Juhász József egyetemi docens, az MTA TTI tudományos fımunkatársa A magyar kapcsolatépítés regionális politikai feltételei
|
|
- Donát Barna
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Juhász József egyetemi docens, az MTA TTI tudományos fımunkatársa A magyar kapcsolatépítés regionális politikai feltételei (Az elıadás november 20-án hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által szervezett A Balkán térség és a magyar külpolitika c. konferencián.) Tisztelt konferencia, hozzászólásomban a Nyugat-Balkán általános politikai helyzetképét szeretném felvázolni, azokat a trendeket, tendenciákat, amelyek aktuálisan meghatározzák a térség állapotát, s amelyek egyfajta háttérként, kiindulópontként szolgálhatnak a magyar külpolitika regionális tevékenysége számára. Elıször is be kell vallanom, elég sokat lamentáltam azon, hogy milyen hangulati felütést válasszak mondandóm indításaként. Ha csak két-három hónappal korábban tartottuk volna ezt a konferenciát, akkor valami olyasmivel kezdtem volna, hogy a térség jelenére és közvetlen közeljövıjére egy mérsékelt, realista, óvatos, de egyértelmő optimizmussal tekinthetünk. Mert ha megnézzük a év eseményeit (legutóbb 11 hónapja, decemberében találkoztunk lényegében ugyanezekrıl a témákról beszélgetve, ezért jelen hozzászólásomat 2008 elejétıl indítanám), tehát ha megnézzük az idei történéseket, különösen az elsı nyolc-kilenc hónapot, és összevetjük azt a közötti (a konszolidáció, a stabilitás, a térség felzárkózása szempontjából igencsak kétarcú!) korszakkal, akkor azt láthatjuk, hogy inkább a pozitív trendek domináltak. Csakhogy az elmúlt egy-két hónapban olyan hírek jöttek, amelyek mindent relativizálnak. Gondoljunk pl. a horvátországi merénylethullámra. Aztán gondoljunk Bosznia-Hercegovinára, ahol a politikai légkör majdnem olyan rossz, mint ben, a háború elıtt volt, s ahol Milorad Dodik és Haris Silajdzic viszonya már-már Radovan Karadzsics és Alija Izetbegovic akkori viszonyára emlékeztet. Koszovó kapcsán volt egy néhány hónapos nyugalom, viszonylagos konfliktusszünet, de most az EULEX telepítése kapcsán (státus-semleges legyen az EULEX vagy sem) megint emelkedik a politikai szembenállás hıfoka. S ami talán a legfontosabb: számításba kell vennünk, hogy a pénzügyi világválság napjainkra elérte a térséget. Nyilván hallották már a hírekben, hogy Szerbiának 520 milliós IMF-kölcsönt kellett kérnie. Boszniába és Koszovóba a korábbi ígéretek, például a júliusi donor-konferencia felajánlásai ellenére alig mennek a támogatások. Horvátországban is most készül a jövı évi költségvetés, s komoly
2 2 viták folynak arról, hogy megúszhatják-e általános bérbefagyasztás nélkül (a térség legjobb gazdaságában!) a következı esztendıt. Kezdetben volt olyan vélemény, hogy ezek a országok talán elkerülhetik a mélyebb válságot, mert a hitelpiacuk viszonylag fejletlen és a gazdaságuk relatíve izolált. Aztán hamar kiderült, hogy valójában nagyonis érzékenyek, mivel kismérető, fejletlen és a külföldi forrásokra (segélyekre, befektetésekre, vendégmunkás-hazautalásokra) ráutalt gazdaságokról van szó. S igen veszélyessé válhat, ha a nyugat-balkáni válságkezelı-konszolidációs folyamatok mögött álló nemzetközi intézmények, nagyhatalmak, pénzügyi donor-szerepet vállaló szervezetek és államok figyelme és támogatási készsége radikálisan csökkenne. Ezek olyan kihívások, amelyek, ha kicsúsznak az ellenırzés alól, pillanatok alatt padlóra küldhetik a térség gazdaságait és államait! S ez beemelhet egy olyan konfliktus-sorozatot a politika világába, amilyenekre a közelmúltban nemigen volt példa (pontosabban nem ezek keltették a legsúlyosabb feszültségeket), vagyis a szociális indíttatású politikai válságok sorát. S ha elfajul a gazdasági és politikai krízis, akkor a más-más válságkezelési módszerekkel próbálkozó, bezárkózó vagy akár csak bőnbakkeresı államokban (az amúgy is sérülékeny!) demokratikus rezsimek megroppanhatnak, s gyorsan leépülhetnek azok a regionális együttmőködési hálózatok, amely mára (pl. a CEFTA formájában) kialakultak a térségben. Ezért azt gondolom, mindez arra kell, hogy intsen bennünket, hogy jelenleg, ebben a pillanatban igen nagy a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság, és nagyon óvatosan kell fogadnunk a térségre vonatkozó bármilyen jóslatot. Mindez tulajdonképpen azért szomorú, mert a 2007 decembere óta eltelt idıszakban (az utolsó pár hónapot leszámítva) tényleg biztató irányba fordultak az események. Jól tudjuk, hogy a konszolidációs folyamatnak különbözı szakaszai voltak jellegükben, sikerességükben egyaránt. Nagyjából azt mondhatjuk, hogy csak 1999-tıl kezdıdhetett el a válságkezelésnek az a szakasza, amelyben már valóban hozzá lehetett látni a válság strukturális okainak a felszámolásához és a térség reorganizálásához. Addig inkább a feszültségek gyors lefojtására törekvı tőzoltó-beavatkozások domináltak: a fegyveres erıszak megfékezése, a békefenntartó erık, valamint a nemzetközi igazgatási és újjáépítési missziók telepítése. Ezután következett a es idıszak, amely szerintem a válságkezelés és a konszolidáció eddigi legsikeresebb és legeredményesebb periódusa volt. Akkoriban radikálisan megváltoztak a trendek: mindenütt nyugatbarát kormányzatok jöttek létre, ezek mindegyike függött politikailag és pénzügyileg a nyugati hatalmi centrumoktól. Javulásnak indultak a térség makrogazdasági mutatói, rendezni kezdték a regionális államközi kapcsolatokat, az EU beindította a stabilitás és társulási folyamatot (SAP). Aztán 2003-ra
3 3 ismét megtört a trend. Márciusban meggyilkolták Zoran Djindjics szerb kormányfıt, szinte pontosan egy évvel késıbb következett a szerbellenes pogrom Koszovóban, végig mérgezte ezeket az éveket a montenegrói és a koszovói státuskérdés, a belgrádi Kostunicakormányzatra pedig egy lépés elıre, kettı hátra típusú politizálás volt jellemzı. Voltak persze ebben a periódusban is olyan események, amelyeket a konszolidációs folyamatok szempontjából siker-storynak minısíthetünk, pl. a horvát euroatlanti integrációs felzárkózás folytatódását, s ilyennek tekinthetjük (különösen, ha figyelembe vesszük, hogy milyen félelmek kísérték!) Montenegró 2006-os bársonyos szecesszióját, a szerb-montenegrói szétválásnak az EU által (nem túl lelkesen, de végül eredményesen) történt levezénylését. De ennek ellenére ez a es periódus igencsak kétarcú volt a konszolidációs folyamatok szempontjából. Ehhez képest 2008-ban hosszú ideig (bár voltak persze akkor is ellentmondásos dolgok, pl. a boszniai konfliktusok vagy a macedón-görög névvita) inkább pozitívumokat láthattunk. Sikerült ellenırzés alatt tartani a koszovói függetlenedési folyamatot, amely pedig igen nagy eszkalációs veszélyekkel fenyegetett. Az áprilisi bukaresti csúcsértekezleten bıvítési döntéseket hozott a NATO. Júniusra a boszniai SAA-aláírással teljessé vált az Európai Uniót és a térség államait összefőzı Stabilitási és Társulási Egyezmények hálózata. A koszovói elszakadás ellenére Szerbiában kétszer egymás után gyızni tudott a demokratikus oldal (legalábbis relatíve, az adott politikai erıtérben mindenképp annak minısíthetı oldal), és olyan kormány alakult, amelynek eddigi teljesítményét a furcsa koalíciós összetétel ellenére elfogadhatónak tarthatjuk (gondoljunk pl. Karadzsics kiadására). Ha ezeket az eseményeket összevetjük tel, és két hónappal elıbb tartjuk ezt a konferenciát, akkor valószínőleg azt mondtam volna, hogy talán ismét trendfordulót láthatunk. Hogy mostantól a konszolidáció és a felzárkózás szempontjából egy jobb, a eshez hasonlítható periódus következhet, amely a magyar külpolitika számára is jobb körülményeket és feltételeket biztosít, mert növelheti ezen országok készségét és nyitottságát a Magyarországgal való