Szentiványi Gábor a Külügyminisztérium szakállamtitkára, politikai igazgató

Átírás

1 Szentiványi Gábor a Külügyminisztérium szakállamtitkára, politikai igazgató A Balkán térség és a magyar külpolitika (Az elıadás november 20-án hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által szervezett A Balkán térség és a magyar külpolitika c. konferencián. Az alábbiakban az elıadás tartalmi összefoglalóját adjuk közre.) I. Balkán-politikánk alapelvei A nemrég elfogadott magyar Külkapcsolati Stratégia elemi érdekünknek tekinti a nyugat-balkáni térség tartós stabilitását, biztonságát, demokratikus és piacgazdasági fejlıdését, egyre mélyülı együttmőködését. Ezt hosszú távon leghatékonyabban a térség valamennyi országának euro-atlanti integrációja biztosíthatja. E folyamat során ügyelnünk kell, hogy a felkészült országok euro-atlanti integrációs szervezetekhez történı csatlakozása ne szenvedjen hátrányt más régióbeli államok gyengébb teljesítménye miatt, hanem inkább bátorítást jelentsen a lemaradással küszködı országok számára, bizonyítva, hogy a hatékony felkészülés meghozza a kívánt eredményt. II. Érdekérvényesítésünk eszközei EU- és NATO-tagságunk Mind az Európai Unió, mind a NATO egyik alapvetı célja valamennyi nyugat-balkáni ország integrációja az euro-atlanti struktúrákba. Az Európai Unió a júniusi thesszaloniki Európai Tanács deklarációjában tett ilyen értelmő politikai kötelezettségvállalást. A NATO a Washingtoni Szerzıdés 10. cikkében rögzített nyitott kapuk politikájának fenntartásán túlmenıen a 2006-os rigai csúcsértekezlet kommünikéjében is kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán térségének euro-atlanti integrációját szükségesnek tartja. Magyarországnak tehát minden lehetısége adott a térség integrációjának a két szervezeten belüli elımozdítására, és készen áll e szerepre mind az Európai Unióban, mind a NATO-ban. Részvételünkkel mőködı integrációs célú regionális együttmőködések Visegrádi csoport: A V4 együttmőködés egyik kiemelt érdekérvényesítı területe a Nyugat-Balkán térsége. A Nemzetközi Visegrád Alap számos programon, ösztöndíjrendszeren keresztül támogatja a nyugat-balkáni diákok és kutatók tanulmányait, illetve kutatásait. A 2008-ban létrehívott Visegrád+ program, amely a V4 demokráciatámogatási eszköze, kiemelt célországként kezeli Szerbiát. Quadrilaterale: Magyarország, Olaszország, Horvátország, Szlovénia laza konzultációs mechanizmusa. Eredeti célkitőzése Szlovénia euro-atlanti integrációjának elısegítése volt, most Horvátországé, ezt követıen a Nyugat-Balkán többi csatlakozni kívánó országának ez irányú törekvéseit fogja támogatni. Hasznos külpolitikai (informális) eszköz a résztvevık Nyugat-Balkánnal kapcsolatos pozícióinak alapos megismerésére, egyeztetésére. Regionális partnerség: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ausztria, Szlovénia célja a nyugat-balkáni régió európai aspirációinak felkarolása, segítése a tagsági követelmények teljesítésében. Közép-európai Kezdeményezés: A 9 EU-tag és 9 nem EU-tag államból álló laza tömörülés célja az utóbbi országok, így a Nyugat-Balkán euro-atlanti integrációs törekvéseinek elısegítése. Mint az

