A fotoszintézis során növények, algák és egyes baktériumok a Napból
|
|
- Gréta Lakatosné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 1 1. Bevezetés A fotoszintézis során növények, algák és egyes baktériumok a Napból V]iUPD] IpQ\HQHUJL IHOKDV]QiOiViYD V]HUYH YHJ\ OHWHNH iootwdqd HO ( IRO\DPD ~O]i QpON I O OHJDODSYHW IRO\DPDWD KLV]H IRWRV]LQWp]LVE pohwirupi V]iPiU OHQJHGKHWHWOH V]pQKLGUiWRN D származnak a PDJDVDEEUHQG& HPEHULVp! iowd" IHOKDV]Qi" # VV]H$ pohoplv]h% YDODPLQ# D pstw- és nyersanyagok tekintélyes része. A molekuláris oxigén kibocsátásával és széndioxid megkötésével a IRWRV]LQWp]L$ DODSYHW V]erepet játszott a Föld jelenlegi légkörének kialakításában és egyensúlyának fenntartásában. Az ipari forradalom idején megindult és napjainkig HJ\U& J\RUVXO' WHFKQLND( IHMOGp) DODSMiX* V]ROJiO+ IRVV]LOL) HQHUJL, KRUGR]+- V]pQ NROD. p/ I OGJi]0 L/ D1 pymilliókkal korábban végbement fotoszintézis termékei. 9pJV VRU2354 IRWRV]LQWp]L6 HUGPpQ\7 4 OpJN U8 R[LJpQE9:4 V]WUDWRV]IpUiED3 NHOHWNH] y]rqsdm]6 LV; DPHO<=4 QDSIpQ\E9 NLV]&U8>4 PLQGH3 pohwirupi? HOSXV]WtW@ nagyenergiájú (λ < 280 nm) ultraibolya sugarakat. Alapfogalmak történeti áttekintésben Növények, fény, víz és oxigén Az 1770-es években John Priestly, egy angol vegyész felfedezte, hogy a Q YpQ\HAB2 O\D3 DQ\DJR? ERFViWDQDACAD8E4 OHYHJEH; DP8E9 HKHWYF WHV]8 DG pjpvw; LOOHWY7 szükséges a magasabbrendü szervezetek számára. Noha akkor még a molekuláris oxigén nem volt ismert, Priestly kísérletei azt mutatták, hogy a növények oxigént WHUPHOQHNHJI N YHWNH] MHOHQWK OpSpK -DL,QJHQKRXV]M HJN KROODLDO=P UYRK QHYpKHQ I ]GLNM DNR PHJPXWDWWDM KRJN R[LJpL=S LERcsátás csak fény jelenlétében és csak a Q YpQ\HS ] OO UpV]HLETVU UWpQLNW -DX 6HQHELHY VYiMFZ ERWDQLNX[ IHGH]W\ IHO] KRJ^`_ fotoszintetikus növekedéshez széndioxid szükséges, a víz szerepét pedig Nicolas- Théodore Saussure svájci kémikus mutatta meg ben Julius Robert von Mayer német fizikus vezette be azt az elképzelést, hogy a fotoszintetizáló szervezetek a IpQ\HQHUJLiU NpPLDZ HQHUJLiYa_ ODNtWMiNW (]HX LGSRQWU IRWRV]LQWp]L[ DODSHOHPHL nevezetesen, hogy zöld növények a fényenergia, víz és széndioxid felhasználásával V]pQKLGUiWRNDU iootwdqdb HOLVPHUWWc YiOWDN
2 A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 2 A növényi fotoszintézis alapreakcióját leíró egyenlet: CO 2 +H 2 O + Fényenergia --> (CH 2 O)+O 2 +H 2 O, ahol (CH 2 2d MHOHQe fg V]pQKLGUie SOh JOXNy]d NpS]GpVWikj IRO\DPDlm PRn &22 redukciója során 478 kj mol szabadenergia tárolódik a glukóz kémiai kötéseiben. A fotoszintézis vizsgálatok korai szakaszán általános volt az a vélekedés, hogy a növények által kibocsátott oxigén a felvett széndioxidból származik. Az 1930-as években Van Niel vizsgálatai nyomán vált világossá, hogy a fotoszintézis általános egyenlete alkalmazható olyan fotoszintetikus baktériumokra is, amelyek víz helyett kénhidrogént használnak elektron forrásként és oxigén helyett ként bocsátanak ki. Így a fotoszintézis általánosított alapegyenlete: CO 2 +2H 2 A+Fényenergia --> CH 2 O+2A+H 2 O, ahol H 2 A az elektron donor (pl. víz, kénhidrogén), A pedig a kibocsátott anyag 1.1. ábra. 18 O izotóp alkalmazása annak bizonyítására, hogy a fotoszintetikusan IHMOHV]WHo o R[LJpprq Yt]EOQHs SHGLt a CO 2 -ból, származik. (oxigén, kén).. ]YHWOHurv tvpuohw x EL]RQ\tWpNRw DUUDy KRJz Q YpQ\Hv HVHWpu D{ R[LJpu Yt]E} V]iUPD]L~ + p 6FDULVEULF~ V]ROJiOWDWR PHJPXWDWYiQƒ KRJ R[LJp IHMOGL~
