereplő objektumok elhelyezkedését az elöntött terület elhelyezkedésével, és az elöntött területen belül elhelyezkedő objektumokat veszélyeztetett objektumokká nyilvánítja. A modul működése a5. ábra alapján is nyomonkövethető: az ábrán a lila sokszög jelképezi az elöntött területet (mely jelen esetbenkizárólag az illusztráció kedvéért került előállításraannak érdekében, hogy a logisztikai modul funkcionalitása maradéktalanul bemutatható legyen), a zöld pöttyök pedig az adott területen a lakosság elhelyezkedését mutatják, a modul működése során a sokszög területére eső zöld pöttyök pirossá változnak; az adott pozícióban elhelyezkedő háztartások lakossága a veszélyeztetett (kitelepítendő) emberek csoportjába kerül. Amennyiben a modul bemenő adatait nem a lakosság alkotja, úgy más típusú veszélyeztetett objektumok határozhatók meg a modul segítségével. A projekthez elkészített modulváltozatokban a veszélyeztetett állatállományok és a veszélyeztetett úthálózatszakaszok állíthatóak elő (lásd a 3. ábra bal oldalán az endangered_values modul alatti animals, people, networks -tervezőeszközöket). Egyéb bemenő 13

15 adatbázisokban foglalt objektumokra a 3.4 szakaszban leírt módszerrel végezhető el a veszélyeztetettségi vizsgálat Kimenő adatok előállítása A modul működése során az erdmények mappában endangered_values almappába helyezi az erdményeket. A modul egyes tervezőeszközei a nevükkel megegyező eredményfájlokat generálnak, melyek alapvetően kétfélék: shape fájlok eredménytáblázatok A shape-fájlokban egyrészt adott a térképi megjelentés, másrészt pedig a bennük foglalt táblázatok a veszélyeztetett értékek teljes listáját szolgáltatják. Az eredménytáblázatokban az előbbi lista összegzése található: lakosság esetén a háztartások és bennük a lakosok száma [fő] állatállomány esetén az egyedek száma [db] útvonalszakaszok esetén az elöntött útvonal hossza [m] Eredmények A modul eredményei alkalmasak a további tervezőmodulokban való felhasználásra; a veszélyeztetett lakosság például a kapacitástervező modul révén rendelhető hozzá az elhelyezésükre logisztikai szempontból legalkalmasabb (azaz a legrövidebb szállítási távolság megtételével elérhető) befogadó helyekhez. 5. ábra: A veszélyeztetett értékek meghatározására szolgáló modul eredményének térképi ábrázolása (minta) A veszélyeztetett útszakaszok felhasználása a további tervezőmodulokban kézenfekvő: a járatok útvonalainak tervezése során az algoritmus a meghatározott útszakaszokat úgy tekinti, hogy azokon keresztül nem lehetséges a közlekedés, így alternatív megközelítési lehetőségeket keres. 14

16 3.4.2 Kapacitástervezés Működés leírása Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. A kapacitástervező modul alapvetően eszköz feladat hozzárendelést végez. Az 1. és 2. szakaszban bemutatott eszközöket és erőforrásokat párosítja a megoldani szándékozott logisztikai feladattal. A hozzárendelések során megkeresi azt a párosítást, melynek segítségével az adott feladat elvégzése során minimális logisztikai munkavégzés szükséges Bemenő adatok kezelése A modul működéséhez két alapvető bemenő adatbázis szükséges: az egyik a potenciálisan igénybevehető eszközöket, erőforrásokat jellemzi, a másik pedig a megoldanó problémát szimbolizálja. A bemutatásra kerülő példában az erőforrásokat a befogadóhelyek adatbázisa (a geoadatbázisban a BAZ_KV_Bev_Ir_Terv_2012 feature dataset) képezi, míg a megoldandó feladatot a veszélyeztetett lakosság (eredmények mappában az endangered_people.shp állomány) definiálja. A