ÚJHARTYÁN Településrendezési terv alátámasztó munkarészek ÚJHARTYÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Átírás

1 ÚJHARTYÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. Telefon: , , Telefax: Em.: Hp.: Budapest, március hó 0

2 Tervezői törzsszám: Projektvezető: BURÁNYI ENDRE ügyvezető Tájrendezés, környezetalakítás, zöldfelületek: Településtervezés, építészet: Közlekedés: Közművesítés: Szerkesztés, számítógépes feldolgozás: BURÁNYI ENDRE okleveles táj- és kertépítész mérnök TR /02 /07 TT/T, TK /12 MAKKAI KRISZTINA Okl.településmérnök Okl. városépítésivárosgazdasági szakmérnök TT/ RHORER ÁDÁM Okl.építőmérnök Okl. városépítésivárosgazdasági szakmérnök K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T- Tell, KÖ-T HANCZÁR ZSOLTNÉ Okl.gépészmérnök Okl. városépítésivárosgazdasági szakmérnök TRe-T, TRh-T, TRv-T BÍRÓ ATTILA Okl.építőmérnök , VZ-T MAKKAI KRISZTINA Ügyvezető igazgató SCHUCHMANN PÉTER MEGBÍZÓ A megbízói konzultáció: KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT, ÚJHARTYÁN SCHULCZ JÓZSEF, POLGÁRMESTER GÖNDÖRNÉ FRAJKA GABRIELLA, JEGYZŐ RUTTERSCHMIDT ZOLTÁNNÉ, ELŐADÓ Budapest, március hó 1

3 SZÖVEGES ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK: I. ELŐKÉSZÍTÉS ÉS HELYZETFELTÁRÁS Bevezetés Tervezést megalapozó dokumentumok Tervmódosítást befolyásoló egyedi önkormányzati döntések Településrendezési tervelőzmények Tervmódosítást befolyásoló Területrendezési tervelőzmények Vizsgálati összefoglaló REGIONÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK FŐBB TELEPÜLÉSI STATISZTIKAI ADATOK A TELEPÜLÉSI ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA... 5 II. ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK Területfejlesztési irányelvek, általános feltételek...9 III. JAVASLATOK Beépítésre szánt területek Lakóterületek (L) Településközpont vegyes területek (Vt) Gazdasági területek (Gksz, Gip) Különleges területek (K) Beépítésre nem szánt területek Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Közlekedési területek (KÖ) Vízgazdálkodási területek (V) Különleges, beépítésre nem szánt területek (Kk) Települési értékvédelem MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM Táj- és környezetalakítás, környezeti értékelés Közlekedési javaslat Közműfejlesztési javaslat...35 TERVLAP JEGYZÉK: ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Rajzszám Rajz megnevezése Méretarány KF-V Víziközművek M= 1: KF-E Energiaközművek M= 1:

4 I. ELŐKÉSZÍTÉS ÉS HELYZETFELTÁRÁS 1.1. Bevezetés A megbízás Újhartyán Önkormányzata 2010-ben megbízta a Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft-t (továbbiakban: PESTTERV) Településrendezési tervének felülvizsgálatával és módosításának elkészítésével. A tervezési munka 2011-ben indult, a szükséges előkészítő eljárások lebonyolításával. AZ Önkormányzat a Településrendezési terv módosítása mellett döntött, melynek céljai az alábbiak: a jelenleg hatályos településrendezési eszközök elfogadása óta megváltozott jogszabályok következményeinek érvényesítésére, a Településszerkezeti terv (TSZT) felülvizsgálata és módosítása, a Helyi Építési Szabályzat előírásainak szükséges kiegészítése, és a 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet figyelembevételével szükséges átdolgozása a 2/2005.(I.11.) Kormányrendeletnek megfelelő környezeti vizsgálati (KV) eljárás szükségességének eldöntésére vonatkozó szakmai előkészítés, a Képviselő-testület Településfejlesztési és Településfejlesztési Bizottsága által meghozott TRT módosításról szóló határozatokban rögzített módosítási igények Tervezést megalapozó dokumentumok Tervezési szempontok,településfejlesztési Koncepció A tervi megoldások kidolgozásában a 80/2006.(IX.14.) sz. határozattal elfogadott településfejlesztési koncepció megfelelő alapot biztosított a tervmódosításhoz. A Településrendezési terv módosítása Településfejlesztési Koncepcióban (TfK) foglaltakkal összhangban van, a TfK módosítását a tervmódosítás nem igényli. A Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célkitűzések egy részének elérésére a most készülő Településrendezési terv módosítása megoldást ajánl. - A területigényes fejlesztési elképzeléseket igyekeztünk úgy kijelölni, hogy az megfeleljen az OTRT és a PMTrT területrendezési terv előírásainak és átlátható településképet eredményezzen. - A község még fennmaradt karakteres építészeti értékeinek megőrzését a helyi értékvédelmi rendelet megalkotása segíti elő, melyet az örökségvédelmi hatástanulmány alapoz meg. 1.3.Tervmódosítást befolyásoló egyedi önkormányzati döntések Településszerkezeti terv módosítása 1 : 1. Kakucs felőli elkerülő út felülvizsgálata a jelű út és a Monori utca (095/1 hrsz) között kb. 1,16 km hosszúságban. 2. Tervezett lakóparkon áthaladó kb. 1,16 km hosszúságú tervezett gyűjtőút felülvizsgálata.(a tervezett útnyomvonal törlésre kerül). Törölt tervezési program. (A tervlapon nem jelenik meg) 1 Áthúzással jelölve az eredeti megbízásban szereplő, de a tervezés során a tervezési feladatok közül törölt programpontok; félkövér betűtípussal kiemelve a tervezési folyamat konszenzusos eredménye (az áthúzással jelzett szövegrészek a véglegesített anyagból kimaradnak). 3