együttmőködésre. Mert erre a készségre és nyitottságra bizony szükség van. Mi gyakran és szívesen mondjuk, hogy a térség mennyire fontos számunkra, hogy mi a Balkán euroatlanti felzárkózásának protagonistái vagyunk, stb. S valóban, sokat is tett ezért Magyarország. De tudják, mi a furcsa? Hogy a térségben ezt olykor szinte észre sem veszik. Például 2005-ben sokat lobbizott Magyarország azért, hogy Horvátországgal is induljanak meg Törökországgal egyidıben az uniós csatlakozási tárgyalások. Lehet persze, hogy Ausztria jobban lobbizott, de lobbizott Magyarország is, viszont ha megnézzük a októberi horvát sajtót, akkor alig találunk néhány olyan cikket, amely megemlíti, hogy abban a bizonyos Habsburg-csoportban
4 4 Magyarország is ott volt - miközben el voltak alélva attól, hogy Ausztria mennyit segített nekik! A térség más államaiban talán még kevesebb a Magyarország iránti figyelem és empátia, mint Horvátországban. Mindez azt mutatja, hogy ezeknek az országoknak a külügyi preferenciái, törekvései, külvilágra való rálátása nem esik olyan mértékben egybe a miénkkel, mint ahogy mi gyakran gondoljuk vagy szeretnénk. Ezért egyszer arról is érdemes lenne konferenciát tartanunk, hogy miként látják maguk ezek az államok Magyarország helyét és szerepét a saját külkapcsolataikban és külpolitikai stratégiájukban Legyen szabad itt idéznem Szentiványi államtitkár úr példáját a Budapest-Belgrád légi járatról, ami jól mutatja, hogy a magyar-nyugatbalkáni kapcsolatok gyakran azért sem olyan intenzívek, mint lehetnének, mert az ı részükrıl nincs mindig megfelelı fogadókészség. Ezen jó lenne változtatni, de erre Budapest egyedül nyílván csak korlátozottan képes. Igaz, valamennyire képes, s ez nem is mindig csak a pénzen múlik (persze sokszor azon, s Magyarország befektetıi és donor-kapacitása sajnos véges). De miért nincsenek pl. magyar kulturális központok Belgrádban vagy Zágrábban (és vica versa), miközben sok, számunkra talán kevésbé fontos országban vannak? Az a további három-négy legfontosabb kérdés, amelyre a leginkább érdemes odafigyelnünk a mostani trendek kapcsán, a szerbiai, koszovói és boszniai fejlemények (mintegy örökös témákként ), valamint negyedikként az a jelenség, amit újabban mind gyakrabban emlegetnek európai Monroe-elvként. Azt gondolom, hogy ma az egyik legfontosabb cél a régióban az, hogy Szerbiában sikerre legyen segítve a mostani kormányzat, amelynek nem rossz az eddigi teljesítménye, s megérdemli a bizalmi elıleget. Ezt egyébként az Európai Bizottság november 5-i országjelentése is sugallja. Aztán van még egy olyan jelenség a közelmúlt szerb politikai színterén, amire érdemes odafigyelni, mert hosszú távon nagy jelentısége lehet: ez pedig a Szerb Radikális Párt feldarabolódása, három részre szakadása. Ennek következtében 2000-hez hasonló mértékben átrendezıdhet a szerb politikai erıtér: hosszú idı óta most fordult elı ismét, hogy a Demokrata Párt a legerısebb politikai formáció, és a három SRS-utódpárt közül a legfontosabb, a Nikolics-féle Haladó Párt megindulni látszik a szélsıséges nacionalizmust meg a szociális demagógiát ötvözı szélsıjobbról befelé, valamifajta elfogadható jobbközép párt irányába. Persze majd meglátjuk, hogy eljut-e oda vagy sem, de egyelıre ne zárjuk ki ezt a lehetıséget. És ez a két jelenség együtt, tehát a demokrata párt vezetı szerepe és a legnagyobb radikális utódpárt átalakulása óta nem látott kedvezı belpolitikai fejleményeket teremthet a szerbiai folyamatok tekintetében. A másik nagy kérdés Koszovó. Azt gondolom, a függetlenség visszafordíthatatlan, noha egy-két diplomáciai sikert elért Szerbia a közelmúltban (pl. hogy az ENSZ és az EU nem
