Az A a lvás neurofi of ziológiá ógi ja j,, szabályozása és funkc f iói Halász P

Átírás

1 Az alvás neurofiziológiája, szabályozása és funkciói Halász P

2 Bits of Sleep, Borbely,A. et al., 1998

3

4 Az alvásperiódusok előfordulás 24 órás napon belül különböző életkorokban Ujszülött 1 éves 4 éves 1O éves Felnőtt

5 Az alvás ontogenezise Órák REM Teljes alvásidő Éber Teljes alvás Nap hónap hónap évek Ujszülöttek csecsemők gyermekek serdülők felnőttek idősek Roffwarg, Muzzio and Dement (1966)

6

7

8

9 Az orexinek a lateralis hypothalamusban képződnek

10 Az orexinerg rendszer Kilduff,T.S., Peyron,C., TINS 23: , 2000

11 Orexinek és REM Kutya narcolepsiában szisztémásan adott hypocretin-1 REM alvás csökkenést okoz dózisfüggő módon csökken a cataplexia. Ismételt adás: az éber és alvási periódusok stabilizálódnak, megszűnt a cataplexia több napra olyan állatoknál, amelyeket előzőleg nem sikerült tünetmentessé tenni. (John 2001).

12 Az alvás aktiv folyamat A basalis előagy ingerlése NREM alvást indukál Az elülső hypothalamus kárositása insomniát okoz REM alvás kiváltható az agytörzs cholinerg ingerlésével

13 Lassu hullámu alvást indukáló strukturák W1: To_dsws.1.SERIES_ Frontobasal cortex anterior hypothalamus nucleus of the solitarii tract

14 Az alvásindukáló VPLO A VLPO vetületei Saper,C.B., et al., TINS, 24: , 2001

15 Alvás ébrenlét reciprok antagonista viszonya Az alvás-ébrenlét kapcsoló Saper,C.B., et al., TINS, 24: , 2001 Alvás Éberség

16

17 Az EEG különböző alvás stádiumokban Awake 2. stage 1. stage 3. stage REM 4. Stage

18 A NREM-ben involvált agyi funkciók Az alvási orsózás a thalamo-corticális rendszer bursting üzemmódjával korrelál : Váltakozó gátlás és izgalom során a szenzoros információ folyam megszakadást szenved A fázisos GABA-erg gátlást a thalamikus retikuláris magvak szolgáltatják Az alvási oscilláció jellege (orsók vagy delták) a thalamikus átkapcsoló sejtek polaritás viszonyaitól függ

19 Az NREM alvás EEG jelenségeit meghatározó thalamo-corticális hálózat

20 Oszcilláció a thalamo-cortikális rendszer két üzemmódja között Bursting - mód Tonusos tüzelés Alvás Csökkent vérátáramlás ill. desaktiváció (disfacilitáció) a kéregben (TCD,SPECT,fMR) Éberség

21 NREM SLEEP Thalamo-corticcal system in bursting mode Sensory inflow interrupted Arousal by sensory stimuli Same system, same working mode ABSENCE Thalamo-cortical system in facilitated bursting mode Sensory inflow interrupted Inhibitory effect of sensory stimulation Promotional effect of falling asleep Epilepsy and sleep are bedfellows Steriade

22 A thalamo-corticális és a cholinerg arousal rendszer interakciója Steriade et al 1992

23 A szignifikánsan alacsonyabb CBF-el jellemzett területek NREM-ben: agytörzs, thalamus, basalis ganglionok, orbitofrontális cortex, elülső cinguláris cortex, precuneus és a jobb mesio-temporális area. Nature 383: (1996).