5 3. A 102/3 hrsz-ú országos közúton, az Újhartyán, Szőlősor utca folytatásában a tervezett lakóterületre átjutást biztosító körforgalom, felüljáró, stb. lehetőségeinek vizsgálata. Törölt tervezési program. (A tervlapon nem jelenik meg) 4. Jelenleg erdőként nyilvántartott 0111/30 hrsz-ú terület (~3,9ha) közlekedési övezetbe sorolása. Egyeztető tárgyalás figyelembevételével kereskedelmi-szolgáltató területfelhasználásba (Gksz) kerül /1 hrsz-ú Gksz területfelhasználásba tartozó ingatlan ( m2) létjogosultságának felülvizsgálata. A területfeljlesztés visszavonása, Mezőgazdasági területbe kerül /38 hrsz-ú mezőgazdasági terület (8055 m2) átsorolása kereskedelmi (Gksz) övezetté /51 hrsz-ú ( m2), valamint 016/52 hrsz-ú ( m2) ingatlan átsorolása tervezett erdőből Gksz övezetbe telephely létesítése céljából. (a tervkészítés időszakában a területfelhasználás és övezetváltás nem történik meg). Törölt tervezési program. (A tervlapon nem jelenik meg) /61-67 hrsz-ú ingatlanok jelenleg Lf övezetbe tartoznak. Ezen területek újra gondolása. (cél az erdősáv növelése és lakóterületként történő hasznosítás) Összterület: m2. A területen a lakóterület mellett tervezett véderdőterület. 9. M5 autópálya és 4606 jelű út találkozásánál a község belterületén található Gksz övezet felülvizsgálata. Törölt tervezési program. (A tervlapon nem jelenik meg) /88 hrsz-ú jelenleg mezőgazdasági területfelhasználásának és övezetének felülvizsgálata. (A területen lakóház és udvar található). A terület mezőgazdasági területfelhasználásba kerül /38 hrsz-ú ingatlan tervezett Gksz övezetbe tartozik. Ezen övezetet különleges területi bővítése a kialakult helyzetnek megfelelően. Gokart pálya létesült a volt szórakozóhely (jelenlegi autómosó) mögött, egy belterületi fuvarozói telephely kihelyezésével kiegészítve, mely az Étv 9. (4) szerinti egyeztető tárgyalás alapján kereskedelmiszolgáltató területfelhasználásba (Gksz) kerül /38 és 068/39 hrsz-ú ingatlanok tervezett erdőterületből átminősítése ipari gazdasági területbe (Gip) 13. A hírközlés vezetékeinek térképen való ábrázolása (Matáv kábel az alaptérkép szerint) Törölt tervezési program, nem rendezési feladat (A tervlapon nem jelenik meg). 14. A Helyi védelemre javasoltak körének kibővítése (Hősök tere) 15. Megvizsgálandó a belterület É-i határában a 097/10, 097/12, 097/13, 02/65, 66, 67, 68, 69, 70, 72, 73, 74 hrsz. területen mezőgazdasági területen közpark/vagy lakóterület kialakításának lehetősége. A vizsgálat és az alternatívák kidolgozása megtörtént, de eredménye negatív: törölt tervezési program (a tervlapon nem jelenik meg). 16. A belterület É-i határában jelenlegi mezőgazdasági területen lakó funkció kialakításának lehetősége a 010/23 hrsz. területen. 17. A Szobor utca 20. sz. alatti 384 hrsz. ingatlan övezeti besorolását az Lke-2 építési övezetből Gksz területfelhasználásba sorolása cukrászüzem üzemeltetése céljából. 18. a 060/131, 060/132 hrsz Vt terület (1,5 ha), valamint a 060/155- /157, 050/3-4 hrsz. Lke terület (1,9 ha) átsorolása Gksz területfelhasználásba. 19. a 067/41-/42 hrsz. ipari park területek zárványában levő erdőterület ipari övezeti átsorolása, ~8,5 ha-on. 20. A biológiai aktivitásérték csökkenés kompenzálására kijelölendő terület lehatárolása. Tervezett véderdő. A szabályozási terv, valamint helyi építési szabályzat módosítása: 1. Kakucs felőli elkerülő út felülvizsgálata a jelű út és a Monori utca (095/1 hrsz) között kb. 1,16 km hosszúságban. 4. Jelenleg erdőként nyilvántartott 0111/30 hrsz-ú terület (~3,9 ha) megfleleő telephelyi - közlekedési vagy gazdasági - övezetbe sorolása. Egyeztető tárgyalás figyelembevételével kereskedelmi-szolgáltató övezetbe (Gksz) kerül /38 hrsz-ú mezőgazdasági terület (8055 m 2 ) átsorolása gazdasági - kereskedelmi övezetté /51 hrsz-ú ( m2), valamint 016/52 hrsz-ú ( m2) ingatlan átsorolása tervezett erdőből GKSZ övezetbe telephely létesítése céljából. (a tervkészítés időszakában a területfelhasználás és övezetváltás nem történik meg). Törölt tervezési program. (A tervlapon nem jelenik meg) /61-67 hrsz-ú ingatlanok jelenleg Lf övezetbe tartoznak. Ezen területek újra gondolása. (cél az erdősáv bővítése és lakóterületként történő hasznosítás mellett) 4