3 A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 3 széndioxid hiányában is. Reiben és mtsai (1941) 18 O-al dúsított vizet használva NLPXWDWWiNKRJ ˆ IHMOG R[LJpŠ L 18 O-at tartalmaz. Klorofillok Œ IpQ\HQHUJL EHJ\&MWpVpKH Ž IRWRV]LQWHWL]iO V]HUYH]HWH VSHFLiOL pigmenteket használnak, amelyek közül legfontosabb a vörös és kék tartományban HOQ\HO NORURILOO (]HŠ` LJPHQWQH D V] QKHW ) O OHJNDUDNWHULV]WLNXVDEE p D emberi szemnek oly kedves szín, a zöld. A klorofillok kémiai tulajdonságait és V]HUNH]HWpš 5LFKDU :LOVWDWOHœ p +DQ )LVKHœ WLV]Wi]Wž V]i]D Ÿ HOV KDUPDGiEDQ klorofillszintézis megismerpvpeh > HGL 5:RRGZRU MiWV]R NLHPHONHG V]HUHSHW 1.2. ábra. A klorofill a és klorofill b szerkezete. Fotoszintetikus egység
4 A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 4 Az a felismerés, hogy a fotoszintézis fotokémiai rekacióban csak a klorofill molekulák egy töredéke vesz részt az 1930-as pyhne HUHGª 5REHU«(PHUV p William Arnold megmutatták, hogy optimális körülmények között kb klorofill molekula szükséges egyetlen oxigén molekula fejlesztéséhez. Ezen eredmények alapján született meg a fotoszintetikus egység fogalma. E szerint a klorofill molekulák túlnyomó része a fény begyüjtését végzi és átadja egy speciális egységnek, amit akkor fotoenzimnek neveztek, ahol a fotokémiai reakció megtörténik. Mai ismereteink szerint ezen egységek a fotoszintetikus rekaciócentrumok ábra. A IpQ\EHJ\&MW SLJPHQWHNE p ²± IRWRNpPLD³ UHDNFLyU± NpSH reakciócentrum klorofillból álló fotoszintetikus egység koncepciója. Két pigmentrendszer $ R[LJpµ IHMOGp NYDQWX KDWiVIRNiQD º¹ L]VJiODW»¼» UU»¼» PHJOHS eredményre vezetett, hogy noha klorofill-a 680 nm felett is abszorbeál ezen WDUWRPiQ\EDµ D R[LJpQIHMOGp KDWpNRQ\ViJ» URKDPRVDµ FV NNHQ½ ( D ~Q½ Y U Vesés (red-drop) jelensége (Emerson és Lewis, 1943). A teljes fotoszintetikus folyamat hatékonyságának vizsgálata pedig azt mutatta, hogy a 68¾: À IHOHÁ Á EHN YHWNH] csökkenés kompenzálható hosszabb hullámhosszú fém ( nm) hozzáadásával, D ~Qà (PHUVÄ IpOÅ IHOHUVtWpVÆ HIIHNWXÇ È (]HÉ=Ê pëíìhohqvpî YH]HWHËË DUUÏÏ
5 A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 5 MHOHQOHÐ HOIRJDGRÑ Ñ NRQFHSFLyUDÒ KRJÓ R[LJpQWHUPHO IRWRV]LQWp]LÔ HVHWén két SLJPHQWUHQGV]HÕkÖ PD ØÑ HUPLQROyJLiYDÙ DÚ HOV pô PiVRGLÛ IRWRNpPLD UHQGV]HÕ Ü pô NpÑ IpQ\UHDNFLÝ P&N GLNÞ 0HJMHJ\]HQGß KRJà QHP-R[LJpQWHUPHO IRWRV]LQWHWLNXá baktériumokban csak egy pigmentrendszer ill. fényreakció van. Széndioxid fixálás A CO 2 biokémiai átalakítása szénhidrátokká sötétben is lejátszódó enzimatikus reakciók sorozata. A szén redukciójához szükséges energia azonban a fotoszintézis IpQ\UHDNFLyâ VRUiãåä HOHWNH] HQHUJLiEDã JD]GDæ YHJ\ OHWEç $7è pé 1$'3+ê származik. A széndioxid fixálás egyes lépéseit Melvin Calvin, Adrew Benson és James Basstam tisztázta az es évek során ábra. A széndioxid fixálás és a fotoszintézis fényreakcióinak kapcsolata Kemiozmotikus energiaátalakítás