feladat ennek megfelelően annak meghatározása, hogy melyik embert melyik befogadóhelyen célszerű elhelyezni addig, amíg a lakóhelyén a kárelhárítási munkálatok folynak Kapacitástervezés A modul működéséhez a Katasztrófavédelmi Felügyelőség által biztosított adatbázis BAZ_KV_Bev_Ir_Terv_2012nem megfelelő formátumú. Mivel ez az adatforrás a modul működésétől eltérő logika mentén szerveződött, ezért felhasználásához átalakítás volt szükséges. Mivel feltételezhető, hogy ilyen átalakításra a projektet követő modul - futtatások során is szükség lesz, (ahhoz, hogy az eredeti adatforrásnak megfelelő aktualizált bemenő adatbázishoz jussunk) ezért a modulban leképezésre került az átalakítást elvégző algoritmus. A 3. ábra mutatja, hogy a capacity_planning tervezőmodulnak két része van: a localization modulrész végzi a tulajdonképpeni eszköz feladat hozzárendelést, a preparation modulrész végzi a bemenő adatbázis megfelelő formátumba alakítását A működtetés során tehát, amennyiben a BAZ_KV_Bev_Ir_Terv_2012 adatforrás egy aktualizált változata áll rendelkezésre, úgy mielőtt a másik modulrész felhasználásával eszközhozzárendeléseket végeznénk, a praparation modulrész egyszeri futtatásával -a friss BAZ_KV_Bev_Ir_Terv_2012 állományon- gondoskodni kell a megfelelő formátumú bemenő adatok előállításáról. A localization modulrész felépítését a következő ábra mutatja: 6. ábra: Az eszközhozzárendelést végző tervezőmodul felépítése ModelBuilder szimbolika felhasználásával 15

17 A szóban forgó modul a bemutatni kívánt példa keretében a működése során sorra veszi a potenciálisan kijelölhető befogadóhelyeket, s azok befogadókapacitásaés az előntött területhez képesti elhelyezkedése (távolság és megközelíthetőség!) függvényében megvizsgálja, hogy közülük pusztán logisztikai szempontból melyek szükségesek (a legalkalmasabbak) az aktuálisan kitelepítendő lakosság elhelyezéséhez Kimenő adatok előállítása A modul működésének eredményeképpen előáll az alkalmazandó befogadóhelyeket meghatározó shape-fájl, illetve a hozzárendelés elvégzését egyértelműen meghatározó eredménytáblázat. A bemutatásra kerülő példában a modul működésének eredményeképpen előálló shape fájl a 7. ábra által keresztekkel megjelenített objektumait definiálja. Ezen objektumok az ábrán zöld pöttyökkel megjelenített alapadatbázis (BAZ_KV_Bev_Ir_Terv_2012) rekordjaibólkerültek a fentebb ismertetett logika szerint meghatározásra. Az ábrán látható, hogy a keresztek a kékkel feltüntetett elöntött területhez az úthálózaton legközelebb elhelyezkedő zöld pöttyök helyén (azaz azokon a potenciális befogadóhelyken) kerültek elhelyezésre. Az említett fájlban természetesen részletes lista található a hozzárendelés erdményét illetően, azaz: egyértelműen meghatározza, melyik kitelepítendő embert melyik befogadóhelyre szükséges szállítani a logisztikailag legkisebb munka elérése érdekében. Fontos megjegyezni, hogy ezen munkaminimalizálás az adott logisztikai feladat feltételeinek mindenben eleget tesz, alkalmazása során nincs szükség semmiféle kompromisszumként felfogható megkötés, vagy kivétel alkalmazására. A modul eredménye tehát éppen olyan értékű, mint a definiált feladat bármely más (de nagyobb befektetett munkával elérhető) megoldása. 7. ábra: A kapacitástervező modul bemenő és erdmény állományai A modul a működése során a 8. ábra által megjelenített erdménytáblázatot is szolgáltatja (a capacity_planning erdménymappában). Az összefoglaló táblázatban a kitelepítendő személyek száma (Frequency) szerepel az őket befogadó menhelyek (Name) szerint csoportosítva. 16

