Bútorasztalos Bútorasztalos Bútoripari technikus Fa- és bútoripari technikus

Átírás

1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: Bútorasztalos Bútorasztalos Bútoripari technikus Fa- és bútoripari technikus É 1/5

2 1. feladat Összesen: 15 pont Ismertesse a síkfelületek pácolásának technológiáját! Nagy síkfelületekre a pácot szivaccsal, kisebbekre ecsettel visszük fel. 4 pont Először mindig rostirányba, majd merőleges irányba is eldolgozzuk, hogy a pórusok mélyen átpácolódjanak, végül rostirányba kihúzzuk. 6 pont A fel nem szívódott felesleges pácot szivaccsal, ronggyal rostirányban eltávolítjuk (a felületre hintett fűrészporral vagy leszedő kefével), majd a felületet száradni hagyjuk. 5 pont 2. feladat Összesen: 14 pont Ismertesse a kasseli barna előállítását! A kasseli barna a földfestékek közé tartozik. A földfestékek színes ásványok őrleményei. A fa pácolására csak a barnaszén őrleményből készült diófapácot használják. A barnaszéntelepeken a szénréteg alatt található vasoxiddal szennyezett anyagból készül. A kibányászott barnásfekete, csillogó masszát szárítják, őrlik, majd por alakban forgalmazzák. 7 pont 3. feladat Összesen: 6 pont Mi a szeszpácok hátránya? A szín élénk jellegét csak rövid ideig tartja meg, hamar fakul, ezért főleg csak utánjavítások vagy filmképző anyagok oldatának színezésére használjuk. É 2/5

3 4. feladat Összesen: 10 pont Karbamid-formaldehid műgyantával furnérozunk. A gyártáshoz 55 kg kész, bekevert karbamid-formaldehid műgyantára van szükségünk. Mennyit kell a raktárból az egyes alkotórészekből vételezni, ha a keverési arány: 100 tömegrész műgyanta 25 tömegrész rozsliszt 10 tömegrész víz 2 tömegrész szalmiáksó Keverési arány: 100 tömegrész műgyanta 25 tömegrész rozsliszt 10 tömegrész víz 2 tömegrész szalmiáksó Összesen: 137 tömegrész 55 1 tömegrész = = 0, kg 137 Műgyanta: Rozsliszt: Víz: Szalmiáksó: 100 0,40146 kg = 40,15 kg 25 0,40146 kg = 10,04 kg 10 0,40146 kg = 4,01 kg 2 0,40146 kg = 0,80 kg Összesen: 55,00 kg 5 pont É 3/5

4 5. feladat Összesen: 4 pont Az ébenfa utánzására milyen fát és milyen eljárással használtak? A körtefát gyakran ébenfa utánzására használták úgy, hogy ecetsavas vasacetáttal kenték be, amitől szép mélyfekete színt kapott. 6. feladat Összesen: 6 pont Sorolja fel a leggyakrabban előforduló pácolási hibákat! A pácolt felület könnyen lemosható. A pácoldat eloszlása a felületen nem egyenletes. A pácolt felületen pácfolyások vannak. Világos színű felületeken pácolás után 1-2 hónap múlva rozsdabarna elszíneződések keletkeznek. A pácolt felületen karcok, csíkok láthatók. Nagyobb felületek foltosak pácolás után. 7. feladat Összesen: 6 pont Az alkatrész bütüjét hogyan pácoljuk? A bütüs részeket pácolás előtt vízzel vagy 3%-os politúrral beeresztjük, különben a bütü túl sok pácot vesz fel, és sötétebb árnyalatú lesz. 8. feladat Összesen: 8 pont Határozza meg a ragasztó szárazanyag-tartalom fogalmát, és azt, hogy ezt az értéket hogyan kaphatjuk meg pl. diszperziós ragasztó esetében! Szárazanyag-tartalomnak nevezzük valamely ragasztóanyagban található szilárd részek tömegének arányát a teljes ragasztómennyiség tömegéhez viszonyítva, amelyet tömegszázalékban fejezünk ki, és ezt az értéket pl. vizes diszperziós ragasztó esetében 3 órán át 105 C-on szárítva kapjuk meg. É 4/5

5 9. feladat Összesen: 3 Határozza meg, hogy ragasztáskor hogy jön létre a két fafelület között tartós kötés! Részletesen mutassa be, hogy a ragasztás során milyen erők tartják össze a fafelületeket! A ragasztás során a fafelületeket összetartó erők: A ragasztásokra általánosan jellemző, hogy a kötés akkor jön létre, amikor a ragasztóanyag folyékony halmazállapotból az előírt körülmények között szilárd halmazállapotba megy át. A ragasztandó felületek egyesítésekor a kötés (megszilárdulás) a mechanikai, adhéziós és kohéziós erők hatására következik be. 4 pont Mechanikai erő: a felszívódás következtében a folyékony állapotú ragasztóanyag rétegeiből számtalan csap nyúlik az egyesítendő alkatrészek felületi rétegeibe, és a megszilárdulás után az üregekbe folyt ragasztóanyag, mint összekötő kapocs, mechanikai kötést hoz létre, tehát halmazállapot-változáson alapul. Az adhéziós erő (tapadóerő) a szilárd felület és a ragasztóanyag között fellépő vonzóerő. Ha a faanyag vonzóereje kisebb, mint a folyadék molekuláit összetartó belső erő, a ragasztóanyag a fa felületét nem teríti be, hanem csepp alakjában megmarad a felületen (pl. olajos, zsíros, gyantás vagy szennyezett felület esetében). Tehát a ragasztó csak tiszta felületen terül jól. 18 pont A kohéziós erő (összetartó erő) a szilárd test elemi részén, az atomok és molekulák között vonzó- és taszítóerőkből tevődik össze. A vonzóerők általában nagyobbak, így ez is hozzásegít a két felület tartós egyesítéséhez. 6 pont A megoldókulcstól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 30%. É 5/5