6 A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) ben Peter Mitchell azt a hipotézist javasolta, amely szerint a sejtek energiát tudnak tárolni a membrán két oldala között létrehozott elektromos tér és proton gradiens, együttesen az ún. elektrokémiai grádiens formájában. Ez az ún. kemiozmotikus hipotézis vezetett el a membrán rendszerek egy fontos energiaátalakító mechanizmusának tisztázásához. Ez a folyamat a fotoszintézis fényés sötét reakciói közötti kapcsolatot biztosító ATP szintézisében játszik fontos szerepet ábra. A kemiozmotikus hipotézis. A membránba ágyazódott protonpumpa által generált proton gradiens az ATP-áz közvetítésével ATP szintézisben hasznosul. Membrán fehérjék ë IRWRV]LQWHWLNXì HQHUJLDiWDODNtWiVEDí UpV]WYHY IHKpUMpî W~OQ\RPï UpV]ð membránokba ágyazódva található. Ezen fehérjekomplexek szerkezetének részletes LVPHUHWðñð OHQJHGKHWHWOHíóò IRWRV]LQWp]Lì IRO\DPDWDLQDî PROHNXOiULìôì ]LQW& értelmezéséhez. Az 1980-as évek elején Johann Deisenhoffer, Hartmut Michel, Robert Huber és mtsai meghatározták a Rhodopseudomonas viridis bíborbaktérium reakciócentrumának térszerkezetét. Ezzel megnyitották az utat a fotoszintézis
7 A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 7 V]HUNH]Hõ ö ELROyJLiMiQD J\RUV WHP& IHMOGpVpKH]ø DPL napjainkra a fotoszintetikus DSSDUiWXù PLQGHú PHPEUiúˆ Dû PSOH[pUü HUHGPpQ\H]Hõ õ V]HUNH]Hõ ödö QIRUPiFLyW 1.6. ábra. A fotoszintetikus apparátus tilakoid membránba ágyazott protein NRPRSHQHVHLýÿþ IpQ\EHJ\&MW DQWHQQD PiVRGL IRWRNpPLD UHQGV]HU FLWokróm b 6 f NRPSOH[D HOV IRWRNpPLD UHQGV]HUD $73-áz. Fotoszintézis a Nobel díjak tükrében IRWRV]LQWp]L IRO\DPDWiQD p NXWDWiViQD MHOHQWVpJp P VH EL]RQ\tWM jobban mint a fotoszintézis kutatással kapcsolatban elért eredményekért odaítélt Nobel díjak listája: 1915: Richard Wilstatter (kémiai), a klorofill tulajdonságai 1930: Hans Fischer (kémiai), a klorofill szerkezete 1961: Melvin Calvin (kémiai), a széndioxid fixálás mechanizmusa
8 A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) : R. Woodword (kémiai), a klorofill szintézis biokémiája 1978: Peter Mitchell (kémiai), a kemiozmotikus hipotézis 1988: J. Deisenhofer, H. Michel és R. Hubert (kémiai), a bíborbaktériumok reakciócentrumának térszerkezete 1992: Rudolph Marcus (kémiai), a biológiai elektrontranszport elmélete A fotoszintetizáló szervezetek osztályozása IRWRV]LQWp]LVU NpSH RUJDQL]PXV DODSYHWH p FVRSRUWED R[LJpQ- WHUPHO p QHP-R[LJpQWHUPHO RV]WKDWyN 2[LJpQWHUPHO IRWRV]LQWp]L W UWpQL PLQGH pq\eh p LDQREDNWpULXPRNEDQ (]H V]HUYH]HWH DODSYHW MHOOHP]Me a Yt]E! V]iUPD]"# [LJpQIHMOHV]Wp p$ ]pqglr[l% IL[iOiV IRWRV]LQWp]L IpQ& V]DNDV] Np IpQ\UHDNFLyEy! ioo DPHO\HNH Np IRWRNpPLD' HJ\VpJ D( HOV- ill. második fotokémiai rendszer végez. Nem- R[LJpQWHUPHO IRWRV]LQWp]LVU) J\H baktériumok képesek, ezek a bíborbaktériumok, zöld kénbaktériumok, zöld csúszóbaktériu-mok és a heliobaktériumok. A fotoszintézis ezen formájánál az elektron donor nem víz, hanem más szervetlen (pl. H 2 S) vagy szerves (pl. szukcinát) anyag és nem történik oxigén fejlesztés. További közös jellem-]m N KRJ& FVD HJ\IDMW fotoszintetikus egységet tartalmaz-nak, DP' D( R[LJpQWHUPHO IRWRV]LQWHWLNX V]HUYH]HWH HOV- vagy második fotokémiai rendszerével mutat analógiát. * ieud*,+ IRWRV]LQWHWL]iO- V]HUYH]HW. / DODSYHW WtSXVDL = OGDOJD0 PDJDVDEEUHQG& növény és bíbor baktérium.