18 8. ábra: A kapacitástervezést végző modul erdménytáblázata a kijelölt befogadóhelyek nevével és az azokban elhelyezni szükséges kitelepített emberek számával Eredmények A modul erdményének képi megjelenítését ábrázolja kék vonalak formájában a 9. ábra. Ezen vonalak az egyes háztartásokat a kijelölt befogadóhelyekkel kötik össze. A modul annyi vonalat helyez el az ábrán, ahány kitelepítendó lakos befogadóhely hozzárendelést tartalmaz a modul végeredményeként előálló shape fájl. Ezen vonalak shape- fájlon belüli megfelelője a hozzárendelést egyértelműen meghatározó táblázat. Fontos megjegyezni, hogy ez a táblázat nem azonos az imént vázolt eredménytáblázattal! Míg a shapefájl alapvető célja a logikailag következő modul (járattervezés) számára szükséges bemeneti adatok biztosítása, addig az erdménytáblázat elsősorban a döntéshozók számára is értelmezhető áttekintést szolgáltat a modul működésének eredményéről. 9. ábra: A kapacitástervező modul eredményének térképi megjelenítése 17

19 3.4.3 Járattervezés Működés leírása Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. A járattervezési feladat végrehajtása a járattervező modul futtatását jelenti (természetesen a korábbi modulok eredményeinek felhasználásával). Ezen futtatást megelőzően gondoskodni szükséges a bemenő adatok aktualizálásáról (a kiindulási adatbázisok szükség szerinti frissítésével, és a korábbi modulok futtatása révén), a modell futásának befejeződését követően pedig az eredmények továbbításáról az esetleges további feldolgozást végző szoftverek felé (ezek a védekezés során alkalmazott-, pl. állományok vezényléshez használt szoftverelemek, melyek alapinformációként használják a projektben kifejlesztett tervezőmodulok eredményeit). Ezen adattovábbítás érdekében a modulok eredményei a modulok fejlesztésére kidolgozott geoadatbázison kívül, az eredmény mappában is elhelyezésre kerülnek Bemenő adatok kezelése A modul bemenő adatainak frissítését a következő állományok aktualizálása jelenti (a példaként szolgáló kitelepítéstervezés végrehajtása során): Kiszolgálási címpontok A 13. táblázatban részletezett állományok (lakosság) tartalmának előállítása. Az előállítás az állományok olyan módosítását jelenti, melynek során az árvízi veszélyhelyzet során aktuálisan (valószínűsíthetően) tapasztalható létszám szerepel a háztartások helyéhez rendelve. Amennyiben a lakosság létszámáról összeállított adatbázisok változnak (pl. frissebb népszámlálási eredmények rendelkezésre bocsátása esetén), úgy az állományok lakosok mezőjének értékét kell beállítani a szükséges értékre. A projekt során előkészített állományok tartalmazzák a valószínűsíthető kiszolgálási területre vonatkozó aktuális mezőértékeket. Amennyiben pedig a kiszolgálási pontokon eltölteni szükséges idő változik meg (pl. más eljárási renddel jellemzehető kitelepítési eljárás alkalmazása esetén), akkor az állományok kiszolgálási_idő mezőinek értékét kell változtatni (percben kifejezve). Ezen utóbbi érték a projekthez előkészített állományokban 8 percben lett meghatározva (gyakorlati tapasztalatok alapján). Egyéb paraméterek beállítása Az aktuálisan kiszolgálni szükséges háztartások kijelölésén túl a modulok működését alapvetően befolyásolják a következő paraméterek, melyek megfelelő beállítása a modul futtatását megelőzően esetlegesen (a pilothoz meghatározott adatok változása esetén) szükséges lehet. A járatok befogadóhelyen eltöltött idejének változtatása: az eredmények