6 9. M5 autópálya és 4606 jelű út találkozásánál a község belterületén található GKSZ övezet felülvizsgálata. Törölt tervezési program. (A tervlapon nem jelenik meg) /88 hrsz-ú jelenleg mezőgazdasági területfelhasználásának és övezetének felülvizsgálata. (A területen lakóház és udvar található). 11. A 016/96, 016/42 hrsz-on (gokart pálya létesült a volt szórakozóhely mögött 0,6 ha), egy belterületi fuvarozói telephely kihelyezésével kiegészítve tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen (016/95, 016/42 hrsz-on mintegy 1,5 ha-on) /38 és 068/39 hrsz-ú ingatlanok tervezett erdőterületből átminősítése ipari gazdasági területbe (Gip). 15. A belterület É-i határában a 097/10, 097/12, 097/13, 02/65, 66, 67, 68, 69, 70, 72, 73, 74 hrsz. területen mezőgazdasági területen közpark vagy lakóterület kialakításának lehetősége. Törölt tervezési program. (A tervlapon nem jelenik meg) 16. A belterület É-i határában jelenlegi mezőgazdasági területen lakó funkció kialakításának lehetősége a 010/23 hrsz területen. 17. A Szobor utca 20. sz. alatti 384 hrsz ingatlan övezeti besorolását az Lke-2 építési övezetből Gksz építési övezetbe sorolása cukrászüzem fenntartása céljából, A fentiek figyelembevételével döntött a Község Képviselő testülete a Településrendezési terv módosításáról. A tervezés során néhány kisebb módosítás történt, amelyeket a későbbiekben ismertetünk. E módosítások a területfelhasználási változás által érintett területet az eredeti tervezési programhoz és a közigazgatási egyeztetési dokumentációban foglalt területekhez képest nem növelik, sőt, egyes programpontok törlése miatt a módosítási területek összességében csökkennek, amellett, hogy egyes területi lehatárolások az időközben végrehajtott telekalakítások figyelembe vétele miatt rajzolata módosult. A fent jlezett eltérések az Étv 9. (4) szerinti egyeztető tárgyalás alapján kerültek véglegesítésre Településrendezési tervelőzmények Településrendezési tervelőzmények A település jelenleg hatályos Településrendezési eszközei: - A 80/2006.(IX.14.) sz. határozatszámmal elfogadott Településfejlesztési Koncepció (TFK), - A 114/2007.(X.30.) SZ. Kt. határozat Újhartyán Község Településszerkezeti tervéről (TSZT), - valamint a 11/2007.(X.31.) SZ. Kt rendelete a Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási terveiről (HÉSz). A rendelet hatályos tervlap mellékletei az alábbiak: - SZT-1/M jelű övezeti tervlap a belterületre vonatkozóan - SZT-2/M jelű övezeti tervlap a külterületre vonatkozóan A tervelőzményt Újhartyán Község jelenleg hatályos Településrendezési tervét és Helyi Építési Szabályzatát ban szintén a PESTTERV Kft készítette. Újhartyán Önkormányzatának célja, egységes szerkezetű és hatályos jogszabálykövető Településrendezési terv Helyi Építési Szabályzatát készítése. A Képviselőtestület megvizsgálta hatályos TFK-jának összhangját az igényelt módosításokkal és megállapította, hogy ezek átvezetéséhez a TFK módosítása nem szükséges. Ezt 13/2011.(I.27.).sz. Kt. Határozatában rögzítette (csatolva a cd-dokumentációelőzményi iratokat tartalmazó mappájában). Egyéb kapcsolódó előzmények, források, tervelőkészítés A településrendezési tervezési munka megindítása során az évi LXXVIII. tv. 9. (2) be. b) pontjával összhangban a tervek véleményezésében érdekelt közigazgatási szerveket megkerestük. A visszaérkezett válaszlevelekből megismert előzetes véleményekben foglaltak tervezés során hasznosítható elemeit figyelembe vettük. 5

7 A TRT módosítás megalapozásához szükséges fenti megkeresések 2+1 körben történtek meg, a tervezési program időközben történt kiegészítése miatt. A 0-körös eljárás és a KV-szükségességét megalapozó eljárás első kiegészítése a tervezési program időközbeni módosulása miatt, a Megbízó kezdeményezésére; majd egy újabb kiegészítésre, az Állami Főépítész eltérő véleményes egyeztető tárgyaláson tett jogszerűségi észrevétele miatt. A kiegészítések alkalmával újabb tervezési szempontok nem merültek fel. Az Étv. 9.. (2) bek. alapján érkezett munkaindító válaszleveleket a cd-dokumentáció külön mappájában dokumentáltuk (összefoglaló táblázata az egyeztetési anyagban is megtalálható). A megkeresésre 25 szerv válaszolt, ezek közül 18 kíván részt venni a terv egyeztetési eljárásában (az alábbi táblázatban kiemelve). A fentiek alapján e 18 egyeztető partnernek javasoljuk kiküldeni az egyeztetési tervanyagot. A KV lefolytatását a DINPI tartotta első körben megfontolandónak, majd a külön lefolytatott egyeztetést követően hozzájárult a terv KV nélküli elkészítéséhez. Megkerestük a környezet védelméért felelős szerveket a tervhez esetlegesen készítendő környezeti vizsgálat (KV) szükségességét illetően. Válaszleveleikben foglalt véleményük, továbbá az ezt követően lefolytatott külön egyeztetés (DINP Ig.) alapján a KV lefolytatását nem javasoltuk. Erre vonatkozóan az önkormányzat meghozta állásfoglalását 144/2011.(VII.28.) Kt sz. Határozatában (csatolva cd-dokumentációban), miszerint a KV lefolytatása nem szükséges. Ugyanakkor párhuzamosan készítjük a település környezetvédelmi programját (TKP) is, amelynek megalapozásához felhasználtuk a fenti előzetes állásfoglalásokban foglalt véleményeket is, továbbá kérdőíves felmérést is végeztünk a lakosság körében. Természetesen a TKP előkészítésének illetve készítésének eredményeit is hasznosítottuk kölcsönösen - a rendezési terv készítése során Tervmódosítást befolyásoló Területrendezési tervelőzmények Területrendezési tervelőzmények A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: Országos Területrendezési Terv (OTrT) Pest megye Területrendezési Terv (PMTrT) Az Országos Területrendezési Terv és Pest megye Területrendezési Tervet egyaránt figyelembe vettük, mint mértékadó területrendezési tervek. A PMTrT-t és az OTrT között a 2008 évi OTrT módosítás óta némi eltérés tapasztalható. A terv készítése során a tervezett terület-felhasználási változások kiterjedésének meghatározásánál vizsgálni kell a tervezett tervmódosítások és a 21/2006. (IX.08.) PM Kgy. sz. rendelettel jóváhagyott PMTrT, valamint az évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Terv előírásai közötti összhangot. A tervmódosítási javaslatok ellenőrzéséhez az OTrT és a PMTrT alábbi kivonatai szolgáltatnak további segítséget: 6

8 Kivonat az Ország hatályos Szerkezeti tervéből OTrT Szerkezeti terv, Újhartyán érintettsége: ha közötti települési térség Erdőgazdasági térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Gyorsforgalmi út Főút Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal 400 kv-os távviteli hálózat távvezeték elemei Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték 7

9 ÚJHARTYÁN KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉT ÉRINTŐ OTRT ÖVEZETEK /2008/ Országos ökológiai hálózat övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Felszíni vizek vízminőség- védelmi vízgyűjtő területének övezete A 2008 évi OTrT módosítás országos övezetekre vonatkozó szabályai: (hatályos 2008.július 19-től) Országos ökológiai hálózat övezete: 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 13/B. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete 8

10 16. Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. Kivonat Pest megye Közgyűlésének 21/2006 (IX. 18. ) Pm. Sz. rendeletével jóváhagyott Pest Megye Területrendezési Terve Megyei Szerkezeti Tervéből A PMTrT területfelhasználási tervlapjával összhangban a következők kötelező előírások vonatkoznak Újhartyán területére a Térségi szerkezeti terv alapján: - az erdőgazdálkodási térséget (678 ha) legalább 85 %-ban (576 ha) erdőterület kategóriába kell sorolni; - a megye mezőgazdasági térségen belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a külterjes mezőgazdasági térséget (994 ha) legalább 75%-ban (745 ha) mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. A fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki - hagyományosan vidéki települési térség (555 ha) a városias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható, - a vízgazdálkodási térséget (15 ha) legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A OTrT térségi területfelhasználási kategória szerint: a következők előírások vonatkoznak Újhartyán területére, illetve a településrendezési terv módosítására: 6..(1) e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. 9

