ZÁRÓJELENTÉS (2009. december 1.)

Átírás

1 ZÁRÓJELENTÉS (2009. december 1.) a 2006/18/ számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése című projekthez Készítette a KvVM FI irányításával, a KvVM megbízásából a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft Budapest, Gellérthegy u Budapest

2 2

3 Szerződést eredményező eljárás hivatkozási száma és elnevezése: Szerződés nyilvántartási száma: Tárgy: Teljesítési igazolás 2006/18/ számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése 2006/18/ A Műszaki leírás 7.2 pontjában foglalt Zárójelentés és mellékleteinek (részletezve lásd alább) teljesítés igazolása Vállalkozó: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u Benyújtás dátuma: december 11. Benyújtó: VÁTI Nonprofit Kft. Témafelelős: Göncz Annamária Megrendelő: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egysége (CFCU) 1077 Budapest, Wesselényi u Kedvezményezett: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1011 Budapest, Fő u A teljesítés igazolására jogosult Huba Bence (SPO) igazgató személy: Igazolom, hogy a Zárójelentés és mellékleteinek 1.) sz. melléklet: A húsz Natura 2000 terület végleges fenntartási terve 1. AlsóZalavölgy 11. Lajoskomáromilöszvölgyek 2. Berhidailöszvölgyek 12. Mórichelyihalastavak 3. Délbalatoni berkek 13. Pirtói Nagytó 4. DélŐrjeg 14.Szigeti homokok 5. Dudleszerdő 15. Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente 6. Fertőmelléki dombsor 16.Tengelici homokvidék 7. Gátéri Fehértó 17. Turjánvidék 8. Hejő mente 18. Velenceihegység 9. Izsáki Kolontó 19. Veresegyházimedence 10. Jánosházierdő és Égettberek 20. Zámolyimedence 2.) 2. sz. melléklet: Tervezési és kommunikációs módszertani útmutató 3.) 3. sz. melléklet: Kiadvány nyomdakész mintapéldánya 4.) 4. sz. melléklet: Nemzetközi szakirodalmi áttekintés 5.) 5. sz.melléklet: Fenntartási tervek véleményezése teljesítése a szerződésben foglaltaktól eltérően, 10 nap késéssel megtörtént. A késést a hiányzó terepi felmérések pótlása, az időigényes közösségi tervezési folyamat, valamint a szerződésen felül vállalt tervezői feladatok teljesítése okozták. A Megbízó a fenti okokra való tekintettel a szerződésben rögzített kötbér érvényesítésétől eltekint. A fenti hivatkozási számú projekt Zárójelentését és mellékleteit az Irányító Testület december 11én elfogadta. Ugyanezen a napon a fenti tervek dokumentációi átadásra kerültek a Megbízó részére. A teljesítést igazolja:.. Dr. Haraszthy László (KvVM) szakállamtitkár. Huba Bence (SPO) igazgató Kelt: Budapest, december. 3

4 4

5 2006/18/ számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése című projekthez ZÁRÓJELENTÉS Megrendelő képviselője: Kedvezményezett képviselője: Mikulás Brigitta főosztályvezető, NFÜ NEP IH Huba Bence igazgató, KvVM FI Végső Kedvezményezett képviselője: Haraszthy László szakállamtitkár, KvVM TSZÁT Végső Kedvezményezett témafelelőse: Pallag Orsolya projektfelelős, vezető főtanácsos KvVM TSZÁT Nemzeti parki és tájvédelmi Főosztály Végső Kedvezményezett projektasszisztense: Irányító Bizottság tagok: Vozár Ágnes tanácsos KvVM TSZÁT, Természetmegőrzési Főosztály Haraszthy László IB elnök, szakállamtitkár, KvVM TSZÁT Érdiné Dr. Szekeres Rozália IB alelnök, főosztályvezető, KvVM TSZÁT, Természetmegőrzési Főosztály Tóth Péter IB alelnök, főosztályvezető, KvVM TSZÁT Nemzeti parki és Tájvédelmi Főosztály Pallag Orsolya projektfelelős, vezető főtanácsos, KvVM TSZÁT Nemzeti parki és Tájvédelmi Főosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály Dr. Varga Ildikó osztályvezető, KvVM TSZÁT, Természetmegőrzési Főosztály, Ökológiai osztály Vozár Ágnes tanácsos, KvVM TSZÁT Természetmegőrzési Főosztály, Natura 2000 Osztály Néráth Melinda osztályvezető, KvVM TSZÁT Nemzeti parki és Tájvédelmi Főosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály Kissné Dóczy Emília vezetőtanácsos, KvVM TSZÁT Nemzeti parki és Tájvédelmi Főosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály Udvardiné Kabay Krisztina tanácsadó projektmenedzser, KvVM FI Dr. Vajna Tamásné igazgató, KNPI Sipos Katalin osztályvezető, DINPI 5

6 2006/18/ számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése című projekthez ZÁRÓJELENTÉS Az érintett nemzeti park igazgatóságok kapcsolattartói: Petróczi Imre szakmai igazgató helyettes, BfNPI Schmotzer András kutatási referens, BNPI Parrag Tibor osztályvezető, DDNPI Schmotzer András kutatási referens, BNPI Megyer Csaba osztályvezető, BfNPI Baranyai Zsolt ökológiai referens, DINPI Takács Gábor osztályvezető, FHNPI Sipos Ferenc természetvédelmi szakreferens, KNPI Vállalkozó képviselője: Dr. Benedek János vezérigazgató, VÁTI Nonprofit Kft. Vállalkozó szakmai képviselője: Göncz Annamária projektvezető helyettes, VÁTI Nonprofit Kft.. Vállalkozó szakmai témafelelőse: Vállalkozó projektasszisztense: Alvállalkozók képviselői: Dr. Podmaniczky László projektvezető, agrárszakértő, egyetemi docens, SZIE KTI Faragóné Huszár Szilvia Tervező, VÁTI Nonprofit Kft. Dr. Podmaniczky László projektvezető, egyetemi docens SZIE KTI Dr. Pataki György felelős kommunikációs szakértő, SZIE KTI Dr. Horváth András ökológus, botanikai szakértő,, MTA ÖBKI Halmos Gergő biológus, MME Kenyeres Zoltán biológus, Acrida Bt. Vidéki Róbert biológus, Doronicum Kft. Dr. Boros Emil természetvédelmi szakértő, Naturglobe Kft. Dr.Király Gergely erdőmérnök, MohosCsitri Kkt. 6

7 2006/18/ számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése című projekthez ZÁRÓJELENTÉS További szakértők, tervezők: Dr. Skutai Julianna agrárkörnyezetgazdálkodási szakértő, SZIE KTI Kelemen Eszter kommunikációs szakértő, SZIE KTI Bodorkós Barbara kommunikációs munkatárs, SZIE KTI Megyesi Boldizsár kommunikációs munkatárs, SZIE KTI Kalóczkai Ágnes kommunikációs munkatárs, SZIE KTI Bela Györgyi kommunikációs munkatárs, SZIE KTI Marticsek József agrárszakértő, MME Králl Attila biológus, MME Dr. Biró Marianna ökológus, botanikai szakértő, Bierbaum Bt. Dr. Molnár Zsolt ökológus, botanikai szakértő, Bierbaum Bt. Lelleiné Kovács Eszter ökológus, botanikai szakértő, MTA ÖBKI Tatár Sándor ökológus, Tavirózsa Környezet és Természetvédő Egyesület Bátori Zoltán ökológus, botanikai szakértő, PTE Faragóné Huszár Szilvia területrendezési tervező,projektasszisztens VÁTI Nonprofit Kft. Schneller Krisztián területrendezési tervező, VÁTI Nonprofit Kft.. Tornyánszki Éva tervező, térinformatikus, VÁTI Nonprofit Kft... Illés István tervező, VÁTI Nonprofit Kft.. Staub Ferenc térinformatikai munkatárs, VÁTI Nonprofit Kft.. Fejes Ágnes gyakornok, VÁTI Nonprofit Kft.. Budapest,

8 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ ZÁRÓADATAI A projekt címe A projekt háttere A projekt célkitűzései A projekt elvárt eredményei A projekt meghatározott tevékenységei A projekt szereplői A projekt időszaka Ütemezés A projekt nyelve A projekt tervezési területe Projektmenedzsment szervezet A projekt költségvetése MUNKATERV AZ ELVÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK SORRENDJÉBEN A PROJEKT CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE A PROJEKT ELVÉGZETT FELADATAI A tervdokumentációt megalapozó háttér (alap)adatok összegyűjtése Honlap indítása A meglévő abiotikai és biotikai adatok összegyűjtése, irodalmazás, illetve a GAPanalízis elvégzése Az érintettek körének feltárása A meglévő kutatási eredmények (élőhelytérképek, jelenlét és állományadatok, illetve kezelési tervek és erdőtervek stb.) összegyűjtése és rendszerezése A nemzetközi gyakorlat áttekintése (Natura 2000 fenntartási tervek tartalma, adatok, készítés, kifizetési gyakorlat ) mérföldkő: I. Negyedéves jelentés A kezelési szempontból jelentős jelölő fajok és élőhelyek kiválasztása Első konzultációk és interjúk az érintettekkel A tervezési területre vonatkozó országos, regionális és helyi tervek (rendezési, szerkezeti, fejlesztési stb.) előírásainak összegyűjtése

9 A feltártságban tapasztalható egyenetlenségek kiegészítő adatgyűjtéssel történő megszűntetése A tervezési területek alapállapot jellemzése Környezeti adottságok (éghajlat, vízrajz, talajtan) feltárása Természeti (természetvédelmi) adottságok feltárása (Élőhelyekre, növényfajokra, állatfajokra vonatkozó adatlapok kitöltése) Területhasználat (mezőgazdaság, erdészet, vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, turizmus, ipar, infrastruktúra, egyéb) jellemzése A tervezési terület alapállapotát bemutató térképek szerkesztése (A tervezési területet és az élőhelyeket bemutató áttekintő térkép, illetve a művelési ágakat és az élőhelyek elhelyezkedését bemutató térképek szerkesztése) Veszélyeztető tényezők összefoglalása A kezelési feladatok meghatározása A természetvédelmi célkitűzések meghatározása A természetvédelmi célok eléréséhez szükséges beavatkozások meghatározása Gazdálkodói előíráscsomagok kialakítása az ökológiai célkitűzések alapján, nyílt tervezési eljárásban véglegesítve mérföldkő: Az első tervváltozat dokumentálása és II. Negyedéves jelentés Az első tervváltozat (terv és megalapozó rész) első egyeztetése a megbízóval (KvVM) és az észrevételek átvezetés Az első tervváltozat megbízóval történő második egyeztetése és javítása Az élőhelykezelési javaslatok fenntartási (kezelési) előírásokká történő átalakítása A kezelési előírások KvVMmel történő egyeztetése A kezelési előírások szakértői egyeztetése, észrevételek megbeszélése Kezelési előírások szakértői véglegesítése Az első tervváltozat szakértői átdolgozása az egyeztetési anyag véglegesített metodikája alapján (kezelési egység lehatárolása, előírások kezelési egységekhez rendelése, kezelések indoklása) Egyeztetési címlista és kísérőlevél összeállítása Az egyeztetési anyag (elkészítése és kiküldése véleményezésre két részletben Konzultáció az érintettekkel, fórumok szervezése és lebonyolítása Szakmai szervezetekkel való egyeztetés (KvVM, FVM, NPI, MVH, KöFek) A tervkészítéshez kapcsolódó információk honlapon történő megjelenítése és tájékoztató anyagok terjesztése A terv egyeztetése során beérkező vélemények feldolgozása, beépítése a végleges javaslatba A fenntartási terv megalapozó fejezeteinek véglegesítése mérföldkő: a második tervváltozat dokumentálása két részletben és III. Negyedéves jelentés

10 4.8.1 A második tervváltozat szükség szerinti gazdálkodói egyeztetése A második tervváltozat kedvezményezetti egyeztetése (További konzultációk, a fenntartási tervek területi szinten történő egyeztetése, végső egyeztetés KvVM TSZÁT, érintett NPI közreműködésében) Javítások átvezetése, végső anyag (fenntartási terv tervi és megalapozó rész) dokumentálása, a kommunikáció dokumentálása Nyomtatott ismertető, tájékoztató kiadvány a gazdáknak A fenntartási tervek formai és tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatok összeállítása útmutató formájában Projekt szervezési feladatok mérföldkő: a Zárójelentés elkészítése(tervezet) Záró IB ülés Projekt záró határideje, (javított zárójelentés, projekt dokumentumok végleges átadása, számlabenyújtás) A PROJEKT EREDMÉNYEI...60 MELLÉKLETEK...62 Külön kötetben 1../120. sz. melléklet: A 20 Natura 2000 terület fenntartási terve sz. melléklet: Tervezési és kommunikációs módszertani útmutató sz. melléklet: Kiadvány nyomdakész mintalapja sz. melléklet: Nemzetközi szakirodalmi áttekintés sz. melléklet: A véleményezési eljárás során beérkezett észrevételek... Jelen kötetben 6. sz. melléklet: Napló a Natura 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése c. projekthez sz. melléklet: Emlékeztető a NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése c. projekt tárgyában 2009.november 6án KvVMben tartott rendkívüli IB ülésről sz. melléklet: Emlékeztető a NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése c. projekt tárgyában 2009.december 3án KvVMben tartott IB ülésről sz. melléklet: Natura 2000 területek egységes kezelési előírásai sz. melléklet: A 20 Natura 2000 terület közösségi jelentőségű élőhelyei és fajai sz. melléklet : A 20 Natura 2000 terület tervezési adatlapjai sz. melléklet: Alkalmazott kommunikációs technikák

11 BEVEZETÉS Jelen zárójelentés a 2006/18/ számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése című projekt megvalósításának folyamatát és eredményeit foglalja össze. A jelentést a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban VÁTI), mint nyertes ajánlattevő dolgozta ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága (KvVM FI), mint Kedvezményezett és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Szakállamtitkárság (továbbiakban KvVM TvSZÁT), mint Végső Kedvezményezett tájékoztatására. A jelentést a projekt teljes időtartama alatt elvégzett főtevékenységek határidős feladatai eredményeinek bemutatása képezi, amelyet a Munkaterv az elvégzett tevékenységek sorrendjében című táblázat (2. fejezet) foglal össze. 11

12 1. A PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ ZÁRÓADATAI Az adatok 2006/18/ számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése című nyílt közbeszerzési eljárás ajánlati dokumentációja (2008. július) alapján a Vállalkozási szerződésben (2008. szeptember) és a Munkaindító jelentésben (2008. december) foglaltakkal pontosítva kerültek felsorolásra. A projekt alapvető adatai (célkitűzés, tervezési terület, főtevékenységek, mérföldkövek) nem változtak a megvalósítás során. A munkatervben az altevékenységek meghatározásában és ütemezésében vált szükségessé kisebb változtatás. Ennek oka a terepi felmérések időjárási viszonyok okozta elhúzódása, a feladatok pontosodása, illetve a munka közben felmerülő további feladatok beépítése a munkafolyamatba. A tervezők ez irányú változtatási kérelmüket a soron következő Irányító Bizottsági ülésen jelezték és elfogadása után a munkatervben véglegesítették. A 2. fejezetben prezentált munkaterv az I., II., III. negyedévi jelentésekkel együtt az IB által jóváhagyott és a záró IB ülésen elfogadott tevékenységeket, határidőket mutatja be A projekt címe A 2006/18/ számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése 1.2. A projekt háttere A közbeszerzési kiírás meghatározta a projekt általános hátterét, jogszabályi hátterét (Eus, nemzeti), tematikus alapokat, terveket, egyéb dokumentumokat, előzmény és társprojekteket és az alapadatbázist. Fenti dokumentumokat és adatokat a Vállakozó a projekt időszakára a Kedvezményezettől felhasználásra megkapta. A háttéradatok részletesebb értékelése a 3. fejezetben található A projekt célkitűzései A projekt célrendszerét a közbeszerzési kiírás műszaki leírása tartalmazta, amely a megbízóval folytatott egyeztetések alkalmával tovább változott, pontosabbá vált. Általános cél, hatás A Natura 2000 területeken előforduló közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése és fenntartása. Közvetlen, azonnali célok 1. A meghatározott Natura 2000 mintaterületekre vonatkozóan elkészült fenntartási tervek megfelelő szakmai alapanyagként szolgáljanak az optimális természetvédelmi kezelésükhöz és a Natura 2000 területekre a jövőben kialakítandó és bevezetendő támogatási / kifizetési programhoz 2. A projekt a lehető legszélesebb körben tárja fel a tervezési folyamat során előforduló konfliktuspontokat, annak érdekében, hogy a későbbi tervek elkészítésében is alkalmazhatók legyenek az e projektben szerzett tapasztalatok. 12

13 A projekt közvetlen célkitűzései a teljesített tevékenységeken keresztül teljesültek. Az általános célkitűzést a projekt csak távlatban az azt elősegítő külső feltételek teljesülése révén érheti el. Ez a Natura 2000 támogatási rendszer beíindítása lesz A projekt elvárt eredményei A pályázati kiírás alapján a projekt tartalmát az alábbiak adják: A kijelölt 20 Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése (ezen belül kezelési előíráscsomag Natura 2000 területekre tipizáltan) A tervezéshez kapcsolódó alábbi szolgáltatások elvégzése: a. A fenntartási tervek készítéséhez kapcsolódó információk honlapon történő megjelenítése és tájékoztató anyag (kiadvány) készítése b. A fenntartási tervek formai és tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatok összeállítása útmutató formájában. A projket elért eredményei 20 Natura 2000 terület fenntartási terve Tervezési és kommunikációs módszertani útmutató Gazdálkodói kiadvány nyomdakész mintapéldánya, honlap ( A kiíráson túl: Nemzetközi irodalmi áttekintés Angol nyelvű kiadvány 1.5. A projekt meghatározott tevékenységei A projekt tevékenységeit a közbeszerzési kiírás tartalmazta, amelyek közül a főtevékenységek a számozottak, az altevékenységek pedig ezek alábontása. A fenntartási tervek elkészítésének tevékenységei 1. A tervdokumentációt megalapozó háttér alap adatok összegyűjtése: a meglévő abiotikai és biotikai adatok összegyűjtése, a hiányzó felmérések pótlása, a tervezési területre vonatkozó országos, regionális és helyi tervek (rendezési, szerkezeti, fejlesztési stb.), előírásainak összegyűjtése, a tervezési területek alapállapot jellemzése. 2. A fenntartási terv elkészítése nyílt tervezési folyamatban: természetvédelmi célkitűzések meghatározása, konkrét, a gazdálkodók számára betartható földhasználati előírások kidolgozása, a korlátozó tényezők feltárása, kapcsolatteremtés, egyeztetés az érintettekkel (helyi gazdálkodókkal, intézményekkel, hivatalokkal, érdekképviseletekkel, a minisztérium területi intézményeivel), az egyeztetések (kommunikáció) dokumentálása a tervkészítéséhez kapcsolódó információk honlapon történő megjelenítése és tájékoztató anyagok készítése, az érintettek véleményének integrálása a tervekbe, a végleges tervek összeállítása, a tervek kidolgozása, a fenntartási tervek területi szintű egyeztetése. 13

14 3. A fenntartási tervek formai és tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatok összeállítása útmutató formájában. A fő és altevékenységeket a munkaindító jelentés munkaterve pontosította elsőként, majd ezt követően a I. II. III. negyedévi jelentések alkalmával nyílt lehetőség a Vállalkozó által benyújtott változtatási kérelem elbírálására és elfogadására. A legfőbb elfogadott módosítások a projekt tevékenysége folytán az alábbiak voltak: A feltártságban tapasztalható egyenetlenségek kiegészítő adatgyűjtéssel történő megszűntetése tevékenység eredetileg ig történő befejezése kitolódott ig a terepi felmérések hosszabb időigénye miatt. Az egyeztetési anyag elkészítése és kiküldése véleményezésre két részletben tevékenység meghosszabbítása szüksészerűvé vált ig az első tervválzotok hosszú időt igénybe vevő, két körös kedvezményezetti egyeztetése miatt. Konzultáció az érintettekkel, fórumok szervezése és lebonyolítása tevékenység eredeti i határideje kitolódott a kedvezményezetti egyeztetés következtében csúszó egyeztetési anyag dokumentálás miatt.. A második tervváltozat szükség szerinti egyeztetése (További konzultációk, a fenntartási tervek területi szinten történő egyeztetése, végső egyeztetés) tevékenység tartalmának egyszerűsítése szükségszerű volt az eredeti határidő teljesíthetetlenné válása miatt. A második tervváltozat egyezetése a Kedvezményezettel (KvVM, NPI) megtörtént, a további érintetteknek a fórumokon résztvevők nyilatkozata alapján kérésre kiküldésre került. A vállakozói ajánlattételi dokumentumban szereplő Munkaindító közös terepbejárás tartalmának átalakítása vált célszerűvé Első konzultáció az érintettekkel tevékenység megnevezésre. A területi szakértők részvételével a kommunikációs csoport tárta fel az érintettek körét, ezt követően tartott terepbejárást és készített interjúkat az érintettekkel A projekt szereplői Szerződő hatóság: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egysége (KPSZE) (Megrendelő) Szerződő vállalkozó: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. A vállalkozó kiemelt 10 % felleti alvállalkozói: Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Magyar Tudományos Akadémia, Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület További partnerek: Acrida Bt., Naturglobe Kft, Doronicum Kft., MohosCsitri Kft, Körtáj Kft., ESSRG Kft. A projekt kedvezményezettjei: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Szakállamtitkárság Nemzeti park igazgatóságok (10 db) Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (12 db) Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (10 db) Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség KvVM Fejlesztési Igazgatóság 14

15 1.7. A projekt időszaka A projekt időtartama a szerződés megkötésétől (2008. október 1.) számított 14 hónap (2009. december 15.) Ütemezés A projekt ütemezése a kedvezményezett által meghatározott mérföldkövekhez igazodott. A mérföldkövek tényleges teljesítését, tartalmát az aktualizált munkaterv táblázat tartalmazza. Az ajánlattevőtől elvárt ütemezéshez megadott iránymutató határidők: Szerződéskötés: III. negyedév Kapcsolatfelvétel a kedvezményezettel a működési területileg illetékes területi szervekkel (KvVM, NPI): III. negyedév Irodalmazás, adatgyűjtés: III.IV. negyedév Terepi munkák megkezdése: IV I. negyedév Első konzultáció az érintettekkel: IV I. negyedév Első tervváltozat: I. negyedév Második konzultáció az érintettekkel: és III. negyedév Külső konzultációk megkezdése, egyeztetések: I. negyedév Kiegészítések, javítások, második tervváltozat: IIIII. negyedév További konzultációk, javítások: II.III. negyedév Végső egyeztetés (KvVM, NPI): III. negyedév Terv véglegesítése és javaslatok megtétele: IIIIV. negyedév Mérföldkövek: Munkaindító jelentéstervezet benyújtása: negyedéves Előrehaladási jelentés benyújtása: negyedéves Előrehaladási jelentés és az I. tervváltozat benyújtása: negyedéves Előrehaladási jelentés és az II. tervváltozat benyújtása: Zárójelentés benyújtása: A projekt nyelve Munkanyelv: magyar A projekt tervezési területe A projekt a megvalósítás ideje alatt, Magyarország területén, 20 helyszínen, a Munkaindító jelentésben rögzített feltételek mellett zajlik. 15

16 A projekt keretén belül fenntartási terv elkészítésével érintett 20 Natura 2000 terület Terület kódja A Natura 2000 terület megnevezése Terület típusa Területe (ha) HUBF10001 Miklósfai Mórichelyihalastavak KMT 450 BFNPI HUBF20037 AlsóZalavölgy KTT HUBF20024 Berhidailöszvölgyek KTT 108 HUDD20004 Délbalatoni berkek KTT 427 HUBN20030 Hejő mente KTT 463 BNPI HUBN20067 HUDD20014 Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente KTT 186 Érintett nemzeti park igazgatóság BNPI Jánosházierdő Égett berek KTT 591 DDNPI HUDD20040 Tengelici homokvidék KTT HUDI Lajoskomáromilöszvölgyek KTT 832 DINPI HUDI20047 Szigeti homokok KTT 788 HUDI20051 Turjánvidék KTT HUDI20053 Velenceihegység KTT HUDI20067 Veresegyházimedence KTT 397 HUDI30002 Zámolyimedence KTT + KMT HUFH20003 Fertőmelléki dombsor KTT FHNPI HUFH20006 Dudleszerdő KTT HUKN20030 Pirtói Nagytó KTT 256 KNPI HUKN20032 DélŐrjeg KTT HUKN30002 Gátéri Fehértó KMT+KTT 815 HUKN30003 Izsáki Kolontó KMT + KTT összesen: A közbezerzési kiírásban szereplő 15 terület mellett +5 terület fenntartási tervének elkészítését vállalta a Vállalkozó. Ezek az alábbiak voltak: Lajoskomáromilöszvölgyek Veresegyházimedence Jánosházierdő Égettberek Gátéri Fehértó Berhidailöszvölgyek 16

17 1.11. Projektmenedzsment szervezet A projekt Végső Kedvezményezettjei (KvVM TSZÁT, érintett nemzeti park igazgatóságok) és a Közreműködő Szervezet (KvVM FI) képviselőiből a projekt munkaindító ülésén megalakult az Irányító Testület, melynek tagjai: Elnök: Alelnök: Tagok: Haraszthy László szakállamtitkár Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Tóth Péter főosztályvezető (2009. októbertől, előtte: Sódor Márton főosztályvezető) Pallag Orsolya (KvVM TSZÁT) Varga Ildikó (KvVM TSZÁT) Kissné Dóczy Emília (KvVM TSZÁT) Vozár Ágnes (KvVM TSZÁT) dr. Vajna Tamásné (KNPI) Petróczi Imre (BfNPI) Sipos Katalin (DINPI) Schmotzer András (BNPI) Udvardiné Kabay Krisztina (KvVM FI) Az Irányító Testület a projekt fő döntéshozó szerve. A kötelező negyedéves előrehaladási jelentéseket értékeli és a vállalkozó VÁTI Nonprofit Kft. felé közvetíti ennek eredményét. A munkaközbeni kapcsolattartásra a Kedvezményezettel levélben, ben, telefonon és szóban van lehetőség, továbbá szükség esetén rendkívüli IT ülést tart. A vállalkozó részéről a projektvezetőség 3 tagból áll: Projektvezető: Dr. Podmaniczky László (SZIE KTI) Projektvezetőhelyettes: Göncz Annamária (VÁTI Nonprofit Kft..) Projektasszisztens: Faragóné Huszár Szilvia (VÁTI Nonprofit Kft.) A projekt költségvetése Nettó Euró. 17

18 2. MUNKATERV AZ ELVÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK SORRENDJÉBEN 1 Sorszám Tervezési feladatok Felelős szakértő* Felelős intézmény Közreműködő intézmény Belső határidő Output 1. A tervdokumentációt megalapozó háttér (alap)adatok összegyűjtése 1.1. Honlap indítása KV 1.2. A meglévő abiotikai és biotikai adatok összegyűjtése, irodalmazás, illetve a GAPanalízis elvégzése Területfelelősök Területfelelősök SZIEKTI VÁTI Működőképes, a megfelelő tartalommal rendelkező honlap ÖBKI, MME ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. MohosCsitri Kkt. VÁTI SZIE KTI Alapállapot jellemzéséhez szükséges adatok 1.3. Az érintettek körének feltárása KV SZIEKTI VÁTI Érintettek körének listája 1.4. A meglévő kutatási eredmények (élőhelytérképek, jelenlét és állományadatok, illetve kezelési tervek és erdőtervek stb.) összegyűjtése és rendszerezése 1.5. A nemzetközi gyakorlat áttekintése (Natura 2000 fenntartási tervek tartalma, adatok, készítés, kifizetési gyakorlat ) Területfelelősök ÖBKI, MME ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. MohosCsitri Kkt. VÁTI SZIE KTI Alapállapot jellemzéséhez szükséges rendszerezett adatok megléte PV SZIEKTI VÁTI Nemzetközi tervekből levonható tapasztalatok írásos összefoglalója mérföldkő: I. Negyedéves jelentés FTV VÁTI SZIE KTI Negyedéves előrehaladási aktualizált jelentés 1 a munkaterv i IB ülésen elfogadott változata (a korábbi, I. II. és III. negyedévi IB ülésen elfogadott munkaterveinek beépítésével) 18

19 1.7. A kezelési szempontból jelentős jelölő fajok és élőhelyek kiválasztása ÖBKI, MME ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. MohosCsitri Kkt. VÁTI Kiválasztott, a kezelési terv szempontjából jelentős jelölő fajok (lista) 1.8. Első konzultációk és interjúk az érintettekkel KV SZIE KTI VÁTI Megtartott területi egyeztetések (jegyzőkönyv, beszámoló, fénykép) 1.9. A tervezési területre vonatkozó országos, regionális és helyi tervek (rendezési, szerkezeti, fejlesztési stb.) előírásainak összegyűjtése A feltártságban tapasztalható egyenetlenségek kiegészítő adatgyűjtéssel történő megszűntetése 2. A tervezési területek alapállapot jellemzése 2.1. Környezeti adottságok (éghajlat, vízrajz, talajtan) feltárása 2.2. Természeti (természetvédelmi) adottságok feltárása (Élőhelyekre, növényfajokra, állatfajokra vonatkozó adatlapok kitöltése) TRV VÁTI Kht Az alapállapot jellemzéséhez rendelkezésre álló regionális és települési tervek Területfelelősök Területfelelősök Területfelelősök ÖBKI, MME ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. MohosCsitri Kkt. ÖBKI, MME ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. MohosCsitri Kkt. VÁTI Teljes körűen feltárt adatok SZIE KTI VÁTI Feldolgozott alapadatok a környezeti adottságok vonatkozásában Feldolgozott alapadatok a természeti adottságok vonatkozásában (kitöltött adatlapok) 2.3. Területhasználat (mezőgazdaság, erdészet, vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, turizmus, ipar, infrastruktúra, egyéb) jellemzése PV, FTV SZIE KTI VÁTI Feldolgozott alapadatok a területhasználat vonatkozásában 2.4. A tervezési terület alapállapotát bemutató térképek szerkesztése (A tervezési területet és az élőhelyeket bemutató áttekintő térkép, illetve a művelési ágakat és az élőhelyek elhelyezkedését bemutató térképek szerkesztése) PV, FTV SZIE KTI VÁTI Elkészült áttekintő térképek és élőhelytérképek és tematikus térképek 19

20 3. Veszélyeztető tényezők összefoglalása Területi felelősök ÖBKI, MME ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. MohosCsitri Kkt. VÁTI SZIE KTI Veszélyeztető tényezők listája és leírása 4. A kezelési feladatok meghatározása 4.1. A természetvédelmi célkitűzések meghatározása Területfelelősök 4.2. A természetvédelmi célok eléréséhez szükséges beavatkozások meghatározása: Élőhelyek kezelési javaslatainak kidolgozása Élőhelyrekonstrukció és élőhely fejlesztés javaslatainak kidolgozása Fajvédelmi intézkedések meghatározása Kutatás, monitorozás feladatainak meghatározása A természetvédelmi kezelési javaslatok térképi és táblázatos bemutatása 4.3. Gazdálkodói előíráscsomagok kialakítása az ökológiai célkitűzések alapján, nyílt tervezési eljárásban véglegesítve: Agrártámogatási javaslatok: Jelenleg működő agrártámogatási rendszerekben Javasolt agrártámogatási rendszer Pályázatok Egyéb megvalósítási lehetőségek AKGSZ BV ZV TV ÖBKI, MME ACRIDA Bt Naturglob Kft Doronicum Kft. MohosCsitri Kkt. SZIE KTI ÖBKI, SZIE VÁTI MME, KTI, VÁTI ÖBKI, MME ACRIDA Bt Naturglob Kft Doronicum Kft. MohosCsitri Kkt Felsorolt célkitűzések Felsorolt beavatkozások Kidolgozott előíráscsomagok; Kidolgozott agrár támogatási javaslatok, amelyek illeszkednek a jelenlegi agrártámogatási rendszerekhez; Kidolgozott, az agrártámogatások körébe nem tartozó megvalósítási javaslatok mérföldkő: Az első tervváltozat dokumentálása és II. Negyedéves jelentés 5.1 Az első tervváltozat (terv és megalapozó rész) első egyeztetése a megbízóval (KvVM) és az észrevételek átvezetése 5.2 Az első tervváltozat megbízóval történő második egyeztetése és javítása PV FTV SZIE KTI VÁTI A fenntartási tervek első változata PV FTV VÁTI SZIE KTI A fenntartási tervek első javított változata PV FTV VÁTI SZIE KTI A fenntartási tervek második javított változata 20

21 5.3 Az élőhelykezelési javaslatok fenntartási (kezelési) előírásokká történő átalakítása AKGSZ VÁTI SZIE KTI előírásból 330 harmonizált előírás művelési áganként 5.4 A kezelési előírások KvVMmel történő egyeztetése PV FTV VÁTI SZIE KTI KvVM KvVM javaslatokkal módosított harmonizált előíráslista 5.5 A kezelési előírások szakértői egyeztetése, észrevételek megbeszélése TV VÁTI SZIE KTI ÖBKI, MME ACRIDA Bt Naturglob Kft Doronicum Kft. MohosCsitri Kkt Javított, harmonizált előíráslista és végleges leegyeztetett metodika 5.6 Kezelési előírások szakértői véglegesítése PV SZIE KTI Javított harmonizált előíráslista, metodika kiküldése 5.7 Az első tervváltozat szakértői átdolgozása az egyeztetési anyag véglegesített metodikája alapján (kezelési egység lehatárolása, előírások kezelési egységekhez rendelése, kezelések indoklása) Területi felelősök VÁTI ÖBKI, MME ACRIDA Bt Naturglob Kft Doronicum Kft. MohosCsitri Kkt Átdolgozott szakértői anyagok 5.8 Egyeztetési címlista és kísérőlevél összeállítása FTV VÁTI Egyeztetési címlista és kísérőlevél 6. Az egyeztetési anyag (elkészítése és kiküldése véleményezésre két részletben 6.1. Konzultáció az érintettekkel, fórumok szervezése és lebonyolítása 6.2. Szakmai szervezetekkel való egyeztetés (KvVM, FVM, NPI, MVH, KöFek) 6.3. A tervkészítéshez kapcsolódó információk honlapon történő megjelenítése és tájékoztató anyagok terjesztése PV FTV VÁTI SZIE KTI KV SZIE KTI VÁTI Területi felelősök KV VÁTI SZIE KTI Területi felelősök KV SZIE KTI VÁTI Folyamatosan az egész projekt időtartama alatt Javított első tervváltozat Megtartott egyeztetések és konzultációk (jegyzőkönyv) Megtartott egyeztetések és konzultációk (jegyzőkönyv) Rendszeresen frissített honlap 21

22 6.4. A terv egyeztetése során beérkező vélemények feldolgozása, beépítése a végleges javaslatba 6.5. A fenntartási terv megalapozó fejezeteinek véglegesítése mérföldkő: a második tervváltozat dokumentálása két részletben és III. Negyedéves jelentés FTV VÁTI SZIE KTI ill PV, FTV SZIE KTI VÁTI és PV FTV SZIE KTI VÁTI ill. VÁTI Feldolgozott és beépített vélemények Javított megalapozó dokumnetáció A fenntartási tervek második tervváltozata és jelentés 8. 1 A második tervváltozat szükség szerinti gazdálkodói egyeztetése 8.2 A második tervváltozat kedvezményezetti egyeztetése (További konzultációk, a fenntartási tervek területi szinten történő egyeztetése, végső egyeztetés KvVM TSZÁT, érintett NPI közreműködésében) 9. Javítások átvezetése, végső anyag (fenntartási terv tervi és megalapozó rész) dokumentálása, a kommunikáció dokumentálása 10. Nyomtatott ismertető, tájékoztató kiadvány a gazdáknak 11. A fenntartási tervek formai és tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatok összeállítása útmutató formájában KV SZIE KTI VÁTI Kiküldött 2. tervváltozat KV SZIE KTI VÁTI Megtartott egyeztetések és konzultációk (jegyzőkönyv), korrektúrázott tervek FTV KV VÁTI, SZIE KTI A fenntartási tervek végleges változata, dokumentált kommunikáció KV SZIE KTI VÁTI Ismertető kiadványok a gazdálkodók részére x példányban PV FTV BV TV ZV SZIE KTI VÁTI A fenntartási tervek formai és tartalmi követelményeinek útmutatója 12. Projekt szervezési feladatok PV FTV SZIE VÁTI Folyamatosan az egész Projekt dokumentumok, projekt időtartama alatt mérföldkő: a Zárójelentés elkészítése (tervezet) PV FTV SZIE KTI VÁTI 14. Záró IB ülés KvVM SZIE KTI VÁTI Jelentés

23 15. Projekt záró határideje, (javított zárójelentés, projekt dokumentumok végleges átadása, számlabenyújtás) PV FTV VÁTI SZIE KTI Javított zárójelentés és javított dokumentációk *PV: projektvezető, FTV: fenntartási tervek készítésének vezetője, KV: kommunikációs vezető, AKGSZ: agrárkörnyezetgazdálkodási szakértő, TVSZ: természetvédelmi szakérő, TRSZ: területrendezési szakértő, BV: botanikai szakmai vezető, ZV: zoológiai szakmai vezető Dr. Podmaniczky László (SZIE KTI): Projektvezető Göncz Annamária (VÁTI): Projektvezetőhelyettes,Fenntartási tervek elkészítésének szakmai vezetője (FTV) Dr. Magyari Julianna (SZIE KTI): Agrárkörnyezetgazdálkodási szakértő Dr. Pataki György (SZIE KTI): Kommunikációs szakértő (KV) Dr. Horváth András (MTA ÖBKI): Botanika szakértő Halmos Gergő (MME): Zoológiai szakértő (ZV) Kenyeres Zoltán (ACRIDA Bt.): Természetvédelmi szakértő (TV) Schneller Krisztián (VÁTI): Területrendezési szakértő (TRV) 23

24 3. A PROJEKT CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE A projekt célrendszerét a közbeszerzési kiírás műszaki leírása tartalmazta, amely a megbízóval folytatott egyeztetések alkalmával tovább pontosodott. Általános cél, hatás A Natura 2000 területeken előforduló közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése és fenntartása. Közvetlen, azonnali célok 1. A meghatározott Natura 2000 mintaterületekre vonatkozóan elkészült fenntartási tervek megfelelő szakmai alapanyagként szolgáljanak az optimális természetvédelmi kezelésükhöz és a Natura 2000 területekre a jövőben kialakítandó és bevezetendő támogatási / kifizetési programhoz. 2. A projekt a lehető legszélesebb körben tárja fel a tervezési folyamat során előforduló konfliktuspontokat, annak érdekében, hogy a későbbi tervek elkészítésében is alkalmazhatóak legyenek az e projekt keretében szerzett tapasztalatok. A célok teljesülése A célok közül a projekt a közvetlen, azonnali célok teljesülését volt hivatott elérni. A projekt keretében 14 hónap alatt nyílt, közösségi tervezés keretében elkészültek azok a szakmai anyagok 20 fenntartási terv amelyek alapot biztosítanak egy új típusú Natura támogatási rendszer jövőbeni bevezetéséhez. A fenntartási tervekben megfogalmazott előírások jelenleg javaslatok, amelyek első körös társadalmi egyeztetésen megvitatásra kerültek. A további tárcaközi egyeztetésre a projektet követően kerül sor. Az általános cél tehát sok, a projekt hatáskörén túlmutató feltétel megvalósulása esetén válhat valóra. Ezek között elsődleges a támogatási rendszer bevezetése, a jogszabályi környezet átalakítása, megtervezett és aktív további kommunikáció az érintettekkel. Az alábbiakban röviden bemutatásra kerül a fenntartási tervekben javasolt előírásrendszer értelmezése és a tervezés kommunkiációja. Erről részletesebben a módszetani útmutató (2. sz. melléklet) számol be. A 20 kiválasztott Natura 2000 területre elkészültek a fenntartási tervek. A fenntartási tervek rögzítik az adott Natura 2000 terület botanikai, zoológia értékeit, és élőhelyekre vonatkozó adatok alapján meghatározzák a természeti értékek fenntartása érdekében követendő, illetve javasolt gazdálkodási gyakorlatot. Ezeket a tervben előírásoknak nevezzük, és meghatározásuk művelési ághoz kötötten élőhelytípus (ÁNER) szinten történt. A faj vagy élőhelyvédelmi szempontból azonos kezelést igénylő területegységeket az egyszerűség kedvéért a tervek ún. kezelési egységként határolják le, és jelenítik meg az egyes területek térképein. A kezelési egységekhez egy olyan, ún. harmonizált listát használtunk, amely művelési áganként eltérő számú, de egységes szerkezetben, kódszámmal ellátva tartalmazza mind a húsz Natura területre vonatkozóan a lehetséges előírásokat (9 számú melléklet). A kezelési egységekhez rendelt előírások a működést tekintve a következők szerint csoportosíthatók: I. Fenntartási előírások 24

25 II. Fenntartási előírások jogszabályokban rögzített, kötelező előírások, Natura kompenzációs előírások (kötelező formában 2 ) Fejlesztési előírások és javaslatok működő támogatási rendszerekhez (AKGEKV 3 ) kapcsolt, önkéntes formában működő előírások élőhely rehabilitációs / fejlesztési javaslatok (önkéntes formában) A fenntartási előírások betartása azért szükséges, mert ezek révén biztosítható a fajok, valamint az élőhelyek fennmaradása, a területek jelenlegi állapotának a megőrzése. Ezek részben jogszabályokban ( Helyes Gazdálkodási Gyakorlat, Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot a 4/2004. (I.13.) FVM rendelet szerint) rögzítettek. E rendeletekben megfogalmazott előírások betartása Natura területeken akkor is kötelező, ha nem történik az adott területre területalapú támogatás igénybevétele. Az előírások betartásáért az esetleges területalapú támogatáson felül nem jár anyagi ellentételezés (269/2007. sz. Korm.rend). részben a Natura 2000 területekre alkalmazott új előírások. Ezen előírások esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005 EC rendelet 38. a alapján kompenzációs kifizetésre jogosultak a Natura 2000 területen gazdálkodók a földhasználati korlátozásból eredő jövedelemkiesés mértékéig. Jelenleg a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján történik gyepterületeken kompenzációs kifizetés (38 EUR/ha). Ezt a jövőben a fenntartási tervek alapján ki kell terjeszteni a szántó és vizes területekre, illetve módosítani (bővíteni) szükséges a gyepes területekre vonatkozó (a 269/2007. rendeletben megfogalmazott) előírásokat. Fejlesztési előírások A fejlesztési előírások a területek természeti értékeinek a növelésére irányulnak olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, amelyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ezek egyrészt olyan, az agrárkörnyezetgazdálkodási (AKG) és erdőkörnyezetgazdálkodási (EKV) logika mentén, önkéntes vállalás alapján és kifizetés ellenében megvalósítható új előírások, amelyeket a területi sajátosságok figyelembe vételével fogalmaztunk meg. Ezek az előírások tehát részben a már működő AKGEKV programok előírásait tartalmazzák, részben viszont új, kifejezetten a Natura területek fenntartása érdekében, alapvetően a gazdálkodási módok meghatározása érdekében kialakított előírásokat jelentenek; másrészt komplex élőhely rehabilitációs / élőhely fejlesztési javaslatok (pl. Veresegyházimedence, DélŐrjeg), amelyek megvalósulása eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. A célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges, ezért 2 A kompenzációs lehetőségek megteremtésével léphetnek életbe 3 AKG: Agrárkörnyezetgazdálkodási Program EKV: Erdőkörnyezetvédelmi Program 25