2 alapítók egyike, Magyarország aktív szerepet játszik a szervezetben. Regionális Együttmőködési Tanács: A Délkelet-Európai Stabilitási Paktum utódaként idén februárban létrejött testület (Regional Co-operation Council, RCC) célja, hogy a régió országai képesek legyenek az egymás közti zökkenımentes együttmőködésre, továbbá a kollektív, vagy egyéni érdekérvényesítésre ezzel mintegy elıkészítve ıket az EU-tagállami mőködésre. Hazánk tagja a Tanács irányító testületének. Földrajzi/infrastrukturális adottságaink, megbízhatóságunk A Külkapcsolati Stratégia megállapítása szerint [Magyarország] földrajzi fekvése a felértékelıdı keletnyugati és észak-déli nemzetközi útvonalak metszéspontjában lehetıséget kínál a közúti, vasúti és folyami infrastruktúra, a tranzitútvonalak fejlesztésére és az energiaellátás diverzifikációjára. E megállapítást ki lehet egészíteni azzal, hogy földrajzi fekvésünk és infrastrukturális beágyazottságunk, illetve adottságaink lehetıséget biztosítanak a térség országai integrációjának segítésére is. Hazánkon halad át a X. páneurópai közlekedési folyosó egyik ága, amely a kontinens északnyugatdélkelet irányú közlekedési tengelyében fekszik. Déli vége az Égei-tengernél található, ahol a Feketetengeri és az Adriai-Jón-tengeri páneurópai közlekedési térséghez kapcsolódik. A folyosó többékevésbé megegyezik a történelem egyik legismertebb szállítási vonalával, amely selyemút néven vált ismertté. A MALÉV Belgrád kivételével minden térségbeli fıvárosba menetrendszerinti járatokat üzemeltet. A belgrádi járat újraindításához szükséges Európai Közös Légtér Megállapodás szerbiai ratifikálását a közeljövıben várjuk. A régió országainak magyar diplomáciai és konzuli képviseletek általi lefedettsége teljes: valamennyi nyugat-balkáni fıvárosban mőködik nagykövetségünk. Megállapítható tehát, hogy sok tekintetben az Európai Unióba a térség országai szempontjából az út Magyarországon keresztül vezet. Velük kialakított kapcsolatainkat nem terhelik politikailag érzékeny, lezáratlan ügyek. Nem adtunk okot belénk vetett bizalmuk elvesztésére. Mindez elısegíti regionális tevékenységünk sikerét, és megkönnyíti álláspontunk partnerek általi méltányolását / elfogadását. Gazdasági kapcsolataink Az eddigiekbıl is levezethetı, hogy a Nyugat-Balkán a magyar gazdasági kapcsolatépítés természetes iránya. A térség gazdasági jelentıségét a folyamatosan bıvülı áru- és szolgáltatáskereskedelem (jelenleg kb. évi 3 milliárd euró) mellett az oda irányuló, növekvı mértékő magyar befektetések is alátámasztják. Magyarország az elmúlt években Közép-Kelet Európa legnagyobb tıkeexportır országává vált, és ezen belül a Balkán a magyar tıkekivitel szempontjából kiemelkedı terület lett. Néhány magyarországi székhelyő multinacionális cég a tıkekivitel tekintetében élen jár a térségben. Az OTP Horvátországban, Szerbiában, Montenegróban, a MOL Horvátországban, Szerbiában, Bosznia- Hercegovinában, a Dunapack és a Zalakerámia Horvátországban, a Matáv FYROM-ban és Montenegróban, a Hunguest Hotels Montenegróban, míg a MAL (Magyar Alumínium Termelı és Kereskedelmi Rt.) Boszniában fektetett be. A térségbe irányuló eddigi magyar tıkekivitel összértéke meghaladja a 2 milliárd EUR-t. III. Mit tettünk, mit teszünk? A Külkapcsolati Stratégia leszögezi, hogy Magyarország támogatja, és segíti a térség országainak euroatlanti közeledését, integrációját. Uniós és atlanti partnereivel együtt részt vesz a térség stabilizálásában, a válságkezelı mőveletekben, a fegyverzetellenırzési és non-proliferációs rendszerek meghonosításában, a demokratikus jogállami intézmények fejlesztésében. Aktív szerepet vállal a térség bel- és igazságügyi kockázatainak feltárásában és elhárításában, az európai integrációt