mappában lévő capacity planning almappa located shelters állományának evac_ido mezőjének változtatásával lehetséges (percekben kifejezve). A projekt során előkészített állományokban ez az érték az egyes járatokon szállított létszám egyötödével azonos percben került megállapításra. A járatok szállítási kapacitásának és összes munkaidejének változtatása a geoadatbázis eszközök leírására szolgáló állományának BAZ_KV_lebizt_jarmuvek következői mezőinek módosítása révén lehetséges: Számérték: a járatok járművein elhelyezhető lakosok számát határozza meg. MaxTotalTime: a járatok összes munkaidejének megadására szolgál. Összes munkaidő alatt a járatok esetén az egyes kiszolgálási pontok felkereséséhez szükséges idők-, a 18

20 járatok befogadóhelyen eltöltött idejei (+ egyéb járulékos tevékenységek pl. tankolás, pihenőidő stb.) és a járatoknak a bejárt úthálózaton töltött utazási- szállítási időinek (sebességfüggő) összege értendő. Ez az érték a projekt során előkészített adatbázisokban 600 percben került meghatározásra a gyakorlatból származó információk alapján Járattervek készítése A járattervező modul a fentebb megadott kiindulási adatok felhasználásával végrehajtja a modellben foglalt számítási metódusokat. (ezeknek grafikus megjelenítését tartalmazza a következő ábra) 10. ábra: A járattervek készítését végző modul főbb alkotóelemeinek megjelenítése Ezek során az alábbiakban vázolt heurisztikus eljárást alkalmazza a térinformatikai rendszer: az árvíz által érintett lakosság háztartásai (mint szállítási igények) és a korábbi modul által meghatározott befogadóhelyek között az úthálózaton értelmezhető legrövidebb távolságok alkalmazásával meghatározza az OD mátrixot, ennek felhasználásával kezdeti megoldást generál; úgy, hogy a legkisebb költségű (legrövidebb) OD relációkat a többi igény egyenkénti hozzáadásával útvonalakká bővíti, az igények hozzáadása során mindig elvégzi a már járművön helyet foglaló létszám összehasonlítását a járat kapacitásával. Csak olyan hosszú járatútvonalak jöhetnek létre, amelyekkelelszállítandó utasok száma a járatok kapacitását nem haladja meg. További kitétel, hogy minden egyes igénynek kisebbnek kell lennie e járatok szállítási kapacitásától (ez azt jelenti, hogy egyik háztartásban sem lakhatnak többen, mint az annak kiszolgálásához rendelt járat szállítási kapacitása). A kezdeti megoldás javításához egyaránt alkalmazza: o az egyes útvonalakhoz tartozó igények kiszolgálási sorrendjének felcserélését, o illetve az igények áthelyezését az egyes útvonalak közt. 19

21 11. ábra: A járattervek készítése során meghatározásra kerülő útvonal és felkeresési sorrend megjelenítése Ezen javítások során a lokális szélsőértékek elkerülése érdekében tabulistás metaheurisztikus eljárástalkalmaz. Ennek lényege, hogy a javítások iterációi során azaz az egymástól csak valamely igény cseréjében különböző szomszédos megoldások keresése közben lokális szélsőérték megtalálása esetén a hagyományos szélsőértékkereső algoritmusok leállnak, nem lévén a célfüggvény megfelelő változásával járó szomszédos megoldás. A tabukeresés viszont ezt a leállást akadályozza meg oly módon, hogy az egyes iterációs lépések olyan irányba is folytatódhatnak, amely ugyan nem jár a célfüggvény értékének kedvező változásával, de az általuk generált megoldás még nem szerepel a tabulistán. Ha ilyen módon a már meglévő eredményektől rosszabb megoldás keletkezik, az a tabulistára kerül, kiszorítva a legrégebben listázott tabuelemet. A tabulista folyamatos karbantartása