26 ezek is csak önkéntes formában, megfelelő támogatási programok mellett valósulhatnak meg. Az előírások és a lehetséges támogatási rendszerek tervezett kapcsolatát az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Egyéb javaslatok 1. A Natura területek fenntartása érdekében megfogalmazott, a gazdálkodással összefüggő tevékenységeket meghatározó előírások hatásainak értékelése érdekében monitoring rendszert kell működtetni. E rendszernek biztosítania kell az adatok gyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával, elemzésével és megjelenítésével kapcsolatos igényeket úgy, hogy mindezek eredményeként a rendszer alkalmas legyen a Natura területek kialakításakor megfogalmazott célok megvalósulásának kimutatására, lehetőleg számszerűsített és a területi hatást is megjelenítő formában. A monitoring rendszer képezi az alapját azoknak a kutatásoknak, amelyek természeti értékek megőrzését szolgáló előírások megerősítését, vagy újak kialakítását célozzák. Légcélszerűbb formája ennek az, amikor a konkrét területhasználó (gazdálkodó) bevonásával, a közös érdekek konszenzusán alapuló kutatási program keretében történik a kutatási programnak nemcsak megtervezése, hanem annak kivitelezése is. 2. A projekt megvalósításánál elvárásként fogalmazódott meg a széles körű, nyílt tervezés, az érintettek bevonásával. A legfőbb érintettek önkormányzatok, a területileg illetékes hatóságok és hivatalok, a nagy gazdálkodók (pl. erdészetek, gazdaságok), illetve a helyi tájhasználók bevonása a projekt engedte lehetőségekhez mérten megvalósult. Ennek eszközei az interjúk, fórumok, konzultációk és egyeztetések voltak. A helyi és térségi érintettek elsősorban tájékoztatást kaptak a Natura 2000 hálózatról és a fenntartási tervek készítéséről. Ezen túl véleményt alkothattak a kezelési előírásokról, a fenntartási tervek első változatáról, amire a tervezők a fórumokon reagáltak (a tervezők az egyéb úton beérkező észrevételeket is értékelték), majd a beérkező vélemények alapján, a tervezői döntést figyelembe véve, a fenntartási terv kifogásolt részei módosultak. Az egyeztetési folyamat a hazai természetvédelmi területek védetté nyílvánítási egyeztetéseinél szélesebb körű és mélyebb részvételre adott lehetőséget. Ugyanakkor a későbbi tervezések során kívánatos volna a részvétel további szélesítése és mélyítése. Erre a szélesebb körű tájékoztatásra, a helyi érintettek teljes körének elérésére a lebonyolított tervezési és kommunikációs munka nem nyújtott lehetőséget az alábbi okok miatt: 26

27 A húsz területen párhuzamosan folyó tervezési és kommunikációs munkára 14 hónap állt a konzorcium rendelkezésére, ami a közösségi tervezéshez nagyon rövid idő. A konzorciumnak nem állt rendelkezésére a vizsgált húsz Natura 2000 terület tulajdonosainak elérhetősége, ennél fogva a hólabda minden egyes érinetett egy mási érintett elérhetőségével szolgál módszer vált alkalmazhatóvá az érintettek felkereséséhez. A különféle érintett társhatóságok számára nem sikerült világossá tenni az induló nyílt, részvételi tervezési folyamat jelentőségét és célját, így nem mindegyikük nyújtott segítséget a helyi érintettek azonosításában és megkeresésében. A kapcsolatépítést a megbízó hathatósabb közbenjárása nagyban segítette volna. A projekt költségvetése szintén nem kedvezett az érintettek legszélesebb körű feltárásának és bevonásának. A leghatékonyabb személyes interjúk anyagi és időbeni ráfordítása a legmagasabb. A projekt költségvetése területenként 4,5 m Ft ráfordítást tett lehetővé az adatbeszerzéstől kezdve, a terepi felmérés, terepbejárással egybekötött interjúzás, fórumok megrendezése, tervezés, dokumentálás megvalósításán keresztül a kiadvány elkészítéséig. A fórumok megtartása 16 területen 11 alkalommal összességében sikeresnek tekinthető. A részvétel mélyítése iránti igényt jelzi, hogy több helyen a fórumot tartják az egyeztetési folyamat kezdő lépésének a helyiek, ami után a gazdálkodók elvárnák, hogy a területeket bejárva is lehetőség legyen a kezelési javaslatok tervezővel való megvitatására, az előírások helyi adottságokhoz való illesztésére. Az egyeztető fórumok közül lényegesen sikeresebbnek mondhatók azok, ahol a KvVM és az illetékes nemzeti park igazgatóság munkatársai jelen voltak. Az érintettek valós véleménynyilvánítási lehetőségként élték meg a fórumokat, hitelesnek tartották a tervezési folyamatot. Az érintettek a Natura 2000 területek kijelölésekor nem nyilváníthattak véleményt. Több esetben a fórumon kaptak rá alkalmat, ez viszont gátolta a kezelési előírások hatékony megvitatását. A Natura 2000 területekről szóló általános tájékoztatás és kijelölés érintettekkel való egyeztetése a terepi tapasztalatok alapján csekély mértékű volt.. A Natura 2000 területek fenntartási tervek készítése folyamán a releváns tervek (pl. rendezési tervek, vadgzdálkodási trvek, üzemtervek, természetvédelmi kezelési tervek, stb.) beépítésre kerültek. A szélesebb körű ágazati egyeztetések (vízügy, erdőgazdálkodás) lefolytatására a továbbiakban is szükség van. A tervek összehangolása, hierarchia viszonyának rendezése szükséges az elkészült természetvédelmi szempontból végleges tervek birtokában. A fórumokon elhangzott vélemények és hivatalos egyezetési eljárásban beérkező észrevételek feldolgozásra kerültek és tervezői döntés alapján a lényeges elemek a tervekbe beépítést nyertek. A tervezés átláthatóságát, hitelességét veszélyezteti, ha a kommunikációs tevékenység során szerzett információk a készülő tervekbe nem teljes mértékben, vagy nem az elhangzott formában épülnek be, azaz ha a kommunikáció és a tervezés közötti összhang nem teljes. A tervezési folyamatnak teljes folyamatában átláthatónak kell lennie a helyi érintettek számára, és a kommunikációs munkának transzparens (átlátható) módon kell lehetőséget adnia a vélemények rögzítésére, figyelembevételére. A konzorciumon belüli kommunikáció sajátosságaiból fakad, hogy a 27

28 kommunikációs munka során összegyűjtött információk a projekt első felében csak kis részben épültek be a fenntartási tervekbe. Az észrevételek maradéktalan feldolgozására, tervezői megválaszolására, illetve visszacsatolásra nem adott lehetőséget sem a szerződés, sem a rendelkezésre álló idő, amely utóbbi oka a tervezésben előre nem tervezhető ágazati, területi és megbízói egyeztetések hosszadalmas lefolytatása volt. A részvételi tervezés idő és erőforrásigényes folyamat, amelynek sikere függ a tervezést megelőző döntések átláthatóságától és a korábbi kommunikációtól, elfogadottsága pedig azon is múlik, hogy a tervezést milyen események követik. Ezért szükség volna a Natura 2000 hálózat bevezetésének, szabályozásának minden lépését meghatározó, egységes, rendszerszintű kommunikációs stratégia megalkotására. 28

29 4. A PROJEKT ELVÉGZETT FELADATAI 4.1 A tervdokumentációt megalapozó háttér (alap)adatok összegyűjtése Honlap indítása A honlapterv november 14re készült el, és november 28án kezdett el működni ideiglenes címen ( A végleges címen ( a honlap 2009 februárjától vált elérhetővé. A honlap célja, hogy bemutassa a Natura 2000 területekre készülő fenntartási tervek tervezési folyamatát és lehetőséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. A honlap tartalma a projekt időtartama alatt folyamatosan frissül. Az elkészült új tervváltozatok, valamint a hozzá kapcsolódó térképek elhelyezést nyertek a Tervezés menüpont alatt az egyes területi oldalakon. Kiegészült a Fogalomtár, és újabb fotókat töltöttünk fel a területekhez. Az ötletbörzékről a Hírek menüpont alatt tájékoztattuk az érdeklődőket. Az egyeztető fórumok szervezéséhez kapcsolódóan a Hírek menüpont alatt naprakészen tájékoztattunk arról, hogy hol és mikor tartunk fórumot. A fórum meghívóját és az egyeztetési tervváltozatot a Hírek menüpont alá, továbbá a Tervezés menüpontban az egyes területekhez is feltöltötték. A megtartott egyeztetési fórumok jegyzőkönyveit a résztvevők esetleges visszajelzései után, a módosítást igénylő visszajelzéseknek megfelelő formában kerültek fel a honlapra. A fórumokról rövid összefoglalót is közreadtunk az egyes területek fórumfelületén. Mindezek ellenére sajnos külső hozzászólások továbbra sem érkeztek a fórumra. Alapvetően a projekt belső kommunikációjának kiegészíteséknet funkcionált. Honlap kapcsolattartó: [email protected] A honlap szerkezete A honlapon a következő főmenük találhatók: Főoldal: Bemutatkozó oldal, ahol ismertetésre kerül a projekt és a honlap célja, azaz a Natura 2000 területek fenntartási terveinek kidolgozási folyamata. Hírek: Folyamatos fejlesztés alatt álló, blog szerűen felépülő rövid információk a tervezési területekről, és a tervezés folyamatáról. A munkaindító jelentés feltöltése megtörtént. Tervezés: A honlap lényegi oldalai itt találhatók. Minden egyes tervezési terület számára külön oldalt hoztak létre, ahol az érdeklődők megtalálják a területtel kapcsolatos alapinformációkat és a szükséges háttérinformációkat. Innen tölthetők le majd az egyes tervváltozatok is. Jelenleg háttéranyagként a területek áttekintő térképei érhetők el. Arra is van lehetőség bárki számára, hogy véleményt mondjon az egyes tervváltozatokról. A véleményét egy felugró űrlap kitöltésével írhatja meg: 29

30 Fórum: Itt biztosított az a lehetőség a regisztrált felhasználók számára, hogy véleményt mondjanak bármilyen, a tervezést érintő kérdéssel kapcsolatban. Területenként külön fórumokat nyitottunk, de lehetősége van a felhasználóknak új fórumtémákat is létrehozni. A fórum aktív működésének feltétele, hogy a projekt szakértők részt vesznek az ott felmerült témák megválaszolásában. Galéria: A galériába kerülnek fel a területek természeti, kulturális értékeit bemutató fényképek, és innen tölthetők le a Natura 2000 területeket bemutató térképek is jpg formátumban. Kapcsolat: Itt találhatók a tervezést megbízók és a tervezésért felelős szakértők elérhetőségei. A területenkénti felelősök neveit és elérhetőségei a területenkénti tervezési oldalak tartalmazzák. Tudástár: A tudástárban találhatók azok az alapfogalmak, amelyek a tervezés folyamatának megértését segítik. Itt gyűjtöttük össze a releváns hazai és külföldi linkeket is, és hamarosan letölthetők lesznek a tervezési folyamatot érintő jogszabályok is. Felhasználói csoportok A honlap szerkesztésében 4 felhasználói csoport vehet részt. Mind a négy csoport számára külön jogok definiáltak: 1. Bárki: A neve és címe megadása után bárki hozzászólhat az egyes tervváltozatokhoz. 2. Regisztrált felhasználó: A regisztrációs űrlap kitöltése után véleményt mondhat a hírek bejegyzésekhez és a fórumhoz hozzászólhat. 3. Tervezők: A belépéshez szükséges jelszót adminisztrátor hozza létre és küldi el közvetlenül a tervezőknek. Jogosultságok: blogot hozhat létre, képet tölthet fel, Web Fájl Managert használhatja, fórumtémát nyithat. 4. Adminisztrátor: teljes körű hozzáférés a rendszer adminisztrációjához. A 3, 4 felhasználói csoportok hozzáférnek a Web Fájl Manager szolgáltatáshoz. Ez lehetőséget biztosít számukra, hogy egy webes felület segítségével fel/letöltsék a tervezés során fontos fájlokat: 30

31 A meglévő abiotikai és biotikai adatok összegyűjtése, irodalmazás, illetve a GAPanalízis elvégzése Biotikai és abiotikai adatbázis A fenntartási tervek elkészítéséhez szükséges alapanyag közül az alábbiakat a KvVM átadta a projekt megvalósítása céljából kizárólag a projekt időtartama alatt történő felhasználás jogával. Ezek az alábbiak voltak: a Natura 2000 adatbázis aktualizált változata (Countryhu2008.mdb access adatbázis), Natura 2000 adatbázis (2004es jelöléskori) a 2008as KÜVEThez igazított Natura 2000 fedvények, az országos jelentőségű védett területek fedvénye, egyéb szövegdokumentumok, kezelési terv útmutatók, jogszabályok, 11 Natura 2000 terület élőhelytérképe és a hozzá tartozó dokumentáció, a 20 Natura 2000 területre leválogatott és georeferált ortofotó szelvények, digitalizált topográfiai szelvények. A tervezési időszakban nem állt rendelkezésre országos helyrajziszám alapú tulajdonlap kataszter, amely a tulajdonosi szerkezet elemzésének alapját jelentette volna. A projekt számára szintén nem állt rendelkezésre a MEPAR adatbázis, amely a kezelési egységek illesztését tette volna lehetővé. GAP analízis A tervezők GAP analízis (réselemzés) módszerével tematizálták és értékelték az előzmény adatok rendelkezésre állását. Az elemzés célja az volt, hogy a projektpartnerekkel láttassa milyen hiányok állnak fenn a rendelkezésre álló adatok terén. Az alábbi tematikus témák kerültek be a vizsgálatba: közösségi jelentőségű élőhelyek, o ezen belül a jelölő élőhelyek száma és ismertsége, közösségi jelentőségű fajok száma és ismertsége, o ezen belül a jelölő fajok száma és ismertsége, a közösségi jelentőségű fajokon túl, az egyéb nemzeti védett, kezelési szempontból fontos jelentős fajok ismertsége, élőhelytérkép megléte, fajelőfordulási térkép megléte, veszélyeztető tényezők lehetséges száma, előfordulási nagysága és dokumentáltsága, a tervi koherencia (az egyéb tervekkel való összehangolás mértéke) Az analízis eredménye a területek tervezési előkészítettségét/előkészítetlenségét mutatja.. Az analízis során egy mátrix táblázat került kitöltésre, amelyben a 20 terület, kiterjedésével együtt soronként és az egyes vizsgált tematikus témák oszloponként jelennek meg. A táblázat egyrészt az adott területre jellemző adat (pl. fajok) számát ill. kutatottságát és az adat elérhetőségét mutatja. Ennek szöveges magyarázata került be az egyes cellákba, majd színezéses és súlyozásos (03 pont között legkevésbé előkészített és legjobban előkészített) konverzió alapján kerültn sor a területek összehasonlítására. A pontok százalékos arányban kerültek a táblázatba. Pl. A terület előkészítettségi aránya 93%os, a GAP analízis eredménye, azaz a hiány 7%. 31

32 A területek tervezési előkészítettsége az alapadatok (élőhelytérkép, fajtérkép, kutatási jelentések, egyéb tervek) függvényében Kód A Natura 2000 terület megnevezése Terület aránya a 20 Natura területhez viszonyítva (%) A terület megkutatottsága, a megalapozó dokumentum előkészítettsége (%) GAP arány (%) HUBF20037 AlsóZalavölgy 14, HUBF20024 Berhidailöszvölgyek 0, HUDD20041 Délbalatoni berkek 0, HUKN20032 DélŐrjeg 9, HUFH20006 Dudleszerdő 2, HUFH20003 Fertőmelléki dombsor 5, HUKN30002 Gátéri Fehértó 1, HUBN20030 Hejő mente 1, HUKN30003 Izsáki Kolontó 7, HUDD20014 Jánosházierdő Égettberek 1, HUDI Lajoskomáromi löszvölgyek 1,8 HUBF10001 Miklósfai Mórichelyihalastavak 1,0 HUKN20030 Pirtói Nagytó 0,6 HUDI20047 Szigeti homokok 1,7 Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak HUBN20067 mente 0,4 HUDD20040 Tengelici homokvidék 12,0 HUDI20051 Turjánvidék 23,1 HUDI20053 Velenceihegység 8,4 HUDI20055 Veresegyházimedence 0,9 HUDI30002 Zámolyimedence 5, A vizsgálat végső célja az adatlapok (környezeti adottságok, természeti adottságok, veszélyeztető tényezők) kitöltéséhez és a természetvédelmi kezelési előírások meghatározásához szükséges idő és költség meghatározása volt a területfelelősök számára. A területen előforduló konfliktusok kezelése, ezek idő és költségigénye kommunikációs szempontból nem része e táblázatnak Az érintettek körének feltárása Az Natura 2000 területekkel ill. a fenntartási tervezéssel érintettek körének feltárása kommunikációs stratégia részét képezi. A kommunikációs csoport az érintettek közül első lépésben az önkormányzatok, területtulajdonosok/használók, falugazdászok, civil és tudományos csoportok körének azonosítását végezte el. Az érintettekkel való kapcsolatfelvétel különböző formában történt. Az önkormányzatok számára beharangozó levél kiküldése vált célszerűvé.. A későbbiekben a 32

33 területrendezési tervek feldolgozásával egy időben, az ezért felelős szakértővel együtt interjúzás vette kezdetét. A jelentős nagy területet birtokló ill. jelentős gazdasági hatással bíró gazdálkodók elérhetőségét a falugazdászok, nemzeti parki és önkormányzati munkatársak tudták a leghatékonyabban rendelkezésre bocsátani. A kiválasztott 20 Natura területen jelentős területi arányban a kezelő egyegy erdőgazdálkodási társaság, nemzeti park és vízügyi igazgatóság illetve honvédség. A velük való kapcsolat hivatalos felvétele megtörtént. Az interjúzással egyidejűleg szórólap kerül terjesztésre az érintettek körében. A kommunikációs csoportot a vezető és két állandó szakértő alkotta a SZIEKTItől. Feladataik közé a kapcsolatfelvétel, interjúzás, terepi egyeztetések, fórumok szervezése, honlap működtetése és ennek dokumentálása tartozott, az elfogadott ütemterv szerint. Ezek lépesei: 1. Érintettek körének beazonosítása, tipizálása, várható konfliktus helyének, mértékének prognosztizálása. 2. Kapcsolatfelvétel az érintettekkel: 2.1 Terepi interjúk készítése helyi gazdálkodókkal. Az interjúk célja megismerni a gazdálkodás helyi adottságait, valamint a természetvédelem és a gazdálkodás kapcsolatát, konfliktusait, együttműködési területeit. Az interjúzás egy előre elkészített interjúfonál mentén történik. Az interjúk készítésébe bevonjuk a SZIEKTI Természetvédelmi mérnök képzésének diákjait. 2.2 Kapcsolatfelvétel az érintett NPIk munkatársaival: elvárásaik, kapcsolódó terveik feltárása, összefoglalása. 3. Interjúzás dokumentálása Útinapló, fényképes dokumentáció és jegyzőkönyv készítése: a terepbejárás során feljegyzések és fényképek készítése a terepen látottakról, tapasztaltakról. Az útinapló és jegyzőkönyv főként a természetvédelmi, ökológiai állapotra, a gazdálkodási módszerekre, típusokra, valamint az általános megélhetési viszonyokra tér ki. A terepbejárások során az adott NPI illetve igény szerint KvVM TKSZÁT munkatársai, részt vesznek. Megjelenés helyi sajtóban és a honlapon volt A meglévő kutatási eredmények (élőhelytérképek, jelenlét és állományadatok, illetve kezelési tervek és erdőtervek stb.) összegyűjtése és rendszerezése Az egyéb szakmai háttéranyagokat a nemzeti park igazgatóságok (kezelési terv, kutatási jelentések), biztosították az alábbiak alapján: BfNPI Délbalatoniberkek botanikai adatainak (MS Excel formátumban) Lanszki József és Rozner György: Kisemlősök vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok elterjedésére a Balatoni Nagyberekben c. cikk BNPI Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente kezelési terve (mellékletekkel) digitálisan Jegyzőkönyv a Szilvásváradi Aszaló TT egyeztető tárgyalásáról (2008. május 26.); kivonat Önk. Képviselő testület június 10ei üléséről; kivonat Önk. Képviselő testület szeptember 30ai üléséről (papír alapon) Natura 2000 Földkönyvi adatbázis (2004es adatokkal) a két területre; a szilvásváradi területet illetően 2008as adatok is szerepelnek a természetvédelmi kezelési tervben KÜVEThez igazított az érintett két Natura 2000 terület fedvényei (ArcView shape fájl formátumban) FHNPI 33

34 Fertőmelléki dombsor élőhelytérképe (2007) (ArcView shape fájl formátumban) Dudleszerdő élőhelytérképe (2006) (ArcView shape fájl formátumban) Bécsidomb TT természetvédelmi kezelési terve (pdf formátumban) A területek tulajdonosi szerkezete (MS Excel formátumban) A területek művelési ág szerinti összetétele (MS Excel formátumban) DDNPI Tengelici homokvidék növény és állatfajainak regisztrált lelőhelyei (ArcView shp formátum) Tengelici homokvidék erdőinek és gyepeinek természetvédelmi problémáiról és megoldásukról (MSWord formátum) Jánosházierdő kezelési szempontból jelentős állatfajainak shp fedvényei DINPI A Mezőföld természetközeli löszterületeinek kutatása kutatási jelentés (MS Word formátumban) Löszgyep maradványok botanikai állapotfelmérése Fejér megyében (MS Word formátumban) Fejér megyei löszvölgyek élőhelyei, fajlistája (MS Excel formátumban) Erdőrészletek térképei (ArcView shp formátumban) Szigetihomokok védett növény, állatfajai és élőhelyei (ArcView shp formátumban) Bérces Sándor, Szél Győző, Ködöböcz Viktor: A magyar futrinka (Carabus hungaricus) elterjedése és természetvédelmi helyzete c. cikk (pdf formátumban) Bérces Sándor, Szél Gyõzõ, Ködöböcz Viktor, Kutasi Csaba, Szabó Krisztián, Fülöp Dávid, Pénzes Zsolt és Peregovits László: A magyar futrinka c. cikk (pdf formátumban) Nyílt, évelő, mészkedvelő homokpusztagyep (Festucetum vaginatae) monitorozása Csévharaszt és Nagykáta térségében, valamint a Szentendreiszigeten Kutatási jelentés (MS Word formátumban) Turjánvidék védett növény, állatfajai és élőhelyei (ArcView shp formátumban) A DabasTatárszentgyörgyi potenciális rákosi vipera élőhely régió területét lefedő élőhelytérkép (ArcView shp, MS Word, Excel formátumban) KNPI DélŐrjeg Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési teve (MS Word formátumban) Császártöltési Vörösmocsár természetvédelmi terület NP vagyonkezelésben lévő területeinek hrszes művelési ág szerinti összetétele (MS Excel és Access formátumban) Jelentés a Gátéri Fehértó ökológiai állapotáról, és természetvédelmi kezelési javaslat az állapotjavításra (MS Word formátumban) Gátéri Fehértó természetvédelmi terület NP vagyonkezelésben lévő területeinek hrszes művelési ág szerinti összetétele (MS Excel és Access formátumban) Hajósikaszáló és löszpartok TT NP vagyonkezelésben lévő területeinek hrszes művelési ág szerinti összetétele (MS Excel és Access formátumban) Izsáki Kolontó kezelési terve (MS Word formátumban) Izsáki Kolontó NP vagyonkezelésben lévő területeinek hrszes művelési ág szerinti összetétele (MS Excel formátumban) Izsáki Kolontó élőhelytérképe (pdf formátumban) Az Izsáki Kolontó országos jelentőségű védett természeti terület jellemző élőhelyei és javasolt természetvédelmi kezelésük (MS Word formátumban) Pirtói Nagytó NP vagyonkezelésben lévő területeinek hrszes művelési ág szerinti összetétele (MS Excel és Access formátumban) A hatékony egyeztetés céljából a kommunikációs csoport a természetvédelmi őrökkel személyesen is felvette a kapcsolatot, akiktől a területen érintett gazdálkodókról, kezelőkről is felvilágosítást kaptak. 34

35 A szakértők saját és egyéb kutatások jelentései, terepi felmérések eredményei is felhasználásra kerültek. Az alapadatbázis felépítéséhez kiegészítésül a TIR (Természetvédelmi Információs Rendszer) adatbázis is felhasználásra került A nemzetközi gyakorlat áttekintése (Natura 2000 fenntartási tervek tartalma, adatok, készítés, kifizetési gyakorlat ) A Natura fenntartási tervek készítése nemzetközi gyakorlatának áttekintésea a zárójelentés 4. sz. mellékletét képezi. Az eredetileg a II. negyedévi jelentéshez elkészült tanulmány azt vizsgálta, hogy az egyes tagállamok hogyan tesznek eleget az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkében foglalt egyes rendelkezéseknek, közelebbről, a kezelési tervek kidolgozásának. A vizsgálat tárgya volt az is, hogy az EU és a nemzetközi szervezetek hogyan segítik az irányelv megértését, illetve a tervezési folyamatot. Ennek keretében először áttekintésre kerültek az Európai Unió útmutatásai az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének értelmezésére vonatkozóan és a LIFE program keretében készült kezelési tervek tartalma.. Ezt követően bemutást nyert két nemzetközi szervezet, az EUROSITE és az IUCN tervezési útmutatása, a tervek szerkezetére vonatkozó szempontok. A tanulmány harmadik, terjedelmében leghosszabb fejezete néhány EUtagállam példáján keresztül tárgyalja a kezelési tervek készítésének európai gyakorlatát. A következő országokkal foglalkoztunk: Olaszország Franciaország Németország Ausztria Szlovénia Az áttekintett dokumentumok közül érdemes megemlíteni azt az útmutatót, amely a németországi MecklenburgVorpommer tartomány területén segíti a Natura 2000 helyszínekkel kapcsolatos tervezést. A dokumentum bemutatja a fenntartási tervek céljait és felépítését, illetve a fenntartási tervek készítésének folyamatát. Ezek között szerepel többek között a természetmegőrzés céljainak beépítése és földhasználókkal való konszenzuson alapuló megoldások megtalálása. A fenntartási terv struktúrájával kapcsolatban a tervet két fő fejezetre osztja. Az első fejezetet az alapinformációk összegyűjtésének eredményeit tartalmazza. Itt kerülnek bemutatásra az adott Natura 2000 terület alapjellemzői (pl. jelenlegi földhasználat), valamint a Natura 2000 hálózattal releváns alapadatok (élőhelyek, fajok stb). A második fejezetben meghatározásra kerülnek a természeti értékek megőrzésével összeegyeztethető és az összeférhetetlen területhasználatok. Ez ágazatonként történik (mezőgazdaság, ipar, infrastruktúra, turizmus). Ezt követően jelennek meg a természet megőrzését szolgáló intézkedések, valamint az ezekhez rendelt eszközök. A rendelkezésre álló feldolgozott, főként angol és német nyelvű dokumentumok eredeti változatait szintén tartalmazza a 4.sz. melléklet I. mérföldkő: I. Negyedéves jelentés A jelentés tervezet formában a Támogatási Szerződésben foglaltak alapján, valamint a Műszaki leírás 7.2 pontjában foglaltaknak megfelelően február 12én került benyújtásra, amelyet március 5én az Irányító Testület elfogadott. 35

36 A kezelési szempontból jelentős jelölő fajok és élőhelyek kiválasztása A kezelési szempontból jelentős jelölő fajok és élőhelyek kiválasztása a tervezés során alakult ki. A fajoknál a jelölő fajok túlnyomó többségének vizsgálata és feldolgozása megtörtént, néhány esetében viszont további kiegészítő felmérés vált szükségessé. A fajokról adatlap és elterjedési térkép készült. A fenntartási tervekben azok a kezelési szempontból jelentős fajok szerepelnek, amelyek tartalmazzák az összes jelölő és a kezelési szempontból fontosnak tartott egyéb Natura 2000 fajokat, valamint a Natura 2000hez nem tartozó hazai védett illetve nem védett fajokat is. Válogatási szempont volt, hogy sok nem Natura 2000 faj rendelkezik olyan speciális élőhelyi igénnyel, területkezeléssel kapcsolatos érzékenységgel, ill. biogeográfiai jelentőséggel, amelyek figyelembe vétele a kezelési irányelvek megfogalmazása során nem hagyható figyelmen kívül. Ezek a legtöbb esetben fokozottan védettek, ill. védettek, de előfordul, hogy mindenféle védettség nélküli indikátor fajok is kerültek a listába. Az élőhelyeknél nincsenek kiemelve a kezelési szempontból jelentősek. Minden Natura 2000 élőhelyről készült adatlap és javasolt kezelési előírás az ehhez besorolt ÁNÉR (Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer) élőhelyekkel együtt. A Natura 2000 élőhellyel nem azonosítható, kezelési szempontból fontos ÁNÉR élőhelyekről szintén készült adatlap. A kezelési szempontból nem jelentős, Natura élőhellyel nem azonosítható ÁNÉR élőhelyek (T, U) adatleírása kevésbé részletes. Ettől függetlenül az élőhelytérkép és a kezelési előíráscsomag is tartalmazza ezeket a területeket. Az élőhelyek számának szűkítése általánosan nem volt cél. A természetvédelmi prioritások szerint történő rangsorolás és szelektálás folytán esetenként előfordul olyan kezelési szempontból kevésbé jelentős élőhely, ahol nincs kezelési előírás javaslat Első konzultációk és interjúk az érintettekkel A Natura 2000 fenntartási tervek készítésének kommunikációja két fő módszeren nyugodott: az érintettekkel készített beszélgetéseken, interjúkon, illetve ahol az érintettek száma és fogadókészsége ezt lehetővé tette az érintettek csoportjainak szervezett egyeztető fórumokon. A Natura 2000 fenntartási tervekhez kapcsolódó kommunikációs munka első fázisaként, a bevezető, tájékoztató szakaszban, félig strukturált interjúkat készített a kommunikációs csoport a kulcsérintettekkel. Az interjúkhoz az érintettek körének feltárása korábbi munkaszakaszban történt. A terepmunka előkészítéseként a kommunikációs csoport az egyes terepeken várható munka nagyságának (érintettek száma, terület nagysága), illetve a várható (ismert) konfliktushelyzeteknek megfelelően prioritási sorrendet állított fel. Ez a terepmunka ütemezésében volt irányadó. Az előzetesen kialakított ütemtervnek megfelelően megkezdődtek a terepi interjúzások az előzetesen kialakított, kulcsérintettekre szabott interjúfonalak alapján. Az interjúfonal összeállítása célcsoportonként történt. Az interjúfonál irányadóként szolgált a kérdező számára, de a terepen ennél lényegesen részletesebb és minden esetben az érintett Natura 2000 területre koncentráltan alakult a párbeszéd. Egyegy interjú átlagosan egy órát vett igénybe. Az interjúkat részletes jegyzeteléssel, illetve egy részét diktafonnal rögzítettük. Az interjúkról interjúösszefoglaló készült. Mivel az interjúzás és az interjúk elemzésefeldolgozása során szubjektív torzítás előfordulhat, ennek elkerülése érdekében legalább két kutató dolgozott egymással párhuzamosan. Az interjúzás terepbejárással egybekötötten zajlott. A terepbejárásokról fényképes dokumentáció készült, amely a honlapon megtekinthető. 36

37 Összesen 108 interjút készült, amelyet kiegészített a SZIE KTI természetvédelmi mérnök szakos hallgatói által gazdálkodókkal és más tájhasználókkal készített 65 beszélgetés. Az elvégzett munka főbb adatai az alábbi táblázatban láthatók Natura 2000 terület Felkeresett Egyéb felkeresett Összes kulcsérintettekkel érintettekkel megkeresés száma készített interjúk készített interjúk száma száma AlsóZalavölgy Berhidailöszvölgyek 3 3 DélBalatoni Berkek DélŐrjeg Dudleszerdő 4 4 Fertőmellékidombsor 6 6 Gátéri Fehértó Hejőmente Izsáki Kolontó Jánosházierdő és Égett berek 4 4 Lajoskomáromilöszvölgyek 7 7 Miklósfai Mórichelyihalastavak 4 4 Pirtói Nagytó Szigetihomokok Szilvásváradiaszaló és Szilváspatak mente Tengelicihomokvidék Turjánvidék 7 7 Velenceihegység Veresegyházimedence Zámolyimedence 5 5 Összesen: Az interjúelemzés eredményeként mindegyik területről készült egy összefoglaló anyag, amely öt fejezetben foglalja össze az interjúk tanulságait: társadalmigazdasági leírás, a Natura 2000 program helyi előzményei, az érintettek elemzése (érintettségek és az érintettek közötti kapcsolat), a Natura 2000hez kapcsolódó általános vélekedések, s végül a kommunikációs javaslatok. A kommunikációs csoport interjúzási tapasztalatai a következők voltak: 1. A Natura 2000 programról célkitűzéseiről, hátteréről, felépítéséről, érintettekre gyakorolt hatásairól igen kevés információval rendelkeznek az érintettek. Általánosságban elmondható, hogy az önkormányzatok közül azok ismerik jobban a programot, akiket valamilyen fejlesztési elképzelésük kapcsán közvetlenül befolyásol (akár gátol, akár támogat) a Natura 2000, az egyéb érintettek közül pedig azok, akik kifejezetten keresték a róla szóló információkat szakmájuknál, mindennapi tevékenységüknél fogva (falugazdászok, nagyobb területhasználók mint pl. vízügyi szervek, erdőgazdaságok). Általánosnak tekinthető azonban az a vélekedés, hogy a Natura 2000 program bevezetése, és különösen a területek kijelölése kapcsán nem volt megfelelő a tájékoztatás, nem álltak rendelkezésre egyértelmű információk. Sokan csak akkor szembesülnek érintettségükkel, amikor valami oknál fogva felkeresik a Földhivatalt, s meglátják a tulajdoni lapra került bejegyzést. Javasolni lehetne a földhivatali bejegyzések alapján értesítő levelet kiküldeni minden tulajdonosnak, aki érintett a Natura 2000 programban, amelyben 37

38 nem csak a területét érintő változásról kaphatna tájékoztatást, de arról is, hogy ez miért szükséges, és milyen következményekkel jár. Ennek anyagi vonzata tetemes. 2. Az érintettek vélekedése a Natura 2000 jelentette korlátozásokról, illetve e korlátozások ellentételezéséről inkább kedvezőtlen. Többen megkérdőjelezhetőnek tartják a Natura 2000 előírásainak betartását, ha azért cserébe nem részesülnek megfelelő mértékű (a bevételkiesést ellensúlyozó) kompenzációban. Legtöbb esetben tehát ugyanúgy vélekednek a Natura 2000ről, mint az agrárkörnyezetgazdálkodási programokról: nem tartják kötelezőnek a részvételt, a szabályokat legfeljebb akkor tartják be, ha a támogatásra is igényt tarthatnak. Ettől csak azokon a általában kedvezőtlen adottságú területeken van eltérés, ahol már korábban is környezetkímélő gazdálkodást folytatott a területhasználók jelentős része. Az interjúk során gyakran visszakérdeznek az interjúalanyok, mire számíthatnak a jövőben, milyen kompenzációban részesülhetnek, mikor és milyen feltételekkel. E kérdés megválaszolásához sajnos nem áll rendelkezésünkre információ. A tervezéshez kapcsolódó kommunikációs munka folytatása szempontjából kulcsfontosságú problémák és ezek megoldási javaslatai a következők: A kulcsérintettek (falugazdászok, önkormányzatok) nem adják ki az általuk ismert, és a Natura 2000 programban érintett helyiek, gazdálkodók nevét, elérhetőségét, a NPI munkatársai pedig a legtöbb esetben nem rendelkeznek ilyen szintű információval. Az érintettek felkutatására ettől a ponttól a földhivatali bejegyzések alapján nyílik már csak lehetőség, ami azonban újabb nehézségekhez vezet (pl. osztatlan közös tulajdonban lévő földek több tíz vagy akár száz tulajdonossal, a kárpótlás során az ország minden részében szétszórt tulajdonosi kör, a tulajdonos, a bérlő és a tényleges földhasználó személyének szétválása stb.). Célszerű lenne minél hamarabb hivatalosan tájékoztatni a falugazdászokat jelen tervezési folyamatról és közreműködésüket kérni. A gazdálkodók leginkább a falugazdászokkal tartják a kapcsolatot, tőlük szerzik be az információt a támogatási lehetőségekről és a kötelezettségekről. Tehát a gazdálkodói kör elérésére leginkább célszerűnek az tűnik, ha a falugazdászok kapnak részletes tájékoztatást, képzést a Natura 2000 programról, amit tovább tudnak adni. A legtöbb interjúalany kifejezte érdeklődését az iránt is, hogy mely fajok, milyen természeti értékek védelme miatt került a Natura 2000 hatálya alá az adott terület. Ezért célszerű lehet a jelölő fajok listáját, vagy az adott terület természeti értékeit általánosságban bemutatni, ismertetni az érintettekkel közérthető formában a helyi médiumokra alapozva. A térképek egyeztetésekor eltérések tapasztalhatóak (leggyakrabban a művelési ágak tekintetében, de előfordult, hogy a Natura 2000 terület lehatárolásában is). Ez arra figyelmeztet, hogy a tervezés során szükséges lehet a felhasznált térképek felülvizsgálata. A támogatási rendszerben lényegesen egyszerűbb adminisztrációt, valamint közérthető és könnyen elérhető gazdálkodói útmutatót kellene készíteni, ami megkönnyítené a támogatást igénylő gazdálkodók dolgát, és vélhetően növelné az igénylők (s ezzel együtt a szabályokat betartók) arányát is. A jelenlegi Natura 2000 támogatási rendszert (269/2007 Korm rendelet és 128/2007 FVM rendelet és 61/2009 FVM rendelet.) tovább ösztönözné, ha az ellenőrzésen 38

39 kívül tanácsadókra is számíthatnának, ezáltal személyesebb kapcsolatra is több lehetőség nyilna, hogy az embert is lássák a regisztrációs szám mögött. A projekt harmadik negyedéve során a SZIE kommunikációs csoportja folytatta a kijelölt Natura 2000 területeken az érintettek felkeresését, az interjúk készítését. Az interjúk célja ebben a szakaszban már nem elsősorban a további információk szerzése volt, hanem az adott területen érintettek elkötelezése a tervezési folyamat mellett, az egyeztetési fórumokon való részvételi arány növelése érdekében. A terepi látogatások során minden esetben igyekeztek pótolni az eddig esetleg elmaradt terepbejárásokat az illetékes természetvédelmi őrrel, amennyiben erre továbbra sem volt lehetőségük, helyi érintettekkel próbálták közösen bejárni a területet. Ezen időszakban a korábban készített 108 félig strukturált interjú és telefonos megkeresés mellett további 55 helyi érintettel vették fel a kapcsolatot. Szintén a harmadik negyedév során a májusi IB ülésen elhangzott javaslat alapján ötletbörzéket szerveztek a tervezési folyamatban érintett Nemzeti Park Igazgatóságoknál. A FertőHanság Nemzeti Park Igazgatóság kivételével öt érintett igazgatóságnál sor került az ötletbörzére. Egyegy ötletbörze kéthárom órán át tartott, és az adott NPI kezelése alá tartozó Natura 2000 területek tervének megvitatásán túl elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a pénzügyi kompenzáció mellett más jellegű ösztönzőket találjunk, amelyek a Natura 2000 területen gazdálkodók számára előnyt jelenthetnek, és ösztönözhetik őket az előírások betartására. A projekt kommunikációs tevékenységét részletesen A fenntartási tervek készítésének kommunikációja című 3. sz. melléklet mutatja be A tervezési területre vonatkozó országos, regionális és helyi tervek (rendezési, szerkezeti, fejlesztési stb.) előírásainak összegyűjtése A 20 Natura 2000 terület 94 érintett települését a VÁTI Nonprofit Kft. levélben megkereste. Ezek közül 85 település településrendezési terve feldolgozásra került. 9 tervet nem küldtek be az érintett önkormányzatok. Ezek a tervek épp felülvizsgálati szakaszban vannak és jelenleg az egyeztetés fázisában tart a tervezés, illetve teljesen új terv készül. A rendezési tervek elemzésekor elsősorban a szerkezeti terv elhatározásait vizsgálták a tervezők, hiszen a szerkezeti terv ad keretet a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat elkészítéséhez. Ott ahol indokolt volt, a szabályozási tervek is feldolgozásra kerültek. A tervek feldolgozása egyrészt az érintett Natura 2000 területekre vonatkozó területhasználati szabályok táblázatba foglalását jelentette, másrészt a fejlesztési igények nyomon követését. A szerkezeti tervek a Natura 2000 területek digitális fedvényeihez igazítottan (georeferált formában) és a Natura 2000 határvonalat megjelenítve kerültek megjelenítésre A településrendezési tervek értékelésénél az alábbi megállapításokat tehetjük: A vizsgálat a Natura 2000 területek megjelenítését vette alapul. A feldolgozott 85 terv közül 32ben megjelenik, 31 tervben bár 2004 után készült nem jelenik meg a Natura terület határa. Jelentős volt azon tervek száma is, ahol bár megjelent a Natura 2000 határvonal, az eltért a KÜVEThez illesztett, a fenntartási tervekhez használt lehatárolástól. A területfelhasználási egységekbe sorolásnál megállapítható, hogy a Natura 2000 területek döntően védelmi erdő és általános mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe soroltak. A szabályozási tervekben a mezőgazdasági területek főként korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetként jelentek meg, amelyhez szigorúbb építési 39

40 előírásokat rendeltek. 28 terv esetében beépítésre szánt kategóriák is érintik kisebbnagyobb mértékben a Natura területet. Ezek között akad lakó, gazdasági és különleges terület is. Az esetek többségében a beépítésre szánt területekkel való átfedés viszonylag kismértékű. Előfordulnak azonban nagyobb területet érintő fejlesztések is (pl. Pátka lakóterületfejlesztés). Natura 2000 területeket néhány rendezési tervben tervezett közlekedési elemek is érintettek (jobbára csak tervezett mellékutak és települési gyűjtő utak). A gyorsforgalmi utak közül az M85 érint Natura területet Sopron területén, a Dudleszerdőt. Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) értékelésénél az alábbi megállapításokat tehetjük: A területrendezési tervek hierarchiájában az OTrT az első, amely az ország egészére határozza meg a léptéknek megfelelő mélységben a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet és az annak elérését szolgáló szabályokat. A Natura 2000 területek szempontjából az országos ökológiai hálózat övezetének lehatárolása a legfontosabb, hiszen ez biztosíthatja a legjobban a Natura 2000 területek védelmét az intenzív beépítéstől. A 2008ban hatályba lépett módosított törvényben az új övezeti lehatárolás az eredetileg lehatárolt területek nagyságrendjéhez képest bővült. A bővülést elsősorban az ökológiai hálózat övezetébe vont Natura 2000 területek okozták. Szakmai indokok alapján nem az összes kijelölt Natura 2000 terület került törvényi védelem alá. Azt, hogy a országos ökológiai hálózat milyen mértékben foglalja magában az érintett 20 Natura 2000 területet, a településrendezési tervek táblázatos feldolgozásában és az egyes területek fenntartási tervének térképi mellékleteiben térképes formában is megjelenítettük. Az összevetésekből megállapítható, hogy a 20 Natura 2000 terület az ökológiai hálózat részét képezi, így a módosított OTrTben és az az alapján készülő megyei és településrendezési tervekben már védelmet élveznek a beépítéssel szemben. A Natura 2000 mintaterületeket érintő megyei tervek feldolgozására azért nem kerül sort, mert a évi XXVI. törvénnyel elfogadott az Országos területrendezési tervről szóló törvény 2008ban módosult és ez jelentősen megváltoztatta a megyei tervek övezeti rendszerét, különösképpen a természetvédelemmel összefüggő lehatolásokat. A hatályon kívül helyezett törvény alapján készült megyei területrendezési terveket 2010 december 31ig kell összhangba hozni a módosított törvénnyel (ez alól kivételt képeznek a területrendezési tervvel nem rendelkező megyék) A feltártságban tapasztalható egyenetlenségek kiegészítő adatgyűjtéssel történő megszűntetése A feltártságban tapasztalható egyenetlenségek kiegészítő, terepi felméréssel, adatgyűjtéssel történő megszűntetését a szakértők végeztéek el a munkaterv eredeti határidejéhez képest későbbi befejezéssel. Ennek eredménye a 20 Natura 2000 terület tervezési adatlapjait a 10. sz. melléket tartalmazza. 40