9 A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 9 A fotoszintézis mint globális folyamat 0LQ1 NRUiEED2 HPOtWHWW35476 IRWRV]LQWp]L8 IRO\DPDW696 ODSYHW EHIRO\iVVD: EtU1 nemcsak a Föld bioszférájának, hanem atmoszférájának alakítására is. Az élet megjelenpv;9; O1 1 D< DWPRV]IpU696 ODSYHWH2 UHGXNiO= MHOOHJ& YROW> 1H? WDUWDOPD]R1 1 R[LJpQW@ INpQ1 PHWiQEy: p8 QLWURJpQE: ioow>5a NRUDL@ y]rq1 QH? WDUWDOPD]= OpJN UB2 keresztül a Nap ultraibolya sugarai akadálytalanul elérték a Föld felszínét. Így az élet kezdeti formái az óceánok vizének védelmében alakultak ki. Az atmoszféra IRWRV]LQWp]L8 UpYp2 W UWpQ iwdodntwiviqd4dc5b2 W OpSpV;E6 < HOV R[LJpQWHUPHO organizmusok, a cianobaktériumok megjelenése volt kb. 3x10 9 pyyh: H]HOWW> $< általuk termelt oxigén hosszú ideig az óceánokban található Fe (II) vegyületek oxidálására fordítódott és csak kb. 1.5x10 9 pyyh: H]HO1 1 NH]GH1 1 PHJMHOHQQFG6 légkörben. Az oxigén feldúsulása az atmoszférában maga után vonta a leginkább károsító UV-C ( nm) ill. UV-B ( nm) sugiu]iv1h1 HOMHVH2 HOQ\HO LOO OpQ\HJHVH2 J\HQJtW y]rqupwhi NLDODNXOiViW@ to\p=5c5j2 OHKHWYK WpY;L6 < poh1 megjelenését a Föld felszínén. Az oxigén termelés mellett a széndioxid fixálás a IRWRV]LQWp]L8 PiVLN@ DODSYHW DWPRV]IpU6 IRUPiO=NM DWiVD> $< HYRO~FL= VRrán óriási PHQQ\LVpJ& V]p2 WiUROyGR1 1O6 IRWRV]LQWp]L8 WHUPpNHNpQW@ DPLE: PpI QDSMDLQNED2 L8 NEPRQST5T *U iv V UHQGHONH]pVUW IRV]LOLX HQHUJLDKRUGR]YZ V]pQ[ NRODM[ I OGJi]\ IRUPiMiEDQP] I GW UWpQHU ^ NRUU_ MHOOHP] PDJDX &22 koncentráció csökkentése szintén a fotoszintézis eredménye, ami Föld légkörének lehülését és óceánok visszahúzódását eredményezte. Napjainkban a fotoszintetizáló szervezetek kb. 100 Gt szenet kötnek meg évente, ami 4x10 18 N` WiURV U V]DEDGHQHUJLiQDZ IHOHV PHJP (ab_ ) OGHU pu WHOMHX sugárzási energia kb. 0.1%-a. A bioszférában lejátszódó respirációs folyamatok HUHGPpQ\HNpQU KDVRQOY PHQQ\LVpJ& V]pcRZ HU V YLVV] a DWPRV]IpUiED[ DPLKHa MiUXV Ppd_ IRVV]LOLX HQHUJLDKRUGR]YZ px W ]LI_ W OpJHWpVpEV V]iUPD]YeZfgPQ *U V]pc pyhqwh Ezt a hatást csökkenti az óceánok vize, ami oldott CO 2 formájában évi kb. 4 Gt szenet Q\HV HOP (]Hc IRO\DPDWhZ HUHGMHNpQU D]RQEDc Da DWPRV]IpU_ &22 tartalma évi kb. 3 *U V]pQQHZ PHJIHOHO PHQQ\LVpJJHi Q YHNV]LNj $k HOP~i lnm5o5o pp DODl l Dk atmoszférikus CO 2 mennyisége 280 ppm-uqor5st#u5u P-Uv Qw w px EHFVOpVHy V]HULQwOz
10 A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) Század végére szerint elérheti a 700 ppm-w{ DP D} DWPRV]IpU~ MHOHQW felmelegedését eredményezheti ábra. A szén globális körforgása. Az értékek Gt-ban vannak megadva. Irodalmak: Blankenship, R. (1992) "Origin and early evolution of photosynthesis" Photosynth. Res. 33, Deisenhofer, J., Epp, O., Miki, K., Huber, R., and Michel, H. (1985) "Structure of the protein subunits in the photosynthetic reaction centre of Rhodopseudomonas viridis at 3 A resolution" Nature 318, Duysens, L.M.N. (1989) "The discovery of the two photosynthetic systems: A personal account" Photosynth. Res. 21, Mitchell, P. (1961) "Coupling of phosphorylation to electron and proton transfer by a chemiosmitic type mechanism" Nature 191,
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)
RészletesebbenA fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 43. $ R[LJpQWHUPHO IRWRV]LQWHWLNX ]HUYH]HWHNEH p IRWRNpPLD UHQGV]H
A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 43 $ OV IRWRNpPLD UHQGV]HU $ R[LJpQWHUPHO IRWRV]LQWHWLNX ]HUYH]HWHNEH p IRWRNpPLD UHQGV]H P&N GLN 0LQ iww PiVRGL IRWRNpPLD UHQGV]H XQNFLyM Yt IpQ\LQGXNi
RészletesebbenAz eukarióta sejt energiaátalakító organellumai
A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető
RészletesebbenFotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége
Fotoszintézis 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Szerves anyagok képzıdése energia felhasználásával Az élıvilág szerves anyag és oxigénszükségletét biztosítja H2 D
RészletesebbenA fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 64
A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 64 10. Bakteriális fotoszintézis 10.1 A cianobaktériumok sejtmag nélküli prokarióta szervezetek, amelyek képesek a vizet hasznosítani és oxigént
RészletesebbenA fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 39
A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 39 6. A citokróm b 6 f komplex A két fotokémiai rendszer közötti elektrontranszportot a citokróm b 6 f komplex közvetíti. Funkciója a kétszeresen
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Egyszerű, kopár felszínek 1 Növényzettel
RészletesebbenMire költi a szervezet energiáját?
Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenFényes élet: fényből élet életből fény
Maróti Péter egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Orvosi Fizikai Intézet Fényes élet: fényből élet életből fény fotoszintézis Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola Szolnok, 2014. február 12.
Részletesebben$IHOQ WWNRULWDQXOiVPRWLYiFLyL )HOQ WWNRULWDQXOiVLNpSHVVpJHN. (O DGiVRPEDQ NpW D IHOQ WWNRUL WDQXOiVVDO NDSFVRODWRV NpUGpVN UW D IHOQ WWNRUL
%DMXV].OiUD $IHOQ WWNRULWDQXOiVPRWLYiFLyL )HOQ WWNRULWDQXOiVLNpSHVVpJHN (O DGiVRPEDQ NpW D IHOQ WWNRUL WDQXOiVVDO NDSFVRODWRV NpUGpVN UW D IHOQ WWNRUL tanulási képességek és tanulási motivációk néhány
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
Részletesebbenű Á Ú Ö É É É Ü ö ö ő ű ö í Á ő í ő í Ü ö ö í í ö í ö ü ü ö ő ő ü í ű ő í ü ö É í ű í ő ű ü í Ü ő ü ö ö í ű ö ő ö ő ö ö ö ö ő í ö ö ö ö í ő ö ü ö í í ő í í ü ő ő ü ü Í í ő ü ű ö őí ö í ö ö ö ő ö É ü ö
RészletesebbenA BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA
A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA Az energiaforrás természete 1. Fototróf energia a fotokémiai reakciókból, energiforrás a fény 2. Kemotróf energia a fénytől független kémiai reakciókból, energiaforrás a környezetből
RészletesebbenEnergiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid
RészletesebbenProdukcióökológiai alapok
Produkcióökológiai alapok Anyag- és energiaáramlás a növényi szervezetben A fotoszintézis és (kloroplasztisz) a légzés kapcsolata a növényi sejtben (mitokondrium) FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK a tilakoid-membránok
RészletesebbenA légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz
RészletesebbenAz energiatermelõ folyamatok evolúciója
Az energiatermelõ folyamatok evolúciója A sejtek struktúrája, funkciója és evolúciója nagyrészt energia igényükkel magyarázható. Alábbiakban azt tárgyaljuk, hogy biológiai evolúció során milyen sorrendben
Részletesebbenö ÉŰ Á ó ó ó ő ö ő í ű ó ú ő ö ű í í ó ó ű í ő ó ó Á ö í ő ö ő ó ó ő ü í Íö ó ú ó ó í ó Í ö ő í ö ó ő ő ö ü í í ó ó ö ü ó ö ö ú ő í ó ö ó ő ö ü ú ő ö ő ű ó ü ü ö ó ő ö ó ű ö ú ó ú Í ó ó ó ó ó Á ó ő Á ő
Részletesebbenő ö ő ó ó ő ü ö ő ó ó ö í í ö Í ö Ö ú Ö ő í ő őö ő ó í Ö ú Ö Ö ö ú ö ö ó í ö ó í í ú Ö ö ö ő ó Ű ö ú ú Ö Í í ű ö í í őí ő ü ó ó Í í ö ő ó ö ö í ö ö Ú í Ó ó ő í ó í ó ó ó í í ő í í ő ú ö ó ű ő ö ű ó ó Í
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
Részletesebbení ü ú Ú ű í ú í ű ő ö ö í ú ü ü í ú ü í ú ü ü ő í í ő É ü ö ú í ű ő ü ú ő ő ú ú ü í ö ö í í öö í ü ö ú ö ö ü ő ő í í ő ü ü ú ú ű ö Á ü ú í ü í ü ü ő í ü ű í ü ő ö íí ü Ú ő ö ő ü ő É í í ü í í í ú ö ö í
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenA sejt molekuláris biológiája és genetikája; 2. A biológiai membrán. Kemoszintézis, fotoszintézis, légzés.