24 A REM alvásban szerepet játszó agyi mehanizmusok Az agy aktivált míg a szenzoros beáramlás és a motoros output gátolt paradox alvás EEG hasonló a 1 NREM stádiuméhoz Az agyi vérátfolyás és hőmérséklet magasabb mint ébren Kiváltott válaszok hasonlók az éber állapothoz A vázizomzat, kivéve a diphragmát és az oculomotoros rendszert, tónusvesztett

25 Schematic illustration of present hypothesis regarding atonia mechanisms during REM sleep. It is assumed that during REM sleep, neurons of the nucleus reticularis pontis oralis (stippled area in top section) exert an excitatory influence via the lateral tegmentoreticular tract on neurons in the medulla (stippled area in middle section), which in turn exert a generalized inhibition on spinal motoneurons via the ventrolateral reticulospinal tract. Abbreviations: AF, anterior funiculus; DLF, dorsolateral funiculus; FTG, gigantocellular tegmental field; Gc, n. reticularis gigantocellularis; IO, inferior olivary complex; LC, n. locus coeruleus; Mc, n. reticularis magnocellularis; Pc, n. reticularis parvocellularis; Rtp, n. reticularis tegmenti pontis; VLF, ventolateral funiculus.

26 A REM alvásban szerepet játszó agyi mehanizmusok Nystagmus-szerű gyors szemmozgások és mioklónusos rángások az arcban és végtagokban, periodikus megjelenéssel (fázisos aktivitás) A szivritmus és a légzés egyenetlen a fázisos aktivitás alatt Penis és clitoris erekció függetlenül az álmok szexuális tartalmától

27 Basalis előagyi strukturák amelyek a REM alatti erekciót szabályozzák Schmidt MH et al. Sleep. 1999;22(4):

28 A REM alvásban szerepet játszó agyi mehanizmusok A REM és az éber állapot különbségei: 1. A locus coeruleus adrenerg és a raphe magvak serotoninerg (aminerg) befolyása hiányzik 2. A motoros output gátolt (a leszálló, glycin által közvetitett, motoneuron gátlása révén)

29 A REM alvásban szerepet játszó agyi mehanizmusok REM alvásból ébredve az alvók 85%-a álmokról számol be Az állatok REM alvását megelőzik és kisérik a ponto-geniculo-occipitális (PGO) tüskék A ritmikus theta aktivitás a hippocampusban amely hasonló az éber állapotban ugyanitt észlelt thetához emberben?

30 A tudatállapotok neurokémiája

31 A REM alvásban szerepet játszó agyi mehanizmusok A REM alvásért felelős struktúrák a pons laterális tegmentális régiójában vannak a locus coeruleustól lefelé Az itt elhelyezkedő neuron populáció a REM alatt mutat kisüléseket (REM-on neurons) és csendes éber állapotban Ezen neuronok cholinerg ingerlése kiváltja a REM alvást A PGO kisülések eredete ugyanezen struktúrákban van (PPT-LDT) A kisülés mintázat azonos a PGO kisülési mintázatával és az ingerlésük kiváltja, sértésük elnyomja a PGO-t

32 Ponto-geniculo-occipitális occipitális aktivitás mint az álomélmények inputja Hobson et al. Neuroreport 1998;9(3):R1-R14.

33 Agytörzsi átmetszések és a REM alvás (Jouvet ) Motor V Pyramidal Tract Gigantocellular Pontis Cauoalis Pontis Oralis

34 Agyi területek amelyek vérátfolyása szignifikánsan növekedik REM alvásban: pons, thalamus, amygdaloid complex, elülső cinguláris cortex és a jobb parietal lebeny. Maquet et al. Nature 383: (1996).

35 The ventral route of dreaming (through the dopaminergic mesolimbic pathway) Solms 2000

36 Hobson and McCarley (1977) Activation-synthesis model of dreaming: activation of pontine structures during REM sleep stimulate brain from within. Information projected onto limbic and forebrain strructures recuperate memory, construct the dream story and activate emotions Cognitive features of dreaming: loss of directed thoughts loss of logical reasoning poor memory within and after the dream Physiology corresponding to these features: selective activation of brain structures underlying emotion and perception selective inhibition of brain structures underlying causal thinking and self-awareness,

37 Cerebral areas where CBF is significantly elevated in REM sleep: pons, thalami, amygdaloid complexes, anterior cingulate cortex and right parietal lobule. Maquet et al. Nature 383: (1996).