5 5 zárkózik el attól, hogy az EULEX ún. státus-semleges módon mőködjön). De ez nem sok, s csak arra jó, hogy oldja Szerbia vereségérzetét, s belpolitikailag jól kommunikálható diplomáciai sikerként valamifajta érzelmi és morális elégtételként szolgáljon. De ezek Koszovó függetlenedését nem fogják visszafordítani. A kérdés nem is ez, hanem hogy Koszovó államkudarc lesz-e vagy sem? Hogy az az államépítési folyamat, ami ott elindult, belátható idın belül elvezet-e egy önállóan is megállni képes, bizonyos demokratikus és kisebbségvédelmi minimumnormákat betartó politikai rendszerhez, ill. a kriminális buroktól megfosztott gazdasági rendszerhez? Sokan szkeptikusak ebben a tekintetben, nem is minden ok nélkül, de egészében véve én úgy látom, hogy (amennyiben a nyugati akarat a folyamat végigvitelére és szponzorálására megmarad) Koszovónak semmivel sem rosszabbak az esélyei a konszolidációra, mint a térség bármelyik másik államának. A másik ügy, amire oda kell figyelni, Észak-Mitrovica kérdése. Azt gondolom, hogy Szerbiának még sokáig érdeke fog főzıdni ahhoz, hogy ezt a gócpontot mint egy ellenırzött, lefojtott, de szükség esetén elıhúzható konfliktust megtartsa, s a pristinai kormányzat sem kompromisszumkész. Ezért a térség integrációja az új koszovói államba egyelıre nem látszik realizálhatónak - ugyanakkor a viszály megtartható egy alacsony intenzitású, ellenırzés alatt álló krízis szintjén. Ahol a leginkább félni kell attól, hogy bedıl a rendszer és összeomlik az egész államépítési folyamat (és belpolitikai okokból, nem a külsı pénzügyi válság hatására), az jelenleg sajnos Bosznia-Hercegovina óta szinte folyamatosan romlik a három közösség egymáshoz való viszonya, s már majdnem es hangulat van. De szerencsére egy nagyon fontos szempontból különbözik a helyzet az akkoritól. Ma sem Belgrád, sem Zágráb nem vállalhatja fel Bosznia szétszakítását, s az, hogy mit tesznek a boszniai szerbek és horvátok, nagy mértékben attól függ, hogy mit mondanak nekik a két szomszédos fıvárosból. Ma Belgrád és Zágráb nagyon szeretne européer lenni, ráadásul Belgrádot a saját koszovó-retorikája is korlátozza, ezért csak mérsékelten szíthatják a szecessziós fenyegetéseket (sıt ne tegyünk igazságtalan egyenlıségjelet: a hivatalos Zágráb most nem is szítja). De arra is szükség lenne, hogy ellenırzés alatt tartsák azt a Milorad Dodikot, aki ellenzékiként és háborúellenes politikusként kezdte a 90-es évek elején, ma viszont szinte abszolutista hatalmat kiépítve jóformán a saját feudumaként kezeli a Republika Srpskát (RS), és nehéz vele bármiben dőlıre jutni. S vele szemben ott áll az a Haris Silajdzic, aki szintén nem tartozott a szélsıséges politikusok közé annak idején, de aki 2006 tavaszán megbuktatta az alkotmányreformról szóló pártközi egyezményt és manapság mást sem tud hajtogatni, minthogy az RS a háborús etnikai tisztogatások terméke és ezért meg kell szüntetni Nem mondhatnánk, hogy morális értelemben nincs igaza, de attól az RS ma már tény, a daytoni szerzıdés is elismerte, és a 90-
6 6 es évek történései ellenére sem állítható, hogy a boszniai szerbségnek nem lehet joga az autonómiára. Koszovó elszakadása tovább élezte a konfliktust, mert amit a hivatalos Belgrád sosem mondott ki, azt Banja Luka kimondta, hogy ti. ami jár a szerbiai albánoknak, az járjon a boszniai szerbeknek is. Érdekes módon az is növelte a feszültségeket, hogy az közötti idıszakban Bosznia-Hercegovina számottevı lépéseket tett a konszolidáció és az európai integráció irányába. Ez ugyanis óhatatlanul együtt járt a hatalom egyfajta koncentrálódásával, tehát a Daytonban még nagyon üres módon meghatározott központi hatalom bizonyos fokú megerısödésével, sıt az eurointegráció még követelte is ezt a centralizálódást. Brüsszelnek ui. szüksége lenne egy (egy, nem több) kormányzati partnerre, amellyel tudna kommunikálni, amely Boszniát egységes gazdaságként mőködtetné, de amelyet a daytoni status quo-t védelmezı Dodik elutasít. Nem hiszem, hogy az ı aktuális, közvetlen célja a szecesszió lenne, inkább csak a központi hatalom obstrukciója, de