révén jobb az algoritmus hatékonysága is, mint a hagyományos szélsőérték kereső eljárásoké, hiszen a listán már szereplő megoldásokat többször nem értékeli ki az eljárás Kimenő adatok előállítása A járattervező modul által kidolgozott járattervek azeredmény mappában lévő evacuation almappa, routes állományokban kerülnek (a modell futása során) elhelyezésre. Az eredményként értékelendő járattervek alapvetően kétféle állományok formájában állnak elő: a szállítási útvonalat, valamint a kiszolgálandó háztartásokat tartalmazzák Eredmények Járatútvonalak A járatútvonalak az egyes járatok által bejárt úthálózat-szegmensek együttesét jelentik (természetesen járatonként elkülönítve). Ezek a megfelelő eredménymappa Routes.shp állományaként kerülnek elkészítésre a járattervező modul futása során. Ezen eredményállomány rekordjainak egyes mezőire mutat példát a 12. ábra. 20

22 12. ábra: Az egyes járatok útvonalait tartalmazó állomány rekordstruktúrája (minta) A Name, StartDepotName, Capacities, MaxTotalTime mezők jelentése rendre: járatnév, a kiindulási és érkezési pont azonosítója (befogadó telephely), a járatok szállítási kapacitása [fő], az OrderCount mező tartalmazza az adott járat által kiszolgálni szükséges háztartások számát [db], a TotalTime mező jelenti az adott járat összes munkaidejét [percben kifejezve], a TotalDistance mező jelenti az adott járat által bejárt útvonal hosszát [méterben kifejezve]. Járathoz rendelt kiszolgálási címpontok A kiszolgálandó háztartások optimális felkeresési sorrendje a megfelelő eredménymappa Orders.shp állományának Sequence mezőjében (lásd a 13. ábra) kerül elhelyezésre (járatonként). Fontos, hogy az Orders, Orders_1,, orders_x fájlok különböző járatterveket tartalmaznak attól függően, hogy az adott eredménymappa a járattervezés elvégzése előtt ki lett-e ürítve, avagy sem. A sorrend az ArcGIS rendszerben megjelenítve (11. ábra) az egyes háztartások helyén szereplő pöttyök mellé írt számokként értelmezhető. A következő ábrán a name mező a kiszolgálási pont neve (azaz a háztartás emberek általi könnyebb azonosítását szolgáló adatot tartalmaz); a service time(ld. fentebb kiszolgálási_idő)adja meg az adott kiszolgálás időtartamát-, a PickupQuanaz egyes címpontokon a járatra felszálló utasok számát adja meg. 13. ábra: Részlet egy járattervezés végrehajtása során keletkező eredményfájl rekordstruktúrájából 21

23 4 A web alapú kommunikációs eszköz leírása a térinformatikai adatcseréhez A fejezetben az érintett, az árvízi vészhelyzetben résztvevő erők és szervek kapcsolattartásának technikai részleteinek leírásával szemben a létrehozott háttéradatbázis kialakításának bemutatása, valamint szabványos, térinformatikai formátumba történő átalakításának menete kerül ismertetésre. A szabványos térinformatikai formátum révén a társszervek kommunikációjuk során gyorsan és könnyen biztosíthatják egymás-, valamint a logisztikai vonatkozású döntéshozók számára a szükséges információkat. A FLOODLOG projekt megvalósítása során kidolgozásra került az árvizek elleni védekezést támogató elöntési és logisztikai modell koncepciójának a kidolgozása, valamint demonstrációs célú megvalósítása. Mindkét modell létrehozását megelőzte egy térinformatikai alapadatbázis létrehozása, amelyek célja a modellek adatokkal történő ellátása. A logisztikai modellt támogató strukturált geoadatbázis összeállítása számos olyan konklúzióval szolgált, amelyek összefoglalása elősegítheti a logisztikai modell gyakorlati adaptációját. Jelen fejezet ezt