38 The 110 published cases of loss of dreaming due to focal forebrain pathology fall into two anatomical groups (Solms 2000)

39 Dreams does not occur without the participation of certain cortical areas, and may occur without REM state executive structures (Solms 2000) The condition of the cortical mantle is more suitable for dreaming in REM state compared to NREM sleep state REM: activated cortical state NREM: works against mental activity

40 Dream between neuroscience and psychoanalysis Psychoanalytic view:: dreams develop from psychological reasons having only secondary impact on body functions. Using dream as tools to achieve transformation of the dreamer s personality through interpretation. Psychobiological view: dreams are byproducts reflecting inner activation periods of the cortex (self-activated brain). An alternative biological interpretation: dreams reflect the working mode of REM sleep, and develops late in the phylogenesis, but are executed paradoxically by ancient brainstem structures. Solving this paradoxon we can assume that REM sleep and its mentation, the dreams, are not phylogenetically new products, but remnants of a phylogenetically ancient consciousness, the remnant of the rudimenter animal consciousness.

41 HOMEO STATIKUS ULTRADIÁN ALVÁSSZABÁLYOZÁS AROUSAL VEZÉRELT CIRCADIÁN

42 HOMEO STATIKUS ULTRADIÁN ALVÁSSZABÁLYOZÁS AROUSAL VEZÉRELT CIRCADIÁN

43 Az alvás homeostatikus szabályozása Az NREM alvás mélysége (amit a delta power mennyisége tükröz) az előzetesen töltött éberség hosszával arányos (Borbély 1982) Két folyamat alvás regulációs elmélet (Borbély et al ): az alvást a homestatikus befolyások irányitják és az alvás- ébrenlét készség ritmikus váltakozása kapuzza

44 A homestatikus szabályozás (Borbély et al 1990)

45 A Két-folyamat modell (Borbély és mtsai ) Sleep-wake cycle awake sleep awake sleep Sleep deprivation awake sleep The level of sleep propensity is determined by the linear interaction between the level of homeo- static need of sleep (S) and the arousal threshold (C). Shaded areas reflect the intensity of sleep quantified by EEG power in the delta band.

46 A lehetséges alvásfaktorok listája Sleep factor Compounds/chemical Mechanism of action First reference structure S-factor muramyl peptides, IL-1β TNFα Pappenheimer et al, glutamic acid, 1967 alanine, PGD-D2 basal diaminopimelic acid forebrain? SPS (sleep promoting substance) uridine oxidized glutathione GABA-A NMDA Inoue, 1986 adenosine purine A1 Ach neurons Haulica et al, 1973 A2 basal forebrain hypnogenic region PGD-D2 A2A Hth POA n. Ueno et al, 1982 tuberomammilaris H oleamide fatty acid allosteric modulation: Lerner et al, 1994 (cerebrodiene) 5-HT2, 7, GABA-A, metab of anandamide

47 Számos laboratóriumban, sokoldalúan dokumentált alvást fokozó endogén anyagok 1. Adenozin Prostaglandin D2 (PGD2) Growth hormone-releasing hormon (GHRH) Interleukin-1 és egyéb növekedési faktorok

48 HOMEO STATIKUS ULTRADIÁN ALVÁSSZABÁLYOZÁS AROUSAL VEZÉRELT CIRCADIÁN

49 Az alvás circadián szabályozása Az agyon belüli pacemaker (experimentális személyek megtartották a saját (kissé módositott) circadian ritmusukat az időtagoló információktól tartós deprivációban is (Aschoff , Wever 1979, Strogatz et al1986) A belső pacemaker a nucleus suprachiasmatis (pusztitása kárositja, reimplantaciója visszaállitja az alvás-ébrenlét ritmust patkányban - Moore, Eichler 1972, Klein et al 1991)