abból a megfontolásból, hogy a többi lehetıséget majd megteremti a jövı. Mindezek a tényezık együttesen ismét igen törékennyé tették a boszniai helyzetet. S végül egy-két mondatot az európai Monroe-elvrıl. Az elmúlt években egyre inkább látszott az a tendencia, hogy a Nyugat-Balkán az Európai Unióé, egyelıre teherként és felelısségként, de egyszer talán jutalomként is, ha majd ez a nyugat-balkáni válságzóna egy lecsillapodott Délkelet-Európává szelídül Ez a tendencia legalábbis egyelıre így is marad, mert sem Washington, sem Moszkva nem látszik nagyon aktívnak a térségben. Szerintem az Obama-adminisztráció (noha külpolitikai stábja minden bizonnyal tele lesz a Clintonadminisztráció olyan embereivel, akik szerepet játszottak a korábbi válságkezelésekben) alapvetıen folytatni fogja a Bush-adminisztráció Balkán-politikáját, tehát a tehermentesítés, a távolságtartás, az EU-ra való átruházás politikáját. De az USA teljesen nem fog kivonulni a térségbıl, s ez, valljuk be, jól is van így. Az USA és a NATO (akár jelképes) jelenlétére azért is szükség van, mert mindegyik balkáni állam politikai osztályára sajnos idınként ráfér, hogy érzékeljen bizonyos határokat: hogy mit szabad, és mit nem, hogy vannak bizonyos kemény nemzetközi korlátok... Ennek tudatosításához kell egy erıháttér, egy szankcionálási képesség, s ezt csak az amerikai és a NATO-jelenlét adhatja. Mert tudnunk kell, hogy a konszolidációs folyamatok egyik kulcsa továbbra is az, hogy a nemzetközi közösség megtalálja a jutalmazás és a szankcionálás megfelelı mixtúráját. Persze jobb és eredményesebb, ha a külsı politikai környezet alapvetıen a jutalmazásra épül (vagyis az európai perspektíva megnyitására), de bizonyos korlátok kijelölése továbbra is szükséges. Oroszország nagyon aktív volt az év elején Koszovó apropóján, valamint a szerb energia-gazdaságban, de azt gondolom, hogy az európai Monroe-elv érvényesülését legalábbis egyelıre ez sem veszélyezteti. A szerb
7 7 politikusok is tisztában vannak azzal, hogy a pénz és a felzárkózás lehetısége nem Oroszországtól, hanem a Nyugattól várható, s szembesülniük kellett azzal is, hogy Oroszország sem ırizte meg nekik Koszovót. Ezért egy radikális orosz-barát orientációváltás esélye hez képest lényegesen csökkent. Köszönöm a figyelmet.
Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa:
1 Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: A koszovói konfliktus magyar szemmel (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága
RészletesebbenA koszovói függetlenség kikiáltásának politikai és gazdasági következményei
1 Juhász József Miszlai Sándor A koszovói függetlenség kikiáltásának politikai és gazdasági következményei A politikai helyzet Koszovó függetlenedési folyamata visszafordíthatatlan. Ezt a régóta nyilvánvaló
RészletesebbenAhol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség
Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették
RészletesebbenGál Kinga, EP-képviselı: Koszovó jövıje és az EU szerepe
Gál Kinga, EP-képviselı: Koszovó jövıje és az EU szerepe (Az elıadás 2007. április 13-án az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által szervezett a Függetlenség
Részletesebbenintegrációs folyamatok
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Magyarország és a nemzetközi integrációs folyamatok 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Kétpólusú világrendszer
RészletesebbenRostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
Részletesebben70 EU WORKING PAPERS 2/2006. Római Birodalom kultúrát: c) Az Osztrák-Magyar Monarchia,
DR.SZŰCSR.GÁBOR* ANYUGATBALKÁNÉSAZEURÓPAIUNIÓ FURCSAPÁROK : BEVEZETŐMEGJEGYZÉSEK AcímelsőrészeazértutalNeilSimonvígjátékára,hogyszembetűnjönazakülöI hatalminak tekintett)akarateszköze,amozgásteret,azönállóságotszűkítőfölöslei
RészletesebbenMakedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.
Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia
RészletesebbenA Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.
A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika
RészletesebbenSzentiványi Gábor a Külügyminisztérium szakállamtitkára, politikai igazgató
Szentiványi Gábor a Külügyminisztérium szakállamtitkára, politikai igazgató A Balkán térség és a magyar külpolitika (Az elıadás 2008. november 20-án hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága
RészletesebbenKutatási jelentés a MeH MTA megállapodás keretében végzett MEH-VI.5/2008. számú. A Balkán mint stratégiai térség Magyarország számára.
Kutatási jelentés a MeH MTA megállapodás keretében végzett MEH-VI.5/2008. számú A Balkán mint stratégiai térség Magyarország számára címő kutatásról Projektvezetı: név: Pók Attila beosztás: igazgatóhelyettes
RészletesebbenA pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban
Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences A pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban GÁL, Zoltán (PHD, Dr habil.) galz@rkk.hu Centre for
RészletesebbenRendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában
ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenKoszovó útja a függetlenségig
A HÓNAP TÉMÁJA 67 Juhász József Koszovó útja a függetlenségig Történelmi elõzmények Koszovóhoz hagyományosan erõs mind a szerbek, mind az albánok kötõdése. A terület évszázadok óta vegyesen lakott, gazdaságilag
RészletesebbenAz állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve
RészletesebbenKÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HOGYAN LÁTJUK EGYMÁST - LÁTJUK-E EGYMÁST (KOZEP-) EURÓPÁBAN?" KÖZÉP-EURÓPA KISEBBSÉGI NÉZ ŐPONTBÓL BÁNYAI JÁNOS A nyolcvanas évek közepén, akkor úgry t űnt fel, váratlanul, Európa
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenÖsszefoglaló. A világgazdaság
Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz
RészletesebbenA NYUGAT-BALKÁN JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK
A NYUGAT-BALKÁN Az EU Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikájának kidolgozásakor annak elősegítését tartotta szem előtt, hogy a régió országai fokozatosan integrálódjanak az Unióba. 2013. július 1-jén a
RészletesebbenÉVES BESZÁMOLÓ JELENTÉS
ÉVES BESZÁMOLÓ JELENTÉS 2007. február 2007. július DR. GRACZKA GYULA Tanácsos, tudományos és technológiai (TéT) attasé MOSZKVA Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Budapest 1 1. Oroszország tudományos
Részletesebben32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd
Napii Ellemzéss 32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd Összegzés Felesleges is vezetı makrogazdasági hírt keresni, hiszen a lényeg, hogy az amerikai piacok minden hírt pozitívan értékelve jutottak több havi
RészletesebbenRévkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenAz Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?
Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még
RészletesebbenA Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai
Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az
RészletesebbenA szerbiai politikai változások tendenciái 2008-2009-ben
1 Juhász József A szerbiai politikai változások tendenciái 2008-2009-ben Az általános politikai helyzet Szerbia mai politikai térképét a 2008. május 11-i parlamenti választás alakította ki. Akkor, a Borisz
RészletesebbenAz entitásközi határ - a boszniai térfolyamatokat meghatározó választóvonal
Léphaft Á.-Reményi P.-Végh A.: Az entitásközi határ - a boszniai térfolyamatokat meghatározó választóvonal A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói,
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenA stratégiai vizsgálat nehézségeiről Az államok külpolitikai kompetenciájáról A stratégiai vizsgálat nagyobb nehézségeiről A globális stratégiai
A stratégiai vizsgálat nehézségeiről Az államok külpolitikai kompetenciájáról A stratégiai vizsgálat nagyobb nehézségeiről A globális stratégiai folyamatokról Az európai stratégiai folyamatokról A regionális
RészletesebbenA célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet
A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet (Népszava 2009. február 27.) Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi
RészletesebbenAz Európai Parlament 2007. október 25-i ajánlása a Tanácshoz az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról (2007/2126(INI))
P6_TA-PROV(2007)0482 Az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatok Az Európai Parlament 2007. október 25-i ajánlása a Tanácshoz az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról (2007/2126(INI)) Az Európai
RészletesebbenVálasztások és kormányalakítás Szerbiában
Választások és kormányalakítás Szerbiában 2008. július 7-én a szerbiai parlament megválasztotta a szerb kormányt. A 250 képviselıbıl 127 támogatta az új koalíciót (27 szavazott ellene, 10 tartózkodott,
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenA NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM
REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban
RészletesebbenJOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK ESZKÖZÖK
A NYUGAT-BALKÁN Az EU Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikájának kidolgozásakor annak elősegítését tartotta szem előtt, hogy a régió országai fokozatosan integrálódjanak az Unióba. 2013. július 1-jén a
RészletesebbenA gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban
A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenMIT KERES(HET)ÜNK A NYUGAT-BALKÁNON?