célozza meg. 4.1 Geoadatbázis létrehozása A fentebb említett modellek számára az azokat kiszolgáló háttér-adatbázisok több szempontból is fontosak és nélkülözhetetlenek: egyrészt bemenő adatok hiányában nem működhetnek, másrészt a modellek eredményei a bemeneti adatokhoz viszonyítva értelmezhető. Ez azt jelenti, hogy a végeredmény megbízhatóságával a kifejlesztett modell összetettsége (az abba bevont valós, befolyással bíró folyamatok száma), minősége (azok leképzésének mértéke) mellett, az input adatok naprakészsége, tehát az aktuális, valós helyzetet leginkább hűen tükröző állapota van összefüggésben. Ez a megállapítás mind az elöntési, mind a logisztikai modell esetén igaz. A különbséget az jelenti, hogy az elöntési modell jellegéből adódóan, nagyobb adatmennyiséggel dolgozik (domborzat, talajminőség, felszínborítottság, csapadékmennyiség, stb.), mivel ott elsősorban a természeti folyamatok adatszintű extrakciójáról van szó,amelyek jellemzően komplex mérések és adatfeldolgozások sorozatának eredményeként állnak elő (pl. LIDAR, vízszint). A logisztikai modell esetén a számításba vehető bemeneti adatok jóval egzaktabbak, melyetaz objektumok, kapacitásadatok és azokkal összefüggő földrajzi koordináták rendezett adatbázisa jelent. A logisztikai modult kiszolgáló adatbázis létrehozását adatgyűjtés előzte meg. Az adatgyűjtés tapasztalatainak ismertetésére, valamint az összegyűjtött adatok bemutatására már a korábbi jelentésben sor került, az alábbi fejezetekkel: Térinformatikai adatbázis struktúra tervezése A definiált logisztikai objektumok listája a projekt által célzott területen mintaadatbázis létrehozása. Az összegyűjtött adatok többnyire táblázatos, vagy szöveges formában álltak rendelkezésre, még kisebb részük volt csupán közvetlenül térinformatikai környezetbe beemelhető. Ezért az adatok nagyobb részének a geokódolását, struktúrába szervezését (attributum- és metaadatainak megadását) kellett elvégezni. A feladat eredményeként állt elő az a geoadatbázis, amely tartalmazza az összes, a projektben résztvevő partnerektől kapott, felhasználható, a logisztikai modellhez köthető információkat. 22

24 A struktúrába szervezés elvét a felhasználás célja határozta meg, így több ún. feature dataset, ill. azokon belül értelmezett feature class került kialakításra. A térinformatikai szinten leképezett, egyes objektumok point és polyline típusok. A struktúrának a bemutatására, adattartalmának összefoglalására és a logisztikai modellezés szempontjából történő felhasználás fontosságának értékelését mutatja be a 6.3. melléklet. Látható, hogy a létrehozott, struktúrált geoadatbázis jóval több adatot tartalmaz attól, mint amennyi a modell működésének a demonstrációjához szükséges. Ennek oka, hogy a logisztikai modell nem csak azokra a jól definiált kérdésekre ad választ, amelyek segítségével a modell részét képező modulok működése mutatható be, hanem olyanokra is, amelyeket azok egymással szabadon konfigurálható sorozata válaszol meg. Ehhez azonban szükséges mindazon adatok adatbázisba foglalása, amelyek a logisztikai támogatás és szervezés révén érintett lehet (elsősorban erőforrások és azok kapacitásai: eszközök, berendezések, anyagok, stb.).a táblázat utolsó oszlopa tehát a modulok működésének demonstrációja szempontjából értékeli az adott feature class fontosságát. 