41 4.2. A tervezési területek alapállapot jellemzése A tervezési területek alapállapot jellemzése a Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentációkban jelenik meg. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 13 sz. melléklete A Natura 2000 fenntartási terv és az annak alapjául szolgáló dokumentáció tartalmi követelményei (a továbbiakban: Korm. R. melléklet) határozza meg a fenntartási tervek részletes tartalomjegyzékét. Az alátámasztó dokumentáció kidolgozásával a területi szakértőket bízta meg a projekt vezetősége. A munka első tervezete a belső határidőnek megállapított február 28ra elkészült, majd a beérkezett észrevételek alapján a második tervváltozatban került véglegesítésre Környezeti adottságok (éghajlat, vízrajz, talajtan) feltárása A fenntartási tervek tartalmát meghatározó Korm. R. melléklet és az elfogadott munkaindító jelentés alapján a tartalomjegyzék idevonatkozó része két fejezettel bővült. A geológia, geomorfológia a terület környezeti adottságainak fontos része, amely az éghajlat, vízrajz mellett alapjaiban határozza meg a területet alkotó flórát és faunát. A tájhasználat jellemzése pedig a fenntartási, kezelési előírások kialakításához ad hasznos támpontot a terület történeti területhasznosítására alapozva. A megalapozó anyagokban a fejezet kidolgozottsága mind terjedelem, mind tartalom alapján hasonló és egységes Természeti (természetvédelmi) adottságok feltárása (élőhelyekre, növényfajokra, állatfajokra vonatkozó adatlapok kitöltése) A fenntartási tervek tartalmát meghatározó Korm R. melléklet alapján a természeti adottságok a tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyekre, növényfajokra és állatfajokra vonatkozóan adatlap formájában kerültek meghatározásra. Az egyes területekre kidolgolgozott adatlapok között tartalmi különbségek mutatkoznak, amelyek a területek eltérő kutatottságából, felméréséből, az adatok rendelkezésre állásásából adódnak. A tartalmi eltérések egy része a vegetációs időszakban elvégzett felmérések adataival pótolható volt, ugyanakkor továbbra is maradtak a területek közt különbségek.. Élőhelyek adatlapja A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű és egyéb élőhelyekre vonatkozó adatlap is 9 pontos elemzésben készült a Korm R. előírásaival megegyezően. A közösségi jelentőségű élőhelyeket elkülönítettük azoktól az élőhelytípusoktól, amelyek nem feleltethetők meg közösségi jelentőségű élőhelytípusnak. Egyes Natura 2000 területeken csak azon élőhelyek kaptak jellemzést, amelyek egyben közösségi jelentőségű élőhelyek is. Ahol korábban készült már élőhelytérkép vagy kezelési terv, ott az ÁNÉR kategóriájú, a közösségi jelentőségű élőhelynek nem megfeleltethető élőhelyek is részletes elemzést kaptak. Az élőhelyek degradáltságának leírása és a veszélyeztető tényezők jellemzése kódszámmal és szövegesen is megtörtént. Az élőhelyekről készült táblázatos összefoglaló a fejezet elején ad áttekintést. A területi szakértők által azonosított/azonosítható élőhelyek listájában tapasztalható, a évi natura adatbázistól (country dbf 2008) illetve TIRtől való eltérést esetenként szövegesen jeleztük a fejezet elején. 41

42 Fajok adatlapja A rendelettől eltérően két további ponttal egészült ki a fajok elemzése, ennél fogva 9 pontú leírása alakult ki a fajoknak. A faj előfordulási viszonyainak jellemzése és a fajvédelmi lehetőségek elemzése került be kiegészítésként a tervdokumentációba, amelyre alapozva lehetőség nyílik a kezelési javaslatok megalkotására. A tervkészítéskori állománynagyság adat sok helyen hiányos, mert az adott vegetációs periódusban nem voltak felmérhetők. A faj veszélyeztetettségénél a veszélyeztetettség mértéke és a veszélyeztető tényezők felsorolása külön pontokban fogalmazódik meg. A jelölő élőhelyek és fajok aktualizálása is megtörtént az érintett nemzetiparkigazgatóságok évi adatszolgáltatása és a szakértők által végzett célzott terepi felmérések alapján. A 2008as Natura 2000 adatbázistól való eltérést a fenntartási tervek tervdokumentációja tartalmazza. Az eltérések összegzését a 10 sz. melléklet tartalmazza. A fenntartási terv 1.4 fejezetének táblázatában a tervkészítéskori aktuális jelölő élőhelyek és fajok szerepelnek Területhasználat (mezőgazdaság, erdészet, vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, turizmus, ipar, infrastruktúra, egyéb) jellemzése A területhasználat elemzése alapvetően az interjúk és a terepi tapaszatalatok, nemzeti park igazgatóságoknál rendelkezésre álló adatok alapján készült és beépült a fenntartási tervek azonos elnevezésű fejezetébe. A feldolgozás nehézségekbe ütközött azáltal, hogy a Natura 2000 területekre sok ágazati témában (turizmus, ipar, infrastruktúra) nincs a Natura 2000 területre vonatkozó hivatalos statisztikai adat, ennélfogva az adatok objektivitása nem kielégítő. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a vízgazdálkodás és a vadgazdálkodás témában a szakágazati adatokra támaszkodott a projekt. Települési viszonyok A településrendezési tervek értékeléséhez tett részletes, összefoglaló megállapítások a II. negyedévi jelentés mellékletében olvashatók. Az egyes területekre vonatkozóan pedig a fentartási terv tartalmaz információt. Az alábbiakban csak rövid összefoglalásként a következők állapíthatók meg: A vizsgálat a Natura 2000 területek megjelenítését vette alapul. A feldolgozott területrendezési terv közül 32ben megjelenik a Natura 2000 terület határa, 31 tervben bár 2004 után készült nem jelenik meg. A tervek egy jelentős részében a lahatárolás hibás. A településrendezési tervek a Natura 2000 területeket elsősorban védelmi erdő és általános mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe sorolják. A szabályozási tervekben a mezőgazdasági területek főként korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetként jelentek meg, amelyhez szigorúbb építési előírásokat rendeltek. 28 terv esetében beépítésre szánt kategóriák is érintik kisebbnagyobb mértékben a Natura 2000 területet. Ezek között akad lakó, gazdasági és különleges terület is. Az esetek többségében a beépítésre szánt területekkel való átfedés viszonylag kismértékű. Előfordulnak azonban nagyobb területet érintő fejlesztések is (pl. Pátka lakóterületfejlesztés). A Natura 2000 területeket tervezett közlekedési elemek is érintik, jellemzően tervezett mellékutak és települési gyűjtő utak. A gyorsforgalmi utak közül az M85 érint Natura területet Sopron területén. A területrendezési tervekben a Natura 2000 területek szempontjából az országos ökológiai hálózat övezetének lehatárolása a legfontosabb, hiszen a hálózat övezeteihez rendelt 42

43 szabályozás a beépíthetőségre vonatkozóan is tartalmaz előírást, amely a közösségi jelentőségű értékek megőrzésében fontos elem. A 2003ban hatályba lépett Országos Területrendezési Terv (továbbiakban OTrT) öt éves felülvizsgálata keretében 2008ban történt módosításkor az országos ökológiai hálózat övezet lehatárolás már magában foglalta a Natura 2000 hálózat jelentős részét (~96%). A tervezéssel érintett 20 Natura 2000 terület az ökológiai hálózat részét képezi, így a készülő megyei és településrendezési terveknek már figyelembe kell azt venni. A Natura 2000 mintaterületeket érintő megyei tervek feldolgozását nem végeztük el, a módosított OTrT jelentősen megváltoztatta a megyei tervek övezeti rendszerét, különösképpen a természetvédelemmel összefüggő lehatárolásokat, továbbá az új megyei rendezési tervek döntő többsége még nem készül el, illetve még nem fogadták el azokat A tervezési terület alapállapotát bemutató térképek szerkesztése (A tervezési területet és az élőhelyeket bemutató áttekintő térkép, illetve a művelési ágakat és az élőhelyek elhelyezkedését bemutató térképek szerkesztése A természeti adottságok feltárásához kapcsolódóan a következő térképek készültek el: 1. A tervezési terület határát megjelenítő ortofotó térkép, 2. ÁNÉR alapú élőhelytérkép, 3. Natura 2000 élőhelytérkép, 4. Növényfajok elterjedési térképe, 5. Állatfajok elterjedési térképe. Alaptérképnek a megbízó KvVM az ortofotót határozta meg. Erre szerkesztették rá a tervezők a projekt számára átadott legújabb, hrszokhoz illesztett Natura 2000 terület határát. Ezen belül kerültek ábrázolásra az élőhelyfoltok (közösségi jelentőségű és ÁNÉR), valamint a fajok elterjedése. A faj előfordulás térképeken alkalmazott módszer legtöbbször a pontmódszer és a foltlehatárolás. Szakértői kérésre az élőhelytérképek pontosításár a III. megyedévben került sor, így a vegetációs időszakban történt felvételezések eredményei is beépülhettek a tervezésbe. A tervezési terület alapállapotát bemutató térképek száma bővült a Korm. R. melléklet által megkívánt kötelező térképekhez képest. Ezek az alábbiak: 1. A tervezési terület átnézeti légifotója 2. A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe 3. A tervezési terület DTA50 átnézeti térképe 4. A tervezési terület jogi oltalom alatt álló területei 5. A tervezési terület érintettsége a Nemzeti Ökológia Hálózatban 6. A tervezési terület kiemelten és fokozottan érzékeny felszín alatti vizei 7. A tervezési terület talajtérképe 8. A tervezési terület felszínborítási térképe 9. A tervezési terület szántóföldi művelési alkalmassága 10. A tervezési terület erdőtelepítési alkalmassága 11. A tervezési terület környezeti érzékenysége 12. A tervezési terület elhelyezkedése az ökotípusos földhasználati rendszerben 13. A tervezési terület kezelési szempontból jelentős növényfajainak elterjedése 14. A tervezési terület kezelési szempontból jelentős állatfajainak elterjedése 15. A tervezési terület ÁNÉR élőhelyeinek térképe 16. A tervezési terület Natura 2000 élőhelyeinek térképe 43

44 A térképek A4es formátumban kerültek be a dokumentációkba. Ezen kívül elkészült egy sorozat ÁNÉR élőhelytérkép ortofotó alapon, 1:25000 méretarányban is az élőhelyek kontúrvonalának megjelenítésével. Ezek az egységes méretaránynál fogva jó alapot adtak a továbbtervezésben a kezelési előírások egységeinek megállapításához Veszélyeztető tényezők összefoglalása A Natura 2000 területen a veszélyeztető tényezők első lépésben az élőhelyekhez kapcsolódóan kerültek meghatározásra, ezt követően pedig összesítve a terület egészére. A tényezők számbavétele a természetvédelmi információs rendszerben (TIR) használt listából (terminológia és kódrendszer alapján) kiválasztva került megjelenítésre. A területre 56 veszélyeztető tényező megfogalmazását javasolták a szakértők, a lehető legpontosabban megnevezhető veszélyforrásokkal. A 20 területen releváns veszélyeztető tényezőket a TIR adatbázis listája tartalmazta, új kategóriák megfogalmazására nem volt szükség. A vizsgált 20 Natura 2000 területen leggyakrabban jelentkező veszélyeztető tényezők az alábbiak: özönnövények terjedése (akác, aranyvessző, ezüstfa) gyepfeltörés talajvízsüllyedés, kiszáradás feltöltődés a rendszeres és nagy területre kiterjedő égetés az irtás eredetű élőhelyek kezelésének felhagyása, és az ebből eredő, fokozott mértékű cserjésedés antropogén szennyezések 4.4. A kezelési feladatok meghatározása A kezelési feladatok meghatározása a Korm. R. melléklete alapján a fenntartási terv I. Natura 2000 fenntartási terv c. fejezet részét képezi. Első lépésként a szakértők március 30ig megfogalmazták a Natura 2000 területenkénti javasolt kezelési előírásokat. Ennek megvitatására az április 2i projektértekezleten került sor. A kezelési javaslatsor a 20 terület vonatkozásában jelentős tartalmi és szerkezeti különbségeket mutatott. A kezelési javaslatok két oldalú megközelítéséről a szakértők között megállapodás született. A kétféle előírás típus a következő: általános, a művelési ágakhoz köthető előírások, speciális, élőhelyekhez köthető előírások. A kettő kombinációjából eredeztethetők a terület egészére, élőhelyfoltokhoz illeszkedő kezelési előírások, előíráscsomagokba foglalva. A kezelési javaslatok kidolgozásakor a tervezők figyelembe vették a területre vonatkozó körzeti erdőtervet, erdészeti üzemtervet, a vadgazdálkodási üzemtervet és halgazdálkodási üzemtervet. A megalapozó dokumentációk tartalmi és formai egységesítését a megbízó KvVMnek való bemutatása előtt nem végezte el a tervezőgárda. A soron következő II. negyedévi IB ülésen elhangzott vélemények megerősítették a tervezők azon álláspontját, hogy a jelenleg rendelkezésre álló különböző kezelési előírások egységesítését az egyeztetésig el kell végezni, és ezeket az egyes tervekben a kezelések alapegységének meghatározott élőhelyfoltokhoz vissza kell vezetni. 44

45 A kezelési előírások három lépcsőben kerültek meghatározásra A természetvédelmi célkitűzések meghatározása A Natura 2000 területek biotikai és abiotika alapadataira alapozva, valamint a veszélyeztető tényezők meghatározásával minden területen kidolgozásra kerültek a természetvédelmi célkitűzések. A természetvédelmi célkitűzés és a terület rendeltetése, a terület jellegzetességeinek rövid összefoglalása után, a Natura 2000 terület kijelölés alapjául szolgáló, illetve a védetté nyilvánítást megalapozó értékekre utalva, a legfontosabb élőhelytípusok és fajok általános vagy konkrét megnevezésével fogalmazódott meg. A célkitűzés alapesetben a közösségi / védett értékek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése. A természetvédelmi célkitűzések az élőhelyek és fajok megőrzését, fenntartását és helyreállítását foglalja magába, stratégiai jellegű megfogalmazásban, az egyes területeken prioritást élvező fajok megjelenítésével A természetvédelmi célok eléréséhez szükséges beavatkozások meghatározása: A területekre vonatkozó kezelési előírások az alábbi szempontok figyelembe vételével kerültek kialakításra: olyan kezelési előírások kerüljenek megfogalmazásra, amelyek a fajok, valamint az élőhelyek igényeit veszik alapul, figyelembe veszik az adott terület sajátosságait, különösen a veszélyeztető tényezőket, integrálhatóak a vidékfejlesztési támogatások rendszerébe, területspecifikusak, vagyis az előírások meghatározott területi egységre vonatkoznak, ellenőrizhetők (a támogathatóság kialakítása érdekében), konkrét információt biztosítanak egyéb fejlesztési tervekhez, támogatásokhoz (pl.: a mezőgazdasági földterület első erdősítése nevű támogatáshoz területileg azonosítható módon kerüljön meghatározásra az erdősítési szempontból prioritást élvező terület, megjelölve az elérni kívánt célállományt és erdőgazdálkodási módot, illetve azonosíthatók legyenek az erdősítésre nem javasolt területek), figyelembe veszik a területen jelenleg folyó gazdálkodást, illetve az előírások a gazdálkodási modellekbe beilleszthetők legyenek. A fenti szempontok alapján az egyes Natura 2000 területekre vonatkozó előírások megfogalmazásához a már meglévő agrárkörnyezetgazdálkodási (AKG), valamint az erdő környezetvédelmi (EKV) támogatások előírásait vették alapul a tervezők, mivel ez a két támogatási rendszer már megfelelően kidolgozott, a gazdálkodók által ismert, ellenőrizhető és számszerűsíthető előírásokat tartalmaz. A közeljövőben meghirdetésre kerülő AKG és EKV előírásokat az intézkedés (program) csomagoktól leválasztva egyegy táblázatba rendezték és sorszámozták. A tervezés során minden egyes kijelölt Natura 2000 területen meghatározásra kerültek azok a területi egységek (kezelési egységek) (ÁNÉR kategóriák illetve faj és élőhely védelmiszempontból azonos kezelést igényelő területek). Ezekhez a kezelési egységekhez lettek a konkrét előírások hozzárendelve, a korábban említett AKG EKV táblázatokból. Miután az AKG és EKV előírások teljes köre sem feltétlenül elég ahhoz, hogy a Natura területeken szükséges összes beavatkozást megjelenítsék, ezért a szükséges mértékben a táblázatoktól eltérő előírások is meghatározásra kerültek. 45

46 Az egyes Natura területek vonatkozásában az alábbi tematika szerint készültek el a tervek: Élőhelyek kezelési javaslatainak kidolgozása; Élőhelyrekonstrukció és élőhely fejlesztés javaslatainak kidolgozása; Fajvédelmi intézkedések meghatározása; Kutatás, monitorozás feladatainak meghatározása; A természetvédelmi kezelési javaslatok térképi és táblázatos bemutatása Gazdálkodói előíráscsomagok kialakítása az ökológiai célkitűzések alapján, nyílt tervezési eljárásban véglegesítve Ebben a munkaszakaszban a Natura 2000 területek támogatásikifizetési rendszerének szerkezetére tettek javaslatot a tervezők. A fenntartási terveknek azon túl, hogy megfogalmazzák az egyes területekre vonatkozó kezelési előírásokat, arra is megoldást kell adniuk, hogy miképpen célszerű az előírásokat működtetni, azaz hogyan érdemes az előírásokat kompenzációstámogatási rendszerekhez kötni. Erre vonatkozóan első megközelítésben az alábbi hármas kategóriarendszer felállítását javasolták a tervezők: Kötelezően betartandó/tiltott előírások Ezek azok az előírások, amelyek betartása feltétlenül szükséges a terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében. A fő területhasználati irányok mellett olyan előírások meghatározása célszerű, melyek betartása alapvetően biztosítja a fajok, valamint az élőhelyek fennmaradását (pl.: gyep művelési ág fenntartására való kötelezés, a területről vízelvezetés tiltása stb.). Ajánlott/elvárt előírások A második előírás szint már a területek fejlesztésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrárkörnyezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével lehetne előírásokat meghatározni, kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó előírások formájában. A jelenlegi rendszerben már működik hasonló jellegű egymásra épülés a Natura 2000 gyepterületek támogatása, valamint az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatás esetében. Mindkét programban hasonló előírások kerültek megfogalmazásra, vagyis a programok közötti átfedés kialakult, azonban a kettős finaszírozás elkerülése érdekében egy előírásra csupán egy forrásból lehet támogatást kapni. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációs háttérigény kialakítása fejlesztés alatt van. Látható, hogy ilyen típusú integráció kialakítására megvan a szakmai és a döntéshozói irányultság. Komplex területfejlesztési célú előírások A harmadik típusú előírások a legjelentősebb változást jelentik a területhasználat tekintetében. Olyan terület, tájhasználat váltási, illetve élőhely rekonstrukciós, rehabilitációs prioritások, irányok tartoznak ide, melyek eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. Ebbe a kategóriába inkább prioritások, elérni kívánt célok kerülnek megfogalmazásra, melyek elérése beruházási, fejlesztési feladatokat jelent. Figyelembe véve a jelenleg működő támogatási rendszereket, illetve azok egymásra épülését, indokolt a Natura 2000 támogatások esetében az integrált megközelítés elvét alkalmazva több támogatás harmonizálását megcélozni. A támogatások között a jelenlegi struktúrában is 46

47 fellelhető az egymásra épülés, ennek továbbfejlesztése a források hatékonyabb felhasználását eredményezheti. Az említett kategóriák mellett a jelenleg működő támogatások figyelembevételével az alábbi kapcsolódási pontok kidolgozását javasoljuk a munka további szakaszában: Előíráskategória (szint) Támogatási forma Kötelezően betartandó/tiltott Önálló Natura 2000 támogatás formájában előírások Ajánlott/elvárt előírások Agrárkörnyezetgazdálkodási, Erdő környezetvédelmi támogatásokkal integráltan Komplex területfejlesztési Erdősítésre vonatkozó, agrárerdészeti, nem termelő előírások beruházásokkal, KEOP támogatásokkal integráltan Ennek az integrált megközelítésnek az elemei a jelenlegi vidékfejlesztési rendszerben már láthatók, hiszen például a mezőgazdasági földterület első erdősítése nevü intézkedés, ami felfogható egy komplex területfejlesztési előírásnak, csak abban az esetben támogat bármilyen erdősítést, amennyiben erre vonatkozó területi prioritás a Natura 2000 fenntartási tervben meghatározásra kerül. A különböző intézkedések együttes alkalmazása mellett a Natura 2000 területekre jelentős forrás biztosítható azáltal, hogy a gazdálkodó számára számos lehetőség kínálkozik a különféle támogatási programokban való részvételnek. Annak érdekében azonban, hogy a Naturaterületek speciális, alapvetően élőhelyekhez és fajokhoz kötődő előírásainak egyediségei kellőképpen megjelenjenek a támogatási/kifizetési rendszerben azt javasoljuk, hogy az egyes területekre elkészülő fenntartási tervek pusztán az alapokat szolgáltassák az egyes gazdaságok szintjén, akkreditált szakértők bevonásával meghatározott előíráscsomagoknak. Ezáltal a gazdálkodás sokkal jobban tudná a természetvédelmet szolgálni, mint abban az esetben, amikor a gazdálkodó csupán a terület egészére vonatkozó előíráscsomagok közötti meglehetősen szükre szabott választás lehetőségével élhet. A munka további szakaszában Európa több országában alkalmazott példák alapján néhány kiválasztott gazdaságra vonatkozóan elkészítjük ennek a megközelítésnek a bemutatását. Összefoglalva, a következő alapvető következtetéseket lehet levonni a fenntartási tervek elkészítésével kapcsolatban: rendkívül mozaikos tájhasználat miatt, az előírások területi lehatárolása igen bonyolult, gazdálkodói szinten az előírások értelmezhetősége és végrehajtása indokolja szakértő bevonását, a Natura 2000 fenntartási tervben meghatározott előírásokat tovább kell pontosítani egyéb területi korlátozásokkal (pl.: nitrát érzékeny területekre, víz keret irányelvre vonatkozó előírások), az előírások mellett a területek tájhasználat váltására irányuló prioritásait is meg kell határozni, olyan előírásokat kell alkalmazni, amelyek megfelelő rugalmasságot engedélyeznek a kezelésben az eltérő csapadék és éghajlatviszonyok függvényében (pl.: legeltetés, kaszálás időpontja stb.). Az előírásokat indokolt differenciálni az alábbi kategóriák szerint: Kötelezően betartandó/tiltott előírások Ajánlott/elvárt előírások Komplex területfejlesztési célú előírások 47

48 4.5.2 II. mérföldkő: Az első tervváltozat dokumentálása és a II. Negyedéves jelentés A jelentés tervezet formában a Támogatási Szerződésben foglaltak alapján, valamint a Műszaki leírás 7.2 pontjában foglaltaknak megfelelően április 30án került benyújtásra, amelyet az Irányító Testület május 22i ülésén elfogadott, az erről szóló emlékeztetőben felsorolt tematikus pontok egyidejű kijavításával Az első tervváltozat (terv és megalapozó rész) első egyeztetése a megbízóval (KvVM) és az észrevételek átvezetés Az IB ülést követően a tervezők folyamatosan egyeztettek KvVM TSZÁT projektben érdekelt munkatársaival a fenntartási tervek tartalmi és formai követelményeiről. KvVM írásban kérte az általa összeállított útmutató alapján két kiválasztott mintaterület (Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente, Izsáki Kolontó) fenntartási tervének javítását Az első tervváltozat megbízóval történő második egyeztetése és javítása A fenntartási tervek első javított példányait nyomtatott formában szállította le a VÁTI. Az észrevételek az útmutatóban foglaltak tervi teljesülését célozták. Véleményezésre került a terv egységes bevezetője és a Natura 2000 fogalomtár. A legfontosabb és legidőigényesebb feladatot az egyedi területre vonatkozó szakértői kezelési előírások egységes előíráslistává való átdolgozása jelentette. Ennek egy első javaslatát már tartalmazta az anyag. Ezt követően a javított anyagban az egyes élőhelyekhez kötötten az előírásokat tételesen felsorolták a szakértők. A harmonizált előírások további egyeztetése vált szükségessé a tervezők között, a megbízóval és az érintettekkel. Ennek folyamatát és az előírások harmonizálásának szakmai hátterét vázolja a következő fejezet Az élőhelykezelési javaslatok fenntartási (kezelési) előírásokká történő átalakítása Az élőhelykezelési javaslatok fenntartási előírásokká történő átalakítása A területekre vonatkozó gazdálkodási előírások tervezése során az alábbi szempontokat vették figyelembe a tervezők: Olyan előírások kerüljenek megfogalmazásra, amelyek a fajok, valamint az élőhelyek igényeit veszik alapul; Figyelembe veszik az adott terület sajátosságait, különösen a veszélyeztető tényezőket; Integrálhatóak a vidékfejlesztési támogatások rendszerébe; Területspecifikusak, vagyis az előírások meghatározott területi egységre vonatkoznak; Ellenőrizhetők (a támogathatóság kialakítása érdekében); Figyelembe veszik a területen jelenleg folyó gazdálkodást, illetve az előírások a gazdálkodási gyakorlatba beilleszthetők legyenek. A kezelési előírások harmonizálásának folyamata A fenntartási tervek elkészítésének korábbi szakaszaiban az egyes Natura2000 területek botanikai, zoológia és élőhelyekre vonatkozó adatai alapján meghatározásra kerültek a 48

49 természeti értékek fenntartása érdekében követendő gazdálkodási korlátozások és javaslatok. Ezeket kezelési előírásoknak nevezzük és meghatározásuk élőhely (ÁNER) szinten történt. Az egyes élőhelyek fenntartásánál alapvetően a már meglévő AKG és EKV előírások kerültek alkalmazásra annak érdekében, hogy az így meghatározott kezelési előírások lehetőleg minél jobban illeszkedjenek a már működő támogatási rendszerekhez konkrétan az UMVP agrárkörnyezetgazdálkodási (AKG) és erdőkörnyezetgazdálkodási (EKV) intézkedéseihez. Ezen túlmenően cél volt, hogy az előírások ellenőrizhetőek és számszerűsíthetőek legyenek. Ezt követően új előírás megfogalmazásához akkor folyamodtunk, ha az adott élőhely természetvédelmi (fenntartási) céljainak megvalósításához az AKG és EKV összes előírása sem volt elégséges. A közeljövőben meghirdetésre kerülő AKG és EKV előírásokat az intézkedés (program) csomagoktól leválasztva egyegy táblázatba rendeztük és sorszámoztuk. Természetesen számítottunk arra, hogy az AKG és EKV előírások teljes köre sem feltétlenül elég ahhoz, hogy a 20 Natura 2000 minta területen szükséges összes beavatkozást megjelenítsék. A fenntartási tervek első változatainak kidolgozása után megállapítható volt, hogy a természeti értékek védelmére a meglévő AKG és EKV előírások csak 30 %ban voltak elégségesek. A szakmai szempontok alapján kialakított kezelési előírás sor 1800 elemet tartalmazott. Jóllehet a területenként meghatározott előírások szakmailag megalapozottak voltak, szükséges volt azokat harmonizálni, elsősorban annak érdekében, hogy a támogatási rendszerek számára is kezelhető mennyiségű és tartalmú előírással lehessen a természetvédelmi célokat megvalósítani. A harmonizálási munka alapvetően két feladatot jelentett: egyrészt a tartalmilag azonos vagy hasonló, de megfogalmazásukban eltérő előírásokból kellett egy előírást kialakítani. Másrészt azokat az előírásokat, amelyek nem voltak kellőképpen konkrétak inkább kívánatos célállapotokat, mint tényleges tiltásokat, vagy elvégzendő feladatokat jelentettek átfogalmaztuk vagy kivettük a listából. E munka eredményeként az alábbiak szerint alakult az előírások száma: Szántó: 43 előírás Gyep: 118 előírás Vizes élőhely: 78 előírás Erdő: 49 előírás Összesen: 288 előírás Így olyan előírássor állt elő, amellyel egyenként, vagy az előírások megfelelő kombinációjával a különféle kezelési elvárások maximálisan kielégíthetőek. A kezelési egységek lehatárolása A tervezés e szakaszában a kezelési előírások élőhelyekhez kapcsolódtak. Mivel egy területen esetenként nagyon sok élőhely fordulhat elő és több élőhely is igényelhet azonos kezelést, célszerűvé vált az előírások vonatkozási felületeként az élőhelyek helyett ún. kezelési egységeket lehatárolni. A kezelési egységek lehatárolását továbbá az is indokolttá tette, hogy az egyes élőhelyek különböző degradáltságú, tehát egy élőhelyhelytípushoz nem rendelhető egyértelműen egy kezelés, továbbá még az ugyanolyan állapotú élőhelyen is lehetnek eltérő kezelési igényű fajok, ezért az élőhelyenként történő kezelési előírások megfogalmazását el kellett vetni. Így tehát minden kijelölt Natura 2000 mintaterületen meghatározásra kerültek azok a kezelési egységek (ÁNÉR szerint élőhelyek vagy élőhelyfoltok, vagy egyéb kezelés alapján kijelölt egységek), amelyek egységesen kezelendők, vagy egy adott faj, vagy pedig az élőhely védelme érdekében. Ezekhez a területi egységekhez lettek aztán a konkrét előírások 49

50 hozzárendelve. A kezelési egységek kódolva KE1, KE2 stb. szerepelnek a szöveges tervi anyagrészben a hozzájuk tartozó előírásokkal, azok indoklásával. A kezelési egységeket térképen is megjelenítettük mindegyik Natura 2000 területen. Megjegyzendő, hogy a különböző mintaterületeken az ugyanolyan elnevezésű kezelési egységekhez (KE1, KE2 stb.) más más kezelési előírás csomag tartozik A kezelési előírások KvVMmel történő egyeztetése A fenntartási tervek egyeztetési anyagának összeállítása és az egyeztetések ütemezése, valamint a kezelési előírások véglegesítése céljából két egyeztetés történt a KvVM és a tervezők között. Eredménye az alábbiakban foglalható össze. A harmonizált kezelési előírások logikája megfelelő, azaz művelési áganként (szántó, gyep, vizes, erdő) megfogalmazott egyértelmű tevékenységek tiltása ill. betartása kötelező vagy választható módozatban kerül kialakításra. Az erdőre vonatkozó előírások egyeztetése ezt követően 22 alkalommal megtörtént az MGSZH Erdészeti Igazgatóságával és a KvVMmel. A fenntartási terv egyértelmű utalást kell, hogy tegyen a mezőgazdasági területek erdősítésének és agrárerdészeti rendszerek telepítésének lehetőségére A kezelési előírások szakértői egyeztetése, észrevételek megbeszélése A harmonizált kezelési előíráslista a területi szakértőkkel együtt, többszöri egyeztetés során alakult ki. A munkaértekezleten bemutatásra került az elkészült javasolt egyesített gazdálkodói előíráslista, ennek elkészítésének folyamata. A szűkítés indokai között szerepelt a duplikációk megszüntetése, illetve a jelenlegi agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási rendszerrel nem harmonizáló előírások törlése. A gazdálkodói előíráslista hasznosítási irányok (szántó, gyep, vizes élőhely, erdő), illetve azon belül speciális kategóriák szerint csoportosítva tartalmazza a földhasználóknak szóló előírásokat. Az értekezleten bemutatott, egyesített előíráslistát a területfelelős szakértők újra véleményezték. Az előíráslista kibővült az erdőtelepítésre és az agrárerdészeti rendszerekre vonatkozó előírással, valamint az élőhelyrekonstrukcióra vonatkozó javaslattal. Az erdőtelepítés és az agrárerdészeti rendszerek esetében két választási lehetőség adódik: a szakértő megtiltja vagy javasolja, de kötelezővé nem teheti ezeket Kezelési előírások szakértői véglegesítése A kezelési előírások véglegesítését a tervezőcsapat agrárkörnyezetgazdálkodási szakértői végezték a területi szakértőktől bekért véleményei alapján. Végeredményképpen az egyeztetési anyagban alábbi megbontásban kerültek az előírások megfogalmazásra: Szántó: Gyep: Vizes élőhely: Erdő: Összesen: 65 előírás 115 előírás 65 előírás 78 előírás 323 előírás 50

51 4.5.7 Az első tervváltozat szakértői átdolgozása az egyeztetési anyag véglegesített metodikája alapján (kezelési egység lehatárolása, előírások kezelési egységekhez rendelése, kezelések indoklása) A harmonizált előíráslista visszavezetése a 20 Natura 2000 területre szakértői feladat volt. Elsőként a harmonizált előíráslistából kiválasztásra kerültek kezelési egységenként a kötelező vagy választható, adott területre releváns előírások. Ezután a fenntartási terv szöveges részében kezelési egységenként összesítésre kerültek az alkalmazott előírások, indoklással. Helyet kapott az erdőtelepítésre, az agrárerdészeti rendszerek létrehozására és az élőhelyrekonstrukcióra vonatkozó javaslat is. A szakértők a lokális javaslataikat külön pontban, de szintén kezelési egységenként fogalmazták meg Egyeztetési címlista és kísérőlevél összeállítása Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. (4) értelmében a fenntartási tervet elkészítése során egyeztetni kell a nemzeti park igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság), az alapszabály (alapító okirat) szerint környezet és természetvédelmi célra alakult társadalmi szervezetekkel, a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervekkel és települési önkormányzatokkal, a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosaival és vagyonkezelőivel, valamint ezek gazdasági érdekképviseleti szerveivel. Az egyeztetési címlistát és kísérőlevelet a VÁTI és a SZIE állította össze a KvVMmel konzultálva. Az egyeztetésbe bevont szervezetek listáját az 5. sz melléklet tartalmazza Az egyeztetési anyag (elkészítése és kiküldése véleményezésre két részletben) A fentiek alapján az alábbi érintetteknek került kiküldésre CDn az egyeztetési anyag a VÁTI szervezésében: 94 települési önkormányzat számára 6 érintett nemzeti park igazgatóság 84 területi államigazgatási szervnek az alábbi csoportok szerint: Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Földhivatal Bányakapitányság Regionális Közigazgatási Hivatal A SZIE kommunikációs szakértői csoportja 114 érintetthez juttatta el digitálisan vagy nyomtatott formában az egyeztetési anyagot. Ezen érintettek a fórumra is meghívást kaptak. A fórumon a meghívottaknál többen vettek részt (232 fő), egyéb információs csatornán keresztül (honlap, önkormányzati hirdetőtábla) értesülve a társadalmasításról. Az érintett csoportok az alábbiak: egyéni gazdálkodók gazdálkodói szervezetek, vagyonkezelők (erdészetek, vízgazdálkodási társulások, viziközmű társaságok) civil szervezetek 51

52 Összességében töb mint 400 érintett szólíttatott meg és kapott véleményezésre egyeztetési anyagot illetve lehetőséget észrevételeinek megküldésére Konzultáció az érintettekkel, fórumok szervezése és lebonyolítása A fenntartási tervek területi egyeztetésére a fórumok és a személyes egyeztetések szolgáltak. 16 területen került sor fórum megszervezésére és lebonyolítására és 4 esetben történt szűkebb körű egyeztetés Az egyeztető fórumokat előre megtervezett struktúra szerint bonyolították le a kommunikációs szakértők, a fórumok moderátoraiként arra törekedtek, hogy minél több helyi észrevétel hangozhasson el, minél részletesebben meg lehessen beszélni az egyes kezelési egységeket. A fórumokon jegyzőkönyv készült, amit a honlapon közzétettek, illetve a helyi érintettek számára megküldtek. Mintája a sz.mellékletben található. Az egyes fórumok jegyzőkönyvét és az érintettek elemzését minden estebnem tartalmazza a fenntartási terv kommunikációs melléklete. A projekt negyedik negyedéve során a terepi egyeztetések befejeződtek. Mindösszesen 16 egyeztető fórumot tartottak a helyi részt veveőknek. Olyan esetekben döntött a tervezés a fórum elhagyása mellett, amikor az adott területen nagyon keveseket érintett a kijelölés, és így a személyes egyeztetés eredményesebb lehetett, vagy amikor az adott területen érintettek az előzetes telefonos egyeztetés során csekély érdeklődést mutattak a fenntartási terv közös egyeztetésére. A fórumokat a helyi és térségi érintettekkel való telefonos időpont egyeztetés és a fenntartási tervek kézbesítése előzte meg ben, vagy postai úton nyomtatva vagy CDn (a tervhez mellékelt kísérő levelet és meghívót, csakúgy, mint a fórum felépítését a melléklet tartalmazza). Az önkormányzatokat megkérték, hogy a fórum meghívóját és az egyeztetési tervváltozat egy példányát tegyék elérhetővé a lakosság számára a helyben szokásos módokon (önkormányzati hirdetőtábla, ahol van, ott képújság, weblap lásd pl. Hejőbába honlapját a címen). A fenntartási tervek egyeztetési anyagainak összeállításánál kialakult időbeli csúszás miatt egyes területeken az érintettek nem kapták időben kézhez a terveket (legalább egy héttel a fórum előtt), ami helyenként hatással lehetett a részvételi arányra, illetve a résztvevők aktivitására. A fórumok tapasztalatai A fórumokat előkészítő kommunikáció és a fórumok lebonyolításának tapasztalata, illetve az ezek nyomán megfogalmazott javaslatok a módszertani útmutatóban (lás 2. sz. melléklet) részletesen bemutatásra kerültek.. A fórumok során szerzett legfőbb tanulságok az alábbiak: Több fórumon megfigyelhető volt, hogy a fenntartási tervben szereplő kezelési javaslatok véleményezése helyett a Natura 2000 általános elveinek megvitatása, a kijelölés okozta konfliktusok rendezése volt az érintettek legfontosabb elvárása. Így egyes fórumokon a tényleges egyeztetés helyett elvi viták zajlottak. Ez is tükrözi, hogy a problémás területeken mindaddig nem tud tényleges tervezési folyamat elindulni, amíg a korábbi konfliktust nem sikerül rendezni. A konfliktusok rendezésére a fenntartási tervek egyeztető fóruma nem alkalmas. A legtöbb fórumon a kulcskérdés volt résztvevők számára, hogy a fenntartási tervek mikortól lépnek életbe, és milyen kompenzációra számíthatnak a gazdálkodók. Mivel e kérdések megválaszolására a konzorciumnak nem volt felhatalmazása, sem hiteles információja, a fórumokon megválaszolatlanul maradtak, ami a tervezési folyamat hitelességét kedvezőtlenül befolyásolhatja. 52

53 Azok a fórumok, ahol a hivatalos természetvédelem érintett szintjei (a KvVM és a nemzeti park igazgatóság), valamint a gazdálkodók felé a legfontosabb kapcsolatot jelentő falugazdászok nem jelentek meg, ott lényegesen nehezebb volt az együttműködő légkör kialakítása, a projekt elfogadottságának és a terv legitimitásának megteremtése. A fórum felépítését tekintve az előírások legalaposabb megvitatását az a struktúra szolgálta, amelyben minden egyes kezelési egység ismertetése után alkalom nyílt vitára, s a kezelési egységek ismertetése nem egy blokkban, előadásszerűen történt meg. Ez ugyanakkor nagyobb vitakészséget követelhet meg az előírásokat ismertető tervezőtől (területfelelőstől), és bizonyos esetekben szükségessé teheti a területfelelős előzetes kommunikációs felkészítését. A fórumok lebonyolításához kapcsolódóan fontos tapasztalat, hogy a fórumok tervezett, körülbelül három órás időtartama a résztvevők számára még elfogadható maximális időtartam. Ugyanakkor, főleg a nagyobb területek esetében, három óra nem elegendő az összes kezelési egység alapos megvitatására. Éppen ezért a nagyobb kiterjedésű, több kezelési egységet felvonultató Natura 2000 területeken célszerűnek látszik fórumsorozatokat szervezni. Szintén a fórumok technikai lebonyolításához kapcsolódik, hogy a fórumokon kifüggesztett kezelési egység térkép nagyobb felbontásban, helyrajzi számos fedvényekkel ellátva lényegesen jobban használható volna az érintettek számára. A fórumok hangulatát, a résztvevők bevonódását nem elhanyagolható mértékben befolyásolja a helyszín, a teremelrendezés. Ezért célszerű olyan elrendezést kialakítani, ahol mindenki lát mindenkit (kör vagy ualakú elrendezés). Ez megköveteli, hogy a fórumok előtti előzetes helyszínbejárást. Az elvégzett szakmai munka hitelességét növeli, ha az előadó az előadásában minél több a területet bemutató fénykép segítségével mutatja be az ott előfordulő élőhely jellemzését és nem a területen kívüli fotóval illusztrálja az elemzést. A veszélyzetető tényezők alátámasztására is alkalmas segítőeszköz a területről származó fénykép. A fajok bemutatásánál már kevésbé releváns a helyben készült felvétel Szakmai szervezetekkel való egyeztetés (KvVM, FVM, NPI, MVH, KöFek) A kezelési előírások szakértői egyeztetés, észrevételek megbeszélése Fontosabb ágazati egyeztetések történtek az FVMmel, MGSZH Erdészeti Igazgatóságával és az ÖKO Zrtvel. Az FVMmel való tárgyalás során megállapodás született arról, hogy az erdőterületekre, illetve az erdősítendő területekre vonatkozó fenntartási/fejlesztési javaslatok markánsan megjelennek majd a fenntartási tervekben, mert ez a Bizottság által megkövetelt feltétele az erdősítés támogatásának Natura területeken A vízgazdálkodási tervezéssel kapcsolatban az ÖKO Zrt.vel történt kapcsolatfelvétel. A megállapodás értelmében az ÖKO Zrt. átadta a részvízgyűjtő határokat és a felszíni víztestek vízgyűjtőjének határait, amely egységekre a vízgyűjtőgazdálkodási tervek készülnek a VKInek megfelelően. A tervkészítés időszakában a vízgyűjtőgazdálkodási tervek végső intézkedési javaslatai még nem kerültek elfogadásra, így azok nem épültek be a fenntartási tervekbe. 53

54 4.6.3 A tervkészítéshez kapcsolódó információk honlapon történő megjelenítése és tájékoztató anyagok terjesztése A honlapra a mérfölkövekhez illeszkedően a legújabb tervezési dokumentumok felkerültek. A fórumokról beszámoló olvasható és bővült a képgaléria is A terv egyeztetése során beérkező vélemények feldolgozása, beépítése a végleges javaslatba A formális egyeztetés során beérkező 84 véleményezőtől érkező 778 érdemi észrevételt a tervezők feldolgozták és tervezői mérlegelés után a releváns észrevételek átvezetésre kerültek a végleges tervekben A fenntartási terv megalapozó fejezeteinek véglegesítése A fenntartási tervekhez kapcsolódó célzott élőhely és fajtérképezés bizonyos területeken a 2008as nemzeti parki jelentésektől eltérő eredményeket hozott. Az eltérések részletes bemutatását a 10. sz melléklet tartalmazza III. mérföldkő: a második tervváltozat dokumentálása két részletben és III. Negyedéves jelentés A projekt lezárásának időpontja és a végteljesítést jelentő szakmai dokumentumok tartalmi követelménye a III. negyedéves jelentés elfogadása után került egyeztetésre és véglegesítésre a megbízó KvVM TSZÁT és a vállalkozó VÁTI között. Ennek alakulása a következő lépésekben történt: A III. mérföldkő teljesítése A III. mérföldkő eredeti munkaterv szerinti határideje szeptember 15. volt a 20 Natura 2000 terület fenntartási tervének 2. tervváltozati formában történő szállítási kötelezettséggel. A III. negyedéves jelentésben és az azt megelőző júliusi előrehaladási jelentésben a vállalkozó jelezte a tervleadás várható késését, amelynek okai a következőkben foglalhatók össze: A II. negyedéves jelentést követően (2009. április 30.) a tervek 1. tervváltozatának egyeztetése nem kezdődhetett meg az érintettekkel, mivel ezek a tervek még egyedi szakértői anyagokként kerültek összeállításra. A tervek kezelési előírásai még egyedi előírások voltak az adott terület sajátosságaira fókuszáltan adott élőhelyekre vonatkoztatva. Habár a tervek szakmai megalapozottsága az érintett nemzeti park igazgatóságok visszajelzése szerint kiváló volt, a javasolt Natura támogatási rendszerbe nem volt beilleszthető. (A 20 tervben összesen 1800 különböző előírás szerepelt). Ezért a kezelési előírásokat harmonizálni kellett. A leginkább időigényes folyamatnak az első tervváltozat KvVMmel történő két körös egyeztetése bizonyult. A minisztérium által összeállított útmutató is csak a tervezés közben (2009. június) vált ismertté a tervezők előtt. A tervi tematika véglegesítése és tartalmi kidolgozása, másrészről a területileg specifikus kezelési előírások egységes előíráslistává történő harmonizálása két terv példáján (Szilváváradi Aszaló Natura 2000 terület és Szilváspatak mente Natura 2000 terület) valósult meg. A mintegy 300 egységes előírás és a kezelési egységek definiálása 2009 év nyarán az erdőgazdálkodásra vonatkozó előírások később, november elejére vált elfogadottá. 54