50 A suprachiasmaticus mag roncsolásának hatása a patkány alvás-ébrenlét ciklicitására Intakt SCN Roncsolt SCN

51 A nucleus suprachiasmatis a circadian ritmus anatómiai szubsztrátuma

52 Az alvás circadián szabályozása Az alvásperiódus időzitését a melatonin szabályozza, amit a corpus pineale választ ki (szekreciója független az alvástól, a sötét periódus határozza meg és kiválasztása világosban felfüggesztett) A melatonin hatást gyakorol a nucleus suprachiasmatisra (melatonin receptorok)

53 HOMEO STATIKUS ULTRADIÁN ALVÁSSZABÁLYOZÁS AROUSAL VEZÉRELT CIRCADIÁN

54 Az alvás ultradián szabályozása Az NREM és REM váltakozását az agytörzsi cholinerg és aminerg neuron csoportok reciprok interakciója szabályozza (McCarley,Hobson 1975, McCarley, Massaquoi 1992) A thalamocorticalis sznkronizáló rendszer és az agytörzsi cholinerg deszinkronizáló (arousal) rendszer szintén reciprok antagonista módon müködik (Steriade et al, 1992)

55 HOBSON és MACCARLEY (1975): RECIPROk- INTERAKCIÓS MO- DELJE Az aminergic REM-off Sejtek beszüntetik a tüzelést, ami a cholinerg REM-on sejtek dizinhibitióját eredményezi, ami kérgi aktivációt eredményez

56 A nappali aluszékonyság neurofiziológiája BRAC-ra utaló adatok: -Frontális theta spectrum növekedése percenként (Manseau és Broughton ) -Vizuális éberségi testekben hasonló periodicitás (Busby és Broughton 1983, Orr és mtsai 1974) -Pupillometriás mérések: perces oscilláció (Lavie 1979) -Elalváskészségben perces periodicitás (Lavie és Scherson 1981) Pathológiás adatok: -Narcolepsiás alvás rohamok periodicitása (Passouant és mtsai 1969, Schulz 1985) - Absence rohamok periodicitása (Broughton 1985)

57 A nappali aluszékonyság neurofiziológiája Alváskészség alváskésztetés (NREM REM) Álmosság Aluszékonyság Alvásinercia Hiperszomnia Éberség fenntartásának készsége és zavara Csökkent éberség Alvás Éberség

58 A nappali aluszékonyság neurofiziológiája Az alváskészséget befolyásoló fiziológiás tényezők: Az előzetesen alvással töltött idő (homeostatikus tényező) Napszak - alváskapuk - az alvás tiltott zónája - BRAC

59 A nappali aluszékonyság neurofiziológiája MSLT napszaki ingadozása fiatal ( ) és felnőtt ( )csoportban

60 A nappali aluszékonyság neurofiziológiája Az álmosság (természetes AD utáni kóros) Neuropszichológiája Reverzibilis frontális szindr. -Verbális fluencia - Nonverbális tervezés - Originalitás - Szelektiv figyelem - Komplex okfejtés Szomatikus tünetei -Légzés lassul -Paraszimp. tónus nő -Szimp tónus csökken -Miosis -Szivritmus csökken -Tensió csökken -Pásztázó szemmozg. csökken -Lassu szemmozg.nő -Bőr elektr. vezetőképesség nő -Testhő csökken Elektrofiziológiája -Alpha kiterjedés, majd alpha-csillap. -mikroalvások -power spectrum -lassu tartomány nő -P300 latencia nő - ampl. csökken