3 célul kitőzı országok intézményrendszerének közelítésében az uniós követelményekhez, segítve ezzel az unió törekvéseit is. Az egyes tevékenységi területek: 1. Magyar szerepvállalás a nyugat-balkáni térség stabilizálásában békefenntartás Jelenleg összesen 1073 fıs katonai kontingenssel veszünk részt nemzetközi válságkezelési és béketámogató mőveletekben, közülük 615 fı a Nyugat-Balkánon van telepítve. E szerepvállalásunk kezdetei a NATO-tagságot megelızı idıszakra nyúlnak vissza: már 1995-ben sokrétő szerepet vállaltunk a NATO elsı területen kívüli mőveletében, a boszniai IFOR-misszió felállításában és mőködtetésében. A NATO IFOR utáni SFOR-mőveletét küldetésének sikeres teljesítését követıen 2004-ben váltotta fel az Unió EUFOR/ALTHEA missziója. Jelenleg 157 magyar katona és 5 magyar rendır teljesít szolgálatot a misszió keretében. Kezdettıl fogva részt veszünk a NATO Koszovó stabilizálására irányuló mőveleteiben. Kiemelésre érdemes, hogy a Pristinában állomásozó KFOR-erık fıhadiszállásának ırzése-védelmét ellátó İr- és Biztosító Zászlóalj 18 váltás keretében, csaknem kilenc évig teljesített szolgálatot kb. 280 fıs létszámmal szeptember 1-jével átvettük a Pec központtal, Nyugat-Koszovóban állomásozó többnemzetiségő NATO-zászlóalj, a Task Force Nimrod vezetı nemzetének szerepét a 700 katonából 425 magyar. Koszovói szerepvállalásunk másik fontos vetülete az EU jogállamisági missziójában, az EULEX-ben való részvételünk, amelybe a vonatkozó kormányhatározat alapján maximum 50 szakértıt küldhetünk. Részt vettünk a NATO rövidebb lélegzető, de annál fontosabb stabilizációs mőveleteiben, Albániában és Macedóniában (a nemzetközi szervezetekben használatos neve: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Former Yugoslav Republic of Macedonia, FYROM), valamint törzstisztekkel, és összekötı tisztekkel veszünk részt a NATO szarajevói katonai parancsnokságának, illetve belgrádi összekötı irodájának a munkájában. 2. Szegedi Folyamat A Szegedi Folyamat a magyar kormány kezdeményezésére a Délkelet-Európai Stabilitási Paktum margóján Szegeden, október 7-8-án megrendezett konferenciával indult tıl Szerbia demokratizálódási folyamatának támogatásán túl a tevékenységi kör tematikus és földrajzi értelemben is tovább bıvült, s eltérı mértékben a térség minden államára kiterjedt. A nemzetközi környezetben és különösen a térség országainak helyzetében bekövetkezett változások nyomán a magyar kormány 2004-ben újragondolta a Szegedi Folyamat célrendszerét. Tevékenységének középpontjába helyezte az európai integráció, az integrációs perspektíva megvalósításának elısegítését, az európai demokratikus értékek közvetítését. Magyarország integrációs ismeretei és tapasztalatai egyenrangú partnerség keretében történı átadásával jelentıs segítséget tud nyújtani a térség demokratikus kormányainak, parlamentjeinek, önkormányzatainak, oktatási intézményeinek, civil szervezeteinek és a média képviselıinek az európai és euroatlanti felkészülésben. A szomszédság okán a Szegedi Folyamat tevékenységében továbbra is Szerbia integrációs erıfeszítéseinek támogatására helyezzük a hangsúlyt. A Szegedi Folyamat keretében napjainkig mintegy 1,2 milliárd forinttal támogattuk a régiót az Esély a Stabilitásért Közalapítványon, a Szegedi Biztonságpolitikai Központon és a magyar nemzetközi fejlesztési támogatásokon keresztül. 3. Regionális partnerség A október ei, budapesti külügyminiszteri szintő konferencia keretében a Regionális Partnerség hat országa és a nyugat-balkáni államok - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia (FYROM), Szerbia és Montenegró - megállapodtak arról, hogy a térség európai integrációjának elısegítése érdekében hat fontos témakörben együttmőködést alakítanak ki. Az elfogadott Közös Nyilatkozatban rögzített feladatmegosztás szerint a bel- és igazságügyi együttmőködést Magyarország koordinálja.