55 A mintaként kiemelt két terv példáján a tervek egyeztetésre alkalmas egyeztetési anyaggá való átdolgozása, majd társadalmasítása következett, amely egyrészről fórumok szervezésével, másrészről személyes egyeztetés keretében valósult meg. Az egyeztetési anyag a tervi rész leválasztását és pontosítását jelentette a teljes tervanyagból, azaz a megalapozó dokumentációban ekkor még fennálló hiányosságokat az elkövetkezendő időszakban kellett pótolni. A III. mérföldkő határidejére az egyeztetési anyagok készültek el. A tervek egyeztetését jelentő fórumok és kétoldalú egyeztetések megszervezése és lefolytatása a tervezettnél tovább tartott. A társadalmasítás időigényére a tervezők már a tervezés korábbi fázisában is felhívták a figyelmet. Az utolsó fórumra november 3 án került sor a tervezett július 30. helyett. Az időbeni csúszás oka a fentieken túl az egyeztetési anyagok párhuzamos összeállítása során kialakult koherenciazavar kiküszöbölése, az érintettek (gazdák) szezonális elfoglaltságai, valamint tervezői oldalról egyéb terepi akadályoztatás volt. A projekt résztvevői heti 23 alkalomnál több egyeztetést nem tudtak vállalni. A metodikailag újszerű, széleskörű társadalmi egyeztetést is magába foglaló munka a kiterjedt szakértői tervező csapat folyamatos munka ellenére időben elcsúszott. A megfeszített munka ellenére a metodika hosszú időt igénybevevő egyeztetése, a hiányzó terepi felmérések pótlása és az időigényes közösségi tervezési folyamat a szerződésben rögzítettnél hosszabb időt vett igénybe. E munkarészeknek az időigényét a véghatáridő kötöttsége miatt az eredeti munkaterv nem eléggé megalapozottan becsülte meg, a valóságban sokkal több ráfordítást igényelt, mint azt tervezett. A vállalkozó számos olyan tevékenységet elvégzett, amely nem volt kötelező jellegű. (egységes kezelési előírások,.nemzetközi szakirodalmi áttekintőt, továbbá 20X23 db térképmellékletet a Korm. Rendeletben megszabott 4 helyett). Ennél fogva a tervek egyeztetési anyagának összeállítása, kiküldése, egyeztetése az eredeti ütemhez képest két hónappal későbbre tolódott. Az első tervváltozat megbízóval történő egyeztetése során megszaporodott feladatok a munkatervben feltüntetésre kerültek. A III. negyedévi Irányító Bizottsági ülés A projekt III. negyedéves jelentését az IB az eredeti határidővel és teljesítési követelményekkel összevetve a szeptember 25i ülésén 8 nem szavazattal és 1 tartózkodással nem fogadta el. Záradékként megfogalmazásra került az alábbi feladat: A 3. mérföldkő elfogadottá válik, amennyiben az első tíz fenntartási tervet (2. tervváltozat) a tervezők ig leszállítják KvVM felé. KvVM 8 napon belül véleményezi és ig a tervezők javítják. Ezzel a tervek jóváhagyásra kerülnek. Újabb IB ülés összehívása ebben a tekintetben nem szükséges. Első tíz terv: Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente Hejő mente Berhidailöszvölgyek Szigetihomokok Délbalatoni berkek Velenceihegység Dudleszerdő Fertőmellékidombsor Lajoskomáromi löszvölgyek Tengelicihomokvidék 55

56 A jelentést az emlékeztető alapján javítani szükséges és a tervek leadásával együtt megküldeni KvVM TKSZÁT és KvVM FI számára ig. A tervezők jelezték az irányú kérésüket, hogy a projekt véghatárideje a szerződés engedte feltételek szerint kerüljön meghosszabbításra. A véghatáridő a szerződés kötéstől számított 14 hónap, december 15. legyen. Kérésüket a TSZÁT Államtitkárának levélben jelezték. A tervezők az első tíz tervet november 6én szállították KvvMnek. A III. negyedévi jelentés teljesítés igazolása november 16án került aláírásra KvVM TSZÁT részéről A második tervváltozat szükség szerinti gazdálkodói egyeztetése A második tervváltozat tájékoztatásul kiküldésre került azoknak az érintetteknek, akik a fórumon ezt az igényüket jelezték A második tervváltozat kedvezményezetti egyeztetése (további konzultációk, a fenntartási tervek területi szinten történő egyeztetése, végső egyeztetés KvVM TSZÁT, érintett NPI közreműködésében) A III. negyedéves IB ülésen meghatározott határidőt tekintve a késedelmes teljesítés miatt, rendkívüli, szűkített Irányító Bizottsági ülés került összehívásra november 6án, amelyen az alábbiak kerültek elfogadásra: A vállalkozó szeptember 25i Irányító Bizottsági ülésen jelezte, hogy a projektzárás időpontját szeretné módosítani. Ezt a kérését, indoklással október 15én a kedvezményezett KvVMnek levélben is megerősítette. Az írásbeli igény nem került a Fejlesztési Igazgatóság felé továbbításra, ennek indokai a következők voltak: o a vállalkozó a szerződésben szeptember 15re vállalt feladatát, a második tervváltozat elkészítését az IB ülés által már meghosszabbított október 15i dátumra sem teljesítette, o valamint a hosszabbítási kérelem ütemtervében megjelölt időpontok nem helytállóak. Az első 10 db tervdokumentáció november 5én került leszállításra. A második 10 tervdokumentáció leszállítási határideje november 23. A szerződés szerinti 10 oldalas 5000 példányos kiadvány helyett a KvVMal történt egyeztetés alapján kb. 50 oldalas 2000 példányos kiadvány készül. Nyomdakész állapotot a vállalkozó december 1ig vállalja. A KvVM jelezte, hogy a nyomdába való leadás előtt szakmai (KvVM) és nyelvi lektorálás szükséges. A szerződés 3.1. pontja alapján a teljesítési véghatáridő december 1. (szerződéskötés október 1től dátumától számított 14 hónap). Valamennyi tervet a véghatáridőre a projekt honlapjára is fel kell tölteni. A projekt finanszírozása Átmeneti Támogatás forrásból valósul meg, ezért a december 1. határidő a teljesítés igazolás kiállításának véghatárideje. Amennyiben nem valósul meg a szerződés 4. pontja alapján az igazolás kiállítása és ez alapján a számla benyújtása, a számlát nem lehet kifizetni. A szerződés 20. pontja alapján a szerződéses kötelezettségek azonban még szeptember 1ig fenn állnak, és a szerint késedelmes teljesítés esetén késedelmi kötbér érvényesíthető. A szerződés keretében db területre elkészített fenntartási terv a KvVM tulajdona. Felhasználásakor minden esetben a projekt számára és címére hivatkozni kell. 56

57 2009.december 3ig a VÁTI leszállította KvVMnek a második tíz terv 2. tervváltozatát. Ezek: 1. Gátéri Fehértó 2. Pirtói Nagytó 3. DélŐrjeg 4. Veresegyházimedence 5. Jánosházierdő 6. Mórichelyihalastavak 7. Izsáki Kolontó 8.AlsóZalavölgy 9. Turjánvidék 10. Zámolyimedence 4.9. Javítások átvezetése, végső anyag (fenntartási terv tervi és megalapozó rész) dokumentálása, a kommunikáció dokumentálása A dokumentációk a zárójelentés részét képezik Nyomtatott ismertető, tájékoztató kiadvány a gazdáknak Szórólap A tervezés során elkészült egy a fenntartási tervek tervezési folyamatát bemutató szórólap, amely az interjúk, öteletbörzék és a fórumok alkalmával került terjesztésre. A szórólapot a SZIE az igényeknek megfelelően nyomtatta. Tervezett lapszám 2000 volt.. Emellett területi szórólapok is készültek. Mindkét szórólap típus a honlapon is megtalálható nyomtatható formában. Sajtómegjelenés A tervezési területeken fellelhető helyi sajtó számára rövid összefoglaló anyagokat juttattak el a kommunikációs szakértők a tervezési folyamatról és a megtartott fórumról. A sajtóanyagok vagy írásban jelentek meg az adott település önkormányzati lapjában, vagy a települési honlapokra kerültek fel (mintául a melléklet tartalmazza a szadai újságban megjelent cikket). Azonban nem mindenütt lehetett sajtómegjelenést generálni, mivel egyes területeken helyi újság nincs, a regionális lapok pedig kevésbé nyitottak a helyi fókuszú hírekre. Emellett készült egy általános sajtóanyag, amit az MTIn keresztül van lehetőség közzé tenni. Tájékoztató kiadvány A szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően elkészült a tájékoztató kiadvány nyomdakész mintapéldánya, amely közérthető formában foglalja össze a főbb tudnivalókat a Natura 2000 programról és a fenntartási tervekről, továbbá területi betétlapokat tartalmaz a projekt során elkészített fenntartási tervekről. A 66 (plusz fedőlapok) oldalas kiadvány A4es méretben, újrahasznosított papírra készül, példányban (1.500 példány magyar és 500. példány angol). A belív fekete/fehérben, a borító és a betétlapok pedig színesben (4+4 szín) készülnek. A tájékoztató kiadvány a megbízóval folyamatosan egyeztetve készült el, aktuális formája a zárójelentés mellékletében megtekinthető. A 2000 példányban kinyomtatásra kerülő kiadvány terjesztését alapvetően postai úton tervezzük. A tervezési folyamatban részt vett valamennyi helyi érintettnek (magángazdálkodóknak, mezőgazdasági szövetkezeteknek / vállalatoknak, erdészeti kezelőknek, vízügyi szerveknek), akinek a címe ismert, megküldhető a kiadvány, részben tájékoztatásul, részben köszönetként a tervezési folyamatban való aktív 57

58 részvételükért. Szintén megküldhető a kiadvány az érintett Nemzeti Park Igazgatóságoknak, az önkormányzatoknak, valamint a falugazdász központoknak/ helyi falugazdászoknak. Végezetül eljuttatható a kiadvány a KvVM és az FVM tervezési folyamatban érintett osztályainak A fenntartási tervek formai és tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatok összeállítása útmutató formájában A fenntartási tervek készítése közben számos tapasztalat, probléma és javaslat fogalmazódott meg a tervezőkben. Ennek részletes anyaga a zárójelentés 2. sz. mellékletében található Projektszervezési feladatok A munkatervben tételesen nem szereplő menedzsment feladatokat a szakértőkkel való közös gondolkodás feltételeinek megteremtése, az elfogadott tervezési irány, tematika összegzése, és a szakértői anyagok értékelése képezte. A projektvezetőség első feladatát a projekt humán erőforrás hátterének kialakítása, a végleges szakértői csapat létrehozása és a további szükséges partnerek meghatározása jelentette. A 20 Natura 2000 területen 10 felelős területi szakértőt vontunk be a munkába. Feladatuk elsődlegesen az egyes területek biotikai megalapozó adatainak felmérése, rendszerezése és a fenntartási terv kezelési előírásainak kezelési egységekre vonatkozó kidolgozása. A feladat ellátásához további szakértők bevonása vált szükségessé részükről. A területek nagyságától, diverzitásától és előzetes megkutatottságától függően a terepi napok száma területenként nagyon eltérő volt (12 naptól a 1020 napig terjedt), az irodai tervezési napok száma ennél egységesebb (kb 2025 nap/terület) volt. A felelős területi szakértők mellett a projektben úgynevezett ágazati szakértők dolgoztak rendszeresen (1 agrárszakértő, 1 területrendezési szakértő, 5 kommunikációs szakértő). Ezen túlmenően eseti jelleggel egyéb munkatársak bevonása vált szükségessé. A projekt teljes futamideje alatt a folyamatosan tevékenykedő szakértők száma 20 főt tett ki. A projekt megvalósításának futamideje alatt rendszeres megbízói konzultációk, egyeztetések, mérföldkövekhez kötött Irányító Bizottsági ülések kerültek összehívásra. A tervezői csapat a munkafázisoknak megfelelően tartott értekezleteket. Ezek összesített száma meghaladta a negyvenet. A projekt menedzsment emellett folyamatos kapcsolatban volt a kommunikációs csoporttal, akiknek havi tevékenységéről beszámolót kért. A belső kommunikációban jelentős szerepe volt az váltásnak, amelynek száma 12 ezres nagyságrendű. A külső kommunikáció terén egyrészt az ágazati, másrészt a területi egyeztetések, fórumok kaptak nagy szerepet. Az egyeztetések száma összsségében megközelítette a harmincat IV. mérföldkő: a Zárójelentés elkészítése (tervezet) A jelentés tervezet formában a Támogatási Szerződésben foglaltak alapján, valamint a Műszaki leírás 7.2 pontjában foglaltaknak megfelelően december 1én került 58

59 benyújtásra, és az Irányító Bizottság ülésén elhangzottak alapján a teljesítés 2009.december 11én vált elfogadottá Záró IB ülés A Záró Irányító Bizottsági ülés december 11én kerül megrendezésre Projekt záró határideje, (javított zárójelentés, projekt dokumentumok végleges átadása, számlabenyújtás) A Záró Irányító Bizottsági ülésen a Vállalkozó átadja a projekt eredményeitt Megbízó és Kedvezményezett számára nyomtatott és digitális formában a szerződésben rögzített példányszámban. Az átadott dokumentumok a következők: 1. Zárójelentés a sz mellékletekkel 2. 1/120. sz. melléklet: 20 Natura 2000 terület fenntartási terve sz. melléklet: Módszertani útmutató sz. melléklet: Kiadvány nyomdakész mintapéldánya sz. melléklet: Nemzetközi gyakorlat áttekintése sz. melléklet: A fenntartási tervek véleményezése 7. A fenti dokumentumok digitális változata. 59

60 5. A PROJEKT EREDMÉNYEI A projekt megvalósításának pozitív és negatív hozadékai voltak. Miután a tervezés pilotprojektnek minősült a negatív tervezési tapasztalatok is eredményt jelenthetnek a további tervezés számára. A projekt munkaindító jelentésében vázolt SWOT analízisre és kockázat elemzésre támaszkodva a hatások az alábbiakban kerülnek összefoglalásra. A projekt szakmai eredményei az alábbiakban foglalhatók össze: A terület ökológiai állapotának megőrzését szolgáló, terepi felméréseket és korábbi kutatásokat, terveket, a mintaterületekre érvényes ágazati terveket is feldolgozó megalapozó vizsgálati tanulmányok alapján új, a tervezők által fejlesztett módszertannal 20 fenntartási terv készült el. Megvalósult egy olyan mintaterv sorozat, amely a területkiválasztás révén a hazai Natura 2000 területek szinte valamennyi sajátos területi jellemzőit, lehetséges konfliktus témáját felölelte, így valamennyi hazai Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítéséhez módszertani alapul szolgálhat. A tervek megalapozását jelentő háttér dokumentációkhoz olyan terepi felmérések készültek, amelyek nagy felbontású, aktuális, sok esetben új vagy javított élőhelytérképek kidolgozását tették lehetővé valamennyi területen. A terepi felméréseken alapulva fajelterjedési térképek készültek el, több forrásból pontosítva a területen előforduló növény és állatfajokra vonatkozó adatsorból. Kialakult egy széles körben egyeztetett kezelési előírássor, amely a mintaterületek teljes körére alkalmazható, de a további tervezés során bővíthető. A mintatervek kidolgozása során a szakértői csapat olyan tervezési módszertant fejlesztett ki, amely a további tervek készítéséhez mintául szolgál. A módszertan külön útmutató formájában is kidolgozásra került. A mintatervek kidolgozása új típusú, nyílt tervezési folyamatba ágyazottan folyt, amely az érintettek (területhasználók) lehetőség szerinti legnagyobb arányú bevonását jelentette a helyszíneken szervezett 16 fórum és egyéb kommunikációs eszközök felhasználásával. A Natura 2000 területekhez kötődő közösségi tervezés alkalmazásához szintén útmutató készült. A tervek egyeztetési anyaga a közösségi tervezés és a formális egyeztetések keretében több mint 400 érintetthez jutott el közvetlenül. A formális egyeztetés keretében több mint 700 észrevétel érkezett az államigazgatási szervektől, amelyek tervezői mérlegelés alapján átvezetésre kerültek a tervekbe. A tervezés jelentőségét, lényegét, módszertanát és valamennyi mintaterületet bemutató nyomtatott kiadvány készült 2000 példányban magyar és angol nyelven. A projekthez saját honlap készült, amelyen folyamatosan tájékozódhattak az érdeklődők a tervezés folyamatáról, eseményeiről, a honlapon az elkészült tervek is elérhetők, véleményezhetők. Külön tanulmány mutatja be a Natura 2000 területekre vonatkozó nemzetközi gyakorlatot, az európai országokban alkalmazott elveket, tervezési módszereket. A kiterjedt, sokféle szakmát képviselő tervezői team szakmai felkészültsége (speciális tudásbázis, projektvezetési tapasztalat, magas fokú informatikai és térinformatikai háttér) segítette a tervezés eredményességét. A folyamatosan fenntartott szakmai párbeszéd segítségével szoros partneri kapcsolat fejlődött a tervezők között, amely a projekt előrehaladtával csak erősödött, a tervezőgárda végig teljes maradt. A Kedvezményezett aktív szerepet vállalt a tervezésben. 60

61 A tervezést nehezítő külső és belső feltételek: A fenntartási terv helye a területi és ágazati tervhierarchiában nem egyértelmű, ez a kérdés a projekt során sem tisztázódott. A tervek jövőjének, megvalósulásának tisztázatlansága miatt az ágazati és területi egyeztetések sok esetben elvi vitához vezettek. Az elvi kérdések tisztázása döntési háttér hiányában ellehetetlenült. A konkrét tervi javaslatok esetenként a háttérdöntések nélkül súlytalanná váltak. A Natura 2000 támogatási rendszer beindításának ideje, részletei még nem tisztázottak, az FVM hatáskörébe tartozó feladatról nem állt rendelkezésre elég információ. A tervezők, csak tervezői szintű egyeztetések alapján tájékozódhattak a részletekről. A támogatási rendszerre vonatkozó kérdések megválaszolásához nem állt elég információ rendelkezésre, ami nehezítette a részletkérdésekről folytatott érdemi vita kialakulását a fórumokon. Egyes Natura 2000 területen a térképi lehatárolás és a kihirdetett helyrajzi számok között ellentmondás volt, a tervezési terület pontos lehatárolása csak többszöri egyeztetés után véglegesedett. A tervezéshez nem állt rendelkezésre a helyrajzi szám alapú tulajdonviszonyt ábrázoló kataszter. A területek beazonosíthatósága az adatbázis használatával könnyebbé vált volna, eredményesebbé téve a területi egyeztetéseket, javítva az érintettek bevonásának hatékonyságát. Az adatbázis hiánya a birtokviszonyok megbízható elemzését és az érintettek teljesebb körű bevonását is akadályozta. A projekt mintaprojekt jellegéből adódóan már az elvárt feladatok meghatározása is a rendelkezésre álló időnél hosszabb időt kívánt. Mivel a véghatáridő módosítására nem volt lehetőség, az érdemi tervezési munkára és a közösségi bevonásra az eredeti ütemezésnél rövidebb idő állt a tervezőcsapat rendelkezésére, amelyet csak túlfeszített munkával tudott ellensúlyozni. A rendelkezésre álló időhöz viszonyítva indokolatlanul nagy hangsúly került a megalapozó kutatások, vizsgálatok kidolgozására és dokumentálására, tovább csökkentve a tervezésre rendelkezésre álló időt és energiát. A további Natura 2000 területek fenntartási terveinek kidolgozásakor a két munkafázist jobban el kell különíteni, hiszen a tervet csak lezárt és elfogadott vizsgálaton alapulva lehet eredményesen és hatékonyan kidolgozni. A projekt során, a feszített ütemterv és az elhúzódó megbízói egyeztetések miatt az érintett nemzeti park igazgatóságok egy részével nem alakult ki partnerség. A párbeszéd hiányában a tervezőkhöz nem jutottak el olyan információk, megalapozó és háttérdokumentumok, amelyek a tervek egyenszilárdságát és minőségét javíthatták volna. Bár a projekt elvárt eredményei teljesültek, megállapítható, hogy a tervezési időszak (14 hónap) a partnerségen alapuló közösségi tervezéshez rövidnek bizonyult. A rendelkezésre álló rövid egyeztetési idő mind a formális, mind a közösségi tervezés eredményeit csökkentette. 61

62 MELLÉKLETEK 62

63 6. sz. melléklet NAPLÓ A NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése c. projekthez Időpont Esemény Témája Résztvevők Igazolás További teendők Pályázat megjelenése a Közbeszerzési Értesítőben NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése (továbbiakban: VÁTI Jogi Osztály projekt) Pályázat kikérése az NFÜből projekt VÁTI (Majorné Vén Mariann) bankszámlakivonattal igazolva VÁTI Partnerkeresés Konzultáció KvVMben KvVM, VÁTI, GATESZIE Pályázat összeállítása Partnerkereső konzultáció Pályázatelőkészítés VÁTI, GATESZIE, MTA ÖBKI, ACRIDA, Botanikus Bt, Respect Kft, Ecomap Kft, Dornicum Kft. Jelenléti ív Pályázat összeállítása Konzultáció VÁTIban Feladatmegosztás, műszaki ajánlat összeállítása VÁTI, SZIEKTI, MME. MTAÖBKI Pályázat beszerzésének 10óra határideje Ajánlattételi határidő, ajánlat VÁTI (Majorné Vén M. Átvételi igazolás 9.43 leadása, pályázat bontása Faragóné Huszár Sz.) Bontási jegyzőkönyv Hiánypótlási felszólítás Pótlandó tételek NFÜ (Weiss Tamás) NFÜ levél Hiánypótlás leadása Pótolt adatok VÁTI (Majorné Vén M.) Átvételi igazolás Eredményhirdetés Projekt NFÜ (Török Attila),VÁTI Összegzés az ajánlatok 14óra (Göncz Annamária, Faragóné elbírálásáról Huszár Sz.) Szerződéskötés projekt NFÜVÁTI (dr. Benedek János) Megalapozó konzultáció 12 óra KvVMben Alapanyagokról tájékoztatás, infók a fenntartási tervekről, kommunikáció ról Pályázat határidőre leadása Pályázat összeállítása Hiánypótlás Teljesítési bankgarancia Levélben kapjuk Euro, szerződés KvVM, VÁTI, GATESZIE Emlékeztető, jelenléti ív Munkaindító jelentés összeállítása 63

64 6. sz. melléklet Időpont Esemény Témája Résztvevők Igazolás További teendők óra NPIs konzultáció VÁTIban Alapanyagokról tájékoztatás VÁTI, GATESZIE, BFNPI, BNPI, DINPI, DDNPI, KNPI Jelenléti ív, emlékeztető Munkaindító jelentés összeállítása óra Konzultáció a partnerekkel Gödöllőn Feladatmegosztás, költségbecslés GATESZIE, VÁTI, MTA ÖBKI, MME Jelenléti ív, emlékeztető Munkaindító jelentés összeállítása óra Munkaindító megbeszélés Adat CD átvétele Munkaindító jelentés tartalma Ütemterv, munkaterv Tervezési terület KvVM, NPI, NFÜ, VÁTI, SZIEKTI, MME Jelenléti ív, emlékeztető Átvételi Munkaindító jelentés összeállítása óra Partner konzultáció VÁTI véglegesítése Munkaindító jelentés tartalma Szerződéskötés tervezet Munkaindító jelentés leadása Műszaki ajánlat 7.2. szerinti tartalom alapján Konzultáció FVMben Kiss FVM szerepe a projektben Zoltánnal tematikus projekt értekezlet KNPI site GAP analízise, site felelősök megállapítása, feladatkiosztás Munkaindító jelentés elfogadása IB véleményének megismertetése, javítások elfogadása GATESZIE, VÁTI, MTA ÖBKI, MME GATESZIE, VÁTI, MTA ÖBKI, MME Podmaniczky László, Göncz Annamária GATESZIE, VÁTI, MME. ACRIDA Bt. DORONICUM Kft, Naturglob kft. KvVMIB, VÁTI Kht, SZIE KTI tematikus projekt értekezlet DDNPI site GAP analízise DDNPI GATESZIE, VÁTI, MME. Jelenléti ív Emlékeztető Átvételi Jelenléti Emlékeztető Jelenléti Emlékeztető Jelenléti Emlékeztető Munkaindító jelentés összeállítása Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása Javítások átvezetése, végleges munkaindító jelentés leadása Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása Térképi konzultáció KvVMben Térképi alapanyagok Takács Gábor Attila KvVM, VÁTI, SZIEKTI Jelenléti Emlékeztető Átadásátvétel az ígért anyagokról tematikus projektértekezlet BNPI és FHNPI területek GAP analízise BNPI, FHNPI, GATESZIE, VÁTI, MME. ACRIDA Bt. Jelenléti Emlékeztető Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása Munkaindító jelentés leadása Munkaindító jelentés VÁTI KvVM (Varga Ildi, Teljesítési igazolás KvVM FInek leadás KvVMben Vozár Ági) (Haraszthy), Átvételi elismervény Munkaindító jelentés + számla Munkaindító jelentés VÁTI KvVM FI( Kabay Átvételi elismervény Számlázás leadása KvVM FIben Krisztina) tematikus projektértékezlet DINPI területek GAP analízise DINPI, VÁTI, SZIE, MME, ACRIDA Bt, ÖBKI Jelenléti ív, emlékeztető Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása tematikus projektértekezlet BFNPI területek GAP BFNPI, VÁTI, SZIE, MME, Jelenléti ív, emlékeztető Adatlap kitöltése 64

65 6. sz. melléklet Időpont Esemény Témája Résztvevők Igazolás További teendők analízise ACRIDA Bt GAP analízis pontosítása projektértekezlet Alvállalkozói szerződések + Takács Attila (KvVM) által VÁTI. SZIE Felelősök_költség.xls táblázat aktualizált változata A költségek folyamatos egyeztetése adott DVD átvétele projektértekezlet Alválallkozói szerződések VÁTI, MME Felelősök_költség.xls Adatbázis átvétel KvVMben Takács Attila által összeállított georef.ortofotók és topotérkép szelvények,javított natura terület határok Január havi jelentés leadása 2008 decemberében elvégzett munkák Belső projektértekezlet A VÁTI és SZIE feladatainak megbeszélése Negyedéves januári jelentés 2008 decemberétől elvégzett tervezet leadása munkák KvVM VÁTI VÁTI táblázat aktualizált változata Átvételi VÁTI SZIE emlékeztető A munkaterv alapján feladatok elvégzése Projektértekezlet KVvMben honlap megbeszélés KvVM, SZIE, VÁTI emlékeztető VÁTI átvételi átvételi IB ülés Negyedéves januári jelentés KvVM, VÁTI, SZIE emlékeztető Jelentés javítása Projekt értekezlet Alvállalkozói háttérdokumentációk leadása I Egyeztetés MGSZHval Körzeti erdőtervek és erdészeti üzemtervek beszerzése óra Gödöllő FVM óra Egyeztetés ÖKO Zrtvel Vízkészletgazdálkodási tervezés kapcsolata a Natura tervezéssel VÁTI, SZIEKTI és területi felelősök MGSZH Erdészeti Igazgatóság, VÁTI Kht, SZIE KTI VÁTI Kht, ÖKO Zrt. SZIE KTI emlékeztető emlékeztető emlékeztető Leadott munkák értékelése Projektértekezlet Interjúzás értékelése I. VÁTI SZIE_KTI emlékeztető Területhasználat fejezetbe való integrálása Egyeztetés FVMmel Natura támogatás FVM VÁTI Kht, SZIE KTI emlékeztető Projektértekezlet Alvállalkozói háttérdokumentációk VÁTI, SZIEKTI és területi felelősök emlékeztető Leadott munkák értékelése 65

66 6. sz. melléklet Időpont Esemény Témája Résztvevők Igazolás További teendők leadása II projekt ellenőrzés A projekt eus Europe Kft., VÁTI, SZIE Jelentés NFÜ számára kritériumrendszerének való megfeleltethetése Projektértekezlet Interjúértékelés II. VÁTI SZIE KTI emlékeztető Területhasználat fejezetbe való integrálása óra Projektértekezlet Interjúértékelés III. VÁTI SZIE KTI emlékeztető Területhasználat fejezetbe való integrálása Projektértekezlet FT szerkezetének VÁTI emlékeztető 9 ó megbeszélése Mérföldkő II. negyedévi jelentés VÁTI, SZIE tervezet leadása Projektértekezlet FT kezelési előírások VÁTI emlékeztető egységesítése IB ülés II. negyedéves jelentés KvVM, VÁTI, SZIE emlékeztető Jelentés javítása II. negyedévi javított Jelentés II. negyedéves jelentés VÁTI Átvételi elismervény számlakibocsátás benyújtása KNPI ötletbörze Fenntartási tervek kezelési KNPI, VÁTI, SZIE Emlékeztető előírásai BNPI ötletbörze Fenntartási tervek kezelési BNPI, VÁTI, SZIE Emlékeztető előírásai DINPI ötletbörze Fenntartási tervek kezelési DINPI, VÁTI, SZIE Emlékeztető előírásai DDNPI ötletbörze Fenntartási tervek kezelési DDNPI, VÁTI, SZIE Emlékeztető előírásai KvVM egyeztetés Fenntartási tervek tervezési KvVM, VÁTI, SZIE Emlékeztető határidők, feladatok KvVM egyeztetés Kezelési előírások egyeztetése KvVM, SZIE Javított kezelési előírások Kezelési előírások korrigálása Projektértekezlet Kezelési előírások szakértői egyeztetése VÁTI, SZIE, Acrida, Doronicum, MME, MTA Emlékeztető Egyeztetési anyag összeállítása ÖBKI, Naturglob, Mohos Csitri Első 10 egyeztetési anyag Fenntartási terv tervi Vélemények feldolgozása kiküldése anyagrésze ó Szilvásváradi Fórum Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente FT SZIE, VÁTI, KvVM, érintettek Jegyzőkönyv 66

67 6. sz. melléklet Időpont Esemény Témája Résztvevők Igazolás További teendők társadalmasítása ó Szigetmonostori fórum Szigeti homokok FT SZIE, VÁTI, érintettek Jegyzőkönyv társadalmasítása ó Berhidai fórum Berhidailöszvölgyek SZIE, VÁTI, KvVM, jegyzőkönyv társadalmasítása érintettek ó Hejőbábai fórum Hejő mente FT SZIE, VÁTI, érintettek Jegyzőkönyv társadalmasítása ó Cecei fórum Tengelicihomokvidék FT SZIE, VÁTI, KvVM, jegyzőkönyv társadalmasítása érintettek Hidegségi fórum Fertőmelléki dombsor FT SZIE, érintettek Jegyzőkönyv társadalmasítása ó Kőröshegyi fórum Délbalatoni berkek FT SZIE, VÁTI, KvVM, Jegyzőkönyv társadalmasítása érintetettek ó Lajoskomáromi fórum Lajoskomáromi löszvölgyek SZIE, érintettek Jegyzőkönyv FT társadalmasítása KvVM egyeztetés Erdőterületekre vonatkozó kezelési előírások SZIE, KvVM Javított kezelési előírások Kezelési előírások korrigálása egyeztetése III. negyedévi jelentés tervezet VÁTI benyújtása III. negyedévi IB ülés III. negyedévi jelentés KvVM, VÁTI, SZIE emlékeztető tervezet elfogadása KvVM megbízói megbeszélés III. negyedévi teljesítés KvVM, VÁTI emlékeztető Első 10 terv összeállítása pontosítása Szadai fórum Veresegyházimedence FT SZIE, VÁTI, érintettek Jegyzőkönyv társadalmasítása ó Gátéri fórum Gátéri Fehértó FT SZIE, VÁTI, érintettek Jegyzőkönyv társadalmasítása ó Pirtói fórum Pirtói Nagytó FT SZIE, VÁTI, érintettek Jegyzőkönyv társadalmasítása FVMKvVM egyeztetés a fenntartási tervekről A fenntartás tervek és az erdőtervek kapcsolata FVM, KvVM, VÁTI, SZIE emlékeztető További részletes egyeztetés előkészítése ó Ötvöskónyi fórum Jánosházierdő és Égettberek SZIE, VÁTI, érintettek Jegyzőkönyv FT társadalmasítása ó Izsáki fórum Izsáki Kolontó SZIE, VÁTI, érintettek Jegyzőkönyv társadalmasítása ó Ócsai fórum Turjánvidék FT SZIE, VÁTI, érintettek Jegyzőkönyv 67

68 6. sz. melléklet Időpont Esemény Témája Résztvevők Igazolás További teendők társadalmasítása ó Sármelléki fórum AlsóZalavölgy FT SZIE, VÁTI, érintettek Jegyzőkönyv társadalmasítása ó Homokmégyi fórum DélŐrjeg FT SZIE, VÁTI, érintettek Jegyzőkönyv társadalmasítása ó KvVM rendkívüli IB ülés Késedelmes teljesítés, KvVM, VÁTI, SZIE emlékeztető további módoított határidők ó FVMKvVM egyezetetés Erdőelőírássor egyeztetése FVM, MGSZH EI, KvVM, VÁTI, SZIE Acrida Bt. MME KvVM rendkívüli tervezési Késedelmes teljesítés KvVM, VÁTI, SZIE emlékeztető egyeztetés Zárójelentés tervezet és VÁTI, SZIE mellékleteinek benyújtása IB ülés Projekt zárásának KvVM, VÁTI, SZIE emlékeztető megbeszélése Záró IB ülés Projektzárás KvVM, VÁTI, SZIE emlékeztető 68

69 7. sz. melléklet EMLÉKEZTETŐ 2006/ projekt november 6. i Rendkívüli Irányító Bizottsági ülés Helyszín: 1011 Bp. Fő utca KÁT tárgyaló Tárgy: Projektben fennálló késés és projektzárás megbeszélése Résztvevők: A mellékelt jelenléti ív szerint Tényállás: 1. A vállalkozó szeptember 25i Irányító Bizottsági ülésen jelezte, hogy a projekt zárását szeretné meghosszabbítani. Ezt az igényét október 15én a kedvezményezett KvVMnek levélben is megerősítette. Az írásbeli igény nem került a Fejlesztési Igazgatóság felé továbbításra, az alábbi indokok alapján: a vállalkozó a szerződésben szeptember 15re vállalt feladatát, 3. mérföldkő: második tervváltozat elkészítését az IB ülés által már meghosszabbított október 15i dátumra sem teljesítette, valamint a hosszabbítási kérelem ütemtervében megjelölt időpontok sem helytállóak. Az első 10 db tervdokumentáció november 5én került leszállításra. A második 10 tervdokumentáció leszállítási határideje november A szerződés szerinti 10 oldalas 5000 példányos kiadvány október végére nem került véglegesítésre. A KvVMel történt egyeztetés alapján kb. 50 oldalas 2000 példányos kiadvány készül. Nyomdakész állapotot a vállalkozó december 1ig vállalja. A KvVM jelezte, hogy a nyomdába való leadás előtt szakmai (KvVM) és nyelvi lektorálás szükséges. 3. A szerződés 3.1. pontja alapján a teljesítési véghatáridő december 1. (szerződéskötés október 1től dátumától számított 14 hónap). Valamennyi tervet a véghatáridőre a projekt honlapjára is fel kell tölteni. A projekt finanszírozása Átmeneti Támogatás forrásból valósul meg, ezért a december 1. határidő a teljesítés igazolás kiállításának véghatárideje. Amennyiben nem valósul meg a szerződés 4. pontja alapján az igazolás kiállítása és ez alapján a számla benyújtása, a számlát nem lehet kifizetni. A szerződés 20. pontja alapján a szerződéses kötelezettségek azonban még szeptember 1ig fenn állnak, és a szerint késedelmes teljesítés esetén késedelmi kötbér érvényesíthető. 4. A szerződés keretében db területre elkészített fenntartási terv a KvVM tulajdona. Felhasználásakor minden esetben a projekt számára és címére hivatkozni kell. k.m.f 69

70 8 sz. melléklet EMLÉKEZTETŐ a NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése c. projekt tárgyában december 3án a KvVMben tartott Irányító Bizottsági ülésről Helyszín: Budapest, KvVM, TSZÁT tárgyaló B601 Időpont: december 3. csütörtök, 9 óra Résztvevők: Megrendelő és kedvezményezettek oldaláról Tóth Péter levezető elnök, főosztályvezető, KvvM TSZÁT, Nemzeti parki és tájvédelmi Főosztály Pallag Orsolya projekt témafelelős, vezető főtanácsos KvVM, Természetmegőrzési Szakállamtitkárság, Nemzeti parki és tájvédelmi Főosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály Dr.Varga Ildikó Udvardiné Kabay Krisztina Néráth Melinda Kissné Dóczy Emília Vozár Ágnes Török Attila Vállalkozói oldalról Dr. Podmaniczky László Göncz Annamária Dr. Pataki György Faragóné Huszár Szilvia osztályvezető, KvVM, Természetmegőrzés Szakállamtitkárság, Természetmegőrzési Főosztály, Ökológiai osztály tanácsadó projektmenedzser, KvVM FI osztályvezető, KvvM Természetmegőrzési Szakállamtitkárság, Nemzeti parki és tájvédelmi Főosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály vezetőtanácsos, KvvM Természetmegőrzési Szakállamtitkárság, Nemzeti parki és tájvédelmi Főosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály tanácsos, KvVM, Természetmegőrzés Szakállamtitkárság, Természetmegőrzési Főosztály, Natura 2000 osztály igazgató, NFÜ, NEP IH projektvezető, SZIE KTI projektvezetőhelyettes, irodavezető, VÁTI Nonprofit Kft., Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda kommunikációs felelős szakértő, SZIE KTI projektasszisztens tervező, VÁTI Nonprofit Kft., Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda, A konzultációt Tóth Péter az IB ülés levezető elnöke nyitotta és megadta a szót Török Attila úrnak, aki a projekt lezárásának feltételeit és kötelezettségeit ismertette az ülés részt vevői előtt. Ezek az alábbiak: Az Átmeneti támogatásból megvalósuló NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése c. projekt időtartama a szerződés 3. pontjában foglaltak szerint a szerződéskötéstől (2008.okt.1) számított 14 hónap. A fentiek értelmében a szakmai teljesítési határidő december 1. volt. A projekt zárásának véghatárideje december 15. Ezután a projekt terhére tevékenységet igazolni és számlát kiállítani nem lehet. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb december 15én amennyiben a vállalkozó szállítása Kedvezményezett felé eredményes a projekt végteljesítési igazolását ki kell állítania Kedvezményezettnek (KvVM TSZÁT) és a számlát a Vállalkozónak (VÁTI Nonprofit Kft.) be kell nyújtania úgy, hogy az december 15ig beérkezzen az NFÜ PAOra. A szerődés módosítására a határidők hoszabbítására nincs lehetőség, mivel az Átmeneti Támogatás ez év december 15vel lejár. A szerződés 20. pontjában foglalt 21 hónapos projektidőtartam nem érvényesíthető az Ajánlati felhívásban szereplő 14 hónapos időtartam magasabb hatálya miatt. 70

71 8 sz. melléklet Amennyiben a vállalkozó a szakmai dokumentumok teljesítési határidejét nem tartja be, a Kedvezményezett élhet a december 1. és december 15. közötti időtartamra érvényesíthető kötbérezési jogával. Ennek elbírálása az SPO illetékessége. Ezt követően Pallag Orsolya jelentette, hogy a Vállalkozó a mai nappal leszállította az alábbi szakmai dokumentumokat: a zárójelentés tervezetét, a kiadvány tervezetét, a módszertani útmutató munkaközi anyagát és a második 10 fenntartási terv 2. tervváltozatait. Tóth Péter összefoglalta a tényállást és érvénytelenítette a december 1i belső egyeztetésen megállapított meghosszabbított határidőket. Ezt követően megkérte a Vállalkozói oldal képviselőit, hogy hagyják el a termet egy rövid időre, amíg az Irányító Bizottság meghozza döntését az újonnan előállt állapot értelmében. Az ülés együttes folytatását követően az alábbi megállapodás született Kedvezményezett és Vállalkozó között. A szakmai teljesítése elismerése KvVM TSZÁT részéről megtörténik, amennyiben a szakmai dokumentációk leszállításra kerülnek december 11re. A feladatok a határidőre való maradéktalan teljesítése esetén a KvVM eltekint a szerződés pontja szerinti kötbér érvényesítésétől. Teljesítendő feladatok: 5 példány (ebből két 2 pld. rövidített) zárójelentés, 3 példány kiadvány (saját nyomtatású mintapéldány, szakmailag és nyelvileg lektorálva), 3 példány módszertani kötet, 3 példányban mind a 20 Natura 2000 terület végső tervváltozata, minden dokumentum 2 pld. digitális (cd, dvd) változatának leadása szükséges december 14. után alvállalkozói számlát nem lehet teljesíteni a projekt terhére A fenntartási tervek projektzárás utáni ún. jótállásáról, garanciájáról Vállalkozó igéretet tesz egy Feljegyzés keretében, amelyet a Megbízó állít össze. A Záró Irányító Bizottsági ülés tervezett időpontja december óra. Az ülés ezután szakmai kérdések megbeszélésével folytatódott: Kiadvány A kiadvány nem külön álló betétlapokkal, hanem egy kötetben összefűzve készül. A területi lapok 2 oldalasak legyenek. Ezen szerepeljen a természeti értékek leírása, természetvédelmi célkitűzések, fotók és a kezelési térkép. A kezelési előírás kódokat ki kell venni. Túlzott oldalszám növekedést okoz, és amúgy sem impresszív. A törzsanyagban viszont szükséges 1 terület mintáján bemutatni a kezelési előírások értelmezését a kezelési térképpel összefüggésben. A fenntartási terveket a falugazdász hálózatban elérhetővé kell tenni, hogy a gazdálkodó a részletes kezelési előírásokról tájékozódhasson. A Megbízó a kiadványt angol nyelven is meg kívánja jelentetni, az angol nyelvű kiadvány a teljes magyar nyelvű változat alapján készüljön. A kiadvány nyomdai példányszáma 1500 magyar nyelvű és 500 angol nyelvű. Zárójelentés 5 példányban szükséges befűzni a teljesítési igazolást Az angol nyelvű fordítás összefoglalója kb. 5 oldal terjedelmű Az emlékeztetőt Faragóné Huszár Szilvia állította össze december 4. 71

72 9 sz. melléklet Natura 2000 területek egységes kezelési előírásai Sorsz. Kategória SZ01 SZ02 SZ03 SZ04 SZ05 SZ06 betakarítás Szántókra vonatkozó előírások Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%án az első növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%án az első növedék április 25ig vágható le. Kalászos gabonák betakarítása esetén min. 25 cmes tarlót kell hagyni. A betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelező. Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezően. SZ07 SZ08 SZ09 SZ10 SZ11 SZ12 SZ13 SZ14 SZ15 SZ16 SZ17 SZ18 SZ19 SZ20 SZ21 SZ22 SZ23 SZ24 SZ25 fajvédelem környez etvédel em növényvédelem tájga zdálk odás Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes KöTeViFét. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. Repce esetén a teljes repceterületnek az illetékes állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelező. A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos. A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. A parcella szélein legalább 20 m széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellátott láperdő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 mes sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. A táblán egy gazdálkodási évben csak egyszeri alkalommal szabad gyomirtó szert használni. Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyagutánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. Rovarölő szerek nem alkalmazhatók. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Vegyszer gyomirtás tilos, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítő vegyszeres kezelést. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 2 ha. 72

73 9 sz. melléklet Sorsz. Kategória SZ26 SZ27 SZ28 SZ29 SZ30 SZ31 SZ32 SZ33 SZ34 SZ35 SZ36 SZ37 SZ38 SZ39 SZ40 SZ41 SZ42 SZ43 SZ44 SZ45 SZ46 SZ47 SZ48 SZ49 SZ50 SZ51 SZ52 SZ53 SZ54 SZ55 talajvédele m tápanyagutánpótlás vetésváltás agrotechnika élőhely rekonstrukció gyepesíté s részletes előírásai Szántókra vonatkozó előírások Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 ha. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 10 ha. Szalma vagy szénakazal max. magassága 5 m lehet. 5 évente legfeljebb egyszer végezhető középmély lazítás, max. 25 cm mélységben. Talajkímélő gazdálkodást kell folytatni, a talajművelés mélysége legfeljebb 10 cm lehet. Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/hat. Tápanyagutánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Tápanyagutánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket. Tápanyagutánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. 5 év átlagában a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 10% zöldugar, legfeljebb 25% egyéb kultúra. Kijelölt területen évelő szálas pillangós takarmánynövényeket (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig. A lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhető augusztusszeptember hónapban. 5 év átlagában a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% őszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra. Szemes kukorica, napraforgó, kertészeti kultúra, rizs, dohány, szudánifű termesztése nem megengedett. Fás szárú energetikai ültetvény, energiafű, kínai nád, olasz nád telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az időszakos és állandó vízállások körül 3 mes szegélyben talajművelés nem végezhető. Szántó vizes élőhellyé alakítása spontán gyepesedéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással. Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. Mezőgazdasági földterület első erdősítése. Agrárerdészeti rendszerek kialakítása. Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdő telepítése, korábbi erdőterületen lehetséges. A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erős gyomosodás esetén a talaj felső 5 cmének eltávolítása csak az első magvetést megelőzően, a program első évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertőzött, mert akkor tilos szántani. 73