4.2 Adatok aktualizálása A geoadatbázis létrehozása tehát a logisztikai modell működését teszi lehetővé. Annak érdekében azonban, hogy a modell kimeneti eredményei a döntések meghozatalát érdemben támogathassák, fontos annak a kérdésnek a tisztázása, hogy azok az adatok, amelyeket a modell felhasznált, mennyire naprakészek és mennyire tükrözik a valós állapotokat. Így pl. a veszélyeztetett értékek meghatározását végző modul futtatása esetén, ha az elöntési terület által érintett lakosszámra vonatkozóan rendelkezésre álló adat nem aktuális, akkor a hibaként jelentkező különbséget mind a kapacitástervezési, mind a kitelepítés szervezését támogató modul örökli. Tehát az adatok megbízhatósága nagyban járul ahhoz hozzá, hogy a logisztikai modellt milyen mértékben van lehetőség a döntési helyzetekben valós, potenciális támogató eszközként alkalmazni. Jelen fejezet ezért egy olyan koncepciót ismertet, amely révén az adatoknak a naprakészsége megvalósítható lehet. A lentebb felsorolt, az árvízi vészhelyzet során potenciálisan érintett főbb objektumokra vonatkozóan definiálásra kerül a rendelkezésükre álló erőforrás megnevezése, kapacitása, földrajzi elhelyezkedése, valamint az adatfrissítés javasolható gyakorisága a Bódva esetleges elöntése esetén a megyei szintű mozgósítások érdekében Befogadóhelyek A logisztikai modell szempontjából befogadóhelyek azok a pontok, amelyek az árvíz által veszélyeztetett lakosság ideiglenes elhelyezését szolgálja. A logisztikai tervezés elvégzés érdekében az alábbi, rendszeres időközönként frissítendő adatigény fogalmazható meg (1. táblázat). 23

25 1. táblázat: Befogadóhelyekkel szemben támasztott adatigény # Objektum Befogadóhelyek 1. Földrajzi elhelyezkedés XY (Egységes Országos Vetületi Rendszer) 2. Adattípus pont 3. Befogadóhely megnevezése 4. Befogadóhely címe 5. Kapacitás megnevezése Befogadható létszám 6. Kapacitás mértékegysége fő 7. név Kapcsolattartó 1 8. telefon 9. név Kapcsolattartó telefon 11. Adatfrissítési gyakoriság* 12 hónap 12. Adatfrissítésért felelős Befogadóhely kezelője (önkormányzat) 13. Frissített adatok formátuma shp / xls Befogadóhelynek tekinthetőek az egészségügyi ellátást biztosító intézmények is, azonban a tevékenységük miatt szükséges specifikusabb adatigényt megfogalmazni azokkal szemben (2. táblázat). 2. táblázat: Egészségügyi ellátóhelyekkel szemben támasztott adatigény # Objektum Egészségügyi ellátóhelyek (kórházak) 1. Földrajzi elhelyezkedés XY (Egységes Országos Vetületi Rendszer) 2. Adattípus pont 3. Ellátóhely megnevezése 4. Ellátóhely címe 5. Ellátási kapacitás megnevezése. 6. Ellátóhely kapacitás megnevezése Ellátható létszám 7. Kapacitás mértékegysége fő 8. név Kapcsolattartó 1 9. telefon 10. név Kapcsolattartó telefon 12. Adatfrissítési gyakoriság* 3 hónap 13. Adatfrissítésért felelős** Ellátóhelyek kezelője (önkormányzat) 14. Frissített adatok formátuma shp / xls Találkozási pontok A vonatkozó, árvízi vészhelyzet esetén szóba jöhető találkozási pontok mind a védekezést támogató erők, mind a kimenekítendő lakosság számára kijelölésre kerültek. Ezek a pontok a BAZ KV Bevetésirányítási Tervében, valamint a települések Vízkárelhárítási Terveiben (VT) szerepelnek. A Bevetésirányítási Terv évente kerül frissítésre, ami a településekre vonatkozó tervekre azonban jellemzően az önkormányzatok forráshiánya miatt nem jellemző. Azonban a VT-kben megjelölt találkozási pontok jellemzően a helyi, utcaszintű, vagy területi megnevezéssel kerültek kijelölésre, ami így közvetlenül nem alkalmas a logisztikai modellben történő felhasználásra, azt előtte ún. geokódolni (alaptérképpel kompatibilis földrajzi koordináta-rendszerben elhelyezés) kell. Ezért a3. táblázatban szereplő 24