4 A Fórum keretében hazánk elejétıl több területen (határmenedzsment, korrupció ellenes küzdelem, vízumpolitika) rendezett szakértıi szemináriumot áprilisában Magyarország, mint a Regionális Partnerség tagállamainak képviselıje, illetve a nyugat-balkáni országok belügyminiszterei Egyetértési Nyilatkozatban rögzítették az együttmőködés konkrét területeit és formáit különös tekintettel a határırizetre, az illegális migráció, a szervezett bőnözés elleni harcra. Az együttmőködés keretében valósul meg továbbá az egész nyugat-balkáni térségben az illegális migráció elleni küzdelmet támogató, magyar részvételő projekt. További terveink között szerepel a Budapest Fórum keretében egy twinning együttmőködéssel, illetve egy vízumrendészeti kérdésekkel foglalkozó szeminárium megrendezése. 4. Konkrét támogatásunk az egyes országoknak o Magyar szerepvállalás a NATO és a térség országai kapcsolatainak fejlesztésében A nyugat-balkáni térség tartós euro-atlanti integrációjára irányuló erıfeszítéseink kiemelt vetülete a régió országainak NATO-tagsági illetve békepartnerségi törekvéseinek következetes politikai és gyakorlati támogatása. Mind kétoldalú keretekben, mind a NATO által 1999-ben létrehozott, és a tagságra törekvı országok felkészülését elımozdítani hivatott Tagsági Akcióterv (MAP) összefüggésében támogattuk és támogatjuk a programban részt vevı három térségbeli ország, Albánia, Horvátország és Macedónia (FYROM) felkészülését. Kétoldalú konzultációs és együttmőködési programjainkban kiemelt figyelmet szentelünk integrációs tapasztalataink átadásának. Következetesen kiálltunk amellett, hogy a felkészült országok indokolatlan késedelem nélkül meghívást kapjanak a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A NATO áprilisi bukaresti csúcstalálkozóján szorgalmaztuk a három nyugat-balkáni aspiráns meghívását, és üdvözöltük, hogy közülük Albánia és Horvátország esetében kedvezı döntés született. Hangsúlyoztuk, hogy a nyugat-balkáni tartós stabilitás érdekében fontosnak tartjuk Szkopje meghívását is. Csatlakoztunk ahhoz az olasz kezdeményezéső, a mielıbbi meghívást szorgalmazó levélhez, amelyet Csehország, Szlovénia, Norvégia, Törökország, Románia és az Egyesült Királyság is aláírt. Következetesen képviselt álláspontunk, hogy Albánia és Horvátország csatlakozási folyamatának zökkenımentesen kell végbemennie annak érdekében, hogy a Szövetség áprilisi jubileumi csúcstalálkozóján teljes jogú tagokként vegyenek részt. Ezt elısegítendı, a magyar külpolitika szorgalmazza a ratifikációs folyamat 2009 elejéig történı lezárását. E politika alátámasztásaként Magyarország szeptember 15-én elsıként, egyhangú parlamenti szavazással erısítette meg Albánia és Horvátország csatlakozási jegyzıkönyveit. Fontos terület Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia NATO-kapcsolatainak erısítése. Kezdettıl fogva szorgalmaztuk, hogy a három ország mielıbb meghívást kapjon a NATO békepartnerségi programjába. Saját külpolitikai sikerünknek is tekintjük, hogy ez a törekvés a novemberi rigai csúcstalálkozón valósággá vált. Határozottan síkra szálltunk azért, hogy a békepartnerségi együttmőködést mielıbb érdemi tartalommal sikerüljön megtölteni. Üdvözöljük, hogy Bosznia-Hercegovina és Montenegró e területeken jelentıs haladást ért el, és ezért szorgalmaztuk, hogy a bukaresti csúcson meghívást kapjanak a bıvítésrıl szóló egyéni, intenzív párbeszéd megkezdésére, ami a kapcsolatok minıségileg még magasabb szintre emelését jelentette. A Szövetség ezt a perspektívát Szerbia számára is nyitva tartja, mihelyt Belgrád erre készen áll. A bukaresti csúcstalálkozó ezzel kapcsolatos pozitív döntését szintén a nyugat-balkáni stabilitást erısítı lépésként értékeltük. A kedvezı szerbiai belpolitikai fordulatot követıen fontosnak tartjuk a NATO és Szerbia közötti együttmőködés mielıbbi érdemivé és tartalmassá tételét. Ennek érdekében Norvégiával és Olaszországgal közös javaslat-csomagot, non-papert fogalmaztunk meg és köröztettünk szövetségeseink körében. A nyugat-balkáni térség integrációs törekvései iránti elkötelezettségünk jeleként több éve töltünk be a térségben NATO-kontaktnagykövetségi megbízatást óta Horvátországban látjuk el e feladatot, amelyet 2 éves mandátuma lezárta után a NATO 2006 ıszén meghosszabbított (a jövı április csúcson való horvát csatlakozásig). Ezt követıen ben Montenegróban pályáztuk meg az összekötı szerepet. Kedvezı döntés esetén tervezzük ottani képviseletünk létszámának bıvítését.