11 A települési térséget érintő lehatárolás változások összefoglaló kartogramja ( ) jelmagyarázatát l. alább 0

12 A fenti Pm TrT ábra jelmagyarázata: Újhartyán 2006-ban hatályos TSZT a hatályos PMTrT től való eltérése (piros hálós) Újhartyán 2007 évi tervmódosításának PMTrT által engedélyezett fejlesztéssel élő - a Hagyományosan vidéki települési térség területfelhasználásba szánt - területei: (kék hálós) Újhartyán 2012 évi tervmódosításának PMTrT által engedélyezett fejlesztéssel élő - a Hagyományosan vidéki települési térség területfelhasználásba szánt - területei: (lila hálós) Korrekció szükséges a jóváhagyott PMTrT 2006 évi tervmódosítása kapcsán: - A belterülethez kapcsolódóan az akkor (2006.) hatályos TRT alapján mintegy ~16 ha eltérés realizálható, ezért a hagyományosan vidéki települési térség korrekciója szükséges a PMTrT hatályos megyei szerkezeti terv módosításakor 2. (A PMTrT és a hatályos településszerkezeti terv eltérése a két tervműfaj léptékének eltéréséből és a két terv különböző alaptérképi részletességéből adódik). A évi tervmódosítás PMTrT által engedélyezett fejlesztéssel élő - a Hagyományosan vidéki települési térség területfelhasználásba sorolt területei: Erdőgazdasági térségből igénybe vett beépítésre szánt területek összesen: 14,2 ha Külterjes mezőgazdasági térségből igénybe vett beépítésre szánt területek összesen:52,8 ha A évi tervmódosítás PMTrT által engedélyezett fejlesztéssel élő új- a Hagyományosan vidéki települési térség területfelhasználásba szánt - területei: - 6. számú terület: Az Arany J. utca folytatásában a belterület Ny-i határában helyezkedik el a 06/38 hrsz-ú mezőgazdasági területen. (8055 m 2 ) A tervjavaslat kereskedelmi övezetbe sorolása át. 0,8 ha számú terület: A belterület É-i határa közelében a 405 számú út mellett helyezkedik el 068/38 és 068/39 hrsz-ú területen. Tervezési cél a tervezett erdőterület átminősítése ipari gazdasági területbe (Gip). 0,5 ha számú terület: A belterület É-i határában a Monori út mentén található lakó funkció kialakításának céljára a 010/23 hrsz területen, 0,2 ha-on számú terület: Jelenleg erdőként nyilvántartott 0111/30 hrsz-ú terület (~3,9ha) közlekedési övezetbe sorolása. Egyeztető tárgyalás figyelembevételével kereskedelmi-szolgáltató övezetbe (Gksz) kerül. - 11/b. terület:016/95, 016/42 hrsz-on tervezett Gksz területfelhasználás kialakítása fuvarozói telephely céljára 1,5 ha-on. Tehát 2012-ben összesen a Külterjes mezőgazdasági térségből igénybe vett beépítésre szánt területek:6,9 ha (Az egyéb beépítésre szánt terület kijelölések illetve átsorolások a hatályos települési térségi besoroláson belül tervezettek.) 2 A Pm TrT módosítása jelenleg folyamatban, egyeztetés alatt áll 0

13 A PMTrT-ben meghatározott, a települést érintő megyei területfelhasználási kategóriák A PMTrT Szerkezeti Terv és a 2011 évi TRT módosítás területi mérlege Újhartyánt érintően: A PMTrT-ben meghatározot t, Területnagysá gok (ha) A hatályos terv (2006) Pm TrT től való eltérése meghatározott, Területnagyságo k (ha) PMTrT alapján beépítésre nem szánt területek beépítésre igénybe vehető területei (ha) 2007 évi tervmódosítás során igénybevett új beépítésre szánt területek (ha) 2012 évi tervmódosítás során igénybevett új beépítésre szánt területek (ha) További beépítésr e szánt területfel használá s céljára igénybe vehető területek (ha) Hagyományosan vidéki települési térség Külterjes mezőgazdasági térség ,5 247 ha -52,8 ha -1,5 ha 192,7 Belterjes mezőgazdasági térség Erdőgazdálkodási térség ,5 100 ha -14,2 ha -5,4 ha 80,4 ha Vízgazdálkodási térség ha - 0 ha Igazgatási terület összesen: PMTrT Térségi szerkezeti terv alapján megállapítható hogy a módosítással érintett területek jelentős része a hagyományosan vidéki települési térség területfelhasználási kategóriájába tartozik, és a beépítésre nem szánt területfelhasználási igények az előírt határértékeket nem haladják meg. A fentiek alapján e tervdokumentációban rögzített módosítási javaslatokkal kapcsolatban megállapítható, hogy azok a Pest megye 21/2006. (IX.08.) PM Kgy. sz. rendelettel jóváhagyott PMTrT tervlap előírásaival összhangban vannak. ÚJHARTYÁN KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERVEZÉSI TERÜLETÉT ÉRINTŐ PMTrT ÖVEZETEK: Közig. ter. Tervezési területek Melléklet sz.: X/- Országos övezetek Kiemelten fontos érzékeny természeti terület X övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő X területe Kiváló termőhelyi adottságú szántó övezete Térségi övezetek Országos ökológiai hálózat részét képező megyei X övezetek Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete Tájképvédelmi terület övezete Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat X alá vonható terület* Rendszeresen belvízjárta terület övezete X X sz. ter Hullámtér és nyílt ártér övezete X Csúszásveszélyes terület övezete Vízeróziónak kitett terület övezete Széleróziónak kitett terület övezete X Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete

14 2

15 ÚJHARTYÁN KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉT ÉRINTŐ PMTrT ÖVEZETEK /2006/ PM TrT: Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete PM TrT: Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő terület övezete PM TrT: Országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek PM TrT: Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület* PMTrT: Rendszeresen belvízjárta terület övezete PMTrT: Széleróziónak kitett terület övezete 3