74 9 sz. melléklet Sorsz. Kategória SZ56 SZ57 SZ58 SZ59 SZ60 SZ61 SZ62 SZ63 SZ64 SZ65 egyéb Szántókra vonatkozó előírások Magvetéshez kizárólag a közeli természetes homoki gyepről származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekről aratott magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetést nyár végén vagy ősszel kell elvégezni. Telepítés előtt, valamint a program teljes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos. Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. A vetést követő egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. A telepítést követő második évtől évi kétszeri kaszálás (májusjúniusban, illetve augusztusszeptemberben), valamint a kaszálást követő sarjúlegeltetés szükséges az aranyvessző és a nád visszaszorítására, valamint a cserjésedés megakadályozására. Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövénynek vagy fasornak kell lennie. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét kizárólag mechanikai eszközökkel kell biztosítani. Sorsz. Kategória GY01 GY02 GY03 GY04 GY05 GY06 GY07 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15 GY16 GY17 GY18 GY19 GY20 GY21 GY22 GY23 GY24 GY25 GY26 korlátozásra javasolt mezőgazdasági műveletek javasolt mezőgazdasági műveletek agrotechnika használat a a osodá s megakadá l á Gyep és füves területekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Műtrágyázás nem megengedett. Tápanyagutánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett legfeljebb 90 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiség kijuttatása. Tápanyagutánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Tűzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Cserjeirtás nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történő hasznosítás. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. Kizárólag kaszálással történő hasznosítás. Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. A jogszabályellenes, illegális gyepégetést meg kell akadályozni A területen lévő cserjék irtása és eltávolítása kötelező. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. 74

75 9 sz. melléklet Sorsz. Kategória GY27 GY28 GY29 GY30 GY31 GY32 GY33 GY34 GY35 GY36 GY37 GY38 GY39 GY40 GY41 GY42 GY43 GY44 GY45 GY46 GY47 GY48 GY49 GY50 GY51 GY52 GY53 GY54 GY55 GY56 GY57 legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozott előírások legeltetési sűrűség legeltetési időszak legeltetési mód Gyep és füves területekre vonatkozó előírások Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerint érintett NPInak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPIgal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. Gyepterületen előforduló, 1,5 mnél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (áprilismájus) kell elvégezni. A terület túllegeltetése tilos. Minimum 0,1 ÁE/ha. Minimum 0,2 ÁE/ha. 0,10,2 ÁE/ha. 0,20,4 ÁE/ha. 0,21,0 ÁE/ha. 0,40,6 ÁE/ha. 0,61,0 ÁE/ha. A legeltetési sűrűséget a működési területében érintett NPIgal egyeztetni szükséges. A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. Március 15. és május 31. között a legeltetés tilos. Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése az érintett NPIgal. Villanypásztor használata nem megengedett. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 5 hat. Villlanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 20 hat. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 50hat. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5hanál. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20hanál. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 50hanál. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 100hanál. Villanypásztor csak a működési terület szerint érintett NPI írásos véleménye alapján alkalmazható. Inváziós növényekkel fertőzött nyílt évelő homokpuszta gyepben és lejtősztyepppréteken kizárólag a mentesítést követően lehet legeltetni. Legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerint érintett NPIgal. 75

76 9 sz. melléklet Sorsz. Kategória GY58 GY59 GY60 GY61 GY62 GY63 GY64 GY65 GY66 GY67 GY68 GY69 GY70 GY71 GY72 GY73 GY74 GY75 GY76 GY77 GY78 GY79 GY80 GY81 GY82 GY83 GY84 GY85 GY86 GY87 kaszálás legeltethető állatok kaszálási időpont kaszálási mód Gyep és füves területekre vonatkozó előírások A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 10%át. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%át. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 30%át. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden második évben lehet alkalmazni. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden harmadik évben lehet alkalmazni Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. Legeltethető állatfaj: juh. Legeltethető állatfaj: kecske. Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). Június 15. után. Június 30. után. Július 15. után. Augusztus 1. után. Augusztus 10. után. Szeptember 1. után. Október 1. után. Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő kaszálási terv készítése kötelező, egyeztetése a területért felelős, a természetvédelmiökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő, a működési terület szerint érintett NPIvel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. A gyepet évente legalább kétszer kell kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező. A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. 3 hanál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. 10 hanál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. 50 hanál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hat, vagy a terület 30%át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie. 76

77 9 sz. melléklet Sorsz. Kategória Gyep és füves területekre vonatkozó előírások GY88 GY89 GY90 GY91 GY92 GY93 GY94 GY95 GY96 GY97 GY98 kaszálatlan terület A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cmes fűtarló biztosítása. 510% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 1015% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 1520% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 2030% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A parcella max. 50%a hasznosítható kaszálással. A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelő fokozottan védett madarak fészke körül kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezelni A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak. Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes KöTeViFét. A talált fészek körül 0,51 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata GY99 alapján. Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon GY100 lehetséges. GY101 Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. GY102 Legalább 2 évente tisztító kaszálás elvégzése kötelező. GY103 Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni GY104 kell. A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő GY napon belül. GY106 A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1. GY107 A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: október 1. Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait GY108 érintő kaszálás és szárzúzás. GY109 A terület max. 30%a kezelhető tisztító kaszálással. Legelőterületen a tisztító kaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az őshonos legelőgyomokkal terhelt területrészek 50%nál nagyobb arányban ne GY110 sérüljenek. Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián GY111 túl egyéb vegyszerhasználat tilos. tisztító kaszálás GY112 GY113 GY114 GY115 környezetvédelem rekonst. Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Élőhelyrekonstrukció. Mezőgazdasági földterület első erdősítése. Agrárerdészeti rendszerek kialakítása. Sorsz. Kategória Vizes területekre vonatkozó előírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása V01 céljából lehet végezni. Nyílt vízfelületek hínárvágással történő mozaikos (max. 2 ha) kialakítása V02 kötelező. agrotechnika 77

78 9 sz. melléklet V03 V04 V05 Felhagyott tőzegbányaterületek kezelésmentesen kell tartani. Tilos a kaszálás. Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. V06 fajvédelem A működési terület szerint érintett NPI által kijelölt területen tilos a nádaratás. V07 V08 területhasználat A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. V09 vízgazdálkodás Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. V10 V11 V12 V13 V14 V15 V16 V17 V18 V19 V20 V21 V22 V23 halastó agrotechnika halgazdálkodás Halastavak medrének meszezése tilos. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhető. Tókaszálás tilos. Nyílt vízfelületek hínárvágással történő mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelező. A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. Kotrásuk nem engedélyezhető. A halastavak medrének kotrásából származó iszap a parton nem deponálható, azt a területről el kell szállítani. Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos. Hínárvágással kell foltonként min. 2 hektár, max. 5 hektár nyílt vízfelületet kialakítani. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. A halastavak népesítése az összes halfajra vonatkoztatva évi kg/ha között lehet kivéve a zsenge és előnevelt ivadék, valamint az anyaállomány kihelyezését. A víz leeresztésének megkezdése előtti 30. naptól trágyázni nem szabad. A természetes hozam javítására legfeljebb 10 t/év/ha istállótrágya használható. A természetes hozam javítására legfeljebb 5 t/év/ha szerves trágya használható. V24 V25 V26 V27 V28 V29 fajvédelem A természetes hozam javítására a tavakban csak istállótrágya alkalmazható. Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos. A területen élő és táplálkozó madarak riasztása csak korlátozottan végezhető, (15%os idő és 20%os területi korlát), ezt a kötelezően elkészítendő madárriasztási tervben konkrétan is meg kell jeleníteni. A területi korlátozás (20%) tóegységenként értendő. Halastavak nyílt vízfelületein csérek, szerkők, sirályok megtelepedését segítő mesterséges fészkelő szigetek kialakítása és karbantartása szükséges (részletek: 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet a nem termelő beruházásokról). Védett récefajok megtelepedését segítő mesterséges ládák kihelyezése halastavak part menti növényzetébe és szegélyeibe, nádasokba, növényzettel borított szigetekre (részletek: 33/2008. (III.27.) FVM rendelet a nem termelő beruházásokról). A halastóra a működési területével a működési terület szerint érintett NPI által jóváhagyott madárriasztási tervet kell készíteni és alkalmazni. V30 A halastóterület 5%át (tóegységenként, a 20%os riasztási korlátozáson felül) kíméleti területnek kell nyilvánítani (tógazdaság üzemeltetője működési terület szerint érintett NPIvel egyeztetve), ahol mindennemű madárriasztás tilos. 78

79 9 sz. melléklet V31 V32 V33 V34 A halastavakat elválasztó gátak és csatornák növényzetét egy kaszanyom szélességben szabad kaszálni középen, hogy mindkét oldalon maradjon legalább 11 m kaszálatlan sáv. A halastavakat elválasztó gátak és csatornák hosszának 20%a kíméleti terület, ahol gépjármű és szervezett közlekedés tilos. A szaporodási időszakban a tó feltöltését követően a tervezett lehalászási időszakoktól eltekintve a tó vízszintje legfeljebb 20 cmt ingadozhat. A tavasszal szárazon álló tavakat július 15ig nem lehet feltölteni. V35 V36 V37 V38 V39 V40 V41 V42 V43 V44 V45 V46 V47 V48 V49 V50 V51 V52 V53 V54 V55 V56 V57 nádas betakarítás hagyásfolt betakarítási idő adminisztráció vízgazdálkodás Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos. A halastavakat az őszi lehalászású és az ivadéknevelő tavak kivételével legkésőbb április 30ig fel kell tölteni. A halastavakat az őszi lehalászású és az ivadéknevelő tavak kivételével legkésőbb április 1ig fel kell tölteni. Őszi lehalászású tavakon április 1. és július 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cmt. Őszi lehalászású tavakon április 30. és június 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cmt. Csak a keskeny nádszegéllyel rendelkező, illetve nádszegéllyel nem rendelkező tavakat szabad tavasszal és nyáron leereszteni, illetve feltölteni a működési terület szerint érintett NPIgal egyeztetve. A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerint érintett NPIgal egyeztetve kell kialakítani. A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerint érintett NPIgal értesíteni kell. A nádaratás befejeztéről értesíteni kell a működési terület szerint érintett NPIot. A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerint érintett NPIgal egyeztetve kell kijelölni. November 1. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. December 1. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. December 15. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. A nyílt vízfelszín kialakítás érdekében a működési terület szerint érintett NPIgal egyeztetve, annak írásos hozzájárulásával vegetációs időben is végezhető nádvágás elsősorban kézi módszerrel (pl.: kézi adapteres kaszával). A nádas min. 1020%át nem szabad learatni. A nádas min. 2030%át nem szabad learatni. A nádas min. 3040%át nem szabad learatni. A hagyás foltokat évente eltérő helyen kell kialakítani. A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5 évben aratása kötelező, és a hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. A területen nádgazdálkodást kell végezni. Nádgazdálkodás a területen tilos. A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. A betakarítás során a nád rizómjának megsértését kerülni kell. V58 V59 V60 egyéb Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni. V61 A nádszegély kontrollált égetését december 1. és február 15. között kell elvégezni, a működési terület szerint érintett NPIgal egyeztetve és annak felügyeletével. 79

80 9 sz. melléklet V62 V63 V64 V65 élőhelyrekonstukció A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. Élőhelyrekonstrukció. Mezőgazdasági földterület első erdősítése. Agrárerdészeti rendszerek kialakítása. Sorsz. Kat. Erdőterületekre vonatkozó előírások E01 A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. E02 A jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. tv. szerinti) szabad rendelkezésű erdők és fásítások részletes állapotleírása és a változások vezetése. E03 A körzeti erdőtervezés során a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. E04 Közösségi jelentőségű fajpopulációk és élőhelyek, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 mes körzetében idegenhonos fafajok telepítésének tiltása. E05 Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. E06 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. E07 Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. E08 Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). E09 A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. E10 Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása, térbeli vagy teljes korlátozás elrendelése. E11 A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). E12 A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. E13 Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). E14 E15 E16 E17 E18 adminisztráció egyéb erdősze gély fajvédelem A kijelölt területen az erdőneveléssel kapcsolatos erdőgazdálkodási tevékenység elhagyása (beleértve a közelítést és készletezést is). A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m 3 /ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő és véghasználatok során. Az elő és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése. 80

81 9 sz. melléklet E19 Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) mes sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. E20 Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m 3 /ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén legalább 20 cm átmérőt elérő álló vagy/és fekvő holtfa folyamatos fenntartásának biztosítása. E21 Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m 3 /ha, 30 cm mellmagassági átmérő feletti odvas, böhönc, fészkelő és búvóhelynek alkalmas élő fák folyamatos fenntartásának biztosítása. E22 Az egyéb részletek (tisztás, cserjés, erdei vízfolyás és tó, kopár) teljes vagy részterületének háborítatlanságát biztosítani kell. E23 Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát biztosítani kell. E24 Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). E25 Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többékevésbé egyenletes eloszlásban. E26 A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó lombkorona és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása. E27 Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. E28 A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. E29 Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsóés a cserjeszintben is. E30 A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai. E31 A táj és termőhelyhonos fafajú faállomány tarvágásos véghasználatakor csak mikrotarvágások (az összefüggő vágásterület legfeljebb 0,25 ha) végezhetők úgy, hogy a felújítás alatt álló részterületek összege a részlet területének 35%át ne haladja meg. E32 Természetes, természetszerű és származék erdőkben a tarvágás tilalma. E33 A fahasználattal érintett területen összefüggően legfeljebb 0,5 ha véghasználati terület alakítható ki és tartható fenn, legalább 2 db, a természetes erdőtársulásra jellemző főfafajokból származó életképes magszóró fa meghagyásával. E34 Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. E35 Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állomány legalább 5% ának visszahagyása, lehetőleg az idős állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló, egészséges hagyásfa csoportok formájában. E36 Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 520% fedettséget biztosító elszórt hagyásfák és hagyásfa csoportok visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. E37 A hagyásfák fenntartása. E38 A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendő a 20 cmnél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tő és törzssérülés ne haladja meg az 5%ot. E39 A fakitermelés elvégzésére idő és térbeli korlátozást kell megállapítani. E40 A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészleten belül csak kötélpálya, facsúszda, lófogat, állati erővel vont közelítő kerékpár, szán vagy a rakomány emelve történő közelítésére alkalmas más eszköz használható. állománynevelés véghasználat 81

82 9 sz. melléklet E41 Felnyíló erdők esetében véghasználat jellegű fakitermelés csak abban az esetben végezhető, ha a záródás 30% alá csökken és az erdő felújítását meg kell kezdeni. E42 Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talajelőkészítés tiltása. E43 Mesterséges felújítás, illetve kiegészítés esetén géppel csak részleges talajelőkészítés végezhető. E44 Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talajelőkészítést és a tuskózást kerülni kell. E45 A vágásterületen történő égetés tilos. E46 Felújítás csak táj és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. E47 Őshonos fafajú faállomány csak táj és termőhelyhonos fa és cserjefajokkal újítható fel. E48 Őshonos fafajú faállomány csak természetesen (magról, illetve sarjról) újítható fel. E49 Idegenhonos fafajú faállomány csak természetesen újítható fel. E50 Természetes, természetszerű és származék erdőkkel határos erdőterületek felújítása csak táj és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető. E51 Természetközeli állapotú fátlan élőhelyekkel határos erdőterületek felújítása csak táj és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető. E52 Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. E53 Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. E54 Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos a termőhelynek is megfelelő elegyítése szükséges. E55 A terület természetes erdőtakarója felnyíló erdőtípusba sorolható, így már a 30% os záródást elérő erdősítést is sikeresnek lehet tekinteni. E56 Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj és termőhelyhonos fafajok minden tuskó és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése a cél. E57 Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására. E58 Tájidegen fafajokból álló erdősítés legalább 20% elegyarányban tájhonos fafajokkal elegyítendő. E59 Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj és termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása kívánatos (az alsó és lehetőség szerint a cserjeszintben is). E60 Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. E61 Meghatározott szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítandók. E62 Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más művelési ágban (pl. gyep) hasznosítandók. E63 E64 felújítás invaziós növényfajok visszaszorítása Totális gyomirtó szerek használata csak intenzíven terjedő fafajok ellen, ellenőrzött körülmények között engedélyezhető. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. 82

83 9 sz. melléklet E65 E66 E67 E68 E69 Erdővédelem Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. Javasolt alkalmazási idő: júliusaugusztus. Alkalmazás a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalogakác kivételével kizárólag fainjektálással. Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról. Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók. Kórokozók és kártevők elleni vegyszeres védekezést csak különleges esetben (pl. lakott terület közelében, közegészségügyi okokból, esetleg felújítás alatt álló erdőterületeken, magtermő állományokban) szabad végezni. Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. Sorsz. VA01 VA02 VA03 Vadgazdálkodási előírások Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerint érintett NPIgal egyeztetett helyszínen alakítható ki. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó (erdőtörvény 9. c) pont) létesítése tilos. (EKV41) 83

84 10. sz. melléklet Berhidailöszvölgyek A 20 Natura 2000 terület közösségi jelentőségű élőhelyei és fajai a 2009.évi felmérések alapján pontosítva Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi Country 2008as adatbázis Eltérés oka felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Kód Név Reprezentativitás élőhelyek élőhelyek Szubkontinentális peripannon Szubkontinentális peripannon 40A0 cserjések A 40A0 cserjések A Meszes alapkőzetű féltermészetes Meszes alapkőzetű száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidealelőhelyei féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos 6210 A 6210 orchidealelőhelyei A 6250 *Síksági pannon löszgyepek A 6250 *Síksági pannon löszgyepek A 6510 Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) A 6510 Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) A növényfajok növényfajok 2093 Pulsatilla grandis D 2093 Pulsatilla grandis D 4091 Crambe tataria állatfajok állatfajok 1065 Euphydryas aurinia D 1065 Euphydryas aurinia D 1060 Lycaena dispar 4048 Isophya costata C 4048 Isophya costata C A jelölő élőhelyek és fajok vastagon szedve szerepelnek. Nem jelölő faj, de a 2009es terepi felmérések alapján előfordul a területen, mint közösségi jelentőségű faj. A nagy tűzlepke (Lycaena dispar Haworth) előfordulását a évi terepi felmérések erősítették meg. 84

85 10. sz. melléklet AlsóZalavölgy Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi Country 2008as adatbázis Eltérés oka felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Kód Név Reprezentativitás élőhelyek élőhelyek Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy 3150 Hydrocharition növényzettel C 3150 Hydrocharition növényzettel C Természetes disztróf tavak és tavacskák Természetes disztróf tavak és tavacskák 3160 C 3160 C Alföldektől a hegyvidékekig Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások előforduló vízfolyások Ranunculion Ranunculion fluitantis és fluitantis és CallitrichoBatrachion CallitrichoBatrachion növényzettel 3260 C 3260 növényzettel C Meszes alapkőzetű Meszes alapkőzetű féltermészetes féltermészetes száraz gyepek és száraz gyepek és cserjésedett cserjésedett változataik változataik (FestucoBrometalia) 6210 C 6210 (FestucoBrometalia) C Kékperjés láprétek meszes, Kékperjés láprétek meszes, tőzeges tőzeges vagy vagy agyagbemosódásos talajokon agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410 C 6410 (Molinion caeruleae) C Síkságok és a hegyvidéktől a Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós hidrofil magaskórós 6430 szegélytársulásai B 6430 szegélytársulásai C Cnidion dubii folyóvölgyeinek Cnidion dubii folyóvölgyeinek 6440 mocsárrétjei B 6440 mocsárrétjei C Sík és dombvidéki kaszálórétek Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba (Alopecurus pratensis, 6510 officinalis) A 6510 Sanguisorba officinalis) A Mészkedvelő üde láp és Mészkedvelő üde láp és sásrétek 7230 A 7230 sásrétek B 91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és A 91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) C 85

86 10. sz. melléklet 91F0 magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Pannon gyertyánostölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal B 91F0 és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 91G0 növényfajok növényfajok 2093 Pulsatilla grandis D 2093 Pulsatilla grandis D állatfajok állatfajok 1355 Lutra lutra C 1355 Lutra lutra C 1324 Myotis myotis C 1324 Myotis myotis C 1188 Bombina bombina C 1188 Bombina bombina C 1166 Triturus dobrogicus C 1166 Triturus dobrogicus C 1124 Gobio albipinnatus C 1124 Gobio albipinnatus C 1134 Rhodeus sericeus amarus C 1134 Rhodeus sericeus amarus C 1130 Aspius aspius C 1130 Aspius aspius C 1032 Unio crassus C 1032 Unio crassus C 1014 Vertigo angustior C 1014 Vertigo angustior C 1016 Vertigo moulinsiana C 1016 Vertigo moulinsiana C 1061 Maculinea nausithous C 1061 Maculinea nausithous C 1059 Maculinea teleius C 1059 Maculinea teleius C C A 2008as Country adatbázisban nem szerepel, de a 2009es terepi felmérések alapján előfordul a területen, mint közösségi jelentőségű, de nem jelölő élőhely 86

87 10. sz. melléklet Délbalatoni berkek Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi Country 2008as adatbázis Eltérés oka felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Kód Név Reprezentativitás élőhelyek élőhelyek Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, 6510 officinalis) C 6510 Sanguisorba officinalis) C Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 3150 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion 91E0 incanae, Salicion albae) növényfajok növényfajok állatfajok állatfajok 1059 Maculinea teleius C 1059 Maculinea teleius C A Country adatbázisban nem szerepel, de a 2009es terepi felmérések szerint előfordul a területen A Country adatbázisban nem szerepel, de a 2009es terepi felmérések szerint előfordul a területen 87

88 10. sz. melléklet Dudleszerdő Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi Country 2008as adatbázis Eltérés oka felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Kód Név Reprezentativitás élőhelyek élőhelyek 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo Festucetalia pallentis) 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo Festucetalia pallentis) D D 6210 *Meszes alapkőzetű *Meszes alapkőzetű féltermészetes féltermészetes száraz gyepek és száraz gyepek és cserjésedett 6210 cserjésedett változataik változataik (FestucoBrometalia) C (FestucoBrometalia) C 6240 *Szubpannon sztyeppék C 6240 *Szubpannon sztyeppék C Sík és dombvidéki 6510 kaszálórétek(alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) C Pannon gyertyánostölgyesek Pannon gyertyánostölgyesek 91G0 Quercus petraeaval és Carpinus 91G0 Quercus petraeaval és Carpinus betulusszal A betulusszal A 91M0 *Pannon cserestölgyesek A 91M0 *Pannon cserestölgyesek A Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91H0 C növényfajok növényfajok 2093 Pulsatilla grandis C 2093 Pulsatilla grandis C állatfajok állatfajok 1083 Lucanus cervus C 1083 Lucanus cervus C 1324 Myotis myotis C 1324 Myotis myotis C 1303 Rhinolophus hipposideros C A 6190 Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) élőhely a területen jelölővé vált C reprezentativitással a FHNPI évi jelzése alapján azonban az élőhely a területen töredékesen, 0,01% nem elérő kiterjedésű állományokkal van jelen. A Country adatbázisban nem szerepel, de a NPI közlése szerint jelölő élőhely A 2009es terepi felmérések alapján nincs ilyen élőhely a területen A kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros 88

89 10. sz. melléklet 1308 Barbastella barbastellus C Bechstein) jelölővé vált a FHNPI évi jelzése alapján A nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus Schreber) jelölővé vált a FHNPI évi jelzése alapján 89

90 10. sz. melléklet Fertőmellékidombsor Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi Country 2008as adatbázis Eltérés oka felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Kód Név Reprezentativitás élőhelyek élőhelyek Természetes eutróf tavak Természetes eutróf tavak 3150 Magnopotamion vagy 3150 Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel C Hydrocharition növényzettel C 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo Pannon sziklagyepek (Stipo 6190 Festucetalia pallentis) B Festucetalia pallentis) A 6210 Meszes alapkőzetű Meszes alapkőzetű féltermészetes féltermészetes száraz gyepek és száraz gyepek és cserjésedett 6210 cserjésedett változataik változataik (FestucoBrometalia) B (FestucoBrometalia) B A Country adatbázisban nem 6240 * Szubpannon sztyeppék 6240 * Szubpannon sztyeppék szerepel, de a NPI közlése Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) B D D B Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) B D B B szerint jelölő élőhely Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon élőhelyet törölni kell jelölőként, mert a területen 0,01%t el nem érő kiterjedésben fordul elő a fenntartási tervek megalapozó terepi felmérése alapján. A 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai élőhelyet törölni kell jelölőként, mert a területen 0,01%t el nem érő kiterjedésben fordul elő a fenntartási tervek megalapozó terepi felmérése alapján. 90

91 10. sz. melléklet 7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival 7230 Mészkedvelő üde láp és sásrétek E0 Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) D A B Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival Mészkedvelő üde láp és sásrétek Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel B * Pannon gyertyánostölgyesek * Pannon gyertyánostölgyesek 91G0 Quercus petraeaval és Carpinus 91G0 Quercus petraeaval és Carpinus betulusszal B betulusszal B 91H0 * Pannon molyhos tölgyesek * Pannon molyhos tölgyesek 91H0 Quercus pubescensszel C Quercus pubescensszel C 91M0 Pannon cserestölgyesek B 91M0 Pannon cserestölgyesek B 9130 Szubmontán és montán bükkösök (AsperuloFagetum) D 9130 Szubmontán és montán bükkösök (AsperuloFagetum) Szubkontinentális peripannon 40A0 cserjések D növényfajok növényfajok 2093 Pulsatilla grandis C 2093 Pulsatilla grandis C 1902 Cypripedium calceolus C 1902 Cypripedium calceolus C 1903 Liparis loeselii B 1903 Liparis loeselii B D A A D Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival élőhelyet törölni kell jelölőként, mert a területen 0,01%t el nem érő kiterjedésben fordul elő a fenntartási tervek megalapozó terepi felmérése alapján. A 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) élőhely a területen jelölővé vált a FHNPI évi jelzése alapján A 9130 Szubmontán és montán bükkösök (AsperuloFagetum) élőhelyet törölni kell jelölőként, mert a területen 0,01%t el nem érő kiterjedésben fordul elő a fenntartási tervek megalapozó terepi felmérése alapján. A 2009es terepi felmérések szerint nincs ilyen élőhely a területen 91

92 10. sz. melléklet 4081 Cirsium brachycephalum D 4104 Himantoglossum adriaticum D állatfajok állatfajok 1083 Lucanus cervus C 1083 Lucanus cervus C 1324 Myotis myotis 1303 Rhinolophus hipposideros 1308 Barbastella barbastellus C C C 1088 Cerambyx cerdo C 1088 Cerambyx cerdo C 1074 Eriogaster catax C 1074 Eriogaster catax D 1016 Vertigo moulinsiana C 1188 Bombina bombina D 1188 Bombina bombina D 1134 Rhodeus sericeus amarus D 1134 Rhodeus sericeus amarus D 1042 Leucorrhinia pectoralis D 1042 Leucorrhinia pectoralis D 1056 Parnassius mnemosyne 1076 Proserpinus proserpina Ua Euphydryas maturna Ua Coronella austriaca Ua Lacerta viridis Ua Plecotus auritus L. Ua Pipistrellus pipistrellus (Schreber) Ua Nyctalus noctula (Schreber) Ua. A Cirsium brachycephalum jelenleg nem fordul elő a területen. A Himantoglossum adriaticum jelenleg nem fordul elő a területen. A Közönséges denevér (Myotis myotis Borkhausen) jelölővé vált a FHNPI évi jelzése alapján A kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros Bechstein) jelölővé vált a FHNPI évi jelzése alapján A nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus Schreber) jelölővé vált a FHNPI évi jelzése alapján A Vertigo moulinsiana jelölővé vált a FHNPI évi jelzése alapján A 2009es terepi felmérések szerint közösségi jelentőségű faj, de nem jelölő 92

93 10. sz. melléklet 1327 Eptesicus serotinus (Schreber) Ua. Dryocopos martius L. Ua. Dendrocopos medius L. Ua. Ficedula albicollis (Temminck) Ua. Lajoskomáromi löszvölgyek Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi Country 2008as adatbázis Eltérés oka felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Kód Név Reprezentativitás élőhelyek élőhelyek 40A0 * Szubkontinentális * Szubkontinentális peripannon 40A0 peripannon cserjések C cserjések C 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco Brometalia) 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei 6250 *Síksági pannon löszgyepek 91I *Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) C C B C 6250 *Síksági pannon löszgyepek 6510 Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) B C A 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) jelölővé vált a DINPI évi jelzése alapján, a fenntartási tervek megalapozó terepi felmérésére alapozva. A 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei élőhely jelölővé vált a DINPI évi jelzése alapján A 91I0 jelölővé vált a DINPI évi jelzése alapján részben a fenntartási tervek megalapozó terepi felmérésére alapozva Sík és dombvidéki kaszálórétek élőhelyet törölték az adatlapról, mert nem fordul elő a területen a fenntartási tervek megalapozó 93

94 10. sz. melléklet terepi felmérése alapján növényfajok növényfajok 2093 Pulsatilla grandis D A 2009es terepi felmérések szerint jelen van a területen, mint közösségi jelentőségű nem jelölő faj. állatfajok állatfajok A338 Lanius collurio D A338 Lanius collurio D DélŐrjeg Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi Country 2008as adatbázis Eltérés oka felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Kód Név Reprezentativitás élőhelyek élőhelyek 3150 Természetes eutróf tavak Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy 3150 Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel B Hydrocharition növényzettel B 3160 Természetes disztróf tavak és tavacskák 3160 Természetes disztróf tavak és tavacskák B B 6250 *Síksági pannon löszgyepek B 6250 *Síksági pannon löszgyepek B 6410 Kékperjés láprétek meszes, Kékperjés láprétek tőzeges vagy agyagbemosódásos 6410 meszes, tőzeges vagy talajokon B agyagbemosódásos talajokon B 6440 Cnidion dubii 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei B folyóvölgyeinek mocsárétjei B 91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) * Enyves éger (Alnus glutinosa) és és magas kőris (Fraxinus magas kőris (Fraxinus excelsior) 91E0 excelsior) alkotta ligeterdők alkotta ligeterdők (AlnoPadion, (AlnoPadion, Alnion incanae, Alnion incanae, Salicion albae) B Salicion albae) B 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók C 91F0 Keményfás ligeterdők nagy C A 3160 Természetes disztróf tavak és tavacskák élőhely előfordulását a évi terepi felmérések nem bizonyították, ezért javasolt törlése a jelölő élőhelyek közül. 94

95 10. sz. melléklet mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 6260 Pannon homoki gyepek 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai D folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) D növényfajok növényfajok 1614 Apium repens A 1614 Apium repens A 4081 Cirsium brachycephalum C 4081 Cirsium brachycephalum C állatfajok állatfajok 1188 Bombina bombina C 1188 Bombina bombina D 1220 Emys orbicularis C 1220 Emys orbicularis D 1166 Triturus cristatus C 1166 Triturus cristatus D 1149 Cobitis taenia C 1149 Cobitis taenia C 1145 Misgurnus fossilis C 1145 Misgurnus fossilis C 1134 Rhodeus sericeus amarus C 1134 Rhodeus sericeus amarus C 2011 Umbra krameri B 2011 Umbra krameri B 4056 Anisus vorticulus C 4056 Anisus vorticulus C 1059 Maculinea teleius C 1059 Maculinea teleius C 1014 Vertigo angustior C 1014 Vertigo angustior C 1016 Vertigo moulinsiana C 1016 Vertigo moulinsiana C 1060 Lycaena dispar C 1060 Lycaena dispar C 1086 Cucujus cinnaberinus C 1086 Cucujus cinnaberinus C 1355 Lutra lutra C 1355 Lutra lutra C A023 Nycticorax nycticorax D A081 Circus aeruginosus D A021 Botaurus stellaris D A031 Ciconia ciconia D A030 Ciconia nigra D A084 Circus pygargus D A122 Crex crex D A 2009es terepi felmérések szerint jelen van a területen, mint közösségi jelentőségű nem jelölő élőhely. A 2009es terepi felmérések szerint jelen van a területen, mint közösségi jelentőségű nem jelölő élőhely. 95

96 10. sz. melléklet A272 Luscinia svecica D A082 Circus cyaneus D A511 Falco cherrug D A027 Egretta alba D A119 Porzana porzana D A075 Haliaeetus albicilla D A024 Ardeola ralloides D A029 Ardea purpurea D Gátéri Fehértó Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi Country 2008as adatbázis Eltérés oka felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Kód Név Reprezentativitás élőhelyek élőhelyek 1530 * Pannon szikes sztyeppek és mocsarak B B növényfajok növényfajok 4081 Cirsium brachycephalum C 4081 Cirsium brachycephalum C állatfajok állatfajok 1188 Bombina bombina C 1188 Bombina bombina D 1166 Triturus cristatus C 1166 Triturus cristatus D 1145 Misgurnus fossilis C 1145 Misgurnus fossilis C 1220 Emys orbicularis C 1220 Emys orbicularis D 1355 Lutra lutra C 1355 Lutra lutra C A021 Botaurus stellaris C A021 Botaurus stellaris D A082 Circus cyaneus C A082 Circus cyaneus D A027 Egretta alba B A027 Egretta alba D A024 Ardeola ralloides C A024 Ardeola ralloides C A034 Platalea leucorodia B A034 Platalea leucorodia B A166 Tringa glareola B A166 Tringa glareola B A196 Chlidonias hybridus A A196 Chlidonias hybridus A A131 Himantopus himantopus B A131 Himantopus himantopus B A151 Philomachus pugnax C A151 Philomachus pugnax C A032 Plegadis falcinellus A A032 Plegadis falcinellus A A132 Recurvirostra avosetta B A132 Recurvirostra avosetta B 96

97 10. sz. melléklet A052 Anas crecca C A052 Anas crecca C A056 Anas clypeata C A056 Anas clypeata C 97

98 10. sz. melléklet Hejő mente Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás élőhelyek E0 Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) C C Country 2008as adatbázis Kód Név Reprezentativitás élőhelyek E0 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) 6250 *Síksági pannon löszgyepek 40A0 *Szubkontinentális peripannon cserjések C C C C D D Eltérés oka A 3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel előfordulását a célzott élőhelytérképezési munka nem erősítette meg, ezért törlése javasolt. A területen előforduló D34 ÁNÉR élőhelyek a 6510 Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Natura 2000 élőhelykategóriába kerültek besorolásra Síksági pannon löszgyepek élőhely, sem az annak ÁNÉR alapjául szolgáló H5a nem fordul elő a területen. 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések élőhely előfordulását a projekt keretében végzett élőhelytérképezés nem erősítette meg. 98

99 10. sz. melléklet 91F0 növényfajok Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) D növényfajok Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)élőhely jelenlétét a projekt keretében végzett élőhelytérképezés erősítette meg állatfajok állatfajok 1032 Unio crassus C 1032 Unio crassus C 1324 Myotis myotis D 1324 Myotis myotis D 1304 Rhinolophus ferrumequinum D 1304 Rhinolophus ferrumequinum D 1335 Spermophilus citellus D 1335 Spermophilus citellus D 1060 Lycaena dispar D 1060 Lycaena dispar D 1149 Cobitis taenia D 1149 Cobitis taenia D 1220 Emys orbicularis D 1220 Emys orbicularis D 1188 Bombina bombina D 1188 Bombina bombina D 1037 Ophiogomphus cecilia D A fajok jelenlétét a projekt 1083 Lucanus cervus D 1052 Euphydryas maturna D keretében végzett célzott adatgyűjtés mutatta ki. Szigeti homokok Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi Country 2008as adatbázis Eltérés oka felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Kód Név Reprezentativitás élőhelyek élőhelyek 6260 Pannon homoki gyepek A 6260 Pannon homoki gyepek A 91E0 *Enyves éger (Alnus glutinosa) 91E0 Puhafás ligeterdők, éger *Enyves éger (Alnus glutinosa) és és magas kőris (Fraxinus és kőrisligetek, illetve láperdők magas kőris (Fraxinus excelsior) 91E0 excelsior) alkotta ligeterdők élőhely előfordulását a célzott alkotta ligeterdők (AlnoPadion, (AlnoPadion, Alnion incanae, élőhelytérképezési Alnion incanae, Salicion albae) C Salicion albae) C megerősítette. Felvétele a jelölő 99

100 10. sz. melléklet élőhelyek közé javasolt. 91I0 91I0 *Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek *Euroszibériai tölgyfajokkal (Quercus spp.) erdőssztyepptölgyesek élőhely előfordulását a célzott tölgyfajokkal (Quercus spp.) élőhelytérképezési munka nem C erősítette meg. Törlése javasolt. növényfajok növényfajok 2285 Colchicum arenarium C 2285 Colchicum arenarium C 4098 Iris humilis ssp. arenaria C 4098 Iris humilis ssp. arenaria C állatfajok állatfajok 4013 Carabus hungaricus B 4013 Carabus hungaricus B Bolbelasmus unicornis jelölővé 4011 Bolbelasmus unicornis vált a területen a DINPI évi C jelzése alapján 1188 Bombina bombina jelölővé vált a Bombina bombina területen a DINPI évi C jelzése alapján Spermophilus citellus D 1335 Spermophilus citellus D 1324 Myotis myotis D 1324 Myotis myotis D 1088 Cerambyx cerdo C Cerambyx cerdo nem él a területen a DINPI évi jelzése alapján Lucanus cervus C Lucanus cervus nem él a területen a DINPI évi jelzése alapján. A338 Lanius collurio A338 Lanius collurio D A339 Lanius minor A339 Lanius minor D Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi Country 2008as adatbázis Eltérés oka felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Kód Név Reprezentativitás élőhelyek élőhelyek * Szubkontinentális peripannon * Szubkontinentális peripannon 40A0 cserjések C 40A0 cserjések C 6210 *Meszes alapkőzetű féltermészetes B 6210 *Meszes alapkőzetű B 100

101 10. sz. melléklet E0 91H0 91G0 száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidealelőhelyei Síkságok és hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai B 6430 Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) C 6510 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) C 91E0 * Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel C 91H0 *Pannon gyertyánostölgyesek 91G0 Quercus petraeaval és Carpinus betulusszal D féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidealelőhelyei Síkságok és hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) * Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel *Pannon gyertyánostölgyesek Quercus petraeaval és Carpinus betulusszal D 91M0 Pannon cserestölgyesek D 91M0 Pannon cserestölgyesek D 6240 * Szubpannon sztyeppék C növényfajok növényfajok 2093 Pulsatilla grandis C 2093 Pulsatilla grandis C 4067 Echium russicum D 4067 Echium russicum D állatfajok állatfajok 1138 Barbus meridionalis C 1138 Barbus meridionalis C 1355 Lutra lutra D 1355 Lutra lutra D 1188 Bombina bombina D 1188 Bombina bombina D 1060 Lycaena dispar D 1060 Lycaena dispar D 1058 Maculinea arion 1058 Maculinea arion C A338 Lanius collurio D A338 Lanius collurio D A229 Alcedo atthis D A229 Alcedo atthis D B C C C A 6240 * Szubpannon sztyeppék élőhely előfordulását a célzott élőhelytérképezési munka nem erősítette meg 101

102 10. sz. melléklet A122 Crex crex D A122 Crex crex D A030 Ciconia nigra D A030 Ciconia nigra D 1124 Gobio albipinnatus A230 Merops apiaster Velenceihegység Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei 8310 Nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok 91G0 *Pannon gyertyánostölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal 91H0 91I0 * Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi Country 2008as adatbázis Eltérés oka felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Kód Név Reprezentativitás élőhelyek élőhelyek 6240 *Szubpannon sztyeppék C 6240 *Szubpannon sztyeppék C 6250 *Síksági pannon löszgyepek B 6250 *Síksági pannon löszgyepek B 6440 *Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) C 8310 Nagyközönség számára meg C nem nyitott barlangok 91G0 *Pannon gyertyánostölgyesek Quercus petraeával és Carpinus C betulusszal C C C A 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei jelölővé vált a területen C reprezentativitással a DINPI évi jelzése alapján. Térképen nem ábrázolható. A 91H0 * Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel jelölővé vált a területen C reprezentativitással a DINPI évi jelzése alapján. A 91I0 *Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) jelölővé vált a területen C reprezentativitással a DINPI évi jelzése alapján. C 91M0 Pannon cserestölgyesek B 91M0 Pannon cserestölgyesek B 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo D 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo C A 6190 Pannon sziklagyepek 102

103 10. sz. melléklet A Festucetalia pallentis) Festucetalia pallentis) (StipoFestucetalia pallentis) élőhely lekerül a jelölő listáról, mivel csak D reprezentativitású a DINPI évi jelzése alapján. Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) *Szubkontinentális peripannon cserjések Mészkedvelő üde láp és sásrétek növényfajok D 6210 D D 40A0 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) *Szubkontinentális peripannon cserjések Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel 8220 növényfajok 2093 Pulsatilla grandis C 4081 Cirsium brachycephalum állatfajok állatfajok 1088 Cerambyx cerdo C 1088 Cerambyx cerdo C 1086 Cucujus cinnaberinus C 1086 Cucujus cinnaberinus C 1083 Lucanus cervus C 1083 Lucanus cervus C 1078 Callimorpha quadripunctaria C 1078 Callimorpha quadripunctaria C A338 Lanius collurio A338 Lanius collurio D Lignyoptera fumidaria D B C C A 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco Brometalia) élőhely lekerül a jelölőlistáról, mivel csak D reprezentativitású a DINPI évi jelzése alapján. A 40A0 *Szubkontinentális peripannon cserjések élőhely lekerül a jelölő listáról, mivel csak D reprezentativitású a DINPI évi jelzése alapján. 2009ben jelezte az NPI, hogy már nem jelölő élőhely, de a területen előfordul továbbra is. A 8220 Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel nem fordul elő a területen a DINPI évi jelzése alapján. A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) nem fordul elő a területen a DINPI évi jelzése alapján és ezért törölték a jelölő státuszát A 2008as élőhelytérképezés során került kimutatásra. 103

104 10. sz. melléklet Izsáki Kolontó Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi Country 2008as adatbázis Eltérés oka felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Kód Név Reprezentativitás élőhelyek élőhelyek Természetes eutróf tavak Természetes eutróf tavak 3150 Magnopotamion vagy 3150 Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel A Hydrocharition növényzettel A 3160 Természetes disztróf tavak és Természetes disztróf tavak és 3160 tavacskák A tavacskák A 6260 *Pannon homoki gyepek B 6260 *Pannon homoki gyepek B 6410 Kékperjés láprétek meszes, Kékperjés láprétek meszes, tőzeges tőzeges vagy vagy agyagbemosódásos talajokon 6410 agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) B (Molinion caeruleae) B 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek E0 91F0 mocsárétjei *Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustiofolia fajokkal (Ulmenion minoris) B B B E0 91F0 mocsárétjei *Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustiofolia fajokkal (Ulmenion minoris) A A *Pannon homoki borókásnyárasok (JuniperoPopuletum *Pannon homoki borókásnyárasok 91N0 91N0 (JuniperoPopuletum albae) C albae) C 1530 * Pannon szikes sztyeppek és D 1530 Pannon szikes sztyeppék és B B B 104