61 Átmenetek az egyes alvásstádiumok között ÉBER 2 1 REM 3 NREM Mahowald et al Ébredési zavarok 2. A, REM fragmentumok B, REM magatartászavar C, Éber álmok D, Delirium 3. A, Status dissociatus B, Parasomnia átfedés

62 Az állapot (state) koncepció Egyes agyi (és somatikus) alrendszerek müködése egymással összehangolt módon történik. A müködések bizonyos csoportjai egyszerre manifestálódnak, míg más müködések ua.gátlás alatt állnak. Müködésmintázatok, müködésegyüttállások jellemeznek egy-egy állapotot. Az állapotok ua. időlegesek, spontán, vagy környezeti változásokkal kapcsolatban, váltják egymást. Az állapotok eredetileg magatartás-állapotok voltak, melyek mögötti fiziológiai összefüggések később derültek ki

63 REM magatartászavar Alapja: REM alvás izomatónia nélkül (SCHENCK et al. Sleep Res., 1985; 14: 208.) Neuronvesztés a locus coeruleusban és a substantia nigraban; mesopontin neuronszámnövekedés (SCHENK et al 1997) Rigorral járó betegségek előfutára és kísérője: Parkinson kórban 50% (Miyamoto et al 2001.) Multisystemás atrophiában 90% Progressiv supranuclearis bénulásban 85-90% Montplaisir et al 2002., Naseida et al. 1998

64 REM disszociációs jelenségek Alvás: Alvásroham, alváskezdeti REM Aktív corticalis működés (álmodás): Hypnagóg hallucinatiók Harántcsíkolt izomzat tónusvesztése: Cataplexia Alvási paralysis

65 HOMEO STATIKUS ULTRADIÁN ALVÁSSZABÁLYOZÁS AROUSAL VEZÉRELT CIRCADIÁN

66 Az alvás mikrostrukturája Les phases d activation transitoire spontanées Schieber et al 1971 Minden 4-5 percben, alkalommal egy éjszaka Azonos azokkal az ébredési ingadozásokkal amelyeket szenzoros ingerekkel előhivhatunk Előfordulási gyakorisága negativ összefüggést mutat az alvás mélységével és a legmagasabb REM-ben Frekvenciájuk estétől reggelig nő

67 A PAT-ok átlagos számai 10 percenként 6 egészséges személyben az éjszaka folyamán (Scheiber et al 1971)

68 Szinkronizációs tipusú mikroébredés F4 G2 T4 G2 P4 G2 O2 G2 F3 G2 T3 G2 P3 G2 O1 G2 Cz G2 a ECG1+ ECG1- EMG1+ EMG1-240 µv 1 sec F4 G2 T4 G2 P4 G2 O2 G2 F3 G2 T3 G2 P3 G2 O1 G2 Deszinkronizációs tipusú mikroébredés b Cz G2 ECG1+ ECG1- EMG1+ EMG1-150 µv 1 sec

69

70 Alvásbeli ciklikus változékonyság A A A A

71 A tónusos (kémiai) és fázisos(mikro-ébredés) alvásszabályozási tényezők együtthatása az alvásciklusokban Mikro-ébredések : alvási szinkronizáció tipusúak,ritkák Mikroébredések: deszinkronizációs tipusuak. gyakoriak Halász, 1982

72 Az alvás mikrostrukturája Szerepe az alvásszabályozásban Az alvásfolyamatot a homestatikus és circadián befolyások szabályozzák ahogy ezt a Borbély-féle Két folyamat modell leirja Egy további szabályozó tényező a külső ébresztő befolyás amelynek alvást elősegitő szerepe van az alvásciklusok leszálló, míg ébresztő szerepe a leszálló szárakon Az alvás első része jobban előre programozott, míg az utoló része már jobban a külső és belső ébresztő befolyások hatása alatt áll