1 2. A BIOLÓGIAI MEMBRÁN, KEMO- ÉS FOTOSZINTÉZIS, SEJTLÉGZÉS A sejthártya szerkezete. A sejthártya funkciói. Anyagáramlás a sejthártyán keresztül. A sejtek anyag- és energiaellátása, az energiatermelés
RészletesebbenFarmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34
-06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés
RészletesebbenA BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László
A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László Összefoglalás A négy alapvető fizikai kölcsönhatás közül az elektromágneses kölcsönhatásnak van fontos szerepe a biológiában. Atomi és molekuláris
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
RészletesebbenÉ Ó Ö Ó É É Ö É Ó ő Ó É Ó Ö ó ó ő Ö Ó Ö ő Ö ő É ü Ó Ó Ó Ó Ó É Ö Ö Ó Ö ő ő Ú ő ó Ó Ó ú Ó ő Ó Ó Ó ű Ó ő ő Ó Ó Ó É Ó ó Ö Ó ó Ó ő Ö Ó Ö Ö É ő Ö Ö ő ó ó Ö Ö Ö Ó Ö Ö ű ó Ö Ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó Ö ő Ó Ö É Ó Ó Ó Ó Ö
Részletesebbenúű Ó ű Ó ü ü Ú Ő Ú ú Ó Ő ű Ő Ű Ű ű ű ű Ő ű Ú Ő ú ú ű Ő ú Ő ü ű ú ú ü Ő Ő ú Ó Ő ű ü ű Ö Ú Ú ú Ő Ő Ö ü Ű ű Ű Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ö Ő Ó Ú Ú ú Ő ú Ó ú ú ű ű ű ű Ű É Ó Ő Ú Ö ú Ő ű Ó Ő Ő ú ű Ú Ó Ú Ő Ő Ó Ő ű Ű ű ű ű
RészletesebbenÓ Ú ű ű Ő Ü É Ö Ú Ú Ú É É Ö Ö É É Ö É É É Ü ű ű ű ű ű ű ű É ű ű ű ű Ö ű Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ú É ű ű ű ű Ú ű Ú Ü Ü Ő Ő Ü Ü Ú Ő Ü Ú Ú Ü Ü ű Ú ű ű ű Ú Ü Ü Ü Ö Ü Ú ű ű ű ű ű Ú É É ű ű ű É Ű É Ü Ü Ü Ú Ü É ű É É Ű
RészletesebbenÜ Ü ű Ü Ü Ú Ü É Ú Ü É Ü Ü Ü Ü ű Ü ű É É Ú Ü Ü É Ő É Ő ű ű ű ű Ú Ú Ü Ú Ü É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú ű Ü ű Ü Ü É É Ü Ü Ú Ü ű É Ű ű ű ű Ö ű ű ű ű Ü Ü Ü Ü É Ü Ü É Ü Ü Ü Ü Ü É Ü Ö Ü Ü Ú Ú Ű Ü Ü É Ü É É Ú Ü
Részletesebbenö ö Á ö ü ö ö ö ö ú ű ö ö ü ú ű ö ö ü ű ö ű ü ű ű ö ö ű ö ű ű ö ö ö ű É ű ű ö ű ú ü ű Ö ö ö ű ö ú ü ö ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ö ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ű ú ö ü ú ö ö Í ú ö ü ü ö ö ö ö ö ö ú ö ü ü ú
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenEIT-KIC-MÜC ÁRAMTERMELÉS BAKTÉRIUMOKKAL: EREDMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, LIMITÁCIÓK
EIT-KIC-MÜC ÁRAMTERMELÉS BAKTÉRIUMOKKAL: EREDMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, LIMITÁCIÓK Előadó: Antal Péter Tudományos munkatárs, BAY-BIO Miskolc, 2015.11.25. EIT-KIC-MÜC PROJEKT KERETEIN BELÜL FELADATAINK: MÜC elektród
Részletesebbenü ö Ö ü ú ü Ö ü ü ő Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü ő É ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ú ö Ó ö ű ő ö ö ú ü ű ö ő ő ö ő ő ő ő Ö ö ö ö ö ü ő ü ő ö ö ő ő Ó ő ő ő ü ő É ő ú ö ü ö ü Í ö ő ü Í ö ö ű Í ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ö ö Í É ő ő Á ő
RészletesebbenŐ ö Ö ő ü ü ü ö ö Ö í ö ő ó ő ü Ö Ö ö Ö í ö ö ö ö ö ú ő ö Ö ó ö ö Ö ö Ö Ő ő ő ü ő í ö ö Ö ő ö ó ó ó í í í ű ö ó í ö ö Ö ő ó ö í í ű ö ö Ö ú ű ö ú ő í öö ö ű ö ö Ó ö Ö ő ü ü ü ö í ö ú ő ű ö ö ő ő ó ő ü
RészletesebbenÉ Ú ő ő ő ő ő ő ő Ó ő ő ő Ó ő ő ő Ó ő ő ő Ó ő Ó Ó ő Ó ő ő Ó Ó Ö Ó Ó Ó Ú ő Ó Ó ő ő ő ő ő ő ő Ó ő Ő Ű ő Ó Ó Ű Ó Ú ÓÓ Ő Ú Ú Ű ő Ó Ó ő Ó ő ő ő Ó ő ő Ó Ó ő Ó ő ő ő ő Ó Ó Ó Ó ő Í Ü Ü ö ő Ü ő ő ő Ó Ó Í Ű Í Ő
RészletesebbenÁ É ö ő Ö ő ó ó ő ő É í ő ő ó ó ö ö í ő ő ő ö ő ó ó ö í ö ö ő ö í í Á ú í Í ő ö ú ö ö ő ö ö ő ó ő ö ó ő ő í í í ö ű ó í ő ó ó í ü ö ö í ó ó ö ő ő ö ó ó í ü ö ü ö ö í ó ö ő ő ó ó ő í ü í ó ö ü ő ő ó ö ó