105 10. sz. melléklet mocsarak Mészkedvelő üde láp és sásrétek 7230 D növényfajok növényfajok 4081 Cirsium brachycephalum C 4081 Cirsium brachycephalum C 4096 Gladiolus palustris állatfajok állatfajok 1355 Lutra lutra C 1355 Lutra lutra C 1188 Bombina bombina C 1188 Bombina bombina C 1166 Triturus dobrogicus C 1166 Triturus dobrogicus C 1220 Emys orbicularis C 1220 Emys orbicularis C 1145 Misgurnus fossilis B 1145 Misgurnus fossilis B 2011 Umbra krameri A 2011 Umbra krameri A 4056 Anisus vorticulus B 4056 Anisus vorticulus B 1059 Maculinea teleius C 1059 Maculinea teleius C 1042 Leucorrhinia pectoralis A 1042 Leucorrhinia pectoralis A 1086 Cucujus cinnaberinus C 1086 Cucujus cinnaberinus C 4013 Carabus hungaricus D 1060 Lycaena dispar D 4121 Vipera ursinii subsp. rakosiensis D 2633 Mustela eversmanni D A293 Acrocephalus melanopogon B Acrocephalus melanopogon B A029 Ardea purpurea C Ardea purpurea C A024 Ardeola ralloides B Ardeola ralloides B A060 Aythya nyroca C Aythya nyroca C A021 Botaurus stellaris C Botaurus stellaris C A031 Ciconia ciconia C Ciconia ciconia C mocsarak nem jelölő élőhelyként a évi terepi felmérések alapján előfordul a területen 7230 Mészkedvelő üde láp és sásrétek nem jelölő élőhelyként a évi terepi felmérések alapján előfordul a területen. A mocsári kardvirág (Gladiolus palustris GAUD.) előfordulását a évi terepi felmérések erősítették meg. A 2009es terepi felmérések szerint előfordul a területen A 2009es terepi felmérések szerint előfordul a területen A 2009es terepi felmérések szerint előfordul a területen A 2009es terepi felmérések szerint előfordul a területen 105

106 10. sz. melléklet A081 Circus aeruginosus C Circus aeruginosus C A082 Circus cyaneus C Circus cyaneus C A231 Coracias garrulus C Coracias garrulus C A122 Crex crex C Crex crex C A236 Dryocopus martius C Dryocopus martius C A027 Egretta alba B Egretta alba B A026 Egretta garzetta B Egretta garzetta B A511 Falco cherrug C Falco cherrug C A022 Ixobrychus minutus C Ixobrychus minutus C A246 Lullula arborea C Lullula arborea C A272 Luscinia svecica C Luscinia svecica C A023 Nycticorax nycticorax B Nycticorax nycticorax B A129 Otis tarda C Otis tarda C A034 Platalea leucorodia B Platalea leucorodia B A120 Porzana parva C Porzana parva C A119 Porzana porzana B Porzana porzana B A166 Tringa glareola C Tringa glareola C A229 Alcedo atthis D Alcedo atthis D A255 Anthus campestris D Anthus campestris D A224 Caprimulgus europaeus D Caprimulgus europaeus D A030 Ciconia nigra D Ciconia nigra D A080 Circaetus gallicus D Circaetus gallicus D A429 Dendrocopos syriacus D Dendrocopos syriacus D A097 Falco vespertinus D Falco vespertinus D A075 Haliaeetus albicilla D Haliaeetus albicilla D A338 Lanius collurio D Lanius collurio D A339 Lanius minor D Lanius minor D A072 Pernis apivorus D Pernis apivorus D A307 Sylvia nisoria D Sylvia nisoria D A043 Anser anser D Anser anser D 106

107 10. sz. melléklet Jánosházierdő és Égettberek Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi Country 2008as adatbázis Eltérés oka felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Kód Név Reprezentativitás élőhelyek élőhelyek 6410 Kékperjés láprétek meszes, Kékperjés láprétek meszes, tőzeges tőzeges vagy vagy agyagbemosódásos talajokon C 6410 agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (Molinion caeruleae) C 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek Cnidion dubii folyóvölgyeinek C 6440 mocsárrétjei mocsárrétjei C 91E0 *Enyves éger (Alnus glutinosa) *Enyves éger (Alnus glutinosa) és és magas kőris (Fraxinus magas kőris (Fraxinus excelsior) C 91E0 excelsior) alkotta ligeterdők alkotta ligeterdők (AlnoPadion, (AlnoPadion, Alnion incanae, Alnion incanae, Salicion albae) Salicion albae) C 91F0 91L Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustiofolia fajokkal (Ulmenion minoris) Illír gyertyánostölgyesek (ErythronionCarpinion) Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai C C 91F0 91L Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustiofolia fajokkal (Ulmenion minoris) Illír gyertyánostölgyesek (ErythronionCarpinion) D Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, C C D A 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai előfordulását a területen a évi fenntartási tervhez kapcsolódó célzott terepi felmérés bizonyította, ezért szerepeltetése javasolt nem jelölő élőhelyként. A 6510 Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus 107

108 10. sz. melléklet 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel D Sanguisorba officinalis) Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és CallitrichoBatrachion növényzettel D C pratensis, Sanguisorba officinalis) élőhely előfordulását a területen a évi fenntartási tervhez kapcsolódó célzott terepi felmérés nem erősített meg, ezért törlése javasolt. A 3260 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és CallitrichoBatrachion növényzettel élőhely előfordulását a területen a évi fenntartási tervhez kapcsolódó célzott terepi felmérés nem erősített meg, ezért törlése javasolt. növényfajok növényfajok állatfajok állatfajok 1188 Bombina bombina C 1188 Bombina bombina C 1220 Emys orbicularis C 1220 Emys orbicularis C 1166 Triturus cristatus C 1166 Triturus cristatus C 1083 Lucanus cervus C 1083 Lucanus cervus C 1088 Cerambyx cerdo C 1088 Cerambyx cerdo C 1060 Lycaena dispar D 1060 Lycaena dispar D 1355 Lutra lutra D Nincs a területen Miklósfai Mórichelyihalastavak Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás élőhelyek 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Country 2008as adatbázis Kód Név Reprezentativitás élőhelyek 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy B Hydrocharition növényzettel Eltérés oka 108

109 10. sz. melléklet 6260* Pannon homoki gyepek 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) B Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Cnidion dubii folyóvölgyek mocsárrétjei 6510 Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6440 Cnidion dubii folyóvölgyek mocsárrétjei 7230 Mészkedvelő üde láp és sásrétek 7230 Mészkedvelő üde láp és sásrétek B 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és 91F0 magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) B B növényfajok növényfajok állatfajok állatfajok A060 Aythya nyroca B A060 Aythya nyroca B A075 Haliaeetus albicilla B A075 Haliaeetus albicilla B A023 Nycticorax nycticorax B A023 Nycticorax nycticorax B A081 Circus aeruginosus C A081 Circus aeruginosus C A030 Ciconia nigra D A030 Ciconia nigra D A031 Ciconia ciconia D A031 Ciconia ciconia D A229 Alcedo atthis D A229 Alcedo atthis D A022 Ixobrychus minutus D A022 Ixobrychus minutus D A293 Acrocephalus melanopogon D A293 Acrocephalus melanopogon D A053 Anas platyrhynchos C A053 Anas platyrhynchos C 1083 Lucanus cervus 1083 Lucanus cervus C 1014 Vertigo angustior 1014 Vertigo angustior C 1088 Cerambyx cerdo 1088 Cerambyx cerdo C 109

110 10. sz. melléklet 1145 Misgurnus fossilis 1145 Misgurnus fossilis C 1993 Triturus dobrogicus 1993 Triturus dobrogicus C 1188 Bombina bombina 1188 Bombina bombina C 1220 Emys orbicularis 1220 Emys orbicularis C A027 Egretta alba 1324 Myotis myotis 1324 Myotis myotis D 1355 Lutra lutra 1355 Lutra lutra D Pirtói Nagytó Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi Country 2008as adatbázis Eltérés oka felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Kód Név Reprezentativitás élőhelyek élőhelyek 1530 *Pannon szikes sztyeppék és *Pannon szikes sztyeppék és C 1530 mocsarak mocsarak C 6410 Kékperjés láprétek meszes, Kékperjés láprétek meszes, tőzeges tőzeges vagy vagy agyagbemosódásos talajokon B 6410 agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (Molinion caeruleae) B 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 1 B 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 1 B E0 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) növényfajok növényfajok 4081 Cirsium brachycephalum C 4081 Cirsium brachycephalum C B B A 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel élőhely nem fordul elő a területen a évi terepi felmérések alapján A 91E0 *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) élőhely nem fordul elő a területen a évi terepi felmérések alapján. 110

111 10. sz. melléklet állatfajok állatfajok 1993 Triturus dobrogicus C 1993 Triturus dobrogicus C 1188 Bombina bombina C 1188 Bombina bombina C 1220 Emys orbicularis C 1220 Emys orbicularis C 1060 Lycaena dispar D 1060 Lycaena dispar D 1355 Lutra lutra D Tengelici homokvidék Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi Country 2008as adatbázis Eltérés oka felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Kód Név Reprezentativitás élőhelyek élőhelyek 6260 *Pannon homoki gyepek B 6260 *Pannon homoki gyepek B 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges 6410 Kékperjés láprétek meszes, vagy agyagbemosódásos talajokon tőzeges vagy C (Molininon caeruleae) agyagbemosódásos talajokon C 91E0 *Enyves éger (lnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) Alkotta ligeterdők (AlnoPqadion, Alnion incanae, Salicion albae) 91I0 *Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) növényfajok C C 91E0 91I0 (Molininon caeruleae) *Enyves éger (lnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) Alkotta ligeterdők (Alno Pqadion, Alnion incanae, Salicion albae) *Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) C C növényfajok 4098 Iris humilis ssp. arenaria C 4098 Iris humilis ssp. arenaria C állatfajok állatfajok 1083 Lucanus cervus C 1083 Lucanus cervus C 1060 Lycaena dispar D 1060 Lycaena dispar D 1059 Maculinea teleius D 1059 Maculinea teleius D A238 Dendrocopos medius L. A238 Dendrocopos medius L. D 1335 Spermophilus citellus D 1188 Bombina bombina D 111

112 10. sz. melléklet 1993 Triturus dobrogicus 1220 Emys orbicularis 1355 Lutra lutra 1088 Cerambyx cerdo 1145 Misgurnus fossilis 1308 Barbastella barbastellus 1323 Myotis bechsteini Turjánvidék Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás élőhelyek E F0 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, angusorba officinalis) *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (ez baromság!) (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) Pannon homoki gyepek Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis Ús Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) A C C A C C Country 2008as adatbázis Eltérés oka Kód Név Reprezentativitás élőhelyek Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon A 6410 (Molinion caeruleae) Cnidion dubii folyóvölgyeinek 6440 mocsárétjei C Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, C 6510 angusorba officinalis) *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (ez baromság!) (Fraxinus excelsior) alkotta A ligeterdők (AlnoPadion, Alnion 91E0 incanae, Salicion albae) A 2009es terepi felmérések alapján jelölő fajnak számít a NPI közlése alapján. A 2009es terepi felmérések alapján jelölő fajnak számít a NPI közlése alapján. 112

113 10. sz. melléklet N Mészkedvelő (meszes talajú) üde lápés sásrétek Pannon homoki borókásnyárasok (JuniperoPopuletum albae) Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival Boróka (Juniperus communis) fenyéreken vagy mészkedvelő gyepeken Termlészetes disztróf tavak és tavacskák Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel D D D D D D 7230 Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp és sásrétek A 2009 NPI közlés (nem lett jelölő, de beírták a területre, mint a területen előforduló közösségi élőheytípust 2009 NPI közlés (nem lett jelölő, de beírták a területre, mint a területen előforduló közösségi élőheytípust 2009 NPI közlés (nem lett jelölő, de beírták a területre, mint a területen előforduló közösségi élőheytípust 2009 NPI közlés (nem lett jelölő, de beírták a területre, mint a területen előforduló közösségi élőheytípust 2009 NPI közlés (nem lett jelölő, de beírták a területre, mint a területen előforduló közösségi élőheytípust 2009 NPI közlés (nem lett jelölő, de beírták a területre, mint a területen előforduló közösségi élőheytípust 3150 növényfajok növényfajok 4068 Adenophora lilifolia A 4068 Adenophora lilifolia A 2285 Colchicum arenarium C DINPI jelölőnek jelezte 2009ben 4098 Iris humilis ssp. Arenaria C DINPI jelölőnek jelezte 2009ben 4081 Cirsium brachycephalum C DINPI jelölőnek jelezte 2009ben Gladiolus palustris Dianthus diutinus állatfajok állatfajok 1324 Myotis myotis C 1324 Myotis myotis C 1355 Lutra lutra C 1355 Lutra lutra C 1220 Emys orbicularis C 1220 Emys orbicularis C 1298 Vipera ursinii rakosiensis A 1298 Vipera ursinii rakosiensis A Közösségi jelentőségű, de nem jelölő Közösségi jelentőségű, de nem jelölő 113

114 10. sz. melléklet 1188 Bombina bombina C 1188 Bombina bombina C 1993 Triturus dobrogicus C 1993 Triturus dobrogicus C 1149 Cobitis taenia B 1149 Cobitis taenia B 1145 Misgurnus fossilis B 1145 Misgurnus fossilis B 1134 Rhodeus sericeus amarus B 1134 Rhodeus sericeus amarus B 1335 Spermophilus citellus D 1335 Spermophilus citellus D 2011 Umbra krameri B 2011 Umbra krameri B 1059 Maculinea teleius B 1059 Maculinea teleius B 1060 Lycaena dispar B 1060 Lycaena dispar B 1071 Coenonympha oedippus A 1071 Coenonympha oedippus A 1083 Lucanus cervus C 1083 Lucanus cervus C 4011 Bolbelasmus unicornis B 4011 Bolbelasmus unicornis B 1321 Myotis emarginatus C 1307 Myotis blythii C A DINPI a 2009es módosításkor jelölő fajként jelezte 1323 Myotis bechsteini C A DINPI a 2009es módosításkor jelölő fajként jelezte 1308 Barbastella barbastellus C A DINPI a 2009es módosításkor jelölő fajként jelezte 4013 Carabus hungaricus C A DINPI a 2009es módosításkor jelölő fajként jelezte A DINPI a 2009es módosításkor 1014 Vertigo angustior C 4027 Arytrura musculus C 4048 Isophya costata D 4048 Isophya costata D 1088 Cerambyx cerdo 1088 Cerambyx cerdo C Microtus oeconomus mehelyi Cucujus cinnabarinus Veresegyházimedence jelölő fajként jelezte A DINPI a 2009es módosításkor jelölő fajként jelezte Közösségi jelentőségű, de nem jelölő Közösségi jelentőségű, de nem jelölő Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás Country 2008as adatbázis Kód Név Reprezentativitás Eltérés oka 114

115 10. sz. melléklet élőhelyek élőhelyek 6260 *Pannon homoki gyepek B 6260 *Pannon homoki gyepek B Kékperjés láprétek meszes, tőzeges Kékperjés láprétek meszes, vagy agyagbemosódásos talajokon tőzeges vagy (Molininon caeruleae) agyagbemosódásos talajokon I0 91E0 B 6410 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulása D 6430 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei D 6440 *Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival. D 7210 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae)(puhafás ligeterdők, éger és kőrisligetek Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae)(láperdők) Mészkedvelő üde láp és sásrétek C (Molininon caeruleae) Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulása Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei *Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival. Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae)(puhafás ligeterdők, éger 91I0 és kőrisligetek 7230 D növényfajok növényfajok 4098 Iris humilis ssp. arenaria D 4098 Iris humilis ssp. arenaria D 2285 Colchicum arenarium C 2285 Colchicum arenarium C állatfajok 1355 Lutra lutra C 1355 Lutra lutra C 1220 Emys orbicularis C 1220 Emys orbicularis C 1188 Bombina bombina C 2011 Umbra krameri C 2011 Umbra krameri C B D D D C A 2009es terepi felmérések szerint előfordul a területen. A 2009es terepi felmérések szerint előfordul a területen. A vöröshasú unka (Bombina bombina) jelölővé vált a területen a DINPI évi jelzése alapján. 115

116 10. sz. melléklet 1059 Maculinea teleius C 1059 Maculinea teleius C A081 Circus aeruginosus A081 Circus aeruginosus D A339 Lanius minor A339 Lanius minor D A338 Lanius collurio A338 Lanius collurio D A307 Sylvia nisoria A307 Sylvia nisoria D 4013 Carabus hungaricus C A magyar futrinka (Carabus hungaricus) jelenlétét évi terepi felmérések nem igazolták és a jelölő státuszát Zámolyimedence Élőhely/fajok (jelenlegi, FTben szereplő, évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen tativitás élőhelyek Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy B 3150 Hydrocharition növényzettel Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódások talajokon 6410 (Molinion caeruleae) Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sansuisorba 6510 officinalis) növényfajok 4081 Cirsium brachycephalum A B C Country 2008as adatbázis Kód Név Reprezentativitás élőhelyek Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy B 3150 Hydrocharition növényzettel Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódások talajokon A 6410 (Molinion caeruleae) Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, B 6510 Sansuisorba officinalis) növényfajok 4081 Cirsium brachycephalum C állatfajok állatfajok 1060 Lycaena dispar C 1060 Lycaena dispar C 1059 Maculinea teleius C 1059 Maculinea teleius 1335 Spermophilus citellus C 1335 Spermophilus citellus C 1188 Bombina bombina C 1188 Bombina bombina C 1220 Emys orbicularis C 1220 Emys orbicularis C 1145 Misgurnus fossilis C 1145 Misgurnus fossilis C Eltérés oka 116

117 10. sz. melléklet 2011 Umbra krameri C 2011 Umbra krameri C 1134 Rhodeus sericeus amarus D 1134 Rhodeus sericeus amarus D 4048 Isophya costata B 4048 Isophya costata B 2633 Mustela eversmannii C 2633 Mustela eversmannii C 1307 Myotis blythii D 1307 Myotis blythii D 1303 Rhinolophus hipposideros D 1303 Rhinolophus hipposideros D 1324 Myotis myotis D 1324 Myotis myotis D 1355 Lutra lutra D 1355 Lutra lutra D 1083 Lucanus cervus D 1083 Lucanus cervus D A196 Chlidonias hybridus B A196 Chlidonias hybridus B A151 Philomachus pugnax B A151 Philomachus pugnax B A120 Porzana parva B A120 Porzana parva B A119 Porzana porzana B A119 Porzana porzana B A121 Porzana pusilla B A121 Porzana pusilla B A082 Circus cyaneus C A082 Circus cyaneus C A122 Crex crex C A122 Crex crex C A097 Falco vespertinus C A097 Falco vespertinus C A131 Himantopus himantopus C A131 Himantopus himantopus C A140 Pluvialis apricaria C A140 Pluvialis apricaria C A229 Alcedo atthis D A229 Alcedo atthis D A255 Anthus campestris D A255 Anthus campestris D A089 Aquila pomarina D A089 Aquila pomarina D A029 Ardea purpurea D A029 Ardea purpurea D A060 Aythya nyroca D A060 Aythya nyroca D A021 Botaurus stellaris D A021 Botaurus stellaris D A224 Caprimulgus europaeus D A224 Caprimulgus europaeus D A197 Chlidonias niger D A197 Chlidonias niger D A031 Ciconia ciconia D A031 Ciconia ciconia D A081 Circus aeruginosus D A081 Circus aeruginosus D A084 Circus pygargus D A084 Circus pygargus D A231 Coracias garrulus D A231 Coracias garrulus D A238 Dendrocopos medius D A238 Dendrocopos medius D A429 Dendrocopos syriacus D A429 Dendrocopos syriacus D A236 Dryocopus martius D A236 Dryocopus martius D A321 Ficedula albicollis D A321 Ficedula albicollis D A127 Grus grus D A127 Grus grus D A075 Haliaeetus albicilla D A075 Haliaeetus albicilla D 117

118 10. sz. melléklet A338 Lanius collurio D A338 Lanius collurio D A246 Lullula arborea D A246 Lullula arborea D A073 Milvus migrans D A073 Milvus migrans D A023 Nycticorax nycticorax D A023 Nycticorax nycticorax D A032 Plegadis falcinellus D A032 Plegadis falcinellus D A193 Sterna hirundo D A193 Sterna hirundo D A307 Sylvia nisoria D A307 Sylvia nisoria D 118

119 11. sz. melléklet A 20 Natura 2000 terület tervezési adatlapjai 1) BERHIDAILÖSZVÖLGYEK( HUBF20024) Területe 108 ha Jelölő élőhelyek száma 4 Jelölő élőhelyek kódja 40A0, 6210, 6250, 6510 Natura 2000 élőhelyek száma 4 Natura 2000 élőhelyek kódja 40A0, 6210, 6250, 6510 ÁNÉR élőhelyek száma 12 ÁNÉR élőhelyek kódja E1, H4, H5, M6, O7, O8, P1, P2, R2, S1, T1, U4 Élőhelyfoltok száma (kb.) 96 Kezelési egységek száma 8 Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma 7 Tervezési napok száma 20 Konzultációs, egyeztetési 3 napok száma Szakértők száma 5 A terület nagy részéről csak nagy léptékű folttérkép állt rendelkezésre, ezért a projekt során új élőhelytérkép készült. Botanikailag jól kutatott, kis területről lévén szó a rendelkezésre álló adatok elegendőek voltak a tervezéshez. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) A korábban ismert gerinctelen fajok állományméretének lehetőség szerinti pontosítása megtörtént. Keleti pókszöcske (Poecilimon intermedius) A korábban ismert növényfajok és gerinctelen állatfajok állományméretének lehetőség szerinti pontosítása megtörtént. 119

120 11. sz. melléklet 2) DÉLBALATONI BERKEK ( HUDD20041) Területe 463 Jelölő élőhelyek száma 1 Jelölő élőhelyek kódja 6510 Natura 2000 élőhelyek száma 3 Natura 2000 élőhelyek kódja 3150, 6510, 91E0 ÁNÉR élőhelyek száma 25 ÁNÉR élőhelyek kódja Élőhelyfoltok száma (kb.) 392 Kezelési egységek száma 12 Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma 7 Tervezési napok 25 Konzultációs, egyeztetési 2 napok száma Szakértők száma 8 A1, B1a, B1b, B5, D34, J1a, OB, OC, OD, OG, P2a, P2b, RA, RB, RD, RC, S2, S6, T1, T10, U11, U2, U4, U8, U9 Vidéki (2008) térképét az Őszödiberek, a Tóköziberek és a Brettyó esetében kisebb mértékben kiegészítésre került, a tervezési terület határában fennálló különbség miatt a Kőröshegyirét térségére vonatkozóan új élőhelytérkép készült. Kisfészkű aszatra (Cirsium brachycephalum) vonatkozó, NPtól származó, ill. saját felmérési adatok beépítése. Díszes légivadász (Coenagrion ornatum), Piros szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) A korábban ismert gerinctelen fajok státuszának, állományméretének lehetőség szerinti pontosítása megtörtént. További kezelési szempontból jelentős faj nem került elő. 120

121 11. sz. melléklet 3) HEJŐ MENTE ( HUBN20030) Területe 463 Jelölő élőhelyek száma 2 Jelölő élőhelyek kódja 6510, 91E0 Natura 2000 élőhelyek száma 3 Natura 2000 élőhelyek kódja 6510, 91E0, 91F0 ÁNÉR élőhelyek száma 16 ÁNÉR élőhelyek kódja B1a, B1b, B5, BA, D34, J2, J6, OC, P2a, P2b, RA, RB, S2, T6, T9, U10 Élőhelyfoltok száma (kb.) 204 Kezelési egységek száma 5 Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma 6 Tervezési napok száma 20 Konzultációs, egyeztetési 3 napok száma Szakértők száma 5 Takács (2008) térképét a tervezési terület határában fennálló különbségek miatt néhány hiányzó részterület élőhelytérképezésével kiegészítésre került. Számottevőbb tartalmi módosítást jelentett a H5a ÁNÉR élőhelykategória előfordulásainak átkódolása (OC), mert az említett élőhely nem fordul elő a területen. Natura 2000 faj nem került elő. Díszes légivadász (Coenagrion ornatum), erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia), szarvasbogár (Lucanus cervus), díszes tarkalepke (Euphydryas maturna), lápi póc (Umbra crameri), réti csík (Misgurnus fossilis), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) A korábban ismert gerinctelen fajok státuszának, állományméretének lehetőség szerinti pontosítása megtörtént. Szibériai nőszirom (Iris sibirica) (NPtól származó, ill. saját felmérési adatok beépítése), macskahere (Phlomis tuberosa), farkasalma lepke (Zerynthia polyxena) 121

122 11. sz. melléklet 4) SZIGETI HOMOKOK ( HUDI20047) Területe 788 ha Jelölő élőhelyek száma 2 Jelölő élőhelyek kódja 6260, 91I0 Natura 2000 élőhelyek száma 2 Natura 2000 élőhelyek kódja 6260, 91I0 ÁNÉR élőhelyek száma 26 ÁNÉR élőhelyek kódja BA, G1, H5b, J4, OB, OC, OD, P2b, P2c, P7, P8, RA, RB, RC, RD, S1, S4, S6, S7, T1, T2, T8, T10, U4, U7, U10 Élőhelyfoltok száma (kb.) 265 Kezelési egységek száma 12 Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma 5 Tervezési napok száma 18 Konzultációs, egyeztetési 2 napok száma Szakértők száma 4 Gergely (2008) térképét a tervezési terület határában fennálló különbségek miatt néhány hiányzó részterületen kisebb mértékben pontosításra szorult. Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint megtörtént. A rendelkezésre álló adatok elegendőek voltak a fenntartási javaslatok meghatározásához. Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint megtörtént. A rendelkezésre álló adatok elegendőek voltak a fenntartási javaslatok meghatározásához. Tarka sztyepplejtősáska (Arcyptera microptera), sisakos sáska (Acrida ungarica), homoki olaszsáska (Calliptamus barbarus) Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint megtörtént. 122

123 11. sz. melléklet SZIlVÁSVÁRADI ASZALÓ ÉS SZILVÁSPATAK MENTE (HUBN20067) Területe 185 ha Jelölő élőhelyek száma 6 Jelölő élőhelyek kódja 40A0, 6210, 6430, 6510, 91E0, 91H0 Natura 2000 élőhelyek száma 8 Natura 2000 élőhelyek kódja 40A0, 6210, 6430, 6510, 91E0, 91G0, 91H0, 91M0 ÁNÉR élőhelyek száma 24 ÁNÉR élőhelyek kódja B5, D34, D5, E1, H4, J5, K2, L1, L2a, OB, OC, P2b, P7, RA, RB, RC, RD, S4, S6, T6, T10, T11, U4, U6 Élőhelyfoltok száma (kb.) 129 Kezelési egységek száma 10 Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma 4 Tervezési napok 16 Konzultációs, egyeztetési 3 napok száma Szakértők száma 5 Táborska (2008) térképét a tervezési terület határában fennálló különbségek miatt néhány hiányzó részterületen kisebb mértékben pontosítottuk. Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint megtörtént. A rendelkezésre álló adatok elegendőek voltak a fenntartási javaslatok meghatározásához. Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint megtörtént. A rendelkezésre álló adatok elegendőek voltak a fenntartási javaslatok meghatározásához. Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint megtörtént. 123

124 11. sz. melléklet 6) VELENCEIHEGYSÉG( HUDI20053) Területe 3873 ha Jelölő élőhelyek száma 8 Jelölő élőhelyek kódja 6240, 6250, 6440, 8310, 91G0, 91H0, 91I0, 91M0 Natura 2000 élőhelyek száma 11 Natura 2000 élőhelyek kódja 40A0, 6190, 6210, 6240, 6250, 6440, 7230, 91M0, 91G0, 91H0, 91I0 ÁNÉR élőhelyek száma 52 ÁNÉR élőhelyek kódja A5, B1a, B4, B5, D34, G3, H3a, H4, H5a, J4, K1a, K2, L1, L2a, L2x, L4a, L4b, M1, M2, M6, M7, OB, OC, OG, P1, P2a, P2b, P3, P45, P8, RA, RB, RC, RD, S1, S2, S3, S4, S6, S7, T1, T5, T6, T8, T9, T10, U3, U4, U5, U6, U7, U10 Élőhelyfoltok száma (kb.) 647 Kezelési egységek száma 11 Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma 8 Tervezési napok 20 Konzultációs, egyeztetési 2 napok száma Szakértők száma 6 Illyés (2008) térképét a tervezési terület határában fennálló különbségek miatt néhány hiányzó részterület élőhelytérképezésével kiegészítést nyert. Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) (Illyés 2008 adatai alapján) Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint megtörtént. Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint megtörtént. További Natura 2000 faj nem került elő. Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint megtörtént. 124

125 11. sz. melléklet 7)LAJOSKOMÁROMILÖSZVÖLGYEK Jelölő élőhelyek száma 5 Jelölő élőhelyek kódja 40A0, 6210, 6440, 6250, 91I0 Natura 2000 élőhelyek száma 7 Natura 2000 élőhelyek kódja 40A0, 6210, 6240, 6250, 6440, 6510, 91I0 ÁNÉR élőhelyek száma 26 ÁNÉR élőhelyek kódja Élőhelyfoltok száma (kb.) 1087 Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok M6, H4, H3, H5a, D34, E1, M2, B1a, B5, OB, OC, OG, P2a, P2b, RC, S1, S2, S3, S4, S7, T1, T7, U3, U4, U9, U11 igen Egyéb fajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma 8 Tervezési napok 16 Konzultációs, egyeztetési 3 napok száma Szakértők száma 2 Igen (Leánykökörcsin, Tavaszi hérics, Szennyes ínyfű, Törpemandula, Nagy ezerjófű, Hengeresvirágú peremizs, Selymes peremizs, Tarka nőszirom, Nagy szegfű, Sárga len, Magyar zergevirág, Bugás veronika, Bogláros szellőrózsa) igen (Tövisszúró gébics) 125

126 11. sz. melléklet 8) TENGELICIHOMOKVIDÉK Jelölő élőhelyek száma 4 Jelölő élőhelyek kódja 6260, 6410, 91E0, 91I0 Natura 2000 élőhelyek száma 8 Natura 2000 élőhelyek kódja 6210, 6260, 6410, 7230, 91E0, 91G0, 91I0, 91N0 ÁNÉR élőhelyek száma 27 ÁNÉR élőhelyek kódja H4, G1, H5b, D2, B4, J1a, J2, J5, K1a, L5, M5, B1a, B2, B5, BA, OA, OB, OC, OD, OG, P2a, P2b, P3, P8, RA, RB, RC Élőhelyfoltok száma (kb.) 1260 Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra igen került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma 20 Tervezési napok száma 20 Konzultációs, egyeztetési 5 napok száma Szakértők száma 3 igen ( Homoki nőszirom, Zergeboglár, Szibériai nőszirom, Homoki szalmagyopár, Kornistárnics, Magyar zergevirág, Buglyos szegfű, Gyöngyvirág, Hagymás fogasír) Igen (Vérfűboglárka, Nagy tűzlepke, Nagy szarvasbogár, Nagy )hőscincér, Dunai tarajosgőte, Vöröshasú unka, Mocsári teknős, Réti csík, Közép fakopáncs, Szalakóta, Vidra, Pisze denevér, Nagyfülű denevér, Közönséges ürge 126

127 11. sz. melléklet 9)VERESEGYHÁZIMEDENCE Jelölő élőhelyek száma 2 Jelölő élőhelyek kódja 6260, 6410 Natura 2000 élőhelyek száma 7 Natura 2000 élőhelyek kódja 6260, 6410, 6430, 6440, 7210, 7230, 91E0 ÁNÉR élőhelyek száma 18 ÁNÉR élőhelyek kódja G1, D2, D5, D34, B1b, D1, J1a, J4, OB, OC, RA, S1, S2, S4, T6, U4, U5, U7 Élőhelyfoltok száma (kb.) 100 Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma 8 Tervezési napok Kb. 60 Konzultációs, egyeztetési 5 napok száma Szakértők száma 1 Egyáltalán nem volt, vagy nem tudok róla Dactylorhiza incarnata, Dianthus superbus, Dictamnus albus, Equisetum variegatum, Hottonia palustris, Iris sibirica, Lathyrus palustris, Orchis morio, Orchis laxiflora ssp. palustris, Succisa pratensis, Veratrum album, Vinca herbacea Podarcis taurica Sylvia nisoria és Carabus hungaricus állítólag nem fordul elő a területen 127

128 11. sz. melléklet 10) DÉLŐRJEG Jelölő élőhelyek száma 6 Jelölő élőhelyek kódja 3150, 6250, 6410, 6440, 91E0, 91F0 Natura 2000 élőhelyek száma 8 Natura 2000 élőhelyek kódja 3150, 6250, 6410, 6440, 91E0, 91F0, 6260, 6430 ÁNÉR élőhelyek száma 43 ÁNÉR élőhelyek kódja A1, A23, B1a,B1b,B2,B3,B4,B5,D2, D34,D6,H5a,H5b,J1a,J2,J6,OA,OB,OC,OD,OF,OG,P1,P2a,P2b, P3,RA,RB,RC,RD,S1,S2,S6,S7,T1,T10,T2,T6,T7,U10,U11,U4, U9 Élőhelyfoltok száma (kb.) 808 db folt Élőhelytérkép Nem volt korábban volt Volt (forrás), de pontosításra igen került Megfelelő volt, nem szorult Pontosítva szakértői adatokkal a N2000 élőhelytérkép pontosításra Növényfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak Pontosítva szakértői adatokkal rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FThez kapcsolódó célzott nem volt terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott nem volt terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak részlegesen rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FThez kapcsolódó célzott nem volt terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott nem volt terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak elégséges rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma* legalább 20. Otthoni tervezési napok* kb. 60 Konzultációs, egyeztetési 20 napok száma Szakértők száma 2 128

129 11. sz. melléklet 11) MÓRICHELYIHALASTAVAK Jelölő élőhelyek száma 0 Jelölő élőhelyek kódja Natura 2000 élőhelyek 8 száma Natura 2000 élőhelyek kódja 6260*; 7230; 3150; 6440; 6510; 6430; 91E0*; 91F0 ÁNÉR élőhelyek száma 25 ÁNÉR élőhelyek kódja A3a; B1a; B5; E1; E34; J3; J4; J5; J6; OA; OB; OD; P2b; RA; RB; S1; S2; S5; T1; T5; T6; U3; U4; U8; U9 Élőhelyfoltok száma (kb.) Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert 180 db A tervezéshez elkészített élőhelytérképezés során mintegy 180 élőhelyfoltot sikerült elkülöníteni. A tervezési terület természetszerű élőhelyei 3 nagy csoportba sorolhatók: legnagyobb kiterjedésűek az állóvizek, erre az élőhelytípusra épülnek a hinarasok, illetve a tavak szegélyében található nádasok gyékényesek, tavikákások. A természetes tószegélyben (7es tóegység) a sekély, folyamatos vízborítású, ill. saját vízellátással (források) rendelkező területeken találhatók a legértékesebb lápos élőhelyek növényritkaságokkal (fehér mályvirág, vidrafű, gyapjúsás, stb.) a Szennyesi berek illetve a Leányvár területén találhatók természetes, ill. természetközeli állapotú gyepek. A Leányvár területén az üde rétben magasabb térszíneken értékes homoki gyepfoltok találhatók értékes fajokkal; a Szorgalomréten kis orchideás gyepfolt található. A tervezési területen kevéssé természetes, relatíve kis kiterjedésű telepített égeresek, kocsányos tölgyesek találhatók, illetve a tavak szegélyében, a patakokcsatornák mentén természetes füzesek alakultak ki. A terület legjobb természetességi állapotú erdeje egy keményfás ártéri ligeterdőmaradvány, mindössze 3,7 hektáron. A terület botanikai értékeinek felmérése során a korábban leírt kígyónyelv Ophioglossum vulgatum, a kis holdruta 129

130 11. sz. melléklet fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma 5 Tervezési napok száma 15 Konzultációs, egyeztetési 5 napok száma Szakértők száma 4 Botrychium lunaria, és a pompás kosbor Orchis elegans, jelenlétét nem sikerült igazolni, az agárkosbor Anacamptis (Orchis) morio új élőhelyről került elő, a többi leírt faj esetében az adatokat pontosítottuk. Új értékes növényfaj nem került elő. Az állatfajok tekintetében a madárfauna adatainak pontosítását végeztük el, a többi állatcsoporta felmérés nem történt. A területen jelölőfajként leírt réti sas (Haliaetus albicilla), bakcsó (Nycticorax nycticorax) fészkelőfajként nem került elő. A legfontosabb jelölőfajnak számító cigányréce (Aythya nyroca) állományadatait pontosítottuk. Egyéb élőlényekre felmérést nem végeztünk. 130

131 11. sz. melléklet 12) GÁTÉRI FEHÉRTÓ Jelölő élőhelyek száma 1 Jelölő élőhelyek kódja 1530 Natura 2000 élőhelyek száma 1 Natura 2000 élőhelyek kódja 1530 ÁNÉR élőhelyek száma 9 ÁNÉR élőhelyek kódja A5, B6, F2, F4, H5b, OC, RC, T1, U4 Élőhelyfoltok száma (kb.) 32 Élőhelytérkép Nem volt korábban nem volt Volt (forrás), de pontosításra került nem volt Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi nem volt felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi nem volt felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre igen álló adatok Állatfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi nem volt felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi nem volt felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre igen álló adatok Egyéb fajok A FThez kapcsolódó célzott terepi nem volt felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi nem volt felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre elégséges álló adatok Terepi napok száma Terepen elsősorban a hiányzó élőhely térképen és az aktuális kezelési állapotok felmérése: 45 nap Tervezési napok száma, kb Konzultációs, egyeztetési napok 10 száma Szakértők száma A KNPI illetékes kollégái kerület bevonásra 131

132 11. sz. melléklet 13) PIRTÓI NAGYTÓ Jelölő élőhelyek száma 3 Jelölő élőhelyek kódja 1530, 6410, 6440 Natura 2000 élőhelyek száma 3 Natura 2000 élőhelyek kódja 1530, 6410, 6440 ÁNÉR élőhelyek száma 12 ÁNÉR élőhelyek kódja F1b, F2, D2, D34, B1a, H5b, OB, OC, P2a, RD, T1, U9 Élőhelyfoltok száma (kb.) 80 Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került igen Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi nem volt felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi nem volt felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre igen álló adatok Állatfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi nem volt felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi nem volt felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre elégséges álló adatok Egyéb fajok A FThez kapcsolódó célzott terepi nem volt felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi nem volt felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre elégséges álló adatok Terepi napok száma Terepen elsősorban az élőhely térkép pontosítása és az aktuális kezelési állapotok felmérése:34 nap Otthoni tervezési napok kb nap Konzultációs, egyeztetési napok 10 száma Szakértők száma A KNPI illetékes kollégái kerület bevonásra 132

133 11. sz. melléklet 14) FERTŐMELLÉKIDOMBSOR Jelölő élőhelyek száma 10 Jelölő élőhelyek kódja 3150, 6190, 6210, 6240, 6510, 7230, 91E0, 91G0, 91H0, 91M0 Natura 2000 élőhelyek száma 14 Natura 2000 élőhelyek kódja 3150, 6190, 6210, 6240, 6410, 6430, 6510, 7210, 7230, 8210, 91E0, 91G0, 91H0, 91M0 ÁNÉR élőhelyek száma 38 ÁNÉR élőhelyek kódja Élőhelyfoltok száma (kb.) 1200 Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása B1a, B5, D1, E1, H2, H4, J1a, J5, K2, K7b, L1, L2a, M8, OA, OB, OC, P2b, P1, P6, RC, RD, S1, S2, S3, S4, S5, S7, T1, T6, T7, T8, T9, U2, U3, U4, U5, U6, U9, igen igen igen igen Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma 5 Tervezési napok száma 16 Konzultációs, egyeztetési napok 8 száma Szakértők száma 2 133

134 11. sz. melléklet 15) DUDLESZERDŐ Jelölő élőhelyek száma 5 Jelölő élőhelyek kódja 6210, 6240, 6510, 91G0, 91M0 Natura 2000 élőhelyek száma 6 Natura 2000 élőhelyek kódja 6190, 6210, 6240, 6510, 91G0, 91M0 ÁNÉR élőhelyek száma 14 ÁNÉR élőhelyek kódja E1, H2, H4, K2, L2a, M8, OB, P2b, P1, RD, RC, S1, S4, U4 Élőhelyfoltok száma (kb.) 400 Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult igen pontosításra Növényfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre igen álló adatok Állatfajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi igen felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FThez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FThez kapcsolódó célzott terepi igen felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma 3 Tervezési napok száma 7 Konzultációs, egyeztetési napok 4 száma Szakértők száma 2 134

135 12. sz. melléklet Alkalmazott kommunikációs technikák Összefoglaló táblázat a területi egyeztetésekről január 2009 november Natura 2000 terület Előzetesen felkeresett személyek, szervezetek Fórum 1. AlsóZalavölgy NYUDUKÖVIZIG Keszthelyi Szm. NYUDUKÖVIZIG Z.egerszegi Szm. Zalaegerszegi MGSZH vízügyi osztálya Zalaegerszegi MGSZH vadászati és halászati osztálya Területvezető falugazdász Falugazdász Kehidakustány Önkormányzat Sármellék Önkormányzat Zalaegerszeg Önkormányzat (2 interjú) MGSZH erdészeti osztálya MME Pókaszepetki helyi csoport Kehidakustányi gazdálkodó Természetvédelmi őr Gazdálkodók (8 fő) Pethőhenye Önkormányzat 2. Berhidailöszvölgyek Berhidai Önkormányzat Falugazdász Természetvédelmi őr Balatonfői Szövetkezeti Szolgáltató Zrt. (telefonos megkeresés) 3. Délbalatoni berkek Balatonföldvári Önkormányzat Balatonszárszói Önkormányzat Falugazdász Hegybíró (telefonos megkeresés) Természetvédelmi őr Balatoni Halászati Zrt. SEFAG Zrt. Hegybíró DélBalatoni Vízgazdálkodási Társulat Zamárdi és Kőröshegy Önkormányzata (telefonos kapcsolatfelvétel) 4. DélŐrjeg Kecel Önkormányzat Homokmégy Önkormányzat Hajós Önkormányzat Öregcsertő Önkormányzat Falugazdászok (2 interjú) MGSZH erdészeti osztály Természetvédelmi őr Magángazdálkodók (2 interjú) Erdészeti vállalkozó Császártöltési tőzegbánya (telefonos megkeresés) Dunamenti és Kunsági VGT (telefonos megkeresés) ADUKÖVIZIG Bajai Sz.m. Gazdálkodó 5. Dudleszerdő Soproni Önkormányzat TAEG Zrt. Természetvédelmi őr FertőHanság Nemzeti Park Igazgatóság 135 Fórum időpont: nov :00 Helyszín: Sármellék A fórumon összesen 28 érintett vett részt, zömmel gazdálkodók, de falugazdász, erdőfelügyelő, a NYUDU KÖVIZIG szakértője, polgármesterek és a BfNPI munkatársai jelen voltak. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: aug Helyszín: Berhida A fórumon 3 helyi érintett és két BfNPIs kolléga volt jelen. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: szept Helyszín: Kőröshegy A fórumon 26 fő vett részt, sok helyi magántulajdonos, az érintett települések polgármesterei, falugazdászok, az illetékes vízgazdálkodási társulat képviselője, néhány gazdálkodó, valamint a BfNPI munkatársai. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: nov Helyszín: Homokmégy A fórumon 21 fő vett részt, zömmel gazdálkodók, illetve vízgazdálkodási szakemberek, illetve a KNPI munkatársai. Jegyzőkönyv készült. Az érintettek kis száma miatt fórumot nem tartottunk.