73 Ébredési zavarok (kóros ébredés) Három kórállapot : 1, Felrettenés (sleep terror pavor -succubus) 2, Alvajárás (somnambulizmus) 3, Ébredés zavartsággal Pubertás elött kezdődnek, fiatal felnőttkorban leggyakoribbak A pathológiás ébredés jellemzői: - zavartság, desorientáció - automatikus magatartás - - külső ingerekre kevéssé - rosszul ébreszthetők reagálnak - nincs álomszerű emlékük - retrográd amnesia

74 Az alvás funkciói Van-e funkciója? NREM: A fehérjék felépitése/regenerációja Memoria konszolidáció (hippocampocorticális dialogus) Frontális kognitiv funkciók regenerációja REM: Pszichés elaboráció Korai agyfejlődés genetikai program megvalósitása Az éberség térhóditása

75 Az NREM alvás a frontális kognitiv tevékenységek regenerációját szolgálja?

76 A NEM alvás az előzetes éberség tartamától füg Az alvási delta aktivitás mennyiségét az előzetesen ébren töltött idő határozza meg (Tobler és Borbély, Tobler és Jaggi 1987, Huber és mtsai 2000) Az EEG lassú hullám tevékenysége ( Hz) a NREM alvás intenzitásának jó mérőszáma

77 A lassú hullámu (NREM) alvás (LHA) homeostatikus szabályozás alatt áll (Borbély 1982) Alvás-ébrenlét ciklus Az alváskészség szintjét a homeostatikus igény éber alvás éber alvás (S) és a circadián készség (C) interakciója határozza meg. A satirozott területek az alvás intenzitását tükrözik, amit az EEG Alvásmegvonás alvás delta sáv teljesitménye határoz meg

78 Az alvási delta aktivitás mennyiségét az előzetesen ébren töltött idő határozza meg (Tobler és Borbély, Tobler és Jaggi 1987, Huber és mtsai 2000) A delta aktivitás alvásdeprivációt követően megnövekszik (Borbély 1981) Mindez azt sugallja, hogy a delta tevékenység alvás alatt zajló helyreállitó folyamatot tükröz!!

79 Hol zajlik mindez? és mi regenerálódik? Az NREM alvás delta tevékenysége frontális dominanciát mutat (Werth és mtsa 1990)ami alvásdepriváció után növekszik (Cajochen és mtsai 1999) és baloldali dominanciájú (Achermann és mtsai 2001) Feltételezhető, hogy ez a frontális kéreg nagyobb deficit vulnerabilitását, ennek megfelelően nagyobb regenerációs igényét tükrözi Az alvási lassú tevékenység nemcsak oro-caudálisan, hanem más lokalizációban és a féltekék között is használat függő módon, jelentősen aszimmetriás lehet (Goldstein és mttsai 1972, Mukhametov 1974, Roth és mtsai 1999, Kattler és mtsai 1994)

80 A lokális, használat-függő alvás evidenciái Borbély és Achermann 1999

81 A frontális kognitiv tevékenység alvásfüggő regenerációt igényel? Az alvási delta tevékenység lokalis növekedést mutat használat függő módon az igénybevett funkció kortikális reprezentációjának megfelelően (Ghilardi és mtsai 2000, Huber és mtsai 2004) A kognitiv igénybevétel növeli a prefrontalis alvási delta tevékenységet (Anderson és Horne 2003) Az alvásdepriváció frontális jellegű kognitiv deficit tüneteket eredményez (Horne 1993, Gottselig és mtsai 2004) Magasabb kortikális funkciókat tükröző tesztek teljesitmény értéke éjszakai részleges alvásdepriváció után romlik és alváspótlással javul (Sallinen és mtsai 2004)