16 A évi PMTrT módosítás megyei övezetekre vonatkozó szabályai: 15.. Országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek: (1) Az országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek: a. Védett természeti terület övezete b. Ökológiai zöld folyosó övezete (2) A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket - ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet Védett természeti terület övezete: Védett természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető Ökológiai (zöld) folyosó övezete: Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté. 20. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhető el. (2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy: a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen, b) védett természeti területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén, c) erdőben, d) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területeken, e) rendszeresen belvízjárta területeken, f) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen, g) a településrendezési eszközeiben beépítésre szánt területként kezelt területeken, továbbá azok határaitól 500 m-es körzetben, h) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 500 m-es körzetében, i) regionális jelentőségű veszélyeshulladéklerakó és radioaktív hulladéklerakó 1000 m-es körzetében j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőtér 13 km-es körzetében, k) hullámtér és nyílt ártér körzetében regionális hulladéklerakó hely nem jelölhető ki. 21..Rendszeresen belvízjárta terület övezete (1) A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. (2) Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. 22..Hullámtér és nyílt ártér övezete A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki Széleróziónak kitett terület övezete (1) Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések helyi településrendezési eszközeiben, amely a szélerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdőművelési ágban nyilvántartott földterületek művelési ága nem változtatható meg. (3) Az övezetben a szőlő-, gyümölcs, rét- és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani. Az övezeti tervlapok alapján megállapítható, hogy Újhartyán közigazgatási területét a PMTrT és OTrT alapján hét térségi övezet érinti, de a tervmódosítás területeit a Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete, és a rendszeresen belvízjárta terület övezete érinti közvetlenül. Erre az övezetre vonatkozó előírásokat az OTrT és a PM TrT tartalmaz. Az övezeti tervlapok alapján megállapítható, hogy a PM TrT alapján a Rendszeresen belvízjárta terület övezete a tervmódosítással érintett terület beépítésre szánt területfejlesztéseinek egy területét érinti (12. számú terület). A Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete pedig a beépítésre nem szánt területfejlesztéseinek 8 számú területét és a 6-os számú beépítésre szánt területet érinti. 4

17 1.7. Vizsgálati összefoglaló 1. REGIONÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK Újhartyán Pest megye dél-keleti részén, Budapesttől és Kecskeméttől közel egyenlő távolságra fekszik az M5-ös autópálya mellett, mint az Ország közepe kistérség egyik jelentős települése. Újhartyán privilegizált helyzetbe került területfejlesztési szempontból, elsősorban az M5 autópálya, a 405. sz. főút kiépítése és ezek újhartyáni csomópontja révén. Ehhez járult az a tudatos településfejlesztési tevékenység, melynek révén közmű-infrastrukturális szempontból fogadóképessé vált a település nagyobb léptékű beruházások telepítésére is. A település tagja az Ország Közepe elnevezésű 10 tagból álló Önkormányzati Társulásnak. (Újhartyán, Hernád, Inárcs, Kakucs, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újlengyel, Örkény, Dabas) Újhartyánon az alapfokú intézményi funkciók és a lakosságot ellátó szolgáltatások ugyan javarészt megtalálhatók, viszont a középfokú funkciók többségének elérésére és a kórházi ellátás tekintetében csak a kistérségi központban, Dabason, valamint a Fővárosban és Kecskeméten van lehetőség. A térség egyik legfontosabb gazdasági társadalmi fejlesztési iránya, kitörési lehetősége a gazdasági fejlesztés és az ehhez kapcsolódó ingatlanfejlesztések, mivel a térség a főváros közelében autópálya mellett található. Ebbe a sorba illik a tervezett további gazdasági területfejlesztés is, amely megvalósulása esetén a helyi és kistérségi munkahelyteremtő képességet növeli és ezzel párhuzamosan lakónépesség növekedést generálhat. Turisztikai és rekreációs célú fejlesztési szándékkal a település és térsége számára a horgásztó és pihenőhely kialakítása ill. visszaállítása a lakosság szabadidőeltöltési lehetőségét növeli. 2. FŐBB TELEPÜLÉSI STATISZTIKAI ADATOK Az alábbi statisztikai adatokat az önkormányzati bocsátotta rendelkezésre: Az elmúlt évek lakónépességének alakulását figyelve kis mértékű növekedési folyamat mutatkozik. LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA ÚJHARTYÁNBAN SZÁMA Az elmúlt évek lakásszám alakulását figyelve jelentősebb mértékű növekedési folyamat mutatkozik. A évi lakásszám 1008 db. A évi lakásszám 1055 db. A évi lakásszám: A lakásszám növekedés mennyiségét a használatbavételi engedélyek száma jóval meghaladja, mivel a belterületi üres telkek elfogytak és a meglévő építési telkein a régi épületek helyett jelentős számú új épület épült. 3. A TELEPÜLÉSI ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS Újhartyánban a településszerkezet gerincét a Fő utca alkotja, mely a régi térképek szerint az 1700-as évektől a település első utcája volt. Ez az utca a szomszédos településsel, Inárcs-Kakuccsal teremt összeköttetést. A falu a későbbi években tovább épült ettől az úttól északra, a Fő utcával párhuzamos, derékszögű hálós utcarendszerrel. Újhartyán belterületének legjelentősebb része lakóterület, kevés intézménnyel és zöldterülettel. A kisebb intézmények és üzletek főleg a lakóépületekben helyezkednek el. A település központját részben a Fő utca (igazgatási és egészségügyi intézmények), részben a Hősök tere jelenti. Itt található a művelődési ház és az áruház, ahol a településközpont kialakítása 5