136 12. sz. melléklet 6. Fertőmellékidombsor Fertőrákos Önkormányzat Fertőboz és Hidegség Körjegyzőség Hegykő Önkormányzat Sopron Önkormányzat (Dudleszerdővel közös interjú) Falugazdászok (2 interjú) Természetvédelmi őr TAEG Zrt. (Dudleszerdővel közös interjú) 7. Gátéri Fehértó Gátér Önkormányzat Pálmonostora Önkormányzat Tömörkény Önkormányzat ATIKÖVIZIG Csongrádi Szm. Falugazdász Természetvédelmi őr Gazdálkodó (telefonos megkeresés) 8. Hejő mente Hejőbába önkormányzat (2 interjú) Falugazdászok (2 interjú) 9. Izsáki Kolontó Izsák Önkormányzat Csengőd Önkormányzat Falugazdász körzetközpont (Kecskemét) ADUKÖVIZIG Kunszentmiklósi Szakaszmérnökség Helyi erdészeti integrátor MGSZH erdészeti osztály (telefonon) Természetvédelmi őr Gazdálkodók (3 interjú) Falugazdász körzetközpont (Kiskőrös) 10. Jánosházierdő és Égettberek 11. Lajoskomáromilöszvölgyek 12. Miklósfai Mórichelyihalastavak Nagykorpád és Ötvöskónyi Önkormányzat (2 interjú) Halgazdálkodó Természetvédelmi őr Mezőkomáromi Önkormányzat Lajoskomáromi Önkormányzat Igari Önkormányzat Ozora Önkormányzat Falugazdász Enyingi Agrár Zrt. Egyéni gazdálkodó Mezőkomáromi Győzelem Kft. Terepbejárás az EAG Zrt. telephelyén Nagykanizsai Önkormányzat Zalaerdő Nagykanizsai Erdészet Miklósfai Mezőgazdasági Zrt. Természetvédelmi őr Balatoni Halászati Zrt. (DélBalatoni berkekkel 136 Fórum időpont: szept Helyszín: Hidegség A fórumon 10 fő vett részt, az érintett települések vezetői, gazdálkodók, valamint az FHNPI munkatársa. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: okt Helyszín: Gátér A fórumon 12 fő vett részt, zömmel gazdálkodók, valamint az érintett települések vezetői és a KNPI munkatársai. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: szept Helyszín: Hejőbába A fórumon 15 helyi érintett (zömmel gazdák) és a BfNPI munkatársa volt jelen. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: okt Helyszín: Izsák A fórumon 14 fő vett részt, köztük az érintett települések vezetői, vízgazdálkodási szakemberek, a KNPI munkatársai, egy falugazdász, illetve néhány helyi tájhasználó. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: okt Helyszín: Ötvöskónyi A fórumon 18 fő vett részt, legnagyobb részben az érintett erdőgazdálkodók és egyéb gazdálkodók, valamint a DDNPI munkatársai. Fórum időpont: szept Helyszín: Lajoskomárom A fórumon 10 fő jelet meg, zömmel helyi gazdálkodók. Jegyzőkönyv készült. A kevés számú érintett miatt fórumot nem szerveztünk. együtt) 13. Pirtói Nagytó Pirtói Önkormányzat Fórum időpont: okt Falugazdász Helyszín: Pirtó Természetvédelmi őr A fórumon 15 fő vett részt, zömmel ADUKÖVIZIG Kalocsai Szakaszmérnökség helyi gazdálkodók és lakosok, valamint a KNPI munkatársai. Jegyzőkönyv készült. 14. Szigeti Homokok KDVKÖVIZIG Fórum időpont: aug

137 12. sz. melléklet 15. Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente 16. Tengelicihomokvidék Pócsmegyer Önkormányzata Szigetmonostor Önkormányzata Gazdálkodók Pilisi Parkerdő Zrt. Fővárosi Vízművek Zrt. Tahitótfalu Önkormányzata Terepbejárás a DINPI illetékes természetvédelmi őreivel Nagyvisnyó önkormányzat Falugazdász Természetvédelmi őr Természetvédelmi őr Önkormányzat és gazdálkodók (3 interjú) 11 további telefonos kapcsolatfelvétel 17. Turjánvidék Ócsai Önkormányzat Dabasi Önkormányzat Kakucsi Önkormányzat Inárcsi Önkormányzat Falugazdász KDVKÖVIZIG (Szigetihomokokkal együtt) Természetvédelmi őr Madárvárta 18. Velenceihegység Pákozd Önkormányzat Nadap Önkormányzat Sukoró Önkormányzat Pátkai Önkormányzat Lovasberény Önkormányzat HM Erdészeti Igazgatóság (korábban készült interjú) KDUKÖVIZIG 19. Veresegyházimedence Természetvédelmi őr Magángazdálkodó, Veresegyházi önkormányzati képviselő Szada Önkormányzata Falugazdász Természetvédelmi őr Vízgazdálkodási Társulat Gazdálkodók (8 interjú) 20. Zámolyimedence Pátkai Önkormányzat Csákvári Önkormányzat Zámolyi Önkormányzat Pro Vértes Közalapítvány Természetvédelmi őr Összes felkeresett érintett Helyszín: Szigetmonostor A fórumon 15 helyi érintett, főként gazdálkodók és egyéb területhasználók vettek részt. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: aug Helyszín: Szilvásvárad A fórumon 9 helyi érintett, főként gazdálkodók vettek részt. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: szept Helyszín: Cece A fórumon 10 helyi érintett vett részt. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: okt Helyszín: Ócsa A fórumon 14 érintett jelent meg, elsősorban erdőgazdálkodók és vadgazdálkodók, helyi gazdák, és két érintett önkormányzat munkatársai. Jegyzőkönyv készült. Az érintettek kis száma és a mérsékelt érdeklődés miatt fórumot nem tartottunk. Fórum időpont: okt Helyszín: Szada A fórumon 10 érintett jelent meg, köztük gazdálkodók, az érintett települések vezetői, és a DINPI munkatársa. A kevés számú érintett miatt fórumot nem szerveztünk. VADEX Zrt. (telefonos kapcsolatfelvétel) 163 fő (személyes és telefonos megkeresés) 232 fő (fórumok résztvevői) I. A fórumokon elhangzottak rövid összefoglalása 1. AlsóZalavölgy A Natura 2000 fenntartási terv egyeztetése céljából fórumot szerveztünk november 2án Sármelléken, az Általános Művelődési Központban. A fórumot megelőzően a legfőbb érintettek megkapták a tervet, így a fórumon élénk eszmecsere alakult ki, a helyi gazdálkodók, a gazdákkal közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban álló szervezetek képviselői, 137

138 12. sz. melléklet a helyi önkormányzati vezetők, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, valamint a tervezők között. A fórum során a gyepek kezelését mutatta be részletesen a terület felelőse (az összes kezelési egység részletes megbeszélésére a terület nagysága és sokfélesége miatt nem lett volna lehetőség). A helyi érintettek részéről felmerült, hogy a gyepgazdálkodás differenciálására volna szükség, mivel hajdanán és ma is jól elkülönül a legeltetett gyepek, a kaszált gyepek és a rétek kezelése. A megfogalmazott javaslatok kapcsán többen elmondták, hogy a még meglévő állatállomány megőrzése, felfejlesztése nélkül szinte elképzelhetetlen a gyepek hosszú távon való fenntartása. Azonban az állattartás piaci körülményei jelenleg igen kedvezőtlenek. Várhatóan az állattartást kiemelten díjazó kompenzáció lehet csak megfelelő ösztönző erő ahhoz, hogy a gyepeket a fenntartási tervben foglaltaknak megfelelően, állatokkal kezeljék. Szintén felmerült, hogy a gazdálkodók jelentősen függenek az időjárás változásaitól, s az elmúlt évek tendenciái alapján a kaszálási és legeltetési időszakok rögzítése a gazdálkodás szempontjából igen kritikus lehet. Többek ellentmondást éreztek abban, hogy az időjárás változásait követve, az ősi gazdálkodási bölcsességekhez ragaszkodva kelle gazdálkodni hiszen ez a gazdálkodás őrizte meg eddig a táj gazdagságát, vagy a fenntartási tervben szereplő, az évente változó külső körülményeket követni nem képes szabályokat betartva kelle kezelni a területeket. További fontos vitapont volt a kompenzáció kérdése, amely a legfőbb kulcsa annak, hogy a fenntartási tervben szereplő előírások vállalhatóke a gazdálkodók számára. 2. Berhidailöszvölgyek Augusztus 31én a berhidai Polgármesteri Hivatalban tartottuk a Berhidailöszvölgyek Natura 2000 egyeztető fórumát. A három helyi résztvevő (két gazdálkodó és a falugazdász) mellett a rendezvényen jelen voltak a BfNPI munkatársai, valamint a rendezvény előtt rövid egyeztetésre került sor az önkormányzat részéről az építésügyi vezetővel. Mivel a jelenlévő gazdálkodók a keleti völgy (Koldustelek, vagy helyi nevén Bikarét) kezelésében érintettek, az előírásokhoz is főként ehhez a területhez (KE1 és KE2 kezelési előírások) kapcsolódóan voltak megjegyzések. A tervező és a jelenlévő nemzeti parkos kollégák egyetértettek abban, hogy a jelenlegi kezelés (kaszálás) tökéletesen megfelelő kezelés a területen, amely az elmúlt évtizedek alatt nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a védett értékek fennmaradjanak a völgyben. Ezért a természetvédelmi szakemberek köszönetüket fejezték ki a terület használóinak. A kvadozás és a völgyoldalak magasabban történő kaszálása az, ami kevésbé kívánatos a területen. A kvadozás a terület kezelői szerint is ártalmas, ám nincsenek eszközeik arra, hogy ezt megakadályozzák a NPI munkatársaival egyeztettek a lehetséges lépésekről. A megbeszélés egy további eredménye, hogy a völgyoldalak kaszálása, amennyiben az nem géppel, hanem a hagyományos kézi kaszával történik, szintén megengedhető, hiszen képes a kívánt mozaikosságot biztosítani. A keleti völgy kapcsán merült fel a völgyet szegélyező szántók kezelése, s különösen a védelmi sáv meghagyása tekintetében, hogy a völggyel szomszédos szántókat védelmi besorolásba kellene venni, hogy a völgyet nem veszélyeztető kezelés kialakulhasson (sajnos a szántó kezelője nem reagált megkeresésünkre, így a fórumon nem vett részt). A nyugati völgy (Gelyevölgy, Sédvölgy) tekintetében a résztvevők megjegyezték, hogy legeltetésre már nem lehet alapozni, annyira visszaesett Berhida környékén az állattartás aránya. Szintén a nyugati terület esetében merült fel, hogy egyes élőhelyfoltok érintetlenül hagyásával a cserjésedés rohamosan megindulhat, ami szintén nem kívánatos. 3. DélBalatoni berkek A Délbalatoni berkek Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztetése céljából szeptember 16án fórumot tartottunk Kőröshegyen. A fórumon a főbb területhasználók (gazdálkodók, vízgazdálkodási társulat, SEFAG vadászati ágazat) mellett megjelentek az érintett települések polgármesterei, a falugazdászok és a hegybíró, az MME helyi 138

139 12. sz. melléklet szervezetének képviselője, továbbá számos helyi földtulajdonos, akiket a kijelölés magánterületeiken érint. A fórumon részt vettek továbbá a Balatonfelvidéki Nemzeti Park munkatársai, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kollégái. A fórumról a Balatonföldvári kistérségi televízió tudósítást készített. A fórum során a kezelési javaslatok részletes megbeszélése némileg háttérbe szorult a kijelölés körüli problémák megvitatásával, valamint a Natura 2000 programmal kapcsolatban általánosságban felmerülő kérdésekkel szemben. A kijelölés kapcsán kialakult főként a Brettyó magántulajdonosait érintő problémák kapcsán elhangzott hozzászólásokat a jegyzőkönyvben rögzítettük, s azokat a KvVM mint megbízó felé továbbítjuk. Ugyanakkor, mivel ezeknek a konfliktusoknak a megoldása túlmutat a fenntartási terv elkészítésén, több kérdés kapcsán sem tudtunk megoldással szolgálni a fórumon. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a helyi érintettek jelentős része a Natura 2000 programnak nem látja előnyét (sem a jelenlegi, gyepekre vonatkozó támogatás, sem a jövőben várható kompenzáció tekintetében), mivel a kijelölés a kompenzáció ellenére is korlátozza őket a kijelölt terület tervezett fejlesztésében. A fenntartási tervvel kapcsolatosan megfogalmazódott a Balatontörvénnyel való összehangolás fontossága. Elhangzott továbbá, hogy a javasolt előírások betartásakor s általában a kijelölt területek kezelése kapcsán problémákhoz vezethet, hogy a művelési ágak és az aktuális tájhasználat közötti nincs minden esetben összhang. Több résztvevő részéről is kaptunk felajánlást, hogy további adatok rendelkezésünkre bocsátásával segítenék a tervezési anyag pontosítását. Mivel a fórum során kevés hozzászólás érkezett konkrét kezelési javaslatokkal kapcsolatosan, a fórum lezárásakor kértük a résztvevőket, hogy amennyiben bármilyen további kérdésük, véleményük volna a javasolt előírások kapcsán, akár írásban, akár telefonon nagyon szívesen fogadjuk ezeket. 4. DélŐrjeg A DélŐrjeg Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fórumát november 3án a homokmégyi Művelődési Központban tartottuk. A fórum aktív részvétel mellett zajlott: az érintett polgármesterek, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, az ADUKÖVIZIG, az illetékes vízgazdálkodási társulat és a falugazdász mellett számos helyi gazdálkodó megjelent (főként gyepgazdálkodók, erdőgazdálkodók). A fórum során két fő témát vitattak meg részletesen az érintettek: a DélŐrjeg vízgazdálkodási viszonyait, a vízmegőrzés lehetőségeit; valamint a gyepek kezeléséhez kapcsolódó előírásokat. Bár a fórumon erdőgazdálkodók is jelen voltak, a szűk időkeretek miatt az erdős kezelési egységek megbeszélésére nem jutott idő. A legfőbb erdőgazdálkodókkal így külön egyeztetésre került sor. Szintén nem tért ki részletesen a fórum a vizes területek kezelésére (ez elsősorban a tőzegbányát, illetve a felhagyott tőzegbánya tavakban halászatot folytató gazdálkodókat érinti), azonban a tőzegbánya vezetőjétől később írásban kaptunk visszajelzést a tervvel kapcsolatban. A fórumon érintőlegesen szó esett még a zárványszántók kezeléséről, ennek kapcsán azonban nem kaptunk módosító javaslatokat. A fórum során egyetértés alakult ki a jelenlévő gazdálkodók és a tervezők között abban, hogy a víz megtartására, száraz időszakokban vízutánpótlásra volna szükség a területen. Az ADUKÖVIZIG szakértője, valamint a Dunamenti és Kunsági Vgt. vezetője felvázolták a jelenlegi vízkormányzás alapjait, s javaslatot tettek a víz megtartására (vízutánpótlásra) vonatkozó lehetőségekre. A vita során folyamatosan közeledtek a különböző álláspontok, de további egyeztetésekre volna szükség ahhoz, hogy a DélŐrjeg vízháztartásának gondjaira megfelelő megoldásokat találjanak az érintettek. A gyepek kapcsán szintén egyetértés alakult ki a gazdálkodók és a tervezők között abban, hogy az állatállomány növelése volna kívánatos. A helyi gazdálkodók az állatállomány növelését, mint elsődleges célt szem előtt tartva, a kaszálásra, legeltetésre vonatkozó szabályok enyhítését javasolták. Mind a kaszálás, mind a legeltetés terén megállapodás született arról, hogy a terv módosított változata tágabb kereteket szab, amelyeken belül a 139

140 12. sz. melléklet KNPIvel közösen kidolgozott, egyedi gazdaságokra vonatkozó kaszálási és legeltetési tervek fogják az adott évjárathoz, területhez illeszteni az előírásokat. A fórumon elhangzottakat dokumentáltuk, és a javaslatokat a terv második változatába beépítettük. 5. Fertőmellékidombsor Szeptember 14én a hidegségi Polgármesteri Hivatalban tartottuk a Fertőmellékidombsor Natura 2000 egyeztető fórumát. A helyi érintettek: gazdálkodók, az egyik mezőgazdasági vállalkozás képviselője, a falugazdász, a hegybíró és az érintett települések polgármesterei, jegyzői mellett a rendezvényen jelen volt a FHNPI munkatársa is, így a rendezvény előtt és azt követően kötetlen beszélgetésekre is sor került a települések vezetői és a nemzeti park munkatársa között, különböző természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekről. Mivel a résztvevők nagyobb része az érintett önkormányzatok munkatársa volt, így az egyeztetés a településeket különösen érintő belterületi kijelölések kérdésében hozott előrelépést: mint ismert több település belterülete részben vagy egészben a Natura 2000 rendelet hatálya alá tartozik. Mint a nemzeti park jelenlévő munkatársa előadta, az FHNPI átsorolásra vonatkozó javaslatát a KvVM elfogadta, az jelenleg a Bizottság jóváhagyására vár. Ennek köszönhetően, a kedvező elbírálást követően a különböző engedélyek kiadása egyszerűbb lesz. A jelenlévő falugazdász és a gazdálkodók megállapították, hogy a szántók esetében választható kezelési előírások közül a támogatás mértékét ismerve tudnak dönteni. A Hegyközség képviseletében megjelent hegybíró megelégedéssel nyugtázta, hogy szőlő ültetvények nincsenek a Natura 2000 rendelet hatálya alatt. Mivel a területek jelentős részét a nemzeti park kezeli, illetve szintén jelentős részükön a természetvédelmi céloknak megfelelő gazdálkodás folyik, így éles viták nem alakultak ki az egyeztetés során. Az egyik legjelentősebb területhasználó, az erdőket kezelő állami társaság képviselője nem vett részt az egyeztetésen, így az erdőkezelésre megfogalmazott javaslatokat egy későbbi időpontban ismét áttekintjük. 6. Gátéri Fehértó október 8án tartottuk a Gátéri Fehértó Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fórumát Gátéren, a művelődési házban. A fórumon részt vettek helyi gazdálkodók, két érintett település polgármestere, az érintett vízgazdálkodási társulat igazgatója, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, valamint a megbízó KvVM részéről két munkatárs. A fórumon elhangzott kezelési javaslatokat illetően a tisztító kaszálás kapcsán érkezett a legtöbb észrevétel: nem mindig világos, hogy mely növények számítanak gyomnövénynek, amelyekre a tisztító kaszálás irányul, a vízállásos, zsombékos területeken sokszor nem lehet elvégezni a kaszálást, az amúgy legeltetéssel karbantartott gyepen pedig nincs mit levágni a tisztító kaszálás alkalmával. Ennek ellenére az AKG támogatásokat ellenőrző szerv minden esetben számon kéri a tisztító kaszálás elvégzését. A szakértő egyetértett a gazdálkodókkal, s megerősítette, hogy természetvédelmi szempontból is csak akkor előnyös a tisztító kaszálás, ha gyomokkal fertőzött területről van szó. A résztvevők arra jutottak, hogy az illetékes természetvédelmi őrrel egyeztetve rugalmasabban lehetne kezelni a tisztító kaszálások ügyét. Szintén felmerült a fórum során a területet általánosságban sújtó szárazodás (a csapadékmennyiség csökkenése és a talajvízszint süllyedése) kérdése. Elhangzott, hogy a szárazodás részben az emberi beavatkozásnak is köszönhető, ugyanakkor a szikes tavak esetében, amilyen a Gátéri Fehértó is, az időszakos kiszáradás nem ritka jelenség, ellenben a felszíni vízkészletekből való vízutánpótlás pont a tó szikes jellegét változtatná meg. Az egyik hozzászóló kérdéseket vetett fel a projektet kísérő kommunikáció mélységével és átláthatóságával kapcsolatban. A konzorcium tagjai ezért részletesen elmagyarázták az alkalmazott kommunikációs eszközöket, s közös megegyezéssel kitolták a terv írásban való véleményezésének határidejét október 20ra. 7. Hejő mente 140

141 12. sz. melléklet Szeptember 2án a hejőbábai polgármesteri hivatalban tartottuk a Hejő mente Natura 2000 egyeztető fórumát, amelyen tizenöt helyi érintett elsősorban gazdálkodók, illetve a BNPI munkatársa vett részt. A Hejő mente Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fóruma kiváló alkalmat biztosított arra, hogy a helyi gazdálkodók teljes képet kaphassanak a Natura 2000 program céljairól, elvárásairól és az ehhez kapcsolódó előírásokról. A fenntartási terv egyeztetési anyagában megfogalmazott előírások egy részének módosítására tettek javaslatot a helyi érintettek, mely változtatások elsősorban az előírások pontosítására, a világosabb megfogalmazásra irányultak. 8. Izsáki Kolontó október 26án tartottuk Izsákon az Izsáki Kolontó Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fórumát. A fórumon jelen voltak az érintett települések elöljárói, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, az ADUKÖVIZIG két munkatársa, egy falugazdász, illetve néhány helyi lakos, földhasználó. Sajnos a gazdálkodók köréből nagyon kevesen jelentek meg, amit az is indokolhat, hogy a mostani gazdálkodók többsége a KNPItől bérelt területeken gazdálkodik, így tevékenységük során a természetvédelmi kezelési tervhez kell igazodniuk, amit a fenntartási terv nem befolyásol. A fórumon egyik fő témája a Kolontó jelenlegi vízkormányzása volt. Az ADUKÖVIZIG munkatársa ismertette, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan alakult a tó vízszintje, s hogy miként tudja a vízügyi igazgatóság a természetvédelmi és a helyi érdekeket egyaránt kielégíteni. Elfogadásra került az a javaslat, hogy a fenntartási terv 285 cmben állapítsa meg a maximális vízszintet (ez szerepel az aktuális kezelési tervben is), és elhangzott a helyiek részéről az igény, hogy a vízjogi engedélyben is módosuljon előbbutóbb ez az érték. Az önkormányzat részéről felmerült, hogy a fenntartási terveknek a kivett területekről is rendelkeznie kellene. Az infrastruktúrafejlesztést a Natura 2000 kijelölés nagymértékben befolyásolja, ezért hasznos volna, ha a fenntartási terv útmutatóul szolgálna ilyen kérdésekben is (pl. meglévő önkormányzati földutat lehete, s milyen feltételekkel aszfaltozni). E fontosabb témakörök mellett az erdőrezervátum kezeléséhez, a nádaratás engedélyezett időintervallumához és a nyarasok sarjaztatással való felújításához érkeztek javaslatok. 9. Jánosházierdő és Égettberek október 21én 10 órakor tartottuk meg a Jánosházi erdő és Égettberek Natura 2000 terület egyeztető fórumát Ötköskónyi Község Művelődési Házában. A fórumon részt vettek a települések önkormányzatainak képviselő, a DunaDráva Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi munkatársai, valamint jelen voltak a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt szakemberei. A találkozón a meghívott helyi gazdálkodók közül 4 fő jelent meg. A fenntartási terv egyeztetési anyagát tárgyaló fórumon fölmerült a területkijelölések menetének problémája, valamint az egyes előírások betarthatóságának kérdése. A megjelent magántulajdonos erdőgazdálkodók egyértelműen sérelmezték, hogy a Natura 2000 kijelölés előtt nem történt velük személyes egyeztetés, és magántulajdonukban úgy szenvedtek korlátozást, hogy erről nem tájékoztatták őket. A SEFAG Zrt. képviselői, valamint a fórumon részt vevő magánerdő tulajdonosok a kezelési előírások szakmaiságát kérdőjelezték meg. Az egyéb gazdálkodók részéről nem merültek föl konkrét kifogások és igények a terv előírásaival kapcsolatban. 10. Lajoskomáromilöszvölgyek szeptember 16án tartottuk a Lajoskomáromilöszvölgyek Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fórumát. A fórum helyszínét a Lajoskomárom község önkormányzata biztosította számunkra, amit ezúton is köszönünk. A fórumon megjelent gazdálkodók elsősorban abból a szempontból közelítették meg a fenntartási tervet, s magát a Natura 2000 programot, hogy az milyen kötelezettségeket ró rájuk, miként korlátozza 141

142 12. sz. melléklet gazdálkodói tevékenységüket. A területen zajló kvadozás és crossmotorozás fontos problémaként jelent meg, különösen azért, mert a járművekkel elkövetett természetrombolás következmények nélkül maradhat (az elkövetőket nem lehet elfogni), miközben a terület tulajdonosai és használói mindenféle előírást kötelesek betartani, aminek elmaradásáért büntetést rónak ki rájuk. Az egész Lajoskomáromilöszvölgyek területét érintő másik fontos probléma a Sió kezelése. A résztvevők elmondása szerint gyakran szennyező anyagokat bocsátanak ki a Sió felsőbb folyásán, ami tönkreteszi itt a vizet. Ráadásul a Sió bevágódása miatt a talajvíz is egyre mélyebbre süllyed, a terület elszárazodik. A javasolt előírásokhoz kapcsolódóan néhány konkrét megjegyzés hangzott el, például nem tartják reálisnak a gazdálkodók a kaszálási időpont 5 nappal előbbi bejelentését, sem a kaszálás június 5i kezdő időpontját. Az egyik gazdálkodó felvetette, hogy a tervben javasolt szántógyep konverzió adminisztrációs nehézségekbe ütközhet, ahogyan ők ezt megtapasztalták korábban, mivel szántó művelési ágban lévő gyepre nem kaphatnak támogatást, a művelési ág váltáshoz azonban a tulajdonos beleegyezésére van szükség, amit sokszor nagyon nehezen lehet megszerezni (különösen állami tulajdon esetében). Szintén kevés realitását látják a gazdálkodók a tölgytelepítésnek. Az egyik érintett pedig kifogásolta, hogy a Natura 2000 területen 100 főnél több ember nem gyűlhet össze, mivel évente fesztivált szervez a területen, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy anyagilag fenn tudja tartani az ott folyó gyepgazdálkodást. Több előírás kapcsán felmerült továbbá, hogy azokat össze kellene hangolni a meglévő AKGs, illetve erdészeti előírásokkal. Több helyi érintett részéről felmerült, hogy volnae lehetőség a területek Natura 2000 programból való kivonására. Mivel ez a lehetőség nem áll fenn, a helyiek szerint úgy lehetne a legjobban a helyi viszonyokhoz illeszteni a tervet, ha minden érintett földtulajdonossal bejárnák a területet, s egyenként megbeszélnénk az előírásokat. Sajnos azonban a projekt közeli határideje ezt nem teszi lehetővé. 11. PirtóiNagytó október 8án tartottuk a PirtóiNagytó Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fórumát Pirtón, a művelődési házban. A fórumon részt vettek helyi gazdálkodók és lakosok, a Szélkiáltó Természetvédelmi Egyesület, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A fórumon elsősorban a szántókkal kapcsolatban megfogalmazott kezelési javaslatokhoz érkeztek észrevételek. A természetvédelmi szakértő ajánlásai szerint a mozaikos, szántókkal, nadrágszíj parcellákkal övezett területeken hosszú távon a szántóföldi gazdálkodás felhagyása volna a kívánatos. A gazdálkodók ugyanakkor az állatállomány számára szükséges takarmány megtermelése miatt fontos megélhetési forrásnak tartják a szántóföldi gazdálkodást, s egyelőre nem látják reálisnak a szántók felhagyását. A jelenlegi művelés tekintetében kifogásolták a vegyszerhasználat tiltását is. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa fő kérdésként azt jelölte meg, hogy Natura 2000 területen belül hosszabb távon is céle fenntartani a szántógazdálkodást, vagy inkább olyan kompenzációt kell meghatározni, mint a környező, túzok programban résztvevő Érzékeny Természeti Területeken. Válaszként a támogatásokkal kapcsolatos kétkedésüknek adtak hangot a gazdák, s jelezték, hogy számukra a bizonytalan támogatások helyett az jelenti a biztos bevételt, ami megterem. A PirtóiNagytó gyepterületei zömmel a Kiskunsági NPI kezelésében vannak, így a gyepekre megfogalmazott előírások kapcsán kevesebb észrevétel hangzott el. A javasolt kaszálási határidőt a gazdálkodók javasolják előbbre hozni, azonban a fészkelő madarak miatt viszonylag kicsi a mozgástér. A 3. kezelési egységnél lehet a kaszálási határidőt június 20ára módosítani. Az őszi tisztító kaszálás határideje kapcsán is javaslatok hangoztak el: a kaszálás kezdő időpontja október 1. legyen, ill. az őshonos legelőgyomokkal terhelt területeken a kaszált területek aránya ne menjen 20% fölé. A nádas területekkel és az egykori horgásztóval kapcsolatos előírások kapcsán különösebb észrevétel nem hangzott el, mivel a terület 142

143 12. sz. melléklet fokozatos kiszáradása miatt ezeken az élőhelyeken gazdasági hasznosításra már nem nagyon van lehetőség. 12. Szigeti homokok Augusztus 26án, a szigetmonostori Polgármesteri Hivatalban tartottuk a Szigeti Homokok Natura 2000 egyeztető fórumát. A 15 helyi résztvevő között az érintett települések vezetőin és a legfontosabb gazdálkodókon kívül a Fővárosi Vízművek, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Szentendreisziget Vadásztársaság is képviseltette magát. A helyiek részéről a legtöbb kérdés és javaslat a Pannon homoki gyepek (KE1 és KE2 kezelési egység) kezelésével kapcsolatban, azon belül is a kaszálás és a legeltetés tiltása kapcsán fogalmazódott meg. Mivel a kezelési előírások élőhelyfoltokra vonatkoznak, a gazdálkodók viszont a MEPAR blokkok vagy a helyrajzi számok alapján tudnák teljes pontossággal beazonosítani a területet, az az áthidaló megoldás született, hogy a gazdálkodók a tervezővel előzetesen egyeztetett időpontban a kérdéses területeket együtt bejárják, s foltrólfoltra beszélik meg az előírásokat. Az erdőterületek kezelésével kapcsolatban arról született döntés, hogy az erdészeti üzemtervek elkészítésének előrehaladtával, várhatóan ez év októberében, sor kerül egy részletes kifejezetten erdészeti fókuszú egyeztetésre. A fórum során részleteiben megvitatott további előírások elsősorban az inváziós fajok irtásához és a cserjésedő részek kezeléséhez kapcsolódtak, néhány előírás esetében apróbb módosítások is történtek (pl. legelő állatok meghatározása terén). Nem merült fel kérdés és ellenvetés a szántókra (KE12) és a KE4 és KE6 kezelési egység részét képező gyepterületekre vonatkozó előírásokkal kapcsolatban. 13. Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente Augusztus 24én, a szilvásváradi Polgármesteri Hivatalban tartottuk a Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente Natura 2000 egyeztető fórumát. Az érintett települések vezetőin kívül elsősorban helyi gazdálkodók jelentek meg. A helyiek részéről a legtöbb kérdés és javaslat a legeltetési előírásokhoz, az eróziónak kitett domboldalakon az erdősítés tiltásához, valamint az akác terjedésének megakadályozásához kötődött. Az elhangzottakat részletesen tartalmazza az elkészült jegyzőkönyv, amely a 4. számú mellékletben olvasható. 14. Tengelicihomokvidék Szeptember 3án a cecei művelődési házban tartottuk a Tengelicihomokvidék Natura 2000 egyeztető fórumát. A fórumon nyolc érintett (polgármesterek, gazdálkodók, erdőgazdálkodók) volt jelen, s két további résztvevő részt vett a DDNPI részéről. A Tengelicihomokvidék Natura 2000 terület egyeztető fórumán valamennyi jelenlévő szembesülhetett az erdészetek nehéz helyzetével, mindenekelőtt ami a tájidegen erdőállományok őshonos fafajokkal való felújítását jelenti a változó természeti és gazdasági adottságok közepette. A terület természeti és környezeti adottságai, különösen az egyre súlyosabbá váló talajvízcsökkenés és szárazodás komoly nehézségeket okoznak az erdőgazdálkodók számára. A fórum másik fő vitatémáját a terület vadállomány létszámának megítélése adta. A természetvédelmi szakértők komoly természetvédelmi károkról tettek említést, mely probléma megoldására a vadállomány drasztikus csökkentését javasolták. Az erdészetek vadgazdálkodási szakemberei pedig arra figyelmeztettek, hogy a vadállomány nagysága nem kezelhető egyegy Natura 2000 terület problémájaként, országos szintű koordináció szükséges. Az erdészetek aggodalmuknak adtak hangot, miszerint a Natura 2000 program beindulását követően az előírások betartása ellenére állami szervezet lévén nem részesülhetnek kompenzációban a felmerülő többletköltségek fedezésére. A fórum résztvevői kölcsönös igényüket fejezték ki a fenntartási terv további egyeztetésének folytatását illetően. 143

144 12. sz. melléklet 15. Turjánvidék A félig strukturált interjúkon túl a másik fontos kommunikációs eszköz a területen az egyeztető fórum volt, amelyet október 27. tartottunk Ócsán a Polgármesteri Hivatalban. A fórumon a helyi gazdálkodók egy része és a tulajdonosok mellett megjelentek a helyben jelentős erdőgazdálkodók, az érintett önkormányzatok egy részének munkatársai és a helyi vadásztársaság képviselője is. Ennek ellenére a terület nagy kiterjedése és az elaprózott birtokstruktúra miatt valószínűleg számos tulajdonoshoz és földhasználóhoz nem jutott el a fórum híre. Ezért a fenntartási tervek kidolgozásának későbbi szakaszában több hasonló fórum tartására lesz szükség a Turjánvidéken. A fórum során a gyepek kezelését mutatta be részletesen a terület felelőse (az összes kezelési egység részletes megbeszélésére a terület nagysága és sokfélesége miatt nem lett volna lehetőség). A helyi érintettek részéről felmerült, hogy a gyepgazdálkodás differenciálására volna szükség, és szükséges lenne felkeresni a bányászattal foglalkozó társaságokat is. A megfogalmazott javaslatok kapcsán többen elmondták, hogy a még meglévő állatállomány megőrzése, fejlesztése nélkül szinte elképzelhetetlen a gyepek hosszú távon való fenntartása. Azonban az állattartás piaci körülményei jelenleg igen kedvezőtlenek. Várhatóan az állattartást kiemelten díjazó kompenzáció lehet csak megfelelő ösztönző erő ahhoz, hogy a gyepeket a fenntartási tervben foglaltaknak megfelelően, állatokkal kezeljék. Szintén felmerült, hogy a gazdálkodók jelentősen függenek az időjárás változásaitól, s az elmúlt évek tendenciái alapján a kaszálási és legeltetési időszakok rögzítése a gazdálkodás szempontjából igen kritikus lehet. A kompenzáció kérdése szintén élénk eszmecserét váltott ki; ez a legfőbb kulcsa annak, hogy a fenntartási tervben szereplő előírások vállalhatóke a gazdálkodók számára. A fórum résztvevői nehezményezték, hogy a fenntartási terv egyeztetési változatát csak pár nappal a fórum előtt kapták kézhez, így nem volt lehetőségük felkészülni a fórumra. Szintén hátrányosnak tartották, hogy a terület fontos tájhasználói közül nem mindenkivel került sor előzetes egyeztetésre. E problémák részben a tervezői konzorciumon belüli kommunikációs hibákból, részben a rövid tervezési határidőből adódtak, amiért a tervezői csapat az érintettek megértését kérte. A szélesebb körű bevonásra a később várható egyeztetések tudnak lehetőséget teremteni. 16. Veresegyházimedence A Veresegyházimedence Natura 2000 terület fenntartási tervét tárgyaló fórumot október 7én délután 16:30kor tartottuk meg a szadai Székely Bertalan Általános és Művészeti Iskola ebédlőjében. A fórumon részt vettek a települések önkormányzatainak képviselő, a DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi őrkerület vezetője, valamint jelen volt a GödöllőVác Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat igazgatója. A találkozón a meghívott érintett gazdálkodók közül 4 fő jelent meg. A fenntartási terv egyeztetési anyagát tárgyaló fórum alkalmával ismét felmerült a területhatárok kérdése, amely problémát a gazdálkodók már az előzetes interjúk során is előtérbe helyeztek. A fórumon a gazdák jelezték, hogy a területhatárok megállapításakor a Natura 2000 program számára értéktelen földterületek (elsősorban szántóterületek) is kijelölésre kerültek. Ennek oka, hogy az érintett területek egyes alrészletei védelemre érdemesnek bizonyultak, míg a fennmaradó alrészleteken szántóföldi növénytermesztés folyik. A kijelölés során azonban nem volt lehetőség arra, hogy a tervezők a Natura 2000 terület határvonalainak meghúzásakor az érintett helyrajzi számú területeket alrészletenként külön kezeljék. 2004ben, a határvonalak meghatározásakor a földtulajdonosok jelezték e problémát, azonban ez ügyben akkor nem történt előrelépés. A helyiek a fórumon azzal a kéréssel fordultak a program képviselői felé, hogy az újbóli lehatárolások lehetőségét nyissák meg, a Natura 2000 területek határát helyezzék át a valóban védeni szándékozott helyrajzi számok alrészleti határaira. A Környezetvédelmi és Vízügyi 144

145 12. sz. melléklet Minisztérium képviselője a problémát elismerte és közölte, hogy a területhatárok módosításának szükségességét már jelezték az Európai Unió felé. 145

146 12. sz. melléklet II.Az egyeztető fórumok menete AZ EGYEZTETŐ FÓRUMOK MENETE (Összesen kb. 23 óra) A moderátor megnyitja a rendezvényt, köszönti az egybegyűlteket, és bemutatja a tervezői oldalról megjelenteket. Ismerteti a fórum célját és a legfontosabb szabályokat (mobiltelefon mellőzése, egymásra való nyitottság, odafigyelés stb.). Max. 5 perc A Váti szakértője általános, rövid bemutatót tart a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséről (mire szolgálnak a fenntartási tervek, hogyan zajlik a tervezési folyamat, mi lesz az eredménye, az itt elhangzó előírásokhoz támogatást fognak rendelni a későbbiekben stb.). 10 perc A jelenlévő agrárkörnyezetgazdálkodási szakértő (Podmaniczky László / Marticsek József) bemutatja a fenntartási terv szerkezetét, logikáját, illetve ismerteti, hogy a terv miként illeszkedik a jelenlegi, s várhatóan miként fog illeszkedni a jövőbeli támogatási rendszerbe perc A területi felelős bemutatja a terület természeti értékeit és erre alapozva a természetvédelmi célkitűzéseket. Ezt követően kezelési egységenként ismerteti az előírásokat perc (Több kezelési egység esetén az egyes kezelési egységek bemutatása után lehetőség nyílik vitára. A legnagyobb területeknél egyegy kiragadott kezelési egység ismertetése) Moderált, mindenki számára nyitott vita. A kérdéseket, véleményeket, javaslatokat kézfeltartással kérjük jelezni. A moderátor ad szót, és törekszik arra, hogy minden jelenlévőnek lehetősége legyen a véleménynyilvánításra, illetve hogy ne alakuljon ki egykét érintett dominanciája a fórum során. Rugalmas struktúra: hirtelen kérdések mehetnek egymás után közös megválaszolással, ha kevésbé aktív a csoport, akkor kérdésválasz menetrend. Segítő kérdések a vita folyamatának mederben tartására, irányítására: o Mit jelent a gazdálkodás szempontjából egyegy előírás? o Miben korlátozza a gazdálkodókat? o Milyen tételek vonatkozásában okoz bevételkiesést, költségnövekedést? o Milyen tájhasználatváltást terveznek a gazdálkodók a területen? o Milyen irányban fejlesztenék ők a területet? (pl. szántógyep konverzió, szántóerdő konverzió stb.) A fórum lezárása: a moderátor megköszöni a jelenlétet, ígéretet tesz a konzorcium nevében a javaslatok megfontolására és átvezetésére, továbbá biztosítja a jelenlévőket az aktualizált fenntartási terv nyilvánossá tételéről (honlap). Jegyzőkönyvvezető feladata: jelezze, ha valamely kérdésre elfelejtettek a tervezők válaszolni, ill. ha valamely kérdésre helyben nem tudunk válaszolni ez esetben ígéretet teszünk, hogy a honlapon keresztül (vagy igény szerint más formában) válaszolunk. Cél: MINDEN előírásról szülessen döntés, hogy elfogadhatóe, ha igen, feltételek nélkül, vagy milyen feltételekkel, ha nem, akkor hogyan lehetne módosítani. 146

147 12. sz. melléklet III.Meghívó és kísérő levél az egyeztető fórumra (minta) SZENT ISTVÁN EGYETEM, KÖRNYEZET ÉS H2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: (36) / 1038, Fax: (36) TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET «Megszólítás» A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) húsz Natura 2000 mintaterület fenntartási tervének kidolgozásával bízta meg a Szent István Egyetemet és együttműködő partnereit a Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése (2006/18/ ) projekt keretében. A tervezési munka 2008 októberében indult a KvVM által előzetesen kiválasztott mintaterületeken. A projekt keretében a szakértő tervezők a KvVM és a Nemzeti Park Igazgatóságok témafelelőseinek részvételével a mintaterületek természeti értékeit és területhasználatát bemutató tanulmányokat készítettek, majd az érintettekkel előzetesen konzultálva megfogalmazták a természetvédelmi célokat és a fenntartási előírásokat. E munka eredményeként készült el a(z) «Natura» Natura 2000 terület fenntartási tervének első változata is, amelyet jelen levelünkhöz mellékeltünk, vagy korábban megküldtünk. Szeretnénk meghívni Önt a(z) «Natura» Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztetésére. Az egyeztető fórum célja, hogy a Natura 2000 program által érintett helyi és térségi szereplők a tervezőkkel való személyes találkozás során megvitathassák a tervet, és szabadon megfogalmazhassák észrevételeiket, véleményüket. Az egyeztetésen született ajánlásokat, változtatási javaslatokat a végleges fenntartási tervekbe átvezetjük. Ezáltal szeretnénk biztosítani, hogy a fenntartási terv a helyi érintettek körében ismertté és elfogadottá váljon. A(z) «Natura» Natura 2000 területen tartandó egyeztető fórum helyszíne és időpontja: «Helyszín1», «Időpont1» Az egyeztető fórum programját levelünkhöz mellékelten küldjük. Ha valamely elfoglaltsága miatt nem tudna részt venni a fórumon, akkor a tervezési folyamat hivatalos honlapján ( ben (« 1»), vagy postai úton (SZIE KTI, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.) is szívesen fogadjuk észrevételeit. A tervezési folyamatról bővebb információt a projekt honlapján találhat, ahonnét a terv egyeztetési változata is letölthető. További információért kérjük, keresse kollégánkat: «Felelős1», tel.: «Telefon1», « 1». Kelt: Gödöllő, augusztus 30. Tisztelettel: Dr. Podmaniczky László tanszékvezető egyetemi docens a projekt szakmai vezetője 147 Dr. Pataki György egyetemi docens a projekt kommunikációs vezetője

148 12. sz. melléklet SZENT ISTVÁN EGYETEM, KÖRNYEZET ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET H2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: (36) / 1038, Fax: (36) MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk a Délbalatoni berkek Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fórumára, ahol lehetőség nyílik a fenntartási terv széleskörű megvitatására, vélemények, észrevételek megfogalmazására. Az elhangzott hozzászólásokat rögzítjük, és a megfogalmazott javaslatokat a fenntartási tervbe átvezetjük. A fórum helyszíne: Kőröshegy, Polgármesteri Hivatal Házasságkötő terme (Kőröshegy, Petőfi u. 71.) időpontja: szeptember óra Az egyeztető fórum tervezett programja: 10:0010:45 A fórum megnyitása (Kelemen Eszter, Szent István Egyetem). A Natura 2000 fenntartási tervek készítésének folyamata, a projekt rövid bemutatása (Faragóné Huszár Szilvia, VÁTI Kht.). A fenntartási terv szerkezetének ismertetése (Podmaniczky László, Szent István Egyetem) A Délbalatoni berkek Natura 2000 terület természeti értékeinek ismertetése és a fenntartási tervben megfogalmazott előírások ismertetése (Kenyeres Zoltán, természetvédelmi szakértő). 10:4512:45 Nyílt vita: kérdések, hozzászólások, észrevételek megfogalmazása (moderál: Kelemen Eszter, Szent István Egyetem). 12:4513:00 A Natura 2000 területkijelöléssel kapcsolatban felmerülő esetleges további kérdések megvitatása, a fórum lezárása. Az egyeztető fórum a Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése (2006/18/ ) c. projekt keretében kerül megszervezésre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából. Frissítőről gondoskodunk. Megjelenésére feltétlenül számítunk! Kelt: Gödöllő, szeptember 2. Tisztelettel: Dr. Podmaniczky László tanszékvezető egyetemi docens a projekt szakmai vezetője Dr. Pataki György egyetemi docens a projekt kommunikációs vezetője 148

149 12. sz. melléklet IV. Jegyzőkönyv DélŐrjeg Natura 2000 egyeztető fórum jegyzőkönyve Homokmégy, Művelődési Ház november 3. (kedd) 10 óra Készítette: Kelemen Eszter (SZIE KTI), Megyesi Boldizsár (SZIE KTI) Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése (2006/18/ ) c. projekt Résztvevők: Agócs Péter, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) Beke András, gazdálkodó Csík József, helyi érintett Farkas Jenő, helyi érintett Fehér Gizella, ADUKÖVIZIG Geiger Ferenc, falugazdász Kiss István, Dunamenti és Kunsági Vízgazdálkodási Társulat KisVén László, Öregcsertő polgármestere Máté András, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) Matos Attila, Homokmégy polgármestere Miskei Ferenc, helyi érintett Orcsik László, helyi érintett Pirisi János, helyi érintett Szalczer Antal, erdőgazdálkodó Szalczer Bálint, erdőgazdálkodó Takács Endre, gazdálkodó Tamás Ferenc, gazdálkodó TerraBos Kft., gazdálkodó Tóth István, helyi érintett Zakubszki Tibor, Natura Tőzegbánya Kft. Zellei László, ADUKÖVIZIG Bíró Mariann, Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet Boros Emil, természetvédelmi szakértő Marticsek József, agrárkörnyezetgazdálkodási szakértő Schneller Krisztián, VÁTI Nonprofit Kft. Fabók Vera, SZIE KTI Kelemen Eszter, SZIE KTI Megyesi Boldizsár, SZIE KTI 149