82 Életkori változások a frontális alvásfüggő delta tevékenységben párhuzamosak a kognitiv teljesitmény fejlődésével/dekadálásával Gyermekkorban az alvási delta tevékenység nagyobb mérvű és meredekebben cseng le az alvás folyamán mint a későbbi életkorokban (Darchia és mtsai 2004) Időskorban az alvási delta mennyisége és az első ciklusokban mutatkozó kiemelkedő teljesitmény csökken (Landolt és mtsai 1996, Landolt és Borbély 2001) Az AD utánozza öregkorban tapasztalható mentális dekadáció prefrontalis tüneteit (Harrison és mtsai2000) Afrontális alvási delta delta növekedés AD-ra elmarad időskorban (Münch és mtsai 2004)

83 Alvásdepriváció utáni rebound

84 Az alvás erősiti kortikális -szubkortikális kapcsolatokat H2O15O PET vizsgálat (Arora és mtsai2004)

85 A lassu hullámu (NREM) alvást kárositó alvásbetegségek és a frontális atrophiák rontják a frontális kognitiv teljesitményt Insomnia rontja a munkamemóriát (Hauri 1997, Boufidis és mtsai 2004), elsősorban idős korban (Haimov és mtsai 2004, Rayman és mtsai 2004) AzOSAS rontja a frontális kognitiv teljesitményt (Ilioudi és mtsai 2004, Grunstein és mtsai 2004), SPECT vizsgálatok frontális hypometabolizmust (Köves és mtsai 2003,Puertas és mtsai 2004) Alkoholizmusban és Alzheimer kórban a K-komplexusok (delta analóg) amplitudója és kiválthatósága csökken (Colrain és Crowley 2002)

86 Az alvási delta tevékenység (és az alvási orsózás is) a thalamocortikális rendszer terméke, amely alvásban az éber folyamatos Honnan származik az alvásfüggő delta tevékenység? ingerületátvitelimódból bursting munkamódba vált Az EEG teljesitménysürűséga sigmaés a delta sávban negativ összefüggést mutat a funkcionális (butanol) PET-elmérhető vérátáramlással a thalamocortikális rendszer strukturáiban (Maquet és mtsai 1997, Dang- Vu 2004)

87 Emlékezeti konszolidáció Az emlékezeti konszolidáció két lépcsős modellje, Buzsáki,1989 Időbeli összerendeződés a hippocampális fodrok és a neocortikális alvási orsók között (Siapas& Wilson, 1998; Sirota et al, 2003 Clemens et al,2007 ) Tanulás-függő orsófokozódás (Meier-Koll et al., 1999, Gais et al, 2002)

88 AZ ALVÁS ALATTI VERBÁLIS EMLÉKEZETI MEGŐRZÉS ÉS AZ ALVÁSI ORSÓK SZÁMA KÖZTI KORRELÁCIÓK TOPOGRAFIKUS TÉRKÉPE r-értékek Fp1 Fpz Fp2 F7 F3 Fz F4 F8 T3 C3 Cz C4 T4 T5 P3 Pz P4 T6 O1 Oz O p-értékek Fp1 Fpz Fp2 F7 F3 Fz F4 F8 T3 C3 Cz C4 T4 T5 P3 Pz P4 T6 O1 Oz O Clemens 2004 * A korrelációk életkori kontrollja mellett

89 A Raven intelligencia és a gyors orsók összefüggése Bódizs 2004

90 Összefoglalás Az alvási delta tevékenység homeostatikus viselkedése NREM alvás alatt zajló frontális recuperációs folyamatra utal Alvásdepiváció (AD) és alvásfosztó hatásu megbetegedések, ill.frontális kortikális atrophia rontják a kognitiv teljesitményt és ilyenkor a frontális delta mennyisége és AD utáni reboundja is csökken Az LHA funkciója a kognitiv tevékenység regenerációja? A kognitiv teljesitmény az alvás visszapótlásával fokozható A kognitiv fejlődéssel ill. dekadálással (gyermek-és időskor) párhuzamosan az alvási frontális delta nagy ill.csökkenő Alvás javitja a memória megőrzését -egyes NREM alvásmutatók (delta és orsók) változásai összefüggésbe hozhatók az explicit memória konszolidációjával