5 o Magyar szerepvállalás az Európai Unió és a nyugat-balkáni térség kapcsolatainak fejlesztésében Az elmúlt idıszak térségbeli fejleményei igazolják, hogy az uniós tagsági perspektíva nélkülözhetetlen, de nem elégséges eszköz a térségbeli reformok továbbvitelében, a stabilitás kiterjesztésében. Magyarország arra törekszik, hogy az EU és a térség országai között kötött Stabilitási és Társulási Egyezmények ratifikációs folyamata minél elıbb lezáruljon és az egyezmények végrehajtása nyomán a térség országai egyéni teljesítményük szerinti ütemben a következı évek során tagjelöltté, majd EU-taggá váljanak. A magyar diplomácia különös hangsúlyt fektet a térség országaival megindult vízumliberalizációs párbeszéd támogatására. Minden ország személyre szabott (de 90%-ban azonos tartalmú) útitervet kapott az egyes területeken teljesítendı feladatok meghatározásával. Célunk, hogy a folyamatot ne hátráltassák a szakmai kérdéseken túlmutató egyéb politikai megfontolások, valamint túlzó elvárások. Az útitervek a bel- és igazságügyi terület átfogó reformjához kötik a vízummentesség elérését. Macedónia (FYROM) már jövıre megkaphatja a mentességet, elıre láthatólag Szerbia követi majd a sorban. Kiemelten kezeltük az EU és Szerbia kapcsolatainak elımozdítását fontos eredményének tartjuk, hogy részben a magyar diplomácia tevékenységének eredményeként még a májusi választások elıtt sor került a Stabilizációs és Társulási Megállapodás (SAA) aláírására, amely nagyban segítette az európai irányultságú erık gyızelmét. Célunk az, hogy a fıleg kereskedelempolitikai rendelkezéseket tartalmazó Interim Megállapodás mielıbb életbe léphessen, illetve sor kerüljön a Stabilizációs és Társulási Megállapodás ratifikációjára is a tagállamok részérıl. Ehhez szükség lesz Szerbia teljes körő együttmőködésére a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Szerbia Európai Unióhoz való közeledése nem választható el teljes mértékben a koszovói kérdéstıl sem, különösképpen nem az EULEX misszió helyzetétıl, illetve Belgrádnak a misszió telepítésével kapcsolatos álláspontjától. A magyar külpolitika egyik eredménye, hogy Koszovó elismerése ellenére nem romlottak meg tartósan a szerb-magyar kapcsolatok. Koszovó elismerésének idızítése (illetve a Bulgáriával és Horvátországgal koordinált elismerés) is a lehetséges hátrányok minimalizálását szolgálta. Göncz Kinga szeptember 2-i belgrádi látogatása és Gyurcsány Ferenc november 21-ei szerbiai útja is mutatja törekvéseink visszaigazolását. A magyar külügyminiszter szeptember elején szerb tárgyalófeleinek a két külügyminisztérium közötti együttmőködési jegyzıkönyvet, illetve konkrét program-listát adott át, amelynek célja a kétoldalú kapcsolatok erısítése és Szerbia integrációs törekvéseinek elısegítése. Bosznia-Hercegovinában a legfontosabb feladatunk az EU integrációs folyamat politikai napirenden tartása, illetve a társadalom integrációs elkötelezettségének fenntartása, aminek érdekében igyekszünk kézzelfogható közelségbe hozni az uniós perspektívát. Szükség van az Unió eddiginél aktívabb és erıteljesebb jelenlétére Bosznia-Hercegovinában. Magyarország kiemelt feladatának érzi az integrációs tapasztalatok átadását, és ebben fokozott aktivitást kíván tanúsítani a jövıben, folytatva a hagyományos együttmőködést a többi V4 országgal, illetve minden más lehetséges formációban. Reméljük, hogy Macedóniában (FYROM) a kormány kétharmados parlamenti többsége megfelelı alapot biztosít majd az integrációs folyamatban fennmaradó hiányosságok kiküszöbölésére, a reformok gyakorlati végrehajtására. Célunk elısegíteni azt, hogy konstruktív dialóguson keresztül megoldódjanak azok a politikai viták (Görögországgal való névvita), amelyek egyelıre akadályozzák az ország euro-atlanti integrációját. Magyarország az IPA elıcsatlakozási támogatási eszköz keretében is kész támogatni az ország felkészülését és az acquis átvételét. 5. A es EU-elnökségi ív A közti idıszakban az EU-elnökséget adó országok közül legalább négy a régió integrációját prioritásként kezeli. Ezek között van a Visegrádi Csoport tagjai közül a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Magyarország, ami lehetıséget nyújt a téma következetes képviseletére a különbözı európai fórumokon nyarától egy éven keresztül Magyarország tölti be a Visegrádi Csoport elnöki tisztségét, ami

6 lehetıvé teszi, hogy hazánk e keretekben is napirenden tartsa a nyugat-balkáni térség ügyét. Külügyminisztérium engedélyével