150 11. sz. melléklet Kelemen Eszter, a fórum moderátora, köszöntötte a megjelenteket, bemutatta a konzorcium jelenlévő képviselőit és röviden ismertette a fórum célját, felépítését. Elmondta, hogy a fórumon elhangzott véleményeket, javaslatokat jegyzőkönyv rögzíti, s az elhangzottak alapján a fenntartási terv módosításra fog kerülni. Schneller Krisztián a VÁTI Nonprofit Kft. munkatársa bemutatta a Natura 2000 program Európai Uniós és magyar jogszabályi hátterét. Magyarország e területek megőrzését fenntartási tervek készítésével szeretné elérni, a jelenleg zajló projekt amelynek keretében 20 Natura 2000 terület fenntartási terve készül el mintául szolgál az ország többi Natura 2000 területe fenntartási tervének elkészítéséhez. A projekt EUs finanszírozásból, a KvVM megbízásából zajlik a megbízó által kiválasztott 20 mintaterületen, 2008 novembere és 2009 novembere között. A projekt célja a 20 mintaterület terveinek elkészítésén kívül a tervezési módszertan kidolgozása egy nyílt tervezési folyamat keretében, illetve a támogatási rendszer kialakítására vonatkozó javaslatok kidolgozása. E fórum elsődleges célja, hogy a helyi érintettek megvitathassák a fenntartási tervben szereplő előírásokat, és véleményük beépülhessen a fenntartási tervbe. Az elhangzott javaslatok a végleges tervben átvezetésre kerülnek. Marticsek József, agrárkörnyezetgazdálkodási szakértő, elmondta, hogy a természetvédelemben koncepcióváltás megy végbe napjainkban: a természetvédelem, ahelyett, hogy szigetszerűen lehatárolja a védett területeket a gazdasági használatba vett területekről, a védett területeket a környező gazdaságitársadalmi környezetbe beágyazottan kezeli. A Natura 2000 program is ezt a szemléletet tükrözi, és arra épül, hogy a természetvédelembe a helyi gazdálkodókat is be kell vonni. A legtöbb területet továbbra is az intenzív gazdasági hasznosítás jellemzi, ugyanakkor szükség van a védett területekre is, ahol a földhasználat intenzitása fokozatosan csökken. A földhasználati zónarendszer ebből vezethető le: a legkisebb részarányt képviselik a legszigorúbban védett ún. magterületek. Ezt követik a természetvédelmi pufferzónák, az átmeneti zónák, az agrárzónák, s legvégül a művelés alól kivett területek. A Natura 2000 területek az első két kategóriát (tehát a magterületeket és a pufferterületeket) fedik le. Az itt található jelölő fajok és élőhelyek hosszú távú megőrzése céljából háromféle előírást lehet megfogalmazni: 1. Kötelező előírások: a jelenlegi állapotok megőrzésére irányulnak, ebből kifolyólag mennyiségben is ezek az előírások a legmeghatározóbbak. A 1698/2005 EC rendelet 38 a alapján kompenzációs kifizetésre jogosultak a Natura 2000 területen gazdálkodók a földhasználati korlátozásból eredő jövedelemkiesés mértékéig. Jelenleg ez a kompenzáció csak a gyepterületek esetében él, de a pénzügyi segítség köre, a különböző művelési ágakhoz tartozó tevékenységhez rendelve, bővülni fog. 2. Ajánlott előírások: az élőhely fenntartásán túl a megőrzendő populációk erősödését célozzák meg. Amennyiben az érintett gazda vállalja ezen előírások betartását, szerződéses formában rendelkeznek a vállalt kötelezettségekről és az ezért járó kifizetésekről. Abban az esetben, ha a tulajdonos nem lép be a programba, nem születik szerződés, ezek a kötelezettségek rá nem fognak vonatkozni. Az ajánlott előírásokért járó kifizetések az agrárkörnyezetgazdálkodási, erdő környezetvédelmi támogatásokkal integrált módon finanszírozhatók. 3. Élőhelyrekonstrukciós javaslatok: az élőhelyek természetességi állapotát nagymértékben javító előírások. A terület, tájhasználatváltási, illetve élőhelyrekonstrukciós, rehabilitációs célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges. Ennek lehetséges forrásai: erdősítésre vonatkozó, agrárerdészeti, nem termelő beruházásokkal, Környezet és Energia Operatív Program által nyújtott támogatásokkal integráltan. A szakértő elmondta továbbá, hogy a fenntartási tervben foglalt szántó, gyep, vizes és erdőterületekre összeállított előírások jelenleg javaslatként fogalmazhatók meg, ezek az előírások nem véglegesek, betartásuk mindaddig nem kötelező, amíg arról jogszabály nem rendelkezik. A fórum jelentősége éppen abban rejlik, hogy lehetőséget ad ezeknek a javasolt 150

151 11. sz. melléklet előírásoknak a pontosítására a terület adottságait, a helyi gazdálkodók javaslatait figyelembe véve. Boros Emil, természetvédelmi (ökológus) szakértő, ezek után bemutatta a DélŐrjeg Natura 2000 terület természeti értékeit, veszélyeztető tényezőit, és ezek kapcsán a javasolt előírások listáját. A DélŐrjeg Natura 2000 terület európai szinten is kiemelt, jelölő élőhelyei az eutróf sekély tavak és holtmedrek (tőzegbányatavak lápvilága), a síksági pannon löszgyepek (magasabb fekvésű, eddig be nem szántott, különösen veszélyeztetett gyepek), a kékperjés láprétek és mocsárrétek (kaszálók), valamint a puhafás és keményfás ligeterdők. A jelölő növényfajok közül a kisfészkű aszat és a kúszó zeller található meg a területen. A számos megtalálható jelölő állatfaj közül pedig példaként kiemelhető a vöröshasú unka, a mocsári teknős, a dunai (vagy tarajos) gőte, a réti csík, a lápi póc, a vágócsík, a nagy tűzlepke, a vérfű hangyaboglárka, a skarlátbogár és a vidra. A terület gazdag állat és növényvilágát, sokszínű élőhelyeit három fő tényező veszélyezteti:» A vízkormányzás, ezen belül a lecsapolás, a vízhiány és a kiszáradás. A Homokhátsággal összehasonlítva ugyanakkor még szerencsés helyzetű az Őrjeg, mert itt még van víz, amit meg lehet őrizni.» A cserjésedés, az özönfajok megjelenése.» A helytelen módon kívülről befelé, nem mozaikos módon, alacsony fűtarlóval és gyorsan végzett kaszálás. A szakértő ezek után elmondta, hogy a DélŐrjeg Natura 2000 területen összesen 13 kezelési egységet különböztettek meg, melyek közül 6 gyepterületekre, 1 vizes területekre, 5 erdőkre és 1 szántókra vonatkozik. Mivel mind a négy tájhasználati mód képviselői jelen voltak a fórumon, az a döntés született, hogy egyegy kezelési egység erejéig a gyepek, az erdők, a vizes területek és a szántók előírásait is ismerteti a szakértő. KE1: Kékperjés láprétek kezelése A láprétek kezelése kapcsán megfogalmazott általános előírásokon túl (pl. belvíz elvezetése tilos, inváziós fásszárúak irtása kötelező, cserjésedést meg kell akadályozni, inváziós gyomokat virágzásban kell kaszálni) külön előírásokat alkottak a tervezők arra az esetre, ha a lápréteket kaszálással, illetve ha legeltetéssel használják. A kékperjés lápréteket 0,40,6 ÁE/ha legeltetési sűrűséggel lehet legeltetni szarvasmarhafélékkel, a KNPIvel előzetesen egyeztetett legeltetési terv alapján. Kaszálni a KNPIvel egyeztetett kaszálási terv alapján, június 30. után lehetséges, természetvédelmi kaszálási módszerekkel, legalább 10cmes fűtarló és 2030% kaszálatlan terület meghagyásával. A szénát kaszálás után legfeljebb 1 hónapon belül el kell vinni a területről. Tisztító kaszálás október 1. után történhet. KE2: mocsárrétek kezelése Mivel a mocsárrétek kezelése nagyban hasonlít a kékperjés láprétek kezelésére, csak azokat az előírásokat ismertette a szakértő, amelyek eltérnek az előző kezelési egységtől. Kiemelte, hogy az állatlétszám 0,21 állategység között ingadozhat (ez nagyobb intervallum, mint a lápréteknél). Szintén kiemelte, hogy a téli legeltetés és a szakaszoló legeltetés elképzelhető, de legeltetési tervet kell készíteni. Az egyik helyi gazdálkodó azt az alapkérdést vetette fel, hogy mi a terv célja: a ma meglévő állapotokat konzerválni, vagy a 2030 évvel ezelőtti táj képét visszaállítani, ami a mainál sokkal rendezettebb, szebb volt. A két célkitűzés ugyanis eltérő kezeléssel érhető el. Hangot adott véleményének, hogy a jelenlegi kiszámíthatatlan időjárási viszonyok között fixen behatárolni gazdálkodási határidőket (pl. kaszálás, legeltetés idejét) nem lehetséges (GY70, GY106 sz. előírások). Például ebben az évben 10 nap alatt úgy felsült a gyep, hogy nem maradt használható fűhozam, ezzel párhuzamosan viszont az özöngyomok felszaporodtak, így 151

152 11. sz. melléklet az októberi tisztító kaszálás már késői ahhoz, hogy hatása legyen. Hangsúlyozta, hogy a táj képe csak akkor őrizhető meg, ha fennmarad az állattartás, ugyanakkor nem várható el, hogy évtől, időjárástól függően egyszer 0,2 ÁE máskor 1 ÁE legeljen a területeken (KE1/GY40, KE2/GY39 sz. előírások). Szintén kifogásolta, hogy tűzpásztákat nem lehet létesíteni (GY15): mivel a gyepeken nincs természetes víz vagy itató, ha fennhagyják a 2030% kaszálatlan területet (GY92), a most jellemző száraz nyarakon óriási tűzveszélynek van kitéve a gyep. A KNPI munkatársa az elhangzottak kapcsán elmondta, hogy bár a DélŐrjeg Natura 2000 területen viszonylag sok kezelési egység került meghatározásra, még mindig nem képes a jelenlegi terv a terület változatosságát teljesen követni, túlságosan általános. Hiszen bizonyára vannak olyan láprétek, ahol csak 0,3 ÁE/ha a javasolt legeltetési nyomás, másutt viszont szükséges 0,8 ÁE/ha. Ezt a problémát a fenntartási terv további részletezésével lehetne orvosolni. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy bármekkora állatállomány maradjon a területen, a legeltetés peremfeltételeit biztosítani kell (pl. hogy lehessen itatót kialakítani) e téren a KNPI azt javasolja, hogy a területileg illetékes természetvédelmi őrrel egyeztetve lehet kijelölni a degradáltabb területeket itatóhelynek, pihenőhelynek. Hozzátette még, hogy ha a fenntartási terv részletesebben kidolgozásra kerül, nem várható el, hogy a gazdálkodó meg tudja különböztetni a különböző gyepfoltokat a területén, amelyek eltérő kezelést igényelnek, s jelenleg a MEPAR sem képes ilyen részletezettséggel megjeleníteni a blokkokat. Ezért a KNPI véleménye szerint más típusú a támogatások és az ellenőrzések szempontjából könnyebben kezelhető kezelési egységek kialakítására lehet szükség, mielőtt a terv életbe lép. Az előző hozzászóló az elhangzottakhoz kapcsolódva elmondta, hogy a MEPAR jelenlegi lehatárolásával is van probléma a legelők esetében (pl. fás legelők esetében a legelő alatt is folyik legeltetés, az is hasznosul, de a MEPAR alapján mégis büntetést szabnak ki a gazdára, s hiába kérnek helyszíni szemlét, a MEPAR térképre nem vezetik át a valós állapotokat). A természetvédelmi szakértő válaszul elmondta, hogy ismeri a felsorolt problémákat, és egyet is ért azzal, hogy ezeket kezelni szükséges. A Natura 2000 keretében megpróbálnak kísérletet tenni erre (pl. egy fa, vagy bokorcsoport ne kerüljön kivételre a legelőterületből). Az agrárkörnyezetgazdálkodási szakértő némileg pontosította az elhangzottakat, s hangsúlyozta, hogy az özönnövények ellen nem tisztító kaszálást, hanem virágzásban történő sokkoló kaszálást ír elő a terv, tehát a gazdálkodó által korábban említett ellentmondás nem áll fenn. A legeltetési sűrűség kapcsán hozzátette, hogy tervben jelenleg szereplő tág határokat az indokolta, hogy nagyon nehéz pont a változó időjárási viszonyok miatt pontosan megbecsülni a megfelelő legeltetési sűrűséget. Ezért azt tartották szem előtt, hogy egy rugalmas keretet biztosítson az előírás, amin belül a nemzeti park igazgatósággal való egyeztetés alapján lehet pontosabban lehatárolni az állategységet. Hozzátette továbbá, hogy a vis maior alapból a szélsőségesen száraz vagy nedves évek esetén kártérítési igényt lehet benyújtani. A gazdálkodó az elhangzottakra reagálva elmondta, hogy nem az állategységek pontos számszaki meghatározását tartják elsősorban szükségesnek, hanem hogy az elvek tükrében szülessen döntés a túllegeltetésről/taposásról, vagy alullegeltetésről. Boros Emil válaszul elmondta, hogy azért szabták tágra a határokat, hogy aztán a KNPIvel közösen készítendő legeltetési tervvel (GY57 sz. előírás) vagy kaszálási tervvel (GY76 sz. előírás) lehessen az adott földrészletre megfelelően pontosítani az előírásokat. Hozzátette, hogy a tervben szereplő előírások ilyen módon történő testre szabása nem képzelhető el szaktanácsadó hálózat működése nélkül, amelynek tagjai egyformán járatosak a 152

153 11. sz. melléklet természetvédelem és a gazdálkodás területén, s tudják segíteni az adminisztrációban a gazdálkodókat. Ezután áttért a vízmegőrzés szerepére, amelynek különös hangsúlyt adhat az, ha a mostani száraz évek állandósulnak, vagy ha a csapadékos és a száraz időszakok hektikus, szélsőséges váltakozása erősödni fog. Ezért olyan szabályozható vízvisszatartási rendszerre lenne szükség, ami lehetőséget ad arra, hogy a legeltetés/kaszálás szempontjából a lehető legtöbb vizet megtartsa (ez egyben a legelő produktivitását is növelné). Végezetül visszatért egy korábbi hozzászólásban feltett kérdésre, s elmondta, hogy a Natura 2000 hálózat tagjaként a DélŐrjegben az elsődleges (uniós) feladat a jelenlegi állapotok fenntartása, ugyanakkor az előírások jelentős része a jelenlegi állapotok javítását, a pár évtizeddel korábbi állapot visszahozását célozza meg. Egyelőre a minimális fenntartási kötelezettségek élveznek prioritást, amit az is indokol, hogy az állapotjavítás olyan intézkedéseket tenne szükségessé, amelyek jóval költségesebbek. Az egyik helyi érintett annak a véleményének adott hangot, hogy ahogyan elmondták az előtte szólók ez a táj 30 évvel ezelőtt sokkal rendezettebb volt, és úgy gondolja, ezt a folyamatot nem fogja megállítani a Natura 2000 fenntartási terv, inkább súlyosbítani fogja. Az íróasztal mellett kitalált tiltó rendelkezések elvadultabb tájat fognak eredményezni, irreverzibilis folyamatot fognak elindítani. Példaként a csalaipolgárdi szőlőket hozza fel, illetve a becserjésedő dűlőutakat ezeken a területeken már most megállíthatatlannak látszik a pusztulás. A rosszul megállapított tájhasználati szabályokra pedig példaként hozza az AKGból a zöldtrágyát, amely Németországban, Franciaországban talán jól működik, de Magyarországon a talaj vízháztartását rontja, a talaj kiszáradásához vezet. Felveti, hogy ha a Natura 2000 területeket az állam saját vagyonkezelésébe vonná, és megpróbálná fenntartani, akkor mit kezdene e területekkel. Véleménye szerint semmit. Ehelyett most a Natura 2000 keretében tiltó rendelkezésekkel az itt élő gazdálkodókra akarja az állam a felelősséget áthárítani. Egy másik helyi érintett a talaj vízháztartásának kérdéséhez kapcsolódva elmondta, hogy 20 évvel ezelőtt a Dunavölgyifőcsatorna (DVCS) évente kétszer elárasztotta a területet. A jelenlegi vízelvezető árkok vízbevezető árokként működtek, termékennyé tették a területet. A vízbőségben nem lehetett átkelni a tőzegbánya gödrök között, mert kiöntöttek. Mostanában a DVCS nem árasztja el a földeket. Ha a korábbi vízkormányzást (vízbőséget) megtartották volna, akkor nem menne el a Vörösmocsárból a víz, megmaradnának a kaszálók, s nem volna gond a táj fenntartásával. Arra volna szükség, hogy a Dunából a DVCSn keresztül vizet engedjenek a területre. Boros Emil elmondta, hogy a vízkormányzás tekintetében nincs ellentmondás a helyi vélemények és a terv szándéka között a természetvédelem szempontjából is kulcsfontosságú volna a vízvisszatartás, s ha megoldható, a terület vízbőségének növelése. A korábbi hozzászólás kapcsán hozzátette, hogy úgy véli, a felvetett problémák (elvadulás, becserjésedés) kezelése a fenntartási tervnek is fontos célja, az előírások között jó pár pont a cserjésedés visszafogására, a terület eredeti arculatának megőrzésére törekszik. Kérdésként felvetette, hogy ezen kívül mit várnának el a helyiek? A korábbi hozzászóló válaszul elmondta, hogy állami szinten meghozott intézkedéseket várnak. A szakértő hozzátette, hogy a Natura 2000 hálózat egy ilyen állami szinten meghozott intézkedésnek tekinthető, a fenntartási terv készítői ezt az állami beavatkozást próbálják segíteni, a helyi adottságokhoz jobban igazodóvá tenni. Bíró Mariann (MTA ÖBKI) az előző két véleményre reagált. Először a vízgazdálkodás témájához szólt hozzá, s elmondta, hogy felismerve a problémát a fenntartási terv az összes 153

154 11. sz. melléklet kezelési egységnél tiltja a víz elvezetését, előírja a víz megtartását. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy regionálisan nincs elég víz, mivel a DVCSbe a Kvassayzsilipnél nem engednek vizet. A csatorna végigfut a Homokhátság nyugati oldalán, s mivel mélyebben van a hátság talajvízszintjénél a szintje, kiszívja a hátsági vizeket, s elvezeti őket. A korábbi felszólaló helyeselve hozzátette, hogy áprilisban, a szokásos nagyvizek idején volna szükség arra, hogy a DVCSben is legyen víz. Egy másik helyi gazdálkodó pedig a Csillagosicsatorna kérdését vetette fel a vízkormányzás kapcsán: természetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt fontos vízfolyás volt (mintegy ökológiai folyosó kötötte össze az értékes területeket), halászat, horgászat folyt benne, megtalálható volt benne a lápi póc, ma azonban gyakorlatilag nincs benne víz, legfeljebb helyenként némi sár. Felelőtlennek és igazságtalannak tartja, hogy ezeket a csatornákat szárazon tartja a kezelő, miközben a gazdálkodók fizetik a hozzájárulást. Zellei László az ADUKÖVIZIG munkatársa reagált a vízkormányzás kapcsán elhangzott véleményekre. A kezelési terv kapcsán elmondta, hogy a terv a vízrendezést és a lecsapolást első rendű veszélyeztető tényezőként sorolja fel ezzel olyan formában tud a vízügyi igazgatóság egyetérteni, hogy a vízrendezés az első számú hatótényező a terület fenntartása tekintetében, de nem feltétlenül veszélyeztető tényező. Ma Magyarországon a vízügyi igazgatóságok, a vízgazdálkodási társulatok és a gazdálkodók tudják a vízkormányzást befolyásolni. A DélŐrjeg Natura 2000 terület vonzáskörzetében a KÖVIZIG két csatornát kezel, a DVCSt és a Sárközi II. sz. csatornát. A többi csatorna a vízgazdálkodási társulatok kezelésében van, ezért előfordulhat, hogy nem minden kérdés esetében a vízügyi igazgatóság az illetékes. E két csatorna működését vízjogi engedélyek szabályozzák, amelyek viszonylag régen készültek, ezért nem minden esetben felelnek meg a mai elvárásoknak. A DVCS fő funkciója eredetileg az volt, hogy a hátságon összegyűlő felesleges vizeket összeszedje és levezesse a Dunába Bajánál, illetve árapasztókon (mint pl. a Csornafoktői csatorna) keresztül Baja fölött. A másik fő funkciója, hogy a csatorna a RáckeveiSoroksári Dunaágból gravitációsan vizet hoz a térségbe. Ugyanakkor, amint azt a helyi érintettek is észlelték, az elmúlt években a DVCS vízszintje a szokásos alatt van. Ennek az az oka, hogy a Kvassayzsilip úgy épült meg, hogy a Duna lánchídi vízmércéjének 200 cmes állásánál a zsilip küszöbe szárazra kerüljön. Így viszont nem tud befolyni gravitációsan a Soroksári Dunaágba víz, s így abból sem lehet a DVCSn keresztül vizet kivenni. A KözépDunavölgyi KÖVIZIG (budapesti) és az AlsóDunavölgyi KÖVIZIG (bajai) közötti megállapodás alapján ilyen korlátozott vízkivételi esetekben a DVCSn keresztül legfeljebb 5m 3 /s a kivehető vízmennyiség. Amikor nincs korlátozott vízkivétel, akkor 17m 3 /s a kivehető vízmennyiség. Ezzel a vízmennyiséggel kell közel 5000km 2 es területen gazdálkodni. A vízháztartási mérlegek alapján ugyanakkor bizonyítani lehet, hogy a legszárazabb időszakokban a DVCS mérlege pozitív, több víz jön be a területre, mint amennyi kimegy. A DVCS vízszintjével tehát nem lehet nagyon erősen befolyásolni a DélŐrjeg vízháztartását, részben a csatorna menti depóniák miatt, részben pedig mivel a DVCS működésében a nagytérségi szempontokat kell figyelembe venni (azaz a nyári maximális öntözési üzemvízszintnél magasabb vízszintet nem lehet tartani, mert vannak a csatorna mellett olyan települések, amelyeket ez a vízállás már veszélyeztetne). A Sárköz II. sz. csatornával más a helyzet: ennek a felső szakaszán viszonylag mélyen van a vízszint, azt lehetne duzzasztással emelni. Szintén kiemelt figyelmet érdemel, hogy a DVCS bal partjáról, mint a fésű fogai, csatlakoznak a DVCShez a társulati csatornák. E társulati csatornák torkolatának az elzárásával lehet a terület vizét megtartani, tekintve, hogy a DVCS vízszintjét annyira nem tudják megduzzasztani, hogy az visszahasson a társulati csatornákra. Van példa már együttműködésre a KNPI és a vízügyi igazgatóság között, például a Csornafoktői csatorna felső folyásánál. Itt, ha tavasszal belvíz van, de a védett terület igényelné még a vizet, akkor a DVCSvel és a Csornafoktői csatornával vissza tudják duzzasztani a társulati csatornákat egy megközelítőleg két hetes időszakban. Egy ilyen 154

155 11. sz. melléklet megoldás a DélŐrjeg esetében is működhet. Mindazonáltal nem javasolja a csatornák megszüntetését, mert hektikus időjárási változások mellett, csapadékosabb évek esetén szükség lehet a levezető kapacitásra. Megjegyezte továbbá, hogy a Natura 2000 fenntartási terv szemérmes a vízrendezési kezelési előírások kapcsán nem csak azt kellene leírni, hogy a vízvisszatartás kötelező, hanem pontosan meg kellene határozni a vízkormányzás szintjeit. Ebben az ADUKÖVIZIG szívesen együttműködik, és a tervezők rendelkezésére áll (jó példa erre az együttműködésre az Izsáki Kolontó esete). Az előző hozzászóló kérdésére reagálva kérte, hogy térképen mutassák meg a Csillagosicsatornát, s hogy az elhangzott észrevételeket a jegyzőkönyv tartalmazza, hogy annak alapján tudjanak intézkedéseket foganatosítani. Hangsúlyozta továbbá, hogy fontos, hogy a gazdálkodók, a vízügyi szakemberek és a természetvédők megismerjék egymás véleményét a hasonló fórumokon. A Dunamenti és Kunsági Vízgazdálkodási Társulat elnöke hozzászólásában kitért a Csillagosicsatorna kérdésére. Ez előtt azonban reagált a korábban elhangzottakra, s kiemelte, hogy a vízgazdálkodás során a csatorna teljes hosszán figyelembe kell venni az igényeket, s mérlegelni kell a csatorna elzárását, visszaduzzasztását, ha az a felső folyáson vízkárt okoz a mezőgazdasági termelésben. Nagyobb területre kiterjedő hatástanulmányokra kellene épülnie az ilyen jellegű terveknek. Mivel igen korlátozott forrásokból főként gazdálkodók hozzájárulásaiból gazdálkodnak, nem tudnak az összes csatornára kellő figyelmet fordítani, s elsősorban a mezőgazdasági szempontból értékesebb területeket próbálják menteni. A Csillagosicsatorna belvíz védekezési szempontból nem fontos, ezért nem tartotta karban a társulat. Vízjogi engedélyek módosítása esetében tudnak vízvisszatartást végezni erre Kunszentmiklós környékén sor került a KNPIvel való együttműködés keretei között. Boros Emil megerősítette, hogy a vízjogi engedélyeket aktualizálni kellene a megváltozott természeti, gazdasági és társadalmi viszonyokhoz. Hozzátette még, hogy a tervkészítés során azért nem kezdtek részletesebb egyeztetést a vízügyi szervekkel, mert bár a vízügyi kezelő készséges vízvisszatartásba fogni, de ehhez a gazdálkodókkal kell előzetesen megegyezni, amit a vízügyi kezelő a tervezők feladatának tart. Ezért most a tájhasználat szabályainak újragondolására próbáltak meg kísérletet tenni, s ha ebben egyet tudnak érteni a gazdálkodókkal, akkor fordulnak a vízügyhöz a vízrendezési kérdésekben. Az ADUKÖVIZIG munkatársa válaszul elmondta, hogy a vízgazdálkodás egy szolgáltatás, amely az intenzív gazdálkodást (csekélyebb vízigény) és a természetvédelmet (nagyobb vízigény) is ki kell hogy szolgálja. A zsilipek egyedi hangolásával lehet igazodni a különböző területhasználati igényekhez, de ehhez kompromisszumot kell keresni a különböző területhasználatok között. A műszaki értékeket azért kell még a tervezés folyamán meghatározni, mert ha a terv pontos műszaki értékek nélkül rögzül jogszabályi szinten, akkor az előírások értelmezésekor, követésekor számos újabb konfliktus alakulhat ki. Hangsúlyozta továbbá, hogy a vízmérleg számítások szerint a DVCS nem csapolja meg a terület vizeit, még a talajvizet sem, bár tudja, hogy a terület vízrendezésének kezdetekor ez nem minden esetben volt így. A vízvisszatartás szemlélete mintegy húsz éve jelen van a szakmában. Az MTA ÖBKI munkatársa kifejtette, hogy amikor a DVCSt tervezték, voltak felesleges vizek a hátságon, mára azonban ez a helyzet megváltozott. Ez különös jelentőséget ad annak, hogy újragondolják a vízjogi engedélyeket is a tájhasználat általános szabályai mellett (a vízhiány időnként már a gazdálkodók érdekeit is sérti, gazdálkodásukat nehezíti el). Elmondta továbbá, hogy a csatornák betemetése kapcsán a lápréteket felszabdaló levezető csatornákra gondol a terv. Hangsúlyozta, hogy nem teljesen ért egyet azzal, hogy a DVCS nem szívja le a hátsági vizeket, hiszen a Duna is annyira bevágódott már a medrébe, hogy a talajvizeket 155

156 11. sz. melléklet magához vonzza a magasabban fekvő területekről. Ezért úgy gondolja, hogy a Bajaizsilip működését is át lehetne gondolni. Az egyik gazdálkodó ennek kapcsán felvetette, hogy évente lehetne a gazdálkodók és a vízügy között hasonló egyeztetést szervezni, ahol meg lehetne beszélni, hogy az adott évben milyen vízszint volna elfogadható minden fél számára. Egy másik gazdálkodó a társulati csatornák kapcsán elmondta, hogy a társulat csak minimális karbantartást végzett, az elmúlt két évtizedben inkább az infrastruktúra leromlását lehet megfigyelni (nem működnek pl. átereszek sem), így a vízvisszatartás technikai feltételei sincsenek meg minden esetben. A fenntartási tervhez visszakanyarodva elmondta, hogy antagonisztikus ellentétet lát a Natura 2000 és az AKG között. Utóbbi előírja a csatornák kezelését, átereszek tisztítását, cserjeirtást, ami ellentmond a fenntartási tervben szereplő vízvisszatartási előírásoknak. Hozzátette még, hogy amióta a területen gazdálkodik, úgy látja, a vízgazdálkodási társulat szinte semmit sem csinált az Őrjegben, míg más területeken láthatóan segíti a gazdálkodást. Ez nem biztos, hogy jó így sem gazdálkodási, sem természetvédelmi szempontból. A fórum moderátora lezárta a vízkormányzás kapcsán kialakult beszélgetést, s visszaterelte a szót a fenntartási terv megvitatására. Az egyik gazdálkodó a kaszálás kapcsán fogalmazta meg észrevételét: nem tartja elfogadhatónak a június 30i kaszálási határidőt (GY70 a KE1 és KE2 kezelési egységeknél), és az október 1i tisztító kaszálás határidejét (GY106 a KE1 és KE2 kezelési egységeknél). PéterPál után a széna értéke jelentősen csökken, az értékes fű addigra leszárad. A lucerna után, május végén, június elején kellene kaszálni. Ilyen kaszálás mellett a sarjú szeptemberre kaszálható lesz, de októberben a sarjúkaszálásnak sincs értelme. A tervben szereplő kaszálási határidők a szokásos kaszálási időpontoknál egy hónappal későbbre teszik a kaszálást. Egy másik gazdálkodó hozzátette, hogy ha az állatok megtartása fontos érdek a terület kezelése szempontjából, akkor a takarmánytermelés terén engedményekre volna szükség, hiszen ha nem tudnak takarmányt termelni az állatoknak, nem tudják az állományt fenntartani. Boros Emil a felvetésekre reagálva elmondta, hogy több szempont indokolja a későbbi kaszálást, például madárvédelmi szempontok, vagy az, hogy június elején gyakran túl nedves a talaj. Ugyanakkor a kaszálási és legeltetési tervek során a KNPIvel egyeztetve lehet az időjáráshoz jobban igazítani a mezőgazdasági műveleteket. A KNPI képviselője hozzátette, hogy a DélŐrjeg sajátossága, hogy itt rendszeresen lehetett évente kétszer kaszálni (május végén, június elején, illetve augusztus végén, szeptember elején). Néhány évtizeddel ezelőtt azonban a májusban kezdett kaszálás sokkal hosszabb ideig tartott, ami lehetőséget adott arra, hogy a különböző védett állatok, növények megfelelően tudjanak fejlődni. Példaként a vérfű hangyaboglárka esetét hozta fel. A mai kaszálási módszerek esetében az lehet a megoldás, hogy foltonként eltérő időben határozzák meg a kaszálás kezdetét (a gyep fajösszetételétől függően), amire a kaszálási terv ad lehetőséget. Megerősítette, hogy a legelő állatállomány a kulcsa a természeti értékek megőrzésének, ezért a nemzeti park igazgatósága is a gazdálkodókkal való együttműködésre törekszik. Boros Emil hozzátette, hogy a későbbi kaszálási határidő betartásáért kompenzáció is jár. 156

157 11. sz. melléklet A gazdálkodók többsége aggodalmának adott hangot: ha ezek a fix határidők bekerülnek a szabályokba, akkor azokat számon lehet rajtuk kérni hiába egyezhetnek meg rugalmasabb határidőkben a nemzeti park igazgatósággal. Marticsek József, agrárkörnyezetgazdálkodási szakértő elmondta, hogy ezt a félelmet nem tartja megalapozottnak, ugyanis a fenntartási tervek egyelőre nem jelennek meg jogszabályi szinten, csak ajánlásokat jelentenek. Hangsúlyozta azt is, hogy a fórum egy lehetőség a helyi gazdálkodóknak, hogy ne felülről hozott szabályokhoz kelljen a későbbiekben alkalmazkodniuk, hanem hogy ezeket a szabályokat a tervezőkkel együtt alkossák meg. A lehetőség a résztvevők kezében van: ha véleményt mondanak, saját kezükbe vehetik a sorsuk irányítását a fenntartási tervek kapcsán, és beleszólhatnak abba, hogy milyen szabályok betartását írják elő számukra ráadásul úgy, hogy azokért később kompenzációban részesülhetnek. Az MTA ÖBKI munkatársa javaslatot tett egy kompromisszumra: az előírások közé bekerül, hogy évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő kaszálási terv készítése kötelező, ez a kaszálási terv rögzíti az adott évben betartandó kaszálási határidőt (GY76 módosításával), míg a június 30i kezdő kaszálási időpont (GY70) kikerül az előírások közül. A tisztító kaszálás határidejét pedig szeptember 1re lehet módosítani (GY106). Ezzel a KNPI munkatársa is egyetértett, illetve a gazdálkodók is elfogadták. Az egyik gazdálkodó hozzátette, hogy az AKGban nincsen a kaszálás vonatkozásában kezdési időpont meghatározva. Ez a gazdálkodók szerint így megfelelő. A KNPI munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezett Natura 2000 rendszerhez hasonló módon működő MTÉT (Magas Természeti Értékű Területek, korábban ÉTT) rendszerben gazdálkodók a támogatásoknak köszönhetően tudták növelni az állatlétszámot, tudtak fejleszteni. Tehát várhatóan a Natura 2000 is inkább előnyöket fog hozni a gazdáknak, s nem hátrányokat. Addigra természetesen blokk szintre le kell fordítani az előírásokat, ami további egyeztetésekkel fog járni, s ezeknél a későbbi egyeztetéseknél talán még fontosabb lesz majd a gazdálkodók jelenléte és véleménye, mint most, a tervezés kezdeti szakaszában. A falugazdász azt az alapproblémát vetette fel, hogy egyes kezelési egységeknél elő van írva, hogy a kezelési egység 50 méteres környezetében nem lehet növényvédőszereket (kemikáliákat, bioregulátorokat) használni tehát az előírások implicite azt tartalmazzák, hogy a szomszédos, a Natura 2000 hatálya alá nem tartozó, támogatásra nem jogosult területeken is korlátozásokra van szükség (SZ14 sz. előírás a KE8, KE9, KE10, KE11 kezelési egységek esetében). A tervezők elismerték, hogy valós problémát feszeget a hozzászóló. Marticsek József elmondta, hogy ami nem Natura 2000 területre vonatkozó előírás, az ki fog kerülni a kötelező előírások sorából, mert jogalap sincs arra, hogy ilyen szabályokat betartsanak. A helyi érintettek attól tartanak, hogy ha a tervben ez ilyen formában megmarad, és a tervet valaha egy jogszabály érvénybe lépteti, akkor ez minden korábbi ígéret ellenére életbe léphet, és tönkretehet gazdálkodókat. Példaként a nitrát érzékeny területek esetét hozták fel. Marticsek József megpróbálta megnyugtatni az érintetteket, hogy ilyen előírások nem fognak a tervben bennmaradni. A moderátor indítványozta, hogy ha az megnyugtatja a jelenlévőket, akkor már most szülessen egy átfogalmazott változata ennek az előírásnak, amely mindkét felet kielégíti. Boros Emil javasolta, hogy a kérdéses előírás (SZ14) szövegéhez kiegészítésként írják hozzá: Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellátott láperdő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 mes sávban 157

158 11. sz. melléklet szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók, KIVÉVE A NATURA 2000 TERÜLETEN KÍVÜL ESŐ HATÁROS SZÁNTÓKON. Az egyik helyi gazdálkodó a legeltetési állatsűrűség kapcsán javasolta, hogy itt is az évjárattól függjön, hogy az adott területen mekkora legeltetési sűrűséget ír elő a terv (GY39). Az ennek kapcsán kialakult beszélgetésből kiderült, hogy a tervben jelenleg foglalt határok (0,21 ÁE/ha) elég rugalmasak. A nitrát érzékeny terület miatt 1 ÁEnél többel úgy sem lehet legeltetni, 0,2 ÁEnél kevesebbel pedig nem érdemes. A legeltetési tervben lehetne egyedileg meghatározni az állatsűrűséget. Felmerült még, hogy a helyes gazdálkodási gyakorlat megfogalmazása nem vehetőe át erre az esetre? Erre reagálva Marticsek József elmondta, hogy ha ellenőrizhető előírást nem írunk elő, hanem a lehető legrugalmasabb módon csak azt a tiltást tartalmazza a terv, hogy tilos a túllegeltetés, akkor kompenzációt nem lehet emellé az előírás mellé rendelni. Ezért olyan korlátozásokat kell kitalálni, amit a gazdák még elfogadnak, és a természetvédelemnek is jó. Így végül megállapodás született arról, hogy a tervben szereplő tólig határok (0,21 ÁE/ha) megfelelők. Rövid elméleti vita alakult ki arról, hogy jogosulte valaki kompenzációra s ha igen, miként, MEPARban hogyan látszódik azért, mert pl. egy nyílt homokpuszta gyep művelését fel kell hagynia a természetvédelmi szempontok alapján. A falugazdász megkérdezte, hogy azok a gazdálkodók, akik nincsenek jelen, de érintettek a Natura 2000 kijelölés által, honnan fognak tudomást szerezni a fenntartási tervről? Kelemen Eszter elmondta, hogy több gazdálkodóval vette fel a konzorcium a kapcsolatot, de közülük nem mindenki tudott a fórumon megjelenni. A projekt lezárásaként egy gazdálkodóknak szóló kiadványt is készül, amit a konzorcium megpróbál minden addig ismert címre eljuttatni. Ennek ellenére természetesen számos olyan gazdálkodó van még, akivel eddig nem sikerült a kapcsolatfelvétel, akinek nem ismert az elérhetősége. A fenntartási terv bevezetése előtt ugyanakkor valószínűleg lesznek még hasonló egyeztetések, ahol a gazdálkodók szélesebb körének is lehetősége lesz az egyeztetésre. A falugazdász felvetette, hogy a tulajdoni lapok alapján minden érintettet lehetne tájékoztatni. A KNPI munkatársa elmondta, hogy ha a nemzeti park igazgatóságoknak kell a hátralévő területeken az egyeztetéseket lebonyolítania, akkor az hasonló formában fog megtörténni, mint a védett területek kezelési tervénél. Azaz az önkormányzatoknál 45 napig ki van függesztve a terv, majd további 30 nap áll az érintettek rendelkezésére ahhoz, hogy véleményezzék. A kifüggesztett terv azonban már egy egyeztetett változat lesz, tehát az egyeztetés folyamán az érintetteknek lehetősége lesz a tervet megismerni és véleményezni (nem elvárható, hogy több száz vagy ezer tulajdonos számára postán juttassák el a tervet). A falugazdász további kérdése, hogy mi lesz azokkal a területekkel, amelynek tulajdonosa van, de földhasználója nincs (nem használják a területet). Marticsek József válaszul elmondta, hogy a kérdés rendkívül aktuális és jogos, de nem a projekt hatáskörébe tartozik, hogy megoldást találjon rá. Felmerült a kérdés, hogy ezek a tulajdonosok egyáltalán honnét értesülhetnek arról, hogy területük a Natura 2000 hatálya alá esik. Válaszként elhangzott, hogy a tulajdoni lapokon már be van jegyezve, hogy az adott terület Natura 2000 terület. A kijelöléskor a helyrajzi számos lista elvileg az önkormányzatoknál kifüggesztésre került, s ma is szabadon letölthető az internetről, tehát aki érdeklődik, utána tud járni. Az azonban tény, hogy a tulajdonosok személyes, írásos kiértesítése nem történt meg. Ennek oka, hogy nagyon gyorsan kellett a kijelölést megtenni, hiszen csatlakozási feltétel volt számunka. Ráadásul az EU nagy arányban várt kijelölt területeket az országtól, hiszen önálló biogeográfiai régiót képviselünk, a minisztérium viszont próbálta ezt az arányt mérsékelni, így a javasolt kijelöléseket többször is visszaadta az EU, és új területeket kellett lehatárolni. 158

159 11. sz. melléklet Az egyik helyi érintett a vadászattal kapcsolatos előírásokra reagált. Elmondta, hogy a vadállomány és a természeti értékek védelme is szükségessé teszi a vadak etetését, sózó kihelyezését, miközben a terv csak tiltó rendelkezéseket tartalmaz (E37). Vannak olyan időszakok, amikor a nem túlszaporodott vadállomány etetés nélkül elvándorol, leromlik. A kihelyezett takarmány a védett állatok számára is táplálékot jelenthet télen. Ezért azt javasolta, hogy ne kategorikus tiltás szerepeljen a tervben, hanem megfelelő szabályok határozzák meg, hogy hogyan van lehetőség szóró, etető kihelyezésére (mekkora területet fedhet le, hány km 2 enként lehet kihelyezni, a felhagyott szóró területét kaszálni kell stb.). A KNPI munkatársa elmondta, hogy az egész DunaTiszaközén jellemző, hogy exponenciálisan nő a vaddisznó állomány. Az előző felszólaló hozzáfűzte, hogy a növekvő vaddisznó állomány is kisebb kárt tesz, ha van egy kicsi szóró, ahol táplálkozhatnak, mintha hagynánk, hogy mindent kitúrjon. A moderátor jelezte, hogy a négy tájhasználati típusból a gyepek és a vizes területek kezelését sikerült többékevésbé átbeszélni. A korábban jelenlévő erdőgazdálkodók elmentek, velük külön volt személyes egyeztetés, így az erdős előírások megbeszélése a plénum előtt nem indokolt. Ellenben a szántóföldi műveléshez kapcsolódó előírásokat, ha a résztvevők ideje és kitartása még engedi, röviden át lehetne tekinteni. A jelenlévők egyetértettek ezzel, így Boros Emil röviden bemutatta a zárványszántók (KE13) kezelési egységhez tartozó előírásokat. Ezeken a területeken a legfőbb törekvés a visszagyepesítés, ami történhet a környező természetközeli rétekről származó magkeverékkel, vagy lucernatelepítés után úgy, hogy a lucerna kiöregedése után hagyjuk, hogy magától visszatelepedjenek a növényfajok. A telepített gyepeken a fenti kaszálási korlátozások nem érvényesek. Ezekre az előírásokra tételes visszajelzés nem érkezett, az előírások a helyi érintettek számára elfogadhatónak tűntek. Az MTA ÖBKI munkatársa még visszatért a legeltetési sűrűség kérdésére, és a résztvevők közösen megállapodtak abban, hogy az összes gyepes kezelési egységnél 0,21ÁE/haban (GY39 sz. előírás) rögzítik a legeltetési sűrűséget, és az adott terület sajátosságait és az időjárási viszonyokat is figyelembe véve a legeltetési tervben lehet pontosan meghatározni a legeltetési nyomást. A tervezők hozzátették azt is, hogy fontos volna a rekettyés, nádas, dzsumbujos területek legeltetése, mivel a legeltetéssel lehetne visszatérni régi állapotokhoz. E célból külön kezelési egységbe kerültek ezek a művelési ág szerint nem feltétlenül gyepként nyilvántartott, de legeltethető területek (sásosok). Elhangzott még, hogy elsősorban marhával és lóval volna a legkívánatosabb a legeltetés, a sásosnál pedig határozottan támogatott a legeltetés a kaszálással szemben. A moderátor ezek után megköszönte az aktív és kitartó jelenlétet a résztvevőknek és lezárta a közel 3,5 órás fórumot. Biztosította őket arról, hogy az elhangzott vélemények a jegyzőkönyvbe bekerülnek, és a terv átdolgozása során iránymutatásként fognak szolgálni. 159