Részletesebbenú ü ő ú ő ú ü ú ő ő Á Á ó ó ó ó í ú í ó í ó Ö É É Á Á Á Í ő ő ő ü Á Á Á ő ő ő ü É Á ü ú í ő ü Ö Ö É É Ő Ü Í Á É ó Ö Á ó Ü É Á Á Á Á ó É Ő Á Á É É ü ü ő í ő ő ő ü Ú Ó É Ő Ú Á É É Ö ü ő ú ü ú ü ú őó ó ó
RészletesebbenÖ Ú Ó É Í Ó Ü É É É ó ö ü ő í ó Ü ő ü í ü ő ű ó ű ü ó ó ü ü ő í ó ú ű ö ö ó í ü ő í ó í ö ó ő ö ü ű ü ü Á ú ö ü ő í ó Ü Ü ő ó ó ő ö ő ó ö ö ü ó ú ü ó ü ó ú ö ö ö ö ü ó í ó Ü ó ó ö í í ó ü í ó Ü ü ő ű ó
Részletesebbení Ó ő Í Á ö ö í ú ó í ó í ó ő ó ó ö ó Ü ő í í í ó í ü ö Ó Í ő ő í í ő í ó ö ó í í ó ö ő í ű ő ő í í ő ö ó í ó ö ő ö ő í í ö ó ö ö ő ő í ó í ö ö í ö ö í ö ó ö ó í ó í ő ö í ő ó Á í ő í í ó í ó ó í ú ó ü
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenÉ É Á Ü Ü ó ó Á Ü Ú Ö ö ö ó ő ő Á ó ö ó ő ú ó ö ö ó ó ó ú í Ú í ó Ö ö ö ó ő ó ü ó í ú ő í ó ö ö ü í í í ö í Ó ó ó ó ö őí ó ü ó ő ó ó ő ó ö ö ó ő ó ú ü ü ö ó í ő í ó ü ó í Ő í ú í ó í ú ö ó ö ó ü ó ö ö
Részletesebbenó ö Ö ő ü ú ő ö ő ó ö ö ö ü ú Ö ö ó ő ö Ö ő ü Ó Ó Ó ö ö ő ő ő Ö ú ö ő ő ő ö ő ö ő ő ü ö ö ö ó ó í ó ü í ö í ö ó ő ö ú ö ó ü ö ú ö í ö í í ö ó í ö ö ő Í í ü ö ü ö í ö ő ü ő í í ú ö ü í ö í óö í ö ü Í í
RészletesebbenSpeciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek
Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon
Részletesebbenm ág n e ses momentum É T ö ltés elektro n vagy atommag
Elektron spin rezonancia (ESR) A molekulákban fizikai illetve biológiai rendszerekben található elektronok túlnyomó többsége olyan párokban található, amelyek spinjei ellentétes orientációt mutatnak. Ezek
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenÖ É Á Ú Ö É É É É Í Ü Ü ó É Ü ó ő í Á ö í ő í ö í ó Ü í ó Ü ó í ó ő ö ó ú ű ő ó ő ő ó í ö ő ö í ü ö ö ő ü ő ó ó ű ó ó ű ó ó ű ó ó ó ó ő ó ö ö ó ő ó Í Í ó í í ú í Ü ő ő ü ö ö ó ü ó Í ü ö í íí Í ö í ű ö
Részletesebbení Á ö Á ő ü ö Ö ő ü ö Ö ó ő ü ö Ö ő ü Á Í Ó ö í ö ő ó í ö ó í í í ö Á ó ö ő ö ú í í ú Á ó ó ó ó í Ó ö ő í ó í ó Ö ő ü ó ü í ú ö ó óí ü ó ó Ö ő ü ö ű ö ü íí ö ö ő ü ö Á ó ő ü ó ő ü ö í ü ö ö ö ö ü ö ü Ö
Részletesebbenü ö ö ő í ü ő ö ő ü ö ö ű í ö ö ú Á í ú ő í Á ü ú ő ü ő ő ő í ő ő ő ő Ő ő ú í ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő í í ő ő ő ő ő ő ő ő í ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ö ő ő ő ő ö í ő ő í ö ő ö ő ő ő í í í ő í í í Á ö ö ő ő ú ő
RészletesebbenŰ Í Ö Ó Í ü ú ü ú ű ú ü ú ú ú ű ű ü ü ú ű ü ü ü ü ű ü ű ú ú ú ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ű ü ú ú ú ü ű ű ű ű ú ü ü ü ü ű ú ü É É É ú ű ú É Ó ű ü ú ú ú ü ú ü ü ú Ó ü ü ŐÍ ű ú ú ú Ö Ö ü ü ü É ű Ő Í Ő É Ö
RészletesebbenA kloroplasztok és a fotoszintézis
A kloroplasztok és a fotoszintézis A mikroorganizmusok többsége és állati sejtek szerves vegyületeket használnak a növekedéséhez. A szerves vegyületeket hasznosító sejteket heterotrófoknak nevezzük, és
RészletesebbenFöldminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás
Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés
Részletesebbenü ö ú Í ü ü ö ú ü ö ö ó ö ő ö ú ü í ő ö ő ó ö ö ö ö í í ö ü ő ü ö ő Í ő í ú í Ó í ő Í ó ó ó í í Í ó í ó ü ö ő í Í Ó Ü Ö ö ő ö í í ó ó ö ö í í ó ó ö ő í ő ö ó í ó ő í ó í ő í ó ü ő ő ü ó Á í í ó ö ő ö í
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
Részletesebbenú ö ö í Ö Á Ó Á Ö ő í ő í ő ö ö ö Ö í ö ő í ö ő ő í ő ö ő ő ö í ü ő ő í ű ő ő ö ő í ö ö ü ú ű ú ő ú í ü í í íí ú ü ö í ü ü ő í ö ö ü ő ú ő ö ő í Á ő í ő ö ű ö ö í ö ö ö ö ö ö ő ö ő í ű í ö ö ö í ő ö ö
RészletesebbenSzentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben?
Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Szalay Péter egyetemi tanár ELTE, Kémiai Intézet Elméleti Kémiai Laboratórium Van közös bennük? Egy kis történelem
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenMódszer az ASEA-ban található reaktív molekulák ellenőrzésére
Módszer az ASEA-ban található reaktív molekulák ellenőrzésére Az ASEA-ban található reaktív molekulák egy komplex szabadalmaztatott elektrokémiai folyamat, mely csökkenti és oxidálja az alap sóoldatot,
RészletesebbenTermodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.
Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet. Biológiai membránok passzív elektromos tulajdonságai. A sejtmembrán kondenzátorként viselkedik
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
Részletesebbenő ő ű ú ő ü ő ő ő ü ü ü ü ü Í Ü Ü ü ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ő ő Í Á Í ü É Á Ó Í Á ő ő ő Ó Í Ö ú ú ú ő Á ő ő Í ő ű ú Í ű Í Í ő ő Í ő ő ő ő É ü ű Í ü Í ő ú Í ű É Í ü ú ő ő ű ú ű Í ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ú Í ő
RészletesebbenA MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész
A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenMembránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál
Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál 2011.11.15. A biológiai membránok fő komponense. Foszfolipidek foszfolipid = diglicerid + foszfát csoport + szerves molekula (pl. kolin). Poláros fej (hidrofil)
RészletesebbenÓ íű ú ü ő ű ú ü ő ő ú ü ő ű í ő ű ú ú í í ő ő ő ő ü ő ő ű ú í í ő ü ő Ö ő ü ü Ö ő ü í ű ü ő ő Ü É Á Á ü í ü ú ü í ü í ü í ú í ü ő ú ő ü ő ú ő í í ü ő ú í ú ú ő ú ú ű ü ű í ú ő ü ő ő ü ő ő ü í í Á í í
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenA kémiatanári zárószigorlat tételsora
1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége
RészletesebbenKémiai alapismeretek 6. hét
Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:
RészletesebbenLÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
Részletesebben80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia november
80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia 2009. november 13-14. NÖVÉNYÉLETTAN I 2009/10. tanév 1. félév Vízforgalom 1. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai.
RészletesebbenA BAKTERIORODOPSZIN. Péter Imre AINLHQ
A BAKTERIORODOPSZIN Péter Imre AINLHQ BEVEZETÉS A napfény energiáját az élőlények (növények, algák) egy bonyolult folyamat, a fotoszintézis során alakítják át és tárolják. Létezik egy baktérium, a Halobacterium
RészletesebbenIpari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök
RészletesebbenA kémiai energia átalakítása a sejtekben
A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak
RészletesebbenEvolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
RészletesebbenMITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenFizikai kémia 2. Előzmények. A Lewis-féle kötéselmélet A VB- és az MO-elmélet, a H 2+ molekulaion
06.07.5. Fizikai kémia. 4. A VB- és az -elmélet, a H + molekulaion Dr. Berkesi ttó ZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke 05 Előzmények Az atomok szerkezetének kvantummehanikai leírása 90-30-as
RészletesebbenKatalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017
Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenSzabadentalpia nyomásfüggése
Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével
RészletesebbenA Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből
A LÉGKÖR EREDETE A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből Elemek kozmikus gyakorisága: H, He, O, C, Ne, Fe, N, Si, Mg, S, Ar, Ca, Al, Ni, Na,... Gyakoribb vegyületek: CH 4,
RészletesebbenKVANTITATÍV BIOENERGETIKA A BIOENERGETIKA TÁRGYKÖRE
1 KVANTITATÍV BIOENERGETIKA A BIOENERGETIKA TÁRGYKÖRE 2 Fő kérdések 1. Melyek a szabadenergia (a biológiai folyamatokban hasznosítható hasznos munka) forrásai és felhasználói az élő szervezetekben? 2.
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten
RészletesebbenCiklusok bűvöletében Katalizátorok a szintetikus kémia szolgálatában
Ciklusok bűvöletében Katalizátorok a szintetikus kémia szolgálatában Novák Zoltán Eötvös oránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet Szerves Kémiai Tanszék Alkímiai Ma, 2011. Március 17. Ciklusok - Katalízis
RészletesebbenAz elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek
Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az
RészletesebbenROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE
ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ XIII. évfolyam 39. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2001. március 1., csütörtök ÉS MÁS AKTUSOK T A R T A L
Részletesebben