MIT KERES(HET)ÜNK A NYUGAT-BALKÁNON? Tézisek Az uniós csatlakozási alapok felhasználása a Nyugat-Balkánon a környezetvédelem területén témájú KSZGYSZ és KüM által rendezett 2014.IV.hó 10-i üzletember fórumon
RészletesebbenSZAKMAI MEGJEGYZÉSEK
SZAKMAI MEGJEGYZÉSEK A DUNA STRATÉGIA HAZAI MEGBESZÉLÉSE ELÉ 1 Fleischer Tamás BEVEZETÉS A Bizottság 2009. október 22-én 14 érintett országot keresett meg a Duna Stratégia megindítására vonatkozó levelével.
RészletesebbenAZ ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK SAJÁTOSSÁGAI KÖZÉP-EURÓPA ÉS A BALKÁN KONTAKTZÓNÁJÁBAN
AZ ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK SAJÁTOSSÁGAI KÖZÉP-EURÓPA ÉS A BALKÁN KONTAKTZÓNÁJÁBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HORVÁT MAGYAR HATÁRTÉRSÉGRE Rácz Szilárd XII. MRTT vándorgyűlés Veszprém, 2014. november
RészletesebbenDr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet
RészletesebbenMerénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
RészletesebbenEnyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés
Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenDivatos termék-e a kondenzációs kazán?
Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken
RészletesebbenEurópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei Budapest, 2011. november Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés European Bank for Reconstruction and Development
RészletesebbenMÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*
MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló
RészletesebbenMunkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén
Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenSzövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével
Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni
Részletesebben5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet
5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t
RészletesebbenK i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,
Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat
RészletesebbenA fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán. Fabula Szabolcs. 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége
A fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán Fabula Szabolcs 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége A globalizáció nem új jelenség, azonban napjainkban egyre jobban megtapasztalhatjuk
Részletesebben31. Hét 2009. július.29. Szerda
Napii Ellemzéss 31. Hét 2009. július.29. Szerda Összegzés Leginkább a vártnál rosszabb fogyasztói bizalmi indexértékkel magyarázták a tegnapi amerikai tızsdei kezdést, azonban az egy százalékot meghaladó
Részletesebben"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"
"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az
Részletesebbens z o l g á l t a t á s i i r o d a
s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás
Részletesebben1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
RészletesebbenTechnikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s.
Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. S&P 500 Az S&P 500 index az 1 220 ponton húzódó ellenállás fölé került. Az elpattanás és a korrekció lehetısége még érvényben van, mégha némi áttörés már megtörtént,
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenMoszkva és Washington kapcsolatai
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél
RészletesebbenNÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL
NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni
RészletesebbenMONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné
RészletesebbenKISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1
KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket
RészletesebbenFrey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)
Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális
RészletesebbenORSZÁGOK, NÉPEK VAGY ETNIKUMOK...