18 folyamatban van és a településközponti szerepkör betöltésére alkalmassá válik. A faluközpont területére megvalósíthatósági tanulmány is készült. A községben jellemző a hosszú lakótelkes beépítés 20 m körüli telekszélességgel és 50 m-nél nagyobb telekmélységgel. Nagy kiterjedésű aprótelkes területek nincsenek, csak kisebb területeken jelent meg az aprótelkes beépítés. A település beépült területein az oldalhatáron álló fésűs beépítés a jellemző, az intézményterületeket pedig szabadon álló beépítési mód jellemzi. Az épületállomány túlnyomó többségét a lakóépületek alkotják, de gazdasági épületek is megtalálhatók a telkeken, mivel a lakás és a gazdálkodás igénye alapvetően összefonódik. A jelenlegi külterületen az M5-ös autópálya keleti oldalán lévő területek egy részére részletes szabályozási terv készült, ahol az ipari park létesítése elkezdődött és jelenleg 8 fejlesztő cég telepedett meg és ad munkahelyet kb embernek. TÁJI- TERMÉSZETI KÖRNYEZETI, ZÖLDFELÜLETI ADOTTSÁGOK Újhartyán község a Dabasi ( Ország közepe ) Kistérség központi fekvésű települése, közigazgatási területe Dabas, Kakucs, Csévharaszt, Újlengyel és Hernád településekkel határos. A terület természeti adottságait meghatározza földrajzi fekvése: Újhartyán területe az Alföld nagytáj Duna-Tisza közi síkvidék középtáj Pilis-Alpári homokhát kistáj északnyugati határán fekszik, valamennyi egyéb Pest megyét érintő alföldi kistáj (Pesti hordalékkúp-síkság, Csepeli-sík, Kiskunságihomokhát) találkozási pontja közelében. A kistájra (és a kapcsolódó alföldi kistájakra is) általánosan megállapított természeti adottságok közül Újhartyán területén is jellemző a kis relatív szintkülönbségekkel és minimális lejtőértékekkel jellemezhető síkvidéki fekvés, a gyenge termőképességű, laza homokos feltalaj, a szűkös vízrajzi adottságok, az országos átlagnál aridabb kontinentális klíma. A terület vízrajzi adottságai a térség egészére jellemző képet mutatnak: természetes vízfolyás és állóvíz nem található, a visszaállításra tervezett Hernádi-csatorna duzzasztásával kiépített tározó kiszáradt, az egyéb belvízelvezető csatornák, árkok is jobb esetben is csak időszakos vízfolyások, melyek a Dunavölgyifőcsatorna révén a Duna vízgyűjtőjéhez kapcsolják a területet. A kistáji átlagnál kedvezőbb a település erdősültségi aránya (20 % felett), és műszaki infrastruktúra sűrűségi mutatója, ez utóbbi elsősorban az M5 autópálya és a 405 sz. út közelmúltbani megépülésének, illetve a magas szintű közművesítettségének köszönhetően. A közigazgatási terület legnagyobb része (mintegy 60 %) mezőgazdasági művelés alatt áll, a mezőgazdasági területek zöme a belterület körül, illetve a közigazgatási terület nyugati felén (dabasi határ) koncentrálódik. A mezőgazdasági területek művelési ág-szerkezete viszonylag változatos, a hagyományos kisüzemi művelési mód magas aránya miatt. Az uralkodó szántó művelési ágon (~50 %) belül magas a kertművelésű területek aránya, ezen belül is az intenzív művelésű, részben fóliával fedett zöldségkertészeteké. Fóliás kertészetek a belterület lakótelkein is nagy számban találhatók. A gyepek részaránya viszonylag alacsony (10 %), ültetvények a dabasi határnál levő szőlő kivételévelcsak szórványban fordulnak elő. A termőhelyi adottságok a megyei átlagnál kedvezőtlenebbek, a mezőgazdasági területek, és ezen belül a szántóterületek átlagos aranykorona értéke 12,5 AK/ha érték körül van. A szántók több mint 2/3-a a 4-5. osztályba tartozik, ennél jobb (3. o.) csak a földek 10 %-a. A külterületen több mezőgazdasági telephely (volt Tsz major és egy új sertéshizlalda) található. A volt központi Tsz-major az autópálya csomópont keleti oldalán van, jelenleg vegyes ipari hasznosítású, mezőgazdasági tevékenység, állattartás nem folyik benne, területén található a községi gázfogadó. A külterület északkeleti részén levő összefüggő erdőterületen elszórtan 5 telepből álló baromfinevelő rendszer épületegyüttesei találhatók (négy, egyenként tíz baromfiistállóból, és egy nyolc ólból álló telephely), jellemzően kihasználatlanul. Felmerült ezek közül az egyiknek sertéstelepként való hasznosítása. A külterületek területarányát tekintve második legjelentősebb hasznosítási módja az erdőgazdálkodás, az erdőművelési ágú területek aránya az összes külterület több mint 23 %-a. Az erdőterületek zöme a közigazgatási terület keleti felén helyezkedik el. Az autópályától keletre levő területrész uralkodó területfelhasználási módja az erdőművelés. Az autópályától nyugatra levő terület déli részén található néhány nagyobb erdőtömb, a mezőgazdasági területek között. Az erdők elsősorban mesterséges állományok, telepített erdők, elsődleges rendeltetésük szerint a laza homoktalajt megkötő véderdők. 6