A múltat be kell vallani" (József Attila) Juhász György (irodalomtörténész) ORSZÁGOK, NÉPEK VAGY ETNIKUMOK... Megjelent: a Magyar Nemzetben 2011. április 2-án Mezsgyén címmel MIT ÜZEN A BALKÁN? Európa
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.10. COM(2012) 581 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSI ESZKÖZ (IPA) FELÜLVIZSGÁLT TÖBBÉVES INDIKATÍV PÉNZÜGYI
RészletesebbenÍGÉRETBEHAJTÓ SZEMLE
ÍGÉRETBEHAJTÓ SZEMLE A kettıs beszéd rabságában 19. szám 9. http://szkszhu.szksz.com/isz07019.pdf Az összes szám elérhetı a http://szksz.com címen. A FIDESZ kettıs beszédet 1 folytat. A magyar választók
RészletesebbenInnovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010
Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,
RészletesebbenA Kárpát-medence politikai földrajza
Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. A Kárpát-medence politikai földrajza Hajdú Zoltán hajdu@rkk.hu Az előadás négy érintett
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó
Szarvasi Rendırkapitányság Rendészeti Osztály Dévaványa Rendırırs 551 Dévaványa, Árpád út 5. 6/66/483-377 E-mail : szarvas.rk@bekes.police.hu Száma: 46/ 274 /213. ált. A tájékoztatót elıterjesztésre alkalmasnak
RészletesebbenH A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E
NATO KAPCSOLATOK ÉS FELADATOK SZARAJEVÓBAN NATO POLITICAL AND MILITARY RELATIONS IN BOSNIA-HERZEGOVINA A felbomló Jugoszlávia megoldatlan politikai konfliktusai vezettek a véres boszniai háborúhoz, amely
RészletesebbenTechnikai elemzés. matiou. Fio o.c.p., a.s.
Technikai elemzés matiou Fio o.c.p., a.s. A prágai PX index nem tudta megtartani az 1180 pontos határt és pont azt tette, ami várható volt az áttörés után: egészen az oldalazás szintjére esett. A külföldi
RészletesebbenCIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS
CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen is elérhetı: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Továbbra is lehetséges a magyar
RészletesebbenKétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,
Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenA közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl
A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet
Részletesebben6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.
6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.
RészletesebbenZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT
ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika
RészletesebbenA7-0342/ Jelentés Agustín Díaz de Mera García Consuegra A bevándorlási összekötı tisztviselık hálózatának létrehozása
0.2.200 A7-0342/ 00-00 MÓDOSÍTÁSOK 00-00 elıterjesztette: Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Jelentés Agustín Díaz de Mera García Consuegra A bevándorlási összekötı tisztviselık hálózatának
RészletesebbenLegénytoll a láthatáron II.
DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
RészletesebbenAz MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai
Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenVálogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.
BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,
RészletesebbenFelkészülés a elsı félévi magyar EU-elnökségre
Felkészülés a 2011. elsı félévi magyar EU-elnökségre Bevezetı A Tanács = kormányzati részvétellel Egységes, de különbözı szintek, különbözı formációk /Európai Tanács/ Miniszterek tanácsa (9 tanácsi formáció)
RészletesebbenAKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ
CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból
RészletesebbenSzabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében
Magyar Energia Hivatal Tervezet 091020 Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében A Hivatal hozzászólás céljából 2009. szeptember 21-i
RészletesebbenMegint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk
Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan
RészletesebbenMÉGIS. Kertész Imre atya emlékére
MÉGIS A legjobbat add a világnak, amid csak van, s ha verést kapsz érte cserébe, MÉGIS A LEGJOBBAT ADD A VILÁGNAK, AMID CSAK VAN! ( a calcuttai gyermekotthon faláról ) Kertész Imre atya emlékére Kertész
RészletesebbenA városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után
Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl
RészletesebbenÜNNEPI KIADÁS SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGÉNEK HUSZADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL
TARTALOM NÉPSZAVAZÁS A FÜGGETLENSÉGRİL 1990, december 23 Hazai archív sajtó- a szlovén függetlenségi folyamatokról 1990-1991 MI TÖRTÉNT? A TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE ÉVES PROGRAMOK 2010-11 A 'PICTURE
RészletesebbenTanodakutatás 2013. A tanoda monitoring-program fı eredményeinek a bemutatása. XII. Pedagógiai Értékelési Konferencia, 2014, Szeged
Tanodakutatás 2013 A tanoda monitoring-program fı eredményeinek a bemutatása Németh Szilvia Lannert Judit XII. Pedagógiai Értékelési Konferencia, 2014, Szeged 1 Monitoring program célja 1. A Roma Education
RészletesebbenBefektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak
Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,
RészletesebbenMagyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)
Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet
Részletesebben2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla
2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla Vicsek Lilla a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense. Az utóbbi években elsősorban a
Részletesebben