19 Az erdőterületek közel 90 %-a 4-5. osztályú, termőhelyi minőségükre jellemző átlagos kataszteri tiszta jövedelmük nem éri el az 5 AK/ha értéket. A beépített területek túlnyomó része természetszerűen a mintegy 256ha-nyi központi belterületre és az Ipari Park területére koncentrálódik, de jelentős a külterületi beépítések területe is. Ezek elsősorban a már említett mezőgazdasági telephelyek, továbbá az autópálya-csomóponthoz kapcsolódó létesítmények: a volt autópálya-üzemmérnökség (AKA-telephely), és a panzió épületei. Lakó- és gazdasági épületek megjelenése a külterületen nem jellemző. A külterület nyugati részén, a hernádi út mellett, kis kápolnaépület (az újjáépített Mária-kápolna) található, mezőgazdasági területek között. A külterület területfelhasználási és szerkezeti elemei közül a közlekedési és közműlétesítmények területi kiterjedésüknél jóval nagyobb jelentőséggel bírnak. A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartozó közutak közül legjelentősebb az útdíjas M5 Budapest-Szeged (-Röszke) autópálya és ennek 405-ös főúti, újhartyáni csomópontja. A csomóponthoz csatlakozik az Ipari Park feltáróút rendszere és az autópályát kezelő társaság (AKA Rt.) telephelye. Az autópályahálózathoz kapcsolódik a külterület keleti részén haladó 405.jelű főút, mely az M5. újhartyáni csomópontjától indulva a településeket elkerülve teremt kapcsolatot a 4.sz. főúttal. Ezzel párhuzamosan halad a 4606.j. út régi nyomvonala, felfűzve a keleti irányban fekvő településeket (Újlengyel. Nyáregyháza, stb.). A 405.sz. út nyugati folytatása a 4606.j. összekötő út Újhartyánt elkerülő szakasza, mely Dabasnál teremt kapcsolatot az 5.sz. főúttal. Az alacsonyabbrendű úthálózat elemei közül északi irányban a j.út nyújt összeköttetést Kakucs és az inárcsi autópályacsatlakozás felé, déli irányban ugyanez az út Hernád felé. A külterületen viszonylag sűrű, közel derékszöges rendszerű dűlőúthálózat található, ezek jellemzően burkolat és műtárgyak nélküli földutak. A község külterületét fontos regionális közműhálózati nyomvonalak keresztezik. Az autópálya keleti oldalán, azzal nagyjából párhuzamosan nagynyomású gázvezetékek haladnak. Másik védőterületigényes földvezeték-pár a község délnyugati külterületét K-Ny irányban átszelő olaj és termékvezeték. A község északkeleti külterületét közel K-Ny irányban keresztezi egy 400 kv-os és egy 120 kv-os elektromos légvezeték. Külterületen levő jelentősebb közműlétesítmények a telephelyeken találhatók: a központi major területén gázfogadó, az AKA telephelyén vízmű található. Az autópályától keletre levő erdőterületek zárványában levő helyi települési szilárdhulladék-lerakóhely lezárása megtörtént. A település környezeti állapota kedvezőnek minősíthető, a jelentősebb szennyezőforrások hiánya, a magas fokú közművesítettség és táji- természeti adottságai alapján. A terület talajviszonyaira jellemző az alacsony kötöttség és humusztartalom, nagy víznyelőképesség és gyenge víztartóképesség, valamint a szegényes ásványianyag összetétel. A talajok veszélyeztetése szempontjából ezért elsődleges a szélelhordás, a defláció veszélye, szennyezése szempontjából a gyenge pufferkapacitása (kemikália-megkötő képessége). A szennyeződés érzékenységet befolyásoló talajvízszint általában a felszínhez közel, -1,5 5 m mélységben helyezkedik el, jellemzően közbenső vízzáró réteg nélkül. Ennek ellenére a talajok felszíne száraz a talajvízzel nincs kapcsolatban, a terület jelentősebb felszíni vízkészlettel pedig nem rendelkezik. A település mélyebb fekvésű részei belvízveszélyesek, a veszélyeztetettség mértéke összességében mérsékelt (lokálisan jelentkezik). A területen kitermelhető ill. nyilvántartásba vett ásványianyag-kincs nem található, néhány kisebb spontán homokgödörből gyenge minőségű építési homokot hordtak el. A földfelszín és a talajvízkészlet szennyezése nem jelentős a kommunális szennyvízcsatorna hálózat megépülése óta. Potenciális szennyezőforrásként a községi felhagyott kommunális szilárdhulladék-lerakóhely említhető, ez azonban szennyeződés-érzékenységi szempontból a községben általánosan jellemző kedvezőtlen adottságú területekhez képest megfelelőbb, mélyebb talajvízszintű és kötöttebb altalajú területen került kialakításra. A településen szervezett kommunális hulladékgyűjtő rendszer üzemel, hulladéklerakás jelenleg már nem folyik az igazgatási területen, a hulladékok a dabasi térségi telepre kerülnek. A felhagyott szeméttelep rekultivációra vár. A településen szennyvízelvezető csatornarendszer üzemel, a tisztítótelep Kakucson található. Egyéb talaj- és talajvízszennyezéssel járó hatásként csak a közúti gépjárműforgalom légszennyezésének kiülepedése, illetve a burkolatokról elfolyó szennyezett csapadékvizek említhetők. Ezzel a hatás elsősorban az M5 autópálya és a 405.sz. főút mentén érvényesül, a nagyrészt mezőgazdasági művelés alatt álló területeken. 7

20 Levegőszennyezési forrásként ugyancsak a fenti tényezők veendők figyelembe: a közúti közlekedés, az állattartó telepek és a lezárt hulladéklerakóhely hatásai. A potenciálisan légszennyező telephelyek (a szeméttelep és a baromfinevelő telepek) kellő távolságban és megfelelő tájolásban vannak a belterülettől, bűzhatásuk és egyéb emissziójuk védendő területet nem érint, erdőterületbe ágyazott elhelyezkedésük környezetvédelmi szempontból is kedvező. Az üzemelő új sertéstelep a belterülettől megfelelő távolságban és irányban (a külterület déli részén) található. A közúti forgalom az M5 és 405.sz. úton a legjelentősebb, forgalmi terhelésük folyamatosan növekvő. Környezetvédelmi, zajvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontból kedvező e két felsőbbrendű út külterületi vezetése, légszennyező és zajhatásuk a belterületet nem terheli. Ugyancsak kedvező az M5 autópálya csomópontjához csatlakozó 4606.sz. út (ÁNF=3570 E/d) települést elkerülő vonalvezetése. A belterületen áthaladó alsóbbrendű ( j.) út forgalma környezetvédelmi szempontból határérték túllépést nem eredményez, zavaró hatások csak esetileg, egy-egy nagyobb teherjármű áthaladásakor érzékelhetők. Környezetvédelmi szempontból célszerű lenne ennek az átmenő forgalmi iránynak is kihelyezése a belterületről, ez a javaslat azonban egyéb okokból jelenleg nincs napirenden. Lokális problémaként jelentkeznek a belterületen egyes kommunális vendéglátó- és szórakoztatóipari - zajforrások időszakos hatásai. A természeti környezet állapota kedvezőnek minősíthető annak ellenére, hogy a község területén igen kevés a védett és védelemre tervezett természeti terület, illetve érték. Ellenben az előző, jelenleg hatályos terv készítése óta számos ökológiai hálózathoz tartozó terület kijelölése történt meg: az országos ökológiai hálózathoz (OÖH) tartozó magterület-, ökológiai folyosóhoz sorolt terület- és pufferterület övezeteiben, valamint a Natura2000 európai hálózathoz tartozó területek. A külterület legfőbb ökológiai értéke viszonylag magasfokú (közel 25 %-os) erdősültsége. Emellett kedvező a gyepek 10 % körüli aránya is. Kedvezőtlen ökológiai jelenség a nagytérség egészében regisztrálható kiszáradás, mely a talajvízszint leszállásában és a felszíni vízkészletek elapadásában jelentkezik. Ennek sajnálatosan szélsőséges megjelenése a területen a Hernádi-csatornán épített medertározó évekkel ezelőtti kiszáradása, amelynek rekonstrukciója az utóbbi években felmerült. A tervelőzmény természetvédelmi szempontból vizsgálandó területként jelölte a külterület északkeleti, gyepes-erdős részét, mely tágabb térségi szinten a csévharaszti borókás természetvédelmi terület szomszédsága (Akasztóhegy alatti Pusztapótharaszt dűlő egy része: hrsz. térsége), - a terület jelenleg az OÖH pufferterületéhez sorolt. Az OÖH intenzívebben védett övezetei a külterület nyugati sávjában ( Hernádi patak völgye ), illetve középső északi területén kerültek kijelölésre. Ezek közül az északnyugati területegység többszörösen védett : az OÖH magterületi besorolás mellett a terület nagyrésze a Natura2000-es listán is szerepel és magában foglalja az ex lege védett lápos területeket (011/38 hrsz. egy része, 011/39-40 hrsz.) is. A település zöldfelületi rendszere ugyan funkcionális szempontból hiányos, a közparkok kis területe miatt, de ökológiailag megfelelő, a település falusias jellegének megfelelő kertes-családiházas településszerkezete és a gondozott egyéb közterületi zöldfelületek utcafásítások, útmenti zöldsávok mennyiségének és minőségének köszönhetően. Környezetvédelmi és területfelhasználási szempontból korlátozást illetve tiltást jelentő védőterületek, a közutak (autópálya 100, egyéb közút 50 m) és vízmedrek (10 m) védőtávolságán túl a regionális közművezetékek biztonsági övezete, mely a nyomvonaltól mért m között változik, közműfajtánként. Más jellegű védelmet igényel a régészeti lelőhelyek területe, melyet a Nagykőrösi Arany János Múzeum adatszolgáltatása alapján tüntettünk fel a tervlapokon, a lelőhelyeket a kulturális örökségvédelmi hatástanulmány írja le. A már említett, használaton kívüli szeméttelep, állattartó telepek m-es védőtávolsága jelenleg nem aktív. Az új sertéstelepre hatóságilag megállapított védőtávolság nem áll rendelkezésre, a terv javasolja levegőtisztaság-védelmi szempontból az 500 m-es védőterület kijelölését. Az Ipari Park területén csak környezetüket nem zavaró gazdasági tevékenységek folynak és a továbbiakban is csak védőterületet nem igénylő telephelyek tervezettek. 8

21 II. ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK 2.1. Területfejlesztési irányelvek, általános feltételek ÁLTALÁNOS TERVJAVASLATOK, ELVEK A Településszerkezeti tervben foglalt fejlesztési elképzelések megvalósulása esetén a település szerkezete az alábbiak szerint fog megváltozni, illetve kiegészülni: - A szerkezeti terv módosításának keretében jelentősebb úthálózat fejlesztés nem szerepel. A község belső (gyűjtőút) hálózata lényegében kialakult, megfelelő színvonalú kiépítéssel és fenntartással a jövőben is alkalmas a belső forgalom gyűjtésére és elosztására. Ha a tervezett fejlesztések megvalósulnak, a jelenlegi utakra támaszkodva ezek a területek is lényegében kiszolgálhatók lesznek. - A településen kijelölt új gazdasági funkciójú területek kijelölésével nő a gazdasági funkciójú területek nagysága. Az új gazdasági célú területfejlesztések új építési övezetek generálását irányozzák elő. - Az új lakóterület fejlesztésre kijelölt terület 1 db telekszám növekedést generál, ezért mértéke elhanyagolható. - A különleges területfelhasználási kategóriába sorolt területek bővítése beépítésre nem szánt különleges területként gyarapodik. - A külterületek területfelhasználása a fejlesztéssel érintett területek illetve az erdő és mezőgazdasági területek korrekciójával, kiegészítésével kismértékben változik. Az erdőterületek nagysága némileg növekszik, a mezőgazdasági területek kismértékben csökkennek. Ezen változások kapcsán biológiai aktivitásérték kompenzációs területek kijelölésére csak kismértékben van szükség (- mintegy 20 ha, elsősorban az ipari parkon belüli erdősáv pótlása valamint néhány új beépítésre szánt területi kijelölés miatt). A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK: A területi fejlesztések műszaki, környezeti és gazdasági szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozásában valósíthatók meg: a terület beépítésre szánt területkénti hasznosítása (művelési ágból való kivonás), beépítésre szánt területkénti alkalmassága A terület-felhasználási egységeket a tervezett szerkezeti elemek és terület-felhasználás figyelembevételével, valamint a terület adottságai alapján a továbbtervezés során építési övezetekre, illetve övezetekre kell felosztani. A tervlapon feltüntetett védőterületeknek, a terület-felhasználásra gyakorolt hatásait az érintett építési övezetek és övezetek kialakításánál figyelembe kell venni (közlekedés és közmű infrastruktúra védőtávolságai) és e távolságokat biztosítani kell a megváltozó területfelhasználási környezetben is. A tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges előfeltételeket (pl.: szakvélemények, előközművesítés, stb.) a megvalósítás előtt biztosítani kell. A fejlesztési területek zöldfelületi rendszere egészüljön ki a szükséges funkcionális értékű növényzet telepítésére és fenntartására alkalmas területekkel. A gazdasági területeken belül törekedni kell a minél nagyobb zöldfelületi arányra. A telkeken belüli védő zöldsávok kialakításának célja: - a szomszédos telkeken folytatott különböző gazdasági tevékenységek és telephelyek elválasztása, a telephelyek tájba - településképbe illesztése, - a telephelyeken folytatott tevékenységekből eredő esetleges zaj- és légszennyezés terhelések (porártalom, stb.) csökkentése. 9

22 A védőzöldsávon belül, olyan többszintes növényállományt kell kialakítani, mely a terhelésre kevésbé érzékeny, s egész évben megfelelő védelmet biztosít. A fa- és cserje fajok telepítésénél törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint azok a tájra jellemző fajokból kerüljenek kiválasztásra. A védőzöldsávok folyamatos fenntartásáról és szükség szerinti fejlesztéséről gondoskodni kell. Az önkormányzat a tervezési programban szereplő mindegyik fejlesztési elképzelést támogatja, de nem kívánja közösségi forrásokból finanszírozni az egyéni érdekeltségű fejlesztések forrásigényét. Az önkormányzat által állított feltétel az, hogy a fejlesztési lehetőségek biztosításáért cserében a területtulajdonosok minden, a településfejlesztéssel és rendezéssel kapcsolatban felmerülő költséget viseljenek (pl. művelésből való kivonás, továbbterveztetés, közlekedési és közmű infrastrukturális előkészítés, biológiai aktivitásérték kompenzálás) és a fejlesztéseket szabályszerűen, a tervek megfelelően hajtsák végre. A tényleges beépítés csak ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítésével válik majd lehetővé az egyes területeken. Az önkormányzat és a tulajdonosok megállapodása az építési törvény sajátos jogintézményében megtalálható településrendezési szerződés (Étv 30/A ) keretei között megvalósítható. 10